SZABÓ SZILVIA. című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai (TÉZISFÜZET) Tudományos témavezető:

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa SZABÓ SZILVIA A vezetői kompetencia-fejlesztés tapasztalatai és lehetőségei egyes rendvédelmi szervek hivatásos állománya körében című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai (TÉZISFÜZET) Tudományos témavezető: Dr. Kónya József nyá. határőr ezredes címzetes egyetemi docens Budapest 2008.

2 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALMAZÁSA A rendszerváltás utáni magyar rendvédelem területén alapvetően meghatározó kérdés, hogy a közép- és felsővezetők részére milyen céllal, tartalommal és módszerekkel kell magas színvonalú képzést, illetve továbbképzést biztosítani. Közismert, hogy a rendvédelem funkciója és feladatai napról-napra egyre összetettebbé és sokoldalúbbá válnak. A követelmények nem csupán törvényekben fogalmazódnak meg, hanem egyre inkább a társadalom, de különösen a civil szféra és annak különböző szervezetei támasztanak olyan új igényeket ezen a téren, melyeket ki kell elégíteni. Folyamatosan napirenden vannak az Európai Unióhoz való csatlakozást követő tennivalók is. Társadalmi fejlődésünk minden területén alapvető fejlesztési cél az európaiság erősítése. Változások vannak és várhatóak a rendvédelmi szervezetek életében. Ezek a tények felvetik a kérdést, hogy a vezetők felkészítése hogyan és milyen módszerekkel történjen? A változásokat minden szinten a vezetőknek kell irányítaniuk, akiket viszont alkalmassá kell tenni arra, hogy az irányításuk alatt álló szervezetet a megfelelő irányba legyenek képesek navigálni. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Oktatási Főigazgatóság Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézete közel egy évtizede biztosítja a rendvédelmi szervek delegált vezetőinek a továbbképzést, a kompetencia alapú vezetői fejlesztést, erre építve a vezetők értékelését. Az értekezés témaválasztását elsősorban az a kérdés befolyásolta, hogy a fentiek figyelembe vételével milyen létjogosultsága, realitása van a kompetencia alapú hazai rendészeti vezetői továbbképzésnek úgy, hogy az egyén és a szervezet érdekei összhangban legyenek. A téma ilyen a teljességre törekvő megközelítése egyedinek mondható a szakterületen folyó oktatásban. Másrészről meglehetősen aktuális a vezetők jelenlegi képzési gyakorlatának feltérképezése és tudományos igényű, empirikus tanulmányozása, tekintettel a folyamatos szervezeti struktúra-váltásra. A kutatásomat 2007 őszén lezártam. A bemutatásra kerülő gyakorlati kutatás-sorozatom eredményeinek összefoglalása és az abból levont tapasztalatok előrevetítik a változásokat, valamint alapját képezhetik a 2008 januárjában bekövetkezett integrációs szervezeti átalakulással kapcsolatos kutatásoknak. A felvázolt tényeken túl az inspirált az értekezésem elkészítésében, hogy bemutassam a közötti vezető-továbbképzés gyakorlatát, annak hatékonyságát a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet munkájában, valamint megkíséreljem meghatározni a működésével kapcsolatos innovációs lehetőségeket. Mindez szükségszerű, tekintettel a 2008-as változásokra, és a schengeni csatlakozásnak a szervezeti-működési struktúrában megjelenő hatásaira. KUTATÓI HIPOTÉZISEK, A KUTATÁS FŐBB CÉLKITŰZÉSEI Törekvésem az volt, hogy a szakmai elméletből kiindulva áttekintsem a hazai kompetencia alapú vezető-továbbképzés (vezetővé- és mestervezetővé képzés) egy adott időszakát, empirikusan megvizsgáljam az alkalmazott oktatási módszerek gyakorlati relevanciáját, egyéni és szervezeti hatékonyságát. Ebből következően tudományos kutatásomat, a munkám céljait, valamint a kutatás eredményeinek összefoglalását az alábbi hipotézisek motiválják és határozzák meg. 2

