TINA szimuláció. 7-es verzió
|
|
- Alexandra Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TINA szimuláció 7-es verzió Tartalom: I. Optimalizálás 2. oldal II. Karakterisztika felvétele III. Félvezető eszközök karakterisztikája 6. oldal 9. oldal 1, Dióda karakterisztikája 9. oldal 2, Bipoláris NPN tranzisztor karakterisztikája 10. oldal IV. Váltakozó áramú mérések 14. oldal 1, Oszcilloszkóp használata 14. oldal 2, Soros R-L kör mérése 18. oldal 3, Aluláteresztő R-C szűrő 21. oldal 4, Búgófeszültség vizsgálata egy-utas egyenirányítónál 23. oldal 5, FE munkaponti mérése 25. oldal 6, FE erősítő mérése 26. oldal 7, Műveleti erősítő mérése 29. oldal V. Digitális technika 31.oldal 1, Impulzusformáló áramkörök 31. oldal 2, Digitális alapáramkörök realizálása 32. oldal 3, 4 bites aszinkron előreszámláló J-K tárolókból 33. oldal 4, Szinkron szekvenciális áramkör vizsgálata 35. oldal 1
2 I. Optimalizálás: 1, Feszültségosztó mérése: Két adatot kell beállítani: 1, Mit szeretnénk? Optimalizálás célja 2, Ehhez mit változtassunk meg? Vezérlő elem Nézzük meg egy egyszerű terhelt feszültségosztón: R1 500 Ut 5 R2 1k Rt 2k V Uki 2,86V Mint látható Uki értéke most 2,86 V. Legyen az a cél, hogy Uki értéke 1 V legyen. Ehhez a következőt kell tenni: 1, Optimalizáslási cél választása: Analízis menü, Optimalizálási cél választása: ekkor megváltozik az egér mutató, egy kis voltmérő jelenik meg mellette. Ezzel kattintsunk bele a feszültségmérőbe, akkor kijön a következő ablak: Mivel DC-ben (egyenáramban) vagyunk, ezért DC célfüggvény. 2
3 És itt válasszuk az értéket, és állítsunk be 1-et a nulla helyére. Azaz 1V-ot szeretnénk értéknek. Mértékegységet nem kell megadni, csak a prefixumot ha van (k, M, m, u, n, stb.) Majd OK-zuk le mindkét ablakot. Ekkor Uki mellett megjelenik egy duplanyíl: 2, Vezérlő elem választása: Ahhoz, hogy a célt elérjük, valamelyik alkatrészt meg kell változtatni. Meg kell tehát mondani a TINÁ-nak, hogy melyik alkatrésznek, melyik adatát változtathatja meg a cél eléréséhez, ez lesz a vezérlő elem. Analízis menü, Vezérlő elem választás. Megváltozik az egér mutató, egy kis ellenállás jelenik meg mellette. Ezzel kattintsunk a kiválasztandó alkatrészre, ez példánkban legyen az R2. Előjön a következő ablak: Itt ki kell választanunk, hogy R2 melyik adatát változtathatja meg a TINA a cél eléréséhez. Nyilvánvalóan az ellenállás értékét kell kijelölnünk. Tehát, kattintsunk a Kijelöl gombra! 3
4 Állítsuk be az intervallumot, amin belül keres a TINA. Ha túl nagy intervallumot adunk meg, sokáig tarthat a számolás, ha pedig olyant, ami nem tartalmazza a helyes értéket, akkor egy hibaüzenetet kapunk, hogy az optimális érték kívül esik a megadott tartományos. Ilyenkor próbálkozzunk újra, a min., vagy a max. érték odébb tolásával. Ha le OK-zzuk, R2 mellett is megjelenik a duplanyíl: Miután mindkét dolgot kiválasztottuk, jöhet a szimuláció: Analízis menü, Optimalizálás almenü, DC optimalizálás. Ezt csak le kell OK-zni, és indul a számolás. És a végeredmény: Ha OK-t nyomunk, akkor be is állítja R2 értékét a kiszámolt 133,33Ω-ra. 4
5 R1 500 Ut 5 R2 133,33 Rt 2k V Uki 1000mV Az interaktív módot bekapcsolva látható, hogy Uki értéke valóban 1 V. 5
6 II. Karakterisztika felvétele A karakterisztika egy olyan grafikon, melynek mindkét tengelyén villamos mennyiség található. Pl T Áram [A] m m m 1.00 Bemeneti feszültség [V] Ezen a dióda karakterisztikán látszik, hogy a vízszintes tengelyen a dióda feszültsége, a függőlegesen pedig árama van ábrázolva. Matematikailag úgy mondjuk, hogy az áram van ábrázolva a feszültség függvényében. A karakterisztika felrajzoltatásához azt a mennyiséget, amit a vízszintes tengelyen akarunk ábrázolni bemenetnek, amit a függőleges tengelyen, azt pedig kimenetnek kell állítanunk. (Adatlapon az I/O állapot). Nézzük meg egy példán keresztül: Pt 3,13mW Rb 2k W Ut 5 Rt 2k Az ábrán egy valóságos feszültségforrás (Ut, Rb), és egy rákapcsolt terhelés látható (Rt). A Watt mérővel mérjük Rt teljesítményét, jelenleg 3,13 mw. Szeretnénk felrajzoltatni a teljesítményváltozás mértékét Rt változásának függvényében. Tehát a függőleges tengelyen lesz Pt (kimenetre kell állítani), és a vízszintesen Rt (bemenetre kell állítani). Az összes többi alkatrész I/O állapotát semmire. 6
