JOGI NYILATKOZAT Nemzetközi Migrációs Szervezet

Átírás

1 JOGI NYILATKOZAT A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) elkötelezettje azon alapelvnek, hogy a humánus és szabályozott migráció a migránsok és a társadalom számára egyaránt hasznos. Az IOM kormányközi szervezetként más nemzetközi szervezetekkel együttműködve támogatja a migráció hétköznapi problémáinak megoldását, hozzájárul a migrációval kapcsolatos kérdések megértéséhez, ösztönzi a migráció által végbemenő társadalmi és gazdasági fejlődést, valamint a migránsok emberi méltóságának tiszteletben tartásáért és jóllétének fenntartásáért küzd. A kiadvány a szerzők véleményét juttatja kifejezésre és nem feltétlenül tükrözi a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) nézeteit. A szövegben alkalmazott megnevezések és tartalmi közlések semmiképpen sem tekinthetők az IOM állásfoglalásának bármely ország, terület, város vagy térség és annak hatóságai jogi státuszát vagy határait és fennhatóságát illetően. A kiadvány az Európai Unió Európai Visszatérési Alapjának és a Belügyminisztérium támogatásával valósult meg. A kötetben közölt tartalmak, azok szerzőinek nézetei, és az abban foglaltak semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának; sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium nem tehető felelőssé azok, illetve az abban foglaltak bárminemű felhasználásáért. Kiadó: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) 1054 Budapest, Tüköry u. 3., Magyarország Tel: Fax: iombudapest@iom.int Website: Nemzetközi Migrációs Szervezet Minden jog fenntartva. A dokumentum egyetlen része sem módosítható, másolható, tárolható elektronikusan vagy továbbítható semmilyen formában vagy módon, sem elektronikusan, sem mechanikusan, sem fénymásolással, sem felvétel készítésével vagy egyéb eljárás útján a kiadó előzetes engedélye nélkül. 3

2 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ez a kiadvány a Koszovói Hazatérők Reintegrációs Támogatásának Értékelése című, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által irányított projekt keretében készült. A projekt pénzügyi támogatást az Európai Hazatérési Alap 2013-as magyar nemzeti allokációján keresztül az Európai Uniótól, valamint a magyar Belügyminisztériumtól kapott. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) mindenekelőtt az IOM Budapest Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs program résztvevőinek szeretne köszönetet mondani azért, hogy időt szakítottak arra, hogy megosszák véleményüket a projekt munkatársaival. Továbbá a következő szakértőknek és szervezeteknek, mert részt vettek a személyes interjúkban: Valon KRASNIQI úrnak az Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztály igazgatójának, Belügyminisztérium, Koszovó * Kushtrim NRECAJ úrnak a Reintegrációs Osztály osztályvezető-helyettesének, Belügyminisztérium Ylber ALIU úrnak, a Munkaügyi és Foglalkoztatási Osztály koordinátorának, Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium, Koszovó* Xhevahire REXHEPI asszonynak a Fenntartható Hazatérés koordinátorának, Ferizaj Önkormányzata Arben HYSENAJ úrnak az AWÖ Nürnberg koszovói országos képviselőjének SIPOS István úrnak követ-tanácsosnak, Magyarország Nagykövetsége, Koszovó* Sefedin KUÇI úrnak az Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztály képviselőjének, Belügyminisztérium Kushtrim HOTI úrnak Reintegrációs Osztály, Együttműködés Helyi és Nemzetközi Szervezetekkel főosztályvezetőjének, Belügyminisztérium Driton HALILI úrnak vezető tisztviselőnek, Együttműködés Helyi és Nemzetközi Szervezetekkel, Belügyminisztérium Nagyon hálásak vagyunk azért a rengeteg támogatásért, melyet a projekt megvalósítása során az IOM Pristina munkatársaitól kaptunk. Külön köszönettel tartozunk Esat ALICKAJ úrnak, az IOM regionális reintegrációs asszisztensének, aki az előzetes kérdőívek alapján az interjúkat előkészítette, kéthetes ellenőrző körutat szervezett 4

3 Koszovóban*, 2000 kilométert vezetett az IOM Budapest interjúkészítőjével tett utazás során, és e jelentés elkészítéséhez utólagos segítséget nyújtott. Továbbá nagyon hálásak vagyunk az IOM Pristina alábbi munkatársainak az értékelési folyamat végrehajtása során nyújtott tevékenységükért és segítségükért: Jorge BACA-VAGHAN úrnak, a misszió vezetőjének, IOM Koszovó* 1 Besian BICURRI úrnak DEED program (Diaspora Engagement for Economic Development a Diaszpóra Elkötelezettsége a Gazdasági Fejlődésért program) Fejzullah ABDULLAHU úrnak CSP (Community Stabilization Program közösségi stabilitási program) Habib HABIBI úrnak, AVR Projekt koordinátornak A projekt előkészítése és végrehajtása nem lett volna lehetséges az IOM Budapest következőkben felsorolt lelkes munkatársainak erőfeszítései nélkül: Olsi DUDUMI, LEHEL Balázs, SZEIDOVITZ Anna, KŐVÁGÓ Veronika és BÁLL Bernadett. 1 A továbbiakban: Koszovó*. Ez az elnevezés nem tekinthető állásfoglalásnak a státusz vonatkozásában, és összhangban van az ENSZ BT 1244/1999 határozatával és a Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) a koszovói függetlenségi nyilatkozatról kiadott állásfoglalásával. A tanulmányban lévő minden Koszovóra tett utalás, akár a területre, akár az intézményekre vagy a lakosságra vonatkozóan, az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatával való teljes megfelelésként értendő és nem tekinthető Koszovó státuszára vonatkozó állásfoglalásként. 5

