Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon"

Átírás

1 Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta Projektazonosító: OFA 8341/0021 Budapest, 2010

2 A zárótanulmány szerzői: A kutatásban közreműködtek: Bezdán Györgyi Libertényi Ágnes Eszter Tóth Balázs Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a témával kapcsolatos ismereteikkel, tapasztalatukkal kérdőívünkre adott válaszaikkal segítették kutatásunkat. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás témája, célja A kutatás fő feladatai Hipotézisek A kutatás módszerei Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés Mélyinterjúk Kérdőíves vizsgálat A kérdőíves adatfelvétel mintája A minta összetétele A kutatás háttere Ukrajna és a nemzetközi migráció Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai Ukrán gazdasági helyzet, életkörülmények Kárpátalján A kárpátaljai magyar lakosság körében végzett felmérések tapasztalatai A külföldi munkavállalás okai, a rendelkezésre álló korábbi kutatási eredményeink és a jelenlegi vizsgálat alapján (1999, 2009) A Magyarországra vonzó tényezők Munkakeresés, munkaerő-közvetítés Ukrán állampolgárok a magyar munkaerő-piacon Az ukrán munkavállalók jellemzői a statisztikák tükrében Foglalkoztatók Jellemző ágazatok, keresett illetve hiányszakmák A munkavállalók jellemzői Hatóságok, szabályozás, ügyintézés Be nem jelentett munka Az ukrán feketemunkások helyzete Tartózkodás hossza, jellege A recesszió hatása az ukrán állampolgárok külföldi munkavállalására Magyarországi munka- és életkörülmények Bérek Munkakörülmények Túlmunka Lakás, szállás Társadalombiztosítás Egészségügyi ellátás Nyugdíj Tájékozottság Integráció, diszkrimináció A határon túli magyarok megítélése Munkaerő-piaci hátrányok Diszkrimináció elleni küzdelem a válság nyomán Tapasztalatok, kilátások Helyzetértékelés Tervek Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának várható alakulása A gazdasági válság hatásai

4 11. Összefoglalás Néhány javaslat Irodalom Táblajegyzék Ábrajegyzék

5 1.BEVEZETÉS Az új évezred első évtizedének végén az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései újragondolást igényelnek. Ehhez az eddigi tapasztalatok összegzése, az EU bővítése után előállott új jogi. szociális és foglalkoztatási helyzet és a globalizációs folyamatok migrációs következményeinek, a magyar gazdaság és munkaerőpiac igényei várható alakulásának mérlegelése szükséges. E tanulmány megírásának időpontjában még nem ismertek az újonnan megválasztott magyar és ukrán kormányok idevonatkozó elképzelései, törekvései. A pénzügyi gazdasági válságból való kilábalás hosszát nem lehet ma még pontosan látni és korai lenne ítéletet mondani a jelenleg ismert hazai távlati foglalkoztatáspolitikai elképzelésekről is. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte vitán felül jelentős munkaerő-és társadalompolitikai kérdés, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Az elmúlt élvek gyors változásait figyelembe véve új információk feltárására és nem utolsósorban a leginkább érintettek és érdekeltek helyzetének, véleményének megismerésére is szükség van a differenciált mérlegeléshez és a jövő ésszerű alakításához. Az ukrán állampolgárok jelentős része munkavállalási céllal érkezik Magyarországra. A tanulmány leírja az ukrán munkavállalást befolyásoló főbb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka és életkörülményeit, körvonalazza a konfliktusos elemeket és vázolja, a várható tendenciákat. A bevándorlás a közbeszédben és a médiában többnyire problémaként jelenik meg. A legtöbbször az hangzik el, hogy a külföldi munkaerő konkurenciát jelent a hazaiaknak, növeli a munkanélküliséget és leszoríthatja a munkabéreket. Ritkábban esik szó a Magyarországra irányuló migráció pozitív gazdasági hatásairól, a munkaerőhiány leküzdésében, a kistérségi integrációban, hiányszakmák betöltésében a határ menti térségek fejlődésében játszott szerepéről. Reméljük, hogy e tanulmány is hozzájárul a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott tárgyszerű értelmezéséhez. Ez egyben hozzájárulás lehet a munkaerő- és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések pontosításához. 5

