BETON UTÓKEZELÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET. 1. ábra Betonozás melegben 1

Átírás

1

2 BETON UTÓKEZELÉS ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Betonozási munkát kell végeznie nyáron, magas hőmérséklet és erős szél esetén. Milyen eljárásokkal tudja megvédeni a betont a károsodásoktól. Ismertesse a megrendelővel ennek fontosságát. 1. ábra Betonozás melegben 1 1 Forrás:

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. BETON ALKOTÓRÉSZEINEK KEZELÉSE A betonalkotók kezelésén - a cement szállítását, tárolását, mérését - az adalékanyag kitermelését, szállítását, tárolását, mosását, osztályozását, aprítását, mérését, továbbá - a keverővíz nyerését, az adalékanyag víztartalmának mérését, az adagolandó víz mérését, valamint az esetenként alkalmazott - adalékszerek tárolását, mérését, értjük. 1. A cement kezelése: A többrétegű papírba csomagolt, (50, 25 kg -os egységenként) zsákolt cementet az építési helyeken - megemelt fapadlójú, - csapadék ellen jól szigetelt, - zárható épületben kell tárolni

4 2. ábra Kötésbe, raklapon tárolt zsákos cement 2 2. Az adalékanyag kezelése A hazai betonok előállítására általában folyami kotrásból vagy bányákból kitermelt homokos kavicsot, kisebb mértékben zúzottkövet és homokot, használnak adalékanyagként. Az adalékanyag osztályozása, mosása: A kitermelt, natúr homokos kavics szemszerkezeti összetétele kevés kivételtől eltekintve betonkeverék készítésére alkalmatlan, ezért a szemszerkezetet meg kell vizsgálni és az adalékot (különbözö szemnanyságú csoportokba szétválasztva, sorolva) kézi vagy gépi úton osztályozni kell. - Kézi osztályozás ma már csak egyedi esetként, kis mennyiségnél fordul elő. - Gépi osztályozás száraz és vizes módszerekkel végezhető. Míg a kavicsrészeket általában száraz, a homokrészeket rendszerint vizes osztályozással választják szét. A nagy kavicsszemcsék csak aprítják a betontechnológia számára: - pofás törők - kúpos törők, - hengeres törők, - kalapácsos törők és - röpítőtörők segítségével. 2 Forrás:

5 3 Forrás: 3. ábra homokos kavics depók 3

6 Az aprított adalékot ismételt osztályozásnak vetik alá és a már osztályozott anyagokkal együtt tárolják, hogy a későbbi munkafolyamatok zavartalanul elvégezhetők legyenek. Az adalékanyag tárolása: Az osztályozott adalékanyagot vízszintes vagy függőleges rendszerű elrendezésben lehet tárolni. - Vízszintes tárolás: A vízszintes megoldás nagy területet igényel és az adalék mérlegbe juttatásáról is gondoskodni kell (géplapáttal, vonóvederrel). Legyezőszerűen rendezik el a különböző frakciókat a csillag depóniákban, Az egyes frakciók körcikkalakú tárolótereit (előregyártott acélvázas fapalánkos) rekeszfalak választják el egymástól. A centrumban elhelyezett adalékgyűjtőben méréshez előtárolhatják a vonóvederrel behúzott adalékanyagot. - Az adalékanyag függőleges tárolása: Az adalékanyagot sorolt acélbunkerekben, vagy toronytárolókban tárolhatják. 4. ábra Osztályozott kavics 4 A betonkeverékben az egyes alkotók tervezett tömegarányát mérlegeléssel biztosítják. Működési elvük alapján a mérlegek: - karosak - erőmérők - összegezve és párhuzamosan mérők is lehetnek. 4 Forrás:

7 A karos mérlegek ma már automatizált változatokban: - mérőtartályos mérleg (SAWO) - puttonymérleg, - akna mérleg - kocsizó mérleg - szalagmérleg formájában használják. Az összegző mérlegek: egy tartályba gyűjtve mérik össze a frakciónkénti adalékmennyiségeket, míg a párhuzamos mérőeszközök az adalékanyag bunkerek alatt kötött vagy kötetlen pályán mozogva mérik, és egyenként adagolják a keverőgépbe azokat. Az erőmérésen alapuló működésű mérlegek: - rugós dinamométerek, - hidraulikus, - elektromos, elektronikus üzeműek lehetnek A betonüzemekben általában elektronikus mérlegeket használnak. Az adalékanyag nedvességtartalmának a mérése: A betonkeverék előírt víz-cement tényezőjének megtartása érdekében meg kell határozni az adalék természetes nedvességtartalmát és a keverékbe adagolandó víz pontos mennyiségét. A mérési lehetőségek: - mintavételt igénylő - mintavételt nélkül Mintavételt nem igénylő eljárások: - az elektromos ellenállás mérése - az elektromágneses mérés, - a neutron szóródásos és abszorbciós mérés - a keverési energia mérése.

8 A friss betonkeverék konzisztenciájának megfelelő biztosítása lehet: - az adalék víztartalmának meghatározása és ennek megfelelővíz adagolás. (nem zavarja és a korrekció a keverést), vagy - a betonkeverék keverés közbeni folyamatos víztartalom mérése és a szükség szerinti vízadagolás. (előnye, hogy a keverék víztartalmát jelzi, hátrány a lassúbb keverés és a víz túladagolásának a veszélye.) 3. Adalékszerek a betontechnológiában Ma már széles körben alkalmazzák a különféle adalékszereket a betonkeverék, a bedolgozott, valamint a megszilárdult beton egyes tulajdonságainak megváltoztatására, javítására, ugyanis a sokrétű és fokozott mértékű igénybevételek kikövetelik, hogy növeljük a beton bedolgozhatóságát, a fagyállóságát, a vízzáróságát, a vegyi ellenállását, Az első betonjavító vegyszert 1805-ben Angliában készítették. Hazánkban 1930-ban a Helvey Vegyészeti gyár készítette az első adalékszereket. ( Nevezetesen a TRICOSÁL S III. tömítő ill. szilárdulás gyorsító adalékszerkezet.) Az adalékszerek elterjedésének elsősorban gazdasági és műszaki okai vannak. A gazdasági okok közül legfontosabbak: - a cement megtakarítás, - a gyors kizsaluzhatóság ezzel - a sablonforduló meggyorsítása, valamint az - időállóság (a tartós betonok iránti igény) Alapvető műszaki okok - a szállíthatóság és a - a könnyű bedolgozhatóság biztosítása - a fagyállóság, - a nagyobb szilárdság, - a nagyobb tömörség, iránti igény kielégítése - a vízzáróság fokozása, - a zsaluzati oldalnyomás csökkentése, - a szilárdulás gyorsítása,

9 - a kötésidő elnyújtása, - az exoterm (kötési- ) hőfejlődés szabályozása Az adalékszerek egy része a hidratáció (a beton vízfelvétellel járó kötése) folyamán kapcsolódik be a beton létrejöttének bonyolult folyamatába. Mások a felületi feszültség csökkentésével fejtik ki hatásukat. Ezért az adalékszerek egy része olyan folyadék vagy por alakú vegyipari termék, amelyet a betonkeverékbe adagolnak, azzal a céllal, hogy a beton egyes tulajdonságait kedvezőbbé tegyék, míg az adalékszerek egy másik csoportja a kizsaluzott beton felületére, vagy a zsaluzatra felhordva hat. Az adalékszerek főhatása a tervezett kedvező hatás, amelyért a beton tulajdonságának megváltoztatására használjuk, a betonra és a betontechnológiára kedvező vagy kedvezőtlen melléhatásaik pedig a főhatás mellett az igénytől függetlenül jelentkezhetnek. A járulékos hatás pedig az a kedvezőtlen mellékhatás, melyet már a beton tervezésénél figyelembe kell venni (például a szilárdulás-gyorsító szerek csökkentik a végszilárdságot, a kloridos vegyszerek az acélbetéteket korrodálják). 5. ábra Murexin FS 10 beton és habarcsfagyásgátló adalékszer 5 Kettős főhatású az az adalékszer, amellyel kétféle betontechnológiai főhatás érhető el (pl. képlékenyítés és késleltetés) Főhatásuk szerint a beton adalékszerei 5 Forrás:

10 - képlékenyítők "P" - folyósítók "F" - késleltetők "K" - szilárdulás gyorsítók "S" - légbuborékképzők "L" - tömitők "T" - fagyásgátlók "FG" lehetnek. A betonadalékszerek csomagolásán a vonatkozó adatokat (főhatás, mellékhatás, járulékos hatás, kloridtartalom, kizáró okok, tárolás, kezelés, tűzveszély, mérgező hatásfok, hőmérsékleti adatok, javasolt adagolás a cementtömegére vonatkoztatva alsó és felső határral,) a felhasználóval közölni kell. Az adalékszerek lehetnek kloridtartalmúak és kloridmentesek lehetnek. A klorid káros (járulékos) hatással van a cementkőre és az acélbetétekre. Az adalékszerek főhatásai - A képlékenyitő adalékszerek változatlan víz-cement tényező esetén a betonkeverék kezelési tulajdonságait (pl. tömöríthetőségét, szivattyúzhatóságát) javítják. - A folyósító adalékszerek változatlan víz-cement tényezővel a frissbeton bedolgozhatóságát jelentősen javítják, akár "önterülő" betonkeverékek is készíthetők velük. - A szilárdulásgyorsító szerek növelik a beton korai szilárdságát, miáltal rövidül a kizsaluzási idő is, valamint. az alacsony (esetenként fagypont alatti) hőmérsékleten végzett betonozáskor jelent előnyt, amikor a cement szilárdulási sebessége lényegesen kisebb. Felhasználásukkal rövidíthető a hőérlelési idő, illetve csökkenthető az érlelési hőenergia. Kloridtartalmú szerek alkalmazása vasbeton, előfeszített szerkezetekben és a hőérleléssel szilárdított szerkezetek betonjához nem ajánlott. - A késleltető adalékszerek mennyiségüktől, az alkalmazott cement típusától és a hőmérséklettől függő mértékben a frissbeton kötését késleltetik (megnő a bedolgozhatóság időtartama, vagyis az eltarthatóság),. - A tömítő (vízzáróságot fokozó) adalékszerek a beton kapilláris pórusait tömítik, vagy a pórusfalakat víztaszítóvá teszik, vagy pedig a beton porozitását más módon csökkentve; a beton vízfölvételét és a nyomás alatti víznek a betonba való behatolását, illetve az átszivárgás mértékét csökkentik.

11 - A légpórusképő- vagy légbuborékképző adalékszerek a friss betonban gömb alakú, általában 300 mikronnál kisebb átmérőjű, egyenletesen eloszló buborékokat hoznak létre, ami a szilárd beton hézagrendszerének vízzel való teljes telítődését megakadályozza.. - A fagyásgátló adalékszerek fagyponton vagy fagypont alatti betonozáskor a frissbeton keverékben levő víz fagyáspontjának csökkentése, és a beton hőháztartásának javítása révén lerövidítik azt az időtartamot, amely a fiatal beton fagyállóságának eléréséhez szükséges. 6. ábra MIKROPOL egy légpórus-képző és képlékenyítő habarcs-adalékszer 6 4. A beton keverése A keverés célja, hogy a betonalkotókat egyenletes eloszlású anyaggá alakítsa, miközben az adalékszemcséket nedvessé teszi és cementpéppel bevonja A keverés akkor eredményes, ha rövid idő alatt végbemegy egyenletes minőségű keveréket, friss betont eredményez. Az előállított beton minőségét alapvetően meghatározza: - a keverés módja (kézi vagy gépi), - a keverőgép működése, - az adagolás sorrendje, - a keverőedény feltöltöttsége, - a keverési idő, 6 Forrás:

12 - a keverőgép fordulatszáma, - az ürítés módja,, ugyanakkor a keverési mód összefügg - a gazdaságossággal, - a tervezett beton elvárt tulajdonságaival (konzisztencia, szilárdság, tartósság) - alkalmazási területével (szerkezeti beton, látszó beton, vízzáró beton) - a felhasznált betonalkotók jellemzőivel (szemnagyság, cementminőség, adalékszerek) is. A betonozási helyszín előkészítése: A kivitelezőnek a betonozás megkezdése előtt ellenőriznie kell a zsaluzatot, vasbeton esetén a statikus tervezőtől engedélyt kell kérni a további munka folytatására. A vizsgálatok eredményét és a betonozási munkák megkezdésére adott engedélyt az építési naplóban rögzíteni kell. 5. A zsaluzat, "zsaluüregek", betonozandó felületek előkészítése A betonozás megkezdése előtt a zsaluzatok - belső felületét és az acélbetéteket minden idegen anyagtól, szennyeződéstől gondosan meg kell tisztítani (nagyméretű, magas szerkezeteknél tisztítónyílásokon át), majd a tiszta zsaluzatot - vizzel jól meg kell locsolni vagy speciális zsaluleválasztó anyaggal ( agyagszuszpenzió, H2 panel olaj, Partikon, Szilor EBG, Sitardol K, ) bevonni. - Idomtestekkel határolt, vagy bennmaradó (kéreg-)zsaluhéjas szerkezetek zsaluüregeit is - tisztítani, szükség esetén a réseket tömíteni kell, majd az üregképzők anyagának nedvszívó képességétől függő mértékben - nedvesíteni kell. - Kő, szikla, (meglévő beton) felületére való betonozás előtt a laza részeket el kell távolítani, a felületet erős vízsugárral le kell mosni, az összegyűlt vizet is el kell távolítani. A betonozás megkezdése előtt a betonozandó felületre 5 cm vastag betonkeveréket terítsünk, amely a szerkezet betonjától csak abban különbözik, hogy a maximális szemnagysága csak 5 mm. (a felületet betonozás előtt cementtejjel leönteni nem szabad!)

13 7. ábra Zsaluzat előkészítése betonozásra 7 Vasbeton szerkezetek építésekor - vasalt alaplemez vagy alaptest készítésekor a talajfelület előkészítése után a vasszerelés megkezdése előtt 5 cm vastag szerelőbeton lemezt kell készíteni - a zsaluleválasztókat még a vasszerelés előtt kell felhordani a zsaluzatra - a betonkeverék zsaluzatba, (zsaluüregbe,) helyezése - a betonkeverék zsaluzatba juttatásának módja - a szerkezet helyzetétől - a szerkezet alakjától - a szerkezet terjedelmétől - a vasalás kialakításától, sűrűségétől - a betonkeverék összetételétől, és - a betonkeverék konzisztenciájától, függ. 7 Forrás:

14 A megkevert betont - a hőmérsékleti viszonyoktól és a beton összetételétől függően a keverés befejezésétől számított 0,5-2 órán belül be kell dolgozni, ha a keverés után ezidő alatt mégsem dolgozták be a betont és annak konzisztenciája megváltozott, akkor - újabb vízmennyiség hozzáadása nélkül - a bedolgozás előtt át kell keverni. (Azt a betonkeveréket, amelynek konzisztenciája az átkeverés után sem megfelelő, az eredeti célra felhasználni nem szabad!) A betonkeverék elhelyezésének általános szabályai közül kiemelendő, hogy: - a betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba ürítsük, ha ez nem lehetséges, úgy melléhelyezett acéllemezre kell a betonkeveréket rakni - a betonkeverék zsaluzatba ürítésekor ügyeljünk, hogy az szét ne osztályozódjék, ezért a betonkeverék megengedhető legnagyobb ejtési magassága 1,50 m lehet, nagyobb magasság esetén ormánycső, betonozó duda - vagy szakaszos zsaluzásbetonozás, betonozó nyílások, zsebek - használata válik szükségessé; - mind az ormánycső, mind a betonozó duda (lefelé kúposan szűkülő cső) alkalmazásakor, a szétosztályozódás elkerülése érdekében a betonkeverék a csövet teljes hosszában töltse ki. (Az ormánycsövet ne függőlegesen, hanem kissé ferdén elfektetve vezessük a betonozó hely fölé!) ; - szétosztályozódott vagy módosult konzisztenciájú betont nem szabad a zsaluzatba helyezni ; - a betonkeverék elhelyezése közben kerüljük a felső vasbetétek betonnal való szennyezését, ugyanis a később beépített betonréteg és az acélbetétek tapadását kedvezőtlenül befolyásolja, ezért a mégis szennyezett acélbetétekről a betonnal való elfedés előtt a rászáradt cementgélt el kell távolítani - a zsaluzatok és az azt alátámasztó állványzatok állapotát a betonozás ideje alatt folyamatosan ellenőrizzük - a zsaluzatba juttatott betonkeveréket - a tömörítés előtt - rendszerint lapáttal, kőműves kanállal egyengetjük el A beton tömörítése A beton beépítésének egyik legfontosabb folyamata a tömörítés, ugyanis a (zsaluzatba, zsaluüregekbe,) helyezett betonkeverék szemcséi egymás mellett lazán helyezkednek el, ezért addig kell tömöríteni, amíg a pórustartalma a legkisebb lesz és hiánytalanul ki nem tölti a zsaluzatot (és körül nem veszi az acélbetéteket)

