Az oktatási- és kulturális infrastruktúra helyzete és kapcsolata más gazdasági mutatókkal hazánk városaiban (2007)

Átírás

1 Az oktatási- és kulturális infrastruktúra helyzete és kapcsolata más gazdasági mutatókkal hazánk városaiban (2007) ÜTŐNÉ VISI JUDIT PAJTÓKNÉ TARI ILONA MIKA JÁNOS Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés Eger, X. 16.

2 ÁTTEKINTÉS: OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MUTATÓ TELEPÜLÉSEINK MÉRET SZERINTI RANGSORA VÁROSRANGSOROK (27 MUTATÓ + ÖSSZESEN) EGER HELYEZÉSEI A 12 MUTATÓ-CSOPORTBAN KAPCSOLATOK MÁS MUTATÓKKAL

3 KSH (2007) 23. Városok adatai Terület, népesség, népmozgalom, Nyilvántartott álláskeresők, Lakáshelyzet, Közműellátás, környezet, Nyugdíj, szociális ellátás, Egészségügy, Oktatás, kultúra, Személyi jövedelemadó, Igazságszolgáltatás, közúti közlekedési baleset, Regisztrált vállalkozások, Kereskedelem, vendéglátás, Idegenforgalom, Közlekedés, távközlés, Településenkénti adatok A települések fontosabb adatai, Idegenforgalmi adatok üdülőkörzetenként A kereskedelmi szálláshelyek és a magánszálláshelyek kapacitása és vendégforgalma üdülőkörzetenként, 2007

4 A VIZSGÁLT OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MUTATÓK Oktatási infrastruktúra (15) Kulturális infrastruktúra (12) Telefonvonalak száma ISDN vonalak száma Kábel TV-s lakás Kábel TV-s lakások aránya Telefonvonal ezer lakosra Könyvtári egység Könyvtári olvasó Könyvtári olvasó ezer lakosra Könyvtári egység ezer lakosra kölcsönzött egység egy olvasóra Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogató ezer lakosra Óvodai férőhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsoport Óvodai pedagógus Óvodai csoportlétszám Általános iskolai osztályterem Ált. iskolai osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó ált. isk. tanulók száma Általános iskolai pedagógus Egy pedagógusra jutó ált isk. tanulók száma Ált. iskolai nappali tagozatos tanuló ezer lakosra Középiskolai nappali tagozatos tanuló ezer lakosra Felsőfokú képzésben ezer lakosra Nappali felsőfokú ezer lakosra

5 VÁROSOK RANGSORA Minden KSH adat és ezekből képezhető származtatott adat szerint sorba rendeztük a 288 várost (Budapest nélkül). Az eredeti 141 adat mellett 16 esetben Az eredeti 141 adat mellett 16 esetben normáltuk, a város népességével vagy a méretével (tartalom szerint).

6 VÁROSAINK MÉRET SZERINTI ELOSZLÁSA BUDAPESTET (1,7 millió lakos) kihagytuk

7 No Város (1-25) Fő 1 Debrecen Miskolc Szeged Pécs Győr Nyíregyháza Kecskemét Székesfehérvár Szombathely Szolnok Tatabánya Kaposvár Békéscsaba Érd Veszprém Zalaegerszeg Sopron Eger Nagykanizsa Dunaújváros Hódmezővásárhely Salgótarján Cegléd Baja Ózd No Város (26-50) Fő 26 Dunakeszi Szekszárd Vác Gödöllő Gyöngyös Pápa Gyula Mosonmagyaróvár Hajdúböszörmény Kiskunfélegyháza Szigetszentmiklós Esztergom Orosháza Kazincbarcika Ajka Szentes Kiskunhalas Budaörs Jászberény Komló Nagykőrös Szentendre Tata Makó Siófok

8 VÁROS-RANGSOROK ÉS MINTA-TERJEDELMEK TÉMAKÖRÖNKÉNT

9 Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) hely. Telefonvonal ISDN vonal Kábel TV-slakás Kábel TV / ezer lakás Telefon / ezer lakos 1. Debrecen Gyır Debrecen Várpalota 100 Hévíz Gödöllı Tiszaújv Várpalota Gyır 76,4 Miskolc Sajószentp Ráckeve 254 Komárom Örkény 49,8 Záhony Mezıhegyes 780 Gönc 58 Vésztı 271 Kisújszállás 10,6 Sajószentp. 182 Eger 12. hely hely hely hely 82,1 10. hely 433 hely. Könyvtári egység Db. Könyvtár i olvasó Olvasó ezer lakosra 1. Miskolc Szeged Szendrı Könyvtári egység / ezer lakos Kölcsönzött egység egy olvasóra Devecser Hévíz Szentendre Pápa Fonyód 247 Nagyatád Tokaj Jánoshalma Szikszó Nyíradony 145 Siklós Bicske Nagybajom Bélapátf. 454 Tét 260 Hajdúszob Dévaványa 11 Eger 22. hely hely hely hely hely 15

