Betontechnológia Dr. Bálint Julianna, PhD. Főiskolai tanár Bálint J: Betontechnológia 1

Átírás

1 Betontechnológia Dr. Bálint Julianna, PhD. Főiskolai tanár Bálint J: Betontechnológia 1

2 Szakirodalom Bálint J: Építőanyagok I Jegyzet. SZIE YMÉK MSZ : 2004 MSZ : Alkalmazási segédlet Magyar Betonszövetség Bálint J: Betontechnológia 2

3 Mivel foglalkozik a betontechnológia? A betonok készítése tulajdonságainak kutatása, vizsgálata megfelelőségének megítélése és bizonyítása tulajdonságainak megőrzése újrahasznosítása Bálint J: Betontechnológia 3

4 A használati élettartam értelmezése Bálint J: Betontechnológia 4

5 Használati élettartam: Időtartam, amely alatt a szerkezetbe épített beton teljesítőképessége megmarad a szerkezet teljesítőképességi követelményeit kielégítő szinten, feltéve, hogy a szerkezetet megfelelő módon karbantartják. Bálint J: Betontechnológia 5

6 Kihívások a betonok területén a beton szilárdsága helyett a teljesítőképessége korszerű betonadalékszerek magas szintű betontechnológiai felkészültség szükséges Bálint J: Betontechnológia 6

7 Az új betonszabvány változásai Új szemlélet a betonszerkezetek és a betonösszetételek tervezésénél A betonszerkezetet nem csak a terhelő igénybevételeknek tartósan ellenálló szilárdságúra kell tervezni és megépíteni, hanem olyan összetételben kell elkészíteni és beépíteni, hogy a környezeti hatásokkal szemben, a szerkezet teljes élettartama alatt tartós ellenálló tulajdonsággal rendelkezzen. Bálint J: Betontechnológia 7

8 A használati élettartam előtérbe kerülése A betonszerkezetek használati élettartamát a tervező elő kell írja a tervben Határértékeket ír elő a tervezhető legkisebb szilárdsági osztályra, a beton legkisebb cementtartalmára, az alkalmazható legnagyobb vízcementtényezőre, a beton testsűrűségére, légtartalmára, az adalékanyaggal kapcsolatos követelményekre. A határértékek betartása esetén 50 éves használati élettartam, ellenállás a tervezett hatásoknak. Bálint J: Betontechnológia 8

9 Betonfajták Normál szilárdságú betonok NSZ betonok NT betonok. Az építési költségek növekedése, a fenntartási költségek csökkenése. Bálint J: Betontechnológia 9

10 Cementfajták portlandcement összetett (kompozit) portlandcement, kohósalakcement, puccoláncement, kompozit cement különleges tulajdonságú cementek CEM I CEM II CEM III CEM IV CEM V Bálint J: Betontechnológia 10

11 Különleges tulajdonságú cementek Kis hőfejlesztésű cement: KH Nagy szulfát állóságú cement: S Kis alkália tartalmú cement: KA Bálint J: Betontechnológia 11

12 Cementek tulajdonságai, követelmények Mechanikai Fizikai Kémiai Egyéb a betonkészítés szempontjából fontos tulajdonságok A cement szabványos megnevezése Bálint J: Betontechnológia 12

13 A cement kötési idejét, szilárdulását befolyásoló tényezők: kémiai összetétel, őrlésfinomság, (fajlagos felület) víz-cement tényező, víztartalom kötést és szilárdulást befolyásoló vegyszerek (kötés-, és szilárdulásgyorsítók, kötéslassítók) hőmérséklet Bálint J: Betontechnológia 13

14 A cementkő zsugorodása kémiai folyamatok okozta irreverzibilis fizikai folyamat okozta száradási, reverzibilis A zsugorodást befolyásoló tényezők a cement őrlési finomsága a víz-cement tényező értéke az adalékszerek adagolása a cementkő kora a nedvesen tartás időtartama a környezet relatív nedvességtartalma Bálint J: Betontechnológia 14

15 A cementek szállítása, tárolása: papír, műanyag zsák, konténer vagy ömlesztve tartálykocsi Fel kell tüntetni: a gyártó üzem megnevezését a cement megnevezését a cement minőségjelzését a szabvány számát a cement nettó tömegét a csomagolás időpontját A megfelelőség igazolás tanúsítvány Bálint J: Betontechnológia 15

16 A tárolás hatása Szilárdsági osztály 32,5 N 32,5 R max. 2 hónap % % 42,5 N 42,5 R 52,5 N 52,5 R Tárolási idő max. 1 hónap Szilárdság csökkenés 3 hónap után 6 hónap után Bálint J: Betontechnológia 16

