BETONTECHNOLÓGIA ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET. 1. ábra Betonozás 1. Betontechnológia

Átírás

1 1

2 BETONTECHNOLÓGIA ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET Ön elvállal egy betonozási munkát. A tulajdonos szeretné tudni, mennyi időt vesz igénybe a munka és milyen eszközöket, gépeket használ az ön cége a kivitelezés során. Nem döntötte még el, hogy kész betont hozasson, vagy helyszíni keverés legyen. Mondja el neki érveit és ellenérveit mindkettő mellett. 1. ábra Betonozás 1 1 Forrás:http//csuecs.freeblog.hu ( ) 2

3 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM 1. A BETON A beton adalékanyag, kötőanyag,(adalékszer) és víz megfelelő arányú keverékéből előállított mestersége építőanyag. Az alkotórészek összekeverése után könnyen alakítható, képlékeny keverékanyag keletkezik, amely a kötőanyag kötése és szilárdulása után kőszerűvé válik. Az adalékszerek hozzáadásával a betonok bizonyos tulajdonságait lehet megváltoztatni. Ideális feltételek a betonozáshoz akkor állnak fenn, amikor a hőmérséklet 20 és 22 C között van, a relatív páratartalom 50 % körüli vagy több és a szélsebesség alacsony. 1. Az adalékanyagok: A habarcsok és betonok szilárd vázát alkotják. Eredet szerint lehetnek: - természetes: a kőzetek aprózódásával keletkeznek, ilyen a homok és kavics. - mesterséges: mesterséges aprítás révén jön létre a zúzottkő, zúzott homok, darabos kohósalak, téglaőrlemény Az adalékanyagokat a szemnagyságtól függően homoknak, vagy kavicsnak nevezzük. Az agyag és iszap külön nagyság szerint említése azért fontos, mert a jelenlétük az adalékanyagokban káros. Rátapadnak a homok- és kavics- szemcsék felületére, így a cement kötésekor a kapcsolat nem a szemcse és a cement, hanem a káros anyag és a cement között jön létre. Ez a beton végső szilárdságának jelentős csökkenését is eredményezheti. 3

4 2. ábra. Homokos kavics 2 Megnevezés Szemnagyság (mm) Természetes aprózódású adalékanyagok Zúzott adalékanyag Szennyezések < 0, 002 agyag 0,002-0,02 iszap - 0,02-0,63 por 0,063-0,125 homokliszt kőliszt Finom adalékanyag 0,125-1 finom homok homok homoko s kavics finom zúzott homok zúzott homok 1-4 durva homok durva zúzott homok 4-8 apró kavics apró zúzalék 8-16 durva zúzalék zúzalék Durva adalékanyag durva kavics kavics homoko s kavics apró kő zúzott zúzott >32 nagyszemű kavics durva kő zúzott kő 3. ábra. Természetes kőanyagok szemszerkezet szerinti elnevezése 3 A szemeloszlás és vizsgálata: 2 Forrás: ( ) 3 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István:Betonozási feladatok, monolit beton készítése tk. 5.oldala alapján 4

5 A szemszerkezet vizsgálatát rostákkal és szitákkal végezzük. A szitavizsgálathoz szitasorra( 0,063;0, 125;0,25;0,5;1;2;4;8;16;32;63;125 mm lyuknagyságú), felfogótálcára, mérlegre és szárítószekrényre van szükség. A vizsgálathoz pontosan kimért adalékanyagra van szükség: d max > 50 mm esetén 30 kg d max= mm között 20 kg - dmax= mm között 5 kg - d max=4-12 között 2 kg d max= mm között 7 kg 5

6 2. A vizsgálat előtt az anyagot C-os hőmérsékleten tömegállandóságig szárítjuk, majd lemérjük a teljes tömegét. A felfogó edényre helyezzük a szitákat, alulról felfelé növekvő lyukbőséggel, egymáshoz szorosan illesztve. A legfelső szitára öntjük az anyagot és letakarjuk, hogy az apró frakciók a szita mozgatása közben ne hulljanak ki. A szitálás során a veszteség nem lehet több 2 %-nál. A legfelső szitát időnként megvizsgáljuk, és ha már nem hullik át rajta anyag, levesszük, majd letakarjuk a szitasort és tovább szitáljuk. ezeket a műveleteket addig folytatjuk, még a legalsó szinten sem hullik át több anyag. A jegyzőkönyvben minden mérési eredményt fel kell jegyezni, majd ki kell számolni az összes áthullott és fennmaradt anyag mennyiségét tömegszázalékban. 6

7 4. ábra Szabványos szitasor 4 Képletek: ai = (Σ m₁i/m₀) 100 % bi = (Σ m₂i/ m₀) 100 % ai az i-edik szitán áthullott összes anyag mennyisége tömegszázalékban bi az i- edik szitán fennmaradt összes anyag mennyisége tömegszázalékban. m₀ a vizsgált minta teljes tömege m₁i az i-edik szitán áthullott összes anyag tömege. m₂i az i-edik szitán fennmaradt anyag mennyisége. Agyag és iszaptartalom vizsgálata: 5. ábra Agyag-iszap tartalom vizsgálata 5 4 Forrás: Építőanyag és gyártásismeret-szega Books kft. 7

8 Azt vizsgáljuk, hogy az adalékanyag homok része mennyi agyagot, illetve iszapot tartalmaz. Az adalékanyagból egy 4 mm-es rostával el kell távolítani a 4mm-nél nagyobb szemcséket. A vizsgálathoz tiszta vízzel átmosott, kb. 500 cm3 anyagra van szükség. Az adalékanyagot egy 1000 ml-es üveg mérőhengerbe kell tölteni, majd vízzel felönteni úgy, hogy az adalékanyag és a víz aránya 1:2 legyen. Az edénybe lévő vizet és adalékanyagot alaposan összerázzuk és 20,40 és 60 perc múlva a zagyot ismét fel kell rázni. Ezután 24 át pihentetjük. Ennyi idő alatt a homok aaz edény aljára leülepedik, a felette lévő víz kitisztul. A homok és a víz határán élesen meg lehet különböztetni a keverék agyag-iszap tartalmát. A viszgált homok agyag-iszap tartalmát a teljes adalékanyag térfogatának százalékában kell megadni. Képlettel: i=hai/ht 100% agyag-iszap tartalom(i)= az agyag-iszap réteg vastagsága(hai), osztva a vizsgált anyag teljes vastagságával( ht), szorozva 100 % Szemalakviszgálat: Betontechnológiai szempontból az adalékanyag alakja is jelentős. A lemezes és hosszúkás szemcséket kerülni kell, a zömök szemcsék aránya legalább a70%-ot érje el. A durva adalékanyagok vizsgálata során a tengelyméreteket kell lemérni. A h/v tengelyarány alapján Megnevezés Feltétel zömök h/v < 3,0 lemezes h/v > 3,0 A v/s tengelyarány alapján Megnevezés Feltétel zömök v/s > 0,5 5 Forrás: József-Adalékanyagok 8