6 2.A KUTATÁS TÉMÁJA, CÉLJA Kutatásunk célja, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemzőit, várható alakulását és hatásait, a munkavállalók demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét. A téma fontosságát növeli, hogy a külföldi munkavállalók jellegzetes, és létszámát tekintve sem elhanyagolható csoportjáról van szó. A kérdésnek különös jelentőséget ad az ukrán területen, határ közelében élő magyar népesség. Magyar-ukrán viszonylatban a migrációs mozgások mivel kis távolságokról van szó mind földrajzi értelemben, mind pedig a nyelv és kultúra tekintetében számos eszközzel ösztönözhetők s persze korlátozhatók is. Kérdés, hogy mi a cél, létezik-e kormányzati szintű akarat a cselekvésre. Kárpátalja teljes magyar lakossága fő, az ukrán nyelvterületről származó migránsok körében nem jellemző a magyarországi munkavállalás. Nincs tehát szó kimeríthetetlen munkaerő-forrásról. A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján vizsgáltuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaerő-piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány évben, s választ kerestünk arra, mik a várható tendenciák. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük az érintett népességek körében: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetítők jellemzőit; a munkavállalás hatását a küldő és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra. Az ukrán és a magyar gazdaságban zajló folyamatok természetesen szorosan kötődnek a globális gazdaság egészéhez. Az európai és világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást hozva a munkaerő-migráció folyamataiban is. A tanulmány kísérletet tesz annak megválaszolására, hogy hogyan befolyásolják e folyamatok az ukrán állampolgárok magyarországi munkaerő-piaci jelenlétét, a 6

7 munkavállalók számát és összetételét szem előtt tartva azt, hogy Ukrajna európai uniós teljes jogú tagsága belátható időn belül nem várható A kutatás fő feladatai A fentiekkel összhangban feladatunk volt: a jelenség méreteire; a migrációs- és munkaerő-potenciálra vonatkozó meglevő statisztikák és szakirodalom összegyűjtése és elemzése; az ukrán állampolgárok foglalkoztatása iránti kereslet felmérése; tipikus kibocsátó, illetve céltérségek, a leginkább érintett ágazatok, vállalkozások meghatározása, Kárpátalja súlyának megállapítása a munkaerő-kibocsátásban; az ukrán állampolgárok külföldi, ezen belül magyarországi munkavállalása okainak, motivációinak feltárása, a földrajzi távolság, nyelvtudás szerepének értékelése; a munkakeresés, munkaközvetítés mechanizmusának vizsgálata; a migrációs hálózatok, családi és egyéb társadalmi kapcsolatok, kialakult minták, az összegyűjtött tapasztalatok foglalkoztatásban játszott szerepének feltárása; a migráció típusai, a munkavállalás, a tartózkodás hossza, állandó vagy ideiglenes jellege, a munkavállalási formák, a foglalkoztatás típusai, a jogviszonyok vizsgálata, különös tekintettel a munkavállalás legális/illegális jellegére, a feketemunka arányára; a munkavállalók társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzői, illetve a munkavállalási típusok szerinti különbségek vizsgálata; a jellemző foglalkozások, munkakörök meghatározása; a munkavállalók képzettsége és a végzett munkák képzettségi igényének feltárása ukrán, illetve más külföldi és a hazai munkavállalók esetében; a bérezés, a munkakörülmények felmérése, különös tekintettel az esetleges különbségekre a hazai munkavállalókhoz képest; a munkát biztosító magyarországi vállalkozások fő jellemzőinek, az érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusainak áttekintése; a munkaadók motívumainak, a hiányszakmák szerepének feltárása; 7

8 annak vizsgálata, hogy az ukrán állampolgárok által Magyarországon alapított vállalkozások és a magyar tőke, a magyar vállalkozások ukrajnai jelenléte befolyásolja-e, és ha igen, hogyan befolyásolja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalását. Választ kerestünk arra is, milyen érdeke fűződik a munkáltatóknak az ukrán munkaerő alkalmazásához, vannak-e különbségek a magyar és ukrajnai dolgozók fizetésében, munkakörülményeiben, illetve más területeken; érvényesülnek-e diszkriminációs jelenségek. Kutatásunk célja volt annak feltárása, milyen tényezők támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk negatív következményekről. A kutatási célokat az általában megszokottnál jóval bizonytalanabb feltételrendszer keretében kellett megvalósítani: a felgyorsult globalizáció mellett a 2008 őszétől kialakult pénzügyi, gazdasági válság nehezen előrelátható munkaerő-piaci következményei, a mindkét országban létrejött politikai válsághelyzet, majd a közelmúltban megtartott választások nyomán bekövetkező kormányváltások meghatározó jelentőségűek a vizsgált téma szempontjából Hipotézisek A vizsgálat céljaiból kiindulva megfogalmazhatók azok a főbb támpontok, alapvető hipotézisek, amelyek kutatásunkat irányították. Hipotéziseink szerint: Van, és hosszabb távon is várható magyar munkaerő-piaci kereslet a vendégmunka iránt. Az ukrán állampolgárságú, egyébként döntő többségében magyar anyanyelvű és nemzetiségű munkaerő foglalkoztatása tartóssá vált, és a jövőben is fennmarad. Az ukrajnai munkavállalók alkalmazásában jelentős szerepet játszanak a hazai szakképzés hiányosságai, illetve az érkezők szaktudása, gyakorlata és rugalmassága, illetve a magyar munkaerő immobilitása. A szabályozás változása, a (magyar és a román) EU-csatlakozás fontos tényező a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában. 8