3 Feltételeztem, hogy: 1. Napjainkra a rendvédelmi szervek vezetői képzésében a nyílt kompetenciák mellett felértékelődnek az úgynevezett kulcskompetenciák, vagyis a szakmai hozzáértésen túl a vezetői kompetenciákat is fejleszteni szükséges. 2. A kompetencia alapú rendészeti vezető-továbbképzés illeszkedik a nemzetközi (európai uniós és schengeni) törekvésekhez, valamint a nemzeti biztonsági stratégia részeként hatékonyabban elősegíti az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Oktatási Főigazgatósága integrált humánerőforrás-fejlesztési törekvéseit. 3. A továbbképzési rendszernek ez a fajta minőségi fejlesztése napjainkban elkerülhetetlen, mert a rendvédelem terén olyan funkcionális, strukturális és személyi változások történnek, amelyek nélkülözhetetlenné teszik az oktatási rendszer újragondolását, ennek következtében különösen felértékelődik az akkreditáció folyamata a vizsgált képzési rendszerben. 4. A hagyományos oktatási formához képest ma még nem eléggé ismert a felnőttoktatásban a magyar rendvédelmi szervek állománya körében kipróbált, kompetencia alapú, moduláris, tréning módszerrel megvalósult továbbképzési szisztéma, ezért célszerű a bemutatása. 5. A folyamatos szervezeti struktúra-váltás nem kedvez a stabilitást igénylő oktatási rendszernek, így ha a feltételezésem igaz felvetődik egy erős, önálló, integrált vezető-továbbképzési rendszer kialakításának igénye. 6. Az e-learning (mint innovatív oktatási módszer) új perspektívát jelent a jövő vezetőképzése és továbbképzése tekintetében a rendvédelem területén is. A hipotézisek alapján az alábbi fő kutatási célokat határoztam meg, és követtem a disszertációban: a rátermett rendvédelmi vezető, mint kompetens vezető fogalmának megalkotása elméleti és empirikus eszközök együttes alkalmazásával (egyrészt a különböző értelmezések elméleti vizsgálta a vonatkozó szakirodalomban fellelhető meghatározások alapján, másrészt egy empirikus kutatás az érintett rendészeti szervek vezetőinek körében az adott kérdésről), az intézményesült vezető-továbbképzés működési mechanizmusainak vizsgálata a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézetben abból a szempontból, hogy mennyiben segíti, támogatja, avagy gátolja a vezetői kompetencia fejlesztésének gyakorlatát az intézményi struktúra és a kapcsolódó jogi környezet, a XXI. századra jellemző tudás alapú társadalom, és az ehhez kötődő alapvető fogalmak tisztázása, azok sajátos megjelenése a vezető-továbbképzés gyakorlatában, az akkreditált vezető-továbbképzési programok létjogosultságának igazolása a sikeres vezetői kompetencia-fejlesztés gyakorlatában, különös tekintettel a moduláris képzési struktúrára. Mindezekkel az a célom, hogy hozzájáruljak egy olyan korszerű, tudományos igényű képzési rendszer kialakításához, amely a gyakorlatban is működőképes és a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodik. Ehhez kapcsolódóan konkrét javaslatokat fogalmazok meg a vezetői továbbképzés módszereire vonatkozóan. 3

4 AZ ALKALMAZOTT KUTATÁSI MÓDSZERTAN A kitűzött kutatási céljaim megvalósítása érdekében az alábbi módszereket alkalmaztam: 1. A dokumentumelemzés egyik speciális válfaja a szöveges információhordozók tartalomelemzése, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó kvantitatív szemantika. Mindezek révén a szakirodalomban föllelhető kompetencia- és vezetői kompetencia-értelmezéseket tanulmányoztam, a témám feldolgozása során általam használt kompetencia fogalom és értelmezési keret meghatározása érdekében. Hasonló technikával feltérképeztem a rendvédelmi vezető-továbbképzés jogi szabályzóit, mint hivatalos dokumentumokat, és ehhez kapcsolódva a Nemzeti Biztonsági Stratégiát. A módszer elősegítette a hipotéziseim megfogalmazását. 