A TALAJOK PUFFERKAPACITÁSÁNAK ÉS NEHÉZFÉMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA. Szabó Szilárd Szabó György 1. Bevezetés
|
|
- Éva Fülöpné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A TALAJOK PUFFERKAPACITÁSÁNAK ÉS NEHÉZFÉMTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA Szabó Szilárd Szabó György 1 Bevezetés A talaj a mezőgazdasági termelés egyik meghatározó tényezője. Különböző antropogén hatások következtében Magyarországon is sok helyen megfigyelhető a talajok degradálódása, termőképességének csökkenése. Ennek oka lehet többek között a gyorsuló erózió, a talajszennyezés, a talajok savanyodása, szervesanyag-tartalmának és pufferkapacitásának csökkenése. Gazdag termés azonban csak jó minőségű, magas termékenységű talajokról takarítható be. Tanulmányunkban egy döntően mezőgazdaságilag hasznosított mintaterületen vizsgáltuk meg a talajok pufferkapacitásának, kémhatásának és nehézfémtartalmának alakulását, mely tényezők jelentős hatással vannak a talajok termőképességére. Anyag és módszer Három mintasorozatot vizsgáltunk meg, melyek különböző időszakokból származnak. Az első sorozat az közötti időszakból származik, mely az Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék tájökológiai vizsgálatai során kerültek begyűjtésre. A sorozat 110 felszíni talajminta laboratóriumi mérési adatait (vizes ph, KCl-os ph, mészállapot, szervesanyag-tartalom, mechanikai összetétel) foglalja magában. A meglévő eredményeket valamennyi minta esetében speciális, a savanyúságot befolyásoló paraméterek meghatározásával egészítettük ki, mint pl. a potenciális savanyúság formái, pufferkapacitás (mint egységnyi savterhelésre bekövetkező ph-változás), Hargitai-féle, a talajok humusztartalmának pufferképességét megadó környezetvédelmi kapacitás. A fent említett paraméterek közül a pufferkapacitást szeretnénk egy kicsit megmagyarázni, mivel nem mindenki érti ugyanazt az elnevezés alatt. A vizsgálathoz 5 g talajt mértünk be és különböző mennyiségű 0,1 mólos savval, (külön 0,25-0,5-1-1,5-2-2,5-5 ml HCl) kezeltük, ezt desztillált vízzel 50 ml-re kiegészítve szuszpenziót készítettünk, majd 24 órás állás után megmértük ph-jukat. A kapott eredményekből megszerkesztettük titrálási görbéiket, majd a görbék segítségével a pufferkapacitást a következőképpen számoltuk ki: meghatároztuk a talaj nélküli oldatok ph eredményeiből megszerkesztett titrálási görbe (összehasonlító görbe) alatti és a talaj titrálási görbéje alatti területet; a kettő különbsége adta meg a pufferkapacitást. A két görbe alatti terület különbségét elosztottuk az összehasonlító görbe alatti területtel. Így egy olyan 0 és 1 közé eső értékhez jutottunk, amely annál kedvezőbb minél közelebb van az 1-hez. A második mintasorozat az közötti időszakból származik. Az ekkor begyűjtött 220 minta alapján többek között feltérképeztük a talajok nehézfémtartalmának területi eloszlását. 1 Szabó Szilárd PhD hallgató Debreceni Egyetem Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.,Pf.: 9. Szabó György egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem, TTK, Alkalmazott Tájföldrajzi Tanszék A tanulmány az F sz. OTKA Pályázat támogatásával készült 1
2 Szabó Sz. Szabó Gy.: A talajok pufferkapacitásának Az és a időszakból származó minták közül 4 minta esetében lehetőségünk volt megvizsgálni a savanyodási mutatókat közvetlenül is, mivel ezek ugyanarról a mintavételi helyről származtak ben 63 talajminta begyűjtésére került sor a mintaterületnek egy viszonylag kis kiterjedésű, körülbelül 1 km 2 -es részéről (1. ábra). A mintavétel célja egy későbbi nehézfémextrakciós vizsgálatokhoz való mintagyűjtés. Ezeket a mintákat felhasználva lehetőségünk nyílt a ph-változást részletesen is megvizsgálni. 1. ábra. A mintaterületről származó kontroll-minták helye (+: az ból és ből ugyanarról a helyről származó minták helye; a zöld vonal: a 2000-ből származó minták). A talajok pufferkapacitásának vizsgálatát az mintasorozat esetében végeztük el a fentebb ismertetett módon. A mintaterület talajainak nehézfémtartalmát (Co, Cu, Fe, Mn, Ni, Pb, Zn) az között begyűjtött 220 minta segítségével vizsgáltuk meg. A tömény salétromsavas roncsolás után a méréseket PERKIN ELMER 3110-es atomabszorpciós spektrométerrel, illetve Spectroflame ICP-AES készülékkel végeztük. A fentiek mellett, a talaj ph-ját is mértük 1:2,5 arányú talaj-folyadék szuszpenzióban. A hidrolitos aciditás (y 1 ) meghatározása az MSZ / szerint történt. A talaj szervesanyag-tartalmát Tyurin módszerével, CaCO 3 - tartalmát Scheibler-féle kalciméterrel, szemcseösszetételét pedig a 0,2 mm-nél durvább frakció esetében szitálással, 0,2 mm alatt pedig iszapolással határoztuk meg. 2