7 Általában a TINA a fesz., vagy áramforrásokat automatikusan bemenetre, a műszereket kimenetre állítja. Ezeket egyesével végig kell nézni, és kiállítani Semmi -re. Az I/o állapotot az adatlapon lehet állítani. Pl. a fesz. Forrásnál: Át kell állítani Semmi -re. A Watt-mérőt kimenetre. Valószínűleg azon is lesz. Most már csak Rt-t kell beállítani bemenetnek. Ezt nem lehet megcsinálni az adatlapján, hanem az Elhelyez menüben van egy olyan, hogy Bemenet, erre katt rá. Megváltozik az egér mutató: egy I jelre. Ezzel kell rákattintani a bemenet pontjára, itt az Rt felső kivezetésére. Ekkor ezt egy négyzettel bekeretezi, majd rá kell kattantani Rt másik kivezetésére, ekkor Rt így fog kinézni: Rb 2k Pt W Ut 5 In1 Rt 2k 7
8 Grafikon felvétele: Analízis menü, DC analízis almenü, és ott DC transzfer karakterisztika. Itt ki kell választani a kezdő és végértéket. Legyen a kezdő 0, a végérték A pontok száma azt jelenti, hogy ezen a tartományon belül ennyi mérést végez, maradhat 100. A Bemenethez Rt van állítva egy így jó. OK. Íme: T 4.00m 3.00m Teljesítmény [W] 2.00m 1.00m k 2.00k 3.00k 4.00k 5.00k Bemeneti ellenállás [Ohm] T 4.00m a 3.00m Teljesítmény [W] 2.00m 1.00m k 2.00k 3.00k 4.00k 5.00k Bemeneti ellenállás [Ohm] A kurzort bekapcsolva meg tudjuk keresni a görbe maximumát, ami 2kΩ 8
9 III. Félvezető eszközök karakterisztikája 1, Dióda: Id Ud 5 A D1 1N1183 Karakterisztika felrajzolásához a vízszintes tengelyen ábrázolni kívánt mennyiséget kell bemenetnek beállítani. Itt tehát Ud lesz a bemenet. A függőleges tengelyen lévőt pedig kimenetnek kell állítani, itt tehát Id (ampermérő) a kimenet. Beállításait ld. előbb. (Valós mérésnél természetesen szükség van egy soros áramkorlátozó ellenállásra is, itt viszont a nélkül végezhető el a mérés. A karakterisztikán is látszik majd, hogy milyen nagy áramok jelennek meg a diódán.) Analízis menü, DC analízis almenü, DC transzfer karakterisztika Itt azt állítjuk be, hogy Ud értékét 0 és 1 volt között állítsa. A teljes karakterisztika (tehát záró és nyitó) felvételéhez a kezdő értéket negatívra kell állítani, itt kb. -50, -60 V-ra. Majd OK: T Áram [A] m m m 1.00 Bemeneti feszültség [V] 9
10 2, Bipoláris NPN tranzisztor: A, Bemeneti: AM1 A T1!NPN UCE 5 UCE-t állítsuk Semmi -re. Ő nem vesz részt a mérésben, csupán a kollektor emitter feszültséget állítja be. VS1 a bemenet, AM1 a kimenet. (Valós mérésnél itt is szükségesek az ellenállások). VS1 5 Analízis menü, DC analízis almenü, DC transzfer karakterisztika Itt a VS1, tehát UBE értékének tartományát állítjuk be. T 5.00m 4.00m 3.00m Áram [A] 2.00m 1.00m m m m m 1.00 Bemeneti feszültség [V] 10
11 B, Kimeneti: Mivel a kimeneti karakterisztikát több különböző Ib-hez szokták felvenni, így ez egy kicsit bonyolultabb. Ic T1!NPN A UCE 5 A bázisra ilyenkor áramforrást tegyünk, ügyelve a polaritására! Ic a kimenet, UCE a bemenet! Ib-t vezérlőelemnek kell kiválasztani. Azaz, hogy a TINA több különböző Ib értékre is elvégezze a mérést. Ib 10m Analízis menü, Vezérlőelem választás: Mivel azt szeretnénk, hogy a TINA Ib értékét változtassa, így Kijelöl Kezdőérték: 0 Végérték 120 ma Esetek száma: 6 (ennyi Ib értéknél veszi fel a karakterisztikát) Ezután Analízis menü, DC analízis almenü, DC transzfer karakterisztika 11
12 Itt az UCE feszültség kezdő és végértékét választjuk ki. Ez 0-10V. T 20.00m Áram [A] 10.00m m Ic[4]: 72u[A] Ic[1] 0[A] Ic[2] 24u[A] Ic[3] 48u[A] Ic[4] 72u[A] Ic[5] 96u[A] Ic[6] 120u[A] Ic[2]: 24u[A] Bemeneti feszültség [V] Ic[6]: 120u[A] Ic[3]: 48u[A] Ic[1]: 0[A] Ic[5]: 96u[A] A címkézést utólag lehet megvalósítani: A görbék feliratozását ezzel a gombbal, a gombra, majd a grafikonra kattintva egyesével. A címkézést pedig ezzel: 12
13 IV. Váltakozó áramú mérések: 1, Oszcilloszkóp használata: Ur V R1 1k Ug C1 1u V Uc Generátor beállítása: A TINA a generátornál mindig egységugrás jelet állít be alapból. Ezért sose feledkezzünk meg a generátor átállításáról: Kattintsunk rá duplán: Itt a jelalaknál látható, hogy egységugrás, ezért katt az egységugrásra, majd a mellette megjelenő 3 pontra: 13
14 Előjön a Gerjesztés editor: Itt be lehet állítani a jel alakját, amplitúdóját, és frekvenciáját. Oszcilloszkóp: A műszerek fülben található, ez az ikonja: A műszer pedig: Megtehetjük, hogy bekötjük, de a TINA a voltmérőket is meg tudja jeleníteni az oszcilloszkópon! Ehhez elkészítjük az előbbi kapcsolást 2 voltmérővel. Az oszcilloszkóp képernyője, és kezelőfelülete a T&M menüből hívható elő. 14
15 A Channel pontban lehet beállítani, hogy melyik voltmérőt használja bemenetnek. A Storage blokkban lehet elindítani a mérést (RUN). A Horizontal blokkban a TIME/DIV-et lehet állítani, vagyis, hogy egy osztás hány secundumot jelentsen. Mivel 1 khz-es jelet állítottunk be, így ezt célszerű 1 ms, vagy alá állítani. A Vertical blokkban pedig a VOLTS/DIV állítható, vagyis hogy egy osztás hány voltnak felel meg. Mivel 1 V a tápunk csúcsértéke, így állítsuk 500 mv-ra. A Trigger blokkban tudjuk megállítani a jelet. Állítsuk Normalra. (Ekkor ismét RUN állapotba kell kapcsolnunk! TIPP: az AUTO gombbal automatikusan beállítja a jelet! (Elvileg, de nem mindig). Ha megállítjuk a mérést (STOP), akkor lehetőségünk van a képernyőn lévő jelalakokat exportálni. 15