17 Az építési meszek fajtái Megnevezés Kalciumos mész 90 Kalciumos mész 80 Kalciumos mész 70 Dolomitos mész 85 Dolomitos mész 80 Jelölés CL 90 CL 80 CL 70 DL 85 DL 80 Az építési meszek jelölése oltatlan mész (Q) hidratált mész (S) hidratált dolomitos mész esetében: S1: félig hidratált: S2: teljesen hidratált Bálint J: Betontechnológia 17

18 Fajtái Az adalékanyag Természetes Mesterséges Korábbi szerkezetekből újra hasznosított Közönséges betonok adalékanyagai Könnyűbetonok adalékanyagai Nehézbetonok adalékanyagai Bálint J: Betontechnológia 18

19 Az adalékanyag legfontosabb jellemzői Testsűrűség és halmazsűrűség Szemnagyság, D, d Szemmegoszlás, m Agyag-iszap tartalom Bálint J: Betontechnológia 19

20 Az adalékanyagok legfontosabb vizsgálandó tulajdonságai Homok Szemmegoszlás Agyag-iszap tartalom Vízoldható kloridion és szulfátion tartalom Nincs követelményérték: vízfelvétel, szerves szennyeződés Kavics Szemmegoszlás Vízoldható kloridion és szulfátion tartalom Nincs követelményérték: szerves szennyeződés Bálint J: Betontechnológia 20

21 Zúzottkő Testsűrűség Szemmegoszlás Ha d>4 mm szemalak Szemcseszilárdság aprózódással Nincs követelményérték: vízfelvétel, ha d 4 mm szemalak, szerves szennyeződés Bálint J: Betontechnológia 21

22 Könnyű kőanyag halmaz Testsűrűség Halmazsűrűség Ha d>4 mm szemalak Nincs követelményérték: vízfelvétel, szemmegoszlás, ha d 4 mm szemalak, halmazszilárdság, fagyállóság, szerves szennyeződés Gyanú esetén vizsgálandó Homok, kavics zúzottkő: pirit szennyeződés, Homok, kavics: alkáli szilikát reakció érzékenység, Zúzottkő: alkáli dolomit reakció érzékenység Bálint J: Betontechnológia 22

23 Betonadalékanyag frakciók (termékek) Homok, kavics és homokos kavics esetén rendszerint mosott és osztályozott zúzottkő esetén általában tört és osztályozott termékek. Szemnagyság jelölése a névleges legkisebb (d) és a névleges legnagyobb (D) szemnagyság, valamint a D ellenőrző szitán áthullott megkövetelt legkisebb és a d ellenőrző szitán áthullott megengedett legnagyobb tömeg % Például: 8/16 kavics Gc 80/15 Bálint J: Betontechnológia 23

24 Betonadalékanyag keverék Általában osztályozott frakciók megfelelő arányú keveréke. A betonadalékanyag keverék szemmegoszlásának jellemzésére a legnagyobb szemnagyság a szemmegoszlási görbe a finomsági modulus az egyenlőtlenségi együttható, ha szükséges (U70/10) Bálint J: Betontechnológia 24

25 A legnagyobb szemnagyság nem lehet nagyobb, mint a következő három adat közül a legkisebb : a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 a az acélbetétek legkisebb távolságának (a legkisebb szabad nyílásnak) 2/3 a a névleges betonfedés 2/3 a. Bálint J: Betontechnológia 25

26 A lépcsős szemmegoszlás Egylépcsős A hiányzó szemeknél finomabb szemek mennyisége a keverék tömeg %-a, illetve A hiányzó szemeknél durvább szemek mennyisége a keverék tömeg %-a A lépcső kezdőpontja A lépcső végpontja Bálint J: Betontechnológia 26

27 Homok agyag-iszap tartalma Agyag-iszap tartalom, i, térf. % Felhasználási terület max. 3 feszített vasbeton max. 6 vasbeton max. 10 beton >10 nem alkalmazható Bálint J: Betontechnológia 27

28 Betonra káros szennyező anyagok Vízoldható kloridion tartalom Vízoldható szulfátion tartalom Szerves szennyeződések Bálint J: Betontechnológia 28

29 Zúzottkő betonadalékanyag Ugyanazok a szemmegoszlási követelmények, mint homokos kavicsra A kőzetfizikai tulajdonságokat vizsgálni kell Bálint J: Betontechnológia 29

30 Szemalak d > 4 mm szemnagyságra Beton C8/10-C12/16 C16/20-C20/25 C25/30-C50/60 C55/67 Lemezes szemek mennyisége max. tömeg% Bálint J: Betontechnológia 30

31 Osztályozatlan adalékanyag csak max. C12/15 nyomószilárdsági osztályú betonhoz Visszanyert adalékanyag (mosóvízből és a friss betonból), a teljes adalékanyag: max. 5 %-a, osztályozatlanul > 5 %-a, ha.. Adalékanyag bontott építési törmelékből Beton készítésére alkalmassá kell tenni Bálint J: Betontechnológia 31

32 Víz Ivóvíz vizsgálat nélkül, kivéve gyógyvíz, ásványvíz, hévíz és egyéb különleges iható víz. Vizsgálatok, követelmények Újrahasznosított víz alkalmazásának feltételei Bálint J: Betontechnológia 32

33 Adalékszer A friss vagy a szilárd beton tulajdonságainak módosítására a keverés során, vagy közvetlenül az átadás előtti átkeverés során a betonhoz adott, a cement tömegéhez képest kis mennyiségű anyag. Kiegészítőanyag A betonhoz a keverés során adagolt finom szemű anyag, hogy a beton egyes tulajdonságai javuljanak vagy különleges feltételeknek feleljen meg. I típus II típus Bálint J: Betontechnológia 33

34 Egyhatású adalékszerek Képlékenyítő Folyósító Stabilizáló Légbuborékképző Kötésgyorsító (fagyásgátló) Szilárdulásgyorsító (fagyásgátló) Kötéskésleltető Tömítő Bálint J: Betontechnológia 34

35 Többhatású adalékszerek Kötéskésleltető mellékhatású képlékenyítő Kötéskésleltető mellékhatású folyósító Kötésgyorsító mellékhatású képlékenyítő Az adalékszerek összeférhetősége Összeférhető adalékszerek Adalékszerek alkalmazásának feltételei Bálint J: Betontechnológia 35

36 A betonok jelölése, összetételének és tulajdonságainak meghatározása, a megfelelőség igazolása Szabványok MSZ EN MSZ :2004. Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés, megfelelőség valamint az MSZ EN alkalmazási feltételei Magyarországon Tervezéshez: MSZ EN :2010. Eurocode 2. Betonszerkezetek tervezése MSZ szerint tervezett betonszerkezetekhez MSZ 4719:1982 Betonok, és MSZ ,2,3 A beton minőségellenőrzése Bálint J: Betontechnológia 36

37 A beton összetételének meghatározása és előírása alapján Tervezett beton Előírt összetételű beton Előírt szabványos beton -legfeljebb C16/20 jelű. Bálint J: Betontechnológia 37

38 Friss beton Teljesen megkevert, olyan állapotban lévő beton, amely a kiválasztott módszerrel még tömöríthető. Szilárd beton Szilárd állapotban lévő, bizonyos szilárdságot elért beton. Helyszínen kevert beton A beton felhasználója által, saját céljára, az építés helyszínén vagy az előregyártó üzemben készített beton. Transzportbeton Friss állapotban átadott beton, amelyet olyan személy vagy szervezet készít, aki vagy amely nem a felhasználó. a felhasználó által nem a helyszínen készített beton; a helyszínen, de nem a felhasználó által készített beton. Előre gyártott betontermék Nem a végleges alkalmazási helyen bedolgozott és utókezelt betontermék. Bálint J: Betontechnológia 38

39 Követelmények a friss betonra Konzisztencia Cementtartalom és vízcement tényező Levegőtartalom és testsűrűség Az adalékanyag legnagyobb szemnagysága Bálint J: Betontechnológia 39

40 Levegőtartalom Légbuborékképző adalékszer nélkül készített betömörített friss betonban a levegőtartalom: max. 2 v% lehet. Légbuborékképző adalékszerrel készített, hóolvasztó sózásnak kitett betonok bevitt levegőtartalma friss betonban mérve: D, mm Levegőtartalom, v% legalább átlag 5,5 6,5 4,5 5,5 4 5 Távolságtényező: < 0,22 Bálint J: Betontechnológia 40

41 A beton legnagyobb kloridtartalma a cementtartalom tömeg %-ában A beton alkalmazása Nem tartalmaz acélbetétet, vagy más beágyazott fémet, kivéve korrózióálló emelőfület Tartalmaz acélbetétet, vagy más beágyazott fémet Feszített acélbetétet tartalmaz Kloridtartalom osztály Cl 1,0 Cl 0,2 Cl 0,4 Cl 0,1 Cl 0,2 Max. Cl tartalom, a cementtartalom m%- ában 1,0 % 0,2 % 0,4 % 0,1 % 0,2 % Nedvességtől elzárt térben lévő szerkezetek esetében Bálint J: Betontechnológia 41

42 Követelmények a szilárd betonra A beton tervezett élettartama: 25 50, 100 év Szilárdság, nyomó, ha szükséges a húzó-hasító A szilárd beton kiszárított állapotú testsűrűsége A környezeti hatásoknak kitett beton osztályba sorolása Minden egyéb hatás, részletesen Bálint J: Betontechnológia 42

43 Nyomószilárdsági követelmény A nyomószilárdság átlagértékének előírt követelmény értéke: f cm,cyl (Ø 150 mm átmérőjű, 300 mm hosszú próbahengeren) illetve f cm,cube a (150 mm élhosszúságú próbakockán); Vegyes tárolás esetén a kockaszilárdság előírt jellemző értéke: f ck,cube,h C50/60 nyomószilárdsági osztályig bezárólag: f ck,cube,h = f ck,cube /0,92 C55/67 nyomószilárdsági osztályban és attól felfelé: f ck,cube,h = f ck,cube /0,95 próbahengerekre ~ 0,97, elhanyagolható. Bálint J: Betontechnológia 43

44 A várható átlagos nyomószilárdság meghatározása, amire a betont tervezni kell f cm f ck + 1,48 s s = 5-5,4 f cm = f ck + 1,48 5,4 f ck + 8 A szilárd beton testűrűsége: számítható és vizsgálható Bálint J: Betontechnológia 44

45 A környezeti hatásoknak kitett betonokkal szemben támasztott követelmények, a kitéti osztálynak megfelelően: alkotóanyagok megengedett fajtái és minősége v/c maximális értéke cementtartalom min. értéke betonszilárdsági osztály min. értéke frissbeton min. levegőtartalma, légbuborékképző adagolásakor Bálint J: Betontechnológia 45

46 A betonok jelölése és osztályozása a szilárd beton kiszárított testsűrűsége, betűjele a beton nyomószilárdsági osztályának előírt jellemző szilárdsága az adalékanyag fajtája, ha nem homokoskavics a környezeti osztály jele az adalékanyag legnagyobb szemnagysága, a friss betonkeverék konzisztencia osztálya a szabvány száma Bálint J: Betontechnológia 46

47 A betonok csoportosítása nyomószilárdságuk szerint Jellemző szilárdság: a szilárdság 5 %-os alsó küszöb értéke. előírt jellemző érték: f ck,cyl és f ck,cube tapasztalati jellemző érték: f ck,cyl,test vagy f ck,cube,test Bálint J: Betontechnológia 47

48 Környezeti hatások 1.nincs korrózió; X0; XN, X0b, X0v (H) 2.karbonátosodás okozta korrózió: levegő és nedvesség; XC1-XC4 3.kloridok által okozott korrózió: klorid tartalmú víz, jégolvasztó sózás; XD1-XD3 4.tengervízből származó klorid okozta korrózió; XS1- XS3 5.fagyás/olvadás okozta korrózió jégolvasztó anyaggal vagy anélkül: fagyási/olvadási ciklusok, esetleg jégolvasztó anyaggal együtt; XF1-XF4 Bálint J: Betontechnológia 48

49 Környezeti hatások 6.kémiai korrózió: természetes talajból és talajvízből származó anyagok; XA1-XA3 7.koptatóhatás okozta károsodás: csiszoló, csúszó, gördülő, súrlódó igénybevétel, ütésnek vagy vízáramlás által mozgatott hordalék; XK1(H)-XK4(H) 8.igénybevétel víznyomás hatására; XV1(H)-XV3(H) Bálint J: Betontechnológia 49

50 Vízzáró beton és vasbeton szerkezetek (XV1(H), XV2(H), XV3(H) környezeti osztályok Követelmény: nyomószilárdság, cementartalom, v/c, testsűrűség Készítés feltételei Adalékanyag szemmegoszlása, cement, v/c, adalékszer, kiegészítőanyag Tömörítés, utókezelés Vizsgálat feltételei legalább 28 napos korú, végig víz alatt tárolt próbatesten, 75 mm átmérőjű körfelületen 72 ± 2 órán át ható 5 bar (0,5 ± 0,05 MPa) állandó víznyomás (MSZ EN ) Magyarországon: 200 x 200 x 120 mm méretű próbatesten vagy 150 mm élhosszúságú szabványos próbakockán is. Szabad vegyesen tárolni (előzetes írásbeli megállapodás) A végig víz alatt tárolt próbatesteken kisebb vízbehatolási mélység mérhető. Bálint J: Betontechnológia 50

51 A beton jelölése C 16/20-XC3-32- S2- MSZ :2004 C40/50 - bazalt zúzottkővel- XK3(H)-XF4(H)- 32- F3- MSZ :2004 C40/50 - XC3-24- F3- Cl 0,10- CEM 52,5-100 év- MSZ : előtt beton C16-32/KK MSZ 4719 Bálint J: Betontechnológia 51

52 A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők összefoglalása A vízcement tényező Az adalékanyag tulajdonságai: m, D, tisztaság, szemalak és felület A cement: fajtája és mennyisége A BETON SZILÁRDSÁGA Betonadalékszerek A vizsgálat körülményei: a próbatest alakja, mérete, nedvességtartalma terhelési sebesség, gép paraméterek A készítés körülményei: tömörítés utókezelés, hőmérséklet Bálint J: Betontechnológia 52

53 A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a vízcementtényező Bálint J: Betontechnológia 53

54 A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a vízcementtényező, különböző cementek esetén 52,5 42,5 32,5 Bálint J: Betontechnológia 54

55 A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: a cement és a telítettség Bálint J: Betontechnológia 55

56 A beton tulajdonságait befolyásoló tényezők: az adalékanyag Bálint J: Betontechnológia 56

57 A beton szilárdságának alakulása 2 és 28 nap között, 20 C-on A szilárdulás üteme Az f cm,2 / f cm,28 szilárdságarány becslése azonosan utókezelt próbatestek esetén Gyors 0,5 Közepes Lassú Nagyon lassú < 0,15 0,3-tól < 0,5-ig 0,15-től < 0,3-ig Bálint J: Betontechnológia 57

58 A beton zsugorodása és duzzadása Bálint J: Betontechnológia 58

59 Beton-, vasbeton és feszített vasbeton szerkezetek tartóssága Bálint J: Betontechnológia 59

60 Alapkövetelmények a betonösszetételre A tervezett és az előírt betonok összetételét és alkotóanyagait úgy kell kiválasztani, hogy teljesüljenek a friss és a szilárd betonra előírt követelmények: a konzisztencia, a testsűrűség, a szilárdság, a tartósság, a beágyazott fém korrózió elleni védelme. Ha a műszaki feltételekben nem írják elő, akkor a gyártónak kell kiválasztania az alkotóanyagok fajtáit és osztályát azok közül, amelyeknek az előírt környezeti körülményekre megfelelnek. Bálint J: Betontechnológia 60

61 A cement kiválasztása A cementet azok közül kell választani, amelyek megfelelőek, a következő szempontokat is figyelembe véve: a kivitelezést; a beton végső felhasználását; az érlelési feltételeket (pl. hőkezelés); a szerkezet méreteit (a hőfejlődést); a környezeti körülményeket, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; az adalékanyag esetleges reakcióképességét az alkotó anyagokból származó alkáliákkal. Bálint J: Betontechnológia 61

62 Az adalékanyag kiválasztása Az adalékanyag fajtájának, szemeloszlásának és osztályainak kiválasztásakor a következőket is figyelembe kell venni: a kivitelezést; a beton végső felhasználását; a környezeti körülményeket, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; a felületen megjelenő vagy a szerszámmal megmunkált betonfelület adalékanyagára vonatkozó szükséges követelményt. Bálint J: Betontechnológia 62

63 A névleges legnagyobb szemnagyság (D) értéke nem lehet nagyobb, mint a következő három adat közül a legkisebb: a szerkezeti elem legkisebb méretének 1/3 a az acélbetétek legkisebb távolságának (a legkisebb szabad nyílásnak) 2/3 a a névleges betonfedés 2/3 a. Osztályozatlan adalékanyag: csak max. 12/15 nyomószilárdsági osztályú betonhoz! Visszanyert adalékanyag osztályozatlanul: a teljes adalékanyag max 5 %-a! Bálint J: Betontechnológia 63

64 A beton összetételének tervezése Betonösszetétel: fogalma, meghatározása Keverési arány v:c:a = víz:cement:adalékanyag (a cementre mint egységre vonatkoztatva.) x = v/c x = víz-cementtényező Bálint J: Betontechnológia 64

65 A beton összetételének tervezése A nyomószilárdság átlagértékének előírt követelmény értéke A várható átlagos nyomószilárdság meghatározása, amire a betont tervezni kell f cm f ck + 1,48 s s = 5-5,4 f cm = f ck + 1,48 5,4 f ck + 8 Bálint J: Betontechnológia 65

66 A kapott érték átszámítandó 200 mm élhosszúságú kockára R m 200 = β R m ahol β = 1,25 ha R m < 20 N/mm2 β =1,20 ha R m > 20 N/mm2 Tervezési érték: R m 200 Bálint J: Betontechnológia 66

67 A cement kiválasztása C20/25-ig CEM 32,5 C45/55-ig CEM 42,5 C55/65-től CEM 52,5 A környezeti hatások figyelembevétele Bálint J: Betontechnológia 67

68 Víz-cementtényező számítása R m 200 = A 1 x B Redukált víz-cementtényező számítása Az előírt átlagszilárdságot biztosító cementmennyiség (c) számítása 1. lehetőség 2. lehetőség Bálint J: Betontechnológia 68

69 A keverővíz mennyisége: v = c x Az adalékanyag mennyisége: A légtartalom: 0,5 1,5 V% = c ρ c + V víz + A ρ a + V levegő Az adalékanyag-frakciók részaránya Bálint J: Betontechnológia 69

70 A finomrésztartalom - a 0,25 mm alatti finomhomok és cement együtt - szükséges legkisebb mennyisége D, mm 8 A betömörített frissbeton finomrésztartalma, min. kg/m3 Légbuborékképző nélkül 525 Légbuborékképzővel Bálint J: Betontechnológia 70

71 Az adalékanyagban lévő víz mennyisége Korrigált adalékanyag mennyiségek Korrigált vízmennyiség A frissbeton számított készítési testsűrűsége Betonösszetétel 1 keverés Bálint J: Betontechnológia 71

72 Anyag megnevezés, minőség Betonösszetétel, kg, 1 m 3 Korrigált betonösszetétel, kg, 1 m 3 1 keverés, kg Cement Víz Ad. Any. I. II. Készítési tests. kg/m 3 Bálint J: Betontechnológia 72

73 A beton beépítése A munkahely előkészítése A zsaluzat és a betonacél-szerelés ellenőrzése a betonozás megkezdése előtt Az építési naplóban rögzíteni A zsaluzat és az állványzat ellenőrzése: betonozás alatt és után, a beton megszilárdulásáig helyzetét és alakját ne változtassa A betonfedés ellenőrzése Bálint J: Betontechnológia 73

74 A betonkeverék munkahelyi szállítása A betonkeverékben káros elváltozások (szétosztályozódás, kiszáradás, pépveszteség, káros mértékű lehűlés vagy felmelegedés) ne keletkezhessenek. A munkahelyi szállítás eszközeit a beton felhasználója választja ki: csúszda, konténer, szállítószalag, szivattyú. Betonszivattyú: általában nagy tömegű betonkeverék esetén. Szivattyúzáshoz meg kell határozni a megfelelő betonösszetételt - szivattyúzhatóság követelményei: kellően telített, megfelelően mozgékony, vízmegtartó képessége jó és szétosztályozódásra nem hajlamos olyan szivattyúról kell gondoskodni, amelynek a csővezetéke a könyökök stb. okozta nyomásveszteséggel együtt kellően méretezett a vezetéket a szivattyúzás előtt tejfelszerű cementpéppel kell bevonni a szivattyúzást megfelelő szakképzettségű és gyakorlott személyzetre kell bízni. Bálint J: Betontechnológia 74

75 A betonkeverék elhelyezése a betonkeveréket lehetőleg közvetlenül a zsaluzatba kell üríteni szállítás közben szétosztályozódott, vagy a tervezettől eltérő konzisztenciájú betonkeveréket a zsaluzatba üríteni nem szabad a betonkeveréket 1,50 m-nél magasabbról szabadon ejteni nem szabad vízszintes szerkezetek készítésekor a betonkeveréket mindig a betonozás irányával szemben kell kiönteni. ferde szerkezetek építésekor a betonkeveréket alulról felfelé haladva kell elhelyezni emelet vagy ennél magasabb szerkezetek építésekor a betonkeveréket több munkaszintről, vagy ormánycső közbeiktatásával kell elhelyezni a betonkeveréket az elhelyezés alatt meg kell védeni a káros napsugárzástól, erős széltől, víztől és esőtől Bálint J: Betontechnológia 75

76 A betonkeverék tömörítése A zsaluzatba elhelyezett betonkeveréket úgy kell tömöríteni, hogy a friss beton a lehető legtömörebb legyen Hiánytalanul kitöltse a rendelkezésre álló teret, és vegye körül az acélbetéteket Bálint J: Betontechnológia 76

77 Tömörítés merülő vibrátorral Egyenletes sebesség, viszonylag gyors és merőleges merítés, a beton a rázófej mögött összezáródhasson. Az előzőleg tömörített rétegbe is legalább cm mélységig le kell engedni. A bemerítés és a kihúzás sebességét, a bemerítési helyek távolságát és a vibrálás időtartamát próbavibrálással kell meghatározni. A rétegvastagság max. 50 cm. Tömörítés felületi vibrátorral Lap- és pallóvibrátor, vibrohenger, kis vastagságú vízszintes vagy enyhe lejtésű lemezszerkezetek tömörítésére, ha egy rétegben betonozhatók, vastagságuk nem nagyobb, mint a felületi vibrátor hatómélysége. Párhuzamos sávokban (3-5 cm-es átfedéssel), lassú, egyenletes sebességgel mozgatni, a felület minden pontját legalább kétszer végigjárni. Ferde felület esetén a mélyebb ponttól felfelé kell haladni. Bálint J: Betontechnológia 77

78 Tömörítés zsalurázó vibrátorral Vékony, sűrűn vasalt szerkezetek tömörítésére. Felerősíthetők a zsaluzatnak csak az egyik, vagy mindkét oldalára. A vibrátorok számát és elhelyezését próbavibrálással meghatározni. Rétegekben betonozni. Egy-egy réteg vastagság max. 50 cm. Tömörítés hengerrel A nagyobb felületű tömegbetonokhoz, ha konzisztenciájuk földnedves vagy kissé képlékeny. Egy rétegben max. 25 cm vastag betonréteg tömöríthető. Bálint J: Betontechnológia 78

79 Munkahézag Munkahézag akkor keletkezik, ha nem valósítható meg, hogy friss beton kerüljön friss betonra. A bedolgozás megszakítható terv szerint vagy váratlan okból. Munkahézagot csak ott szabad kialakítani, ahol a betonozás megszakítása a szerkezet egységes működését nem veszélyezteti, ahol a betonban számottevő húzó- és nyíróerő nem alakul ki és a csatlakozó felület merőleges a nyomófeszültség irányára. Látszóbeton esetében a munkahézagnak ezenkívül esztétikai követelményeket is ki kell elégítenie. Bálint J: Betontechnológia 79

80 A beton eltarthatósága A beton akkor tekinthető adott időtartamon belül eltarthatónak, ha a betonkeverék konzisztencia osztálya legfeljebb egy konzisztencia osztállyal lesz merevebb a bedolgozott friss beton testsűrűsége legfeljebb 3 %- kal csökken a beton nyomószilárdsága legfeljebb 10 %-kal csökken, amit előzetes vizsgálatokkal kell igazolni A beton eltarthatóságáért a beton tervezője a felelős. (tervezett beton: gyártó; előírt összetételű és előírt szabványos beton: előíró) Bálint J: Betontechnológia 80

81 Adalékszer nélkül készített betonkeverék tájékoztató eltarthatóságának időtartama, perc v/c A betonkeverék átlagos hőmérséklete, ο C A cement szilárdsági osztálya ,5 42,5 52,5 32,5 42,5 52,5 32,5 42,5 52,5 0,35-0, ,45-0, ,55-0, ,65-0, Bálint J: Betontechnológia 81

82 Szállítási idő: eltarthatósági idő - 30 perc A transzportbeton szállítási ideje függ a betonkeverék hőmérsékletétől, a víz-cement tényezőtől, a cement szilárdsági osztályától. Téli szállítás viz és az adalékanyag előmelegítése a beton hőmérséklete az átadás helyén Bálint J: Betontechnológia 82

83 Szállítólevél transzportbeton esetén a transzport betonüzem megnevezése; a szállítólevél száma; a gyártás napját és az adagolás időpontja; a szállítójármű rendszáma; a vásárló neve; a betonozás helye és megnevezése; a műszaki feltételek részletei vagy ezekre való hivatkozás, pl. az összetétel azonosítási száma, rendelésszáma; a beton mennyisége köbméterben; a megfelelőségi nyilatkozat, hivatkozva a műszaki feltételekre és az MSZ EN re, MSZ re a tanúsító szervezet neve vagy cégjele, ha helyénvaló; a beton felhasználási helyre való érkezésének az időpontja; az ürítés kezdetének az időpontja; az ürítés befejezésének az időpontja. Bálint J: Betontechnológia 83

84 Kiegészítés a szállítólevélben Tervezett beton esetén szilárdsági osztály; kitéti osztályok; kloridtartalom-osztály; konzisztencia osztály vagy a konzisztencia tervezett értéke; a betonösszetétel határértékei, ha előírták; a cement fajtája és szilárdsági osztálya, ha előírták; az adalékszer és a kiegészítő anyag fajtája, ha előírták; különleges tulajdonságok, ha ez követelmény; az adalékanyag legnagyobb névleges szemnagysága; könnyű-vagy nehézbeton esetén: a testsűrűség osztály vagy a tervezett testsűrűség. Bálint J: Betontechnológia 84

85 Kiegészítés a szállítólevélben Előírt összetételű beton esetén az összetétel részletei, pl. cementtartalom és - ha előírták- az adalékszer fajtája; akár víz/cement tényező, akár a konzisztencia, az osztály vagy a tervezett érték megadásával, ahogyan előírták; az adalékanyag legnagyobb névleges szemnagysága; Bálint J: Betontechnológia 85

86 Betonozás hideg időben (1) Hideg időjárás: a környezeti levegőhőmérséklet átlaga három napon át legfeljebb +15 C. alkotóanyagok és z acélbetétek megóvása nagy és gyors hőfejlesztésű cementek fagyásgátló, szilárdulásgyorsító adalékszerek v/c adalékanyag és víz melegítése, a bedolgozott betonkeverék hőmérséklete Bálint J: Betontechnológia 86

87 fagytól károsodott, vagy fagyott betonkeverék bedolgozása tilos; szállítóeszközök hőszigetelése a beton bedolgozása előtt a zsaluzat és az acélbetétek melegítése a bedolgozott beton hőszigetelése utólagos melegítés célszerű az egyszeri megfagyás kárt nem okoz, ha N/mm2 ha a fagy a friss betont a kötés előtt éri.. Bálint J: Betontechnológia 87

88 Betonozás meleg időben Meleg időjárás: a levegő hőmérséklete legalább 4 órán át 25 C vagy ennél magasabb, de legfeljebb + 38 C. a beton alkotóanyagait meg kell óvni a felmelegedéstől; cementfajta megválasztása a betonkeveréket minél gyorsabban be kell dolgozni, és az elkészült szerkezetet védeni, esetleg hűteni kell; a betonozást az esti, éjszakai, órákban kell végezni; a beton szállítására világos színű szállítójárműveket célszerű alkalmazni; a beton utókezelését minél előbb meg kell kezdeni. Bálint J: Betontechnológia 88

89 Utókezelés A kötés és a szilárdulás során biztosítani kell a beton kellő nedvességtartalmát megfelelő hőmérsékletét rezgésmentességét Meg kell akadályozni a beton kimosódását eső vagy áramló víz hatására Utókezelési eljárások Bálint J: Betontechnológia 89

90 Kizsaluzás A zsaluzat és az állványzat eltávolítását akkor szabad megkezdeni, ha a beton kellő szilárdságú. Kétség esetén a beton kellő szilárdságát a szerkezettel egy időben készített, a szerkezet mellett tárolt, azonos módon utókezelt, próbatestek vizsgálati eredményével kell igazolni. A szilárdulás gyorsítását vagy lassítását szolgáló anyagok és módszerek alkalmazása esetén a beton kizsaluzási időpontjáról a szerkezettel egy időben készített, azzal azonos módon utókezelt próbatestek szilárdságvizsgálati eredménye alapján kell dönteni. Kizsaluzáskor a szerkezetet rázásnak, lökésnek és ütésnek kitenni nem szabad. Bálint J: Betontechnológia 90

91 Kizsaluzás Bálint J: Betontechnológia 91

92 Betontechnológiai utasítás A betonozási munkákhoz a munkahelyi adottságokat figyelembe vevő betontechnológiai utasítást kell készíteni. Tartalma az alkotóanyagokkal és a betonnal szemben támasztott követelmények a munkahely előkészítése a beton keverése, szállítása, bedolgozása, utókezelése a minőség ellenőrzése a vonatkozó munkavédelmi és környezetvédelmi előírások Bálint J: Betontechnológia 92

93 A megfelelőség értékelése A megfelelőség ellenőrzése az előzetesen elfogadott szabályok, előírások betartásának igazolása Mintavételi és vizsgálati tervben kell meghatározni a vizsgálatok gyakoriságát, a vizsgálati módszereket Bálint J: Betontechnológia 93

94 A megfelelőség értékelésének lépései a tétel, betoncsalád kijelölése a szemrevételezés mintavétel (próbavétel) a próba előkészítése ill. próbatestek készítése vizsgálat az eredmények értékelése minősítés Bálint J: Betontechnológia 94

95 A konzisztencia megfelelőségi feltételei Bálint J: Betontechnológia 95

96 A mintavétel legkisebb gyakorisága a megfelelőség értékeléséhez Bálint J: Betontechnológia 96

97 A mintavétel legkisebb gyakorisága nagyszilárdságú betonból Bálint J: Betontechnológia 97

98 Megfelelőségi feltétel a nyomószilárdságra Bálint J: Betontechnológia 98