Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon"

Átírás

1 Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta Projektazonosító: OFA 8341/0021 Budapest, 2010

2 A zárótanulmány szerzői: A kutatásban közreműködtek: Bezdán Györgyi Libertényi Ágnes Eszter Tóth Balázs Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a témával kapcsolatos ismereteikkel, tapasztalatukkal kérdőívünkre adott válaszaikkal segítették kutatásunkat. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás témája, célja A kutatás fő feladatai Hipotézisek A kutatás módszerei Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés Mélyinterjúk Kérdőíves vizsgálat A kérdőíves adatfelvétel mintája A minta összetétele A kutatás háttere Ukrajna és a nemzetközi migráció Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai Ukrán gazdasági helyzet, életkörülmények Kárpátalján A kárpátaljai magyar lakosság körében végzett felmérések tapasztalatai A külföldi munkavállalás okai, a rendelkezésre álló korábbi kutatási eredményeink és a jelenlegi vizsgálat alapján (1999, 2009) A Magyarországra vonzó tényezők Munkakeresés, munkaerő-közvetítés Ukrán állampolgárok a magyar munkaerő-piacon Az ukrán munkavállalók jellemzői a statisztikák tükrében Foglalkoztatók Jellemző ágazatok, keresett illetve hiányszakmák A munkavállalók jellemzői Hatóságok, szabályozás, ügyintézés Be nem jelentett munka Az ukrán feketemunkások helyzete Tartózkodás hossza, jellege A recesszió hatása az ukrán állampolgárok külföldi munkavállalására Magyarországi munka- és életkörülmények Bérek Munkakörülmények Túlmunka Lakás, szállás Társadalombiztosítás Egészségügyi ellátás Nyugdíj Tájékozottság Integráció, diszkrimináció A határon túli magyarok megítélése Munkaerő-piaci hátrányok Diszkrimináció elleni küzdelem a válság nyomán Tapasztalatok, kilátások Helyzetértékelés Tervek Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának várható alakulása A gazdasági válság hatásai Összefoglalás

4 12. Néhány javaslat Irodalom...85 Táblajegyzék...91 Ábrajegyzék

5 1. BEVEZETÉS Az új évezred első évtizedének végén az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései újragondolást igényelnek. Ehhez az eddigi tapasztalatok összegzése, az EU bővítése után előállott új jogi. szociális és foglalkoztatási helyzet és a globalizációs folyamatok migrációs következményeinek, a magyar gazdaság és munkaerőpiac igényei várható alakulásának mérlegelése szükséges. E tanulmány megírásának időpontjában még nem ismertek az újonnan megválasztott magyar és ukrán kormányok idevonatkozó elképzelései, törekvései. A pénzügyi gazdasági válságból való kilábalás hosszát nem lehet ma még pontosan látni és korai lenne ítéletet mondani a jelenleg ismert hazai távlati foglalkoztatáspolitikai elképzelésekről is. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte vitán felül jelentős munkaerő-és társadalompolitikai kérdés, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Az elmúlt élvek gyors változásait figyelembe véve új információk feltárására és nem utolsósorban a leginkább érintettek és érdekeltek helyzetének, véleményének megismerésére is szükség van a differenciált mérlegeléshez és a jövő ésszerű alakításához. Az ukrán állampolgárok jelentős része munkavállalási céllal érkezik Magyarországra. A tanulmány leírja az ukrán munkavállalást befolyásoló főbb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka és életkörülményeit, körvonalazza a konfliktusos elemeket és vázolja, a várható tendenciákat. A bevándorlás a közbeszédben és a médiában többnyire problémaként jelenik meg. A legtöbbször az hangzik el, hogy a külföldi munkaerő konkurenciát jelent a hazaiaknak, növeli a munkanélküliséget és leszoríthatja a munkabéreket. Ritkábban esik szó a Magyarországra irányuló migráció pozitív gazdasági hatásairól, a munkaerőhiány leküzdésében, a kistérségi integrációban, hiányszakmák betöltésében a határ menti térségek fejlődésében játszott szerepéről. Reméljük, hogy e tanulmány is hozzájárul a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott tárgyszerű értelmezéséhez. Ez egyben hozzájárulás lehet a munkaerő- és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések pontosításához. 5

6 2. A KUTATÁS TÉMÁJA, CÉLJA Kutatásunk célja, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemzőit, várható alakulását és hatásait, a munkavállalók demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét. A téma fontosságát növeli, hogy a külföldi munkavállalók jellegzetes, és létszámát tekintve sem elhanyagolható csoportjáról van szó. A kérdésnek különös jelentőséget ad az ukrán területen, határ közelében élő magyar népesség. Magyar-ukrán viszonylatban a migrációs mozgások mivel kis távolságokról van szó mind földrajzi értelemben, mind pedig a nyelv és kultúra tekintetében számos eszközzel ösztönözhetők s persze korlátozhatók is. Kérdés, hogy mi a cél, létezik-e kormányzati szintű akarat a cselekvésre. Kárpátalja teljes magyar lakossága fő, az ukrán nyelvterületről származó migránsok körében nem jellemző a magyarországi munkavállalás. Nincs tehát szó kimeríthetetlen munkaerő-forrásról. A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján vizsgáltuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaerő-piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány évben, s választ kerestünk arra, mik a várható tendenciák. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük az érintett népességek körében: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetítők jellemzőit; a munkavállalás hatását a küldő és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra. Az ukrán és a magyar gazdaságban zajló folyamatok természetesen szorosan kötődnek a globális gazdaság egészéhez. Az európai és világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást hozva a munkaerő-migráció folyamataiban is. A tanulmány kísérletet tesz annak megválaszolására, hogy hogyan befolyásolják e folyamatok az ukrán állampolgárok magyarországi munkaerő-piaci jelenlétét, a munkavállalók számát és összetételét szem előtt tartva azt, hogy Ukrajna európai uniós teljes jogú tagsága belátható időn belül nem várható A kutatás fő feladatai A fentiekkel összhangban feladatunk volt: a jelenség méreteire; a migrációs- és munkaerő-potenciálra vonatkozó meglevő statisztikák és szakirodalom összegyűjtése és elemzése; az ukrán állampolgárok foglalkoztatása iránti kereslet felmérése; tipikus kibocsátó, illetve céltérségek, a leginkább érintett ágazatok, vállalkozások meghatározása, Kárpátalja súlyának megállapítása a munkaerő-kibocsátásban; az ukrán állampolgárok külföldi, ezen belül magyarországi munkavállalása okainak, motivációinak feltárása, a földrajzi távolság, nyelvtudás szerepének értékelése; 6