3 A laboratóriumi mérési eredmények térképi ábrázolását és a térképi műveleteket Surfer for Windows és Idrisi for Windows szoftverek segítségével végeztük. Az eredményekből térbeli interpolációval tematikus térképeket készítettünk, majd a térbeli adatok analízisét Idrisi és SPSS felhasználásával végeztük el. Matematikai statisztikai módszerekkel meghatároztuk, hogy azok a talajtulajdonságok, melyek minden időszakból rendelkezésre állnak milyen mértékben határozzák meg a pufferkapacitást. Korreláció analízisnek vetettük alá az összes ilyen talajtulajdonságot a pufferkapacitással, és amelyekkel szignifikáns kapcsolatot találtunk többváltozós lineáris regressziónak vetettük alá. Így egyrészt a determinációs együttható megmutatta azt, hogy a vizsgálatba bevont paraméterek, mint független változók együtt mennyire határozzák meg a függő változót (pufferkapacitás), másrészt a parciális regressziós együtthatók, és a konstans segítségével felírható a többszörös lineáris regressziós egyenlet. Azt, hogy az egyes független változók milyen mértékben hatnak a vizsgált függő változóra, a standardizált parciális regressziós koefficiens mutatja meg. A parciális regressziós együttható erre a célra azért nem alkalmas, mert értéke nagymértékben függ a mértékegységtől és az egyes változókat nem azonos skálán mértük. Az eredmény megbízhatóságát az egyenlet szignifikancia tesztjével állapítottuk meg. Mindezeket a lépéseket az SPSS 8.0 for Windows szoftverrel végeztük. Eredmények A korreláció-analízis eredményeire támaszkodva, a rendelkezésre álló adatokból azt állapítottuk meg, hogy a ph-t az agyagtartalom, a CaCO 3 tartalom, és a humuszminőség, míg a pufferkapacitást a ph, a CaCO 3 tartalom, az agyagtartalom, a humuszos réteg vastagsága, és a humuszminőség határozza meg legnagyobb mértékben. A regresszió-analízis eredménye a következőkképpen alakult (1. táblázat): 1. táblázat. A pufferkapacitás többváltozós lineáris regressziós analízisének eredménye (függő változó: pufferkapacitás; független változók: ph, agyagtartalom, CaCO 3 tartalom, humuszminőség[k], humuszos réteg vastagsága[dx]). Parciális regressziós koefficiens Standardizált regressziós koefficiens t-próba Szignifikancia. Konstans Agyag 7.415E CaCO E K E Dx 1.641E PH 8.482E R=0,919; p>0,001 Az ezekből az értékekből felírható regressziós egyenlet eszerint a következőképpen alakul: BC= -0,144+0, *agyag + 0,02256*CaCO 3 0,00132*K + 0, *Dx + 0,08482*pH Az együttes determinációs együttható 0,919-es értékéből látszik, hogy az összefüggés vizsgálatba bevont független változókkal igen szoros 99,9%-os szignifikancia szinten. A standardizált regressziós koefficiensekből pedig kiderül, hogy a talaj ph-jának igen meghatározó szerepe van a pufferkapacitás alakulásában, utána közvetlenül a CaCO 3 - tartalom, agyagtartalom következik. Az összefüggésből az is kiderül, hogy nem az 3
4 Szabó Sz. Szabó Gy.: A talajok pufferkapacitásának agyagásványos összetétel, hanem az agyagtartalom a meghatározó e tulajdonság kialakításában. A humuszminőség negatív előjele pedig valószínűleg a humuszsavak hatásának tudható be. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért van szükség a pufferkapacitás meghatározására. A szakirodalom azokon a területeken javasol javítást, ahol a hidrolitos aciditás (y 1 ) 8 feletti (Filep Gy. 1999), így viszont kimaradnak azok a részek, ahol a savanyodás veszélye fennáll, de még nem nagy a veszély, mert ezek és a már elsavanyodott területek nem teljesen ugyanott találhatók. A 2. ábra azon területeket mutatja, ahol a savanyodás folyamata potenciálisan bekövetkezhet, károkat okozhat, míg a már teljesen elsavanyodott területek esetleg meg sem jelennek rajta, mivel azok már nem savanyodnak tovább nagymértékben. A kétféle savanyúsági mutatót (a pufferkapacitást és a hidrolitos aciditást) együtt ábrázolva képet kaphatunk a terület javítóanyag igényéről (3. ábra). 