9 lemezes v/s < 0,5 6. ábra Tengelyméretek alapján az adalékanyag 6 A homokfrakciók szemnagyságát méréssel nem lehet meghatározni, mert olyan aprók, Ebben az esetben tölcséres kísérlettel lehet a kifolyási érétket meghatározni. A tömegállandóságig szárított anyagot a készülékbe helyezzük, majd a tölcsér alját megnyitva lemérjük a kifolyási időt. Meghatározzuk, a kifolyási számot, amelyből utalni lehet a homok viszkozitására. Képlete: k= (t ρ/ m) 1000 k: a kifolyási szám(s/1000 ml) t: az átlagos kifolyási idő (s) ρ: a vizsgált homok sűrűsége (g/mm3) m: a vizsgált homok tömege (g) Minél zömökebbek a szemek, annál kisebb a kifolyási szám. Adalékanyag víztartalmának meghatározása: Az adalékanyag tömegét nedves állapotában lemérjük, ezután tömegállandóságig ( C-on) szárítjuk. A szárítást addig kell folytatni, amíg két tömegmérés között a különbség kevesebb, mint a mért tömeg 0,1 %-a. A víztartalom a nedves tömeg( mn) és a száraz tömeg (msz) ismeretében: wi= (mn+msz/msz) 100 A mértékadó eredmény, legalább három azonos származású, azonos vizsgálati állapotú és közel azonos tömegű minta víztartalmának számtani átlaga. Az adalékanyag félórás vízfelvétele: 500 g tömegállandóságig szárított adalékanyagot vizsgálunk. Megmérjük a száraz tömegét (msz), majd 0,5 órára vízbe helyezzük az adalékanyagot. Miután kivettük a vízből, légfúvással addig szárítjuk, amíg a vízcseppek eltűnnek a szemcsék közül. Ekkor megmérjük a tömegét (m 0,5), majd kiszámítjuk a vízfelvételt: wi0,5=( m0,5 + msz/msz) Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István: betonozási feladatok, monolit beton készítése tk.14 oldala alapján 9

10 A mértékadó eredmény, legalább három azonos származású, azonos vizsgálati állapotú és közel azonos tömegű minta víztartalmának számtani átlaga. Az egyes szerkezeteknél felhasználható adalékanyagok legnagyobb szemcsenagysága nem haladhatja meg: - a szerkezeti elem legkisebb szerkezeti méretének 1/3 részét, - vízzáró betonszerkezetek legkisebb szerkezeti méretének 1/4 részét, - feszített betonszerkezetekben max.24 mm-t, - vízzáró betonszerkezetekben max. 32 mm-t. Az adalékanyagnál vegyük figyelembe: - a homokos kavics szerves szennyeződéseket nem tartalmazhat - az iszaptartalom 6 térfogatszázaléknál nem lehet több - a homok- és kavicsarány tömegszázalék, de ez a maximális szemcsenagyság eltérésével változik - az adalékanyag természetes nedvességtartalma befolyásolja a térfogatát 2.Kötőanyag: Kötőanyagnak nevezzük azokat a por- vagy pépszerű anyagokat, amelyek víz hozzáadásával különböző kémiai vagy fizikai folyamatok következtében képesek folyékony vagy pépszerű állapotból szilárd állapotba átalakulni. Szilárdulási folyamatuk alapján két csoportot különböztetünk meg: - nem hidraulikus kötőanyagok: mész, gipsz, magnézia, vízüveg-a kötésükhöz szükség van levegőre és a bennük lévő gázokra - hidraulikus kötőanyagok: cement levegőtől elzárva, víz alatt is képes megszilárdulni Cementnek nevezzük azokat a mesterséges úton előállított, finomra őrölt kötőanyagokat, amelyek vízzel péppé keverve mind levegőn, mind pedig víz alatt megszilárdulnak. Szilárdulás közben a cement a hozzá adott különféle adalékanyagokat megköti, és vízben oldhatatlan kőszerű anyaggá tapasztja össze. Cementgyártás főbb műveletei: - Nyersanyagok előkészítése: aprítás, finomra őrlés, homogenizálás - A mészkövet, agyagot és márgát a vegyi összetétel függvényében megfelelő arányban összekeverik és kiégetik. (kb C-on) 10

11 - Az égetés következményeként kapott anyagot klinkernek nevezzük. A klinker különböző nagyságú rögökből álló, szürkészöld, vagy zöldesfekete színű, üveges anyag. A finomra őrlésével kapott anyag a cement. - A kötési idő növelése érdekében a klinker őrleményhez megfelelő mennyiségű gipszkő őrleményt adagolnak. Az így nyert terméket portlandcementnek nevezzük. - A portlandcement hidraulikus pótlókat is tartalmaz. - Csomagolás A cement alapanyaga, illetve kémiai összetétele szerint megkülönböztetünk: - portlandcement - aluminátcement 7. ábra cementgyártás folyamata 7 7 Forrás: www. sulinet.hu/tananyagok 11

12 A cement kötése: A cementet vízzel összekeverve cementpépet kapunk. A cementpép a végbemenő fizikaikémiai változások következtében elveszíti képlékenységét, és egyre nő a szilárdsága. Ez addig tart, míg körömmel karcolható. A kötés után megkezdődik a szilárdulás folyamata. Ezen a 28 nap alatt végbemenő szilárdságnövekedést értjük. Az ezt követő, akár évekig is elhúzódó folyamatot pedig utószilárdulásnak. A kötés és szilárdulás folyamata élesen nem választható el egymástól. A cementpépbe kevert víz hatására a klinkerásványok megkötik a vizet. Ezt a folyamatot hidratációnak nevezzük. A cementszemcsék felületén a víz hatására kocsonyás cement gél keletkezik, amelyből hosszú idő alatt kristályok keletkeznek. Ennek hatására először megdermed, és elveszíti képlékenységét. Később folyamatosan kialakulnak a kristályok, a cement ekkor kőszerűvé válik. Az építőiparban használt cementtípusok: Megnevezés Jel Klinkertartalom(%) Kiegészítőanyag tartalom (%) Mellékalkotó Portlandcement (homogén) CEM I Portlandcement (heterogén) CEM II/A-... CEM II/B Kohósalakcement CEM CEM III/B III/A Puccoláncement CEM CEM IV/B IV/A Kompozitcement CEM CEM V/B V/A ábra Az MSZ EN 197-1:2000 szabvány szerinti cementtípusok 8 A cementek összetétel alapján öt csoportba sorolhatók. 5% kiegészítőanyag-tartalomig tekinthető homogén portlandcementnek: Jele CEM I. 35% kiegészítőanyag-tartalomig heterogén portlandcement: Jele CEM II. Az alkalmazott jelölések közül az A alacsonyabb a B magasabb kiegészítőanyag-tartalmat jelent. 8 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István: Betonozási feladatok, monolit beton készítése tk.22.o. 12