7 a munkakeresés, munkaközvetítés mechanizmusának vizsgálata; a migrációs hálózatok, családi és egyéb társadalmi kapcsolatok, kialakult minták, az összegyűjtött tapasztalatok foglalkoztatásban játszott szerepének feltárása; a migráció típusai, a munkavállalás, a tartózkodás hossza, állandó vagy ideiglenes jellege, a munkavállalási formák, a foglalkoztatás típusai, a jogviszonyok vizsgálata, különös tekintettel a munkavállalás legális/illegális jellegére, a feketemunka arányára; a munkavállalók társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzői, illetve a munkavállalási típusok szerinti különbségek vizsgálata; a jellemző foglalkozások, munkakörök meghatározása; a munkavállalók képzettsége és a végzett munkák képzettségi igényének feltárása ukrán, illetve más külföldi és a hazai munkavállalók esetében; a bérezés, a munkakörülmények felmérése, különös tekintettel az esetleges különbségekre a hazai munkavállalókhoz képest; a munkát biztosító magyarországi vállalkozások fő jellemzőinek, az érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusainak áttekintése; a munkaadók motívumainak, a hiányszakmák szerepének feltárása; annak vizsgálata, hogy az ukrán állampolgárok által Magyarországon alapított vállalkozások és a magyar tőke, a magyar vállalkozások ukrajnai jelenléte befolyásolja-e, és ha igen, hogyan befolyásolja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalását. Választ kerestünk arra is, milyen érdeke fűződik a munkáltatóknak az ukrán munkaerő alkalmazásához, vannak-e különbségek a magyar és ukrajnai dolgozók fizetésében, munkakörülményeiben, illetve más területeken; érvényesülnek-e diszkriminációs jelenségek. Kutatásunk célja volt annak feltárása, milyen tényezők támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk negatív következményekről. A kutatási célokat az általában megszokottnál jóval bizonytalanabb feltételrendszer keretében kellett megvalósítani: a felgyorsult globalizáció mellett a 2008 őszétől kialakult pénzügyi, gazdasági válság nehezen előrelátható munkaerő-piaci következményei, a mindkét országban létrejött politikai válsághelyzet, majd a közelmúltban megtartott választások nyomán bekövetkező kormányváltások meghatározó jelentőségűek a vizsgált téma szempontjából Hipotézisek A vizsgálat céljaiból kiindulva megfogalmazhatók azok a főbb támpontok, alapvető hipotézisek, amelyek kutatásunkat irányították. Hipotéziseink szerint: Van, és hosszabb távon is várható magyar munkaerő-piaci kereslet a vendégmunka iránt. Az ukrán állampolgárságú, egyébként döntő többségében magyar anyanyelvű és nemzetiségű munkaerő foglalkoztatása tartóssá vált, és a jövőben is fennmarad. Az ukrajnai munkavállalók alkalmazásában jelentős szerepet játszanak a hazai szakképzés hiányosságai, illetve az érkezők szaktudása, gyakorlata és rugalmassága, illetve a magyar munkaerő immobilitása. 7

8 A szabályozás változása, a (magyar és a román) EU-csatlakozás fontos tényező a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában. Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A Kárpátalján élő népesség magyarországi munkavállalásának változásait meghatározza a térség és általában Ukrajna gazdaságának alakulása. A gazdasági válság a kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokon keresztül jelentősen csökkenti a munkavállalási migráció volumenét. A magyarországi ukrán munkavállalók esetében jellemzően ideiglenes migrációról van szó, mely elsősorban a fővárost és annak környékét, illetve a határ menti régiókat érinti. A fentieket alapul véve alakítottuk ki a kutatási stratégiát és jelöltük ki az alkalmazott módszereket. 8

9 3. A KUTATÁS MÓDSZEREI A vázolt kutatási cél megvalósítása többfajta módszer együttes alkalmazását tette szükségessé. Ezek: a szakirodalom és a sajtó áttekintése, a statisztikai és közigazgatási adatok elemzése; a korábbi kutatások megszerezhető eredményeinek másodelemzése; mélyinterjúk: szakértőkkel, munkaadókkal, közvetítőkkel és munkavállalókkal; kismintás kérdőíves vizsgálat a munkavállalók körében. A migráció kérdéskörének kutatása a nem pontosan ismert alapsokaság, a dokumentáltság gyakori hiánya, jogszabályi korlátok és számos más, itt nem részletezhető ok miatt a társadalomkutatásban általában megszokotthoz képest jóval kevésbé teszi lehetővé statisztikai módszerek alkalmazását és a kvalitatív megközelítések fokozott alkalmazását igényli. Az empirikus vizsgálatra (mélyinterjúk, kérdőívek és esettanulmányok) 2009 áprilisa és 2010 februárja között került sor Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés A kutatás megalapozásához áttekintettük a témával foglalkozó tanulmányokat, kutatási eredményeket, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai és államigazgatási adatokat. Erre épült az empirikus vizsgálat, melynek gerincét a mélyinterjúk és a kérdőíves vizsgálat jelentették Mélyinterjúk Huszonhat beszélgetést terveztünk szakértőkkel, munkaadókkal és munkavállalókkal, végül csaknem kétszer ennyi interjú készült. 1 A legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben Kárpátalján és a befogadó magyar (főként határ menti) településeken is készültek mélyinterjúk az érintett népesség körében. Nagy hangsúlyt fektettünk a szakértők véleményének megismerésére. Olyanokat kérdeztünk, akiknek különböző szerepükből, nézőpontokból rálátásuk van a témára. Így interjút készítettünk munkaerő-piaci szakértőkkel, a kamarák, szakszervezetek, minisztériumok, a munkaügyi szervezet képviselőivel (25 szakértői interjú készült) 2. Megkérdeztünk Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárságú munkavállalókat is (17 fő), közülük többen már hazatértek. Tizenegy főt Magyarországon kérdeztünk meg. Hat, ukránokat is foglalkoztató munkaadó képviselőjének véleményét is meghallgattuk. A megkérdezettek elérésében részben saját korábbi kapcsolatainkat, a már kérdezett szakértők segítségét vettük igénybe, de támaszkodtunk az internet adta lehetőségekre is. A cél az volt, hogy minél több szálon, hólabda módszerrel bővítsük az interjúalanyok körét. 1 Az interjúalanyok listáját lásd a 1. számú mellékletben. A tanulmányban idézett interjúalanyokra az interjúlistában megadott számmal hivatkoztunk 2 Az interjúk vezérfonalát lásd 3. a mellékletben 9