2. ábra. A mintaterlet pufferkapacitás kartogramja (1=mintaterületen kívül eső rész; 2=alacsony (>0,22); 3= közepes (0,22-0,44); 4=kedvező (0,44<). 3. ábra. A Mintaterület javítóanyag igénye. Ahol feltétlenül szükséges a talajjavítás, általában szántóterületek, vagy kordonos szőlőkultúrák vannak. Itt valószínűleg a nem megfelelő műtrágyázási gyakorlat és a savanyú talajképző kőzet okozza a problémát. Az alacsony pufferkapacitású területeken pedig a kis savközömbösítő képességű talajjal lehet probléma a közeljövőben. A gyengébb talajtulajdonságok miatt ezek a talajok nem viselik el a savanyító hatású terheléseket, ezért javasolt a megelőző meszezés, melynek pozitív hatásait több szerző is leírta (Kadlicskó B. 1995, Kádár I. 1998). A talajok elsavanyodása napjainkban Magyarországon is egyre több helyen kimutatható, ezért mivel több, mint 20 évet átfogó mintasorozat állt rendelkezésünkre, megvizsgáltuk, hogy mintaterületünkön ez a folyamat tetten érhető-e. 4
5 Kiválasztottunk 4 mintát az első és a második mintasorozatból, amelyek azonos mintavételi helyről származtak. A mérések valamennyi minta esetében egyértelmű phcsökkenést jeleztek, melynek értéke 0,12-0,8 között változott. Az y 1 megjelent azokon a helyeken is, ahol az előző mintavételezés során még nem volt és 3,74-7,89-el növekedett, ezenkívül egy esetben megjelent az y 2 (4. ábra). 4. ábra. Az egy mintavételi pontról származó talajminták savanyúsági mutatói (felül az ből, alul az ból származó minták adatai). Az ban és a 2000-ben begyűjtött minták vizsgálati eredményeiből megszerkesztettük a ph-térképeket (5. és 6. ábra), melyeken szemmel láthatóan csökkent a 6 fölötti ph-jú területek aránya, leginkább az 5 és 6 közötti ph jellemző a területre. 5. ábra. Az ból származó 6. ábra. A 2000-ből származó talajminták ph-ja talajminták ph-ja 1:pH<5; 2: ph 5-6; 3 ph>6 A 2. táblázatból pedig már egyértelműen kiderül, hogy igen nagymértékű savanyodás következett be: az 5 alatti ph-jú területek arány 0,3%-ról 5%-ra növekedett, míg a 6 fölötti területek arány a tizedére csökkent. 5
6 Szabó Sz. Szabó Gy.: A talajok pufferkapacitásának 2. táblázat. A ph területi megoszlása a ból és a 2000-ből származó minták esetében. A ph-tartományok területi aránya (%) PH > 0, ,39 87,18 6< 75,31 7,82 A talajban található nehézfémek viselkedését a pufferkapacitás és a talajok kémhatása is jelentősen befolyásolja. Az olyan talajok esetében, ahol egyes nehézfémek mennyisége megközelíti, vagy meg is haladja az egészségügyi határértéket, a tényleges veszély mértéke nagymértékben függ a pufferkapacitástól. A nagy pufferkapacitással rendelkező talajok jobban meg tudják kötni a nehézfémeket, így azok nehezebben kerülnek az oldott fázisba, tehát kisebb veszélyt jelentenek a növényekre és a tápláléklánc további tagjaira. Ugyanakkor a talaj ph-jának csökkenése a legtöbb nehézfém mobilitásának növekedését eredményezi, ami egyre nagyobb környezeti veszélyt jelent, hiszen a talajok elsavanyodása nemcsak itt a mintaterületen, hanem az országban nagyon sok helyen kimutatható (Farsang, 1996; Szalai, 1998), és globális szinten is egyre súlyosabb problémát jelent (Kerényi, 1995). Gyakran lehet hallani az úgynevezett kémiai időzített bomba effektusról, mely szerint a talajok savanyodása elérhet egy olyan szintet, amikor a korábban kötött állapotban lévő toxikus vegyületek hirtelen oldhatóvá ezáltal mozgékonnyá válnak és nagy mennyiségben kerülhetnek be a növényekbe, majd a tápláléklánc további szintjeibe. Emellett az is problémát jelent, hogy az oldatba kerülő toxikus vegyületek elszennyezhetik a talajvizet, majd ennek közvetítésével a felszíni vizeket is. Mintaterületünkön a vizsgált nehézfémek mennyisége messze elmarad az egészségügyi határértékektől, így ezen