16 A Data blokk középső ikonjával: Címkézhetjük, mérhetünk rajta a kurzorokkal, és másolhatjuk is többek közt. T 1.00 a Ur m Axis label 0.00 Uc m Uc Ur m 2.00m 3.00m 4.00m 5.00m 16
17 2, Soros R-L kör mérése: V I Ug A 8,47mA -32,14 R1 1k Ug 10V 0 V UL 5,32V 57,86 L1 100m V UR 8,47V -32,14 Ug értéke 10 V, 1 khz. Szinuszos. R1 1kW, L 100 mh. AC mérést végezve kapjuk ezeket az értékeket. Kapcsoljuk be az oszcilloszkópot, most mindhárom voltmérő jelét felrajzoltathatjuk: 17
18 A jelalakokat elmentve: T Ug 5.00 UR Axis label 0.00 UL UL UR Ug u 1.00m 1.50m 2.00m Vegyük fel a soros R-L kör impedancia-frekvenciafüggését. Ehhez alakítsuk át az áramkört: Z ZM1 1k L1 100m R1 1k Ezután válasszuk ki az impedanciamérőt vezérlőelemnek. Analízis, Vezérlőelem választás, és katt a műszerre: 18
19 Jelöljük ki, hogy a frekvenciát változtassa: Logaritmikus legyen a skála, a mérések (esetek száma) 30 legyen. Nem lehet a kezdő frekvencia 0, mert 0-nak nem értelmezhető a logaritmusa! Ezután Analízis menü, AC analízis, AC transzfer karakterisztika: rajzoltatni, így azt jelöljük be. Mivel az amplitúdó és fázis görbét is fel szeretnénk 19
20 T 70.00k 60.00k 50.00k Impedancia [Ohm] 40.00k 30.00k 20.00k 10.00k Fázis [deg] k 10k 100k Frekvencia [Hz] 3, Aluláteresztő RC szűrő: Ube R1 1k C1 100n V Uki Ube: 1V, 50 Hz, szinuszos Rajzoltassuk fel a átviteli jelleggörbét (Bode). Ehhez a frekvenciát kell változtatni, mérni Uki, és Ube értékét, majd kiszámolni Au értékét, és ábrázolni. A frekvenciát a generátoron lehet változtatni, ezért ki kell jelölni vezérlőelemnek, és ott kiválasztani a frekvenciát. Analízis menü, vezérlő elem választás, katt a gererátorra: Ott jelalak, három pont-ra: 20
21 Ott a frekvencia, és Kijelöl Itt nem érdemes bármit is változtatni, úgyis később még rákézdez, tehát OK. A görbe felvétele: Analízis, AC analízis, AC transzfer karakterisztika: 10 Hz és 100kHz között végezze el a mérést. 100 mérést végezzen, és a frekvenciaskála logaritmikus legyen. Rajzolja fel az amplitudó és a fázis diagramot is. 21
22 A határfrekvencia (R=Xc) alatt átenged, itt az au=0 db (1-szeres az erősítés). Határfrekvencián ehhez képest 3dB-lel kevesebb az erősítés, itt ugye -3 db. A piros kurzor ide van beállítva, és leolvasható a frekvencia értéke: (Az A merker x értéke) 1,59kHz. A kék jelölőt is erre a frekvenciára állítva leolvasható a B merker Y értéke, azaz a fázisszök értéke: -45. Aminek pontosan annyinak is kell lennie. 4, Búgófeszültség vizsgálata egy-utas egyenirányítónál: D1 1N1183 Ube=12 V, 50 Hz Ube C1 100u R1 1k V Uki A generátor pozitív szinusz hullámait a dióda átengedi, a negatívakat levágja. Így fél szinuszokat kapunk. A jel simításához kondenzátort használhatunk. Amikor a szinusz csúcsértéke után a feszültség értéke csökkenni kezd, a kondenzátor elkezd kisülni. Minél nagyobb a C értéke, annál lassabban sül ki, így a jel változása csökken. (azaz a búgófeszültség). 22
23 A mérés során több kölönböző C értéknél szeretnénk megvizsgálni, hogyan változik a kimeneti jelalak C nagyságának váltpztatásával. Ezért C értékét kell kiválasztani vezérlő elemnek. Vezérlőelem választás: C értéke: Kijelöl Itt beállítjuk, hogy a C kondenzátor értékét milyen határok között állítsa. (0-120 mikro), és hogy ezen a tartományon belül 5 esetet vizsgáljon. Ezután Analízis menü, Tranziens: A 80 ms 4 periódusidőnyi, mivel 50 Hz-es a frekvencia. 23
24 T Uki[2]: 37,5u[F] Uki[3]: 65u[F] Uki[4]: 92,5u[F] Uki[5]: 120u[F] Feszültség [V] 0.00 Uki[1]: 10u[F] Ube Uki[1] 10u[F] Uki[2] 37,5u[F] Uki[3] 65u[F] Uki[4] 92,5u[F] 0.00 Uki[5] 120u[F] 20.00m 40.00m 60.00m 80.00m Idô [s] Tehát minél nagyobb a C, annál simább lesz a jel. Azaz annál kisebb a búgófeszültség. 5, FE munkaponti mérése: R1 120k Rc 5k Ut 12 Ic 1,82mA IB 7,44uA V T1 BC182 V UCE 1,98V UBE R2 20k 672,84mV RE
25 Ampermérő helyett használhatjuk az áramnyilakat is. 6, FE erősítő mérése: R1 120k Rc 5k Ut 12 VG1=10 mv 1 khz Be 7,07mV C1 2,2u rms VG1 R2 20k T1 BC182 RE 500 C2 2,2u Rt 10k Ki 45,19mV rms A bemenetre és a kimenetre voltmérő helyett helyezhetünk kivezetéseket is. Kiszámolható az erősítés: Au=Uki/Ube= =45,19/7,07= =6,39 ez 16,11 db. (rms=effektív érték) 25
26 Exportálva: T 80.00m 60.00m Ki Axis label 40.00m 20.00m m Be m m m Be Ki m 2.00m 3.00m 4.00m 5.00m Az erősítő fázist fordít! A két jelalak között 180 -os fáziseltérés van. Bode felvétele: Ehhez a generátor frekvenciáját kell változtatni. Tehát: Vezérlő elem választás. Válasszuk a generátor frekvenciáját. 26