10 3.3. Kérdőíves vizsgálat Az empirikus vizsgálat bázisát egy standard kérdőíven alapuló interjú képezte (lásd 2. sz. melléklet). A kérdések a következő témakörökre terjedtek ki: - a kérdezett korábbi, otthoni társadalmi státusza, életkörülményei, mobilitása; - a távozásra késztető motívumok; a magyarországi munkavállalást ösztönző tényezők; - a válaszadó előzetes ismeretei Magyarországról, a tervezett munkáról, munkahelyről és az ismeretek forrásai; - a migrációt megelőző magyarországi kapcsolatok; az esetleges migrációs lánc ; - képzettség, szaktudás, és ezek, alkalmazhatósága Magyarországon; - az álláskeresés jellemző és sikeres módjai; - az első munka jellemzői; a munkavállaló helyzetének változása hazánkba érkezése óta; - a társadalmi helyzet, foglalkozás, a munka- és életkörülmények, a jövedelem a magyarországi munkavállalás során; - a munkaadók jellemzői, a foglalkoztatás jellege, a munkavállalás esetleges periodicitása, szezonalitása; - a munkavállalók magyarországi tapasztalatai előzetes elvárásaik tükrében; - további munkavállalással, hazatéréssel, továbbvándorlással kapcsolatos szándékok A kérdőíves adatfelvétel mintája A kérdőíves megkérdezés alapsokaságát azon ukrán állampolgárok képezték, akik az adatfelvétel idején, vagy az azt megelőző két évben Magyarországon dolgoztak, akár hivatalosan, akár illegálisan. Az alapsokaság kiterjesztését azon munkavállalókra, akik bár jelenleg nem dolgoznak Magyarországon, de az elmúlt időszakban igen, azért tartottuk fontosnak, hogy felmérhessük a maradás, illetve a hazatérés motivációit és megítélhessük a gazdasági válság hatását a vizsgált jelenségre. Összesen 239 Magyarországon dolgozó (vagy a közelmúltban hazatért) ukrán állampolgár válaszaira alapozzuk az elemzést. 3 Ez komoly sikernek számít, tekintettel a válaszadók azonosításának nehézségeire. Az interjúk nagyobb része (128) Magyarországon készült, valamivel kevesebb (111) a legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben, Kárpátalján. A kárpátaljai kérdezés egyebek mellett azért volt fontos, mert így olyanok véleményét is megismerhettük, akik a felmérés időpontjában átmenetileg vagy végleg felhagytak a magyarországi munkavégzéssel (a megkérdezettek közel 30%-a, 65 fő a közelmúltban tért haza). 3 Összesen 250 kérdőív válaszait rögzítettük, de ezek közül 11-et nem vettünk figyelembe a válaszadás hiányosságai miatt vagy azért, mert a válaszadó ténylegesen nem felelt meg a kiválasztási szempontoknak (pl.: több mint két éve dolgozott Magyarországon; időközben magyar állampolgárságot kapott). A tervezettnél több interjú lebonyolítására részben az IRM Európai Integrációs Alap támogatásával kerülhetett sor. 10

11 A mintaválasztás előkészítésénél számoltunk azzal, hogy a migráns népesség alapvetően mobil, nehezen elérhető és nehezen bírható szóra. A kutatás során a feltételezettnél is nagyobb gondot okozott a kapcsolatfelvétel a célnépességgel, s gyakoribb volt a válaszadástól való elzárkózás is. Ez jelentős mértékben valamifajta bizonytalan félelemből adódott, de az is közrejátszott, hogy sokakat hasonló témában már megkerestek a közelmúltban. A kérdezettekkel való kapcsolatfelvételt címadatok nem könnyítették, hisz a vizsgálni kívánt személyek nagy részéről (feketén dolgozók, illetve alkalmi munkát végzők) semmilyen nyilvántartás nem létezik, s ahol mégis, azokat adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták át kutatás céljára. Ezeket a nehézségeket megfelelő ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező kérdezőbiztos alkalmazásával tudtuk kiküszöbölni. A kérdezők jelentős részét olyan személyek közül választottuk, akik maguk is a Kárpátaljáról érkeztek, így a vizsgált problematikával kapcsolatban személyes tapasztalattal illetve megfelelő kapcsolati hálóval rendelkeztek az interjúalanyok eléréséhez. Az ukrajnai kérdezés során helyi kérdezőket alkalmaztunk. Kiválasztásuk, ellenőrzésük és eligazításuk során együttműködtünk a beregszászi Kárpátaljai Magyar Főiskolával, a Beregszászi Járási Munkaügyi Központtal és a Tiszapéterfalvai Polgármesteri Hivatallal is. A mintaválasztásnál nem lehetett cél a reprezentativitás biztosítása, s véletlenszerű kiválasztás sem jöhetett szóba már csak a kis mintanagyság s a nyilvántartások hiánya miatt sem. Annak érdekében, hogy a kérdőíves vizsgálat eredményei mégis informatívak legyenek az alapsokaságra, a munkavállalók különböző típusait vontuk be a vizsgálatba (a munkavégzés típusa, ágazat, foglalkozás, munkavállalás jellege és időtartama, kérdezett demográfiai jellemzői, nem és életkor szerint stb. szerint). Törekedtünk arra, hogy az egyes csoportok megfelelő elemszámban kerüljenek a mintába ahhoz, hogy önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A gyakorlatban a megkérdezettek kiválasztása a megadott szempontok szerint (pl. életkor, munka jellege, illetve azonos helyen dolgozók kizárása) és a kérdezők kapcsolatai mentén indult, s hólabda módszerrel bővült. A kérdezők nagy száma (40 fő) és összetétele (tanár, építőmunkás, diák, vezető egyaránt volt közöttük) már önmagában is elősegítette, hogy a lényegesebb csoportok kellően képviselve legyenek. Néhány esetben az interneten keresztül jött létre a kapcsolat. Mindez természetesen fokozott figyelmet igényelt a kérdezők betanítása és ellenőrzése során. Mivel a minta a vizsgálandó jelenség természetéből adódóan nem lehet reprezentatív, fontosnak tartjuk összetételének, néhány jellemzőjének leírását, így lehetőséget adva a pontosabb értelmezésre A minta összetétele Demográfiai jellemzők A válaszadók átlagos életkora 36 év. Közel kétharmaduk 40, egyharmaduk 30 év alatti. Mindössze 3 személy idősebb 60 évesnél, és a legfiatalabb munkavállaló 20 éves. Ez összhangban áll a harmadik országból hazánkba érkező munkavállalók kor szerinti összetételére vonatkozó korábbi ismeretekkel. 11

