Budavári Schönherz Stúdió. Videotechnikusi Ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budavári Schönherz Stúdió. Videotechnikusi Ismeretek"

Átírás

1 Budavári Schönherz Stúdió Videotechnikusi Ismeretek

2 1. Alapfogalmak 1.1. Az emberi látás Az emberi szem a környezetét úgy látja, hogy a körülötte lévö tárgyakról megtörö és a szembe visszaverödö fénysugarakat fogja fel. Ezek a fénysugarak tulajdonképpen elektromágneses hullámok, az emberi szem számára látható tartomány, vagyis a látható fény tartománya kb. a 400 és 700 nm hullámhossz tartományba esik. Az emberi szem képes felfogni ezeket a különbözö hullámhosszúságú elektromágneses sugárzásokat, és az emberi agy a különbözö hullámhosszúságú sugárzásokhoz különbözö szinérzetet társit. A minket körülvevö szinek tehát agyunk szüleményei, a valóságban a szinek nem léteznek, csak a különbözö hullámhosszúságú elektromágneses sugárzások. Szemünk további jellemzöje, hogy ha a különbözö szinpontok túl közel vannak egymáshoz, vagy ha ugyanabban a pontban nagyon gyorsan váltakozva jelennek meg, akkor szemünk egy szinné mossa össze a különbözö sziningereket. Vagyis a különbözö szinekböl kikever egy szint. Ezt a folyamatot additiv (összegzö) szinkeverésnek nevezzük, és a szemünkön kivül többek között a videotechnikában is ezt használjuk. Bebizonyitható, hogy ha alkalmasan választunk meg ún. alapszineket, akkor ezen alapszinekböl a látható szinek nagy része kikeverhetö. Hosszas vizsgálódások és kisérletezések után 3 alapszint választottak: a vöröset (Red, R, λ=700nm), a zöldet (Green, G, λ=564,1nm) és a kéket (Blue, B, λ=435,8nm). E három alapszin segitségével a televiziózásban a látható szinek nagy részét reprodukálni tudjuk, és mivel a nézönek nincs viszonyitási alapja (nem voltak ott a felvétel helyszinén), igy a TV-n látott képet szinileg helyesnek fogja elfogadni. 1 A kamerák jelelöállitása is az additiv szinkeverésen alapul: az optikán átjutó fényt prizmák segitségével felbontják a három alapszin hullámhosszának megfelelö hullámhosszúságú fénysugarakra, és ez a három adott hullámhosszú fénysugár jut három képbontó CCD-re. Az egyes CCD-k nem tesznek különbséget a rájuk jutó fény között, csak mi dedikáljuk az egyes CCD-ket az egyes alapszinekhez. Tehát a vörös CCD -böl érkezö jel ugyanolyan analóg feszültségjel, mint a kék vagy zöld CCD -böl érkezö Komponens és kompozit video jel 1. ábra Additiv szinkeverés A kamerák szinbontása következtében a CCD kimenetén három analóg feszültségjel áll elö: az egyik a vörös, a másik a zöld, a harmadik pedig a kék szintartalomnak (alapszinnek) megfelelö jelszint egy adott képpontban. A kamera elektronikája egyenként digitalizálja ezt a 1 Ez a kijelentés azért kicsit merész: az RGB alapszinek segitségével a látható szinek tartományának kb. a kétharmada adható csak vissza, de a TV képernyöjén reprodukálható szinek száma még ennél is kevesebb, mert a televiziózás kialakulásakor nem tudtak az RGB alapszineknek tökéletesen megfelelö szinhatást kiváltó foszfort gyártani, és ezért kompromisszumot kellett kötni a megvalósithatóság és a szinhüség között.

3 három jelet, majd különbözö mátrixmüveletekkel (összeadás, kivonás) állitja elö a kimenetén a megfelelö video jelet. A hosszadalmas vizsgálatok és matematikai trükkök eredményeképpen a mérnökök elérték, hogy az R, G, B alapjelekkel le lehessen irni a teljes aktiv képtartalmat úgy, hogy az R, G, B jelek csak pozitiv értékeket vegyenek fel. 2 Egy szines képet két információ jellemez: az egyik a világosságtartalom, ami nem más, mint maga a fekete-fehér kép. Igy a világosságjel (jele: Y) tulajdonképpen azt irja le, hogy az aktiv kép egyes képpontjai mennyire világosak, és hogy a TV képcsövének ebben a pontban mennyire kell világosnak lennie. A szines képhez szükséges másik információ az adott képpont szinezetére, szintartalmára utal. A vizsgálatok alapján kimutatható, hogy az R, G, B alapszin összetevökböl a szines képhez szükséges Y világosságjel is és a szintartalmat leiró ún. szinkülönbségi jelek is meghatározhatóak. Az eredmény: Y = 0,3R + 0,59G + 0,11B. Ebböl átrendezéssel adódik az (R-Y) vörös és (B-Y) kék szinkülönbségi jel, melyek: 0,59 0,11 0,3 0,59 R Y = G + B és B Y = R + G 0,3 0,3 0,11 0,11 Az Y, (R-Y) és (B-Y) jelek ismeretében elvben tetszöleges szines képtartalom reprodukálható, a három mennyiség kölcsönösen meghatározza egymást. (A szinkülönbségi jelek a nevüket onnan kapták, hogy a szin és világosság [fénysürüség] információ különbségét hordozzák.) Az additiv szinkeverés elvén müködö kamerákban a három CCD-böl kiolvasott jel tulajdonképpen az RGB jel. Ebböl a három jelböl mátrixmüveletek után áll elö az Y, (R-Y) és (B-Y) jel, vagyis a komponens jel. A komponens jelek kevésbé érzékenyek a zavarokra, ezért nagyobb távolságokra is elvezethetök. Elméletileg a komponens jeleken alapuló képfeldolgozás adja a legjobb képminöséget az R, G, B jelekkel történö feldolgozás után. Technikai értelemben az R, G, B is komponens jel, de ezeket általában megkülönböztetik az Y, (R-Y) és (B-Y) jelektöl. Ha a szinkülönbségi jeleket QAM moduláljuk, akkor kapjuk az (R-Y) és (B-Y) modulációjaként a C szinjelet, amit ha az Y világosság (fekete-fehér) jel mellé teszünk, akkor megkapjuk az Y/C jelet. Kompozit video jelröl akkor beszélünk, ha a világosságjelet és a szinkülönbségi jeleket összekeverjük (egymásba szöjük) egyetlen jellé és a két jelet együtt visszük át. Ilyen kompozit jel az analóg NTSC, PAL és SECAM jel. 2. ábra RGB, komponens és kompozit jelek a kamerában 2 Ismét egy csalás: már a vizsgálatok elején kiderült, hogy vannak olyan szinek, amik az R, G, B alapjelekböl nem keverhetöek ki, mert a kérdéses szin kikeveréséhez az egyik alapszint a kérdéses szin mellé kellene tenni (tehát a kérdéses szin és egy alapszin együttes hatása keverhetö ki a másik két alapszinböl). Ez az R, G, B jelek negativ értékeként jelentkezett a mérési adatokban. Az ilyen jellegü szineket a TV technika eleve nem tudja visszaadni. A gyakorlati megvalósitás érdekében emellett további matematikai transzformációkra is szükség van.

4 1.3. Interlace és progressziv képbontás Kezdetben a katódsugárcsöves megjelenitö eszközök úgy rajzolták fel a képet, hogy az elektronsugár elkezdte a rajzolást a kép bal felsö sarkában, végigment az elsö soron, majd visszatért a kép bal szélére és kezdte felrajzolni a második sort. Azt a letapogatást (illetve a kamerák esetén a képbontást), amikor az elektronsugár egy függöleges irányú lefutás alatt a kép összes sorát felrajzolja, progressziv letapogatásnak nevezzük. Az emberi szemnek azonban van egy olyan tulajdonsága, hogy érzékeny a villogásra. Ha a szemünk elött valami Hz-nél lassabban villog, akkor noha nem érzékeljük a villódzást, rövid idö múlva fáradtságot, rossz érzetet érzünk. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha másodpercenként legalább 50 képet villantunk fel. A televiziózás kezdetén ezt a problémát úgy oldották meg, hogy sávszélesség okok miatt nem kétszer annyi teljes képet továbbitottak, hanem egy képet két ún. félképre bontottak. Az egyik félkép a teljes kép páratlan sorait (1, 3, 5,, 311 és a 313. sor fele), a másik félkép a teljes kép páros sorait (a 313. sor második fele, 2, 4, 6 sor, a 625. sor vége épp a képernyö jobb alsó sarkában lesz) tartalmazza, igy egy teljes kép kettö félképböl áll. Ezzel a trükkel oldották meg, hogy a 25 képnek megfelelö adatmennyiség mégis másodpercenként ötvenszer villanjon fel a nézö szeme elött. A félképeket gyakran fieldnek nevezik, mig a teljes képet framenek. A félképek közötti különbséget szokták páros/páratlan paritással vagy alsó/felsö félkép kifejezéssel megkülönböztetni. 3. ábra Váltott soros (interlace) képbontás

5 2. A PAL norma 2.1. A fekete-fehér PAL jel Fekete-fehér kép továbbitásakor tulajdonképpen csak a világosságjel továbbitására van szükségünk, hiszen ez már önmagában megadja a képtartalmat. A világosságjelet önmagában nem sugározhatjuk ki, mert a földfelszini hullámterjedés sajátosságait figyelembe kell vennünk, és ehhez illesztenünk kell a világosságjelet is. Ezért a világosságjelet a hullámterjedésnek megfelelöen kell alakitanunk, modulálnunk, majd a modulált jelet kisugároznunk, végül pedig a TV vevöben demodulálnunk. A fekete-fehér kép felrajzolásához elegendö a világosságjel ismerete, de ha valóban helyes aktiv képtartalmat szeretnénk, akkor azt is tudnunk kell, hogy az éppen aktuális analóg feszültségjel-érték melyik képponthoz tartozik. Szerencsére nem szükséges minden egyes képponthoz pozicióinformációt is sugározni, mert ez óriási mértékben megnövelné a továbbitandó adatmennyiséget és igy a szükséges sávszélességet. Az elektronsugár vezérlését meg tudták már a kezdetek kezdetén is úgy oldani, hogy elegendö volt minden egyes új sor kezdetét jelezni, és innentöl kezdve az egy sornyi információ kb. helyes pozicióba került. Azt a jelet, ami azonositja minden egyes tv-sor elejét, sorszinkron jelnek nevezzük. A sorszinkron jel egy szabványban nagyon pontosan definiált impulzus, pontos amplitúdóval és idötartammal. A sorszinkron jel amplitúdója 300 mv, idötartama pedig 4,7 µs. A szabvány szerint a sorszinkron jel lefutó élének 50%-os pontja jelzi egyértelmüen a következö tv-sor kezdetét. Ha egy tv-sor idöfüggvényét nézzük, akkor a sorszinkron impulzus elött az ún. elövállat találjuk, ami 1,5 µs hosszú. Ez az idö azért kell, mert elöfordulhat olyan tv-sor, amelynek az utolsó képpontja nagyon világos, ami miatt a sor végén a világosságjel amplitúdója a csúcsérték körül van. A korlátozott sávszélesség miatt végtelen kis idö alatt a világosságjel amplitúdója nem tud a szinkronszintre lecsökkenni, ehhez idöre van szükség. Ezt az idöt biztositja az elöváll. A sorszinkron impulzus utáni 5,8 µs az ún. hátsóváll, aminek az ideje alatt az elektronsugár a kép jobb széléröl visszaér a kép bal szélére (sor irányú visszafutás). Ez egy szükséges rossz, ennél rövidebb idö alatt lehetetlen visszafuttatni az elektronsugarat a sor elejére. A szinkronizmus biztositására és az elektronsugár visszafuttatásához összesen 12 µs idöre van szükség minden tv-sor elején. A hátsóváll utáni 52 µs idö alatt továbbitjuk az aktiv képtartalmat, amelynek dinamika tartománya 700 mv. A kompozit videojel amplitúdója 0V és 1V közé eshet, ebböl a mv tartomány az ún. szinkrontartomány, amelyben a sorszinkron jel foglal helyet. A mv tartomány az aktiv képtartalom amplitúdó tartománya. A korai technika megkövetelte a teljes dinamikatartomány 30%-át a szinkronizmus biztositására, erre ma már csak a kompatibilitás miatt van szükség. A képre kikerülö tartalom szempontjából a videojelnek csak a 300 mv feletti része számit, ami ez alatt a szint, az ún. szinkronszint alatt van, az nem kerülhet ki a képernyöre. Ezért a 300 mv szintet feketeszintnek is nevezik (a képen ez felel meg a fekete képpontnak). Ha egy teljes tv-sor idejét nézzük, akkor az a szinkron idejéböl és az aktiv képtartalom idejéböl áll össze, ami 64 µs. Ennek reciprokaként adódik a soreltérités frekvenciája, a sorfrekvencia, ami Hz.

6 A helyes képtartalom kirajzolásához sajnos a minden sorban megtalálható sorszinkron jelek nem elegendök. Egyrészt a félképek kezdetét is jelezni kell, másrészt az elektronsugárnak idöre van szüksége ahhoz, hogy függölegesen visszafusson a kép tetejére. Ezért minden félképben az elsö 25 sor ideje alatt ún. félkép szinkronjel található, ami jelzi valamennyi félkép kezdetét. A félkép kioltási idöben, vagyis a félképek elsö 25 sorában az elektronsugár függölegesen visszafut a kép aljáról a tetejére, igy ezalatt az idö alatt nincs képrajzolás. Ez azt eredményezi, hogy a 625 soros videojelböl a TV képernyöjén már csak eleve 625-2*25=575 sor jelenik meg. (A valóságban még ennél is kevesebb sort látunk, mert a rajzoló elektronsugár mérete nem teljesen egyezik meg a képcsö egy sorának méretével, és nem pontosan a sorokon halad. Az 575 sornak kb. a 70%-át jeleniti meg a TV képcsöve, legalábbis szemünk ekkora felbontást érzékel.) 4. ábra A fekete-fehér PAL jel egyetlen sorának idöfüggvénye A fekete-fehér PAL jel esetén a moduláló jel a szinkronjelek és a világosságjel eredöje, a moduláció pedig csonka oldalsávos amplitúdó moduláció, AM-VSB. A moduláció vivöjét képvivönek nevezzük, a képvivö kezdöfázisa 0 fok, frekvenciája az alapsávban 0 Hz. Ez azt jelenti, hogy a modulált jel spektruma a képvivö környezetében (0 0,75 MHz) kétoldalsávos ( normál AM), ezt követöen egy átmeneti sáv található, majd 1,25 MHz-töl kezdve a moduláció már csak egyoldalsávos. A teljes PAL jel spektruma a pozitiv sikon a képvivötöl számitva 5,5 MHz-ig 3 terjed. 5. ábra A fekete-fehér PAL jel alapsávi spektruma 3 A PAL szabványos jelnek többféle variációja létezik, ezeket betükkel jelölik, pl. B, G, D/K, I. A fö különbség a videojel és az RF csatorna sávszélességében van, illetve ebböl eredöen a hang-kép távolságban. A PAL jel mellé külön vivöre moduláljuk az FM hangot, a képvivö és a hangvivö távolsága a hang-kép távolság. Tipikus videojel sávszélességek: 5 MHz, 5,5 MHz, 6 MHz és 6,5 MHz, az RF csatorna sávszélessége 7 vagy 8 MHz.

7 2.2. Szines PAL jel Szines kép továbbitásához a világosságjel mellett továbbitanunk kell a két szinkülönbségi jelet is. Mire a szines TV reális gondolata felmerült, addigra a fekete-fehér televiziózás már annyira népszerü és elterjedt volt, hogy lehetetlen volt a nagyszámú TV vevök komplett lecserélése a szines vétel miatt. Ezért csak azok a szines megoldások jöhettek szóba, amik a fekete-fehér TV-kkel kompatibilisek voltak. A kompatibilitás miatt a fekete-fehér PAL jelre kellett valamilyen módon ráültetni a szininformációt. A világon az elsö szines TV norma Amerikából származik, ez az NTSC (National Television System Committee), ami a két szinkülönbségi jel egy korrigált változatát egy második, ún. segédvivöre kvadratúra amplitúdó modulációval 4 (QAM) modulálja fel és ezt a modulált vivöt ültetik rá a fekete-fehér NTSC jelre. A szines PAL jel elöállitásának az alapelve szintén ez: szükségünk van a két szinkülönbségi jelre, ezt kellene valahogyan a fekete-fehér PAL jelre ráültetni. A moduláló jelek az (R-Y) és (B-Y) szinkülönbségi jelek, tehát két jel. Elöállhat olyan szituáció, hogy egy nagyon világos képpontra (nagy Y) nagy szinkülönbségi jelek kerülnek, ilyenkor a kialakult eredö jel túllépheti a szabványban rögzitett 1V-os amplitúdó korlátot, ezért a PAL jel elöállitásakor csökkentett értékü, korrigált szinkülönbségi jeleket használnak. Ezek a korrigált jelek az U és a V. (A korrekció egy konstanssal való osztást jelent.) Mivel két moduláló jel van (U és V), ezért olyan modulációra van szükség, ami egyszerre egy vivöre rámodulálja mind a két moduláló jelet, tehát a PAL segédvivö modulációja is QAM. Mivel a QAM is amplitúdó moduláció, a demodulálásához szükség van egy fázishelyes vivöre. Ez a vivö lesz a második vivö a PAL jelben, amit szinsegédvivönek neveznek. A fekete-fehér PAL kompatibilitást az tette lehetövé, hogy a szinsegédvivöt vagy más néven burstöt a tv-sor elejére, a hátsóvállra ültetik be. A vizsgálatok kimutatták, hogyha a fekete-fehér PAL jelre nagy frekvenciájú szinuszos jelet szuperponálunk, amelynek a frekvenciája a sorfrekvencia felének egész számú többszöröse, akkor ez a szinuszjel a képen minimális mértékben jelentkezik. A kisérleti eredmények alapján a burst frekvenciája 4,43 MHz, ami igy nem zavarja a régi TV vevöket. 6. ábra A szines PAL jel egyetlen sora 4 A modulációs tartalmat elképzelhetjük egy derékszögü koordináta rendszerben is, jelen esetben ez az (R-Y) és (B-Y) szinkülönbségi jelek által kifeszitett szintér lesz, ahol az egyes pontok az egyes szineknek felelnek meg. Valamennyi pont az origóból a pontba húzott vektorral jellemezhetö, mig ez a vektor felbontható egy vizszintes és egy függöleges irányú komponensre. A vizszintes komponens a (B-Y), a függöleges az (R-Y) szinkülönbségi jel korrigált változata. Tehát egy képpont szinének a meghatározásához két összetevöre van szükség, ezt a két komponenst kell a segédvivöre modulálnunk. Az egyetlen moduláció, ami ezt lehetövé teszi, a QAM.

8 Amiben a PAL többet tud az NTSC-nél, az a következö: az amerikai NTSC normás TV vevök nagyon érzékenyek az átviteli úton fellépö torzitások okozta burst fázishibára. Ha a szinsegédvivö fázisa az átvitel során megváltozik, akkor a dekóder referenciája is sérül, mivel az AM demodulálás referenciája a burst fázisa. Ezért a vivö fázisának hibájától függö mértékben torzulnak a szinek. Innen ered az NTSC gúnyneve is: Never Twice The Same Colour. A PAL megalkotója, Walter Bruch azt találta ki, hogy a burst kezdöfázisa az egyik sorban legyen +135 fok, a következöben pedig 135 fok. Igy eredöként kijön a burst 180 fokos kezdöfázisa a képvivö 0 fokos fázisához képest, mig a dekódolás során megfelelö matematikai müveletekkel a burst pillanatnyi kezdöfázis-hibája okozta szinezet hiba telitettség hibává alakitható, ami sokkal kevésbé zavaró a szemnek. Vagyis a PAL rendszer szinei sokkal stabilabbak és helyesebbek, mint az NTSC rendszeré. Innen ered a PAL elnevezés is: soronkénti fázisváltás (Phase Alternation Line), hiszen a burst pillanatnyi fázisa soronként változik. Spektrumban a szininformáció beültetése a következöt jelenti: a fekete-fehér PAL jel spektrumára az jellemzö, hogy a sorfrekvencia egész számú többszöröseinél (n*f H ) csomósodást mutat, az energia nagy része e frekvencia komponensek körül összpontosul. Vagyis az energiacsomók között üres helyek vannak. A szininformációt ezekre az üres helyekre ültetjük be azáltal, hogy a burst frekvenciáját speciális követelmények szerint választjuk meg (a szinsegédvivö frekvenciája a sorfrekvencia negyedrészének páratlan számú többszöröse kell legyen). 7. ábra A szinkülönbségi jelek beszövése a fekete-fehér PAL jel spektrumába 2.3. A PAL jel föbb jellemzöi A Magyarországon is használt PAL normás videojel technikai jellemzöi a következök: Sorok száma (összes/aktiv) 625 / 575 Vizszintes felbontás (összes) 720 pixel Sorfrekvencia Hz Burst frekvencia 4,43 MHz Y sávszélesség 5,5 MHz U és V sávszélesség 1 MHz A sorok számánál azért kell megkülönböztetni az összes és az aktiv sorok számát, mert a PAL videojel egy képe fizikailag 625 sorból áll össze. De a félképkioltás ideje alatt, ami félképenként 25 tv-sor, tehát képenként 50 sor, semmi nem rajzolódik a TV képernyöjére, tehát eleve 50-nel kevesebb sor hordozza a látható képtartalmat. Az analóg földfelszini sugárzásnál egy tv csatorna számára fenntartott sávszélessége 8 MHz. Ebbe a 8 MHz-es csatornába kell beleférnie az 5,5 MHz sávszélességü videojelnek, a képhez tartozó egy - esetleg több FM hangnak, az egyéb járulékos információknak és a csatorna szélein az üres, védelmi célú sávoknak (hogy a szomszédos csatornák ne zavarhassák egymást).

9 Ezt a rádiófrekvenciás spektrumképet mutatja a 8. ábra, amelyen jól látszik az egyes PAL normák közötti különbség is: az Y jel sávszélessége és a hang-kép távolság eltér egymástól. Magyarországon a B/G PAL norma használatos. 8. ábra A különféle PAL normájú videojelek RF spektruma

10 3. Stúdió video rendszerek Mivel egy stúdióban nem csak arra van szükség, hogy egyetlen kamerával készitsünk folyamatosan képet, hanem több kamerára, több nézöpontra, bejátszásokra, feliratokra és egyéb effektekre is szükség van, ezért egy stúdió video rendszere többféle eszközböl épül fel, melyek együttmüködése speciális megfontolásokat igényel A többeszközös video rendszer követelményei A szinsáv ábra A videotechnikában mérési és beállitási célokra egy speciális ábrát, az ún. szinsáv ábrát használják. A szinsáv ábra egy olyan kép, amelyen balról jobbra haladva különbözö szinü sávok vannak. 9. ábra A szinsáv ábra és az ábrát létrehozó jelek A videotechnikában minden szin három alapszinböl, az R, a G és a B komponens jelekböl áll elö. Ezt mutatja a jobb oldali ábra: a fehér szin például R=G=B=1 mellett áll elö, mig a bibor (Mg) G=0, R=1 és B=1 kombinációnál alakul ki. Levezethetö, hogy az R,G,B jelekböl az adott képpont világosságtartalma Y=0.3R+0.59G+0.11B formában áll elö. Ezért minden egyes szinhez jól definiálható világosságtartalom (Y) tartozik. Az elözö példánál maradva a fehér szin világosságtartalma Y=1, a biboré Y=0.3*1+0.59*0+0.11*1=0.41. Az ábra jobb alsó részében az egyes szinekre igy kapott világosság-értékek szerepelnek. Az egyes szineket a szinsáv ábrán úgy definiálták, hogy a világosságtartalmuk balról jobbra haladva csökkenjen, ezért nevezik csökkenö világosságértékü szinsáv ábrának is. Mindezek alapján az egyes szinek balról jobbra: a fehér, sárga, cián, zöld, bibor, vörös, kék és a fekete. (A 3 alapszin és a komplementer szineik, valamint a fehér és a fekete.)

11 Ha egy nagy világosságtartalmú képpont pont olyan szinü (például sárga), hogy a szin világosságtartalma is nagy, akkor elöfordulhat, hogy a szines képpont videojelének amplitúdója túllépné a szabványban megengedett 1V csúcsértéket (túlvezérlés). Ezért a szinkülönbségi jelekre korrekciós tényezöket vezettek be úgy, hogy a világosságjelre ültetett szinkülönbségi jelek szintje ne léphessék túl a 100%-os amplitúdó határt. A korrekciós tényezöket annak figyelembevételével határozták meg, hogy az alapszin összetevök amplitúdóját az eredeti érték 75%-ára csökkentették, mondván hogy ennél nagyobb amplitúdójú szinkülönbségi jelek csak ritkán fordulnak elö, és ha ezeket a csökkentett jeleket ültetjük a világosságjelre, akkor az idö nagy részében nem lépjük túl a határokat. Ezért megkülönböztetünk 75% és 100% szinsáv ábrát is, mi a stúdióban a 75% ábrát használjuk A szinkronizálás szükségessége Ha egy stúdiótérben többkamerás élö adást készitünk, akkor egyszerre használunk több kamera képet és bejátszó eszközt, általában magnót vagy számitógépet. Az adás minösége technikai értelemben csak akkor lesz megfelelö, ha a képváltások simán, hibamentesen történnek meg. Ahhoz hogy a képváltások zökkenömentesek legyenek, a tv képrajzolását kell megvizsgálnunk. A tv képcsöve úgy rajzolja fel a képet, hogy egy elektronágyú végigpásztázza a képcsö belsö felére felvitt foszforpontokat, és az adott képpontnak megfelelö foszforpontba becsapódó elektronsugár erössége határozza meg az adott képpont fényerejét és szinét. (Szines képcsövek esetén három elektronágyú bombázza a képcsövet és a három alapszin miatt három különbözö foszforpont alkot egyetlen képpontot.) Az elektronsugár mozgása a képbontásnak megfelelöen folyamatos: minden sort balról jobbra haladva pásztáz végig, majd a sorkioltás ideje alatt visszafut a sugár a kép bal szélére és kezdi az új sort. Ha a sugár leér a kép aljára, akkor a félképkioltás ideje alatt visszafut a kép tetejére. E mozgáson kivül az elektronsugárra semmilyen más jellegü mozgást vagy ugrást nem tudunk rákényszeriteni. Ezt pedig figyelembe kell venni a képvágáskor: ha például egy kameraképböl szeretnénk egy videoról beadott bejátszásba vágni, és a vágás pillanatában a tv a kamerakép 500. sorát rajzolja fel, de a magnó a saját képe 200. sorát adja, akkor az elektronsugár a következö helyzetbe kerül: a képváltás elötti utolsó pillanatban a képcsö aljánál, az 500. sorban rajzol, a képvágás utáni pillanatban viszont ugyanazon képcsö 200. sorában kellene folytatnia a képrajzolást. Ezt az ugrást az elektronsugár nem tudja megcsinálni, ezért a váltás csúnya lesz, a kép ugrál és egészen addig nem áll helyre, amig a magnóból érkezö jel és az elektronsugár poziciója ismét meg nem egyezik. Ennek elkerülésére szükség van az egy rendszerben müködö összes eszköz ún. szinkronizálására. Ez azt jelenti, hogy van egy központi jelgenerátor, ami elöállitja minden eszköz számára az ún. szinkronjelet vagy GenLock-ot. Ezt a szinkronjelet minden eszköznek biztositani kell! Ha az eszköz megkapja a szinkronjelet, akkor a saját müködését igazitani tudja a szinkronhoz: mindig akkor kell kezdenie egy újabb kép kiolvasását, amikor a szinkronjelben megérkezik az ezt jelzö impulzus. Az elméletben ez igy tökéletesen müködik, a gyakorlatban azonban a GenLock biztositása önmagában nem elég: az egyes eszközök különbözö hosszúságú kábeleken keresztül kapják meg a szinkronjelet, és az eltérö kábelhosszak, torzitások és reflexiók miatt csúszhatnak a szinkronjelek egymáshoz képest. Eme apró csúszások korrigálására szolgál a fázisolás folyamata, aminek az a célja, hogy az eltérö hozzávezetések miatti szinkronelcsúszást manuálisan kikorrigáljuk. A helyesen befázisolt eszközök már mindig

12 ugyanabban az idöpillanatban kezdik a következö kép rajzolását (tökéletes szinkronban járnak). A PAL videojel szinkronitását két fázis adja: a Horisontal (H) phase és a Sub-carrier (Sc) phase. A H-phase azt mondja meg, hogy idöben mikor kezdödjön az aktuális tv-sor, vagyis hogy mikor jelenjen meg a videojelben a kép bal felsö sarka. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a H-phase állitásával az egész képet vizszintes irányban toljuk el jobbra vagy balra. Az Sc-phase a képvivö és a szinsegédvivö közötti fáziseltérést állitja be. A PAL szabvány szerint a burst átlagfázisa a képvivöhöz képest 180 fok, a nem invertált sorokban +135 fok, az invertált sorokban 135 fok. Ha ez a fázis nem stimmel, akkor nem lesz a kép szinvilága helyes. (Ennek az az oka, hogy a demodulálás során a burst fázisából állitja elö a dekóder a referenciát, ezért ha a burst fázisa nem helyes, akkor a referencia is elcsúszik). Mivel most több eszköz müködik együtt, az a cél, hogy valamennyi eszköz képe ugyanolyan szinhatású legyen. Ezért mindig választanunk kell egy referencia eszközt (jelet), amit a szabványnak megfelelöen beállitunk jelszintben és fázisban is, és a többi eszköz képét ehhez a referenciához igazitjuk. Ebben az esetben ugyanis a képpult bemenetére minden eszköz jele helyes idöben és helyes szinekkel fog megérkezni, és igy a vágás két eszköz képe között problémamentes lesz. (A fázisolás gyakorlati lépéseit ld. késöbb.)

13 3.2. A stúdió video rendszerének eszközei A szükséges elméleti ismeretek birtokában nézzük sorra, hogy a BSS milyen eszközökkel tud dolgozni egy élö adás készitése során! CCU (Camera Control Unit) A stúdió kamerák alapvetöen két nagy részböl állnak: a kamera fejböl (camera head) és a hozzá tartozó kamera vezérlö egységböl. Ez utóbbit a Sony Camera Control Unitnak (CCU), a Panasonic Remote Control Unitnak (RCU) hivja, mig más gyártók egyéb nevekkel illetik. A kamera fej fizikailag a kameramanok által kezelt kamerát, tehát az optikát és a hozzá kapcsolódó elektronikus részeket jelenti. A kamera vezérlö egység a kamera fejtöl fizikailag teljesen elkülönül, általában a rack szobában található. A kamera a vezérlö egységen keresztül érhetö el: itt található meg a kamera kimenete, bemenete (visszatérö video!), és a különféle vezérlö funkciók kapcsolói. A kamera fej és a vezérlö egység között hagyományos, sok eres vagy modern eszközök esetén triax kábel biztositja a kapcsolatot. (Elméletileg a kamerafej és a vezérlö egység között lehet rádiós (wireless) kapcsolat is, ám a gyakorlatban eddig csak kevés helyen alkalmazzák.) A stúdióban a hagyományos, sok eres kamerakábeleket használjuk. A BSS három kamerájához három CCU tartozik (mivel a BSS kameravezérlöi Panasonic gyártmányok, ezért a stúdió esetében RCU-ként hivatkozunk rájuk). Elméletileg a vezérlö egység kamerához dedikált: az RCU4 (a rackban a legalsó, vastag RCU) valóban a 350 kamera saját RCU-ja. Mivel a Sony kamerát is vezérlö egységgel szeretnénk használni, ezért az egyiket, történetesen az RCU2-t kicsit meghackelték (tápfeszültség-ellátás). 5 A stúdiós RCU-kon állitható legfontosabb funkciók a következök: - kábel kompenzáció (cable comp.): mivel a kamerafej akár több 10 méterre is lehet az RCU-tól, ez a kábelhossz már elég hosszú ahhoz, hogy rajta komoly feszültségesés és igy jelcsillapodás lépjen fel. A kábelkompenzáció ezen igyekszik segiteni: a potival fix távolságértékeknek (20m, 50m és 100m) megfelelö kompenzációt (a távolság okozta csillapitásnak megfelelö extra erösitést) választhatunk ki a megfelelö jelszint biztositása végett. - H és Sc fázis (H-phase és Sc-phase) - Iris: ezzel a potival a kamera irisze az RCU-ról is vezérelhetö, mi ezt a funkciót nem használjuk, ezért az Auto állás az alapértelmezett. Az irisz állitása a kameraman feladata. - Auto/Man, R-Y, B-Y és Total Pad (csak az RCU4-en): ha az RCU-t Auto állásról Manual állásba kapcsoljuk, akkor a fehérezést kézzel állithatjuk be. Ilyenkor az ATW funkció a kamerán nem müködik! Manuális fehérezéskor a kamerának szintén fehéret kell mutatni, elhomályositani, majd a vektorszkóp alapján az R-Y és B-Y gombok állitásával a szkópon a fehérnek megfelelö pontot az origóba kell eltolni. Ha a pont az origóba került, akkor tökéletes a kamera fehérezése. A Total Pad poti a kamera feketeszintjét állitja, ld. a feketeszint beállitása lépést! 5 Hogy miért pont az RCU2? Azért, mert az RCU4-et mindenképpen a hozzá tartozó kamerával használjuk, az RCU1-nek pedig gyenge a tápja, de a tapasztalatok is azt mutatták, hogy a 370 az RCU2-vel müködik a legjobban együtt.

14 10. ábra A BSS egyik kamera vezérlö egysége Egy modern RCU rengeteg funkcióhoz és paraméterhez való hozzáférést biztosit, ráadásul általában távoli vezérlö panelek (Remote Control Panel, RCP) kapcsolódnak hozzájuk a vezérlöben. Adás elött a képmérnök (külön poszt!) feladata a kamerák feketeszintjének helyes beállitása, a kamerák befehérezése és adás alatt az irisz állitása, ill. fehéregyensúly folyamatos korrekciója, ha szükséges TBC A Time Base Corrector (TBC) névre hallgató eszköznek többféle feladata van, a legfontosabb, hogy biztositsa az egy rendszerben müködö különféle eszközök szinkronban (fázisban) futását, ezért a TBC-ken állitható a rajtuk keresztül vezetett videojel H és Sc fázisa. Kezdetben az idöalap korrekciót az analóg videomagnóknál alkalmazták, ahol a lejátszott videojel üteme a magnó mechanikájától függött: a mechanika pontossága és a szalag vezetése ugyanis bizonytalanságot vitt a szalagra felirt sávok leolvasásába. Ez a bizonytalanság pedig azt eredményezte, hogy bizonyos sávokat rövidebb, más sávokat hosszabb idö alatt olvasott le a fej, ezért a kiolvasott sorok ideje eltért egymástól és a szabványos értéktöl. Ezt mindenképpen korrigálni kellett, ezért születtek meg az elsö TBC áramkörök. A TBC-ket késöbb arra kezdték használni, hogy a nagyobb rendszerekben, ahol több forrást kell szinkronban futtatni, az egyes eszközöket egymáshoz fázisban tudják járatni. Ez azt jelenti, hogy az egyes forrásokból érkezö videojeleket úgy csúsztatják el az idöben (késleltetik vagy siettetik), hogy azok a videopult bemenetén szinkronban (azonos fázisban) legyenek. Ezt a csúsztatást a TBC-k végzik. A TBC-nek két fö bemenete van: egy analóg kompozit video bemenet és egy szinkronjel bemenet. A TBC tulajdonképpen azt csinálja, hogy a kompozit bemenetéröl beolvas egy képnyi információt a memóriájába, ahonnan már a szinkronjel ütemében olvassa ki a képet. Igy a TBC a kimenetén stabil, a referenciával szinkronban lévö videojelet szolgáltat. Ha a forrás jel siet a referenciához képest, akkor a TBC egyszerüen késlelteti a videojelet és a képeket idöben késöbb játsza ki. Ha a bemenö forrás jele késik a referenciához képest, akkor a videojelet siettetni kell. Ezt a TBC úgy éri el, hogy kihagy egy (esetleg több) képet, igy utoléri a referenciát és innentöl kezdve már szinkronban tudja kiadni a forrás képét. A TBC-k a referenciával való szinkronitást a H-phase és Sc-phase állitásával tudják biztositani. A szinkronban futó és stabil videojel biztositása mellett a TBC-k képesek a videojel technikai paramétereinek, például a jelszinteknek az állitására is. A Video Level potival a világosságjel csúcsértékéhez (a fehér szinhez) tartozó jelfeszültség-értéket, a fehérszintet változtathatjuk. Ez azt jelenti, hogy a PAL szabványnak megfelelö 1V amplitúdót kell beállitani a potival a szinsávábra fehér sávjának szintjének. A Chroma Level csak a szinkülönbségi jelek amplitúdóját változtatja (gyengiti vagy erösiti), ezek szintjét a referencia

15 szintjével azonosra kell állitani. A Black Level a feketeszintet (szinkronszintet) állitja, részletesen ld. a feketeszint beállitása résznél. A TBC-k harmadik képessége, hogy meg tudják fogni a videojel egyetlen képét vagy félképét, igy a megfogott kép akkor is rendelkezésre áll, ha a forráseszközt közben másra használjuk. A funkció neve a Frame, illetve Field Freeze. Ha a TBC fog egy képet, akkor a gomb alatt egy zöld LED világit. Ezt a funkciót tipikusan logo generáláshoz használjuk. A rackszobában a TBC-k az RCU-k alatt helyezkednek el, a BSS négy TBC-vel rendelkezik, ebböl jelenleg három (TBC1, TBC2 és TBC3) müködik megbizhatóan A video mátrix A stúdiós videorendszer középpontjában egy ún. video mátrix áll, amely képes tetszöleges bemenetét tetszöleges kimenetével összekötni, akár többszörösen is (ugyanaz a bemenet egyszerre több kimenetre is kapcsolható). A BSS-ben egy 64x80-as mátrix van, ami azt jelenti, hogy a mátrixnak 64 bemenete és 80 kimenete van. Mivel a PAL kompozit videojel igen összetett (össze van szöve benne a világosság és a szinkülönbségi jelek), ezért nem osztható szét egyszerü párhuzamositással, mint az audio. A videojel szétosztásához a szétosztásra dedikált speciális eszközökre, ún. video szétosztó erösitökre (Video Distributor Amplifier, VDA) van szükség. Ezért a mátrix bemenetei tulajdonképpen ilyen szétosztó erösitök. A BSS mátrix bemenetei 64 darab VDA egy-egy bemenetét jelentik. Egy VDA az egyetlen bemenetét 8 kimenetre tudja szétosztani. Egy kapcsoló kártya olyan, hogy 16 bemenete és 10 kimenete van, ezért 4 ilyen kártya képes a teljes mátrix 10 kimenetének a kapcsolására. Mivel a 4 kártyán 4x16=64 bemenet van, igy a mátrix bármelyik bemenete rákapcsolható a kérdéses 10 kimenetre. A vezérlés gondoskodik arról is, hogy a négy kártya közül egyszerre csak egy lehessen aktiv. Mivel a teljes mátrixban 8 ilyen egység van, igy adódik ki a 80 kimenet. A mátrix kimenetei közül az utolsó 16 szabad, ezek a VDA-k fölé patch panelre vannak kivezetve a rackben. Ezekre a kimenetekre tetszölegesen kapcsolhatunk mi magunk bármit, majd a patchpanelröl elvezetve a jelet felhasználhatjuk. A mátrix elsö három kapcsoló egysége (az elsö 60 kimenet) MOC-on keresztül vezérelhetö (ld. következö pont), a legalsó, negyedik azonban nem, igy azt magán a mátrixon, manuálisan kell kapcsolni A MOC A MOC a Matrix Operation Console röviditésböl ered, a program egy grafikus felhasználói felületet ad a mátrix (az elsö három VDA) vezérlésére. Grafikusan megjeleniti a képpult bemeneteit, kimeneteit, valamint ad egy listát a rendelkezésre álló eszközökröl (RCU-k, TBCk, a pult be és kimenetei, VTR-ek). Igy a videotechnikusnak nincs más dolga, mint a megfelelö eszközt a megfelelö be vagy kimenethez húzni, és innentöl kezdve a kapcsolás teljesen automatikus. A MOC lehetöséget biztosit a szokásos elrendezésen kivül egyéni igényeknek megfelelö összeköttetések kialakitására is a Custom fül alatt. Itt egy tetszöleges eszköz kimenetét kapcsolhatjuk össze egy tetszöleges másik eszköz bemenetével.

16 A Monitors fül alatt a vezérlöben található monitorfalon elhelyezett monitorokra kiadott képet állithatjuk be. Egyenként megadhatjuk, hogy melyik monitoron melyik eszköz képét szeretnénk látni. A System Ops fül alatt érdemes elmenteni a beállitott konfigurációt, bár lefagyáskor a program automatikusan az utolsó kapcsolást tölti vissza. Idönként hasznos lehet a Reset Client parancs kiadása is A video pult A video pult egy olyan eszköz, amelynek több bemenete és egy fö program kimenete van. A pult kezelöje, a képvágó határozza meg, hogy az elérhetö bemenetek közül éppen melyik kerüljön a pult PGM kimenetére, illetve ezen keresztül adásba. Tehát a video pult határozza meg, hogy melyik eszköz képe kerüljön adásba. A stúdió JVC pultjának 8 bemenete van (ezek mindegyike a MOC-ból elérhetö), ez a 8 bemenet ki van vezetve a pult A, B és C sorára. A sorok mellett található két fader kar, amelyek a következöre jók: ha az alsó fader kar C állásban van, akkor a pulton a C sor aktiv, a pult PGM kimenetére az a bemenet kerül, ami a C soron van kiválasztva. Ha az alsó fader kar felsö állásban van, tehát a MIX/SE opció aktiv, akkor a felsö fader kar állásától függö képtartalom kerül a kimenetre. Ha a felsö faderkar felsö végállásban van, akkor az A sor aktiv, ha alsó végállásban van, akkor a B sor aktiv. Ha a kar valahol a két szélsö pont között van, akkor a kiválasztott effektnek megfelelö, összemixelt képtartalom megy a kimenetre, feltéve hogy az alsó faderkar továbbra is a felsö, MIX/SE állásban van. 11. ábra A BSS video pultja A pult képes bizonyos effektek generálására, például úszás, wipe, stb. Ezeket az effekteket csak az A és B sor között lehet megcsinálni, tehát ha úszni akarunk a CAM2-böl a CAM3 képébe, akkor az A soron már aktiv a CAM2, a B soron kiválasztjuk a CAM3-at, majd a felsö faderkart lehúzzuk A-ból B-be. Ezzel megtörtént az úszás. Ezalatt az alsó faderkarnak végig MIX/SE állásban kell lennie. Ha áthúzzuk az alsó faderkart, akkor az mindig úszást végez a C sor és az A vagy B sor között. Más effektet az alsó faderkarral nem lehet csinálni.

17 Van a pulton egy negyedik sor is, ez a PVW vagyis preview. Alapvetöen, ha egy forrást kiválasztunk a PVW soron, akkor az a PGM kimenetre nem kerül ki, csak a PULT PVW kimenetre (kivétel: AUTOTAKE, ld. késöbb). Ezért ha monitorra kötjük a PULT PVW kimenetet, akkor a monitoron nézve az A és B soron összeállithatunk egy tetszöleges effektet (pl. Sörsor alatt a kérdés kék hátterére betesszük Pitypang fejét a bal felsö sarokba), majd ha készen vagyunk, akkor az alsó faderkarral átúszunk a C sorról az SE sorra (A és B sor együttes effektje). A PVW sor akkor is hasznos, ha a kamerák képét szeretnénk összehasonlitani. Mivel a monitorok beállitásai eltérnek egymástól, ezért célszerü ugyanazon a monitoron megnézni minden eszköz képét. Ezt könnyen megtehetjük a pult PVW során. Ha az alsó faderkar C állásban van, akkor müködik az ún. Autotake funkció: kiválasztunk egy tetszöleges forrást a PVW soron, majd az AUTOTAKE gombot megnyomva a pult PGM kimenetén megjelenik a PVW soron kiválasztott forrás képe. A hatás egyenértékü azzal, mintha a C soron választottuk volna ki ugyanezt a forrást. A video pult további szolgáltatása a downstream keyer vagy DSK, ami hasonlit a kulcsoláshoz. A DSK bemenetre adott fekete-fehér képböl a pult kiszüri a fekete vagy fehér (neg vagy pos kulcsolás) részeket és helyettesiti a PGM kimenet tartalmával, a másik szinü részt pedig felhelyezi a képre. A megmaradt rész tetszölegesen egyszinüre kiszinezhetö, illetve a megmaradt rész erössége beállitható. Tipikusan a BSS logo DSK-val szokott felkerülni a képre. A pult PGM kimenetére további két gomb is hatással van. Ezek az effektek pozicionálásához szükséges joystick alatt találhatók. A jobb szélsö gomb a MasterBlack, amelynek megnyomása után néhány másodperccel a pult PGM kimenete feketébe úszik! A pult normál üzemállapotba a középsö, EFF gomb megnyomásával hozható. A stúdió JVC pultja analóg kompozit PAL jelekkel dolgozik, ami azt jelenti, hogy a bemenetére adott PAL jeleket dekódolja, elvégzi a szükséges effekteket, majd az igy összeállt jelet újra PAL normájúvá kódolja. Ez a dekódolás-újrakódolás nem tesz igazán jót az elérhetö képminöségnek DME (Digital Multi Effect) A Digital Multi Effect berendezés a vezérlöben található a pult mellett, és arra jó, hogy két forrás képe között ne vágással, hanem látványos effektekkel váltsunk. A DME által megvalósitott különféle effektek számokkal azonositottak, hogy az egyes effektnek mi a száma, az egy görgöröl olvasható le, ahol az effekteket kis ábrák jelképezik. A DME-nek két bemenete van és egy kimenete, az eszköz a két bemenetére adott kép közötti váltás során valósitja meg a kiválasztott effektet, majd a kiszámolt képet a kimenetére adja. A DME alkalmazása néhány sajátos megfontolást követel, ezekröl bövebben a DME-s videorendszer összerakásánál lesz szó A hullámalak monitor (Waveform Monitor, WFM) A hullámalak monitor egy olyan speciális oszcilloszkóp, ami képes a PAL formátumú videojel egyetlen sorát megjeleniteni, igy lehetövé teszi a jelen különféle paraméterek beállitását. A waveform egyetlen tv-sor idöfüggvényét rajzolja fel, tehát a vizszintes tengelyen az idö van, a függölegesen pedig az amplitúdó, vagyis a világosságtartalom. Mivel a szinsávábra szinei egyre kisebb világosságtartalmúak, ezért a szkópon a sorszinkronjel után egy csökkenö

18 amplitúdójú, lépcsös jelet látunk (ld. 8. ábra). A jelnek 8 lépcsöje van, minden egyes diszkrét szint megfelel a szinsávábra egy-egy sávjának. Mivel a legbaloldalibb szin a fehér, ezért a sorszinkronjel után közvetlenül a világosságjel felveszi a lehetséges legnagyobb feszültség értéket. A waveform skálája különbözö a kijelzö két oldalán: a bal oldalon a 0 jelenti a szinkron- vagy feketeszintet, a 100 pedig a 100%-os amplitúdót, vagyis a fehér szint. A jobb oldali skála a videojel szintjét V-ban fejezi ki, igy a feketeszinthez a szabvány szerinti 0,3V tartozik, mig a 100%-hoz az 1V. A sorszinkronjel alja a 0V. 12. ábra A PAL szinsáv két sorának képe a hullámalak monitoron Az ábrán egy olyan videojel két sorát látjuk, amely a szabványos szinsávábrát eredményezi. A videojel feketeszintje (vagy szinkronszintje) a % skálán a 0%-nál, a feszültségszint skálán a 0,3V-nál van, a fehér szinhez tartozó jelszintnek a 100%-nál van a helye (tehát ez a beállitás kicsit túlvezérelt videojelet ad) A vektorszkóp (Vectorscope) A vektorszkóp a PAL jel szineinek ellenörzésére szolgáló különleges szkóp. A vektorszkóp vizszintes eltéritését az U szinkülönbségi jel, a függöleges eltéritését pedig a V szinkülönbségi jel vezérli. Igy a szkópon tulajdonképpen a szinteret látjuk. Minden egyes szinnek egy-egy pont felel meg ebben a derékszögü koordinátarendszerben, aminek a két tengelye az U és a V. Igy jól definiált helye van a szintérben a 3 alapszinnek és a komplementer szineiknek is. Mivel a fehér és a fekete pontban R=G=B, ezért U=V=0, tehát a fekete és a fehér szin a koordinátarendszer origójában van. A szkóp képernyöjén egy nagy négyzet és benne négy kis négyzet jelöli minden egyes alapszinre és a komplementer szinekre, hogy elméletileg hol lenne a helyük a szintérben. A beállitások célja az, hogy az egyes szineknek megfelelö képpontok ezekbe a kis négyzetekbe, de lehetöleg a nagy négyzeten belülre kerüljenek. Vagyis a szinsávábra 6 szinének megfelelö 6 szinpontot a neki megfelelö négyzetekhez kell igazitani, mert ekkor helyes a beállitás.

19 A vektorszkóp kijelzi a burstöt is, a képernyön 75% és 100% jelzi a kétfajta szinsávnak megfelelö pontot. A vektorszkóp kalibrálásakor a szkóp erösitését úgy kell beállitani, hogy a burst a 75% pontba kerüljön. A vektorszkópon minden egyes szinhez két képpont tartozik, ennek oka, hogy a PAL normában a burst pillanatnyi fázisa soronként invertálva van. Mindkét fázisú burst hordoz szininformációt ugyanarra a szinre, ezért tartozik két képpont minden szinhez. Helyes beállitás esetén természetesen mindkét sorban ugyanazt a szint kell kapnunk, ezért a két pont egymásra esik. 13. ábra A PAL szinsáv képe a vektorszkópon

20 3.3. A stúdió video rendszerének összerakása A videotechnikus feladata a BSS-ben az, hogy adás, illetve közvetités elött összerakja, kiépitse és beállitsa a video rendszert, adás alatt képvágóként tevékenykedjen, majd az adás után alaphelyzetre bontsa szét a rendszert. A videotechnikus feladatai a következök: 1. A videotechnikusnak elméletileg nem feladata a kamerák elöpakolása, az állványok összeszerelése és a kamerák állványra helyezése. Ez az operatörök dolga. 2. Feladata viszont az, hogy az elöpakolt kamerákra feltegye a kamerakábeleket. Elméletileg minden egyes kamerához dedikált CCU tartozik, ez a stúdióban csak részben teljesül. A Panasonic F350 kamerákhoz eredetileg az RCU4 tipusú kameravezérlök tartoznak, ezért az RCU4-et érdemes valamelyik F350 kamerához csatlakoztatni. Az RCU4-re a fekete szinü és CAM4 számozással ellátott kamerakábel csatlakozik, ezért a fekete kamerakábelt általában valamelyik F350 kamerára csatlakoztatjuk. Az RCU2-höz csatlakozó kamerakábel stúdiótér felöli végén olyan csatlakozó van, ami a Sony DSR370 kamerával kompatibilis, ezért az RCU2-re mindig a 370-et kell kötni. A másik piros kábel és igy az RCU1 a másik F350 kameráé. 3. A következö lépés a rendszer bekapcsolása: a rackszobában be kell kapcsolni a két monitort, a két szkópot, a három RCU-t, a három TBC-t (TBC1-TBC3), a video pultot, a szinkrongenerátort (ezek ilyen sorrendben, felülröl lefelé helyezkednek el a rackben), a video mátrixot (VDA1-VDA4) és a feliratozó gépet, a Dubnert. A Dubner fökapcsolója az eszköz hátulján van, a többi eszköz elölröl kapcsolható be. Ezek után bekapcsolhatjuk a kamerákat és a mátrixot vezérlö PC-t a pult alatt (a vezérlöben). 4. A szkópok kalibrálására azért van szükség, mert nem tudhatjuk, hogy a szkóp éppen milyen beállitásokkal üzemel. Ezért a rack aljában található szinkrongenerátor tesztábra kimenetéröl veszünk egy helyesen beállitott teszt szinsávábrát, amit a szkóp bemenetére kapcsolunk. A szinkrongenerátor teszt kimenete a mátrixra csatlakozik, ezt a jelet kell a mátrix 30-as bemenetére kötni, mert a 30-as bemenet össze van kötve a szkópok B bemenetével és a jobb oldali rack monitorral. Ekkor meg kell jelennie egy szinsávábrának a monitoron. Ha a waveform-ot Channel B-re állitjuk, akkor helyesen beállitott szkóp esetén látnunk kell a PAL videojel egy sorát. Ha nem látjuk, akkor a vizszintes és függöleges pozicionálást kell addig tekergetni, amig a jel meg nem jelenik a kijelzön. (Ha nem jön jel a szinkrongenerátorból, akkor csak egy vizszintes vonalat látunk.) Ha megtaláltuk, akkor a PAL jel szinkronszintjét (feketeszintjét) a szkóp 0 vonalához (vagy 0,3 V a jobb oldali skálán) kell függölegesen igazitani. Ha ez megvan, akkor a függöleges nagyitást úgy kell beállitani, hogy a fehér szinsávhoz tartozó videojel részlet a 100%-nál legyen. A vektorszkóp kalibrálása úgy történik, hogy miután Channel B-re állitottuk a szkópot, összehúzzuk a burstnek megfelelö két szinpontot, és a szkóp nagyitását úgy állitjuk be, hogy a már összehúzott pont a 75%-nak megfelelö pontba essen. A beállitások után a szkópokat visszaállitjuk Channel A-ra, mert normál müködéskor a szkópok A bemenetére érkezik a videojel. 5. A kamerákat szinsáv (Bar) üzemmódra kapcsoljuk, ha nem látunk valamelyik kamerán szinsávot, akkor a hozzá tartozó RCU Bar kapcsolóját is át kell kapcsolni.

21 6. Összeállitjuk magát a rendszert a MOC segitségével: egy szokásos adáson kezelnünk kell 3 kamera képét, a bejátszásokat a DSR45 DVCAM magnóról, DVD-röl és a BIT-röl. Ezek az eszközök mind egy rendszerbe kerülnek, ezért mindegyik eszköznek tökéletes szinkronban kell járniuk. Ezért mindegyik eszköz kap egy szinkronjelet (GenLock). Az RCU-knak adható szinkronjel, de a magnóknak és a DVD-nek nem, ezért öket át kell füzni a TBC-ken, amiknek már adható szinkronjel. Tehát a 3 RCU mellett szükségünk lesz annyi TBC-re is, ahány forrásból szeretnénk bejátszani. Ezért a pult bemenetére kapcsoljuk az RCU1-et, az RCU2-t és az RCU4-et (RCU3 jelenleg betegállományban van), valamint a TBC1-et, a TBC2-t és a TBC3-at. Ha ezzel megvagyunk, akkor konfigolt a pult bemenete a végsö beállitásokhoz. Következö lépésként a monitorfalat kell konfigurálnunk, hogy lássuk is az egyes eszközök képeit. Szokásosan a következö eszközök képeit tesszük a monitorokra: RCU1, RCU2, RCU4, TBC1, TBC2, TBC3, PULT PGM és PULT PVW. A Dubner három monitorát is a video technikusnak kell beállitania, ez a három monitor a Dubner kezelöje elött található és a MOC-ban is külön helye van. Végül a PULT PGM kimenetet a Rack Monitorhoz kötjük, hogy a rackszobában a szkópokon a pulton kiválasztott jelet lássuk (Channel A). Fontos, hogy a nyolcas monitor csak akkor müködik helyesen, ha bekapcsolás után az 1-es csatornára kapcsol. Ha nem igy tesz, akkor ki kell kapcsolni és újra kell próbálkozni. Végül kialakitjuk a rendszer pult utáni részét is: a PULT PGM kimenet közvetlenül kapcsolódik a Dubnerre, az adásrögzitéshez, ami általában VTR2 DVD-Recorder vagy esetleg a VTR4 DVCAM magnó az adás jellegétöl függöen. A pult kimenetét az RCU1 AUX IN bemenetére is rá szoktuk kötni, mert az RCU1 külsö jelek fogadására alkalmas bemenete tovább van füzve a többi RCU felé (loop), és igy az erre a bemenetre kötött programot a kameramanok a kamerán a RET gomb megnyomásával visszatérö videoként látják. Legvégül pedig adásba kötjük az egész rendszert azzal, hogy az ON_AIR_1-et a lánc végére kötjük. Igy ha az adáskapcsolót lekapcsoljuk, akkor az élö adás és a pult kimenete kerül adásba. 7. A következö lépés a fázisolás elvégzése: kiválasztjuk valamelyik RCU-t referenciának, ez általában az RCU4 szokott lenni. A pulton kiválasztjuk ezt az RCU-t, hogy a rackszobában a szkópon az RCU4 képe jelenjen meg (a MOC-ban a PULT_PGM kimenetet kötöttük a Rack Monitor (SCOPE_IN_A) bemenetére!). Ekkor ellenörizzük, hogy a szinkronszint a waveform monitor 0 szintjénél van-e (ez amplitúdóban 0.3V-ot jelent), majd beállitjuk a szinsáv felsö sávjának a szintjét %-ra. (Azért nem 100%-ra állitjuk, hogy az esetleges túllövéseknek maradjon egy kis tartalék, ugyanis az eszközök az 1V-nál nagyobb amplitúdójú jeleket levágják, illetve egyes eszközök érzékenyek a túllövésre. (Biztos ami biztos. ) Ezt az RCU Y erösitésével tehetjük meg. Ha megvan a fehérszint, akkor belöjük a H-phaset, akkor helyes a beállitás, ha a szinsáv két szélén ugyanannyi látszik a fehér és a fekete sávból is, tehát a szinsáv középen van. Ha ez is megvan, akkor következik a szinek helyrerakása. A szinsáv szineiböl látszik, hogy az Sc fázis nagyjából rendben van-e, ha a szinsáv szinei invertáltak vagy nem a szokványosak, akkor 90 fokot vagy még többet kell rajta forditanunk a durva Sc-phase potival. Ha a szinsáv szinei nagyjából helyesek, akkor a Chroma poti tekergetésével a vektorszkópon megjelenitett szinek amplitúdóját tudjuk állitani. A beállitás akkor helyes, ha kinézve egy szint, az adott szinhez tartozó pont benne van a neki megfelelö négyzetrácsban. Végül az Sc Fine potival összehúzzuk a vektorszkópon az adott szinhez tartozó két pontot, a rács közepébe. Ha ez is megvan, akkor a referenciánk beállitása kész. Következö lépésként kiválasztjuk valamelyik eszközt (általában valamelyik másik RCU-t) és beállitjuk a szintjeit. Az RCU1 és RCU2 esetében nincs Y és Chroma poti, ekkor a

Mé diakommunika cio MintaZh 2011

Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mé diakommunika cio MintaZh 2011 Mekkorára kell választani R és B értékét, ha G=0,2 és azt akarjuk, hogy a szín telítettségtv=50% és színezettv=45 fok legyen! (gammával ne számoljon) 1. Mi a különbség

Részletesebben

Dinnyeválogató v2.0. Típus: Dinnyeválogató v2.0 Program: Dinnye2 Gyártási év: 2011 Sorozatszám: 001-1-

Dinnyeválogató v2.0. Típus: Dinnyeválogató v2.0 Program: Dinnye2 Gyártási év: 2011 Sorozatszám: 001-1- Dinnyeválogató v2.0 Típus: Dinnyeválogató v2.0 Program: Dinnye2 Gyártási év: 2011 Sorozatszám: 001-1- Omron K3HB-VLC elektronika illesztése mérlegcellához I. A HBM PW10A/50 mérlegcella csatlakoztatása

Részletesebben

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ

Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Műszertechnikai és Automatizálási Intézet MÉRÉSTECHNIKA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK ÚTMUTATÓ 20/7. sz. mérés HAMEG HM-5005 típusú spektrumanalizátor vizsgálata

Részletesebben

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG:

MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A A MONITOROKON MEGJELENÍTETT KÉP MINŐSÉGE FÜGG: MONITOROK ÉS A SZÁMÍTÓGÉP KAPCSOLATA A mikroprocesszor a videókártyán (videó adapteren) keresztül küldi a jeleket a monitor felé. A videókártya a monitor kábelen keresztül csatlakozik a monitorhoz. Régebben

Részletesebben

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással

A tervfeladat sorszáma: 1 A tervfeladat címe: ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással .. A tervfeladat sorszáma: 1 A ALU egység 8 regiszterrel és 8 utasítással Minimálisan az alábbi képességekkel rendelkezzen az ALU 8-bites operandusok Aritmetikai funkciók: összeadás, kivonás, shift, komparálás

Részletesebben

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés

Elektronikus műszerek Analóg oszcilloszkóp működés 1 1. Az analóg oszcilloszkópok általános jellemzői Az oszcilloszkóp egy speciális feszültségmérő. Nagy a bemeneti impedanciája, ezért a voltmérőhöz hasonlóan a mérendővel mindig párhuzamosan kell kötni.

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE1302

Elektronika 2. TFBE1302 Elektronika 2. TFBE1302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt.

Digitális mérőműszerek. Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt Hiradástechnikai Villamosmérnök Szinusz Hullám Bt. MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális jel esetében?

Részletesebben

Digitális mérőműszerek

Digitális mérőműszerek KTE Szakmai nap, Tihany Digitális mérőműszerek Digitális jelek mérése Kaltenecker Zsolt KT-Electronic MIRŐL LESZ SZÓ? Mit mérjünk? Hogyan jelentkezik a minőségromlás digitális TV jel esetében? Milyen paraméterekkel

Részletesebben

Színek 2013.10.20. 1

Színek 2013.10.20. 1 Színek 2013.10.20. 1 Képek osztályozása Álló vagy mozgó (animált) kép Fekete-fehér vagy színes kép 2013.10.20. 2 A színes kép Az emberi szem kb. 380-760 nm hullámhosszúságú fénytartományra érzékeny. (Ez

Részletesebben

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Receiver Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWR 2 1. Általános leírás A TWR (Twisted Pair Receiver) csavart érpáron érkező differenciális videojelet alakítja vissza koaxiális

Részletesebben

Összeadó színkeverés

Összeadó színkeverés Többféle fényforrás Beépített meghajtás mindegyik fényforrásban Néhány fényforrásban beépített színvezérlő és dimmer Működtetés egyszerűen 12V-ról Színkeverés kézi vezérlővel Komplex vezérlés a DkLightBus

Részletesebben

Modulációk vizsgálata

Modulációk vizsgálata Modulációk vizsgálata Mérés célja: Az ELVIS próbapanel használatának és az ELVIS műszerek, valamint függvénygenerátor használatának elsajátítása, tapasztalatszerzés, ismerkedés a frekvencia modulációs

Részletesebben

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap

Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium VIDOC-JANUS Twisted Pair Transmitter Terméklap Hexium Kft. VIDOC-JANUS-TWT 2 1. Általános leírás A TWT (Twisted Pair Transmitter) koaxiális kábelen érkező videojelet fogad, átalakítja differenciális

Részletesebben

Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése

Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Alapvető Radar Mérések LeCroy oszcilloszkópokkal Radar impulzusok demodulálása és mérése Összefoglalás A radar rendszerekben változatos modulációs módszereket alkalmaznak, melyek közé tartozik az amplitúdó-,

Részletesebben

GOKI GQ-8505A 4 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ. Felhasználói kézikönyv

GOKI GQ-8505A 4 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ. Felhasználói kézikönyv GOKI GQ-8505A 4 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ Felhasználói kézikönyv A dokumentáció a DELTON KFT. szellemi tulajdona, ezért annak változtatása jogi következményeket vonhat maga után. A fordításból, illetve a nyomdai

Részletesebben

Elektronika 2. TFBE5302

Elektronika 2. TFBE5302 Elektronika 2. TFBE5302 Mérőműszerek Analóg elektronika Feszültség és áram mérése Feszültségmérő: V U R 1 I 1 igen nagy belső ellenállású mérőműszer párhuzamosan kapcsolandó a mérendő alkatrésszel R 3

Részletesebben

Köszönjük, hogy a MELICONI termékét választotta!

Köszönjük, hogy a MELICONI termékét választotta! H Köszönjük, hogy a MELICONI termékét választotta! AV 100 jelátadó segítségével vezeték nélkül továbbíthatja audio/video készülékeinek (videó lejátszó, DVD, dekóder/sat, videokamera) jelét egy második

Részletesebben

A színérzetünk három összetevőre bontható:

A színérzetünk három összetevőre bontható: Színelméleti alapok Fény A fény nem más, mint egy elektromágneses sugárzás. Ennek a sugárzásnak egy meghatározott spektrumát képes a szemünk érzékelni, ezt nevezzük látható fénynek. Ez az intervallum személyenként

Részletesebben

1. A berendezés programozása

1. A berendezés programozása 1. A berendezés programozása Az OMRON ZEN programozható relék programozása a relé előlapján elhelyezett nyomógombok segítségével végezhető el. 1. ábra ZEN vezérlő előlapja és a kezelő gombok Ha a beállítások

Részletesebben

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor

2000 Szentendre, Bükköspart 74 WWW.MEVISOR.HU. MeviMR 3XC magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR 3XC Magnetorezisztív járműérzékelő szenzor MeviMR3XC járműérzékelő szenzor - 3 dimenzióban érzékeli a közelében megjelenő vastömeget. - Könnyű telepíthetőség. Nincs szükség az aszfalt felvágására,

Részletesebben

GOKI GQ-8505B 8 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ. Felhasználói kézikönyv

GOKI GQ-8505B 8 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ. Felhasználói kézikönyv GOKI GQ-8505B 8 CSATORNÁS KÉPOSZTÓ Felhasználói kézikönyv Műszaki jellemzők - Egyszerre 4/8 kamera csatlakoztatható Állítható fényerő, kontraszt, telítettség, színárnyalat és élesség - Magas felbontás

Részletesebben

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység. VDT10 Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT10. VDT10 Leírás v1.4.pdf

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység. VDT10 Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT10. VDT10 Leírás v1.4.pdf 2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység VDT10 Felhasználói és telepítői kézikönyv VDT10 VDT10 Leírás v1.4.pdf Tartalomjegyzék 1. Monitor és funkciók...3 2. Monitor felszerelése...3 3. Alap funkciók

Részletesebben

C2RF Többzónás programozható vezeték nélküli digitális szobatermosztát

C2RF Többzónás programozható vezeték nélküli digitális szobatermosztát Többzónás programozható vezeték nélküli digitális szobatermosztát Termékjellemzők: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 Kijelezhető hőmérséklet tartomány: 0 C - 40 C (0,1 C lépésekben) Hőmérséklet állítási tartomány:

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai

Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai Képszerkesztés elméleti feladatainak kérdései és válaszai 1. A... egyedi alkotóelemek, amelyek együttesen formálnak egy képet. Helyettesítse be a pixelek paletták grafikák gammák Helyes válasz: pixelek

Részletesebben

VDT10 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT10/D7 sorozatú készülékekhez

VDT10 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT10/D7 sorozatú készülékekhez VDT10 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT10/D7 sorozatú készülékekhez Tartalomjegyzék 1. Monitor és funkciók...3 2. Monitor felszerelése...3 3. Alap funkciók működése...4 4. Belső hívások...4 5. Felhasználói beállítások

Részletesebben

B8. A CIE 1931 SZÍNINGER-MÉRŐ RENDSZER ISMERTETÉSE;

B8. A CIE 1931 SZÍNINGER-MÉRŐ RENDSZER ISMERTETÉSE; B8. A CIE 1931 SZÍNINGER-MÉRŐ RENDSZER ISMERTETÉSE; A CIE DIAGRAM, A SZÍNEK ÁBRÁZOLÁSA A DIAGRAMBAN;A NYOMTATÁSBAN REPRODUKÁLHATÓ SZÍNTARTOMÁNY SZÍNRENDSZEREK A színrendszerek kialakításának célja: a színek

Részletesebben

VDCU használati utasítás

VDCU használati utasítás VDCU használati utasítás A VDCU a 2 vezetékes Futura Digital rendszerhez tervezett többfunkciós eszköz. 2 db CCTV kamera csatlakoztatható felhasználásával a rendszerhez, továbbá világítás vagy zárnyitás

Részletesebben

Képszerkesztés elméleti kérdések

Képszerkesztés elméleti kérdések Képszerkesztés elméleti kérdések 1. A... egyedi alkotó elemek, amelyek együttesen formálnak egy képet.(pixelek) a. Pixelek b. Paletták c. Grafikák d. Gammák 2. Az alábbiak közül melyik nem színmodell?

Részletesebben

VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez

VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez VDT25 HASZNÁLATI UTASÍTÁS VDT/TD5 sorozatú készülékekhez Tartalomjegyzék 1. Monitor és funkciók...3 2. Monitor felszerelése...3 3. A kezdő képernyő...4 4. Alap funkciók működése...4 5. Belső hívások...5

Részletesebben

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Kameraillesztő. VDCU Felhasználói és telepítői kézikönyv VDCU. VDCU Leírás v1.0.pdf

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Kameraillesztő. VDCU Felhasználói és telepítői kézikönyv VDCU. VDCU Leírás v1.0.pdf 2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Kameraillesztő VDCU Felhasználói és telepítői kézikönyv VDCU VDCU Leírás v1.0.pdf Tartalomjegyzék 1 Készülék felépítése...3 2 Műszaki paraméterek...3 3 DIP kapcsolók beállítása...4

Részletesebben

CPA 601, CPA 602, CPA 603

CPA 601, CPA 602, CPA 603 CPA 601, CPA 602, CPA 603 Infravörös távvezérlő rendszer Felhasználói kézikönyv Olvassa el a teljes kezelési útmutatót a használatba helyezés előtt! A helytelen használat visszafordíthatatlan károkat okozhat!

Részletesebben

TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek

TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek TORKEL 840 / 860 Akkumulátor terhelőegységek Az erőművekben és transzformátor alállomásokon lévő akkumulátortelepeknek hálózat kiesés esetén készenléti energiát kell szolgáltatniuk. Sajnálatos módon az

Részletesebben

Első egyéni feladat (Minta)

Első egyéni feladat (Minta) Első egyéni feladat (Minta) 1. Készítsen olyan programot, amely segítségével a felhasználó 3 különböző jelet tud generálni, amelyeknek bemenő adatait egyedileg lehet változtatni. Legyen mód a jelgenerátorok

Részletesebben

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni?

Milyen elvi mérési és számítási módszerrel lehet a Thevenin helyettesítő kép elemeit meghatározni? 1. mérés Definiálja a korrekciót! Definiálja a mérés eredményét metrológiailag helyes formában! Definiálja a relatív formában megadott mérési hibát! Definiálja a rendszeres hibát! Definiálja a véletlen

Részletesebben

LED DRIVER 6. 6 csatornás 12-24V-os LED meghajtó. (RDM Kompatibilis) Kezelési útmutató

LED DRIVER 6. 6 csatornás 12-24V-os LED meghajtó. (RDM Kompatibilis) Kezelési útmutató LED DRIVER 6 6 csatornás 12-24V-os LED meghajtó (RDM Kompatibilis) Kezelési útmutató Tartsa meg a dokumentumot, a jövőben is szüksége lehet rá! rev 2 2015.09.30 DEZELECTRIC LED DRIVER Bemutatás A LED DRIVER

Részletesebben

CS Lilin PIH-800II. Kezelő

CS Lilin PIH-800II. Kezelő CS Lilin PIH-800II Kezelő Telepítési útmutató A leírás fontossági és bonyolultsági sorrendben tartalmazza a készülékre vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket. A gyakorlati lépések képpel vannak illusztrálva,

Részletesebben

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%.

Értékelés Összesen: 100 pont 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 35%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján: Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal

Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal 12. fejezet Jelalakvizsgálat oszcilloszkóppal Fűrészjel és impulzusjel megjelenítése oszcilloszkóppal Az oszcilloszkópok feszültség vagy bármilyen feszültséggé átalakítható mennyiség időbeli változásának

Részletesebben

A nagy kihívás. Digitális átállás a helyi televíziók szemszögéből Bagladi Ákos Leonardo SNS Kft.

A nagy kihívás. Digitális átállás a helyi televíziók szemszögéből Bagladi Ákos Leonardo SNS Kft. A nagy kihívás Digitális átállás a helyi televíziók szemszögéből Bagladi Ákos Leonardo SNS Kft. Miről is lesz szó? Bemutatkozás Alapfogalmak Felmerülő elvárások A Helyi Televíziós dilemma Tippek és trükkök

Részletesebben

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév

Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév Ellenőrző mérés mintafeladatok Mérés laboratórium 1., 2011 őszi félév (2011-11-27) Az ellenőrző mérésen az alábbiakhoz hasonló feladatokat kapnak a hallgatók (nem feltétlenül ugyanazeket). Logikai analizátor

Részletesebben

Perifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését

Perifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését Perifériák monitor Perifériáknak nevezzük a számítógép központi egységéhez kívülről csatlakozó eszközöket, melyek az adatok ki- vagy bevitelét, illetve megjelenítését szolgálják. Segít kapcsolatot teremteni

Részletesebben

0 Általános műszer- és eszközismertető

0 Általános műszer- és eszközismertető 0 Általános műszer- és eszközismertető A laborgyakorlatok során előforduló eszközök vázlatos áttekintésében a teljesség igénye nélkül s a célfeladatokra koncentrálva a következő oldalak nyújtanak segítséget.

Részletesebben

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok

4. témakör. Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok 4. témakör Amplitúdó moduláció AM modulátorok, demodulátorok A moduláció Célja: Spektrumformálás 1.) Az átviteli csatornához igazítani a jelspektrumot (átviteli rendszer áteresztő sávja, elektromágneses

Részletesebben

Szint és csillapítás mérés

Szint és csillapítás mérés Összeállította: Mészáros István tanszéki mérnök A mérés célja az átviteltechnikai alapméréseknél használt mérőadó és mérővevő megismerése, valamint a különböző csillapítás és szint definíciók méréssel

Részletesebben

LPT_4DM_2a. Bekötési utasítás

LPT_4DM_2a. Bekötési utasítás LPT_4DM_2a Bekötési utasítás Az LPT illesztőkártya a PC-n futó mozgásvezérlő program ki-, és bemenőjeleit illeszti a CNC gép és a PC printer csatlakozója között. Főbb jellemzők: 4 tengely STEP és DIR jelei

Részletesebben

Poolcontroller. Felhasználói leírás

Poolcontroller. Felhasználói leírás Poolcontroller Felhasználói leírás Ring Elektronika Ipari és Elektronika Kft. Budapest 1031 Pákász u. 7. Tel/Fax:+3612420718, Mobil: 06209390155 e-mail: ring.elektronika@mail.datanet.hu web: www.ringel.hu

Részletesebben

vialan OS-103 vonalfordító készülék kezelési útmutató

vialan OS-103 vonalfordító készülék kezelési útmutató vialan OS-103 vonalfordító készülék kezelési útmutató A készülék szabványos (FXS) telefonvonalak összekapcsolására szolgál. A készülékhez 9V és 20V közötti váltakozó- vagy egyenfeszültségű tápegység csatlakoztatható

Részletesebben

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet

Lakóház tervezés ADT 3.3-al. Segédlet Lakóház tervezés ADT 3.3-al Segédlet A lakóház tervezési gyakorlathoz főleg a Tervezés és a Dokumentáció menüket fogjuk használni az AutoDesk Architectural Desktop programból. A program centiméterben dolgozik!!!

Részletesebben

FL-11R kézikönyv Viczai design 2010. FL-11R kézikönyv. (Útmutató az FL-11R jelű LED-es villogó modell-leszállófény áramkör használatához)

FL-11R kézikönyv Viczai design 2010. FL-11R kézikönyv. (Útmutató az FL-11R jelű LED-es villogó modell-leszállófény áramkör használatához) FL-11R kézikönyv (Útmutató az FL-11R jelű LED-es villogó modell-leszállófény áramkör használatához) 1. Figyelmeztetések Az eszköz a Philips LXK2 PD12 Q00, LXK2 PD12 R00, LXK2 PD12 S00 típusjelzésű LED-jeihez

Részletesebben

A digitális képfeldolgozás alapjai

A digitális képfeldolgozás alapjai A digitális képfeldolgozás alapjai Digitális képfeldolgozás A digit szó jelentése szám. A digitális jelentése, számszerű. A digitális információ számokká alakított információt jelent. A számítógép a képi

Részletesebben

LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR

LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW példák és bemutatók KÉSZÍTETTE: DR. FÜVESI VIKTOR LabVIEW-ról National Instruments (NI) által fejlesztett Grafikus programfejlesztő környezet, méréstechnikai, vezérlési, jelfeldolgozási feladatok

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

1.4 fejezet. RGB színrendszerek

1.4 fejezet. RGB színrendszerek 1 1.4 fejezet. RGB színrendszerek 1. sz. ábra. Számítógépes monitorról készült nagyítás Az RGB színrendszer a katódsugárcso képernyo összeadó színképzéséhez igazodik, amely a vörös, zöld és kék színeket

Részletesebben

FÉNYERŐSSÉG-SZÉLERŐSSÉG ÉRZÉKELŐ KÖZPONT HASZNÁLATI UTASíTÁSA JOLLY-FEBO AE0711 TARTALOM

FÉNYERŐSSÉG-SZÉLERŐSSÉG ÉRZÉKELŐ KÖZPONT HASZNÁLATI UTASíTÁSA JOLLY-FEBO AE0711 TARTALOM FÉNYERŐSSÉG-SZÉLERŐSSÉG ÉRZÉKELŐ KÖZPONT HASZNÁLATI UTASíTÁSA JOLLY-FEBO AE0711 TARTALOM Paragrafus Tárgy 1. Vezérlés / Szemléltetés panel 1.1. PARANCSOK 1.2. SZEMLÉLTETÉS 2. Üzemmódok 2.1. AUTOMATIKUS

Részletesebben

Számítási feladatok a 6. fejezethez

Számítási feladatok a 6. fejezethez Számítási feladatok a 6. fejezethez 1. Egy szinuszosan változó áram a polaritás váltás után 1 μs múlva éri el első maximumát. Mekkora az áram frekvenciája? 2. Egy áramkörben I = 0,5 A erősségű és 200 Hz

Részletesebben

Kezelési leírás Agilent DSO-X 2002A

Kezelési leírás Agilent DSO-X 2002A Kezelési leírás Agilent DSO-X 2002A [1] Tartalom 1. Kezelőszervek... 3 1.1. Horizontal (horizontális eltérítés/nagyítás)... 3 1.2. Vertical (vertikális eltérítés/nagyítás)... 3 1.3. Run Control... 3 1.4.

Részletesebben

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel

A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 11. Laboratóriumi gyakorlat A/D és D/A konverterek vezérlése számítógéppel 1. A gyakorlat célja: Az ADC0804 és a DAC08 konverterek ismertetése, bekötése, néhány felhasználási lehetőség tanulmányozása,

Részletesebben

A színkezelés alapjai a GIMP programban

A színkezelés alapjai a GIMP programban A színkezelés alapjai a GIMP programban Alapok.Előtér és háttér színek.klikk, hogy alapbeállítás legyen ( d és x használata).hozzunk létre egy 640x400 pixeles képet! 4.Ecset eszköz választása 5.Ecset kiválasztása

Részletesebben

S2302RF vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát

S2302RF vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát vezeték nélküli programozható digitális szobatermosztát Termékjellemzők: 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1 1 Programozhatóság: 7 napos előre programozhatóság Kijelezhető hőmérséklet tartomány 0 C~40 C (0.1 C-os

Részletesebben

Logaritmikus erősítő tanulmányozása

Logaritmikus erősítő tanulmányozása 13. fejezet A műveleti erősítők Logaritmikus erősítő tanulmányozása A műveleti erősítő olyan elektronikus áramkör, amely a két bemenete közötti potenciálkülönbséget igen nagy mértékben fölerősíti. A műveleti

Részletesebben

Az analóg médiák: fénykép(analóg fényképezővel készített), analóg hangfelvétel, analóg videofelvétel.

Az analóg médiák: fénykép(analóg fényképezővel készített), analóg hangfelvétel, analóg videofelvétel. 6. Multimédia rendszerek fejlesztésében az egyik legfontosabb munkafázis a multimédia forrásanyagok (szövegek, képek, hanganyagok, stb.) digitalizálása. Tekintse át a digitalizálásra vonatkozó alapfogalmakat,

Részletesebben

Beachside FAMILY. Kombinált Infraszauna HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

Beachside FAMILY. Kombinált Infraszauna HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Beachside FAMILY Kombinált Infraszauna HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Beachside FAMILY Kombinált Infraszauna Méretei: 2000x1950x2100 2-4 személyes Candlenut diófa infraszauna Füstszínű üvegajtó Színterápiás világítás

Részletesebben

TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ 40404 V1.0

TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ 40404 V1.0 TELEPÍTÉSI ÚTMUTATÓ 40404 V1.0 Készlet tartalma: M Távirányító D,I 2 /16 Ohmos hangszóró E Vezérlő egység R Infra vevő Csatlakozó pontok F Tápellátás 230V N Tápellátás 230V I Bal hangszóró ( piros vezeték

Részletesebben

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.

Részletesebben

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak

Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Bevezetés a színek elméletébe és a fényképezéssel kapcsolatos fogalmak Az emberi színlátás Forrás: http://www.normankoren.com/color_management.html Részletes irodalom: Dr. Horváth András: A vizuális észlelés

Részletesebben

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA

11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA 11.2. A FESZÜLTSÉGLOGIKA Ma a feszültséglogika számít az uralkodó megoldásnak. Itt a logikai változó két lehetséges állapotát két feszültségérték képviseli. Elvileg a két érték minél távolabb kell, hogy

Részletesebben

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék

Jelek és rendszerek 1. 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Jelek és rendszerek 1 10/9/2011 Dr. Buchman Attila Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék 1 Ajánlott irodalom: FODOR GYÖRGY : JELEK ÉS RENDSZEREK EGYETEMI TANKÖNYV Műegyetemi Kiadó, Budapest, 2006

Részletesebben

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal

Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Digitális modulációk vizsgálata WinIQSIM programmal Lódi Péter(D1WBA1) Bartha András(UKZTWZ) 2016. október 24. 1. Mérés célja Mérés helye: PPKE-ITK 3. emeleti 321-es Mérőlabor Mérés ideje: 2016.10.24.

Részletesebben

Circuit breaker control function funkcióhoz block description. Beállítási útmutató az árambemeneti

Circuit breaker control function funkcióhoz block description. Beállítási útmutató az árambemeneti Circuit breaker control function funkcióhoz block description Beállítási útmutató az árambemeneti Document Budapest, ID: PRELIMINARY 2015. január VERSION Felhasználói kézikönyv, változat-információ Változat

Részletesebben

ZL180 Kétmotoros vezérlés 24V-os mototokhoz

ZL180 Kétmotoros vezérlés 24V-os mototokhoz KLING Mérnöki, Ipari és Kereskedelmi Kft 1106 BUDAPEST Gránátos utca 6. Tel.: 433-16-66 Fax: 262-28-08 www.kling.hu E-mail: kling@kling.hu Magyarországi Képviselet ZL180 Kétmotoros vezérlés 24V-os mototokhoz

Részletesebben

PC kártya és a szoftver telepítése, indítása után ( ID, jelszó : admin, admin)

PC kártya és a szoftver telepítése, indítása után ( ID, jelszó : admin, admin) PC kártya és a szoftver telepítése, indítása után ( ID, jelszó : admin, admin) Mozgásérzékelés beállítása Jobb klikk a beállítandó videó képén (pl: Channel1),a Channel configuration (videó csatorna konfigurációs

Részletesebben

DIALOG időkapcsoló PROGRAMOZÁSI ÚTMUTATÓ

DIALOG időkapcsoló PROGRAMOZÁSI ÚTMUTATÓ DIALOG időkapcsoló PROGRAMOZÁSI ÚTMUTATÓ FUNKCIÓK I. Az időkapcsoló beállítása (a kék gombok): TECHNOCONSULT Kft. 2092 Budakeszi, Szürkebarát u. 1. T: (23) 457-110 www.technoconsult.hu info@technoconsult.hu

Részletesebben

1. Fejezet Hardver Installálás

1. Fejezet Hardver Installálás 1. Fejezet Hardver Installálás Az egyes kártyák és az opcionálisan használható kiegészítők különbözősége miatti egyes hardverkiépítések eltérhetnek egymástól. Ez a fejezet segít minden egyes Geovision

Részletesebben

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0

Roger UT-2. Kommunikációs interfész V3.0 ROGER UT-2 1 Roger UT-2 Kommunikációs interfész V3.0 TELEPÍTŐI KÉZIKÖNYV ROGER UT-2 2 ÁLTALÁNOS LEÍRÁS Az UT-2 elektromos átalakítóként funkcionál az RS232 és az RS485 kommunikációs interfész-ek között.

Részletesebben

POSZEIDON dokumentáció (1.2)

POSZEIDON dokumentáció (1.2) POSZEIDON dokumentáció (1.2) Bevezetés a Poszeidon rendszer használatába I. TELEPÍTÉS Poszeidon alkalmazás letölthető: www.sze.hu/poszeidon/poszeidon.exe Lépések: FUTTATÁS / (FUTTATÁS) / TOVÁBB / TOVÁBB

Részletesebben

OMRON FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓK E3NT

OMRON FOTOELEKTROMOS KAPCSOLÓK E3NT E3NT Tárgyreflexiós érzékelõ háttér- és elõtér elnyomással 3 m-es érzékelési távolság (tárgyreflexiós) 16 m-es érzékelési távolság (prizmás) Analóg kimenetes típusok Homloklapfûtéssel ellátott kivitelek

Részletesebben

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése

A számítógépek felépítése. A számítógép felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése A számítógépek felépítése a mai napig is megfelel a Neumann elvnek, vagyis rendelkezik számoló egységgel, tárolóval, perifériákkal. Tápegység 1. Tápegység:

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök

DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök DIGITÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ Oktató áramkörök Az elektronikus kommunikáció gyors fejlődése, és minden területen történő megjelenése, szükségessé teszi, hogy az oktatás is lépést tartson ezzel a fejlődéssel.

Részletesebben

Infokommunikáció - 3. gyakorlat

Infokommunikáció - 3. gyakorlat Infokommunikáció - 3. gyakorlat http://tel.tmit.bme.hu/infokomm Marosi Gyula I.B.222., tel.: 1864 marosi@tmit.bme.hu 1. feladat - Fletcher-görbék Beszéljük meg, milyen kvantitatív és kvalitatív jellemzık

Részletesebben

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő

MaxiCont. MOM690 Mikroohm mérő MOM690 Mikroohm mérő A nagyfeszültségű megszakítók és szakaszolók karbantartásának fontos része az ellenállás mérése. A nagy áramú kontaktusok és egyéb átviteli elemek ellenállásának mérésére szolgáló

Részletesebben

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer

A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer A SZÍNEKRŐL III. RÉSZ A CIE színrendszer Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2011 A CIE színinger mérő rendszer (1931) Commission Internationale

Részletesebben

Látványos fényshow max. 10 perc alatt Cerebellum digi 1024 vezérlővel. A DEZELECTRIC ajánlása gyors és hatékony vezérlő használathoz.

Látványos fényshow max. 10 perc alatt Cerebellum digi 1024 vezérlővel. A DEZELECTRIC ajánlása gyors és hatékony vezérlő használathoz. Látványos fényshow max. 10 perc alatt Cerebellum digi 1024 vezérlővel. A ajánlása gyors és hatékony vezérlő használathoz. Bevezető A dokumentum bemutatja, hogyan lehet a Cerebellum digi 1024-es vezérlőt

Részletesebben

72-74. Képernyő. monitor

72-74. Képernyő. monitor 72-74 Képernyő monitor Monitorok. A monitorok szöveg és grafika megjelenítésére alkalmas kimeneti (output) eszközök. A képet képpontok (pixel) alkotják. Általános jellemzők (LCD) Képátló Képarány Felbontás

Részletesebben

TORKEL 820 - Telecom Akkumulátor terhelőegység

TORKEL 820 - Telecom Akkumulátor terhelőegység TORKEL 820 - Telecom Akkumulátor terhelőegység Az áramkiesés tartama alatt igen fontos a telekommunikációs és rádiókészülékek akkumulátorról történő üzemben tartása. Sajnálatos módon az ilyen akkumulátorok

Részletesebben

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ]

π π A vivőhullám jelalakja (2. ábra) A vivőhullám periódusideje T amplitudója A az impulzus szélessége szögfokban 2p. 2p [ ] Pulzus Amplitúdó Moduláció (PAM) A Pulzus Amplitúdó Modulációról abban az esetben beszélünk, amikor egy impulzus sorozatot használunk vivőhullámnak és ezen a vivőhullámon valósítjuk meg az amplitúdómodulációt

Részletesebben

Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer

Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer Ragasztócsík ellenőrző kamerás rendszer / Esettanulmány egy új fejlesztésű, flexibilis, felhasználóbarát betanítási rendszerről./ A papírdobozok gyártása során elengedhetetlen, hogy a ragasztás jó minőségű

Részletesebben

HRF-Dx ELŐRE IRÁNYÚ FEJÁLLOMÁSI JELRENDEZÉS

HRF-Dx ELŐRE IRÁNYÚ FEJÁLLOMÁSI JELRENDEZÉS ELŐRE IRÁNYÚ FEJÁLLOMÁSI JELRENDEZÉS HÁTTÉR A kisebb ellátási területek önálló fejállomásainak megszüntetése, a fejállomási feladatok nagyobb központokba történő centralizációja új és összetett feladatok

Részletesebben

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat

Választható önálló LabView feladatok 2015. A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat Választható önálló LabView feladatok 2015 A zárójelben szereplő számok azt jelentik, hogy hány főnek lett kiírva a feladat 1) Hálózat teszt. Folyamatosan működő számítógép hálózat sebességet mérő programot

Részletesebben

M ű veleti erő sítő k I.

M ű veleti erő sítő k I. dátum:... a mérést végezte:... M ű veleti erő sítő k I. mérési jegyző könyv 1. Visszacsatolás nélküli kapcsolások 1.1. Kösse az erősítő invertáló bemenetét a tápfeszültség 0 potenciálú kimenetére! Ezt

Részletesebben

PERREKUP DxxTx - HDK10 Rekuperátor vezérlő Használati Utasítás

PERREKUP DxxTx - HDK10 Rekuperátor vezérlő Használati Utasítás PERREKUP DxxTx - HDK10 Rekuperátor vezérlő Használati Utasítás Permanent Kft ver.20130502 Műszaki adatok Hálózati feszültség 220-240V AC / 50Hz Működési hőmérséklettartomány -30 ~ +65 C Maximális relatív

Részletesebben

Bekötési rajz a Wheels WRS6 típusú ugrókódú távirányítós relémodulhoz

Bekötési rajz a Wheels WRS6 típusú ugrókódú távirányítós relémodulhoz Bekötési rajz a Wheels WRS6 típusú ugrókódú távirányítós relémodulhoz A készülék sokoldalúan használható minden olyan területen, ahol egyszeru vezérlési feladatokat kell megoldani és távirányításúvá tenni.

Részletesebben

ADAX NEO BASIC S5. NORDINOVA ENERGY KFT Budapest X. Jászberényi út 47/c

ADAX NEO BASIC S5. NORDINOVA ENERGY KFT Budapest X. Jászberényi út 47/c ADAX NEO BASIC S5 NORDINOVA ENERGY KFT. 1106 Budapest X. Jászberényi út 47/c Neo Basic S5 termosztát használati utasítás Bevezetés A készüléket csökkent értelmi, vagy fizikai képességekkel rendelkező személyek

Részletesebben

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok

Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok Analóg elektronika - laboratóriumi gyakorlatok. Mûveleti erõsítõk váltakozó-áramú alkalmazásai. Elmélet Az integrált mûveleti erõsítõk váltakozó áramú viselkedését a. fejezetben (jegyzet és prezentáció)

Részletesebben

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység. DT25/D4 Felhasználói és telepítői kézikönyv DT25/D4. VDT25/D4 Leírás v1.0

2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység. DT25/D4 Felhasználói és telepítői kézikönyv DT25/D4. VDT25/D4 Leírás v1.0 2-VEZETÉKES KAPUTELEFON RENDSZER Beltéri egység DT25/D4 Felhasználói és telepítői kézikönyv DT25/D4 VDT25/D4 Leírás v1.0 Tartalomjegyzék 1.. Monitor és funkciók...3 2.. Monitor felszerelése...3 3.. Főmenü...4

Részletesebben

Nyomtatóport szintillesztő

Nyomtatóport szintillesztő Nyomtatóport szintillesztő Az alábbi nyomtatóport kártya lehetővé teszi a nyomtató porthoz való kényelmes, egyszerű hozzáférést, a jelszintek illesztett megvalósítása mellett. A ki- és bemenetek egyaránt

Részletesebben

INFINITE variálható plazmafal

INFINITE variálható plazmafal FITE variálható plazmafal LÉLEGZETELÁLLÍTÓAN ÓRIÁSI KÉPMÉRET Hivatalos magyarországi importõr és márkaképviselet: B&L Konferenciatechnika Kft. 2310 Szigetszentmiklós, Tököli út 51/B. Telefon/Fax: 06-(24)

Részletesebben

DEMUX 8. 8 csatornás digitálisról (DMX és DALI) 0-10V-ra átalakító - kezelési útmutató

DEMUX 8. 8 csatornás digitálisról (DMX és DALI) 0-10V-ra átalakító - kezelési útmutató DEMUX 8 8 csatornás digitálisról (DMX és DALI) 0-10V-ra átalakító - kezelési útmutató Bemutatás A DEMUX 8 egy DMX-512 és DALI jellel is vezérelhető átalakító, mely 8 csatorna értékét 0-10V-os jelekké alakítja.

Részletesebben

Mûveleti erõsítõk I.

Mûveleti erõsítõk I. Mûveleti erõsítõk I. 0. Bevezetés - a mûveleti erõsítõk mûködése A következõ mérésben az univerzális analóg erõsítõelem, az un. "mûveleti erõsítõ" mûködésének alapvetõ ismereteit sajátíthatjuk el. A nyílthurkú

Részletesebben

ASTRASUN PID Reduktor. Kézikönyv

ASTRASUN PID Reduktor. Kézikönyv ASTRASUN PID Reduktor Kézikönyv A kézikönyv használata Kérem olvassa el és értelmezze a kézikönyvet mielőtt használatba veszi a terméket. Miután elolvasta tartsa kézközelben, hogy a telepítés során bármikor

Részletesebben