27 Ezt csak OK. Majd Analízis menü, AC analízis, AC tranziens analízis. 27
28 Az alsó és a felső határfrekvencia meghatározása: Ahol au 3 db-el csökken a közepes erősítéshez képest, tehát 16,11dB-hez képest. Ez 13,11 db. Az A jelű kurzort az alsó frekvenciához, a B jelűt a felsőhöz állítjuk be. Így az A x értéke lesz az alsó határfrekvencia: fa=7,43 Hz A B jelű X értéke pedig a felső: ff=16,33 MHz. A sávszélesség: B=ff-fa= kb. 16,33 MHz 7, Műveleti erősítő mérése: Invertáló váltakozó feszültségű erősítő: Rv 200k Be 7,07mV rms C1 2,2u VG1 R1 20k Ut 12 OP1 ua741 6 C2 2,2u Ki 70,52mV rms Rk 200k Ut 12 R4 1k VG1= 10 mv, 1 khz, Válasszunk valós műveleti erősítőt, egy ma741-es típust. Ennél azonban be kell kötni a -Ut-t is! Ez legyen 12 V. Au kiszámítása: Au= - Rv/R1= - 200k/20k= - 10 Méréssel: Au=Uki/Ube= 70,52mV/7,07mV=9,974 au=20*lg Au= 19,77 db. 28
29 Mérés oszcilloszkólppal: T m Ki 50.00m Be Axis label m m m 2.00m 3.00m 4.00m 5.00m Jól látható a fázisfordítás, és az erősítés. BODE felvétele: Vezérlő elem: generátor frekvenciája Analízis, AC analízis, AC transzfer karakterisztika, 1Hz-től 10M-ig. Az alsó határfrekvencián az erősítés 3dB-lel csökken, vagyis 17-re. Ekkor leolvasható a frekvencia értéke az A jelű merker segítségével: (X érték): fa=71,57 Hz. Ezt C1, és/vagy C2 kondenzátorok okozzák, és kiszámolható. A felső szintén meghatározható a B jelű merkerrel: ff=83,36khz. Sőt a sávszélesség is: B=ff-fa=A-B=83,29 khz. 29
30 V. Digitális technika 1, Impulzusformáló áramkörök: Differenciáló áramkör: C1 10n Ube R1 1k V Uki Generátor beállítása: Négyszögjel, 5V-os amplitudó, és 10kHz. Ezután Analízis menü, és ott a Tranziens: Analízis ideje: 300 mikrosec. (A 10kHz-es jel periódusideje: 100 mikrosec., így 3 periódust fog kirajzolni). 30
31 T Ube Uki 5.00 Feszültség [V] u u u Idô [s] 2, Digitális alapáramkörök realizálása: Adott a következő függvény: F=S(2,4,5,6,7,10,12,14). D a legnagyobb helyi értékű változó. Egyszerűsítsük le VK táblával: Az eredmény: Építsük meg a TINA program segítségével: 31
32 H L D U3 SN U4 SN7408 & H L C U5 SN7408 U L1 H B & ³1 L H L A U1 SN U2 SN7408 & Vegyük fel az igazságtáblázatát a kapcsolók kapcsolgatásával. 3, 4 bites aszinkron előre számláló áramkör J-K tárolókból: U5 H U7 Clock J P U1 Q Q1 U2 Q2 U3 Q3 U4 Q4 J P Q J P Q J P Q K C Q K C Q K C Q K C Q A J-K tárolók P(negált), és C(negált) lábait állandó logikai 1-re kell kötni. A P=Preset=Beírás=aktiválása esetén a kimenet értéke 1 lesz. A C=Clear=Törlés aktiválása esetén a kimenet értéke 0 lesz. Mivel negáltak, ezért alacsony szintek aktívak, így 0 esetén aktívak. 1 esetén kizárjuk őket a működésből. Az első tárolóra adjuk az órajelet, az Órajelgenerátor2 nevű alkatrésszel. A tárolók kimeneteire a már előbb használt Kivezetés nevű kapcsot tegyük. Interaktív (Digitális!) mód bekapcsolása után elkezd számolni. A legkisebb helyi értékű kimenet a Q1, a legnagyobb a Q4. Rajzoltassuk fel a TINÁ-val a kapcsolás idődiagramját! Analízis menü, Digitális idődiagram almenü: A következő figyelmeztetést kapjuk: 32
33 Ezt nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk, hiszen ezeket a lábakat szándékosan nem kötöttük be, és nem is hibának titulálja a program, csak figyelmeztetésnek. Kijön a következő ablak is: Itt az analízis idejét kell beállítani. Mivel a generátor frekvenciája 1 Mhz, aminek a periódusideje 1 mikro sec., és nekünk legalább 16 periódus kell, így állítsuk 20 mikrosec.-re. T H Clock Q1 L H Q2 L H Q3 L H Q4 L H L u 10.00u 15.00u 20.00u Idô [s] 33
34 4, Szinkron szekvenciális áramkör vizsgálata: És végül egy feladat az írásbeliről: Rajzoljuk meg TINÁ-ban, és készítsük el az idődiagramját! T H a b Clock L H QA L H QB L H QC L u 5.00u 7.50u 10.00u Idô [s] Látható, hogy az A és a B jelzők közötti szakasz ismétlődik. Ebből már könnyen felrajzolható az állapotdiagram is. 34
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken
Áramkörök számítása, szimulációja és mérése próbapaneleken. Munkapontbeállítás Elektronika Tehetséggondozás Laboratóriumi program 207 ősz Dr. Koller István.. NPN rétegtranzisztor munkapontjának kiszámítása
RészletesebbenEGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK
dátum:... a mérést végezte:... EGYENÁRAMÚ TÁPEGYSÉGEK m é r é s i j e g y z k ö n y v 1/A. Mérje meg az adott hálózati szabályozható (toroid) transzformátor szekunder tekercsének minimálisan és maximálisan