15 A laza keverék elemei külső hatások hiányában nyugalomban vannak, viszont a tömörítés hatására az erők egyensúlya felborul, a betonkeverék szemcséi a súrlódást legyőzve egymáshoz közelebb, tömörebb helyzetbe kerülnek, miközben a keverék levegőtartalma eltávozik, ám ez az állapotváltozás (a zsaluzatba öntött betonkeverék térfogata abszolút mértékben csökken, sűrűsége pedig abszolút értelemben nő) csak munkavégzéssel valósítható meg. A tömörített betonkeverék hatása a zsaluzatra A tömörítéssel bedolgozott betonkeverék jelentős terhelést ad a zsaluzatra és a gyámolító alátámasztó állványzatra, amelynek mértéke többek között jelentős mértében - a beton konzisztenciájától - a betonozás sebességétől - a bedolgozás módjától - a beton és a környezet hőmérsékletétől - a zsaluhéj alakjától és felületi megmunkálásától, függ. Munkahézagok kialakítása: 8. ábra Függőleges munkahézagok 8 A beton bedolgozásának megszakításakor - a kötési idő elteltével - a munkát csak megfelelő helye és módon képzett munkahézag közbeiktatásával lehet folytatni. A munkahézagokat vagy már a tervezőasztalon megtervezik és megjelennek a kiviteli terveken, vagy kialakításukat - lehetőség szerint - el kell kerülni. 8 Forrás:

16 Munkamegszakítás váratlan okok: - géphiba következtében - "az időjárás közbeszól" - építésszervezési problémák, gondok miatt is bekövetkezhet. A szakszerűtlen munkahézagok műszaki-gazdasági és esztétikai problémákat vetnek fel, ugyanakkor a megtervezett munkahézagok szakszerű kivitelezése anyagi áldozatokkal jár. Munkahézagot csak ott szabad kialakítani, ahol a betonban számottevő húzó-nyíró erő nem alakul ki s a betonozás megszakítása a végleges szerkezet egységes működését nem veszélyezteti. Munkahézagot nem szabad beiktatni - vízzáró betonoknál - a kéttámaszú gerendák betonozásánál - a kétirányban vasalt vb. lemezeknél - a vasbeton konzolgerendáknál - a vasbeton konzolos lemezeknél a konzolra merőlegesen - a gombafödém oszlopfej és a födém lemez csatlakozásnál és - a húzásra igénybe vett szerkezetekben A munkahézagok helyét az építési naplóban rögzítve a tervezővel is jóvá kell hagyatni! 6. A beton utókezelése A beton kötéséhez és szilárdulásához szükséges nedvességtartalom biztosítása az utókezelés alapvető célja. Ismeretes, hogy a keveréshez felhasznált víz elegendő a cement hidratációjához, a kötés idején keletkező jelentős hő azonban olyan belső nyomást hoz létre, amely a keverésnél adagolt vizet a betonból kinyomja, a nap és a szél szárító hatása pedig a felületen megjelenő vizet elpárologtatja. A vízpárolgás nyári időszakban 1 liter/m2/ órát is kitehet, ezt az eltávozott nedvességet kell pótolni (a betonozást követő 4-edik órától kezdve). A felhasznált cementminőség alapvetően meghatározza a nedvesen tartás idejét: - a portlandcementekkel készült betonokat 7 napig,