9 Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A Kárpátalján élő népesség magyarországi munkavállalásának változásait meghatározza a térség és általában Ukrajna gazdaságának alakulása. A gazdasági válság a kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokon keresztül jelentősen csökkenti a munkavállalási migráció volumenét. A magyarországi ukrán munkavállalók esetében jellemzően ideiglenes migrációról van szó, mely elsősorban a fővárost és annak környékét, illetve a határ menti régiókat érinti. A fentieket alapul véve alakítottuk ki a kutatási stratégiát és jelöltük ki az alkalmazott módszereket. 9

10 3.A KUTATÁS MÓDSZEREI A vázolt kutatási cél megvalósítása többfajta módszer együttes alkalmazását tette szükségessé. Ezek: a szakirodalom és a sajtó áttekintése, a statisztikai és közigazgatási adatok elemzése; a korábbi kutatások megszerezhető eredményeinek másodelemzése; mélyinterjúk: szakértőkkel, munkaadókkal, közvetítőkkel és munkavállalókkal; kismintás kérdőíves vizsgálat a munkavállalók körében. A migráció kérdéskörének kutatása a nem pontosan ismert alapsokaság, a dokumentáltság gyakori hiánya, jogszabályi korlátok és számos más, itt nem részletezhető ok miatt a társadalomkutatásban általában megszokotthoz képest jóval kevésbé teszi lehetővé statisztikai módszerek alkalmazását és a kvalitatív megközelítések fokozott alkalmazását igényli. Az empirikus vizsgálatra (mélyinterjúk, kérdőívek és esettanulmányok) 2009 áprilisa és 2010 februárja között került sor Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés A kutatás megalapozásához áttekintettük a témával foglalkozó tanulmányokat, kutatási eredményeket, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai és államigazgatási adatokat. Erre épült az empirikus vizsgálat, melynek gerincét a mélyinterjúk és a kérdőíves vizsgálat jelentették Mélyinterjúk Huszonhat beszélgetést terveztünk szakértőkkel, munkaadókkal és munkavállalókkal, végül csaknem kétszer ennyi interjú készült. 1 A legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben Kárpátalján és a befogadó magyar (főként határ menti) településeken is készültek mélyinterjúk az érintett népesség körében. Nagy hangsúlyt fektettünk a szakértők véleményének megismerésére. Olyanokat kérdeztünk, akiknek különböző szerepükből, nézőpontokból rálátásuk van a témára. Így 1 Az interjúalanyok listáját lásd a 1. számú mellékletben. A tanulmányban idézett interjúalanyokra az interjúlistában megadott számmal hivatkoztunk 10

11 interjút készítettünk munkaerő-piaci szakértőkkel, a kamarák, szakszervezetek, minisztériumok, a munkaügyi szervezet képviselőivel (25 szakértői interjú készült) 2. Megkérdeztünk Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárságú munkavállalókat is (17 fő), közülük többen már hazatértek. Tizenegy főt Magyarországon kérdeztünk meg. Hat, ukránokat is foglalkoztató munkaadó képviselőjének véleményét is meghallgattuk. A megkérdezettek elérésében részben saját korábbi kapcsolatainkat, a már kérdezett szakértők segítségét vettük igénybe, de támaszkodtunk az internet adta lehetőségekre is. A cél az volt, hogy minél több szálon, hólabda módszerrel bővítsük az interjúalanyok körét Kérdőíves vizsgálat Az empirikus vizsgálat bázisát egy standard kérdőíven alapuló interjú képezte (lásd 2. sz. melléklet). A kérdések a következő témakörökre terjedtek ki: - a kérdezett korábbi, otthoni társadalmi státusza, életkörülményei, mobilitása; - a távozásra késztető motívumok; a magyarországi munkavállalást ösztönző tényezők; - a válaszadó előzetes ismeretei Magyarországról, a tervezett munkáról, munkahelyről és az ismeretek forrásai; - a migrációt megelőző magyarországi kapcsolatok; az esetleges migrációs lánc ; - képzettség, szaktudás, és ezek, alkalmazhatósága Magyarországon; - az álláskeresés jellemző és sikeres módjai; - az első munka jellemzői; a munkavállaló helyzetének változása hazánkba érkezése óta; - a társadalmi helyzet, foglalkozás, a munka- és életkörülmények, a jövedelem a magyarországi munkavállalás során; - a munkaadók jellemzői, a foglalkoztatás jellege, a munkavállalás esetleges periodicitása, szezonalitása; - a munkavállalók magyarországi tapasztalatai előzetes elvárásaik tükrében; - további munkavállalással, hazatéréssel, továbbvándorlással kapcsolatos szándékok A kérdőíves adatfelvétel mintája A kérdőíves megkérdezés alapsokaságát azon ukrán állampolgárok képezték, akik az adatfelvétel idején, vagy az azt megelőző két évben Magyarországon dolgoztak, akár hivatalosan, akár illegálisan. 2 Az interjúk vezérfonalát lásd 3. a mellékletben 11