12 1. tábla Életkor szerinti összetétel Minta Munkaváll. Foglalkoztatottak* eng. 3. országbeliek összesen ,4 15,9 7,7 6, ,8 48,5 48,7 44, ,1 31,4 39,3 39, ,8 4,3 4,2 9,1 Együtt 100,0 100,0 100,0 100 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés, saját adatok: ÁFSZ, KSH, A minta nemenkénti megoszlása közelít a megfelelő korú aktív népességéhez (a 2008-as MEF adatai alapján), de különbözik a munkavállalási engedéllyel rendelkezők összetételétől. 2. tábla Nemek aránya munkavállalók különböző csoportjainál, % (20-60 évesek) Minta Munkaváll. Munkaerő-felmérés eng. 3. országbeliek összesen férfi 57,3 77,5 52,6 54,3 nő 42,7 22,3 47,4 45,7 N , ,0 Forrás: ÁFSZ, KSH, saját adatok A megkérdezettek többsége (55%) él házasságban vagy élettársi kapcsolatban, ami megegyezik a megfelelő korú magyar munkavállalók körében tapasztalható aránnyal. 3. tábla Családi állapot (20-60 évesek) Minta Munkaerő-felmérés 3. országbeliek összesen egyedülálló 45,0 34,0 42,7 házas/élettárssal él 55,0 66,0 57,3 Forrás: KSH, saját adatok Iskolai végzettség A magyar népességhez képest az ukrán állampolgárságú munkavállalók végzettsége magasabbnak tűnik. Különösen feltűnő a felsőfokú végzettségek viszonylag nagy száma (a minta egyharmada, a megfelelő magyar népességnek kevesebb, mint negyede felsőfokú végzettségű). 4. tábla Iskolai végzettség a mintában Fő % általános iskola (8-9 osztály) vagy kevesebb 10 4,2 szakiskola 23 9,7 középiskola (10-11) 69 29,1 szakközépiskola, technikum, kollégium 64 27,0 felsőfokú 71 30,0 Együtt ,0 A magas arány lehet a mintaválasztás következménye, de az is szerepet játszhat, hogy Kárpátalján a magyar nemzetiségűek között magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya 12

13 (Molnár, Orosz, 2007.), valamint, hogy a migránsok általában is a származási országra általánosan jellemzőnél képzettebbek. A kutatási eredmények is megerősítik az Ukrajnából érkezettek viszonylagos túlképzettségét. Nemzetiség, anyanyelv, származási hely A megkérdezettek több mint 90%-a Kárpátaljáról érkezett, mindössze 17 válaszadó jelölt meg más Ukrajnai települést. A migrációt megelőző lakóhely településtípusa szerint a falvakban lakók valamelyest alulreprezentáltak, arányuk a kárpátaljai mintában 57%, míg a 2001-es lakossági összeírás szerint 63%. A válaszadók több mint 80%-a magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek mondta magát. 5. tábla A válaszadók nemzetiség és anyanyelv szerint (%) Anyanyelv Nemzetiség Magyar 84,5 84,0 Ukrán 10,9 13,9 Orosz 4,6 2,1 Együtt 100,0 100,0 N A fenti adatok megerősítik, hogy a vizsgált jelenségkör fő szereplője a kárpátaljai magyarság. Tartózkodás jellege, jogcíme A legtöbben (40%) a hagyományos vendégmunkás kategóriának leginkább megfelelően ideiglenes, de legalább egy évre szóló engedéllyel tartózkodnak Magyarországon. Huszonnyolc százalékuk viszont már letelepedett, az ő számukra a munkavállalás kevésbé jelent problémát, hisz munkavállalási engedélyre nincs szükségük. Igaz, esetükben is gondot jelenthet, hogy bizonyos állások betöltésének feltétele a magyar állampolgárság. A válaszadók egyötöde turistaként lépte át a határt, vagy kishatár-átlépővel rendelkezik csak, ami egyértelműen nem jogosít munkavállalásra. Ők saját bevallásuk szerint is feketén vállalnak munkát. Ezúttal a legalitással kapcsolatban csak annyit jegyzünk még meg, hogy a kérdőívre adott ide vonatkozó válaszok együttes elemzése alapján a válaszadók csaknem fele feketén dolgozik. 6. tábla Magyarországi tartózkodás jogcíme a munkavégzés legalitása szerint (%) legálisan feketén Együtt dolgozók dolgozók turistaként 34,9 16,2 kishatár-átlépővel 9,2 4,3 letelepedett; bevándorolt 40,5 13,8 28,1 tartózkodási engedélye van legalább egy évre 50,8 25,7 39,1 tartózkodási engedélye van egy évnél rövidebb időre 5,6 9,2 7,2 tanulmányok folytatására szóló tartózkodási engedélye van 2,4 5,5 3,8 Más 0,8 1,8 1,3 Együtt 100,0 100,0 100,0 A férfiak átlagosan 8, a nők 6 éve dolgoznak Magyarországon. Minden második munkavállaló 2004 előtt, kb. harmaduk 2000 előtt dolgozott először Magyarországon. Mindez széleskörű, jelentős tapasztalatokra, kialakult gyakorlatra utal. 13

14 2005-ben, 2006-ban ill ben jött Magyarországra 10-10%, míg 2008-ban csak ennek fele volt az új munkavállalók aránya. 7. tábla Mikor jött először Magyarországra dolgozni (év) Átlag N Szórás férfi 7, ,382 nő 5, ,174 Együtt 6, ,005 Az érkezéskor az életkor átlag 29 év volt férfiaknál és nőknél egyaránt. 14