17 - a heterogén cementekkel készülteket pedig 14 napig állandóan nedvesen kell tartani, akárcsak - cementminőségtől függetlenül - a nagyszilárdságú előregyártott beton és vasbeton elemeket. Az állandó nedvességtartalom nem csak a cement hidratációját biztosítja, hanem a beton erőteljes zsugorodását is csökkenti. A kötés és az előszilárdulás szakaszában: - a betonokat óvnunk kell a túlzott hőmérsékletváltozásoktól, az egy-két napos betonokat pedig - az erőteljes dinamikus hatásoktól, rázkódásoktól - a fiatal betont védeni kell áramló víz és a vízben oldott agresszív hatású anyagok károsításaitól is. Nyáron, magasabb hőmérséklet és erős szél esetén a párolgás fokozódik. Így a kapilláris zsugorodás, a repedésképződésre való hajlam, a felület közeli rétegek szilárdságára, kopásállóságára, valamint tömörségére vonatkozó káros hatások jelentősek. Az utókezelés időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a felület közeli zónák betonszerkezete is megfelelő tömörséget és szilárdságot érjen el. Ez nem csak a beton, de a vasalás korrózióvédelme szempontjából is meghatározó. A szilárdság függ ezenkívül az adott szerkezet méreteitől és elhelyezkedésétől is. Az utókezelés módszerei Vizet visszatartó utókezelési eljárások: - Zsaluban tartás, vagyis a zsaluzat eltávolításának késleltetése - A betonfelület letakarása párazásó fóliával - Párolgás elleni védelmet nyújtó utókezelő szer alkalmazása Vízpótló utókezelési eljárások: - Víztároló képességgel rendelkező réteg lefektetése, és annak folyamatos nedvesen tartása - Folyamatos permetezés vízzel, miután a víz a betont a megszilárdult kötés miatt már nem tudja kimosni - Víz alatt tárolás

18 Az utókezelés során a beton teljes tömegét nedvesen kell tartani ahhoz, hogy a cement kötéséhez szükséges víz mindig jelen legyen. Kiszáradás esetén a kötéshez nem marad elég víz, és a szilárdulás nem tud befejeződni. Így a beton felülete kifehéredhet, felpattogzás jelenhet meg rajta, szétmorzsolhatóvá válhat. A beton ilyenkor megég. A meleg mellett a hideg hőmérséklet is káros a szilárdulás szempontjából. A téli hónapokban a hideg környezet következtében ugyanis a cement hidratációja lelassul. A megfagyott víz a térfogatának a növekedése miatt káros. A befejezetlen hidratáció és a fagyás miatt a beton szilárdsága csökken. A betonban lévő vízmegfagyása addig veszélyezteti fokozottan a beton szilárdulását, amíg az el nem éri a kritikus 5 N/mm 2 nyomószilárdságot. Amíg a beton kisebb szilárdságú, addig nem képes felvenni a megfagyó víz térfogat-növekedéséből, a beton pórusfalaira ható erőkből származó feszültségeket, és maradandó károsodásokat szenved. A hideg hatásai, illetve a megfagyás ellen többféleképpen védekezhetünk: - Az adalékanyagot és a keverővizet keverés előtt elő lehet melegíteni, illetve javasolt - nagyobb hőfejlesztésű magasabb szilárdsági osztályú cementet használjunk. - A kritikus nyomószilárdság gyorsabb elérése érdekében képlékenyítő, vagy folyósító adalékszerekkel csökkenteni kell a beton víz-cement tényezőjét. 9. ábra A kritikus szilárdság elérése 9 Hőkezelés: A beton szilárdulása hőkezeléssel is gyorsítható. Azonban a hőkezelt részeket is nedvesen kell tartani, mert a hőkezelés végén a szilárdulás még nem fejeződik be, és a beton a lehűlés során nagyon kiszárad. A hőkezelés történhet légköri és magas nyomáson is, a hőmérséklet azonban nem haladhatja meg a 100 C-ot. Az atmoszférikus nyomáson történő szilárdítás leggyakoribb eljárása a gőzzel való érlelés. 9 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István: Betonozási feladatok, monolit beton készítése tankönyv 120.oldala