2. Kérdőíves adatgyűjtést végeztem kvantitatív és kvalitatív technikák kombinált alkalmazásával: 2007-ben a vezető-továbbképzésben résztvevőkből kialakított mintán a kompetenciák fogalomkörével és vezetői kompetenciákkal kapcsolatos tudásról, a két éves periódust átfogó ( között) vezetőtovábbképzésben résztvevőkkel az akkreditált továbbképzési programnak megfelelő a képzést nyitó és lezáró minőségbiztosítási kérdőívekkel, a képzésben aktívan résztvevő közép- és felsővezetőkkel, és egy kontrollcsoporttal az e-learning, mint innovatív képzési módszerrel kapcsolatos elégedettségről A feltárt kvantitatív adatok feldolgozását egyszerűbb matematikai-statisztikai módszerek segítségével végeztem. Többségében a leíró statisztikát alkalmaztam, amely alapvetően a számszerű információk összegyűjtését, összegzését, tömör jellemzését szolgáló módszereket foglalja magába. Ezen túlmenően a kutatási időszak alatt más módon is gyűjtöttem tapasztalatokat, információkat: részt vettem számos, a témához kapcsolódó nemzetközi, országos és helyi konferencián, előadásokat tartottam a kutatási témámhoz kapcsolódóan, összegyűjtöttem és rendszereztem a témához kapcsolódóan a tanulmányaimat és a közel 10 évre tehető felnőttoktatási gyakorlatom során szerzett tapasztalataimat, áttekintettem a témával összefüggő, szélesebb kitekintést adó hazai- és nemzetközi szakirodalmi hátteret, konzultáltam a témában jártas szakemberekkel, tudományos kutatókkal, célzott keresést, megerősítő kutatást folytattam az Interneten. 4

5 AZ ELVÉGZETT VIZSGÁLAT TÖMÖR LEÍRÁSA FEJEZETENKÉNT Igazodva a tudományos értekezések tartalmi és formai követelményeihez, valamint a kitűzött kutatási céloknak megfelelően dolgozatomat öt fejezetre tagoltam. Az első fejezetben a rátermett vezető, mint kompetens vezető fogalmának elméleti és gyakorlati összefüggéseivel foglalkozom. Ehhez igazodva tisztázom az értekezés alapvető meghatározásait, így a kompetencia és vezetéselmélet fogalomköréből kiindulva foglakozom a vezetői kompetenciákkal. Végül a szakirodalmi áttekintést az empirikus kutatómunka eredményeinek összefoglalásával zárom, alátámasztva ezzel a szakirodalmi elméleti következtetések és a gyakorlat jelentőségét. Következtetéseket vonok le a rendvédelmi szervek vezetőivel szemben támasztott kompetencia követelményekre vonatkozóan. A második fejezetben az intézményi keretek között működő vezető-továbbképzés szerkezetét mutatom be, vizsgálom intézményi környezetét, és hátterét. A jelenlegi helyzet elemzése során bemutatom és értékelem a szervesen együttműködő intézmények, szervezeti egységek munkáját. Tényeket fogalmazok meg a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet történetiségében fellelhető megnevezési és a szervezeti struktúrában történt változásokkal kapcsolatban. Kitérek ezek gyakorlati hatásmechanizmusaira. Foglalkozom a Vezetőképzési és Szervezési Osztály mint a napjaink vezető-továbbképzéssel foglalkozó szervezeti egységének működési kompetenciáival, különös tekintettel a trénerek, mint a fejlesztést irányító szakemberek szerepére. Következtetésként az intézményi akkreditációt a minőségi munka alapvető feltételeként jelenítem meg, továbbá a kapcsolódó jogi környezet elemzésével támasztom alá a munkám hitelességét. A harmadik fejezetben konkrétan a vezetői kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel és gyakorlatával foglalkozom, a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézetben közösen végzett munka alapján. Tisztázom a XXI. századra jellemző konvertálható tudás kulcsfogalmait, (tudásalapú