15 4. A KUTATÁS HÁTTERE 4.1. Ukrajna és a nemzetközi migráció A Szovjetunió szétesését követően Ukrajna nemzetközi migrációban betöltött szerepe felértékelődött. Bár a migrációs mozgások pontos méretének megítélésére megbízható adatok hiányában nincs mód, a befogadó országok statisztikái alapján tudjuk, hogy például Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Csehországban az ukrán munkavállalók százezres nagyságrendben vannak jelen, Oroszországról már nem is szólva. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok száma bizonyosan milliós nagyságrendű. A helyzet jobb megértése érdekében érdemes egy pillantást vetni Ukrajna meglehetősen mozgalmas migrációtörténetére. A XIX. század végén és XX. század elején az akkor a Monarchiához tartozó Nyugat-Ukrajna lakosságának mintegy 10 százaléka vándorolt ki gazdasági okokból (vagyis a nyomor miatt) főként az Egyesült Államokba, Kanadába illetve Latin-Amerikába. Az élénk kivándorlás folytatódott a két világháború között is, amikor a terület egy része Lengyelországhoz, Kárpátalja pedig Csehszlovákiához. tartozott. A gazdasági menekülteken túl politikaiak is nagy számban útra keltek, először a független Ukrán Köztársaság végét követően (1920), majd pedig az Ukrán Felkelő Hadseregi elleni szovjet fellépés következtében. Becslések szerint manapság kétmillió ukrán él az Egyesült Államokban, egymillió Kanadában és háromszázezer Brazíliában. De a keleti területekről is jelentős volt az elvándorlás. A cári időkben több mint másfél millió ukrán földművest telepítettek keletre, illetve Kazahsztánba földet biztosítva nekik. Sztálin "kuláktalanítás" címe alatt körülbelül egymillió embert deportált. Ugyanő az 1939-ben annektált, előtte Lengyelországhoz tartozó területekről egymillió lakost telepített ki, majd a háborút követően még kétszázezer "politikailag megbízhatatlan" embert. A Ukrajnában élő kisebbségek, németek, krími tatárok, lengyelek bolgárok, örmények, görögök ugyanúgy áldozatul estek a kitelepítéseknek. A háború utáni időkben sokan "önként" indultak el építkezésekre, egyetemre, a hadseregbe a Szovjetunió más területeire 4. De a szovjet hatalom gyakran erőszakos áttelepítésektől sem riadt vissza, hogy az egyes területekre megfelelő munkaerőt juttasson, illetve, hogy az egyes etnikumok "politikailag kívánatos" keveredését biztosítsa. A Szovjetunió felbomlása után az ukránok nagy számban tértek haza (egyebek mellett az igen "kiterjedt tevékenységet" folytató szovjet hadseregből), ahogy a II. világháborúban deportált krími tatárok is. 5 Ukrajnából nagy számban indultak németek Németországba és zsidók Izraelbe. A függetlenséget követő években a poszt-szovjet államok és Ukrajna közötti migrációs mozgás fokozatosan csökkent. 6 Kutatásunk szempontjából a legfontosabb probléma a külföldre irányuló ukrán munkavállalási migráció. Gyakorta hangzik el a sajtóban becslés hétmillió ukránról, akik döntő részt illegálisan vállalnak munkát külföldön. Több kutató úgy véli, ezt a számot "a politikusok találták ki." Az ukrán kormányzati szervek hárommillióra, "más kutatók" pedig 2,3 és 2,7 millió közé teszik számukat (ide értve az időszaki munkásokat és a határ menti 4 Az 1989-es szovjet népszámlálás szerint közel hétmillióra tehető számuk. 5 A 2001-es népszámlálás adatai szerint krími tatár élt Ukrajnában, ötször annyi, mint 1989-ben. Visszatelepedésüket kormányzati programok is segítették. 6 Mindeközben az Ukrajnában élő ukrán nemzetiségűek száma 1989 és 2001 között 72,4%-ról 78,5%-ra nőtt. 15

16 munkavállalókat is). Akárhogy is, a szám igen magas: a munkaképes lakosság legalább tíz százalékáról van szó. 7 A térségre mindig is jellemző volt a jelentős munkaerő-kibocsátás; a jelenlegi migrációs folyamatok közvetlen előzményeinek a kilencvenes évek "feketézéseit" tekinthetjük. Akkoriban sokan jártak át Lengyelországba, Magyarországra, Törökországba vagy akár Kínába, és az ott beszerzett javakat azután otthon eladták. Részben az így szerzett kapcsolati tőke teremthette meg a későbbi munkavállalói elvándorlás feltételeit. A külföldi munka sok család számára túlélési stratégiát jelentett a Szovjetunió felbomlását követő átmeneti időszakban. Hasznos volt abból a szempontból is, hogy csökkentette a munkanélküliséget és a szegénységet, lehetővé tette, hogy a hazatérő migránsok tőkével, szakmai és piacgazdasági ismeretekkel felvértezve belefogjanak saját vállalkozásaikba. A külföldi munkavállalók által hazautalt pénz 2006 környékén egyes becslések szerint elérte a 7,2 milliárd dollárt. 8 Kétségtelen, hogy a külföldön munkát vállaló ukrán állampolgárok jelentős része nem rendelkezik megfelelő papírokkal. Ez (egyebek mellett) azért probléma, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak legálisan külföldön. Az illegális migráció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a legális csatornák megnyitása, Ukrajna számára pedig kulcskérdés a kooperáció a munkaerő kihasználásában, hiszen a fizetések alacsonyak, a munkanélküliség sok helyütt magas (még ha ezt a hivatalos számok nem is feltétlen mutatják). De a fogadó országok számára is hasznot hoz az ukrán munkaerő alkalmazása, hiszen azokban rendre fogy és öregszik a populáció, komoly igény mutatkozik a külföldi munkaerőre. Éppen ezért Ukrajna számos kétoldalú szerződést kötött már különböző európai országokkal, és több helyen jelenleg is egyeztetés folyik. A figyelem homlokterében az időszakos illetve átmeneti munka áll, ami mind a munkavállalók, mind Ukrajna érdekeivel összhangban van. A felmérések szerint a munkavállalók többsége ideiglenes képzeli el a kint tartózkodást, Ukrajna számára pedig fontos a népesség megtartása, hiszen a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően könnyen munkaerőhiánnyal találhatja szemben magát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Ukrajnában nem kellően támogatott a visszatelepülők társadalmi integrációja, a külföldön dolgozó ukránok érdekvédelme pedig egyáltalán nem megoldott. Az ország nem könnyíti meg a kint keresett pénzek hazajuttatását, és bár pozitívum, hogy az állam a tapasztalatok fényében a toborzócégek fölötti felügyeletet szigorította, és elmondható, hogy a felelős szervek közötti kommunikáció nem megfelelő Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok döntő többsége Kárpátaljáról érkezik, tanulmányunkban tehát nyilvánvalóan ez a terület kap kulcsszerepet. Kárpátalja Ukrajna egyik legkisebb régiója, az ország összterületének 2,1%-an terül el. A július 1-jei becslések alapján népessége 1 millió 243 ezer fő (az összlakosság 2,1%-a), amelynek 37%-a varosokban, 63%-a falvakban él. A lakosság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen több mint hetven etnikai csoport él. A lakosság legnagyobb részé ukrán (80,5%), a 7 Követségi adatok szerint 2006-ben egymillió ukrán állampolgár dolgozott Oroszország területén, Lengyelországban, Olaszországban, hasonló számú Csehországban, Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban. 8 Ez az ukrán GDP 8,5 százaléka, közel akkora összeg, mint a közvetlen külföldi befektetések értéke Ukrajnában a 2006-os évben. 16