12 Az alapsokaság kiterjesztését azon munkavállalókra, akik bár jelenleg nem dolgoznak Magyarországon, de az elmúlt időszakban igen, azért tartottuk fontosnak, hogy felmérhessük a maradás, illetve a hazatérés motivációit és megítélhessük a gazdasági válság hatását a vizsgált jelenségre. Összesen 239 Magyarországon dolgozó (vagy a közelmúltban hazatért) ukrán állampolgár válaszaira alapozzuk az elemzést. 3 Ez komoly sikernek számít, tekintettel a válaszadók azonosításának nehézségeire. Az interjúk nagyobb része (128) Magyarországon készült, valamivel kevesebb (111) a legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben, Kárpátalján. A kárpátaljai kérdezés egyebek mellett azért volt fontos, mert így olyanok véleményét is megismerhettük, akik a felmérés időpontjában átmenetileg vagy végleg felhagytak a magyarországi munkavégzéssel (a megkérdezettek közel 30%-a, 65 fő a közelmúltban tért haza). A mintaválasztás előkészítésénél számoltunk azzal, hogy a migráns népesség alapvetően mobil, nehezen elérhető és nehezen bírható szóra. A kutatás során a feltételezettnél is nagyobb gondot okozott a kapcsolatfelvétel a célnépességgel, s gyakoribb volt a válaszadástól való elzárkózás is. Ez jelentős mértékben valamifajta bizonytalan félelemből adódott, de az is közrejátszott, hogy sokakat hasonló témában már megkerestek a közelmúltban. A kérdezettekkel való kapcsolatfelvételt címadatok nem könnyítették, hisz a vizsgálni kívánt személyek nagy részéről (feketén dolgozók, illetve alkalmi munkát végzők) semmilyen nyilvántartás nem létezik, s ahol mégis, azokat adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták át kutatás céljára. Ezeket a nehézségeket megfelelő ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező kérdezőbiztos alkalmazásával tudtuk kiküszöbölni. A kérdezők jelentős részét olyan személyek közül választottuk, akik maguk is a Kárpátaljáról érkeztek, így a vizsgált problematikával kapcsolatban személyes tapasztalattal illetve megfelelő kapcsolati hálóval rendelkeztek az interjúalanyok eléréséhez. Az ukrajnai kérdezés során helyi kérdezőket alkalmaztunk. Kiválasztásuk, ellenőrzésük és eligazításuk során együttműködtünk a beregszászi Kárpátaljai Magyar Főiskolával, a Beregszászi Járási Munkaügyi Központtal és a Tiszapéterfalvai Polgármesteri Hivatallal is. 3 Összesen 250 kérdőív válaszait rögzítettük, de ezek közül 11-et nem vettünk figyelembe a válaszadás hiányosságai miatt vagy azért, mert a válaszadó ténylegesen nem felelt meg a kiválasztási szempontoknak (pl.: több mint két éve dolgozott Magyarországon; időközben magyar állampolgárságot kapott). A tervezettnél több interjú lebonyolítására részben az IRM Európai Integrációs Alap támogatásával kerülhetett sor. 12

13 A mintaválasztásnál nem lehetett cél a reprezentativitás biztosítása, s véletlenszerű kiválasztás sem jöhetett szóba már csak a kis mintanagyság s a nyilvántartások hiánya miatt sem. Annak érdekében, hogy a kérdőíves vizsgálat eredményei mégis informatívak legyenek az alapsokaságra, a munkavállalók különböző típusait vontuk be a vizsgálatba (a munkavégzés típusa, ágazat, foglalkozás, munkavállalás jellege és időtartama, kérdezett demográfiai jellemzői, nem és életkor szerint stb. szerint). Törekedtünk arra, hogy az egyes csoportok megfelelő elemszámban kerüljenek a mintába ahhoz, hogy önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A gyakorlatban a megkérdezettek kiválasztása a megadott szempontok szerint (pl. életkor, munka jellege, illetve azonos helyen dolgozók kizárása) és a kérdezők kapcsolatai mentén indult, s hólabda módszerrel bővült. A kérdezők nagy száma (40 fő) és összetétele (tanár, építőmunkás, diák, vezető egyaránt volt közöttük) már önmagában is elősegítette, hogy a lényegesebb csoportok kellően képviselve legyenek. Néhány esetben az interneten keresztül jött létre a kapcsolat. Mindez természetesen fokozott figyelmet igényelt a kérdezők betanítása és ellenőrzése során. Mivel a minta a vizsgálandó jelenség természetéből adódóan nem lehet reprezentatív, fontosnak tartjuk összetételének, néhány jellemzőjének leírását, így lehetőséget adva a pontosabb értelmezésre A minta összetétele Demográfiai jellemzők A válaszadók átlagos életkora 36 év. Közel kétharmaduk 40, egyharmaduk 30 év alatti. Mindössze 3 személy idősebb 60 évesnél, és a legfiatalabb munkavállaló 20 éves. Ez összhangban áll a harmadik országból hazánkba érkező munkavállalók kor szerinti összetételére vonatkozó korábbi ismeretekkel. 1. tábla Életkor szerinti összetétel Minta Munkaváll. Foglalkoztatottak* eng. 3. országbeliek összesen ,4 15,9 7,7 6, ,8 48,5 48,7 44, ,1 31,4 39,3 39, ,8 4,3 4,2 9,1 Együtt 100,0 100,0 100,0 100 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés, saját adatok: ÁFSZ, KSH, 13