nyomelemek toxikus hatásától itt nem kell tartani. Ritkábban esik róla szó, de az is problémát jelenthet, ha bizonyos esszenciális nyomelemekből a talajban nincs meg a növények számára szükséges mennyiség felvehető formában. Ilyenkor különböző hiánybetegségek léphetnek fel. Magyarországon például gyakran a cinkhiány okoz problémát, az ország talajainak cinktartalma 23%-ban csak közepes, 13%-ban pedig kifejezetten gyenge (Elek et al. 1985). Az ilyen területeken az alacsonyabb ph értéket a cinkfelvétel szempontjából akár kedvezőnek is nevezhetjük. Korrelációs- és térképi összehasonlító vizsgálatok segítségével megvizsgáltuk, hogy milyen tényezők befolyásolják leginkább a talajok nehézfémtartalmának területi eloszlását. Megállapítottuk, hogy a vizsgált tényezők közül a legjelentősebb hatást a talaj szemcseösszetétele jelenti. A legszorosabb kapcsolatot a vas esetében találtuk, de a nikkel és a kobalt eloszlását is a szemcseösszetétel befolyásolta leginkább. A domborzat hatása az ólom és a cink eloszlására volt a legnagyobb. Az ólom és a cink is erősen kötődik a szerves anyagokhoz, melyek a talaj felső rétegében dúsulnak fel. Az areális eróziós folyamatok a talajnak elsősorban a legfelső, humuszban leggazdagabb részét érintik, ezért a legmagasabb ólom- és cinktartalmat a völgyek alján mutattuk ki, hiszen itt akkumulálódott a lejtőkről lepusztult magasabb fémtartalmú üledék. A vas esetében ugyancsak domborzati okokra tudtuk visszavezetni a feltalaj alacsony vastartalmát. A völgytalpak túlmélyülő részein gyakran találunk időszakosan vízzel borított foltokat, ahol a reduktív körülmények miatt jól oldódó vasvegyületek keletkeznek, melyek a feltalajból a mélyebb rétegek felé távoznak. Egyes fémek eloszlásában a vas- és a mangán-oxidok szintén fontos szerepet játszanak. Ezek az oxidok a legerősebb hatást a kobalt eloszlására gyakorolták, de kimutatható volt a szerepük a nikkel, a cink és az ólom esetében is. 6
7 A talaj kémhatásának szerepét a fémek területi eloszlásában több esetben is sikerült kimutatni. A réz esetében a legalacsonyabb ph-jú területeken kivétel nélkül alacsony réztartalmat mértünk, mert a réz mobilitása ezeken a helyeken megnőtt, ezért a feltalajból könnyen távozott a mélyebb rétegek felé. A magas ph-jú területeken viszont réz- és vasakkumulációt mutattunk ki. A talajképző kőzet közvetlen hatását csak a mangán esetében tudtuk kimutatni. Megállapítottuk, hogy a legjelentősebb területi különbség a talaj réztartalmában mutatkozott, mely antropogén hatásra vezethető vissza. Ugyancsak antropogén hatás következménye a hulladéklerakó környezetében mért magas cinktartalom is. A pufferkapacitás és a talaj nehézfémtartalma közötti kapcsolatról a következő megállapításokat tehetjük: A legalacsonyabb pufferkapacitással rendelkező területen Cserépfalutól délre a Hór- és a Cseresznyés patak közös allúviumán már kisebb savas hatásra is jelentősebb ph csökkenéssel kell számolnunk, ami a nehézfémek mobilitásának növekedését fogja eredményezni. Ennek következtében meg fog nőni a növények által felvető formában jelenlévő nehézfémek aránya és várhatóan megindul majd a felszíni rétegekből a mélyebb talajszintek felé történő nehézfém-áthelyeződés is, hiszen az éghajlati viszonyok alapján a talajok vízgazdálkodása az átmosásos típusba tartozik. Amennyiben tehát a talajok savanyodása tovább tart, a legalacsonyabb pufferkapacitással rendelkező területeken feltehetőleg csökkenni fog a feltalaj az átlagosnál jelenleg magasabb nikkel-, kobalt-, cink- és vastartalma (7., 8., 9. és 10. ábra). 7. ábra. A talaj nikkeltartalma a mintaterületen (mg/kg). Nyomó-hegy Kerek-hegy Őr-hegy Cserépfalu Csereszny s-patak 34 Gy r-hegy Hór-patak Tardi-hegy km 7
8 Szabó Sz. Szabó Gy.: A talajok pufferkapacitásának 8. ábra. A talaj kobalttartalma a mintaterületen (mg/kg). Nyomó-hegy Kerek-hegy Gy r-hegy Őr-hegy Csereszny s-patak Cserépfalu Hór-patak Tardi-hegy km 9. ábra. A talaj cinktartalma a mintaterületen (mg/kg). Nyomó-hegy Kerek-hegy Őr-hegy Cserépfalu Csereszny s-patak 65 Gy r-hegy Hór-patak Tardi-hegy km 8