17 legnagyobb lélekszámú kisebbség a magyar (12,1%), de a területen élnek meg románok (2,6%), oroszok (2,5%) romák (1,1%), szlovákok (0,5%) és németek is (0,3%). A 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint 151,5 ezren vallották magyarnak magukat, ez Ukrajna lakosságának 0,3%-a; döntő többségük Kárpátalján lakik. A kárpátaljai magyarok jellemzően a határ menti keskeny, kilométeres sávot lakják. Valamivel több, mint száz településen vannak többségben a magyarok. A kárpátaljai magyarok száma évi kb. ezer fővel csökken a természetes fogyás, a migráció és az asszimilációs folyamatok egyenlegeként. A magyar kisebbség 75%-a kistelepülésen él, s az elemi iskoláit magyarul végzi. Anyanyelvi továbbképzési lehetőségek hiányossága miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz, így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A regisztrált munkanélküliek száma alapján 2009-ben a munkanélküliségi ráta Ukrajnában 8,6%-os, míg Kárpátalján 9,9%. A valós munkanélküliség ezt jóval meghaladja: az állással nem rendelkező kárpátaljaiaknak csak töredéke jelentkezik a munkaügyi központoknál, ráadásul a földtulajdonnal rendelkezők nem vehetők munkanélküliként számba. Torzítást okoz a külföldi munkavállalás is, mert akik hazajönnek, nem számíthatnak segélyre, ezért nem regisztrálnak. Az a hivatalos adatokból is látható, hogy a recesszió nem maradt hatástalan a kárpátaljai munkaerő-piacra, ami százalékos gazdasági visszaesés mellett nyilvánvalóan nem nevezhető meglepőnek. A térség nagyobb foglalkoztatói, a bérmunkát végző cégek (azaz a jobbára külföldről érkező nyersanyagból külföldön értékesítésre kerülő terméket előállítók) mind megszenvedték a válságot, és elbocsátásokba kezdtek, vagy tervezik azt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állam forrásokat is elvont Kárpátaljától, hogy a keleti területekre csoportosítsa át azokat. A szociális gondokat tovább élezi a látens munkanélküliség (kényszerszabadságolás, csökkentett műszakszám, rövidített munkaidő) és a bérek kifizetésének gyakran többéves elhúzódása. Ukrajna függetlenné válása óta folyamatosan Magyarország a legnagyobb külföldi befektető Kárpátalján, és sorrendben az Egyesült Államok, Szlovákia, Németország, Oroszország követi. A magyar tőke egy jó része vegyes tulajdonú vállalatok formájában képviseli magát a régióban. Kárpátalja uralkodó termelési formája a mezőgazdaság. Jellemző ágazatok a gépgyártás és fémfeldolgozás (pl. vasöntvények, forgácsoló gépek, számítástechnikai eszközök gyártása), az élelmiszeripar, a könnyűipar, az építőipar, a bányaipar és az energetika. Fontos fejlődő ágazat a turisztika is. A megye gazdaságát az alacsony hatásfok, a rossz műszaki színvonal és a szervezetlenség jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. Az egy főre jutó ipari termelés a megyében az országos átlag felénél is kevesebb. Érdemes megjegyezni, hogy a kárpátaljai feldolgozóipar jellemzően külföldi nyersanyagból állít elő olyan termékeket, melyek aztán külföldön kerülnek értékesítésre. Vagyis Kárpátalja iparát az olcsó munkaerő élteti, a gazdaság vérkeringésébe egyebekben nem épül be szervesen. Ez a vonás sok szempontból nem szerencsés; a térséget a recesszióval szemben is fokozottan érzékennyé tette. Az ukrán átlagbér, jelentősen alatta marad a magyarnak; 2010 januárjában hrivnya (körülbelül Ft) forint volt. Kárpátalján ennél is kevesebbet keresnek, a 17

18 2010 februári átlagkereset hrivnya (mintegy forint). A minimálbér 2010 elején 669 hrivnya, ami alig több mint forintnak felel meg. A vidék magyar lakosságának jelentős része számára a megélhetést a határ menti kereskedelem jelenti. Korábban jellemző volt, hogy feketén mezőgazdasági idénymunkát vállalnak a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A magyar férfilakosság jelentős hányada az év nagy részében különböző magyarországi építkezéseken dolgozik. 18

19 5. AZ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI MUNKAVÁLLALÁSÁNAK OKAI 5.1. Ukrán gazdasági helyzet, életkörülmények Kárpátalján A kilencvenes években Kárpátaljáról kiinduló munkaerő-migráció alapvető motivációja a létfenntartás biztosítása, a túlélés volt. A Szovjetunió felbomlását követően a kolhozrendszer megszűnte, a szocialista ipar hanyatlása, a meglevő vállalatok tönkremenetele a munkalehetőségek nagymértékű beszűkülésével járt. Sokan elvesztették állásukat, s a még alkalmazásban állók gyakran nem, vagy csak késve kaptak fizetést. A népesség nagyobb része kilátástalan helyzetbe került otthon, ami a mobilabb, kezdeményezőbb munkavállalókat a határok megnyitását követően az ország elhagyására ösztönözte. A kárpátaljai magyarok jelentős része Magyarország felé vette az irányt. Kárpátalján égető probléma a munkanélküliség, különösen nehéz munkát találni a falvakban. A munkalehetőségek legfeljebb városokban adódtak (Nagyszőlős, Beregszász, Munkács), ám a magas útiköltség és alacsony fizetés miatt nem biztos, hogy megéri vállalni az ingázást. A városokban való elhelyezkedéshez ráadásul ukrán nyelvtudás szükséges. A külföldi így a magyarországi munkavállalást a helyi munkalehetőségek szűkössége, az alacsony illetve a bizonytalan ukrajnai fizetések és a hiányos ukrán nyelvtudás is motiválta. Az ezredforduló után tapasztalható, javuló gazdasági folyamatokat és életszínvonal növekedést jószerével elsöpörte a 2008 őszétől Ukrajnát igen súlyosan érintő világgazdasági válság. Így a taszító tényezők lényegében mind a mai napig érvényesítik hatásukat a magyar határ közelében, melyet korábbi empirikus vizsgálatok is alátámasztanak A kárpátaljai magyar lakosság körében végzett felmérések tapasztalatai Egy 2001-ben, a kárpátaljai magyar fiatalok körében végzett kutatás szemléletesen érzékelteti a magyarországinál lényegesen nehezebb életkörülményeket. 9 Eszerint a lakások egyharmadában nincs vezetékes víz, csaknem kétharmadában vízöblítéses WC, felében vezetékes gáz. A megkérdezettek családjainak háromnegyede gazdálkodott, de csak kétharmaduk rendelkezett földdel. A gazdálkodók több mint a fele egy hektárnál kisebb földet művel, a legtöbben csak kereset-kiegészítésként, hiszen a föld lényeges, de a megművelt területek nagysága nem elegendő a megélhetéshez. A családok 13 százaléka vállalkozik: többnyire kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkoznak, csupán 12%-uk mezőgazdasággal. Elemzésünk szempontjából fontos, hogy a megkérdezett fiatalok a munkanélküliséget, a kilátástalan jövőt, az alacsony kereseteket tartották a legfontosabb problémáknak. A migrációs várakozások szempontjából az is lényeges, hogy a kárpátaljai magyarok erős, lokális identitástudattal bírnak és tudatosan vállalják magyarságukat. Egy 2007-es, a kárpátaljai magyar felnőtt lakosságra vonatkozó vizsgálat (Molnár, Orosz, 2007) válaszadóinak háromnegyede Kárpátalját, 27% Ukrajnát és 6,5% Magyarországot tartja hazájának. 9 Csernicskó, Soós: Mozaik