19 10. ábra Ha a beton utókezelése nem megfelelő repedések jönnek létre Vízzáró betonok utókezelése A vízzáró betonokat legalább 28 napos korukig állandóan nedvesen kell tartani. A beton bedolgozása közben elkövethető kivitelezési hibák: - nem töltik ki a zsaluzatot, zsaluüregeket - a szennyeződéseket nem távolítják el - a betonkeveréket 1,5 méternél magasabbról ejtik - szennyezett betonacélra hordják be a betonkeveréket - túl vastag rétegekben dolgozzák be a betont - a zsaluhéjakat, betonozandó felületeket a betonozás előtt nem nedvesítik, kezelik - nem kellően tömörítik a betonkeverékét - a hosszadalmas tömörítésre a betonkeverék szétosztályozódik - nem a szükséges tömegerejű tömörítő eszközt alkalmazzák 10 Forrás:

20 - vibrálják a zsaluzatot és az acélbetéteket - a munkahézagot nem az épülő szerkezet erőtani szempontjainak figyelembe vételével alakítják - a bedolgozott betont nem óvják a rázkódásoktól - a bedolgozott betont nem védik a káros meteorológiai hatásoktól - a betont nem nedvesítik, így a hidratációhoz szükséges vizet nem kapja meg a szerkezet - a nagytömegű betont nem hűtik. Esetfelvetés-munkahelyzet: Nyáron, magasabb hőmérséklet és erős szél esetén a párolgás fokozódik. Így a kapilláris zsugorodás, a repedésképződésre való hajlam, a felület közeli rétegek szilárdságára, kopásállóságára, valamint tömörségére vonatkozó káros hatások jelentősek. Az utókezelés időtartamát úgy kell megválasztani, hogy a felület közeli zónák betonszerkezete is megfelelő tömörséget és szilárdságot érjen el. Ez nem csak a beton, de a vasalás korrózióvédelme szempontjából is meghatározó. A szilárdság függ ezenkívül az adott szerkezet méreteitől és elhelyezkedésétől is. Megoldást jelent: - Zsaluban tartás, vagyis a zsaluzat eltávolításának késleltetése - A betonfelület letakarása párazáró fóliával - Párolgás elleni védelmet nyújtó utókezelő szer alkalmazása - Víztároló képességgel rendelkező réteg lefektetése, és annak folyamatos nedvesen tartása - Folyamatos permetezés vízzel, miután a víz a betont a megszilárdult kötés miatt már nem tudja kimosni - Víz alatt tárolás

21 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Sorold fel a vizet visszatartó utókezelési eljárásokat! 2. feladat Sorold fel a vizet pótló utókezelési eljárásokat! 3. feladat Hogyan védekezhetünk a beton megfagyása ellen?

22 4. feladat Hol nem lehet munkahézagot kialakítani? 5. feladat Mi az utókezelés célja?

23 MEGOLDÁSOK 1. feladat Sorold fel a vizet visszatartó utókezelési eljárásokat! - Zsaluban tartás, vagyis a zsaluzat eltávolításának késleltetése - A betonfelület letakarása párazáró fóliával - Párolgás ellen védelmet nyújtó utókezelő szer alkalmazása 2. feladat Sorold fel a vizet pótló utókezelési eljárásokat! - Víztároló képességgel rendelkező réteg lefektetése, és annak folyamatos nedvesentartása - Folyamatos permetezés vízzel, miután a víz a betont a megindult kötés miatt már nem tudja kimosni - Víz alatt tárolás 3. feladat Hogyan védekezhetünk a beton megfagyása ellen? - Az adalékanyagot és a keverővizet keverés előtt elő lehet melegíteni, illetve javasolt - nagyobb hőfejlesztésű magasabb szilárdsági osztályú cementet használnunk - képlékenyítő vagy folyósító adalékszerekkel csökkenteni kell a beton víz-cement tényezőjét

24 4. feladat Hol nem lehet munkahézagot kialakítani? - vízzáró betonoknál, - kéttámaszú gerendák betonozásánál, - a kétirányban vasalt vb. lemezeknél - vasbeton konzolgerendáknál, - a vasbeton konzolos lemezeknél a konzolra merőlegesen - a gombafödém oszlopfej és a födém lemez csatlakozásnál, - a húzásra igénybevett szerkezetekben 5. feladat Mi az utókezelés célja? A beton kötéséhez és szilárdulásához szükséges nedvességtartalom biztosítása az utókezelés alapvető célja. irodalomjegyzék FELHASZNÁLT IRODALOM Szerényi Attila-Szerényi István: Betonozási feladatok, monolit beton készítése

25

26