14 A minta nemenkénti megoszlása közelít a megfelelő korú aktív népességéhez (a 2008-as MEF adatai alapján), de különbözik a munkavállalási engedéllyel rendelkezők összetételétől. 2. tábla Nemek aránya munkavállalók különböző csoportjainál, % (20-60 évesek) Minta Munkaváll. Munkaerő-felmérés eng. 3. országbeliek összesen férfi 57,3 77,5 52,6 54,3 nő 42,7 22,3 47,4 45,7 N , ,0 Forrás: ÁFSZ, KSH, saját adatok A megkérdezettek többsége (55%) él házasságban vagy élettársi kapcsolatban, ami megegyezik a megfelelő korú magyar munkavállalók körében tapasztalható aránnyal. 3. tábla Családi állapot (20-60 évesek) Minta Munkaerő-felmérés 3. országbeliek összesen egyedülálló 45,0 34,0 42,7 házas/élettárssal él 55,0 66,0 57,3 Forrás: KSH, saját adatok Iskolai végzettség A magyar népességhez képest az ukrán állampolgárságú munkavállalók végzettsége magasabbnak tűnik. Különösen feltűnő a felsőfokú végzettségek viszonylag nagy száma (a minta egyharmada, a megfelelő magyar népességnek kevesebb, mint negyede felsőfokú végzettségű). 4. tábla Iskolai végzettség a mintában Fő % általános iskola (8-9 osztály) vagy kevesebb 10 4,2 szakiskola 23 9,7 középiskola (10-11) 69 29,1 szakközépiskola, technikum, kollégium 64 27,0 felsőfokú 71 30,0 Együtt ,0 A magas arány lehet a mintaválasztás következménye, de az is szerepet játszhat, hogy Kárpátalján a magyar nemzetiségűek között magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (Molnár, Orosz, 2007.), valamint, hogy a migránsok általában is a származási országra általánosan jellemzőnél képzettebbek. 14

15 A kutatási eredmények is megerősítik az Ukrajnából érkezettek viszonylagos túlképzettségét. Nemzetiség, anyanyelv, származási hely A megkérdezettek több mint 90%-a Kárpátaljáról érkezett, mindössze 17 válaszadó jelölt meg más Ukrajnai települést. A migrációt megelőző lakóhely településtípusa szerint a falvakban lakók valamelyest alulreprezentáltak, arányuk a kárpátaljai mintában 57%, míg a 2001-es lakossági összeírás szerint 63%. A válaszadók több mint 80%-a magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek mondta magát. 5. tábla A válaszadók nemzetiség és anyanyelv szerint (%) Anyanyelv Nemzetiség Magyar 84,5 84,0 Ukrán 10,9 13,9 Orosz 4,6 2,1 Együtt 100,0 100,0 N A fenti adatok megerősítik, hogy a vizsgált jelenségkör fő szereplője a kárpátaljai magyarság. Tartózkodás jellege, jogcíme A legtöbben (40%) a hagyományos vendégmunkás kategóriának leginkább megfelelően ideiglenes, de legalább egy évre szóló engedéllyel tartózkodnak Magyarországon. Huszonnyolc százalékuk viszont már letelepedett, az ő számukra a munkavállalás kevésbé jelent problémát, hisz munkavállalási engedélyre nincs szükségük. Igaz, esetükben is gondot jelenthet, hogy bizonyos állások betöltésének feltétele a magyar állampolgárság. A válaszadók egyötöde turistaként lépte át a határt, vagy kishatár-átlépővel rendelkezik csak, ami egyértelműen nem jogosít munkavállalásra. Ők saját bevallásuk szerint is feketén vállalnak munkát. Ezúttal a legalitással kapcsolatban csak annyit jegyzünk még meg, hogy a kérdőívre adott ide vonatkozó válaszok együttes elemzése alapján a válaszadók csaknem fele feketén dolgozik. 15