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Passzív alkatrészek és passzív áramkörök. Elmélet A passzív elektronikai alkatrészek elméleti ismertetése az. prezentációban található. A 2. prezentáció
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)
RészletesebbenM ű veleti erő sítő k I.
dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt
RészletesebbenE-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete
E-Laboratórium 5 Közös Emitteres erősítő vizsgálata NI ELVIS-II tesztállomással Mérés menete Mérési feladatok: 1. Egyenáramú munkaponti adatok mérése Tápfeszültség beállítása, mérése (UT) Bázisfeszültség
RészletesebbenTranzisztoros erősítő vizsgálata. Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás?
Tranzisztoros erősítő vizsgálata Előzetes kérdések: Mire szolgál a bázisosztó az erősítőkapcsolásban? Mire szolgál az emitter ellenállás? Mi az emitterkövető kapcsolás 3 jellegzetessége a földelt emitterűhöz
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Diszkrét aktív alkatrészek és egyszerû alkalmazásaik. Elmélet A diszkrét aktív elektronikai alkatrészek (dióda, különbözõ tranzisztorok, tirisztor) elméleti
Részletesebben1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások
1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erõsítõ invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt nevezzük földnek. A nem invertáló bemenetre kösse egy potenciométer középsõ
RészletesebbenSzámítási feladatok a 6. fejezethez
Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
M I S K O L C I E G Y E T E M GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR ELEKTROTECHNIKAI-ÉS ELEKTRONIKAI INTÉZET DR. KOVÁCS ERNŐ MŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE MECHATRONIKAI MÉRNÖKI BSc alapszak hallgatóinak MÉRÉSI
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés RC tag Bartha András, Dobránszky Márk
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba 7. mérés 2015.05.13. RC tag Bartha András, Dobránszky Márk 1. Tanulmányozza át az ELVIS rendszer rövid leírását! Áttanulmányoztuk. 2. Húzzon a tartóból két
RészletesebbenALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL 1. EGYENÁRAM
ALAPFOGALMIKÉRDÉSEK VILLAMOSSÁGTANBÓL INFORMATIKUS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. EGYENÁRAM 1. Vezesse le a feszültségosztó képletet két ellenállás (R 1 és R 2 ) esetén! Az összefüggésben szerepl mennyiségek jelölését
RészletesebbenMÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. Felhasznált eszközök. Mérési feladatok
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások vizsgálata (5. mérés) A mérés időpontja: 2004. 03. 08 de A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: Belso Zoltan KARL48
RészletesebbenSzimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata.
El. II. 5. mérés. SZIMMETRIKUS ERŐSÍTŐK MÉRÉSE. A mérés célja : Szimmetrikus bemenetű erősítők működésének tanulmányozása, áramköri paramétereinek vizsgálata. A mérésre való felkészülés során tanulmányozza
RészletesebbenElektronika 11. évfolyam
Elektronika 11. évfolyam Áramköri elemek csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris,) Áramkörök csoportosítása. (Aktív-passzív, lineáris- nem lineáris, kétpólusok-négypólusok) Két-pólusok csoportosítása.
RészletesebbenBMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Híradástechnika Intézet. Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató
Aktív Szűrő Mérése - Mérési Útmutató A mérést végezte ( név, neptun kód ): A mérés időpontja: - 1 - A mérés célja, hogy megismerkedjenek a Tina Pro nevű simulációs szoftverrel, és elsajátítsák kezelését.
RészletesebbenAnalóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok
Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk egyenáramú jellemzése és alkalmazásai. Elmélet Az erõsítõ fogalmát valamint az integrált mûveleti erõsítõk szerkezetét és viselkedését
RészletesebbenElektronika I. Gyakorló feladatok
Elektronika I. Gyakorló feladatok U I Feszültséggenerátor jelképe: Áramgenerátor jelképe: 1. Vezesse le a terheletlen feszültségosztóra vonatkozó összefüggést: 2. Vezesse le a terheletlen áramosztóra vonatkozó
RészletesebbenVÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ KÖRÖK
Számítsuk ki a 80 mh induktivitású ideális tekercs reaktanciáját az 50 Hz, 80 Hz, 300 Hz, 800 Hz, 1200 Hz és 1,6 khz frekvenciájú feszültséggel táplált hálózatban! Sorosan kapcsolt C = 700 nf, L=600 mh,
RészletesebbenÁramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
El. II. 4. mérés. 1. Áramgenerátorok bipoláris tranzisztorral A mérés célja: Áramgenerátorok alapeseteinek valamint FET ekkel és FET bemenetű műveleti erősítőkkel felépített egyfokozatú erősítők vizsgálata.
RészletesebbenMûveleti erõsítõk I.
Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
Részletesebben<mérésvezető neve> 8 C s z. 7 U ki TL082 4 R. 1. Neminvertáló alapkapcsolás mérési feladatai
MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV A mérés tárgya: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése (1. mérés) A mérés időpontja: 2004. 02. 10 A mérés helyszíne: BME, labor: I.B. 413 A mérést végzik: A Belso Zoltan B Szilagyi
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. feladatlap Egyszerű, rövid feladatok megoldása Maximális pontszám: 40. feladat 4 pont
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
KÖZLEKEDÉSAUTOMATIKAI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40.) Töltse ki a táblázat üres celláit! A táblázatnak
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján)
MŰVELETI ERŐSÍTŐS KPCSOLÁSOK MÉRÉSE (DR. Kovács Ernő jegyzete alapján) mérések célja: megismerni a leggyakoribb alap- és alkalmazott műveleti erősítős kapcsolások jellemző tulajdonságait. mérések elméleti
RészletesebbenFeszültségérzékelők a méréstechnikában
5. Laboratóriumi gyakorlat Feszültségérzékelők a méréstechnikában 1. A gyakorlat célja Az elektronikus mérőműszerekben használatos különböző feszültségdetektoroknak tanulmányozása, átviteli karakterisztika
Részletesebben07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata.
07. mérés Erősítő kapcsolások vizsgálata. A leggyakrabban használt üzemi paraméterek a következők: - a feszültségerősítés Au - az áramerősítés Ai - a teljesítményerősítés Ap - a bemeneti impedancia Rbe
RészletesebbenX. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2019. május 15. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2019. május 15. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK
TÁVKÖZLÉSI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ GYAKORLATI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Egyenáramú hálózat számítása 13 pont Az ábrán egy egyenáramú ellenállás hálózat látható, melyre Ug = 12 V feszültséget kapcsoltak. a)
RészletesebbenModulációk vizsgálata
Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs
Részletesebben2.Előadás ( ) Munkapont és kivezérelhetőség
2.lőadás (207.09.2.) Munkapont és kivezérelhetőség A tranzisztorokat (BJT) lineáris áramkörbe ágyazva "működtetjük" és a továbbiakban mindig követelmény, hogy a tranzisztor normál aktív tartományban működjön
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. április 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK DÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 240 perc 2006
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Azonosító jel NSZI 0 6 0 6 OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Szakmai előkészítő érettségi tantárgyi verseny 2006. február 23. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ELŐDÖNTŐ ÍRÁSBELI FELADATOK Az írásbeli időtartama: 180 perc
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 523 02 Elektronikai technikus
RészletesebbenSzámítási feladatok megoldással a 6. fejezethez
Számítási feladatok megoldással a 6. fejezethez. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? T = 4 t = 4 = 4ms 6 f = = =,5 Hz = 5
RészletesebbenMérési utasítás. P2 150ohm. 22Kohm
Mérési utasítás A mérés célja: Tranzisztorok és optocsatoló mérésén keresztül megismerkedni azok felhasználhatóságával, tulajdonságaival. A mérés során el kell készíteni különböző félvezető alkatrészek
RészletesebbenMŰVELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE
MISKOLCI EYETEM ILLMOSMÉRNÖKI INTÉZET ELEKTROTECHNIKI- ELEKTRONIKI TNSZÉK DR. KOÁCS ERNŐ MŰELETI ERŐSÍTŐK MÉRÉSE FŐISKOLI SZINTŰ, LEELEZŐ TOZTOS ILLMOSMÉRNÖK HLLTÓKNK MÉRÉSI UTSÍTÁS 2003. MŰELETI ERŐSÍTŐS
RészletesebbenAUTOMATIKAI ÉS ELEKTRONIKAI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
ATOMATKA ÉS ELEKTONKA SMEETEK KÖZÉPSZNTŰ ÍÁSBEL VZSGA JAVÍTÁS-ÉTÉKELÉS ÚTMTATÓ A MNTAFELADATOKHOZ Egyszerű, rövid feladatok Maximális pontszám: 40. Egy A=,5 mm keresztmetszetű alumínium (ρ= 0,08 Ω mm /m)
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. október 13. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 13. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenDigitális multiméterek
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR FIZIKAI INTÉZET Fizikai mérési gyakorlatok Digitális multiméterek Segédlet környezettudományi és kémia szakos hallgatók fizika laboratóriumi mérési gyakorlataihoz)
RészletesebbenELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK)
Félévi követelmények és beadandó feladatok ELEKTRONIKA I. (KAUEL11OLK) tárgyból a Villamosmérnöki szak levelező tagozat hallgatói számára Óbuda Budapest, 2005/2006. Az ELEKTRONIKA I. tárgy témaköre: Az
RészletesebbenMérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító)
Mérés 3 - Ellenörzö mérés - 5. Alakítsunk A-t meg D-t oda-vissza (A/D, D/A átlakító) 1. A D/A átalakító erısítési hibája és beállása Mérje meg a D/A átalakító erısítési hibáját! A hibát százalékban adja
RészletesebbenKANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR. Mikroelektronikai és Technológiai Intézet. Aktív Szűrők. Analóg és Hírközlési Áramkörök
KANDÓ KÁLMÁN VILLAMOSMÉRNÖKI FŐISKOLAI KAR Mikroelektronikai és Technológiai Intézet Analóg és Hírközlési Áramkörök Laboratóriumi Gyakorlatok Készítette: Joó Gábor és Pintér Tamás OE-MTI 2011 1.Szűrők
RészletesebbenANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I
ANALÓG ÉS DIGITÁLIS TECHNIKA I Dr. Lovassy Rita lovassy.rita@kvk.uni-obuda.hu Óbudai Egyetem KVK Mikroelektronikai és Technológia Intézet 2. ELŐADÁS 2010/2011 tanév 2. félév 1 Aktív szűrőkapcsolások A
RészletesebbenTeljesítmény-erősítők. Elektronika 2.
Teljesítmény-erősítők Elektronika 2. Az erősítés elve Erősítés: vezérelt energia-átalakítás Vezérlő teljesítmény: Fogyasztó teljesítmény-igénye: Tápforrásból felvett teljesítmény: Disszipálódott teljesítmény:
RészletesebbenMűveleti erősítők. Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez?
Műveleti erősítők Előzetes kérdések: Milyen tápfeszültség szükséges a műveleti erősítő működtetéséhez? Milyen kimenő jel jelenik meg a műveleti erősítő bemeneteire adott jel hatására? Nem invertáló bemenetre
RészletesebbenZh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2
Zh1 - tételsor ELEKTRONIKA_2 1.a. I1 I2 jelforrás U1 erősítő U2 terhelés 1. ábra Az 1-es ábrán látható erősítő bemeneti jele egy U1= 1V amplitúdójú f=1khz frekvenciájú szinuszos jel. Ennek megfelelően
Részletesebben1. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye?
.. Ellenőrző kérdések megoldásai Elméleti kérdések. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek, és melyiknek mi az előnye? Az ábrázolás történhet vonaldiagramban. Előnye, hogy szemléletes.
RészletesebbenMilyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?
1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2009. 2006. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
RészletesebbenRC tag mérési jegyz könyv
RC tag mérési jegyz könyv Mérést végezte: Csutak Balázs, Farkas Viktória Mérés helye és ideje: ITK 320. terem, 2016.03.09 A mérés célja: Az ELVIS próbapanel és az ELVIS m szerek használatának elsajátítása,
RészletesebbenAttól függően, hogy a tranzisztor munkapontját melyik karakterisztika szakaszon helyezzük el, működése kétféle lehet: lineáris és nemlineáris.
Alapkapcsolások (Attól függően, hogy a tranzisztor három csatlakozási pontja közül melyiket csatlakoztatjuk állandó potenciálú pólusra, megkülönböztetünk): földelt emitteres földelt bázisú földelt kollektoros
RészletesebbenBipoláris tranzisztoros erősítő kapcsolások vizsgálata
Mérési jegyzõkönyv A mérés megnevezése: Mérések Microcap Programmal Mérõcsoport: L4 Mérés helye: 14 Mérés dátuma: 2010.02.17 Mérést végezte: Varsányi Péter A Méréshez felhasznált eszközök és berendezések:
RészletesebbenImpulzustechnikai áramkörök szimulációja és dokumentálása
Dienes Zoltán Impulzustechnikai áramkörök szimulációja és dokumentálása A követelménymodul megnevezése: Elektronikai áramkörök tervezése, dokumentálása A követelménymodul száma: 0917-06 A tartalomelem
RészletesebbenAz erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2
Az erősítés frekvenciafüggése: határfrekvenciák meghatározása ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA A kapacitív ellenállás. Váltakozó áramú helyettesítő kép. Alsó határfrekvencia meghatározása. Felső határfrekvencia
RészletesebbenA/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel
11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,
RészletesebbenTájékoztató. Használható segédeszköz: számológép
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) és a 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet a 29/2016 (III.26.) NMG rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye
RészletesebbenNégyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató
ÓBUDAI EGYETEM Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Híradástechnika Intézet Négyszög - Háromszög Oszcillátor Mérése Mérési Útmutató A mérést végezte: Neptun kód: A mérés időpontja: A méréshez szükséges eszközök:
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenJelgenerátorok ELEKTRONIKA_2
Jelgenerátorok ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Jelgenerátorok osztályozása. Túlvezérelt erősítők. Feszültségkomparátorok. Visszacsatolt komparátorok. Multivibrátor. Pozitív visszacsatolás. Oszcillátorok. RC oszcillátorok.
RészletesebbenBevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba. Tihanyi Attila 2007 március 27
Bevezetés a méréstechnikába és jelfeldolgozásba Tihanyi Attila 2007 március 27 Ellenállások R = U I Fajlagos ellenállás alapján hosszú vezeték Nagy az induktivitása Bifiláris Trükkös tekercselés Nagy mechanikai
RészletesebbenGingl Zoltán, Szeged, dec. 1
Gingl Zoltán, Szeged, 2017. 17 dec. 1 17 dec. 2 Egyenirányító (rectifier) Mint egy szelep deális dióda Nyitó irányban tökéletes vezető (rövidzár) Záró irányban tökéletes szigetelő (szakadás) Valódi dióda:
RészletesebbenDR. KOVÁCS ERNŐ TRANZISZTOROS KAPCSOLÁSOK MÉRÉSE
M I S K L C I E Y E T E M ÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFRMTIKI KR ELEKTRTECHNIKI- ELEKTRNIKI INTÉZET DR. KÁCS ERNŐ TRNZISZTRS KPCSLÁSK MÉRÉSE Mechatronikai mérnöki BSc alapszak Nappali tagozat MÉRÉSI UTSÍTÁS 2016.