10 hely. Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) (folytatás) Óvodai férıhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsop ort Óvodai pedagógus Óvodai csoportlétsz ám 1. Debrecen Debrecen Debrecen 304 Debrecen 663 Kistelek Baja Vác Ózd 49 Esztergom 109 Sarkad Túrkeve 319 Vásárosnam. 316 Gárdony 13 Lajosmizse 27 Salgótarján Pannonhal. 130 Zalalövı 120 Szob 5 Abaújszántó 11 Gárdony 21 Eger 15. hely hely hely hely hely 23 hely. Ált. isk. osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó tanuló Általános iskolai pedagógus Egy pedagógusra jutó tanuló 1. Debrecen 744 Debrecen Dunavecse 13,9 Debrecen Visegrád 6,6 29. Hajdúbösz 132 Hajdúbösz Adony 18,8 Gödöllı 288 Balkány 9, Ráckeve 41 Jánoshalm 878 Solt 21,7 Sarkad 76 Nyírbátor 11, Villány 18 Csepreg 357 Harkány 23,9 Abaújszántó 32 Sajósztpéter 13,5 Eger 12. hely hely hely 20,9 12. hely hely 9,8

11 Néhány szempont szerinti sorrendek (első, középső és az alsó-felső decilis) (folytatás) hely. Középisk tanuló ezer lakosra Felsıokt. tanuló ezer lakosra Nappali fıisk. /ezer lakos Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogat ó ezer lakosra 1. Tokaj 250 Gyöngyös 469 Gödöllı 123 Visegrád Hévíz Nyíregyháza 97 M.m.óvár 29 Mezıtúr 18 Kalocsa Jászberény Pilisvörösvár város 40 város Nagykanizsa város város város 40 város 163 város 106 város Eger 4. hely hely hely

12 ÖSSZESÍTETT RANGSOROK A 12 kulturális illetve a 15 oktatási mutató szerinti helyezési számokat összesítve, Eger a 12. illetve a 2. helyen áll. (Eger 2. helyezése akkor is megmarad, ha az óvoda 5 mutatóját a szociális hálóhoz sorolnánk.) A kulturális infrastruktúra rangsorát Zalaegerszeg vezeti (31,9 átlagos helyezési szám), majd Miskolc és Veszprém (34,3) következik csaknem holtversenyben. A 12. helyezett Eger átlagos helyezése e 12 mutató szerint 48,6. Az oktatási rangsor Vác vezeti (28,6), majd Eger (35,9) és Győr (37,1) következik.

13 EGER HELYEZÉSEI (1-288) Eger 2. helye az összes mutató-csoport közül a legjobb az oktatási kategóriában. Szolgáltatások száma (3.). További mutatók: vállalkozások (9.); kulturális infrastruktúra (12.); szennyvíz- és hulladék-elvezetés (13.); lakáshelyzet (17. hely), szociális háló (19.). A városméret szerinti helynél gyengébb a turizmus (38!), a közműellátottság (39.); a munkalehetőség, jövedelem (47.) szerint. Legrosszabb a népesség (85); a baleset, bűnözés (180).

14 KAPCSOLAT MÁS MUTATÓKKAL A évre 288 városra (Budapest nélkül) többcélú vizsgálat (népesség, városméret) mutató: A vizsgált 155 statisztikai mutató csoportosítása lakáshelyzet (8 mutató) népesség (12 mutató) közműellátottság (19) munkalehetőség, jövedelem (14) szennyvíz- és hulladék-elvezetés (11) szociális háló (20) szolgáltatások (10) turizmus (18) vállalkozások (10) bűnözés, baleset (6) kulturális infrastruktúra (12) oktatás (15)

15 RANGKORRELÁCIÓ Képeztük minden mutató Spearmann féle rangkorrelációs együtthatóit ρ 0,152 helyett ρ 0,316

16 Korreláiós kapcsolatok Az oktatási és a kulturális mutatók az esetek többségében rendre nagyszámú (65-98 illetve ) más változóval mutatnak kapcsolatot. Kivételt mindkét csoportban 2-2 mutató képezett. Ezek az óvodai csoportlétszám és az ezer lakosra vetített (nappali) általános iskolások száma, illetve a könyvtári egységek száma ezer lakosra és az egy-egy olvasóra jutó kölcsönzött egységek száma. E mutatók csupán rendre 1, 5, 5 és 1 más mutatóval voltak szignifikáns kapcsolatban.