20 Valamivel több, mint fele részük akkor is Ukrajnában képzelné el az életet, ha szabadon választhatna. Nem egészen húsz százalékuk választaná lakhelyéül Magyarországot. A munkaerő-piaci migrációs stratégiák értelmezésének ez is lényeges szempontja. A gazdaságilag aktívak háromnegyede a lakhelyével megegyező településen, 3 százalékuk Magyarországon dolgozik, 0,69 százalékuk pedig másutt külföldön. A felmérés szerint a kárpátaljai magyarok túlnyomó többsége (a fiatalok 70, az idősek 46%-a) az elmúlt öt évben járt külföldön, egyharmaduk munkavállalási céllal. A megkérdezettek egyharmada gondolkodott már azon, hogy külföldre települ, de csak 3,5 százaléknak volt ilyen terve. A megkérdezettek 15 százaléka tervezte, hogy az elkövetkező két évben tanulás vagy munkavégzés céljából külföldre megy. A fiatalok, a városlakók és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők valamivel hajlamosabbak a kitelepedésre. Mindez a magyar vagy más európai adatokhoz képest kifejezetten alacsony arány. A válaszadók közel fele a jobb megélhetés reményében hagyná el Ukrajnát, 20 százalékuknál a családegyesítés a cél. A nyelvi és kulturális tényezőkön túl ez utóbbi is oka lehet annak, hogy a kitelepülésre hajlandók több mint fele Magyarországon képzelné el jövőjét A külföldi munkavállalás okai, a rendelkezésre álló korábbi kutatási eredményeink és a jelenlegi vizsgálat alapján (1999, 2009) A Panta Rhei Bt. korábbi migrációs kutatásai során több ízben készített olyan adatfelvételeket, amelyek kiterjedtek a magyarországi Ukrajnából érkezett munkavállalók egyes csoportjaira. Ezek tanulságai fontos értelmezési keretet jelentenek új eredményeink tekintetében, ezért az elemzés során, ahol erre lehetőség nyílik, együttesen vesszük figyelembe a rendelkezésre álló információforrásokat ben a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megbízásából felmérést készítettünk a Magyarországon illegálisan munkát vállaló külföldi állampolgárokról. Akkor 549 bevándorlót kérdeztünk meg, a mintánkban 110 ukrán állampolgár szerepelt. Ez a leválogatott részminta alkalmas arra, hogy összehasonlítási alappal szolgáljon jelen kutatásunk számra. Az ILO számára készített felmérés szerint a Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárok több mint fele megélhetési problémák miatt döntött a külföldi munkavállalás mellett: 40%- uk mondta, hogy nem kapott otthon munkát vagy elvesztette állását, További 30%-uk megélhetési problémákra hivatkozott, vagyis arra, hogy ennek alapvető életfeltételeit nem tudta otthon biztosítani. A 2009-es kutatás során megkérdezettek motivációi már valamivel jobb helyzetre utalnak a küldő térségben. Ugyan még mindig a legfontosabb tényező, hogy otthon nem lehet munkát kapni, de azok aránya, akik ezért döntöttek a külföldi munkavállalás mellett, már alacsonyabb (30%). Míg 1999-ben a válaszadók csaknem harmada az alapvető létfenntartás biztosítását jelölte meg a migráció legfontosabb okaként, 2009-ben mindössze 7%-uk, alig többen, mint a kalandvágyat. 20

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI

ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET 1024 Budapest, Buday László u. 1 3 Telefon: (36 1) 345 6320, FAX: (36 1) 345 1115 e-mail: nki@demografia.hu ÉLETÜNK FORDULÓPONTJAI Ezt a címet

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején

Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Transznacionális családok növekvő kivándorlás idején Fókuszban a Család konferencia Pécs, 2015. május 14 15. Blaskó Zsuzsa, PhD tudományos főmunkatárs blasko@demografia.hu A transznacionális család fogalma

Részletesebben

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 2014.??.??. Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014 A projekt célkitűzései Hallgatói érdeklődés felkeltése a tudományos pálya iránt, főleg az MTMI

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók

A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók A Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Diplomás Pályakövetési (DPR) vizsgálatának eredményei 2013-ban végzett hallgatók Az adatfelvételt és a kutatást végezte: Füleki Beáta és Hranecz Krisztián A tanulmányt

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben 1. Bevezető Zenta népességének demográfiai folyamatai nem érthetőek meg Vajdaság demográfiai folyamatai nélkül. Egy községben vagy településen végbemenő demográfiai folyamatokat meghatározó tényezőket

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES

Részletesebben

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról

Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Civil Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról Budapesti Corvinus Egyetem Lengyel György Tóth Lilla Göncz Borbála Európai Migrációs Hálózat nemzeti ülése Budapest, 2011. december 8. A kutatásról Az Európai

Részletesebben

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Munkaerőpiac igények a. felnőttoktatási modell

Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar. Munkaerőpiac igények a. felnőttoktatási modell 2008. február 25. Szabadka Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Munkaerőpiac igények a Vajdaságban és a regionális felnőttoktatási modell Fiatalok bizonytalan jövőképe - Egyetem választáskor kudarckerülő magatartás

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Diákok a harmadfokú képzésben

Diákok a harmadfokú képzésben Diákok a harmadfokú képzésben Kutatásunkkal azt a hipotézist szeretnénk ellenőrizni, mely szerint az érettségi vizsga megszerzésének általánossá válásával a harmadfokú képzés intézményrendszere különösen