16 6. tábla Magyarországi tartózkodás jogcíme a munkavégzés legalitása szerint (%) legálisan feketén Együtt dolgozók dolgozók turistaként 34,9 16,2 kishatár-átlépővel 9,2 4,3 letelepedett; bevándorolt 40,5 13,8 28,1 tartózkodási engedélye van legalább egy évre 50,8 25,7 39,1 tartózkodási engedélye van egy évnél rövidebb időre 5,6 9,2 7,2 tanulmányok folytatására szóló tartózkodási engedélye van 2,4 5,5 3,8 Más 0,8 1,8 1,3 Együtt 100,0 100,0 100,0 A férfiak átlagosan 8, a nők 6 éve dolgoznak Magyarországon. Minden második munkavállaló 2004 előtt, kb. harmaduk 2000 előtt dolgozott először Magyarországon. Mindez széleskörű, jelentős tapasztalatokra, kialakult gyakorlatra utal ben, 2006-ban ill ben jött Magyarországra 10-10%, míg 2008-ban csak ennek fele volt az új munkavállalók aránya. 7. tábla Mikor jött először Magyarországra dolgozni (év) Átlag N Szórás férfi 7, ,382 nő 5, ,174 Együtt 6, ,005 Az érkezéskor az életkor átlag 29 év volt férfiaknál és nőknél egyaránt. 16

17 4. A KUTATÁS HÁTTERE 4.1. Ukrajna és a nemzetközi migráció A Szovjetunió szétesését követően Ukrajna nemzetközi migrációban betöltött szerepe felértékelődött. Bár a migrációs mozgások pontos méretének megítélésére megbízható adatok hiányában nincs mód, a befogadó országok statisztikái alapján tudjuk, hogy például Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Csehországban az ukrán munkavállalók százezres nagyságrendben vannak jelen, Oroszországról már nem is szólva. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok száma bizonyosan milliós nagyságrendű. A helyzet jobb megértése érdekében érdemes egy pillantást vetni Ukrajna meglehetősen mozgalmas migrációtörténetére. A XIX. század végén és XX. század elején az akkor a Monarchiához tartozó Nyugat-Ukrajna lakosságának mintegy 10 százaléka vándorolt ki gazdasági okokból (vagyis a nyomor miatt) főként az Egyesült Államokba, Kanadába illetve Latin-Amerikába. Az élénk kivándorlás folytatódott a két világháború között is, amikor a terület egy része Lengyelországhoz, Kárpátalja pedig Csehszlovákiához. tartozott. A gazdasági menekülteken túl politikaiak is nagy számban útra keltek, először a független Ukrán Köztársaság végét követően (1920), majd pedig az Ukrán Felkelő Hadseregi elleni szovjet fellépés következtében. Becslések szerint manapság kétmillió ukrán él az Egyesült Államokban, egymillió Kanadában és háromszázezer Brazíliában. De a keleti területekről is jelentős volt az elvándorlás. A cári időkben több mint másfél millió ukrán földművest telepítettek keletre, illetve Kazahsztánba földet biztosítva nekik. Sztálin "kuláktalanítás" címe alatt körülbelül egymillió embert deportált. Ugyanő az 1939-ben annektált, előtte Lengyelországhoz tartozó területekről egymillió lakost telepített ki, majd a háborút követően még kétszázezer "politikailag megbízhatatlan" embert. A Ukrajnában élő kisebbségek, németek, krími tatárok, lengyelek bolgárok, örmények, görögök ugyanúgy áldozatul estek a kitelepítéseknek. A háború utáni időkben sokan "önként" indultak el építkezésekre, egyetemre, a hadseregbe a Szovjetunió más területeire 4. De a szovjet hatalom gyakran erőszakos áttelepítésektől sem riadt vissza, hogy az egyes területekre megfelelő munkaerőt juttasson, illetve, hogy az egyes etnikumok "politikailag kívánatos" keveredését biztosítsa. A Szovjetunió felbomlása után az ukránok nagy számban tértek haza (egyebek mellett az igen "kiterjedt tevékenységet" folytató szovjet hadseregből), ahogy a II. 4 Az 1989-es szovjet népszámlálás szerint közel hétmillióra tehető számuk. 17