társadalom, globalizáció, élethosszig tartó tanulás) a rendvédelmi szervek gyakorlatában megjelenő karrier- és életpálya menedzsment értelmezéséből kiindulva. Bemutatom röviden a hazai vezetőképzés tagozódását, rövid kitekintést teszek a nemzetközi gyakorlatra is. Ez alapozza meg a disszertációm egyik lényeges fogalmi körének, a kompetencia alapú képzések sajátosságainak bemutatását. Majd a tréning műfaj meghatározása és annak módszertani bemutatása következik. Az elméleti alapvetésen túl, azt kiegészítve mutatom be a tréning módszerrel történő, moduláris alapú kompetencia-fejlesztést a rendészeti vezetői állomány körében. Kiemelt részét képezi a fejezetnek az a két évet felölelő empirikus vizsgálat, amely a vezetői továbbképzés korábbi fehér foltjával szemben igazolta a kompetencia-fejlesztés jelentőségét és működőképességét. A negyedik fejezetben foglalkozom a vezető-továbbképzés megújuló megoldási eljárásával. Bemutatásra kerülnek a kutatásomhoz kapcsolódó integrált humánerőforrásfejlesztési projekt oktatási nézőpontjai, a témával foglalkozó jelentősebb szakmai fórumok, konferenciák. A fejezet igazolja a rendvédelmi szervek számára folytatott vezetőképzés és továbbképzés gyakorlatának átalakítási szükségességét, valamint vázolja annak törekvéseit. Javaslatokat fogalmazok meg az Intézményben folyó sikeres kezdeményezés szélesebb körű publicitására és gyakorlati bevezetésére vonatkozóan. Az ötödik fejezetben összegzem kutatásomat, valamint az értekezés kidolgozása során elért eredményeimet. Javaslatokat fogalmazok az eredmények hasznosítására, valamint a problémakör további kutatást és fejlesztést igénylő területeire. 5

6 ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK Az értekezés témáját a rendvédelmi szervezetnél folyó vezetői munka gyakorlatában a rendszerváltással bekövetkezett, azóta gyorsuló ütemű és mind több funkciót érintő átalakulás vetette fel. A lebonyolított vezetői és mestervezetői továbbképzések hitelesen jelezték, hogy célszerű a munkahelyi vezetési gyakorlat tapasztalatainak beépítése a képzési tananyagba. A tréning, mint képzési szervezési forma alkalmas ennek megoldására. Megítélésem szerint a probléma a vezető-továbbképzés kompetencia alapú innovációja eredményesen kutatható. Alkalmas arra, hogy a hadtudományok és az andragógia ismeretanyagát gyarapítsa, továbbá jelentősnek mondható gyakorlati haszon lehetőségét rejti magában. Részben elősegíti a vezető-továbbképzésnek az óta jelentősen megváltozott külső (társadalmi) és belső (strukturális) körülmények közötti korszerűsítését, a XXI. századi európai és hazai kihívásoknak való minőségi megfelelést. Másrészt a kutatási eredmények újabb fejlesztésekhez, kutatásokhoz vezethetnek. A disszertációban bemutatott kutatás rávilágított arra is, hogy esetlegesen a szakmai és a vezetői továbbképzések együttes megvalósítása miként járulhatna hozzá napjaink rátermett vezetőinek hatékonyságához. Ezt támogatná a modularitáson alapuló kompetencia alapú képzési módszereknek vezetőképzés, vezetői továbbképzések stratégiai szempontból történő rendszerbe foglalása, és az új informatikai kihívásoknak való megfeleltetése. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1) A kompetencia fogalom jelentőségének vizsgálata, a rendvédelmi szakterületre történő adaptálása Értekezésemben vizsgáltam és értékeltem a vonatkozó kompetencia fogalmakat és meghatároztam a rátermett vezető személyiségének, valamint a vezetési stílusoknak megfelelő kompetenciák azon értékeit, amelyek az Európai Unió gyakorlatorientált követelményei szerint a rendvédelmi vezetőkkel szemben támasztott kompetencia-követelmények alapját képezhetik. Meghatároztam az érzelmi intelligencia jelentőségét a kompetencia fogalom megalkotásában. Ezen túlmenően bizonyítottam, hogy a jogszabályi környezet összefüggésein túl egyéb, specifikus szakmai kompetenciák is léteznek, amelyek a vezetői kompetenciákkal együtt fejlesztendőek. 