Részletesebben

" JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT " Tartalom

 JÓ SZOMSZÉDOK A KÖZÖS JÖVŐÉRT  Tartalom 1 Tartalom I. A TELJES (MAGYAR ÉS SZERB) MINTA ÖSSZETÉTELE... 3 1. Nemzetiség szerint... 3 2. Az adatfelvétel helyszíne szerint... 4 3. Nemek szerint... 5 II. MAGYAR MINTA ÖSSZETÉTELE... 6 1. Az adatfelvétel

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján Schuchmann Júlia, PhD Tudományos segédmunkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MRTT XII. Vándorgyűlés Veszprém, 2014 november

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/35. Honosított magyar állampolgárok, 2003 2012. 2014. május 14. STATISZTIKAI TÜKÖR Honosított magyar állampolgárok, 003 01 014/35 014. május 14. Tartalom Bevezető...1 A honosítottak száma...1 Előző állampolgárság... Nem és kor... Családi állapot... Területi eloszlás...

Részletesebben

Globális migráció és magyar hatása

Globális migráció és magyar hatása Globális migráció és magyar hatása Dr. Tóth Géza Kincses Áron Magyar Statisztikai Társaság Mercure Hotel, 2010. Január 29. Bevezetés Dolgozatunk célja egyrészt az volt, hogy a világban tapasztalható globális

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9.

Foglalkoztatáspolitika 2005. Csizmár Gábor miniszter. III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia. 2004. december 9. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatáspolitika 2005 Csizmár Gábor miniszter III. Országos Távmunka (e-munka) Konferencia 2004. december 9. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07.

Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07. Fejlődés és fejlesztés, középpontban a munkaerő mobilitás és flexibilitás Németh Kinga, 2011.06.07. Tartalom I. A munkaerő mobilitás és flexibilitás elméleti háttere II. Munkaerő mobilitás és flexibilitás

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon

A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon II. évfolyam 177. szám 28. december 2. 28/177. Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal A nemzetközi vándorlás fõbb folyamatai Magyarországon Bevezetõ Az 199-es évek elején a nemzetközi vándorlással

Részletesebben

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek

A munkavállalók EU-n belüli területi mobilitását jellemző aktuális trendek Szakirodalom 173 A geometriai átlagolású formulák közül a Lowe és a Young állítható elő a legkönnyebben. A Young-féle ugyanúgy torzít, mint a Lowe-index, csak ellenkező irányban, és értelmezése sem egyszerű.

Részletesebben

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE

Koppány Krisztián, SZE Koppány Krisztián, SZE 10. lecke Mi okozza a munkanélküliséget és az inflációt? munkanélküliség mérése. munkapiac modellje és a rövidebb oldal elve. munkanélküliség típusai. z infláció fogalma, mérése és mértéke. z infláció

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI dr. SPENIK SÁNDOR, Ungvári Nemzeti Egyetem Kárpátalja SZOLNOK - 2014 Kárpátalja

Részletesebben

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû!

Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Települési kérdõív önkormányzatok számára Miskolci Egyetem Társadalomföldrajzi Tanszék Az adatszolgáltatás tudományos kutatás célját szolgálja és önkéntes jellegû! Település neve:... 1. A száma: 2. A ok

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI

A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI A FOGLALKOZÁSI RÉTEGSÉMA JELLEMZŐI Mit mér a rétegmodell? A rétegmodell célja az egyének/háztartások társadalmi struktúrában való helyének a meghatározása. A korábbi hazai és nemzetközi vizsgálatok is

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT ESÉLYEGYENLŐSÉG A MUNKA VILÁGÁBAN C. KUTATÁSSOROZAT TÁMOP 5.5.5: A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI KÜZDELEM A TÁRSADALMI SZEMLÉLETFORMÁLÁS ÉS A HATÓSÁGI MUNKA ERŐSÍTÉSE Simonovits Bori Budapest, 2010 A KUTATÁS TÉMÁJA

Részletesebben

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban

Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban Az angol nyelvtudás helyzete és hasznosulása az Európai Unióban 1. Legalább egy idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 2. Legalább két idegen nyelven társalgási szinten beszélõk aránya 3. Angol

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről 1. A minta jellemzői Vizsgálatunk bár nem reprezentatív mintán készült, annak fényében, hogy a megkeresett családok többsége

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából

Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából 2013. I. negyedév Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság Budapest,

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett?

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Konstantinusz Kft. 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 2. Mi is az Iskolaszövetkezet?...2 3. Milyen elvárásokat támaszt a munkaerőpiac a diákokkal szemben?...4

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében

Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében Észak-Magyarország külföldi vendégforgalma a KSH statisztikák tükrében 211-214 Készítette: Nagy Júlia TDM menedzser MIDMAR Nonprofit Kft Külföldi vendégéjszakák száma Észak-Magyarország kereskedelmi szálláshelyein

Részletesebben

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK

EGYÉB MUNKAJÖVEDELEM ÉS SZEMÉLYI JELLEGŰ KIFIZETÉSEK Módszertani leírás A Központi Statisztikai Hivatal az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek nyomon követésére 1992-től kezdetben a 4 évenként ismétlődő, később évenkénti adatgyűjtést vezetett

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás

Széchenyi István Térségi Integrált. Szakképző Központ. Miskolc. Piackutatás Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Miskolc Piackutatás Módszertan Kérdőíves kutatás, elemzés. A célcsoport elérése kvantitatív és kvalitatív elérési úton valósulhat meg a leghatékonyabban.

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD

A PM szakma tükre 2015. Török L. Gábor PhD A PM szakma tükre 2015 Török L. Gábor PhD Az üzleti kilátások megítélése Üzleti kilátások/prognózisok 2015-re, és a korábbi prognózisok adatai Várakozások 2015-re vonatkozóan Induló projektek Pesszimista

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS

REGIONÁLIS ÉRDEKVÉDELEM HÍD EGYESÜLET ALAPÍTVÁNY ÖSSZEGZÉS ÖSSZEGZÉS A RÉV Alapítvány által a munkáltatók körében végzett közvéleménykutatási akció eredményéről A közvéleménykutatási akció az Átmeneti Támogatás 2006/018-176.03.01 számú Civil szervezetek és az

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer

B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer B/21. számú melléklet TÁMOP 4.1.1 - Intézményi követelmények Diplomás Pályakövető Rendszer 1. Támogatandó szakmai követelmények - pályakövető kutatások A pályakövetési vizsgálatok főbb elemei: hallgatói

Részletesebben