18 világháborúban deportált krími tatárok is. 5 Ukrajnából nagy számban indultak németek Németországba és zsidók Izraelbe. A függetlenséget követő években a poszt-szovjet államok és Ukrajna közötti migrációs mozgás fokozatosan csökkent. 6 Kutatásunk szempontjából a legfontosabb probléma a külföldre irányuló ukrán munkavállalási migráció. Gyakorta hangzik el a sajtóban becslés hétmillió ukránról, akik döntő részt illegálisan vállalnak munkát külföldön. Több kutató úgy véli, ezt a számot "a politikusok találták ki." Az ukrán kormányzati szervek hárommillióra, "más kutatók" pedig 2,3 és 2,7 millió közé teszik számukat (ide értve az időszaki munkásokat és a határ menti munkavállalókat is). Akárhogy is, a szám igen magas: a munkaképes lakosság legalább tíz százalékáról van szó. 7 A térségre mindig is jellemző volt a jelentős munkaerő-kibocsátás; a jelenlegi migrációs folyamatok közvetlen előzményeinek a kilencvenes évek "feketézéseit" tekinthetjük. Akkoriban sokan jártak át Lengyelországba, Magyarországra, Törökországba vagy akár Kínába, és az ott beszerzett javakat azután otthon eladták. Részben az így szerzett kapcsolati tőke teremthette meg a későbbi munkavállalói elvándorlás feltételeit. A külföldi munka sok család számára túlélési stratégiát jelentett a Szovjetunió felbomlását követő átmeneti időszakban. Hasznos volt abból a szempontból is, hogy csökkentette a munkanélküliséget és a szegénységet, lehetővé tette, hogy a hazatérő migránsok tőkével, szakmai és piacgazdasági ismeretekkel felvértezve belefogjanak saját vállalkozásaikba. A külföldi munkavállalók által hazautalt pénz 2006 környékén egyes becslések szerint elérte a 7,2 milliárd dollárt. 8 Kétségtelen, hogy a külföldön munkát vállaló ukrán állampolgárok jelentős része nem rendelkezik megfelelő papírokkal. Ez (egyebek mellett) azért probléma, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak legálisan külföldön. Az illegális migráció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a legális csatornák megnyitása, Ukrajna számára pedig kulcskérdés a kooperáció a munkaerő kihasználásában, 5 A 2001-es népszámlálás adatai szerint krími tatár élt Ukrajnában, ötször annyi, mint 1989-ben. Visszatelepedésüket kormányzati programok is segítették. 6 Mindeközben az Ukrajnában élő ukrán nemzetiségűek száma 1989 és 2001 között 72,4%-ról 78,5%-ra nőtt. 7 Követségi adatok szerint 2006-ben egymillió ukrán állampolgár dolgozott Oroszország területén, Lengyelországban, Olaszországban, hasonló számú Csehországban, Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban. 8 Ez az ukrán GDP 8,5 százaléka, közel akkora összeg, mint a közvetlen külföldi befektetések értéke Ukrajnában a 2006-os évben. 18

19 hiszen a fizetések alacsonyak, a munkanélküliség sok helyütt magas (még ha ezt a hivatalos számok nem is feltétlen mutatják). De a fogadó országok számára is hasznot hoz az ukrán munkaerő alkalmazása, hiszen azokban rendre fogy és öregszik a populáció, komoly igény mutatkozik a külföldi munkaerőre. Éppen ezért Ukrajna számos kétoldalú szerződést kötött már különböző európai országokkal, és több helyen jelenleg is egyeztetés folyik. A figyelem homlokterében az időszakos illetve átmeneti munka áll, ami mind a munkavállalók, mind Ukrajna érdekeivel összhangban van. A felmérések szerint a munkavállalók többsége ideiglenes képzeli el a kint tartózkodást, Ukrajna számára pedig fontos a népesség megtartása, hiszen a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően könnyen munkaerőhiánnyal találhatja szemben magát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Ukrajnában nem kellően támogatott a visszatelepülők társadalmi integrációja, a külföldön dolgozó ukránok érdekvédelme pedig egyáltalán nem megoldott. Az ország nem könnyíti meg a kint keresett pénzek hazajuttatását, és bár pozitívum, hogy az állam a tapasztalatok fényében a toborzócégek fölötti felügyeletet szigorította, és elmondható, hogy a felelős szervek közötti kommunikáció nem megfelelő Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok döntő többsége Kárpátaljáról érkezik, tanulmányunkban tehát nyilvánvalóan ez a terület kap kulcsszerepet. Kárpátalja Ukrajna egyik legkisebb régiója, az ország összterületének 2,1%-an terül el. A július 1-jei becslések alapján népessége 1 millió 243 ezer fő (az összlakosság 2,1%-a), amelynek 37%-a varosokban, 63%-a falvakban él. A lakosság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen több mint hetven etnikai csoport él. A lakosság legnagyobb részé ukrán (80,5%), a legnagyobb lélekszámú kisebbség a magyar (12,1%), de a területen élnek meg románok (2,6%), oroszok (2,5%) romák (1,1%), szlovákok (0,5%) és németek is (0,3%). A 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint 151,5 ezren vallották magyarnak magukat, ez Ukrajna lakosságának 0,3%-a; döntő többségük Kárpátalján lakik. A kárpátaljai magyarok jellemzően a határ menti keskeny, kilométeres sávot lakják. Valamivel több, mint száz településen vannak többségben a magyarok. A kárpátaljai magyarok száma évi kb. ezer fővel csökken a természetes fogyás, a migráció és az asszimilációs folyamatok egyenlegeként. 19