13 A különböző kiegészítő anyagokat betűk jelölik: S- kohósalak W-bázikus jellegű pernye P- természetes puccolán T-égetett palát V- pernye D-szilikapor L-mészkő Q- természetes kalcinát puccolán M- többféle kiegészítő anyag Egy köbméter beton keverésénél a cementtel kapcsolatba a következő megállapításokat tehetjük: - a cementet három hónapnál tovább ne tároljuk - A tárolás óvja a cementet az időjárás károsító hatásai ellen - a cementet lehetőleg tömeg szerint adagoljuk, kézi keverésnél lehetőleg egész zsákos keveréseket készítsünk. - vasbetonhoz minimálisan 260 kg cementet adagoljunk. 3. Keverővíz A keverővízre a szilárdulás és a bedolgozás miatt van szükség. Minél több a keverővíz, annál nagyobb a víz-cement tényező, azaz annál könnyebben bedolgozható a cementpép. A feleslegesen bekevert víz száradáskor eltávozik, a helyén kapillárisok és légbuborékok képződnek. Ez a jelenség rontja a cementpép szilárdságát, és számos más tulajdonsága is romlik. Az ivóvizet bevizsgálás nélkül lehet használni. A talajvizeket, természetes felszíni vizeket, ipari vizeket, artézi és gyógyvizeket felhasználás előtt szakintézettel be kell vizsgáltatni és véleményeztetni. A víz cukortartalma nem haladhatja meg a 100 mg/l értéket, mert jelentősen módosíthatja a beton szilárdulási idejét. A víz nem tartalmazhat szerves anyagokat, olaj- és zsírmaradványokat, tisztítószerek maradványait. Vizet nem csak a keveréshez, az utókezeléshez is használunk. 13

14 4. Betonkeverés: Kézzel, vagy géppel? Az előállított beton minőségét alapvetően meghatározza a keverés módja, az adagolás sorrendje, a keverőedény töltöttsége, a keverési idő, a keverőgép fordulatszáma és az ürítés módja. A fárasztó fizikai munkával készíthető kézi keverésű betonok szilárdsági szórása még gondos munka esetén is kedvezőtlenül nagy, ezért kézi betonkeverést ma már csak házilagos kivitelezések, kis mennyiségi igény esetén, vagy szükségmegoldásból (áramszünet, géphiba) esetén végezzünk. Hagyományosan acéllemezekből (esetleg jó minőségű térbetonnal) kialakított síkfelületen szokás kézzel betont keverni, ahol a munkateret keverés előtt meg kell tisztítani, és vízsugárral le kell mosni, hogy tiszta, nedves felületű legyen. Betonkészítés szerszámai: csak karbantartott, tiszta szerszámok alkalmasak a munka elvégzéséhez. Kézi keverésnél: rosta, lapát gereblye, acéllemezek, vödrök, mérőláda vizes hordó, locsoló, talicska. Gépi keverésnél: betonkeverőgép is szükséges természetesen. Alkotórészek kimérése: - Tömeg szerinti kiméréséhez: különböző típusú mérlegek állnak rendelkezésre. - Térfogat szerinti kiméréshez: serpenyő, vödör, lapát, talicska, mérőkaloda. Ennél a módszernél a halmazsűrűség és nedvességtartalom miatt nem lehet igazán pontosan a mennyiséget meghatározni, minőségi beton készítésére nem alkalmas. - Az adalékszerek mennyiségét %-os arány vagy ml/ kg mennyiség megadásával határozhatjuk meg. A megfelelő minőségű beton előállításához előírt szemszerkezetű adalékanyagra van szükség. Az adalékanyag nedvességtartalmának meghatározása a keverővíz mennyisége miatt fontos. A nedvesség mennyiségét szondákkal határozhatjuk meg. Többszöri mérés eredménye alapján számoljuk ki a pontos keverővíz mennyiségét. Kézi keverés munkamenete: - a munkateret megtisztítjuk a szennyeződésektől - a beton recept szerinti összetétel alapján kimérjük az alkotórészeket, a padozat egyik végében halomba rakjuk, az adalékanyag tetején kialakított mélyedésbe töltjük a cementet. - két oldalról a padozat üres felére lapáttal szárazon átforgatjuk a cementet és a homokos kavicsot. A keletkező új halom tetejét állandóan gereblyézzük. Az átforgatást szárazon legalább háromszor egymás után kell végezni. 14

15 - A szükséges vízmennyiséget fokozatosan adagoljuk a keverékhez. Nedves keverésnél szintén a háromszori átforgatás szükséges, úgy hogy a víz a cementet ne mossa ki. A víz ¾ részét az első keveréshez, és kb. az ¼ részét a második átkeveréshez adagoljuk. A harmadik átforgatás után húzzuk úgy össze, hogy minél kisebb felület tudjon kiszáradni. A beton gépi keverése történhet: 1. Gravitációs, vagy más néven, szabadon ejtő keverőben szokás keverni a folyós és önthető konzisztenciájú betonkeverékeket, konzisztenciától függetlenül a 63 mm-nél nagyobb szemnagyságú betonkeverékeket, illetve az olyan betonkeverékeket, amelyek adalékanyagát a kényszerkeverő gép szétnyomhatná, aprítaná. 9. ábra Szabadonejtő keverő 9 A szabadonejtő keverők csoportjába tartoznak, a fekvő tartályos, terelőlapátos keverők. Ezek között vannak vontatható kivitelűek, illetve teherautók alvázára szerelve mixerkocsiként üzemelők. Elektromos vagy robbanómotoros meghajtással működnek. A meghajtás a fogaskerék és a hozzá tartozó fogas koszorú segítségével történik. Elterjedt alaptípusaik: - Billenő dobos (Jáger, Vögele, Smith) - A kihordó kanalas (Ramson, Baader) - A visszaforgással ürítő (Kaiser, Liebherr) gépek csoportjába sorolhatók 9 Forrás: 15

16 Szabadonejtő keverő gépbe először a szükséges víz 1/3-át, majd a cementet és az adalékanyagot kell betölteni. Két percig tartó keverés után a maradék víz ¾-ét kell a dobba betölteni. További egyperces keverés után megnézzük a keveréket és a maradék vízből annyit öntünk hozzá, amennyi a kívánt képlékenység eléréséhez szükséges. A teljes vízmennyiség beadagolása után még egy percig keverjük a betont, amely a dob billentésével a szállítóeszközbe üríthető. A dobnak ürítés közben is forognia kell. 10. ábra. Jäger rendszerű puttonyos betonkeverő gép a keverődob töltőállása 60 - a keverődob keverőállása a keverődob ürítő állása 2. Kényszerkeverési módszerekkel célszerű keverni a földnedves konzisztenciájú betonkeveréket, 16 mm-nél kisebb szemnagyság esetén. A képlékeny konzisztenciájú betonkeveréket akkor keverjük ebben, ha erősen tapadó vagy a vizet gyorsan felszívó kötőanyagokat vagy adalékanyagokat tartalmaz, valamint ha különleges minőségi igényű (látszó, vízzáró) betont szeretnénk kapni. 10 Forrás: Építési 1x Beton és vasbeton munka 16