9 10. ábra. A talaj vastartalma a mintaterületen (mg/kg). Nyomó-hegy Kerek-hegy Őr-hegy Cserépfalu Csereszny s-patak Gy r-hegy Hór-patak Tardi-hegy km A kedvező pufferkapacitású területeken, mint például a mintaterület északnyugati része (lásd 2. ábra), ilyen csökkenéssel nem kell számolni, hiszen az itt található talajok kevésbé érzékenyek a savas hatásokra, így a nehézfémek mobilitásának növekedésével nem kell számolni. Irodalom Elek É., Patócs B., Gertnär, Á. (1985): Manganese, zink and copper supply of the soil in Hungary and relations to crop production. in: Proc. CIEC 9 th World Fertilizer Congress. Vol3: (Eds.: Welte, E. and Szabolcs, I.). Goettingen-Budapest. - in: Csató P. - A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés - MTA TAKI, Budapest, p Farsang A. (1996): Talaj nehézfémtartalmának térbeli eloszlása mátrai mintaterületen, különös tekintettel az antropogén terhelésre - PhD értekezés, JATE, Szeged, p Filep Gy Talajtani alapismeretek II., DATE Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen, 214 p. Kadlicskó B A barna erdőtalajok krónikus elsavanyodásának megakadályozása, a talajjavítás hatása mezőgazdasági területeken, Agrokémia és Talajtan, 44.,No pp Kádár I A mezőgazdaság és környezetvédelem, Szaktanácsadási Füzetek V., GATE MFK, Gyöngyös, 90 p. Kerényi A. (1995): Ált. Környezetvédelem Globális gondok - lehetséges megoldások p MSZ / A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (ph-érték, szódában kifejezett fenolftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos és kicserélődési aciditás), Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Ágazati Szabvány, 12 p. Szalai Z. (1998): Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben - Földrajzi értesítő XLVII. évf. 1. füzet, pp
Minták előkészítése MSZ-08-0206-1:78 200 Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *
Az árajánlat érvényes: 2014. október 9től visszavonásig Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített
RészletesebbenMSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),
Az árlista érvényes 2018. január 4-től Laboratóriumi vizsgálatok Talaj VIZSGÁLATI CSOMAGOK Talajtani alapvizsgálati csomag kötöttség, összes só, CaCO 3, humusz, ph Talajtani szűkített vizsgálati csomag
RészletesebbenFüggelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez
Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1548/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar - és Növényvizsgáló Laboratórium (6000 Kecskemét,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH /2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (5) a NAH-1-1548/2015 (3) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Neumann János Egyetem Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar - és Növényvizsgáló
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1437/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
Részletesebbena NAT /2007 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület KIEGÉSZÍTÕ RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1548/2007 számú akkreditált státuszhoz A Kecskeméti Fõiskola Kertészeti Fõiskolai Kar Környezettudományi Intézet - és Növényvizsgáló Laboratórium
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenSAVAS TERHELÉSEK HATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE A TALAJOK RÉZ- ÉS MANGÁNMOBILIZÁCIÓJÁNAK PÉLDÁJÁN
SAVAS TERHELÉSEK HATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRTÉKELÉSE A TALAJOK RÉZ- ÉS MANGÁNMOBILIZÁCIÓJÁNAK PÉLDÁJÁN Szabó Szilárd 2 Szabó György 3 Bevezetés A fenntartható mezőgazdaság kulcseleme a termőföld, melyet
RészletesebbenDr. Szabó György egyetemi adjunktus
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei NEHÉZFÉM-MOBILIZÁCIÓ VIZSGÁLATA CSERÉPFALU KÖRNYÉKI TALAJOKBAN Dr. Szabó György egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
Részletesebben5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez
5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez Ellenőrző vizsgálatokat tartalmazó talajvédelmi tervek részletes tartalmi és szakmai követelményei típusonként az 1. (1) bekezdés g h j valamint az 1.