2) A vezető-továbbképzés intézményi háttere Bizonyítottam a rendvédelmi vezető-továbbképzés intézményi hátterének fontosságát és szerepét, meghatároztam a vele szemben támasztott minőségi követelményeket és elvárásokat, a fejlesztés lehetséges irányait. 3) A vezető-továbbképzési programok Értékeltem a vezető-továbbképzési programokat, bizonyítottam az élethosszig tartó tanulási folyamatba történő beillesztés lehetőségét, a kompetenciakövetelményeknek megfelelő modul-rendszerű programok alkalmazásának helyességét, valamint a változó társadalmi igényekhez és a gyakorlatban dolgozó vezetők önértékeléséhez igazodó egységes normarendszer bevezetésének fontosságát. 4) Gyakorlati vezetői kompetenciák változásának figyelemmel kísérése Bizonyítottam hogy a követelmények gyors és folyamatos változása miatt szükséges a gyakorlati tapasztalatok folyamatos beépítése a vezető-továbbképzés programjaiba, ennek érdekében szükséges megteremteni azokat a fórumokat és eljárásokat, amelyek biztosítják azok adaptálását és tananyaggá történő átalakítását az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében. 6

7 5) Az e-learning módszer a vezető-továbbképzésben Megvizsgáltam és bizonyítottam az e-learning módszerrel támogatott továbbképzési rendszer gyakorlati alkalmazhatóságát, javaslatokat dolgoztam ki az infrastruktúra, a program- és az alkalmazott pedagógiai eljárások bevezetésére, a tananyag fejlesztésre. AZ ÉRTEKEZÉS GYAKORLATI FELHASZNÁLHATÓSÁGA, AJÁNLÁSOK Az értekezésemben leírtaknak az alábbi területeken történő felhasználását javaslom: különös jelentőségű lehet a disszertáció témája a rendőrség és a határőrség teljes körű integrációja kapcsán, mert kiindulást fogalmaz meg az új szervezetek számára a vezetői kompetenciák azonosításában, módszert ad azok fejlesztéséhez, amely az egyéni törekvések és a szervezet sikeres összhangját mutatják, az elmúlt évek rendőrségi személyi mozgása, a nagyarányú nyugállományba vonulás és az ehhez kapcsolódó kényszerű vezetőváltások miatt, a rendvédelmi képzési- és továbbképzési rendszer egységes, egymásra épülő szerkezetének kialakításában, a vizsgálatom tárgyát képező Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet munkájában, kiemelten a tréneri kompetenciák kialakításában, megerősítésében, az új informatikai eszközökkel támogatott képzési struktúrák működtetésében, a téma iránt érdeklődő oktatók, hallgatók, kutatók és döntéshozók számára. Javaslat a kutatás kiterjesztésére, további kutatást igénylő területek: Fontosnak tartom a kutatás további kiterjesztését. További kutatást igénylő területként jelentkezik, hogy a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet vezetővé és mestervezetővé képzéseiben végzett rendészeti vezetőket egy után-követéses hatékonyságvizsgálat kapcsán érdemes lenne felkeresni, amelyben a továbbképzés során elsajátított ismeretanyag és fejlesztett kompetenciák gyakorlatban történő alkalmazásának hatékonyságára világíthatnak rá a kutatók. A vezető-továbbképzés tartalmi-formai kutatása korántsem tekinthető lezártnak. Érdemes lenne az értekezésben bemutatott képzések résztvevőivel követéses vizsgálatot végezni a moduláris, kompetencia alapú vezető-továbbképzésben szerzett többlet-tudás gyakorlati használatát, használhatóságát illetően. Célszerű a tananyag és a tréning-módszer beválás-vizsgálata, a vezetői-állomány újabb csoportjaival a szükséges módosítások elvégzése a felmerült hiányosságok javítása után. A konkrét