20 A magyar kisebbség 75%-a kistelepülésen él, s az elemi iskoláit magyarul végzi. Anyanyelvi továbbképzési lehetőségek hiányossága miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz, így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A regisztrált munkanélküliek száma alapján 2009-ben a munkanélküliségi ráta Ukrajnában 8,6%-os, míg Kárpátalján 9,9%. A valós munkanélküliség ezt jóval meghaladja: az állással nem rendelkező kárpátaljaiaknak csak töredéke jelentkezik a munkaügyi központoknál, ráadásul a földtulajdonnal rendelkezők nem vehetők munkanélküliként számba. Torzítást okoz a külföldi munkavállalás is, mert akik hazajönnek, nem számíthatnak segélyre, ezért nem regisztrálnak. Az a hivatalos adatokból is látható, hogy a recesszió nem maradt hatástalan a kárpátaljai munkaerő-piacra, ami százalékos gazdasági visszaesés mellett nyilvánvalóan nem nevezhető meglepőnek. A térség nagyobb foglalkoztatói, a bérmunkát végző cégek (azaz a jobbára külföldről érkező nyersanyagból külföldön értékesítésre kerülő terméket előállítók) mind megszenvedték a válságot, és elbocsátásokba kezdtek, vagy tervezik azt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állam forrásokat is elvont Kárpátaljától, hogy a keleti területekre csoportosítsa át azokat. A szociális gondokat tovább élezi a látens munkanélküliség (kényszerszabadságolás, csökkentett műszakszám, rövidített munkaidő) és a bérek kifizetésének gyakran többéves elhúzódása. Ukrajna függetlenné válása óta folyamatosan Magyarország a legnagyobb külföldi befektető Kárpátalján, és sorrendben az Egyesült Államok, Szlovákia, Németország, Oroszország követi. A magyar tőke egy jó része vegyes tulajdonú vállalatok formájában képviseli magát a régióban. Kárpátalja uralkodó termelési formája a mezőgazdaság. Jellemző ágazatok a gépgyártás és fémfeldolgozás (pl. vasöntvények, forgácsoló gépek, számítástechnikai eszközök gyártása), az élelmiszeripar, a könnyűipar, az építőipar, a bányaipar és az energetika. Fontos fejlődő ágazat a turisztika is. A megye gazdaságát az alacsony hatásfok, a rossz műszaki színvonal és a szervezetlenség jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. Az egy főre jutó ipari termelés a megyében az országos átlag felénél is kevesebb. Érdemes megjegyezni, hogy a kárpátaljai feldolgozóipar jellemzően külföldi nyersanyagból állít elő olyan termékeket, melyek aztán külföldön kerülnek értékesítésre. Vagyis 20

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%):

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%):

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni (%): Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei

Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei Hol szeretnék továbbtanulni? A legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási tervei A GVI elemzésében a legjobb hazai gimnáziumok diákjainak továbbtanulási terveit vizsgálja. Az eredmények szerint

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései

A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései A vándorlási folyamatok elemzésének kérdései Széchenyi István Egyetem, Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola MRTT Vándorgyűlés Nagyvárad, 2016. szeptember 15-16. Migráció és városfejlődés Városfejlődés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

A TÁMOP 5.5.1/A-10/

A TÁMOP 5.5.1/A-10/ Munkaerőpiaci profil az Észak-magyarországi régióban A TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért c. projekt

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban Gárdos Éva Migráció, munkapiac és demográfia Magyarországon a SEEMIG projekt főbb eredményei 2014. október 22. Jointly

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek

Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek Mikrocenzus 2016 Nemzetközi vándorlás kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre külön-külön is lehetőség

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban FELADATLAP Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/2014 2. forduló A gazdaságról számokban 1. Az infláció az árak általános, minden termékre kiterjedő és folyamatos változását jelenti. A középtávú célkitűzés

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében április Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ilis A megye munkáltatói 1,7 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FOGLALKOZTATÁSI HIVATAL MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA GAZDASÁG- ÉS VÁLLALKOZÁSELEMZŐ INTÉZET kirendeltség kódja adatszolgáltató sorszáma KÉRDŐÍV A SZEMÉLYES INFORMÁCIÓGYŰJTÉSHEZ

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint

TÁBLAJEGYZÉK. 1/l A éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és a házastárs/élettárs gazdasági aktivitása szerint TÁBLAJEGYZÉK A munkahelyre történő közlekedés formái 1/a A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő közlekedése nemek és korcsoportok szerint 1/b A 15 64 éves foglalkoztatottak munkahelyre történő

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év július hónap Jóváhagyta: Tapolcai Zoltán főosztályvezető Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit

STATISZTIKAI ADATOK. Szerkesztette Bálint Mónika. Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit STATISZTIKAI ADATOK Szerkesztette Bálint Mónika Összeállította busch irén Fazekas Károly Köllő János Lakatos Judit statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkapiaci folyamatokat

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben