Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon"

Átírás

1 Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatta Projektazonosító: OFA 8341/0021 Budapest, 2010

2 A zárótanulmány szerzői: A kutatásban közreműködtek: Bezdán Györgyi Libertényi Ágnes Eszter Tóth Balázs Köszönetet mondunk mindazoknak, akik a témával kapcsolatos ismereteikkel, tapasztalatukkal kérdőívünkre adott válaszaikkal segítették kutatásunkat. 2

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás témája, célja A kutatás fő feladatai Hipotézisek A kutatás módszerei Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés Mélyinterjúk Kérdőíves vizsgálat A kérdőíves adatfelvétel mintája A minta összetétele A kutatás háttere Ukrajna és a nemzetközi migráció Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának okai Ukrán gazdasági helyzet, életkörülmények Kárpátalján A kárpátaljai magyar lakosság körében végzett felmérések tapasztalatai A külföldi munkavállalás okai, a rendelkezésre álló korábbi kutatási eredményeink és a jelenlegi vizsgálat alapján (1999, 2009) A Magyarországra vonzó tényezők Munkakeresés, munkaerő-közvetítés Ukrán állampolgárok a magyar munkaerő-piacon Az ukrán munkavállalók jellemzői a statisztikák tükrében Foglalkoztatók Jellemző ágazatok, keresett illetve hiányszakmák A munkavállalók jellemzői Hatóságok, szabályozás, ügyintézés Be nem jelentett munka Az ukrán feketemunkások helyzete Tartózkodás hossza, jellege A recesszió hatása az ukrán állampolgárok külföldi munkavállalására Magyarországi munka- és életkörülmények Bérek Munkakörülmények Túlmunka Lakás, szállás Társadalombiztosítás Egészségügyi ellátás Nyugdíj Tájékozottság Integráció, diszkrimináció A határon túli magyarok megítélése Munkaerő-piaci hátrányok Diszkrimináció elleni küzdelem a válság nyomán Tapasztalatok, kilátások Helyzetértékelés Tervek Az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának várható alakulása A gazdasági válság hatásai

4 11. Összefoglalás Néhány javaslat Irodalom Táblajegyzék Ábrajegyzék

5 1.BEVEZETÉS Az új évezred első évtizedének végén az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának kérdései újragondolást igényelnek. Ehhez az eddigi tapasztalatok összegzése, az EU bővítése után előállott új jogi. szociális és foglalkoztatási helyzet és a globalizációs folyamatok migrációs következményeinek, a magyar gazdaság és munkaerőpiac igényei várható alakulásának mérlegelése szükséges. E tanulmány megírásának időpontjában még nem ismertek az újonnan megválasztott magyar és ukrán kormányok idevonatkozó elképzelései, törekvései. A pénzügyi gazdasági válságból való kilábalás hosszát nem lehet ma még pontosan látni és korai lenne ítéletet mondani a jelenleg ismert hazai távlati foglalkoztatáspolitikai elképzelésekről is. Az ukrán munkavállalók magyarországi jelenléte vitán felül jelentős munkaerő-és társadalompolitikai kérdés, amely a két ország viszonyában és EU-s összefüggésekben is fontos szempont. Az elmúlt élvek gyors változásait figyelembe véve új információk feltárására és nem utolsósorban a leginkább érintettek és érdekeltek helyzetének, véleményének megismerésére is szükség van a differenciált mérlegeléshez és a jövő ésszerű alakításához. Az ukrán állampolgárok jelentős része munkavállalási céllal érkezik Magyarországra. A tanulmány leírja az ukrán munkavállalást befolyásoló főbb történelmi, gazdasági, társadalmi és földrajzi feltételeket, a Magyarországon dolgozó ukrán munkavállalók munka és életkörülményeit, körvonalazza a konfliktusos elemeket és vázolja, a várható tendenciákat. A bevándorlás a közbeszédben és a médiában többnyire problémaként jelenik meg. A legtöbbször az hangzik el, hogy a külföldi munkaerő konkurenciát jelent a hazaiaknak, növeli a munkanélküliséget és leszoríthatja a munkabéreket. Ritkábban esik szó a Magyarországra irányuló migráció pozitív gazdasági hatásairól, a munkaerőhiány leküzdésében, a kistérségi integrációban, hiányszakmák betöltésében a határ menti térségek fejlődésében játszott szerepéről. Reméljük, hogy e tanulmány is hozzájárul a rendkívül összetett kérdéskör kiegyensúlyozott tárgyszerű értelmezéséhez. Ez egyben hozzájárulás lehet a munkaerő- és foglalkoztatáspolitikai stratégia, a migrációs politika és a társadalmi kohézióval összefüggő kérdések pontosításához. 5

6 2.A KUTATÁS TÉMÁJA, CÉLJA Kutatásunk célja, hogy feltárja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának jellemzőit, várható alakulását és hatásait, a munkavállalók demográfiai, nyelvi, foglalkozási, képzettségi összetételét. A téma fontosságát növeli, hogy a külföldi munkavállalók jellegzetes, és létszámát tekintve sem elhanyagolható csoportjáról van szó. A kérdésnek különös jelentőséget ad az ukrán területen, határ közelében élő magyar népesség. Magyar-ukrán viszonylatban a migrációs mozgások mivel kis távolságokról van szó mind földrajzi értelemben, mind pedig a nyelv és kultúra tekintetében számos eszközzel ösztönözhetők s persze korlátozhatók is. Kérdés, hogy mi a cél, létezik-e kormányzati szintű akarat a cselekvésre. Kárpátalja teljes magyar lakossága fő, az ukrán nyelvterületről származó migránsok körében nem jellemző a magyarországi munkavállalás. Nincs tehát szó kimeríthetetlen munkaerő-forrásról. A statisztikai adatok feldolgozása és az esettanulmányok alapján vizsgáltuk, hogyan változott az ukrán állampolgárok munkaerő-piaci jelenléte és szerepe az utóbbi néhány évben, s választ kerestünk arra, mik a várható tendenciák. Kérdőívek és mélyinterjúk segítségével feltérképeztük az érintett népességek körében: a magyarországi munkavállalás motivációit, módját; az itt tartózkodás gazdasági, társadalmi és intézményes feltételeit; a bevándorlók életkörülményeit, tapasztalatait és konfliktusait; a munkáltatók és közvetítők jellemzőit; a munkavállalás hatását a küldő és fogadó ország gazdaságára, különös tekintettel a központi és az érintett határ menti régiókra. Az ukrán és a magyar gazdaságban zajló folyamatok természetesen szorosan kötődnek a globális gazdaság egészéhez. Az európai és világgazdaság változásai komplex módon, de nem egyformán érintik a két országot, változást hozva a munkaerő-migráció folyamataiban is. A tanulmány kísérletet tesz annak megválaszolására, hogy hogyan befolyásolják e folyamatok az ukrán állampolgárok magyarországi munkaerő-piaci jelenlétét, a 6

7 munkavállalók számát és összetételét szem előtt tartva azt, hogy Ukrajna európai uniós teljes jogú tagsága belátható időn belül nem várható A kutatás fő feladatai A fentiekkel összhangban feladatunk volt: a jelenség méreteire; a migrációs- és munkaerő-potenciálra vonatkozó meglevő statisztikák és szakirodalom összegyűjtése és elemzése; az ukrán állampolgárok foglalkoztatása iránti kereslet felmérése; tipikus kibocsátó, illetve céltérségek, a leginkább érintett ágazatok, vállalkozások meghatározása, Kárpátalja súlyának megállapítása a munkaerő-kibocsátásban; az ukrán állampolgárok külföldi, ezen belül magyarországi munkavállalása okainak, motivációinak feltárása, a földrajzi távolság, nyelvtudás szerepének értékelése; a munkakeresés, munkaközvetítés mechanizmusának vizsgálata; a migrációs hálózatok, családi és egyéb társadalmi kapcsolatok, kialakult minták, az összegyűjtött tapasztalatok foglalkoztatásban játszott szerepének feltárása; a migráció típusai, a munkavállalás, a tartózkodás hossza, állandó vagy ideiglenes jellege, a munkavállalási formák, a foglalkoztatás típusai, a jogviszonyok vizsgálata, különös tekintettel a munkavállalás legális/illegális jellegére, a feketemunka arányára; a munkavállalók társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzői, illetve a munkavállalási típusok szerinti különbségek vizsgálata; a jellemző foglalkozások, munkakörök meghatározása; a munkavállalók képzettsége és a végzett munkák képzettségi igényének feltárása ukrán, illetve más külföldi és a hazai munkavállalók esetében; a bérezés, a munkakörülmények felmérése, különös tekintettel az esetleges különbségekre a hazai munkavállalókhoz képest; a munkát biztosító magyarországi vállalkozások fő jellemzőinek, az érintett ágazatok, a foglalkoztatás típusainak áttekintése; a munkaadók motívumainak, a hiányszakmák szerepének feltárása; 7

8 annak vizsgálata, hogy az ukrán állampolgárok által Magyarországon alapított vállalkozások és a magyar tőke, a magyar vállalkozások ukrajnai jelenléte befolyásolja-e, és ha igen, hogyan befolyásolja az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalását. Választ kerestünk arra is, milyen érdeke fűződik a munkáltatóknak az ukrán munkaerő alkalmazásához, vannak-e különbségek a magyar és ukrajnai dolgozók fizetésében, munkakörülményeiben, illetve más területeken; érvényesülnek-e diszkriminációs jelenségek. Kutatásunk célja volt annak feltárása, milyen tényezők támasztják alá az ukrán állampolgárok magyarországi munkavállalásának szükségességét, illetve hol beszélhetünk negatív következményekről. A kutatási célokat az általában megszokottnál jóval bizonytalanabb feltételrendszer keretében kellett megvalósítani: a felgyorsult globalizáció mellett a 2008 őszétől kialakult pénzügyi, gazdasági válság nehezen előrelátható munkaerő-piaci következményei, a mindkét országban létrejött politikai válsághelyzet, majd a közelmúltban megtartott választások nyomán bekövetkező kormányváltások meghatározó jelentőségűek a vizsgált téma szempontjából Hipotézisek A vizsgálat céljaiból kiindulva megfogalmazhatók azok a főbb támpontok, alapvető hipotézisek, amelyek kutatásunkat irányították. Hipotéziseink szerint: Van, és hosszabb távon is várható magyar munkaerő-piaci kereslet a vendégmunka iránt. Az ukrán állampolgárságú, egyébként döntő többségében magyar anyanyelvű és nemzetiségű munkaerő foglalkoztatása tartóssá vált, és a jövőben is fennmarad. Az ukrajnai munkavállalók alkalmazásában jelentős szerepet játszanak a hazai szakképzés hiányosságai, illetve az érkezők szaktudása, gyakorlata és rugalmassága, illetve a magyar munkaerő immobilitása. A szabályozás változása, a (magyar és a román) EU-csatlakozás fontos tényező a munkaerő-piaci folyamatok alakulásában. 8

9 Az ukrán állampolgárok foglalkoztatása hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez. A Kárpátalján élő népesség magyarországi munkavállalásának változásait meghatározza a térség és általában Ukrajna gazdaságának alakulása. A gazdasági válság a kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásokon keresztül jelentősen csökkenti a munkavállalási migráció volumenét. A magyarországi ukrán munkavállalók esetében jellemzően ideiglenes migrációról van szó, mely elsősorban a fővárost és annak környékét, illetve a határ menti régiókat érinti. A fentieket alapul véve alakítottuk ki a kutatási stratégiát és jelöltük ki az alkalmazott módszereket. 9

10 3.A KUTATÁS MÓDSZEREI A vázolt kutatási cél megvalósítása többfajta módszer együttes alkalmazását tette szükségessé. Ezek: a szakirodalom és a sajtó áttekintése, a statisztikai és közigazgatási adatok elemzése; a korábbi kutatások megszerezhető eredményeinek másodelemzése; mélyinterjúk: szakértőkkel, munkaadókkal, közvetítőkkel és munkavállalókkal; kismintás kérdőíves vizsgálat a munkavállalók körében. A migráció kérdéskörének kutatása a nem pontosan ismert alapsokaság, a dokumentáltság gyakori hiánya, jogszabályi korlátok és számos más, itt nem részletezhető ok miatt a társadalomkutatásban általában megszokotthoz képest jóval kevésbé teszi lehetővé statisztikai módszerek alkalmazását és a kvalitatív megközelítések fokozott alkalmazását igényli. Az empirikus vizsgálatra (mélyinterjúk, kérdőívek és esettanulmányok) 2009 áprilisa és 2010 februárja között került sor Másodelemzés, szakirodalmi áttekintés A kutatás megalapozásához áttekintettük a témával foglalkozó tanulmányokat, kutatási eredményeket, valamint a téma szempontjából releváns statisztikai és államigazgatási adatokat. Erre épült az empirikus vizsgálat, melynek gerincét a mélyinterjúk és a kérdőíves vizsgálat jelentették Mélyinterjúk Huszonhat beszélgetést terveztünk szakértőkkel, munkaadókkal és munkavállalókkal, végül csaknem kétszer ennyi interjú készült. 1 A legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben Kárpátalján és a befogadó magyar (főként határ menti) településeken is készültek mélyinterjúk az érintett népesség körében. Nagy hangsúlyt fektettünk a szakértők véleményének megismerésére. Olyanokat kérdeztünk, akiknek különböző szerepükből, nézőpontokból rálátásuk van a témára. Így 1 Az interjúalanyok listáját lásd a 1. számú mellékletben. A tanulmányban idézett interjúalanyokra az interjúlistában megadott számmal hivatkoztunk 10

11 interjút készítettünk munkaerő-piaci szakértőkkel, a kamarák, szakszervezetek, minisztériumok, a munkaügyi szervezet képviselőivel (25 szakértői interjú készült) 2. Megkérdeztünk Magyarországon dolgozó ukrán állampolgárságú munkavállalókat is (17 fő), közülük többen már hazatértek. Tizenegy főt Magyarországon kérdeztünk meg. Hat, ukránokat is foglalkoztató munkaadó képviselőjének véleményét is meghallgattuk. A megkérdezettek elérésében részben saját korábbi kapcsolatainkat, a már kérdezett szakértők segítségét vettük igénybe, de támaszkodtunk az internet adta lehetőségekre is. A cél az volt, hogy minél több szálon, hólabda módszerrel bővítsük az interjúalanyok körét Kérdőíves vizsgálat Az empirikus vizsgálat bázisát egy standard kérdőíven alapuló interjú képezte (lásd 2. sz. melléklet). A kérdések a következő témakörökre terjedtek ki: - a kérdezett korábbi, otthoni társadalmi státusza, életkörülményei, mobilitása; - a távozásra késztető motívumok; a magyarországi munkavállalást ösztönző tényezők; - a válaszadó előzetes ismeretei Magyarországról, a tervezett munkáról, munkahelyről és az ismeretek forrásai; - a migrációt megelőző magyarországi kapcsolatok; az esetleges migrációs lánc ; - képzettség, szaktudás, és ezek, alkalmazhatósága Magyarországon; - az álláskeresés jellemző és sikeres módjai; - az első munka jellemzői; a munkavállaló helyzetének változása hazánkba érkezése óta; - a társadalmi helyzet, foglalkozás, a munka- és életkörülmények, a jövedelem a magyarországi munkavállalás során; - a munkaadók jellemzői, a foglalkoztatás jellege, a munkavállalás esetleges periodicitása, szezonalitása; - a munkavállalók magyarországi tapasztalatai előzetes elvárásaik tükrében; - további munkavállalással, hazatéréssel, továbbvándorlással kapcsolatos szándékok A kérdőíves adatfelvétel mintája A kérdőíves megkérdezés alapsokaságát azon ukrán állampolgárok képezték, akik az adatfelvétel idején, vagy az azt megelőző két évben Magyarországon dolgoztak, akár hivatalosan, akár illegálisan. 2 Az interjúk vezérfonalát lásd 3. a mellékletben 11

12 Az alapsokaság kiterjesztését azon munkavállalókra, akik bár jelenleg nem dolgoznak Magyarországon, de az elmúlt időszakban igen, azért tartottuk fontosnak, hogy felmérhessük a maradás, illetve a hazatérés motivációit és megítélhessük a gazdasági válság hatását a vizsgált jelenségre. Összesen 239 Magyarországon dolgozó (vagy a közelmúltban hazatért) ukrán állampolgár válaszaira alapozzuk az elemzést. 3 Ez komoly sikernek számít, tekintettel a válaszadók azonosításának nehézségeire. Az interjúk nagyobb része (128) Magyarországon készült, valamivel kevesebb (111) a legfontosabb ukrajnai kibocsátó térségben, Kárpátalján. A kárpátaljai kérdezés egyebek mellett azért volt fontos, mert így olyanok véleményét is megismerhettük, akik a felmérés időpontjában átmenetileg vagy végleg felhagytak a magyarországi munkavégzéssel (a megkérdezettek közel 30%-a, 65 fő a közelmúltban tért haza). A mintaválasztás előkészítésénél számoltunk azzal, hogy a migráns népesség alapvetően mobil, nehezen elérhető és nehezen bírható szóra. A kutatás során a feltételezettnél is nagyobb gondot okozott a kapcsolatfelvétel a célnépességgel, s gyakoribb volt a válaszadástól való elzárkózás is. Ez jelentős mértékben valamifajta bizonytalan félelemből adódott, de az is közrejátszott, hogy sokakat hasonló témában már megkerestek a közelmúltban. A kérdezettekkel való kapcsolatfelvételt címadatok nem könnyítették, hisz a vizsgálni kívánt személyek nagy részéről (feketén dolgozók, illetve alkalmi munkát végzők) semmilyen nyilvántartás nem létezik, s ahol mégis, azokat adatvédelmi okokra hivatkozva nem adták át kutatás céljára. Ezeket a nehézségeket megfelelő ismeretekkel, kapcsolatokkal rendelkező kérdezőbiztos alkalmazásával tudtuk kiküszöbölni. A kérdezők jelentős részét olyan személyek közül választottuk, akik maguk is a Kárpátaljáról érkeztek, így a vizsgált problematikával kapcsolatban személyes tapasztalattal illetve megfelelő kapcsolati hálóval rendelkeztek az interjúalanyok eléréséhez. Az ukrajnai kérdezés során helyi kérdezőket alkalmaztunk. Kiválasztásuk, ellenőrzésük és eligazításuk során együttműködtünk a beregszászi Kárpátaljai Magyar Főiskolával, a Beregszászi Járási Munkaügyi Központtal és a Tiszapéterfalvai Polgármesteri Hivatallal is. 3 Összesen 250 kérdőív válaszait rögzítettük, de ezek közül 11-et nem vettünk figyelembe a válaszadás hiányosságai miatt vagy azért, mert a válaszadó ténylegesen nem felelt meg a kiválasztási szempontoknak (pl.: több mint két éve dolgozott Magyarországon; időközben magyar állampolgárságot kapott). A tervezettnél több interjú lebonyolítására részben az IRM Európai Integrációs Alap támogatásával kerülhetett sor. 12

13 A mintaválasztásnál nem lehetett cél a reprezentativitás biztosítása, s véletlenszerű kiválasztás sem jöhetett szóba már csak a kis mintanagyság s a nyilvántartások hiánya miatt sem. Annak érdekében, hogy a kérdőíves vizsgálat eredményei mégis informatívak legyenek az alapsokaságra, a munkavállalók különböző típusait vontuk be a vizsgálatba (a munkavégzés típusa, ágazat, foglalkozás, munkavállalás jellege és időtartama, kérdezett demográfiai jellemzői, nem és életkor szerint stb. szerint). Törekedtünk arra, hogy az egyes csoportok megfelelő elemszámban kerüljenek a mintába ahhoz, hogy önmagukban is elemezhető almintát képezzenek. A gyakorlatban a megkérdezettek kiválasztása a megadott szempontok szerint (pl. életkor, munka jellege, illetve azonos helyen dolgozók kizárása) és a kérdezők kapcsolatai mentén indult, s hólabda módszerrel bővült. A kérdezők nagy száma (40 fő) és összetétele (tanár, építőmunkás, diák, vezető egyaránt volt közöttük) már önmagában is elősegítette, hogy a lényegesebb csoportok kellően képviselve legyenek. Néhány esetben az interneten keresztül jött létre a kapcsolat. Mindez természetesen fokozott figyelmet igényelt a kérdezők betanítása és ellenőrzése során. Mivel a minta a vizsgálandó jelenség természetéből adódóan nem lehet reprezentatív, fontosnak tartjuk összetételének, néhány jellemzőjének leírását, így lehetőséget adva a pontosabb értelmezésre A minta összetétele Demográfiai jellemzők A válaszadók átlagos életkora 36 év. Közel kétharmaduk 40, egyharmaduk 30 év alatti. Mindössze 3 személy idősebb 60 évesnél, és a legfiatalabb munkavállaló 20 éves. Ez összhangban áll a harmadik országból hazánkba érkező munkavállalók kor szerinti összetételére vonatkozó korábbi ismeretekkel. 1. tábla Életkor szerinti összetétel Minta Munkaváll. Foglalkoztatottak* eng. 3. országbeliek összesen ,4 15,9 7,7 6, ,8 48,5 48,7 44, ,1 31,4 39,3 39, ,8 4,3 4,2 9,1 Együtt 100,0 100,0 100,0 100 *Forrás: KSH Munkaerő-felmérés, saját adatok: ÁFSZ, KSH, 13

14 A minta nemenkénti megoszlása közelít a megfelelő korú aktív népességéhez (a 2008-as MEF adatai alapján), de különbözik a munkavállalási engedéllyel rendelkezők összetételétől. 2. tábla Nemek aránya munkavállalók különböző csoportjainál, % (20-60 évesek) Minta Munkaváll. Munkaerő-felmérés eng. 3. országbeliek összesen férfi 57,3 77,5 52,6 54,3 nő 42,7 22,3 47,4 45,7 N , ,0 Forrás: ÁFSZ, KSH, saját adatok A megkérdezettek többsége (55%) él házasságban vagy élettársi kapcsolatban, ami megegyezik a megfelelő korú magyar munkavállalók körében tapasztalható aránnyal. 3. tábla Családi állapot (20-60 évesek) Minta Munkaerő-felmérés 3. országbeliek összesen egyedülálló 45,0 34,0 42,7 házas/élettárssal él 55,0 66,0 57,3 Forrás: KSH, saját adatok Iskolai végzettség A magyar népességhez képest az ukrán állampolgárságú munkavállalók végzettsége magasabbnak tűnik. Különösen feltűnő a felsőfokú végzettségek viszonylag nagy száma (a minta egyharmada, a megfelelő magyar népességnek kevesebb, mint negyede felsőfokú végzettségű). 4. tábla Iskolai végzettség a mintában Fő % általános iskola (8-9 osztály) vagy kevesebb 10 4,2 szakiskola 23 9,7 középiskola (10-11) 69 29,1 szakközépiskola, technikum, kollégium 64 27,0 felsőfokú 71 30,0 Együtt ,0 A magas arány lehet a mintaválasztás következménye, de az is szerepet játszhat, hogy Kárpátalján a magyar nemzetiségűek között magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (Molnár, Orosz, 2007.), valamint, hogy a migránsok általában is a származási országra általánosan jellemzőnél képzettebbek. 14

15 A kutatási eredmények is megerősítik az Ukrajnából érkezettek viszonylagos túlképzettségét. Nemzetiség, anyanyelv, származási hely A megkérdezettek több mint 90%-a Kárpátaljáról érkezett, mindössze 17 válaszadó jelölt meg más Ukrajnai települést. A migrációt megelőző lakóhely településtípusa szerint a falvakban lakók valamelyest alulreprezentáltak, arányuk a kárpátaljai mintában 57%, míg a 2001-es lakossági összeírás szerint 63%. A válaszadók több mint 80%-a magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek mondta magát. 5. tábla A válaszadók nemzetiség és anyanyelv szerint (%) Anyanyelv Nemzetiség Magyar 84,5 84,0 Ukrán 10,9 13,9 Orosz 4,6 2,1 Együtt 100,0 100,0 N A fenti adatok megerősítik, hogy a vizsgált jelenségkör fő szereplője a kárpátaljai magyarság. Tartózkodás jellege, jogcíme A legtöbben (40%) a hagyományos vendégmunkás kategóriának leginkább megfelelően ideiglenes, de legalább egy évre szóló engedéllyel tartózkodnak Magyarországon. Huszonnyolc százalékuk viszont már letelepedett, az ő számukra a munkavállalás kevésbé jelent problémát, hisz munkavállalási engedélyre nincs szükségük. Igaz, esetükben is gondot jelenthet, hogy bizonyos állások betöltésének feltétele a magyar állampolgárság. A válaszadók egyötöde turistaként lépte át a határt, vagy kishatár-átlépővel rendelkezik csak, ami egyértelműen nem jogosít munkavállalásra. Ők saját bevallásuk szerint is feketén vállalnak munkát. Ezúttal a legalitással kapcsolatban csak annyit jegyzünk még meg, hogy a kérdőívre adott ide vonatkozó válaszok együttes elemzése alapján a válaszadók csaknem fele feketén dolgozik. 15

16 6. tábla Magyarországi tartózkodás jogcíme a munkavégzés legalitása szerint (%) legálisan feketén Együtt dolgozók dolgozók turistaként 34,9 16,2 kishatár-átlépővel 9,2 4,3 letelepedett; bevándorolt 40,5 13,8 28,1 tartózkodási engedélye van legalább egy évre 50,8 25,7 39,1 tartózkodási engedélye van egy évnél rövidebb időre 5,6 9,2 7,2 tanulmányok folytatására szóló tartózkodási engedélye van 2,4 5,5 3,8 Más 0,8 1,8 1,3 Együtt 100,0 100,0 100,0 A férfiak átlagosan 8, a nők 6 éve dolgoznak Magyarországon. Minden második munkavállaló 2004 előtt, kb. harmaduk 2000 előtt dolgozott először Magyarországon. Mindez széleskörű, jelentős tapasztalatokra, kialakult gyakorlatra utal ben, 2006-ban ill ben jött Magyarországra 10-10%, míg 2008-ban csak ennek fele volt az új munkavállalók aránya. 7. tábla Mikor jött először Magyarországra dolgozni (év) Átlag N Szórás férfi 7, ,382 nő 5, ,174 Együtt 6, ,005 Az érkezéskor az életkor átlag 29 év volt férfiaknál és nőknél egyaránt. 16

17 4. A KUTATÁS HÁTTERE 4.1. Ukrajna és a nemzetközi migráció A Szovjetunió szétesését követően Ukrajna nemzetközi migrációban betöltött szerepe felértékelődött. Bár a migrációs mozgások pontos méretének megítélésére megbízható adatok hiányában nincs mód, a befogadó országok statisztikái alapján tudjuk, hogy például Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Csehországban az ukrán munkavállalók százezres nagyságrendben vannak jelen, Oroszországról már nem is szólva. A huzamosan külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok száma bizonyosan milliós nagyságrendű. A helyzet jobb megértése érdekében érdemes egy pillantást vetni Ukrajna meglehetősen mozgalmas migrációtörténetére. A XIX. század végén és XX. század elején az akkor a Monarchiához tartozó Nyugat-Ukrajna lakosságának mintegy 10 százaléka vándorolt ki gazdasági okokból (vagyis a nyomor miatt) főként az Egyesült Államokba, Kanadába illetve Latin-Amerikába. Az élénk kivándorlás folytatódott a két világháború között is, amikor a terület egy része Lengyelországhoz, Kárpátalja pedig Csehszlovákiához. tartozott. A gazdasági menekülteken túl politikaiak is nagy számban útra keltek, először a független Ukrán Köztársaság végét követően (1920), majd pedig az Ukrán Felkelő Hadseregi elleni szovjet fellépés következtében. Becslések szerint manapság kétmillió ukrán él az Egyesült Államokban, egymillió Kanadában és háromszázezer Brazíliában. De a keleti területekről is jelentős volt az elvándorlás. A cári időkben több mint másfél millió ukrán földművest telepítettek keletre, illetve Kazahsztánba földet biztosítva nekik. Sztálin "kuláktalanítás" címe alatt körülbelül egymillió embert deportált. Ugyanő az 1939-ben annektált, előtte Lengyelországhoz tartozó területekről egymillió lakost telepített ki, majd a háborút követően még kétszázezer "politikailag megbízhatatlan" embert. A Ukrajnában élő kisebbségek, németek, krími tatárok, lengyelek bolgárok, örmények, görögök ugyanúgy áldozatul estek a kitelepítéseknek. A háború utáni időkben sokan "önként" indultak el építkezésekre, egyetemre, a hadseregbe a Szovjetunió más területeire 4. De a szovjet hatalom gyakran erőszakos áttelepítésektől sem riadt vissza, hogy az egyes területekre megfelelő munkaerőt juttasson, illetve, hogy az egyes etnikumok "politikailag kívánatos" keveredését biztosítsa. A Szovjetunió felbomlása után az ukránok nagy számban tértek haza (egyebek mellett az igen "kiterjedt tevékenységet" folytató szovjet hadseregből), ahogy a II. 4 Az 1989-es szovjet népszámlálás szerint közel hétmillióra tehető számuk. 17

18 világháborúban deportált krími tatárok is. 5 Ukrajnából nagy számban indultak németek Németországba és zsidók Izraelbe. A függetlenséget követő években a poszt-szovjet államok és Ukrajna közötti migrációs mozgás fokozatosan csökkent. 6 Kutatásunk szempontjából a legfontosabb probléma a külföldre irányuló ukrán munkavállalási migráció. Gyakorta hangzik el a sajtóban becslés hétmillió ukránról, akik döntő részt illegálisan vállalnak munkát külföldön. Több kutató úgy véli, ezt a számot "a politikusok találták ki." Az ukrán kormányzati szervek hárommillióra, "más kutatók" pedig 2,3 és 2,7 millió közé teszik számukat (ide értve az időszaki munkásokat és a határ menti munkavállalókat is). Akárhogy is, a szám igen magas: a munkaképes lakosság legalább tíz százalékáról van szó. 7 A térségre mindig is jellemző volt a jelentős munkaerő-kibocsátás; a jelenlegi migrációs folyamatok közvetlen előzményeinek a kilencvenes évek "feketézéseit" tekinthetjük. Akkoriban sokan jártak át Lengyelországba, Magyarországra, Törökországba vagy akár Kínába, és az ott beszerzett javakat azután otthon eladták. Részben az így szerzett kapcsolati tőke teremthette meg a későbbi munkavállalói elvándorlás feltételeit. A külföldi munka sok család számára túlélési stratégiát jelentett a Szovjetunió felbomlását követő átmeneti időszakban. Hasznos volt abból a szempontból is, hogy csökkentette a munkanélküliséget és a szegénységet, lehetővé tette, hogy a hazatérő migránsok tőkével, szakmai és piacgazdasági ismeretekkel felvértezve belefogjanak saját vállalkozásaikba. A külföldi munkavállalók által hazautalt pénz 2006 környékén egyes becslések szerint elérte a 7,2 milliárd dollárt. 8 Kétségtelen, hogy a külföldön munkát vállaló ukrán állampolgárok jelentős része nem rendelkezik megfelelő papírokkal. Ez (egyebek mellett) azért probléma, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak legálisan külföldön. Az illegális migráció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze a legális csatornák megnyitása, Ukrajna számára pedig kulcskérdés a kooperáció a munkaerő kihasználásában, 5 A 2001-es népszámlálás adatai szerint krími tatár élt Ukrajnában, ötször annyi, mint 1989-ben. Visszatelepedésüket kormányzati programok is segítették. 6 Mindeközben az Ukrajnában élő ukrán nemzetiségűek száma 1989 és 2001 között 72,4%-ról 78,5%-ra nőtt. 7 Követségi adatok szerint 2006-ben egymillió ukrán állampolgár dolgozott Oroszország területén, Lengyelországban, Olaszországban, hasonló számú Csehországban, Portugáliában, Spanyolországban, Törökországban. 8 Ez az ukrán GDP 8,5 százaléka, közel akkora összeg, mint a közvetlen külföldi befektetések értéke Ukrajnában a 2006-os évben. 18

19 hiszen a fizetések alacsonyak, a munkanélküliség sok helyütt magas (még ha ezt a hivatalos számok nem is feltétlen mutatják). De a fogadó országok számára is hasznot hoz az ukrán munkaerő alkalmazása, hiszen azokban rendre fogy és öregszik a populáció, komoly igény mutatkozik a külföldi munkaerőre. Éppen ezért Ukrajna számos kétoldalú szerződést kötött már különböző európai országokkal, és több helyen jelenleg is egyeztetés folyik. A figyelem homlokterében az időszakos illetve átmeneti munka áll, ami mind a munkavállalók, mind Ukrajna érdekeivel összhangban van. A felmérések szerint a munkavállalók többsége ideiglenes képzeli el a kint tartózkodást, Ukrajna számára pedig fontos a népesség megtartása, hiszen a kedvezőtlen demográfiai folyamatoknak köszönhetően könnyen munkaerőhiánnyal találhatja szemben magát. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Ukrajnában nem kellően támogatott a visszatelepülők társadalmi integrációja, a külföldön dolgozó ukránok érdekvédelme pedig egyáltalán nem megoldott. Az ország nem könnyíti meg a kint keresett pénzek hazajuttatását, és bár pozitívum, hogy az állam a tapasztalatok fényében a toborzócégek fölötti felügyeletet szigorította, és elmondható, hogy a felelős szervek közötti kommunikáció nem megfelelő Kárpátalja népessége, gazdasági helyzete A Magyarországon munkát vállaló ukrán állampolgárok döntő többsége Kárpátaljáról érkezik, tanulmányunkban tehát nyilvánvalóan ez a terület kap kulcsszerepet. Kárpátalja Ukrajna egyik legkisebb régiója, az ország összterületének 2,1%-an terül el. A július 1-jei becslések alapján népessége 1 millió 243 ezer fő (az összlakosság 2,1%-a), amelynek 37%-a varosokban, 63%-a falvakban él. A lakosság lélekszáma csökkenő tendenciát mutat. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a területen több mint hetven etnikai csoport él. A lakosság legnagyobb részé ukrán (80,5%), a legnagyobb lélekszámú kisebbség a magyar (12,1%), de a területen élnek meg románok (2,6%), oroszok (2,5%) romák (1,1%), szlovákok (0,5%) és németek is (0,3%). A 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint 151,5 ezren vallották magyarnak magukat, ez Ukrajna lakosságának 0,3%-a; döntő többségük Kárpátalján lakik. A kárpátaljai magyarok jellemzően a határ menti keskeny, kilométeres sávot lakják. Valamivel több, mint száz településen vannak többségben a magyarok. A kárpátaljai magyarok száma évi kb. ezer fővel csökken a természetes fogyás, a migráció és az asszimilációs folyamatok egyenlegeként. 19

20 A magyar kisebbség 75%-a kistelepülésen él, s az elemi iskoláit magyarul végzi. Anyanyelvi továbbképzési lehetőségek hiányossága miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz, így nagymértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének. A regisztrált munkanélküliek száma alapján 2009-ben a munkanélküliségi ráta Ukrajnában 8,6%-os, míg Kárpátalján 9,9%. A valós munkanélküliség ezt jóval meghaladja: az állással nem rendelkező kárpátaljaiaknak csak töredéke jelentkezik a munkaügyi központoknál, ráadásul a földtulajdonnal rendelkezők nem vehetők munkanélküliként számba. Torzítást okoz a külföldi munkavállalás is, mert akik hazajönnek, nem számíthatnak segélyre, ezért nem regisztrálnak. Az a hivatalos adatokból is látható, hogy a recesszió nem maradt hatástalan a kárpátaljai munkaerő-piacra, ami százalékos gazdasági visszaesés mellett nyilvánvalóan nem nevezhető meglepőnek. A térség nagyobb foglalkoztatói, a bérmunkát végző cégek (azaz a jobbára külföldről érkező nyersanyagból külföldön értékesítésre kerülő terméket előállítók) mind megszenvedték a válságot, és elbocsátásokba kezdtek, vagy tervezik azt. A helyzetet súlyosbítja, hogy az állam forrásokat is elvont Kárpátaljától, hogy a keleti területekre csoportosítsa át azokat. A szociális gondokat tovább élezi a látens munkanélküliség (kényszerszabadságolás, csökkentett műszakszám, rövidített munkaidő) és a bérek kifizetésének gyakran többéves elhúzódása. Ukrajna függetlenné válása óta folyamatosan Magyarország a legnagyobb külföldi befektető Kárpátalján, és sorrendben az Egyesült Államok, Szlovákia, Németország, Oroszország követi. A magyar tőke egy jó része vegyes tulajdonú vállalatok formájában képviseli magát a régióban. Kárpátalja uralkodó termelési formája a mezőgazdaság. Jellemző ágazatok a gépgyártás és fémfeldolgozás (pl. vasöntvények, forgácsoló gépek, számítástechnikai eszközök gyártása), az élelmiszeripar, a könnyűipar, az építőipar, a bányaipar és az energetika. Fontos fejlődő ágazat a turisztika is. A megye gazdaságát az alacsony hatásfok, a rossz műszaki színvonal és a szervezetlenség jellemzi. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. Az egy főre jutó ipari termelés a megyében az országos átlag felénél is kevesebb. Érdemes megjegyezni, hogy a kárpátaljai feldolgozóipar jellemzően külföldi nyersanyagból állít elő olyan termékeket, melyek aztán külföldön kerülnek értékesítésre. Vagyis 20

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit- Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Zárótanulmány Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22. Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Néhány szó a mikrovállalkozásokról a SEED Alapítvány kutatásai és empirikus tapasztalatai tükrében Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! Vállalkozások

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása

Álláskeresés. Aktív. Passzív. Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Aktív Passzív Munkaügyi kirendeltség Álláshirdetések böngészése Újságban Neten Mindenhol Ismerősök mozgósítása Bejelentkeztem a munkanélküli központban szóltam anyámnak Megfelelő állásajánlat Jogi értelmezés

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon

Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter. Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Juhász Judit Csatári Ferenc Makara Eszter Ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon Kutatási összefoglaló Panta Rhei Társadalomkutató Bt. Kutatásvezető: Juhász Judit A kutatást az Országos Foglalkoztatási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben

A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében

Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Kivándorlás és iskolázottság: Iskolázottság szerinti szelekció a Magyarországról 2009 és 2013 között kivándoroltak körében Globális migrációs folyamatok és Magyarország Budapest, 2015 november 17 Blaskó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján

Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján Nagy Gyula: A munkanélküliség a magyar háztartás panel eredményei alapján (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Nagy Gyula (1994): A munkanélküliség a magyar

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

című kutatási projekt

című kutatási projekt Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák, a fogyatékos és az LMBT emberek című kutatási projekt TÁMOP -5.5.5/08/1-2008-0001 LMBT ALMINTA KÉRDŐÍV A

Részletesebben

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Migrációs trendek és tervek Magyarországon Migrációs trendek és tervek Magyarországon Gödri Irén HELYZETKÉP: 5 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 214. január 2., Budapest Előzmények: - 1956 1957: nagyfokú elvándorlás (194 ezer fő) - 1958

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

Külföldi munkavállalási hajlandóság

Külföldi munkavállalási hajlandóság Külföldi munkavállalási hajlandóság Magyarországi helyzetkép szlovák és cseh összehasonlításban ----------------------------------------------------------------------- Előadás a Mobilitás és flexibilitás

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzata

Nagykálló Város Önkormányzata LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS 2. Nagykálló Város Önkormányzata Készült a,,teljesítmény, minőség, hatékonyság 2.0. ÁROP-1.A.5-2013-2013-0114 projekt keretében KÉSZÍTETTE: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek

Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek Felmérés eredményei: Expat országmenedzserek 1. Honnan érkeztek expat vezérigazgatóik és országmenedzsereik? Az expat országmenedzserek 42%-a Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkezik, 58%-uk

Részletesebben

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS

A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÉS PÉCS VÁROSA A KÜLFÖLDI HALLGATÓK SZEMÉVEL M. Császár Zsuzsanna Wusching Á. Tamás Füzesi Zsuzsanna Faubl Nóra NEMZETKÖZI HALLGATÓK A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN A PTE NEMZETKÖZI

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország

Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés, Németország Prof. Holger Bonin Angelika Ganserer et al.: Nemzetközi munkaerőtoborzás a németországi ápolási ágazatban Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, 2015 (76 p.) Kulcsszavak: emberi erőforrás, ápolás, ápolóképzés,

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016

A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 A pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci helyzete 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című kutatási program keretében

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai

A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai 2009/2 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 2. szám 2009. január 09. A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai A tartalomból 1 Főbb megállapítások 2 A

Részletesebben