kutatásban kevésbé markánsan jelentek/jelenhettek meg azok a társadalmi, valamint a rendvédelmi szektort érintő változások, amelyek a téma tartalmát objektíve befolyásolták. A további feltáró munka feladata lehetne egy olyan hatás-vizsgálat elvégzése, amely a rendszerváltás utáni időszak lenyomatát kísérelné meg fölvázolni, megragadni a rendvédelem valóságos funkcióin és a vezetői állomány működésén. Egy kutatócsoport számára érdekes, interdiszciplináris megközelítésű feladatot jelenthet a fentiekhez kapcsolódó kérdések tisztázása: A magyar közrendi állapotok milyen feltételekkel javíthatók, s ezek milyen feladatokat állítanak az állomány képzési-továbbképzési rendszere elé? Milyen módszerekkel vizsgálhatóak a demokratikus társadalom új keletű jelenségei, hogyan oldhatók meg azok a problémák, amelyek a közrendvédelem területén jelentkeznek? A rendvédelmi képzéssel- és továbbképzéssel szemben megfogalmazódó objektív és szubjektív elvárásoknak milyen intézményi háttérrel, képző apparátussal, infrastruktúrával lehet hatékonyan eleget tenni korunkban? 7

8 PUBLIKÁCIÓK LISTÁJA 1) Sári Mihály Szabó Szilvia: Konferenciák a FEEFI szervezésében In Tudásmenedzsment, 1. évfolyam 2. szám, pp. 2) Szabó Szilvia: A multikulturális nevelés esélyei: Cigány tanulók magyar nyelvi tanítása, In Az európai tanulási tér és a magyar neveléstudomány: III. országos neveléstudományi konferencia, Budapest, október 9 11., Program, tartalmi összefoglalók / szerk. Buda András, Holik Ildikó. Budapest., Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság, p. 3) Koltai Zsuzsa Szabó Szilvia: Interkulturális nevelés az Europilot projekt tapasztalatai In Tudásmenedzsment, 4. évfolyam 2. szám pp. 4) Szabó Szilvia: Interkutlurális kommunikáció az Europilot projekt In VII. Nemzetközi Erkölcs-, Művészetfilozófiai és Nevelési Konferencia. Internationale Konferenc für Moral-, Kunstphilosofie und Erziehung. Absztraktkötet, Szerk.: a konferencia szervezőbizottsága. Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar pp. 5) Szabó Szilvia: Menedzserképzés és marketing az emberi erőforrás fejlesztés vonatkozásában In Az emberi erőforrás, mint pedagógiai probléma: Tanulmánykötet. Szerk. Koltai Dénes, Vida Szabolcs. Pécs, PTE TTK FEEFI, pp. 6) Szabó Szilvia: Professon Cultural Mediation Professzió Kultúraközvetítés In A múzeumok, mint a tanulás helyszínei Museums as learning places. Szerk. Jutta Thinesse-Demel, Balázs Németh. / Lernmuse a SOCRATES- Accompanying Measures. Project number: / SO281 AWC (Lifelong Learning Kut. Füz. 1.) pp. 7) Szabó Szilvia: Interkuturális nevelés az Europilot projekt In Die schönheit der Moral. Az erkölcs szépsége. A kaposvári erkölcs-, Művészetfilozófiai és Nevelési Konferencia előadásai aug tanulmánykötet. Szerk: Czirják József, Földesi Tamás, Javorszki András és mts-i. Kaposvári Egyetem PFK Kaposvár, pp. 8) Szabó Szilvia: Vezetési ismeretek multimédiás tananyag (szerk.: Szabó Svelta Sziklai-Erőss) Kompetencia alapú integrált humánerőforrás-fejlesztési Twinning projekt, Igazságügyi és Rendészti Minisztérium Oktatási Főigazgatóság Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézet, 9) Szabó Szilvia: Vezetői kompetencia alapú képzések a Magyar Rendvédelem (rendőrség, határőrség) közép- és felsővezetői hivatásos állománya körében In Kard és Toll, 2006./ pp. 8