17 FAKTORANALÍZIS A kiindulási p db X1, X2,, Xp változót m db (m < p) lineárisan független ún. faktor segítségével fejezzük ki. Minden egyes X változó kifejezhető az m faktorok lineáris függvényeként, azaz α ij X m = α F i ij j j= 1 ahol az konstansok a faktorsúlyok (sajátvektor együtthatók). Ezek négyzete reprezentálja az varianciájának az Fj faktor által megmagyarázott részét. A módszer egyik fontos lépése a megtartott faktorok (m) számának meghatározása. Néhány tanulmány a Guttmann-kritériumot használja, mely szerint csupán azokat a faktorokat tartják meg, melyek λk sajátértékére teljesül, hogy λk > 1. Esetünkben azonban ez túl sok (25) faktort eredményezett, ezért csak 8 faktort tartottunk meg, amennyi a városrangsorok négyzetes rangszámait 75 %-os pontossággal reprodukálja. A megtartott faktorokra ún. faktor rotáció -t is alkalmaztunk, ún. varimax rotációt hajtottuk végre, melynek révén a faktorok korrelálatlanok maradnak és a legtöbb mutató esik valamelyik rotált faktor, mint koordinátatengely közelébe.

18 ÖSSZEFÜGGÉSEK: Az első faktor egyértelműen a városi népesség számával függ össze, s ehhez a 157 mutatóból 74 tartozott egyértelműen. A második faktor (29 mutató) leginkább a turisztikai látogatottsággal. A harmadik (20 mutató) a vagyoni jóléttel összefüggő tulajdonságokat koncentrálja. A fennmaradó faktorokban rendre a kommunális ellátottság, a népesség illetve a szociális ellátottság elemei dominálnak (9, 8 és 8 mutató), de mindháromba esnek más elemek is. Ez még inkább igaz a két utolsó faktor (6, illetve 3 mutató) kevésbé tisztán kirajzolódó kulturális- és baleseti jellegű dominanciája esetében. Jelmagyarázat a következő 2 kockán: oktatás, kultúra, sárga alap: lakossággal normált

19 Terület km2 Népesség Lakásszám Lakásszám egy km2-re Új lakás Háztartás villamos energiával Megszűnt lakás Összes gáz m3 Ebből háztartási Vízszolgáltatás m3 Ebből lakossági vízfogyasztás Fűtési gázfogyasztók Villamosenergia fogyasztás MWh Vízvezeték km Vízhálózatba kapcsolt lakás Vízvezeték km per városméret Szennyvízét elvezető lakás Szennyvízcsatorna km Szemétgyűjtésbe vont lakás Elszállított települési szemét Lakosságtól elszállított szemét Mezőgazdasági vállalkozások sz. Ipari, építőipari vállalkozások sz. Szolgáltatási vállalkozás Összes vállalkozás Társas vállalkozás Ebből KFT Betéti társaság Egyéni vállalkozás Telefonvonal ISDN vonal Kábel TV-s lakás Kiskereskedelmi üzlet Élelmiszer üzlet és áruház Ruházati üzlet Festék, barkács építőanyag üzlet Jármű és üzemanyag telep Gyógyszertár Vendéglátóhely Ebből cukrászda Személygépkocsi Sérüléses közlekedési baleset Közlekedési balesetet szenved. sz. Lakosok száma a megye %-ában Népsűrűség fő/km2 Élve születés Válás ezer lakosra Nyugdíjellátást kap Saját jogú nyugdíjasok Szociális étkeztetést kap 1. FAKTORHOZ TARTOZÓ Tartós bentlakásban gondoz. száma Baleset százezer lakosra Önkorm. bentlakásban gondoz. száma Közgyógy-igazolv. rendelkezők sz. Háziorvos, házi gyerekorvos Háziorvos és beteg találkoz. száma Házi gyerekorvos és beteg tal. száma Háziorvosi és gyermekorvosi kezelés Házi és gyerek kezelés per 1000 fő Száz férőhelyre jutó bölcsődés Óvodai férőhely Óvodás gyermek Óvodai gyerekcsoport Óvodai pedagógus Általános iskolai osztályterem Ált. iskolai osztály Ált. iskolai tanuló Egy osztályba járó ált. isk. tan. száma Ált. iskolai pedagógus Középisk. napp. tag. tan. ezer lakosra Könyvtári egység Könyvtári olvasó Múzeumlátogató ezer lakosra Mozilátogató ezer lakosra

20 2. FAKTORHOZ 1000 lakásban lakók Kereskedelmi szállásférőhely Keresk. szálláshely per 1 km2 Kereskedelmi vendégéjszaka Ker. vendégéj. Per 1000 fő Külföldiek kereskedelmi vendégéjsz. Átlagos ottlét éjszaka Egy férőhelyre jutó vendégéjszaka Magánszállás férőhely Magán férőhely per 1 km2 Magánszem. vendégéjszaka Magán vendégéj. Per 1000 fő Külföldiek magánszállás vendégéjszaka Átlagos idő éjszaka Egy szállásadóra jutó vendégéjszaka Szállás férőhely július 31. Szállás férőhely per 1 km2 Vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Vendéglátóhely tízezer lakosra Vállalkozás ezer lakosra Fogyasztás egy háztartásban kwh Egyéni vállalkozás per 1000 lakos Egy lakásra jutó vez. gázfogyasztás m3 --Egy pedagóg. jutó ált isk. tan. száma Telefonvonal ezer lakosra Kiskeresk. üzlet tízezer lakosra Villamos energiával per 1000 lakás Bűncselekmény százezer lakosra 3. FAKTORHOZ 5. FAKTORHOZ Belföldi vándorlási különbözet Adózó, ezer lakosra Adóalap/fő Ft Adó /fő Ft Álláskeresők az aktív korúak %-ában 180 napon túl állásker. aktívak %-ában 180 napon túl az össz. állásker. %-ában Szellemi foglalk. álláskeresők %--ában Pályakezdők az álláskeresők %-ában Rendszeres segélyt kapók átl. száma Szociális segélyt kap ezer lakosból Közgyógy igazolvány ezer lakosból --Ált. isk. napp. tag. tanuló / ezer lakos Max 7 éves/összes lakás Évi vízfogyasztás egy lakosra m3 Közkifolyó Személygépkocsi 1000 lakosra Bűnelkövető százezer lakosra Lakosok száma vált hez képest Belf. vándorlási különb. ezer lakosra 4. FAKTORHOZ Megszűnt lakás 100 régire Könyvtári egység ezer lakosra Kábel TV-s lakások aránya Vízzel ellátott lakás/1000 lakás Szennyvízcsat. km per városméret Egy lakosra jutó elvez. szennyvíz m3 Lakosságtól szemét per lakosság Szemétgyűjtésbe vont üdülő Átlagos nyugdíj Új lakás 1000 régire Halálozás Házasság ezer lakosra Élveszületés ezer lakosra Halálozás ezer lakosra Term. szaporodás/fogyás ezer lakosra Tartós bentlakásban per 1000 fő Nyilvántartott álláskeresők száma 6. FAKTORHOZ Fűtési gáz per 1000 lakás Vezetékes gázfogyasztók Könyvtári olvasó ezer lakosra Házi segítséget kap Idősek nappali férőhelyei Idősek nappali ellátottai Házi és idősek napközi Házi és idősek per 1000 lakos 7. FAKTORHOZ Felsőfokú képzésben ezer lakosra Nappali felsőfokú ezer lakosra Óvodai csoportlétszám Közkifolyó per városméret 1 km ivóvízre jutó szennyvíz vezeték Szemétgyűjt. vont lakások aránya % 8. FAKTORHOZ Baleset százezer lakosra Baleseti sérült százezer lakosra --Kölcsönzött egység egy olvasóra

21 Következtetések A oktatási és kulturális mutató nagyon különböző rangsorokat produkál. Összesítésben Eger a 2. illetve a 12. a sorban, vagyis előbbre van mint a népesség méretéből ez következne. Megadtuk Eger helyezéseit a másik 10 mutató-csoportban is. A kulturális infrastruktúra és az oktatás mutatói szerinti városrangsorok nagy számban mutatnak 0,316 fölötti, magas szignifikancia szintű korrelációs kapcsolatokat (4 kivétellel). A faktoranalízis szerint a vizsgált mutatók fele a városok méretével arányos mutatókkal rokon (1. faktor). Ezek között 4 lakossággal normált, így is az urbanizációt tükröző mutató. A további 13 mutató a fennmaradó 7 faktor közül 6-ban oszlik el, csaknem egyenletesen. E sajátosságok magyarázata külön-külön tanulmányt igényel.

22