17 11. ábra Kényszerkeverő 11 A kényszerkeverők lehetnek: - egyenáramúak, amelynél működés közben vagy a dob forog az álló lapátok körül, vagy a lapátok forognak, a dob pedig álló helyzetű. - ellenáramú keverőknél a dob és a lapátok ellentétes irányba forognak, így a keveredés intenzívebb. Kényszerkeverőkben a kimért cementet és adalékanyagot először szárazon kell összekeverni, így nem tapad az oldalához. Ezután a vizet kell egyenletesen hozzáadni. A keverés az alkotórészek teljes összekeveréséig tart. A keverés elve természetesen a megkevert friss beton, és a majdan megszilárduló beton minőségét is befolyásolja, így például a szabadon ejtő gépekkel készített betonok szilárdsági szórása kedvezőtlenebb a kényszerkeverő gépekben kevertekkel szemben. 11 Forrás: 17

18 A megkevert betont a keverés helyéről a bedolgozás helyszínére a legrövidebb időn belül úgy kell szállítani, hogy szállítás közben szét ne keveredjék. A beton átrakását a szállítás során kerülni kell. A beton szétkeveredése előállhat akkor is, ha szállítás közben magasról ejtik, vagy öntik. Gépek karbantartása: A nem ipari betonkeverők karbantartási igénye viszonylag kicsi, használat után mindössze egy alapos tisztítást igényelnek. Fontos, hogy a betonkeverő dobon található fogaskoszorút ne zsírozzuk, mert a könnyű cementpor rövid idő alatt beletapad, és nagyobb kárt okoz, mintha szárazon hagytuk volna. Zsírozást csak a csapágyak igényelnek. Figyeljünk rá, hogy a hálózati kábel ne legyen sérült, és ne tartalmazzon toldásokat. Kültérben, csak vízálló kábeleket és csatlakozókat használjunk! Gépi keveréshez kapcsolódó munkavédelmi előírások: - A keverő csak ép gumikábellel üzemelhet, a kábelt toldani tilos - A mozgódobba benyúlni tilos - A gépet használat után ki kell tisztítani, mosni. Csak áramtalanított gépet lehet tisztítani, mosni. - Felvonóputtonnyal rendelkező gépnél betonacélból korlátot kell a puttony köré készíteni. A korláton belül állni tilos - A kisebb keverőgépek teli dobbal nem képesek forgásba jönni. Az erőltetés a motor leégéséhez vezethet. Ezeket üresen kell beindítani és a forgásban levő dobba tölthetjük az alkotókat. Beton szállítása: Munkahelyi szállítás helyszíni keveréssel is esedékes lehet. Fontos, hogy szállítás közben : - a beton ne osztályozódjék szét - a cement lé ne csorogjon el a betonból - a beton ne száradjon ki - a beton ne nedvesedjen tovább (ne kapjon többlet vizet) - a beton ne melegedjen túl - a beton ne fagyjon meg - a betonkeverék konzisztenciája, homogenitása és összetétele változatlan maradjon - a beton kötése ne induljon el és semmiképp ne kössön meg, 18

19 Felsorolt szempontok maradéktalan betartása kizárólag olyan szállító eszközök használatával oldható meg amelyek: - Szállítóteréből, tartályából, cementpép nem folyik el, valamint a szállítás során - a betonkeverék megóvható az időjárás hatásaitól. A vízszintes szállítás: A betont vízszintesen kis távolságokba szállíthatjuk talicskával, vagy szállítószalaggal. A vízszintes szállítás megkezdése előtt a szállítási útvonalat kell rendbe tenni. Az út szélességében elrakjuk a közlekedést akadályozó szerszámokat, tárgyakat. A talicskával való szállításnál célszerű a nyomvonalon egy palló széles utat készíteni, ami a kisebb-nagyobb mélyedéseket is áthidalja. A szállítás megkezdése előtt a szállítóeszközöket tisztítsuk és nedvesítsük meg. A betonból csak annyit rakjunk a szállítóeszközre, hogy út közben ne legyen veszteségünk, mert a földdel szennyezett beton szerkezetépítésre már nem használható. Függőleges szállítás: - japánerrel (talicskával, vödrökkel) kiszolgált (építési gyors-) felvonóval, - (vödör-) emelő keretes ablakdarukkal, - (torony-) daruval emelt konténerekkel, - ritkábban öntőtornyok használatával lehetséges. Csővezetékes betonszállítás: Csővezetékeken keresztül csak szigorú betontechnológiai előírások betartásával készített betonkeveréket lehet szállítani. Mechanikus hajtású szivattyúk: A jól ismert (például Kaiser-féle) dugattyús betonszivattyúkban. A hidraulikusan: (olajnyomással) működtetett szivattyúk. Pneumatikus, (légnyomással működő) betonszállítás: A berendezés, amelynek az elérhető legnagyobb vízszintes szállítási távolság 300 m, a függőleges szállítási magasság pedig 50 m. A közúton a szállítás lehetséges: - Billenőszekrényes (-platós) vagy billenő teknős gépkocsikkal, - agitátorokkal, vagy 19

20 - keverő kocsikkal (mixerekkel). A képlékeny, a kis homoktartalmú betonkeveréket csak agitátorral, vagy mixer kocsival célszerű szállítani. A nedves betonkeverék hőmérséklete meghatározza a szállítás megengedhető maximális időtartamát, így távolságát is. A korszerű közúti betonszállítás eszközei a mixerek önjáró vagy nyerges vontatóra szerelt, - 4, 5, 6, 8, 10, m3 anyag szállítására alkalmas keverő berendezések; - mechanikus vagy hidraulikus hajtással forgatott edényeztük körte alakú keverődob, amelynek belső palástjára - 2 db folytonos spirál alakú (keverő-) lemezeket szereltek, így - a szabadon ejtő betonkeverők elvén működnek, (a mixer tehát nem más, mint egy speciális szabadon ejtő betonkeverő gép); - a keverődob hossztengelye 15 -ot zár be a vízszintessel - agitáló és keverő- és ürítő forgást is végezhet; (az agitáló forgás 2-4 forgás/perc, a keverőforgás 4-14 forgás/perc); - a dobot a keverési iránnyal ellenkező irányba forgatva a spirál mentén a beton körte végén levő töltő-ürítőnyíláson elhagyja, az edényeztet; - a keverőtartály és a vezetőfülke között van egy literes víztartályt (vízórával) és vegyszeradagoló is, így a végleges víztartalmú (V/C tényezőjű) keverék a mixerben állítható elő - az összes dobfordulat száma ne legyen több 320-nál több, ami szállítási távolságot szintén korlátozó tényező. - A munkahelyre megérkezett betont keverősebességgel (14 ford./perc) 70 fordulattal átkeverik, és csak ezt követően ürítik a kocsit. 20

21 12. ábra Betonszállító mixer 12 Betonozás megkezdése előtti teendők: - A zsaluzatokat és azok méreteit ellenőrizni kell, amelybe beletartozik a zsaluzat állékonyságénak, merevségének, függőleges és vízszintes magassági méreteinek az ismételt ellenőrzése is. - A statikus vagy építésvezető ellenőrzi, hogy az acélbetétek terv szerinti méretekben és mennyiségben vannak-e és a terv szerinti helyeken. - Ki kell tisztítani a zsaluzatot. - A zsaluzatot bőséges vízzel be kell nedvesíteni. - Az acél zsaluzatot vasszerelés előtt zsaluleválasztó olajjal be kell kenni. Beton zsaluzatba öntése: A betont lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba vagy a zsaluzatra ürítsük. A betonkeveréket 1,00 m nél magasabbról nem szabad ejteni, mert szétosztályozódik.(a felső részben csak apróbb szemcsék és cementpép lesznek, így a beton a tervezett szilárdságot nem éri el.) A nagyobb magasságú szerkezeteket ezért szakaszosan kell betonozni. A betonkeveréket vízszintes rétegekben kell beönteni. Az egyes rétegeket az alattuk lévő szilárdulása előtt kell bedolgozni. A rétegvastagság lehetőleg 30 cm-nél ne legyen nagyobb. Az alsó réteg felületét nem szabad lesimítani, mert azzal csökken az együttdolgozás. A betonozás során folyamatosan ellenőrizni kell a betonozási síkokat, szerkezeti vastagságot, a zsaluzatokat. A zsaluzat betonozás közbeni alakváltozása a végleges szerkezet alakján, méretén meglátszik, ilyen estben le kell állítani a betonozást és megvizsgálni az elmozdulás okát. A beton tömörítése: 12 Forrás: 21

22 1. kézi tömörítés: - Döngöléssel:csak alárendelt vasalatlan betonból készült szerkezeteket lehet tömöríteni. A kézi döngölő egy kg tömegű vastömb, vagy fatuskó. A nyéllel felszerelt ütőeszközt cm-es magasságból kell a betonra ejteni. Ezt a beton tömörödéséig folytatjuk, ami akkor következik be, amikor a felületen csillogó nedvesség jelenik meg. A döngölés alig földnedves, földnedves, és kevésbé plasztikus konzisztenciájú betonoknál alkalmazható. - Csömöszöléssel: a plasztikus és öntött konzisztenciájú betonokat tömörítjük. csömöszölés során a betont kézi erővel szurkáljuk hegyes vassal, acél- esetleg farúddal. 2. gépi tömörítés: - Tű-, vagy rúdvibrátor: villamos motorral, hajlékony tengelyből és excenterrel ellátott mm átmérőjű rázófejből áll. A fej hossza mm. A rázófejet a betonra helyezzük, és saját súlya alatt süllyedni hagyjuk. A rúdvibrátort egy helyen kell tartani addig, amíg a beton felületén a víz és a légbuborékok elkezdenek megjelenni. A be- és kikapcsolást ne a betonba merített állapotban végezzük el. A merülővibrátor hatókörzete általában a vibrátor átmérőjének tízszerese. A vibrátort azonban ne tartsuk egy helyben, lassan, folyamatosan mozgassuk. A tömörítést rétegesen kell elvégezni. Figyelni kell arra, hogy az acélbetétekhez és a zsaluzathoz ne érjen hozzá a rázófej a vibrálás s-os ideje alatt! 22

23 13. ábra Stone tűvibrátor 13 - Palló-vagy lécvibrátor: Ez felületi vibrátor. A palló alumíniumból van, középső részére erősítik a vibrátort a kézi irányítószárral. 14. ábra ENAR QZH lehúzó lap-honda motorral 14 A beton felületére helyezett 1,80-2,00 m széles eszköz a lapon át rezgésbe hozza a friss betont, ezáltal tömörödik. A vibrálási idő itt is s. Átfedéssel kell mozgatni a felületen. Nagy felületeknél használják. - Zsaluvibrátorok: Villanymotorral hajtott rezgéskeltő szerkezetek, melyek zsaluzatra erősítve rezgésbe hozzák azt, ezáltal tömörítenek. A zsaluvibrátor talprészének furatain keresztül csavarokkal erősíthető a rázandó szerkezethez. A rázóerő tág tartományban, tetszőlegesen állítható. Beépítésre kerülnek útés lapvibrátokoba. Felhasználhatók továbbá rázóasztalok, rázóbakok, rázórosták, rázócsatornákhoz. 13 Forrás: 14 Forrás: 23

24 15. ábra Zsaluvibrátor 15 Bármelyik géppel is történik a tömörítés, a vibrálás hatására a betonkeverékben lévő habarcsrész megfolyósodik, a kavicsszemek a kisebb ellenállás irányában elmozdulnak, kitöltik a keverékben lévő hézagokat, miközben a levegő távozik a betonból és egyre tömörebbé válik. A tömörödés további fázisában az előzőekben ismertetett jelenségek megszűnnek, a beton felülete elsimul és fényes cementhabarcs jelenik meg. Ezzel a tömörítési munkát be kell fejezni, mert ha tovább folytatjuk, úgy a szemszerkezet szétosztályozódik, alulra kerülnek a nehezebb kavicsok, felülre pedig a könnyebb habarcs és ezzel a beton nyomószilárdsága csökken. A beton bedolgozási ideje: Időjárási viszonyok Száraz, meleg, napos, vagy szeles idő Átlagosan meleg, változó, kevésbé szeles idő Bedolgozási idő, óra 1 1,5 1,5 2 Hűvös, szeles vagy szélcsendes idő 5 C-nál nem hidegebb idő 2 2,5 16. ábra bedolgozási idő Forrás: 24

25 A betonok osztályozása és jelölése alapvető fizikai és mechanikai tulajdonságaik alapján történik. Testsűrűségüket tekintve az alábbi betonféleségeket különböztetjük meg: Megnevezés A beton jele Sűrűség kg/m3 Könnyűbeton LC Normál beton C Nehézbeton HC > ábra beton testsűrűség 17 Betonok csoportosítása konzisztenciájuk szerint: Megnevezés Földnedves ( FN) Kissé képlékeny (KK) Képlékeny (K) Folyós (F) Az MSZ EN 206-1:2002 szabvány szerinti terülési osztály F1 F2 F3 F4,F5,F6 18. ábra Konzisztenciaosztályok 18 Az érvényben lévő MSZ EN 206-1:2002 szabvány a konzisztencia osztályokat betű és szám kombinációval jelöli, ahol a betű a vizsgálati módszerre, a szám a konzisztencia jellegére utal. A konzisztencia osztályokat az MSZ EN :2000 szabvány szerinti roskadás, az MSZ EN :2000 szabvány szerinti terülés, az MSZ EN :2000 szabvány szerinti VEBE-méteres átformálási idő, az MSZ EN :2000 szabvány szerinti (Walzféle) tömörítés vizsgálatok mérőszámai határolják be. 16 Forrás: Teveli Mihály-Építési abc könyve 17 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István:Betonozási feladatok, monolit beton készítése tk 34.oldala 18 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István:Betonozási feladatok, monolit beton készítése tk 35.oldala 25

26 A beton konzisztenciája elsősorban a frissbeton keverhetőségét, szállíthatóságát bedolgozhatóságát, tömöríthetőségét, állékonyságát befolyásolja, de hatással van kötésiszilárdulási folyamatára, zsugorodására, a megszilárdult beton szövetszerkezetére, szilárdságára is. A frissbeton konzisztenciáját a cement minősége, az adalékanyag anyagtani minősége és szemszerkezete (finomrész tartalma) és nem utolsó sorban a víz-cement tényező befolyásolja. Nyomószilárdsági osztályok: A közönséges beton nyomószilárdsági osztályát C, a könnyűbetonét LC, a nehézbetonét HC betűjel utáni szám jelöli. A mai magyar gyakorlatban - még a régi szabvány szerint - a betonok hengerpróbával minősített szilárdsági osztályai (C4-C55) használatosak. Betonosztály 300 mm magas és 150 mm átmérőjű próbatesten végzett minősítés (N/mm2) C4 4,0 C6 6,0 C8 8,0 C10 10,0 C12 12,0 C16 16,0 C20 20,0 C25 25,0 C30 30,0 C35 35,0 C40 40,0 C45 45,0 C50 50,0 C55 55,0 19. ábrabetonosztályok 19 Az MSZ EN (2002) szabvány szerint a betonok szilárdságát kockaszilárdságukkal is meg kell adni. A kockaszilárdságot 15 cm-es élhosszúságú próbakockán határozzák meg. A szilárdsági osztályt a beton jele utáni számok (hengerszilárdság/kockaszilárdság) jelölik, mértékegységük N/mm2. Nyomó-szilárdsági osztály A hengerszilárdság A kockaszilárdság előírt jellemző értéke, N/mm2előírt jellemző értéke N/mm2 C8/ Forrás: Teveli Mihály-Építési abc könyve 26

27 C12/ C16/ C20/ C25/ C30/ C35/ C40/ C45/ C50/ C55/ C60/ C70/ C80/ C90/ C100/ ábra. Beton nyomószilárdságának értékei 20 Környezeti osztályok: A különböző kitettségek szerinti osztályba sorolás, illetve jelölés a következő: karbonátosodás XC, klorid hatás XC, fagyás XF, kémiai korrózió XK, víznyomás XV, kopás XK. A környezeti osztályok utáni szám gyakorlatilag, ezen hatások mértékét jelzi. Ha a betont többféle környezeti hatás éri, akkor a környezeti osztályok kombinációit kell alkalmazni. Jelölés módja: C 12-32/FN Testsűrűség nyomószilárdság legnagyobb szemnagyság/konzisztencia Ugyan ezen szabvány szerint, amennyiben fontos, a betonok vízzáróságát, fagyállóságát és kopásállóságát mutató mérőszám is megjelenhet a konzisztencia osztály jele után. C 30 24/KK k50 Könnyű betonoknál feltüntetjük a beton sűrűségét is. LC /K 20 Forrás: Szerényi Attila-Szerényi István:Betonozási feladatok, monolit beton készítése tk 35.oldala 27

28 Az MSZ EN (2002) szabvány szerinti jelölése a betonoknak a korábbinál kissé összetettebb. Fel kell tüntetni mind a henger-, mind a kockaszilárdságot, a legnagyobb szemcsenagyságot, a konzisztenciát a terülési osztályokkal, valamint megjelenik beton felhasználási módjától függő környezeti osztályba sorolás. C 20/25-24-F2-XF3 5. Betonjavító szerek: A beton egyes tulajdonságait különböző kémiai anyagok hozzákeverésével kedvezően módosíthatjuk. Általánosan az alábbi adalékanyagok használatosak: - Kötés- és szilárdulásgyorsítók: Téli építési munkáknál a kötési idő gyorsításával mérséklik a fagyveszélyt, megrövidítik a zsaluzás idejét. Elterjedten használt szer a Kalcidur. - Kötés- és szilárduláslassítók: leginkább a frissbetonnál használatosak az eltarthatóság növelésére nagy távolságra történő szállítás esetén. Nagy tömegű betontömbök készítésekor a nyári hőfejlődés mérséklésére is alkalmazható. Hazai kötéslassító a citromsav alapú Retardol. Mosott betonfelületek készítésekor kötésgátló alkalmazásával akadályozzák meg a felületi réteg szilárdulását. Így lesz lehetséges a kötőanyag kimosása a felületi rétegből. - Fagyállóságot fokozók anyagok: tulajdonképpen légbuborék képző szerek, melyek a betonban μm-es buborékokat képezve csökkentik a fagyérzékenységet. Ez alapvetően két módon érik el: egyrészt megszakítják a kapillárisokat a betonban, megakadályozva a víz beszivárgását, másrészt teret adnak a táguló jég terjedésének. - Vízzáróságot fokozó anyagok: a betonhoz keverve a kapillárisokon beszivárgó víz hatására megdúzzadnak és eltömik a pórusokat. Finom eloszlású bentonit vagy trasz alkalmas erre a célra. - Színezőanyagnak: nevezünk minden olyan anyagot mellyel a beton természetes színe megváltoztatható tulajdonságainak romlása nélkül. A betont teljes tömegében vagy csak a felületi rétegében (kopóréteg, pl. beton díszburkoló kövek esetén) lehet színezni. A beton festésére alkalmas pigmentek fontos jellemzője, hogy a cement szilárdulása során keletkező mésszel nem lépnek reakcióba. Ilyen anyagok a korom (fekete), a vasoxid (sárga, vörös, barna) a króm oxid (zöld), titán dioxid (fehér). A hagyományos beton természetesen csak sötétebb tónusú színekre festhető, fehér vagy világosabb szín esetén fehércementet és világosabb színű adalékanyagot kell használjunk. - Gázképző és habképző anyagok: gázbetonok és habbetonok készítésekor használatosak. Az előbbiek előállítását kémiai reakciók során képződött gázbuborékok, az utóbbiakét a beton keverése során létrejött légbuborékok teszik lehetővé. Elterjedt gázképző az alumíniumpor (hidrogéngáz keletkezik) és a hidrogén peroxid (oxigén keletkezik), leggyakoribb habképző anyagok a különféle szappanok. 28

29 - A képlékenyítő anyagok: csökkentik a víz felületi feszültségét, növelve ezáltal a beton folyósságát. Elterjedten használt képlékenyítő szer a Plasztol NK-3. Folyósító anyagok a pórusokat teszik víztaszítóbbá, önterülő betonok készítésekor használatos (Melment L-10) A bedolgozott beton felületi tulajdonságait szintén megváltoztathatjuk különböző vegyi anyagokkal. Leggyakrabban használt felületkezelő szerek a formaleválasztók, felületi színező anyagok és víztaszító bevonatok. A beton bedolgozása közben elkövethető kivitelezési hibák: - nem töltik ki a zsaluzatot, zsaluüregeket; - a szennyeződéseket nem távolítják el; - a betonkeveréket 1,5 méternél magasabbról ejtik; - szennyezett betonacélra hordják be a betonkeveréket; - túl vastag rétegekben dolgozzák be a betont; - a zsaluhéjakat, betonozandó felületeket a betonozás előtt nem nedvesítik, kezelik - nem kellően tömörítik a betonkeverékét; - a hosszadalmas tömörítésre a betonkeverék szétosztályozódik; - nem a szükséges tömegerejű tömörítő eszközt alkalmazzák; - vibrálják a zsaluzatot és az acélbetéteket - a munkahézagot nem az épülő szerkezet erőtani szempontjainak figyelembe vételével alakítják - a bedolgozott betont nem óvják a rázkódásoktól - a bedolgozott betont nem védik a káros meteorológiai hatásoktól Ha a megrendelt transzportbetont a helyszínen bejuttatjuk a zsaluzatba és vibrátorral gondosan tömörítettük, még nem tettünk meg mindent a jó minőségű, tartós beton készítése érdekében. Az utókezelés fontosságát ma sem lehet eléggé hangsúlyozni. A beton locsolása helyett ma már a beton felületén párazáró filmet képező, korszerű utókezelő szerek állnak rendelkezésre. Ezek az anyagok ráadásul jobb eredményt is biztosítanak, mivel az utókezelő szerek hatása időben egyenletes. A beton utókezelése: A beton kötéséhez és szilárdulásához szükséges nedvességtartalom biztosítása az utókezelés célja. 29

30 Ismeretes, hogy a keveréshez felhasznált víz elegendő a cement hidratációjához. A kötés idején keletkező jelentős hő azonban olyan belső nyomást hoz létre, amely a keverésnél adagolt vizet a betonból kinyomja, a nap és a szélszárító hatása pedig a felületen megjelenő vizet elpárologtatja. A vízpárolgás nyári időszakban 1 liter/m2/ órát is kitehet, ezt az eltávozott nedvességet kell pótolni (a betonozást követő 4-edik órától kezdve). A felhasznált cementminőség alapvetően meghatározza a nedvesen tartás idejét, tudniillik a portlandcementekkel készült betonokat 7 napig, a heterogén cementekkel készülteket pedig 14 napig állandóan nedvesen kell tartani, akárcsak a cementminőségtől függetlenül - a nagyszilárdságú, előre gyártott beton és vasbeton elemeket. Az állandó nedvességtartalom nem csak a cement hidratációját biztosítja, hanem a beton erőteljes zsugorodását is csökkenti. A kötés és az előszilárdulás szakaszában a betonokat óvnunk kell a túlzott hőmérsékletváltozásoktól, az egy-két napos betonokat pedig az erőteljes dinamikus hatásoktól, rázkódásoktól, a fiatal betont védeni kell áramló víz és a vízben oldott agresszív hatású anyagok károsításaitól is. 21. ábra Beton utókezelése 21 Az utókezelés módszerei: 21 Forrás: www. sulinet.hu 30

31 - vízzel való állandó permetezés (a friss betont csak permetszerűen lehet - kimosódás veszélye nélkül - nedvesen tartani, a faanyagú zsaluzatot is nedvesen kell tartani); - elárasztás (a felületet vízzel árasztjuk el és néhány centiméteres agyag, vagy homok, gátakkal megakadályozzuk a víz elfolyását); - a beton felületpárolgást gátló letakarásával (ponyva, nádpalló, homok, műanyagfólia.) - a párolgás gátló anyagszórással (szórópisztollyal, permetező berendezéssel, a matt nedves betonfelületre felhordott, ott megkötött műanyag hártya szükségtelenné nedvesség utánpótlását, fehér színe véd az erős napsugárzástól); - a szerkezet belső hűtésével (nagytömegű betonoknál, a szerkezetbe bebetonozott csőrendszerrel, amelyben vizet keringtetünk); - védőtető alkalmazásával (térbetonozás, szabadtéri előregyártás kedvezőtlen időjárásnak kitett betonfelületeit védi a bedolgozás alatt és után a naptűző hatásától, esőtől,); - fóliával burkolt (0,5-1,0 cm vastag habszivacs) hőszigetelő paplannal (a nem kívánt repedéseket okozó hirtelen lehűlés megakadályozás árai is szolgál); A beton utókezelését addig kell folytatni, amíg a beton szilárdsága el nem éri a végleges szilárdság 70%-át, télen pedig a beton fagyállóságához szükséges szilárdságot (kb. 10 Mpa) +10 C hőmérséklet alatt a beton hideg vízzel való nedvesen tartása helyett, fóliatakarással látják el, így akadályozva meg a párolgást. +5 C alatti hőmérsékletű napokon a betont csak meleg vízzel szabad permetezni és a meglocsolt felületet azonnal hőszigetelő anyaggal le kell takarni. (A káros vízveszteség elkerülhető, ha a bedolgozás, tömörítés után azonnal, fóliával takarják le a betont, és hő szigetelik). A kizsaluzási idő: Sok tényezőtől függ (cementfajta, betonfajta, szerkezet) ezért azt csak szakember állapíthatja meg. Átlagos körülmények között a kizsaluzás megkezdése az utókezelési idő kétszeresénél kevesebb ne legyen ( a betonozástól számítva nap). A zsaluzatot csak akkor szabad elbontani, ha a beton már annyira megszilárdult, hogy saját tömegét, valamint a további munkákkal kapcsolatos elkerülhetetlen terheket biztonsággal elbírja. A kizsaluzást általában erőtani szempontból az alacsonyabb rendű elemektől a magasabb rendű felé haladva, az egymásra ható erők sorrendjét is figyelembe véve lehet elvégezni. Ennek menete a következő: - pillér kizsaluzása - lemez kizsaluzása - gerenda kizsaluzása 31

32 - konzolos szerkezetek kizsaluzása - az alátámasztó állványokat rázkódás-, lökés- és ütésmentesen kell bontani az építés sorrendjével ellentétesen Kizsaluzás előtt az egész szerkezetet végig kell vizsgálni, hogy nincs-e túlterhelve. A kizsaluzást csak a műszaki vezető engedélyével szabad megkezdeni. Ha a szerkezet fesztávolsága 7 m vagy annál nagyobb, akkor a munka alatt a műszaki vezető állandó jelenléte szükséges. Ha a kizsaluzást a tervben előírt 28 napos betonszilárdság elérése előtt kell elvégezni, akkor erre az engedélyt csak a statikus tervező adhatja meg az építési naplóban rögzített utasításként, a szerkezet további terhelhetőségéről is nyilatkozva. 22. ábra Design és beton napjainkban Forrás: 32

33 Válasz az esetfelvetés-munkahelyzetre: Abban az esetben, ha kész betont kér a megrendelő garantálható annak minősége. Az ár mellett sokszor a betonozandó felület nagysága is meghatározza a döntést. Gyorsabb a kivitelezés, hiszen a már készre kevert betont csak bedolgozni kell a helyszínen. Kisebb felületek estén viszont még mindig gyakori a helyszínen készített beton. Ebben az esetben, a kivitelezéshez több időre van szükség. Nem mindig ellenőrizhető a beton keverési aránya. A keveréshez betonkeverőre, a tömörítéshez vibrátorra van szükség. A vasbeton gerendákat, pilléreket nap után lehet kizsaluzni, előtte beton utókezelést kell végezni. A beton teljes szilárdságát 28 napos korában éri el. TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Az oktatója által megadott zsaluzási tervek alapján készítse el a beton összetevőinek anyagmennyiség számítását, majd kivitelezze a szerkezetet oktatója segítségével. 2. feladat Készítsen el egymás mellett 1-1 m 2 aljzatbetont. Az egyiket utókezeléssel is lássa el, a másikat ne. Figyelje meg milyen különbségeket lát a két szerkezet minősége között megszilárdulás után. Próbaterheléssel vizsgálja meg a szerkezetek ellenállóságát! 33

34 ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Hogyan tudom az adalékanyagokat eredetük szerint csoportosítani? Írj példákat is! feladat Egészítsd ki a cement fogalmát! Cementnek nevezzük azokat a.. úton előállított, finomra kötőanyagokat, amelyek vízzel.. keverve mind levegőn, mind pedig oldhatatlan kőszerű anyaggá tapasztja össze. 3. feladat Írd le a kézi betonkeverés munkamenetét! 4. feladat Betonozás megkezdése előtt milyen teendőink vannak? 34

35 5. feladat Milyen gépi tömörítő eszközöket ismer? 6. feladat Töltsd ki a táblázatban a bedolgozási időt! Időjárási viszonyok Bedolgozási idő, óra Száraz, meleg, napos, vagy szeles idő Átlagosan meleg, változó, kevésbé szeles idő Hűvös, szeles vagy szélcsendes idő 5 C-nál nem hidegebb idő 7. feladat Mit jelent a következő betonjelölés: C 20/25-24-KK-XF3 C: 20: 25: 24: 35

36 F2: XF3: 8. feladat Milyen betonjavító szereket ismer? 9. feladat Sorold fel az utókezelés módszereit! 36

37 MEGOLDÁSOK 1. feladat Hogyan tudom az adalékanyagokat eredetük szerint csoportosítani? Írj példákat is! - természetes eredetű: a kőzetek aprózódásával keletkező homok és kavics - mesterséges eredetű: mesterséges aprítás révén jön létre a zúzott kő, zúzott homok, darabos kohósalak, téglaőrlemény 2. feladat Egészítsd ki a cement fogalmát! Cementnek nevezzük azokat a mesterséges úton előállított, finomra őrölt kötőanyagokat, amelyek vízzel péppé keverve mind levegőn, mind pedig víz alatt oldhatatlan kőszerű anyaggá tapasztja össze. 3. feladat Írd le a kézi betonkeverés munkamenetét! A kézi betonkeverés munkamenete: - A munkateret megtisztítjuk a szennyeződésektől. - A beton recept szerinti összetétel alapján kimérjük az alkotórészeket, a padozat egyik végében halomba rakjuk, az adalékanyag tetején kialakított mélyedésbe töltjük a cementet. - Két oldalról a padozat üres felére lapáttal szárazon átforgatjuk a cementet és a homokos kavicsot. A keletkező új halom tetejét állandóan gereblyézzük. Az átforgatást szárazon legalább háromszor egymás után kell végezni. 37

38 - A szükséges vízmennyiséget fokozatosan adagoljuk a keverékhez. Nedves keverésnél szintén a háromszori átforgatás szükséges, úgy hogy a víz a cementet ne mossa ki. A víz ¾ részét az első keveréshez, és kb. az ¼ részét a második átkeveréshez adagoljuk. A harmadik átforgatás után húzzuk úgy össze, hogy minél kisebb felület tudjon kiszáradni. 4. feladat Betonozás megkezdése előtt milyen teendőink vannak? - A zsaluzatokat és azok méreteit ellenőrizni kell, amelybe beletartozik a zsaluzat állékonyságénak, merevségének, függőleges és vízszintes magassági méreteinek az ismételt ellenőrzése is. - A statikus vagy építésvezető ellenőrzi, hogy az acélbetétek terv szerinti méretekben és mennyiségben vannak-e és a terv szerinti helyeken. - Ki kell tisztítani a zsaluzatot. - A zsaluzatot bőséges vízzel be kell nedvesíteni. - Az acél zsaluzatot vasszerelés előtt zsaluleválasztó olajjal be kell kenni. 5. feladat Milyen gépi tömörítő eszközöket ismer? - Tű-, vagy rúdvibrátor - Palló-vagy lécvibrátor - Zsaluvibrátorok 38

39 6. feladat Töltsd ki a táblázatban a bedolgozási időt! Időjárási viszonyok Száraz, meleg, napos, vagy szeles idő Átlagosan meleg, változó, kevésbé szeles idő Bedolgozási idő, óra 1 1,5 1,5 2 Hűvös, szeles vagy szélcsendes idő 5 C-nál nem hidegebb idő 2 2,5 7. feladat Mit jelent a következő betonjelölés: C 20/25-24-KK-XF3 C: A megszilárdult beton testsűrűségére utal (kg/m³) 20:A betonhenger próbatesten végzett 28 napos nyomószilárdság nagyságát jelenti (N/mm 2 ) 25: A 28 napos betonkocka próbatesten végzett nyomószilárdság nagyságát jelenti. (N/mm²) 24: Az adalékanyag névleges legnagyobb szemnagysága KK: Kissé képlékeny: A beton konzisztenciájának tájékoztató jellegű megnevezése ismeretlen konzisztencia vizsgálat esetén. XF3: Kémiai korrózió mértéke 8. feladat Milyen betonjavító szereket ismer? 39

40 - kötés- és szilárdulásgyorsítók, kötés- és szilárduláslassítók, fagyállóságot fokozók anyagok, vízzáróságot fokozó anyagok, színezőanyag, gázképző és habképző anyagok, képlékenyítő anyagok, felületkezelő szerek 9. feladat Sorold fel az utókezelés módszereit! - vízzel való állandó permetezés (a friss betont csak permetszerűen lehet - kimosódás veszélye nélkül - nedvesen tartani, a faanyagú zsaluzatot is nedvesen kell tartani); - elárasztás (a felületet vízzel árasztjuk el és néhány centiméteres agyag, vagy homok, gátakkal megakadályozzuk a víz elfolyását); - a beton felületpárolgást gátló letakarásával (ponyva, nádpalló, homok, műanyag-fólia.) - a párolgás gátló anyagszórással (szórópisztollyal, permetező berendezéssel, a matt nedves betonfelületre felhordott, ott megkötött műanyag hártya szükségtelenné nedvesség utánpótlását, fehér színe véd az erős napsugárzástól); - a szerkezet belső hűtésével (nagytömegű betonoknál, a szerkezetbe bebetonozott csőrendszerrel, amelyben vizet keringtetünk); - védőtető alkalmazásával (térbetonozás, szabadtéri előregyártás kedvezőtlen időjárásnak kitett betonfelületeit védi a bedolgozás alatt és után a naptűző hatásától, esőtől,); - fóliával burkolt (0,5-1,0 cm vastag habszivacs) hőszigetelő paplannal (a nem kívánt repedéseket okozó hirtelen lehűlés megakadályozás árai is szolgál); 40

41 IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Építési 1X beton és vasbeton munka Szerényi Attila-Szerényi István- Betonozási feladatok, monolit beton készítése ábra cementzsebkönyv Teveli Mihály-építési abc Betonozás 41

42 42

43 43