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1615/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1739/2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 1225 Budapest, Nagytétényi
Részletesebbena NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1586/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Halászati és Öntözési Kutatóintézet Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium (5540
RészletesebbenA növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége. Murányi Attila. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15.
A növény által felvehető talajoldat nehézfém-szennyezettsége Murányi Attila MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest Herman Ottó 15. A környezeti kockázatbecslés a kockázat mennyiségi meghatározására
RészletesebbenDr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György egyetemi tanársegéd egyetemi adjunktus
Egy szakmai életút eredményei és helyszínei SÓSAVAS TERHELÉSEK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A TALAJOK KÉMHATÁSÁRA ÉS A NEHÉZFÉMEK MOBILIZÁCIÓJÁRA RAMANN-FÉLE BARNA ERDŐTALAJON Dr. Szabó Szilárd Dr. Szabó György
RészletesebbenRÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL
RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL A laboratóriumi szolgáltatások rövid bemutatása A Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszékéhez
Részletesebbena NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1498/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Károly Róbert Kutató-Oktató Kht. Laboratóriuma (3213 Atkár, Tass-puszta hrsz. 0165.) akkreditált mûszaki területe
Részletesebben1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám
1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenMagyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Dr. Márton László PhD 1022 BUDAPEST, HERMAN O. U. 15. Tel.: 06/30/3418702, E-MAIL: marton@rissac.huc A levegőből
RészletesebbenA kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése
A kísérlet, mérés megnevezése célkitűzései: A különböző kémhatású talajok eltérő termőképességének megismertetése Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: homoktalaj, erdőtalaj, desztillált víz, 0,02 m/m %-os
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1522/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A BETA KUTATÓ INTÉZET Nonprofit Kft. Laboratórium (9463 Sopronhorpács, Fő utca 70.) akkreditált
RészletesebbenA talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer
A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1699/2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: Synlab Hungary Kft. Környezetanalitikai Üzletág Mosonmagyaróvári Környezetanalitikai
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenBiomatematika 12. Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar. Fodor János
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék Biomatematika 12. Regresszió- és korrelációanaĺızis Fodor János Copyright c Fodor.Janos@aotk.szie.hu Last Revision
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT(1) a NAH-1-1615/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Homokkert Kistérségi Integrációs Nonprofit Közhasznú Kft. SoilChem Agrár és Környezetanalitikai Laboratórium
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenSZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
SZŰKÍTETT 2 RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1087/2015 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Mezőgazdasági Szakszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Agrokémiai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely,
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenSzennyezett területek hiperspektrális felmérése
A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenTalajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása
Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H + ionok túlsúlyba kerülnek az OH - -ionokkal szemben. Aktuális
Részletesebbena NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenStatisztika I. 12. előadás. Előadó: Dr. Ertsey Imre
Statisztika I. 1. előadás Előadó: Dr. Ertsey Imre Regresszió analízis A korrelációs együttható megmutatja a kapcsolat irányát és szorosságát. A kapcsolat vizsgálata során a gyakorlatban ennél messzebb
RészletesebbenKARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA
KARSZTOS TALAJOK KÖRNYEZETHATÁS SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA KASZALA RITA 1 Bevezetés A karsztosodás, azon belül a felszíni és a felszínközeli karsztos formálódás- a karbonátos kőzet és a víz kölcsönhatása- a
RészletesebbenVIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT
í á ő á é ö é é é é é í é ő á á ö é é é ó á á é é é é ő á á ő é ő í é é ü ő é é á é é ő á é ö é ü á ó ű é é é ő é é ü ö ö á á ó é á é á ó é ü á á é é ő á é é ó á á í á ö ü é ö ö á á ő é á á á á á á é ó
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenMobilitás és Környezet Konferencia
Mobilitás és Környezet Konferencia Magyar Tudományos Akadémia Budapest, 2012. január 23. Forgalmas autópályák környeztében termelt élelmiszerforrások nehézfém-tartalmának alakulása Kodrik László Ph.D.
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1699/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A synlab Umweltinstitut Ungarn Kft. Labor (9200 Mosonmagyaróvár, Terv utca 92.)
RészletesebbenA 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés azonosítószáma és megnevezése 54 524 03 Vegyész technikus Tájékoztató
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1497/2015 nyilvántartási számú 1 akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1)
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT (1) a NAT-1-0996/2012 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az AGROLABOR Kft. Mezõgazdasági Vizsgáló és Termékminõsítõ Laboratórium (5000
RészletesebbenTérbeli talajgeokémiai heterogenitás vizsgálata finomréteg mintázással
Jávor A. 1, Földeáki D. 1, Könczöl A. 1, Bata G. 1, Kovács J. 2, Csányi V. 3 1 REPÉT Környezetvédelmi Kft., 1118 Budapest, Brassó út 169-179. G. ép. repet@t-online.hu 2 ELTE Alkalmazott és Környezetföldtani
RészletesebbenVárosi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján
Városi talajok jellemzésének lehetőségei Sopron példáján Horváth Adrienn Szűcs Péter Kámán Orsolya Németh Eszter Bidló András NymE-EMK-KFI Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék 2012. augusztus 31. Városi
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1497/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A AGROLABOR-Z Agrokémiai és Környezetvédelmi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Vizsgálólaboratórium
RészletesebbenA Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet
A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább agrár-környezetgazdálkodás? Székesfehérvár,
RészletesebbenA biomasszahamu, mint értékes melléktermék
A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27
RészletesebbenTitrimetria - Térfogatos kémiai analízis -
Titrimetria - Térfogatos kémiai analízis - Alapfogalmak Elv (ismert térfogatú anyag oldatához annyi ismert konc. oldatot adnak, amely azzal maradéktalanul reagál) Titrálás végpontja (egyenértékpont) Törzsoldat,
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
RészletesebbenAZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK
2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenKözlekedésépítő technikus
A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenA Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében
ELTE Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum A Hárskúti- fennsík környezetterhelésének vizsgálata az antropogén hatások tükrében Gyurina Zsófia Környezettudomány MSc Témavezető Dr. Angyal Zsuzsanna
RészletesebbenKÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin. Gruiz Katalin - KÖRINFO
KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIA II. a talaj kockázatának kezelésére Gruiz Katalin Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 1 A talaj egy komplex rendszer Gruiz Katalin - KÖRINFO 2009 2 Vegyi anyagok viselkedése a környezetben
RészletesebbenA talaj funkciói. A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe.