RészletesebbenElektronika 2. TFBE1302
Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. május 19. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenSzint és csillapítás mérés
Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel
RészletesebbenÁramkörszámítás. Nyílhurkú erősítés hatása
Áramkörszámítás 1. Thevenin tétel alkalmazása sorba kötött ellenállásosztókra a. két felező osztó sorbakötése, azonos ellenállásokkal b. az első osztó 10k, a következő fokozat 100k ellenállásokból áll
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Elektronikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 522 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Elektronikai
RészletesebbenElektronika 1. 4. Előadás
Elektronika 1 4. Előadás Bipoláris tranzisztorok felépítése és karakterisztikái, alapkapcsolások, munkapont-beállítás Irodalom - Megyeri János: Analóg elektronika, Tankönyvkiadó, 1990 - U. Tiecze, Ch.
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 I. Időtartam: 60 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenElektromechanikai rendszerek szimulációja
Kandó Polytechnic of Technology Institute of Informatics Kóré László Elektromechanikai rendszerek szimulációja I Budapest 1997 Tartalom 1.MINTAPÉLDÁK...2 1.1 IDEÁLIS EGYENÁRAMÚ MOTOR FESZÜLTSÉG-SZÖGSEBESSÉG
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 35 522 01 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának
RészletesebbenMűveleti erősítők. 1. Felépítése. a. Rajzjele. b. Belső felépítés (tömbvázlat) c. Differenciálerősítő
Műveleti erősítők A műveleti erősítők egyenáramú erősítőfokozatokból felépített, sokoldalúan felhasználható áramkörök, amelyek jellemzőit A u ', R be ', stb. külső elemek csatlakoztatásával széles határok
RészletesebbenBevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv
Bevezetés a méréstechinkába, és jelfeldologzásba jegyzőkönyv Lódi Péter(D1WBA1) 2015 Március 18. Bevezetés: Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2015.03.25. 13:15-16:00 Mérés
Részletesebben1. ábra A Wien-hidas mérőpanel kapcsolási rajza
Ismeretellenőrző kérdések A mérések megkezdése előtt kérem, gondolja végig a következő kérdéseket, feladatokat! Szükség esetén elevenítse fel ismereteit az ide vonatkozó elméleti tananyag segítségével!
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 22. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2009. május 22. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 20 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KLTRÁLIS
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 18. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
Elektronikai alapismeretek középszint 06 ÉRETTSÉGI VIZSG 007. május 5. ELEKTRONIKI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSG JVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMTTÓ OKTTÁSI ÉS KLTRÁLIS MINISZTÉRIM Teszt jellegű
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI ÉRETTSÉGI VIZSGA VIZSGA 2006. október 2006. 24. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. október 24. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉETTSÉGI VIZSGA 2016. október 17. ELEKTONIKAI ALAPISMEETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2016. október 17. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBEI EŐFOÁSOK
RészletesebbenKÖZÖS EMITTERŰ FOKOZAT BÁZISOSZTÓS MUNKAPONTBEÁLLÍTÁSA
KÖZÖS EMITTERŰ FOKOZT BÁZISOSZTÓS MUNKPONTBEÁLLÍTÁS Mint ismeretes, a tranzisztor bázis-emitter diódájának jelentős a hőfokfüggése. Ugyanis a hőmérséklet növekedése a félvezetőkben megnöveli a töltéshordozók
RészletesebbenLCD kijelzős digitális tároló szkóp FFT üzemmóddal
LCD kijelzős digitális tároló szkóp FFT üzemmóddal Type: HM-10 Y2 Y Pos Trig Level HOLD Y1 Bemenet vál. Bemenet Ablak pozició Kijelző 1) Y Pos jel baloldalon egy kis háromszög 0V helyzetét mutatja 2) Trig
Részletesebben10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ
101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az
Részletesebben* Egyes méréstartományon belül, a megengedett maximális érték túllépését a műszer a 3 legkisebb helyi értékű számjegy eltűnésével jelzi a kijelzőn.
I. Digitális multiméter 1.M 830B Egyenfeszültség 200mV, 2, 20,200, 1000V Egyenáram 200μA, 2, 20, 200mA, 10A *!! Váltófeszültség 200, 750V 200Ω, 2, 20, 200kΩ, 2MΩ Dióda teszter U F [mv] / I F =1.5 ma Tranzisztor
RészletesebbenVILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Villamosipar és elektronika ismeretek emelt szint 8 ÉRETTSÉGI VIZSGA 08. május 6. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenTeljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2
Teljesítményerősítők ELEKTRONIKA_2 TEMATIKA Az emitterkövető kapcsolás. Az A osztályú üzemmód. A komplementer emitterkövető. A B osztályú üzemmód. AB osztályú erősítő. D osztályú erősítő. 2012.04.18. Dr.
RészletesebbenElektronika 2. TFBE5302
Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3
RészletesebbenNagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat
Nagyfrekvenciás rendszerek elektronikája házi feladat Az elkészítendő kis adatsebességű, rövidhullámú, BPSK adóvevő felépítése a következő: Számítsa ki a vevő földelt bázisú kis zajú hangolt kollektorkörös
RészletesebbenMérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról
Mérési jegyzőkönyv a 5. mérés A/D és D/A átalakító vizsgálata című laboratóriumi gyakorlatról A mérés helyszíne: A mérés időpontja: A mérést végezték: A mérést vezető oktató neve: A jegyzőkönyvet tartalmazó
RészletesebbenVersenyző kódja: 7 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. Országos Szakmai Tanulmányi Verseny.
54 523 02-2017 MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA Országos Szakmai Tanulmányi Verseny Elődöntő ÍRÁSBELI FELADAT Szakképesítés: 54 523 02 SZVK rendelet száma: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet : Számolási,
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenMűveleti erősítők - Bevezetés
Analóg és digitális rsz-ek megvalósítása prog. mikroák-kel BMEVIEEM371 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Műveleti erősítők - Bevezetés Takács Gábor Elektronikus Eszközök Tanszéke (BME) 2014.
Részletesebben