9 10) Szabó Szilvia: Innováció a rendészeti vezetőképzésben e-learning tananyag tesztelésének tapasztalatai június 4. Budapest, SZÁMALK, VIII. elearning Fórum, Ilias tutorial, in: T2 ILIAS 11) Szabó Szilvia: Innováció a rendészeti vezetőképzésben e-learning tananyag tesztelésének tapasztalatai In június Budapest, SZÁMALK, VIII. elearning Fórum, Ilias tutorial, in: T2 ILIAS 12) Szabó Szilvia: Vezetői kompetencia alapú képzések In Szakmai Szemle a Katonai Biztonsági Hivatal Tudományos Tanácsának Kiadványa, szám, pp. 13) Szabó Szilvia: Innováció a rendészeti vezetőképzésben In Kard és Toll, 2007/ pp. 14) Kabai Imre Szabó Szilvia: Pályakövetéses vizsgálat Felsőoktatás, munkaerőpiac In Állásstart 2008, Budapest, Start Kiadó Kft., pp. 15) Szabó Szilvia: elearning, mint a kompetencia alapú képzés hatékony eszköze In 16) Szabó Szilvia: E-learning as an Efficient Means of Conpetence_based Training In 17) Sánta Georgina Szabó Szilvia: A Karriermenedzsment gyakorlata a Zsigmond Király Főiskolán. A Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet évkönyve 2008, ZsKF, Budapest, megjelenés alatt KONFERENCIA ELŐADÁSOK ÉS ABSZTRAKTOK 1) Szabó Szilvia: Conception of the visitor friendly museum, Museums as learning places konferencia, Párizs, Louvre, június 26. 2) Szabó Szilvia: Interkulturális kommunikáció az Europilot projekt, Die schönheit der Moral. Az erkölcs szépsége VII. Nemzetközi Erkölcs-, Művészetfilozófiai és Nevelési Konferencia, Művészeti nevelés szekció, Kaposvár, augusztus ) Szabó Szilvia: A multikulturális nevelés esélyei, III. Országos Neveléstudományi Konferencia, Nevelés más kulturális környezetben szekció, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, október ) Szabó Szilvia Interkulturális nevelés az Europilot projekt tapasztalatai, Tudomány Napja a PTE TTK-n 2003, Pécs, november 3. 5) Szabó Szilvia: Museums as Learning Places, Europilot projekt zárókonferencia, Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs, március30. április 3. 9

10 6) Szabó Szilvia: Modularitás a kompetencia alapú rendészeti vezetőképzésben, Kompetnciák, modularitás, módszerek a belügyi képzési rendszer időszerű kérdései, nemzetközi kitekintéssel, 1. szekció: a modularitás képzési lehetőségei: Siófok, március ) Szabó Szilvia: Akkreditált rendészeti vezetőképzés, Megújuló rendészeti képzés konferencia: 2. workshop Az átalakuló képzési program főbb pontjai: Siófok, április 17. 8) Szabó Szilvia Megújuló rendészeti képzés konferencia: 3. szekció E- learning, mint a kompetencia alapú képzés eszköze, szekcióvezető, moderátor, Siófok, április 18. 9) Szabó Szilvia: A vezetéselmélet e-learning tananyag tesztelésének tapasztalatai, jövőkép, Megújuló rendészeti képzés konferencia: 3. szekció E-learning, mint a kompetencia alapú képzés eszköze, Siófok, április ) Szabó Szilvia: Tananyagfejlesztés a vezetőképzésben, Twinning HR projektzáró konferencia, Országos Rendőrfőkapitányság, Budapest, május 8. 11) Szabó Szilvia: Innováció a rendészeti vezetőképzésben e-learning tananyag tesztelésének tapasztalatai, VIII. elearning Fórum, Ilias tutorial és workshop, SZÁMALK, Budapest, június 4. 12) Szabó Szilvia: A karriermenedzsment gyakorlata a Zsigmond Király Főiskolán Az emberi erőforrás és környezete napjainkban, A Zsigmond Király Főiskola Gazdaság-és Vezetéstudományi Intézetének műhelyvitái a 2007-es Tudomány Napja alkalmából, Budapest, november

11 SZAKMAI TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ KÉPZETTSÉGI ADATOK: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MBA program posztgraduális menedzserképzés MBA szakirány PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Pszichológia Doktori Iskola Szociálpszichológia és Alkalmazott Pszichológia PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MBA program posztgraduális menedzserképzés Marketing szakirány JANUS PANNONIUS TUDOMÁNYEGYETEM Felnőttképzési És Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet humán szervező szak okleveles humán szervező EGYÉB KÉPZETTSÉG: 2006 ILIAS tananyagszerkesztői tanfolyam - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Gábor Dénes Főiskola 2003 EUROPILOT PROJECT MUSEUMS AS LEARNING CENTERS - Európai Uniós szakértő képzés 2002 PARTNERS HUNGARY MONA ALAPÍTVÁNY - Nők a közéletben vezető- és trénerképző SZAKMAI TAPASZTALATOK: ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA Gazdasági és Vezetéstudományi Intézet főiskolai adjunktus, Karrier Centrum vezető IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Vezetőképzési és Szervezési Osztály osztályvezető helyettes, vezetőképzési csoportvezető 2006 BELÜGYMINISZTÉRIUM RENDÉSZETI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI INTÉZET Vezetőképzési és Szervezési Osztály osztályvezető helyettes BELÜGYMINISZTÉRIUM RENDÉSZETI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI INTÉZET Vezetőképzési Alosztály alosztályvezető PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Művelődési Menedzsment Tanszék egyetemi tanársegéd PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Felnőttképzési Tanszék tudományos segédmunkatárs KAPOS KATEDRA OKTATÁSSZERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ BT. tanácsadó, tréner DÉL DUNÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ RT. Humánpolitikai igazgatóság gyakornok 11

12 EGYÉB SZAKMAI / OKTATÁSI TAPASZTALATOK: BELÜGYMINISZTÉRIUM OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG Kompetencia alapú integrált humánerőforrás-fejlesztési Twinning projekt oktatási modul: e-learning stratégia kialakítása a vezetéselmélet területén ZSIGMOND KIRÁLY FŐISKOLA Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet Szakszeminárium vezető, tréner (személyzetfejlesztés és karriermenedzsment) BELÜGYMINISZTÉRIUM RENDÉSZETI ÉS BŰNMEGELŐZÉSI INTÉZET Nemzetközi Bűnmegelőzési Akadémia oktató BELÜGYMINISZTÉRIUM OKTATÁSI FŐIGAZGATÓSÁG Twinning projektkoordinátor Kompetencia alapú, integrált emberi erőforrás gazdálkodási rendszer kialakítása KAPOSVÁRI EGYETEM PEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR Művelődésszervező Képzés és Ifjúságsegítő Képzés oktató, tréner COMENIUS SZAKKÖZÉPISKOLA Intézményi Kommunikátor Képzés Oktatómunka közgazdaságtan, Tréneri feladatok önismereti, kommunikációs, személyiségfejlesztő tréningek OTP, Magyar Rádió, Nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet szakmai tréner PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Szociológiai és Szociális Tudományok Intézete, Szociálpolitikai Tanszék - oktató SZÓKRATÉSZ KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ SZAKKÖZÉPISKOLA Oktató, osztályfőnök KIEMELKEDŐ SZAKMAI TEVÉKENYSÉG: 2007 Programakkreditációs eljárások vezetése, lebonyolítása Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007 Twinning projekt koordinátor, nyertes pályázat, e-learning tananyag elkészítésének vezetője 2006 Intézményi Akkreditációs eljárás vezetése, lebonyolítása Belügyminisztérium NYERTES PÁLYÁZATOK, ÖSZTÖNDÍJAK: március Maastricht, ELLPROFT (European Lifelong Learning Professonal Training) Intercultural management in adult education 2003 SOCRATES GRUNTVIG III. Felnőttoktatói mobilitás 2002 PARTNERS HUNGARY MONA ALAPÍTVÁNY Nők a közéletben 2001 HU PHARE PROGRAM A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok társadalmi beilleszkedésének támogatása 2001 Tanulmányút - Sri Lanka Colombo University of Colombo, India (3 hét) 1998 ÖSZTÖNDÍJAS TANULMÁNYÚT NÉMETORSZÁG, MANNHEIMER ABENDAKADEMIE UND VOLKSHOCHSCHULE (2 HÓNAP) NYELVISMERET: angol Államilag elismert, középfokú, C típusú nyelvvizsga (2003) német Állami középfokú C típusú nyelvvizsga (1995) olasz Lektorátusi alapfokú B típusú nyelvvizsga (1999) TUDOMÁNYOS SZAKMAI TAGSÁG: Magyar Rendészettudományi Társaság PTE TTK FEEFI - HR Klub 12