www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/talaj_tajekoztato/talaj_tajek-t.htm A talaj funkciói A talajnak az élet fennmaradásában és az élhető környezet megőrzésében játszott szerepe. (a) (b) (c) Feltételesen
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
Részletesebben2003. ÉVI ADATOK 2009. ÉVI ADATOK 6/2009. h
Tiszanána " Minta beazonositó száma Minta beazonositó száma 2003 ÉV ADATOK 2009 ÉV ADATOK 6/2009 h Jelen táblázat mellékletét képezi a (v 14 )rendelet L sz, minta felszín 2 sz minta felszín Határérték
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs
RészletesebbenSzikes talajok javítása. Tóth Tibor
Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű
RészletesebbenA takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére
A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére Fehér Milán 1 Baranyai Edina 2 Bársony Péter 1 Juhász Péter
RészletesebbenAz ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben
Kecskemét, 2018. október 18 19. Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben Előadók: Papp István, PhD-hallgató Apáti Norbert, PhD-hallgató Debreceni
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenDr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft
Dr. JUVANCZ ZOLTÁN Óbudai Egyetem Dr. FENYVESI ÉVA CycloLab Kft Klasszikus analitikai módszerek Csapadékképzéses reakciók: Gravimetria (SZOE, víztartalom), csapadékos titrálások (szulfát, klorid) Sav-bázis
Részletesebbenph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra :
ph-számítás A víz gyenge elektrolit. Kismértékben disszociál hidrogénionokra (helyesebben hidroxónium-ionokra) és hidroxid-ionokra : H 2 O H + + OH -, (2 H 2 O H 3 O + + 2 OH - ). Semleges oldatban a hidrogén-ion
RészletesebbenKorrelációs kapcsolatok elemzése
Korrelációs kapcsolatok elemzése 1. előadás Kvantitatív statisztikai módszerek Két változó közötti kapcsolat Független: Az X ismérv szerinti hovatartozás ismerete nem ad semmilyen többletinformációt az
RészletesebbenA mintavételek időpontjait az 1. sz., a mintavételi helyeket a 2. sz táblázat tartalmazza. 1.sz. táblázat Mintavételi időpontok
Füri András úr igazgató Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest Tárgy: kutatási jelentés Hiv. sz.: PE/KTF/2866-6-216 Tisztelt Igazgató Úr! A hivatkozott számon kutatásaimat engedélyező határozat előírásának
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138
A T C DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138 BALMAZ típusú mélylazító munkájának minősítése
Részletesebbenkörnyezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai
Fúrási iszaptárolók környezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai Dr Szabó Imre tanszékvezető egy. docens Közreműködők: Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Szent István Egyetem,
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Az ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. (4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) akkreditált területe
RészletesebbenA tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%)
Tantárgy neve: Talajtan Kreditértéke: 4 A tantárgy besorolása: kötelező A tantárgy elméleti vagy gyakorlati jellegének mértéke, képzési karaktere 75/25. (kredit%) A tanóra típusa és óraszáma: 28 óra előadás
RészletesebbenKörnyezettudomány II. (Ökológia és talajtan)
Geológia és Környezettudományok tagozatok. Hétfő 13:30 Jedlik-terem 1. Császár Viktor (VE MK) 2. Kónya Erika Faragó Nóra (DE TTK) 3. Kovács Gábor (ME MFK) 4. Nagy Ágnes Réka (DE TTK) 5. Puskás Irén (SZTE
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
ALKALMAZOTT TALAJTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A talajdegradációs folyamatok és azok javításának lehetőségei Talaj-degradációs folyamatok Fizikai leromlás
RészletesebbenÉpületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6.
Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája Épületgépészeti kivitelezési ismeretek 2012. szeptember 6. 1 Az anyagválasztás szempontjai: Rendszerkövetelmények: hőmérséklet
RészletesebbenMÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH-1-1246/2015 3 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Vértesi Erőmű Zrt. Környezetügyi és központi laboratórium Osztály Központi Laboratórium 1 (2840 Oroszlány,
RészletesebbenA TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció
A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH-1-1468/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ANALAB Analitikai Laboratórium Kft. 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 2) Akkreditálási
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenVÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN
VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenFejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása
A méz összetétele és élettani hatása A méz a növények nektárjából a méhek által előállított termék. A nektár a növények kiválasztási folyamatai során keletkezik, híg cukortartalmú oldat, amely a méheket
RészletesebbenA GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése
A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
Részletesebben