4 TARTALOMJEGYZÉKE JOGI NYILATKOZAT 3 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 4 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 7 I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS 8 II. BEVEZETŐ 11 III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA 13 III.1. Bevezetés a használt módszertanhoz 13 III.2. Adatgyűjtés 13 IV. A Z IOM MAGYARORSZÁG ÁLTAL NYÚJTOTT REINTEGRÁCIÓS ASSZISZTENCIA 17 IV.1. Bevezetés az IOM Koszovóba* hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia programjába 17 IV.2. Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) Magyarországról Koszovóba 18 V. A KOSZOVÓI KONTEXTUS 24 V.1. Gazdasági és politikai háttér 24 V.2. Migrációs történelem 25 V.3. A migráció taszító és húzó tényezői 26 V.4. A koszovói migránsok hazatérése és reintegrációja 28 VI. AZ ADATOK ELEMZÉSE 30 VI.1. Bevezetés 30 VI.2. Előzetes szociológiai adatok 30 VI.3. Fókuszban a migráció története 33 VI.4. A résztvevők tapasztalatai az IOM támogatásáról 38 VI.5. Jövedelemszerzés: a reintegrációs asszisztencia terv 53 VI.6. A Reintegrációs Asszisztencia fenntarthatósága 64 VII. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 78 HIVATKOZÁSOK LISTÁJA 84 6

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE AVRR Assisted Voluntary Return and Reintegration (Önkéntes Hazatérés és Reintegráció AWO Nuremberg Arbeiterwohlfart (Dolgozók Jóléti Intézete) - Nürnberg BAMF Federal Office for Migration and Refugees (Német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal EC Európai Tanács EU Európai Unió EMN European Migrációs Hálózat IOM International Organization for Migration (Nemzetközi Migrációs Szervezet) BM Belügyminisztérium NGO Non-governmental organization (civilszervezet) BÁH Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal PPK Agjensi e Përkrahjes së Punësimit Kosove (Koszovói Foglalkoztatás-fejleztő Ügynökség) UN United Nations (ENSZ) UNSCR United Nations Security Council Resolution (ENSZ Biztonsági Tanácsi Határozat) ZIRF Visszatérési Információs Központ (Németország) 7

6 I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS Ez a jelentés a Koszovóba Hazatérőknek Nyújtott Reintegrációs Asszisztencia Értékelése (ENSZ BT 1244-es határozata) projekt részeként készült, az Európai Hazatérési Alap 2013-as magyar nemzeti allokációja és a magyar Belügyminisztérium közös finanszírozásával, létrehozta a budapesti Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), együttműködésben az IOM pristinai szervezetével. A következő fejezetekben bemutatjuk a kutatási feladat megállapításait és kísérletet teszünk arra, hogy hozzájáruljunk a Koszovóból való kivándorlás, és a Koszovóba* hazatérők reintegrációjának fenntartását befolyásoló kihívások és legfontosabb tényezők jobb megértéséhez. Ha összehasonlítjuk a migrációs tapasztalat sokoldalúságát és a tradicionális célországok által a hazatérőknek felajánlott legutóbbi hazatérési és reintegrációs programokat, a kedvezményezettek demográfiai összetételét, a migrációs tapasztalatokat, a reintegrációs szükségletek gyakran egységesebbnek tűnnek, mikor a Magyarországról Koszovóba* hazatérő kedvezményezetteknek nyújtott AVRR szolgáltatásokat vizsgáljuk. Néhány eltérés abból adódik, hogy Magyarország a koszovói állampolgárok fő tranzit országa, földrajzilag közel van Koszovóhoz*, valamint, hogy a kedvezményezettek többsége hazatérése előtt nagyon rövid időt töltött Magyarországon. Továbbá, hogy a hazatérők nem voltak képesek megtakarításokra szert tenni, amivel kiegészíthették volna reintegrációs törekvéseiket Koszovóban*, és nincs figyelemre méltó, gazdaságilag sikeres koszovói diaszpóra Magyarországon. Majdnem minden esetben, a tradicionális nyugat-európai célországok voltak a megkérdezettek célországai, főleg Németország, Ausztria, Svájc, stb. A kéthetes ellenőrző látogatás éppen egybeesett a még 2014-ben kezdődött, nyugat-európai EU államokat elérni vágyó, koszovói migránshullám váratlan visszaesésével. Bár a válaszadók korábban távoztak és tértek vissza, sokan közülük reflektáltak a jelenségre és megerősítették, hogy a mostani kiáramlás több különböző tényező kölcsönhatásának tulajdonítható, melyek közül a legfontosabbak a gazdasági helyzet további rosszabbodása, Franciaország azon döntésének helytelen értelmezése, miszerint eltávolította Koszovót* a biztonságos származási országok listájáról, könnyebb utazásszervezés a schengeni terület határaihoz, melyet gyakran segítettek munkaközvetítők, utazási irodák és csempészek, stb. Bár értelemszerűen a gazdasági lehetőségek hiánya Koszovóban* messze a legfontosabb oka volt a távozásnak, ugyanez sok más származási országra is igaz. Van azonban 8

7 néhány speciális jellegzetesség, mely a koszovói* kontextust eléggé különlegessé teszi, mikor összehasonlítjuk más származási országokkal és hazatérési és reintegrációs asszisztencia programok helyszíneivel. Ezek egyike, ahogyan már említettük, a migránsok célországaihoz való földrajzi közelség, és a relatíve könnyű utazás. A kutatási feladat során, melyet a következő fejezetekben részletezünk, az is nyilvánvaló volt, hogy néhány más jellegzetességnek és sajátosságnak is fontos szerepe van a Koszovóból* való elvándorlásban és a Koszovóba* történő reintegrációban. Ahogyan majd később látjuk ebben a kiadványban, Koszovóban sok olyan struktúra hiányzik, melyek más származási országokban a gazdasági nehézségek ellenére léteznek. Bár Koszovóban* működik a kormányzati és önkormányzati struktúra és tagadhatatlanul tesznek erőfeszítéseket intézményi keretek között, hogy emeljék az életszínvonalat és javítsák a társadalom működését, a működő állam néhány egyéb jellegzetessége hiányzik. Ezek közül az egyik a működő egészségügyi ellátás és egészségbiztosítási rendszer, melynek hiányát sok válaszadó említette. Néhány kezelés egyáltalán nem elérhető Koszovóban, még akkor sem, ha valaki képes lenne és akarna is fizetni ezért, és a betegeknek külföldre kell menniük a kezelésekért, mint az egyik hazatérő esetében, akinek rendszeresen Albániába kellett utaznia kezelésre. Az interjúk mellett általános benyomások és megfigyelések is könnyebbé tették az állam már ismert jellegzetességeinek jobb megértését. Koszovó* nem csak tengerparttal nem rendelkező ország, de magasan a tengerszint felett fekszik, alapterülete kicsi, kisméretű dombos tájai és kisméretű gazdaságai megnehezítik a mezőgazdasági termelést, így a környező országokhoz viszonyítva kevésbé versenyképes a mezőgazdasági szektor, miközben az ország nagyban függ a mezőgazdasági termeléstől. Mivel a versenyképes ipari és szolgáltató szektor alulfejlett, a mezőgazdasági ellátás fontos forrása sok megkérdezett megélhetésének, de ritkán hoz annyit, hogy elérje az elégséges méretgazdaságosságot ahhoz, hogy nyereséges, jövedelemtermelő vállalkozásként működhessen. A feldolgozott élelmiszer termékeket szinte kizárólag a környező országokból importálják. Ez a sajátosság megjelenik az üvegházak növekvő használatában is a mezőgazdaságban, sok sikeres mezőgazdasági vállalkozás kombinálja az üvegházak és a csepegtetős öntözés technológiáját, hogy a hozamot növelje, és ezek használatának a növekedését várjuk a jövőben. A szarvasmarhatartás és a tejtermékek előállítása szintén fontos forrása a megélhetésnek. Az életképes ipari és szolgáltató szektor hiánya megnehezíti a munkaerőpiacra való újra-beilleszkedést és a szakképzések fenntarthatóságát. A reintegráció fenntarthatóságára ható másik fontos elem a reintegrációs asszisztenciához való külső hozzájárulás fontossága, mely a családtagoktól származik, földparcellák, vagy a hazatérő családjának már a tulajdonában lévő megalapított kisvállalkozás. Nemcsak 9

8 10 Koszovó* mérete kicsi, de népessége is elég kicsi. Ez egy 1,8 millió fős ország, ezért a nem hivatalos kapcsolatok jobban számítanak, mint a nagyobb származási országokban. A határon átívelő kapcsolatok, gyakran a nem hivatalos gazdaságban, szintén fontos szerepet játszanak Koszovóban. Ezt gyakran megkönnyíti a közös nyelvhasználat az Albániában és Macedónia egyes részein élő emberekkel. Szintén fontosak azonban a határon átívelő kapcsolatok Szerbiával, és nem csak a Mitrovicától északra fekvő szektorban. A közvélekedéssel ellentétben, a koszovóiak nem csak nyugat-európai országokba migrálnak, hanem gyakran ingáznak dolgozni a szomszédos Albániába vagy Macedóniába, sok koszovói például az albán építőiparban dolgozik. A kiadvány alább részletesen fényt derít a fent említett jellegzetességekre és bemutatja a hazatérők személyes beszámolóját, észrevételeiket és visszajelzéseiket nemcsak a Koszovóban* kapott reintegrációs asszisztenciáról, hanem általános tapasztalataikról a mindennapi élettel kapcsolatban.

9 II. BEVEZETŐ Az Európai Parlament és a Tanács 2007/575/EK sz. határozatának preambuluma (22) hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a személyek, különösen a terület elhagyására nem kötelezett személyek önkéntes hazatérésének előmozdítása érdekében rendelkezni kell az ilyen visszatérőknek szóló ösztönzőkről, például a jobb hazatérési támogatás révén a kedvezőbb elbánásról. Az önkéntes hazatérés ilyen formája a viszszatérők méltóságteljes hazatérésének, illetve a költséghatékonyság szempontjából a hatóságoknak is kedvez. A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy részesítsék előnyben az önkéntes hazatérést. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) folyamatosan tesz erőfeszítéseket azért, hogy a reintegrációs asszisztencia hatékonyságát javítsa. Az IOM 1979-ben elkezdett önkéntes hazatéréssel kapcsolatos tevékenységének eredményeként több mint 1,2 millió önkéntes hazatérő kapott humánus és szabályozott támogatást a hazatéréshez. Az IOM világméretű hálózata évente átlagosan ezer támogatott önkéntes hazatérést szervez. Az IOM Budapest az 1990-es évek elejétől valósítja meg támogatott önkéntes hazatérési programjait és ezzel mintegy 8000 ügyfélnek nyújtott szolgáltatást. A magyar támogatott önkéntes hazatérési program keretében az utóbbi években Koszovó volt a leginkább képviselt származási hely. Például január 1. és április 30. között a 2161 ügyfélből 1725 ember (79,8 százalék) koszovói nemzetiségű volt. A koszovói kedvezményezettek tekintélyes számú ügye adott elsődlegesen létjogosultságot annak, hogy a hazatérők e sajátos csoportja részére önálló reintegrációs asszisztencia projekt induljon 2013-ban. Mindezen tényezők következtében, a hazatérés Koszovóba indokoltan kapott különleges figyelmet. Következésképpen az e csoport tagjainak nyújtott reintegrációs asszisztencia értékelése, a hatékonyság és a jövőbeni reintegrációs asszisztencia fenntarthatósága különleges figyelmet kapott a kutatási feladat során. Az évek során összegyűlt széleskörű tapasztalatai alapján az IOM hangsúlyozza a származási országban meglévő társadalmi környezetbe való reintegráció fontosságát, különösen a munkaerő piacra, mely a sikeres és fenntartható önkéntes hazatérés kulcsfontosságú eleme. Megfelelő reintegrációs lehetőségek hiányában, a rendszertelen migráció újrateremti magát és az önkéntes hazatérés folyamata nem lesz fenntartható. A reintegrációs asszisztenciát az IOM Budapest támogatott önkéntes hazatérési 11

10 12 programjába 2009-ben vezettük be, és azóta mintegy 120 Koszovóba hazatérőnek nyújtottak reintegrációs támogatást. Az eltelt idő, az ügyek száma, az összegyűlt tapasztalat és a jelenlegi migrációs trendek előre jelzett stabilitása mind a korábbi reintegrációs programok szükségességét tükrözik. A vizsgálat célja a visszajelzések összegyűjtése volt, melyek segíthetnek javítani a reintegrációs asszisztencia hatékonyságát. Következésképpen, a Koszovóba hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia fenntarthatóságának korszerű és átfogó ellenőrzését és értékelését végeztük el és a levont következtetéseket megosztjuk a szakértőkkel és munkatársakkal a jelen kiadvány segítségével, valamint egy egynapos konferencián, melyet június 25.-én Budapesten tartunk.

11 III. A KUTATÁS MÓDSZERTANA III.1. Bevezetés a használt módszertanhoz A jelentés kezdeti úgy terveztük, hogy az adatgyűjtéshez kérdőíveket és félig strukturált interjúkat is fogunk használni. A két módszert egymás kiegészítőiként látjuk annak érdekében, hogy a projekt kedvezményezettjeitől szerzett visszajelzéseket, tapasztalatokat és más információkat pontosabban megértsük. Mindkét módszernél szem előtt tartottuk a jelentés kontextusát és céljait, amikor a kérdéseket megfogalmaztuk. Az összegyűjtött információk elengedhetetlenek a támogatott önkéntes hazatérési folyamat javításához és a hatékonyabb reintegrációs programok ajánlásához. Az adatgyűjtés módszere kétszeres volt: a magyarországi IOM készített egy kérdőívet, melyet az IOM Koszovó töltött ki telefoninterjúk alapján és személyes találkozókon; az adatgyűjtés másik módja pedig a félig strukturált, személyes találkozókon készült interjúk voltak a Koszovóban tett ellenőrző látogatás során. III.2. Adatgyűjtés Kérdőív A kérdőívekből történő adatgyűjtések természetüknél fogva inkább kvantitatív adatokat nyújtsanak a trendekről és a célcsoporttal kapcsolatos észrevételekről a jelentésekben és az ilyen értékelésekben. E jelentés céljának tekintetében a kérdőív nemcsak arra irányult, hogy kvantitatív értelemben feltérképezzük a kedvezményezettek véleménylt, hanem kérdéseket is feltett a reintegrációról, a hazatérésről és a válaszadók vállalkozásának fenntarthatóságáról. A kérdőív 5 részre összpontosított, kezdve a személyes információkkal, a migráció okairól, a reintegrációról, az üzlet fenntarthatóságáról és a jövő fenntarthatóságáról szóló kérdésekig. A kérdőív öt pontosan elkülöníthető kérdéssort tartalmaz. Az első kérdéssor az alapvető szociológiai feltételek feltérképezésére irányul, mint például a kedvezményezett kora, családi állapota, neme, stb. A kérdőív második része a kedvezményezett migrációs történetét célozza (a távozás és a Koszovóba hazatérés motivációi és körülményei). A harmadik kérdéskör a kedvezményezett reintegrációjára összpontosít, rákérdezve a kapott információkra s tanácsadásra. Az utolsó két részben 13

12 feltett kérdések a reintegrációs tevékenységekről, az üzleti tervekről és azok fenntarthatóságáról szólnak. A kérdőívet úgy állítottuk össze, hogy ne csak zárt kérdéseket tartalmazzon, hanem nyitott végű kérdéseket is beletettünk, hogy a fent említett témákról több visszajelzést kapjunk a kedvezményezettektől. A kérdőív kitöltésében résztvevőket az IOM Budapest Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) programjainak 2009 és 2014 közötti kedvezményezettjeiből választottuk ki. 50 személyt kértünk fel a kérdőívek kitöltésére, akik közül 39-en vállalták az együttműködést. A kérdőíveket az IOM Pristina munkatársai töltötték ki a kedvezményezettekkel folytatott telefonos interjúk vagy a helyszíni látogatások során. Néhány esetben a telefon, mint kommunikációs eszköz nem volt használható a kedvezményezettek elérésére, mert háztartásukban nem volt. Azonban a személyes találkozó alkalmával a kedvezményezettek élőszóban válaszolhattak a kérdésekre és közölhették véleményüket a fókuszban lévő témáról. 1. ábra Az interjú módja 51% 49% Látogatás Telefon A jelentéshez használt kérdőívet elején töltötték ki és az interjúk több mint fele (51%) telefonon készült, a többi (49%) pedig az kérdezők látogatásai során. (1. ábra). Az 1. részben adott válaszok alapján, a reintegrációban résztvevők mindegyike (100%) férfi volt. Félig-strukturált interjúk A jelentéshez készült kérdőívek mellett különböző félig strukturált interjúkat is felvett az IOM Budapest szakértője a kedvezményezettekkel a koszovói* látogatása során. A kérdőívekből nyerhető betekintés korlátozott abban a tekintetben, hogy nem nyújt részletes leírást a reintegrációs eljárásról, az annak fenntarthatóságát befolyásoló tényezőkről és az IOM segítségével indított vállalkozások nehézségeiről. Félig strukturált interjúk készültek a kormányzati és nem kormányzati szervezetek munkatársaival és az IOM Pristina reintegrációs szakértőivel is. 14

13 A félig strukturált interjúkat inkább a kvalitatív információk összegyűjtésére használtuk. Az ilyen interjúk megfelelők arra, hogy általuk mélységükben értsük meg egy konkrét helyzet tárgyát és kérdéseit. Továbbá az ilyen típusú interjúk alkalmasak arra, hogy a kedvezményezettek által kitöltött kérdőívekből származó információkat kiegészítsük és megerősítsük. A félig strukturált interjúk a válaszadók és az IOM Budapest képviselője között személyes találkozók, látogatások során készültek. Az interjúkat Koszovóban, különböző helyeken rögzítettük, leggyakrabban a válaszadó február 23. és március 6. között tett monitoring út során. A félig strukturált interjúk résztvevőit azok közül a kedvezményezettek közül választottuk, akiket már megkerestünk annak érdekében, hogy töltsék ki a kérdőívet. Interjúvázlatot készítettünk az interjúk lefolytatásához. A vázlat a kérdőívben említett témákra épült. További kérdéseket vetettünk fel, hogy részletesebb információhoz jussunk ezekről a témákról. Első pillanattól kezdve azt gondoltuk, hogy az útmutatót elsősorban vázlatként fogják használni az interjú során szóba került témákban és kérdésekben. Ezért az interjúk során nem minden kérdést tettünk fel, amely az útmutatóban szerepel, inkább egy kötetlen beszélgetés volt a cél. A kéthetes időszak során 39 résztvevőt választottunk ki az interjúkon való részvételhez. Ebből a 39 megkérdezettből 29 volt a reintegrációs támogatás kedvezményezettje. Ezzel egyidejűleg 4 olyan migránst is felkértünk az interjúkon való részvételre, akik nem részesültek semmilyen IOM asszisztenciában, hogy egy másik szempontból jobban megérthessük a tapasztalatokat. E jelentés részeként számos interjú készült a koszovóiak reintegrációjában résztvevőkkel. A migránsokkal kapcsolatos projektekben közvetlenül dolgozó kormányintézmények, például az Állampolgársági és Menekültügyi Osztály, a Reintegrációs Osztály és a Munkaügyi és Szociális Jóléti Minisztérium, képviselői elmondták véleményüket arról, hogy hogyan lehetnek jobbak a hazatérők reintegrációs folyamatának szolgáltatásai és eljárásai. Egy másik interjúból, melyet a ferizaji önkormányzat hazatérők reintegrációjával foglalkozó szakértőjével folytattun, értékes információkhoz jutottunk az ezen a területen dolgozó állami intézmények helyi nézőpontjáról. Továbbá meghívtuk a jelentéshez készülő interjúkra olyan különböző szervezetek képviselőit, akiknek a munkája a hazatérőkre összpontosul. Olyan szervezeteket, mint a PPK 2 vagy az AWO Nürnberg 3, melyek közvetlenül a hazatérőkkel dolgoznak, és az IOM szolgáltatásaihoz hasonlókat ajánlanak, a vállalkozási tá- 15

14 mogatásektől a reintegrációs tanácsadásig, pszichológiai tanácsadásig és gyerekeknél nyújtott oktatási szolgáltatások formájában. Ezután minden interjút leírtunk és elemeztük a kérdőívek válaszainak fényében, melyet a következő fejezetekben tárgyalunk. A következő bekezdésben néhány olyan, a kérdőívekből gyűjtött adatot ábrázolunk részletezve, melyek a félig strukturált interjúk adatait tükrözik. A születési dátum (2. ábra) szerinti eredmények azt mutatják, hogy a migránsok többsége 1981 és 1989 között született, vagyis a válaszadók főként húszas éveik végén harmincas évek elején lévő fiatalok voltak. Általánosságban, csak néhány esetben születtek korábban vagy később a megkérdezettek az említett időszaknál. A legidősebb migráns 1972-ben született, a legfiatalabb 1995-ben, aki hazatérésekor még mindig kiskorú volt. 6 Életkor Esetek száma Születési év 2. ábra 2 Az APPK vezető szolgáltatóként különböző célcsoportok számára nyújt társadalmi-gazdasági reintegrációs támogatást és kapacitásfejlesztést társadalmi-gazdasági fenntarthatóságuk és szakmai előmenetelük biztosításával. 3 Az AWO Nürnberg egy olyan szervezet, mely a Németországból a szülőföldjükre hazatérő emberek reintegrációjával foglalkozik. A szülőföldjükre hazatérő önkéntesek információt, minősítést és támogatást kapnak, és végigkísérik őket a hazatelepülési tanácsadó irodával való együttműködésben. 16

15 IV. AZ IOM MAGYARORSZÁG ÁLTAL NYÚJTOTT REINTEGRÁCIÓS ASSZISZTENCIA IV.1. Bevezetés az IOM Koszovóba* hazatérőknek nyújtott reintegrációs asszisztencia programjába 1999 óta a Nemzetközi Migrációs Szervezet több mint Koszovóba* visszatért hazatérőnek nyújtott támogatást Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs programokon keresztül 4. Ezeknek az eseteknek közel kétharmadát a koszovói* konfliktust közvetlenül követő első két évben támogattuk. A közelmúlt éveiben a folyamatosan magas munkanélküliség és az alulteljesítő gazdaság továbbra is koszovóiak ezreit kényszerítette külföldre vándorlásra, leggyakrabban szabálytalan módon. Az Európai Unió és a schengeni térség sok államában növekvő mértékben fejezik ki aggodalmukat a koszovóiak közötti menedékjoggal való visszaélés miatt. Meglepő, de az EU tagállamaiban több mint menedékkérő Koszovó* volt a szülőhazája 2013-ban 5, végére a koszovóiak által benyújtott menedékkérelmek száma majdnem elérte a t. A tranzit és a célországok, különösen a koszovói migránsok migrációs útvonalán lévő tranzitországok, mint például Magyarország, küzdenek, hogy megbirkózzanak a beáramlási hullámokkal. Hasonlóképpen, Koszovó* Kormánya nem volt képes megfelelően azonosítani az állampolgárai kivándorlása mögött húzódó ösztönző tényezőket. Ezek a tényezők eredményezték a koszovói* menedékkérők számának növekedését, mely túlterhelte a célországok kapacitását az ügyek feldolgozásának, és a menedékkérők jogainak és méltóságának megvédése tekintetében, mialatt ügyeik elbírálására vártak. Továbbá, ezek a fejlemények negatívan befolyásolják Koszovó* Kormányának kilátásait arra vonatkozóan, hogy teljesítse a vízumliberalizációs folyamatban vállalt kötelezettségeit. Ebben az összefüggésben, mindenekfelett való annak szükségessége, hogy megvizsgáljuk a legjobban bevált gyakorlatokat a koszovói* fenntartható hazatérési és re- 4 IOM Koszovó statisztikái, legutóbb frissítve december kényszerű és önkéntes hazatérés 2013-ban (IOM AVRR ügyek: 1,411) ügy január-szeptember között (IOM AVRR ügyek: 1,287). 7 Például, azok a szabálytalan migránsok, akik 2010 júniusa után hagyták el Koszovót* alkalmatlanok arra, hogy segítséget kapjanak a Belügyminisztérium Állampolgársági, Menekültügyi és Migrációs Osztályától. 17

16 integrációs programokban, mivel az elsősorban gazdasági okokon alapuló koszovói menedékkérelmeket általában elutasítják és emelkedik visszafogadási egyezmények alapján hazatértek száma is. Egyedül 2014-ben az IOM 1287 esetet támogatott az AVRR programokon keresztül, mely az összes hazatelepülési ügy töredékét teszi ki 6. Sok hazatérő nem vesz részt az önkéntes hazatérési rendszerben, vagy nem jogosult arra, hogy a Koszovó* Kormánya által felajánlott reintegrációs csomagot megkapja. 7 Ezért a kutatási projekt hozzájárul a koszovói* migráció dinamikájának jobb megértéséhez is a problémák és a különböző hazatérési és reintegrációs programok hatékonyságának vizsgálatával, ezáltal hatékony választ kíván adni a jelenlegi migrációs krízis kezelésével kapcsolatban. Bemutatja a bevált gyakorlatokat és konkrét stratégiai és program-intézkedéseket fogalmaz meg, arra vonatkozóan, hogy a veszélyeztetett és szabálytalan migránsok védelmi és reintegrációs szükségleteit azonosítsa és bemutassa a migráció kezelésében érintett szalembereknek, ideértve Koszovó* Kormányát, és a fontosabb intézményeket, mint pl. többek között a Miniszterelnöki Hivatalt, a Koszovói Statisztikai Hivatalt, a Kormány Migrációs Hatóságát, a Belügyminisztériumot. Hasonlóképpen, hasznos lehet az EU soronkövetkező migrációmenedzsmentről készülő twinning programja számára Koszovóban, melyet 2015 folyamán terveznek elindítani. IV.2. Támogatott Önkéntes Hazatérés és Reintegráció (AVRR) Magyarországról Koszovóba A támogatott önkéntes hazatérések Koszovóba* 70-80%-át teszik ki az AVRR ügyeknek Magyarországon. A jelenlegi általános magyar AVRR program keretében összesen 450 személy esélyes arra, hogy egy 18 hónapos időszakon belül hazatérési asszisztenciát kapjon az IOM-tól. AZ IOM Budapest AVRR-ügyfeleinek többsége továbbra is 20 és 35 év közötti egyedülálló férfi Koszovóból*. Az elmúlt hónapokban a Magyarországra érkező koszovói roma családok számának növekedését észleltük. A magyar menekültekkérők és szabálytalan őrizetét ellátó intézményekben, valamint a befogadó központokban tett tájékoztató látogatások alkalmával az IOM munkatársai is meggyőződhettek arról, hogy a koszovóiak többsége a munkalehetőségek, a lakhatás és az orvosi ellátás hiányát jelölte meg Koszovó* elhagyásának fő okaként. 18

17 AZ IOM Budapest jó munkakapcsolatot ápol és együttműködik az IOM pristinai miszsziójával. Az IOM Pristina munkatársai a Magyarországról hazatérők eseteiben segítséget, érkezési asszisztenciát, hazatérés utáni tanácsadást nyújtanak reintegrációról és a reintegrációs támogatások kifizetéséről. AZ IOM Budapest együttműködik a magyar Menedék Migránsokat Segítő Egyesület civilszervezettel, mely migránsoknak nyújt szolgáltatásokat a potenciális hazatérők elérésével és jelentkezéseik továbbításával kapcsolatban. AZ IOM Budapest Koszovó*-hoz kapcsolódó AVRR projektjeit az Európai Hazatérési Alap nemzeti allokációja finanszírozta, amelyet támogatóként a magyar Belügyminisztérium folyósított. AZ IOM Budapest AVRR projektjei által elnyert összeg alapja a projekt gondosan összeállított költségvetése, mely minden olyan költséget figyelembe vett, amelyek a projekt összes elemének végrehajtásához szükségesek. A jelenlegi projektek a korábbi AVRR projektek folytatásai, amelyek a már kidolgozott mechanizmusok és a projektfázisok végrehajtása során kidolgozott sémákat követik. A magyar AVRR projekteket 2009 óta folyamatosan további elemekkel egészítettük ki. Az AVRR programot folyamatosan alakítják az összegyűjtött tapasztalatok és a tanulságok, éppúgy, mint a támogató (Belügyminisztérium) elvárásai. Külön Koszovó*-specifikus reintegrációs projektet vezettünk be, 2014-től bővített reintegrációs elemekkel, amely komplex reintegrációs csomagot ajánl tanácsadás és testreszabott reintegrációs tevékenységek formájában. A reintegrációs elemek kibővültek, annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a kedvezményezettek fenntartható hazatéréséhez és reintegrációjához. Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Program Migránsok Részére A Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési és Reintegrációs Program Migránsok Részére célja, hogy önkéntes és szabályozott hazatérést biztosítson mintegy 450 menedékkérő, kiegészítő védelmet élvező, ideiglenes védelmet élvező, harmadik ország állampolgára, aki nem, vagy tovább nem teljesíti a Magyarországra belépés és/vagy az itt maradás feltételeit, és aki azon kötelezettségének megfelelve, hogy elhagyja Magyarország területét, kihasználja Magyarországon az önkéntes hazatérést származási országába, és hozzájárul hazatérésének fenntarthatóságához. A projekt két összetevőből áll: 1) hazatérési operatív fázisa, melynek során a résztvevők segítséget kapnak 19

18 önkéntes hazatérésük megszervezéséhez (úti okmányok megszerzése, jegy- és utazási biztosítás-vásárlás, indulási, tranzit és érkezési segítség nyújtása, stb.); 2) megerősített reintegrációs elem, mely arra fókuszál, hogy segítséget nyújtson a hazatérőknek abban, hogy reintegrációs lehetőségeket találjanak és támogassanak származási/hazatérési országukban, hozzájárulva ezzel a hazatérés hosszú távú fenntarthatóságához. Meg kell jegyeznünk, hogy a reintegrációs asszisztencia csak 15 kedvezményezett számára elérhető. További 500 euró készpénz támogatást kapnak indulás előtt azok a kedvezményezettek, akik veszélyeztetettnek tekinthetők a 2007/575/EK határozat 5. cikkelyének 2. bekezdése szerint, ideértve a kísérő nélküli kiskorúakat 8 is. A Koszovóba hazatérőknek nyújtott hazatérési asszisztencia e program keretein belül valósult meg. Magyar Információs Projekt a Támogatott Önkéntes Hazatérésről Migránsok Részére A projekt célja a jogosult harmadik országbeli állampolgárok önkéntes és szabályozott hazatérésének megkönnyítése naprakész és megbízható információk nyújtásával az IOM Budapest által megvalósított támogatott önkéntes hazatérési és reintegrációs (AVRR) programról. A potenciális AVRR kedvezményezettek különböző tájékoztatási eszközök segítségével jutnak információhoz, pl. megerősített telefonos forródrót szolgáltatás, megerősített e célnak szentelt weboldal, nyomtatott és elektronikus reklámanyagok. Bár az IOM nincs jelen fizikailag a különböző magyarországi létesítményekben, mégis az IOM stratégiájának megfelelően információkat nyújt a befogadó és menekültügyi őrizetet ellátó központokban tett tájékoztató látogatásai során. A tájékoztató látogatások száma a magyar Kormánnyal folytatott konzultációs megbeszélések közös ajánlásai alapján alakul. A projekt négy fő elemből áll: i) figyelemfelhívó kampány a támogatott önkéntes hazatérésről és reintegrációról (poszterek, szórólapok, jelentkezési lapok), beleértve a jelentkezés módját és a programban való részvétel előnyeit; ii) többnyelvű forródrót szolgáltatás, amely albán, német, szerb, angol, magyar, francia, valamint perzsa nyelveken áll randelkezésre, iii) többnyelvű weboldal a kedvezményezettek, önkéntes hazatéréssel kapcsolatos döntésének támogatása érdekében jött létre; iv) az IOM munkatársai által a létesítményekbe tett konzultációs látogatások, annak érdekében, hogy a létesítmények munkatársainak, valamint 8 A veszélyeztetett hazatérők kategóriába tartoznak: kiskorúak, kísérő nélküli kiskorúak, fogyatékkal élők, idősek, terhes nők, egyedülálló szülők kiskorú gyermekkel, és olyan személyek, akiket megkínoztak, megerőszakoltak vagy más komoly pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszakot elszenvedettek. 20

19 az ott tartózkodó potenciális kedvezméynezettek több információit kapjanak az AVRR-ről, személyes konzultációk formájában kapjanak válaszokat kérdéseikre. Igény esetén a budapesti IOM iroda személyes konzultációt nyújt a potenciális kedvezményezetteknek. A hazatérés előtti konzultációk mellett, az IOM a hazatérést követően, a származási országban is biztosít tanácsadást a reintegrációs asszisztenciáról. A származási országokban, a különböző AVRR projekteken dolgozó IOM munkatársak rendszeresen naprakész információkat kapnak a program fejlesztéseiről. Komplex Reintegrációs Asszisztencia Támogatott Önkéntes Koszovóba Hazatérőknek (ENSZ BT 1244-es határozat) Ahogyan már említettük, a Magyarországról Koszovóba* önkéntesen visszatérők nagy arányát tekintve, valamint figyelembe véve azt a tényt, hogy Koszovó* Magyaorrszág szempontjából az egyik legfontosabb hazatérési ország, szükségesnek tartottuk egy olyan projekt elindítását, mely a Magyarországról hazatérő koszovóiak reintegrációs támogatására összpontosít. 9 A projekt három fő tevékenységet tartalmaz: 1. A reintegrációs tanácsadás segít megtalálni a legjobb jövedelemszerzési lehetőségeket Koszovóban*, figyelembe véve a hazatérők képzettségét és tapasztalatait, valamint a helyi gazdasági körülményeket. 2. A kedvezményezetteknek részletes reintegrációs tervet kell készíteniük és benyújtaniuk, melynek két külön fejezete van. A jövedelemtermelési részben a pályázó több lehetőség közül választhat, pl. vállalkozás indítása, társulás, fizetés-kiegészítés, munkahelyi képzés, szakmai és nyelvi képzés. A szükségletekről szóló részben a pályázó reintegrációjának más aspektusait helyezi a középpontba, pl. gyermekgondozás, orvosi ellátás, közlekedés, szállás és adminisztrációs támogatás. 3. A projekt tartalmazza a reintegrációs támogatás átfogó értékelését is. A reintegrációs támogatásben részesülőket arra kértük, hogy egy kérdőív kitöltésével tegyék meg észrevételeiket. Az értékelés célja az volt, hogy mérhessük a kapott reintegrációs asszisztenciával való elégedettség mértékét és annak elegendő jövedelem elérésére 9 Ahogyan az előző években is, a hazatérés elemei (utazás szervezése, indulási, tranzit és érkezési asszisztencia, odafelé szállítás, stb.) továbbra is a Magyar Támogatott Önkéntes Hazatérési s reintegrációs Program Migránsok számára keretébe történik (ld. fent). 21

20 tett hatását, mely hazatérőknek és családjaiknak tisztességes megélhetést biztosít, ha egyszer visszatérnek Koszovóba. A pénzügyi forrásokhoz való korlátozott hozzáférés miatt, a reintegrációs asszisztenciát csak korlátozott számú pályázó kaphatja. A reintegációs támogatások az öszszes támogatott önkéntes hazatérő 11 százaléka számára elérhetőek (50 kedvezményezett max EUR). Csak azokat veszik figyelembe a reintegrációs támogatás szétosztásánál, akik kitöltik és benyújtják a reintegrációs tervet. AZ IOM Budapest választja ki támogatásra a legjobb reintegrációs terveket, a hazatérés országában lévő IOM Misszió értékelésének és véleménynének a figyelembe vételével. Nagyon fontos, hogy a kedvezményezett reintegrációs asszisztencia pályázata ésszerű, megvalósítható és fenntartható legyen. Egy projekt keretein belül egy kedvezményezett csak egyszer pályázhat reintegrációs támogatásra. Néhány kivételtől eltekintve, a jelen tanulmány elkészítése érdekében megkérdezett hazatérők december 31-e előtt tértek vissza Koszovóba* és az IOM valamely korábbi AVRR programjának voltak a kedvezményezettjei. AZ IOM Budapest korábbi AVRR programjai keretében a támogatás összege maximum EUR volt, és nem lehetett eltenni sürgősségi asszisztenciára és/vagy személyes fogyasztási cikkekre fordítani egy részét. Sok hazatérő hangot adott annak az igénynek, hogy a reintegrációs támogatásből vásárolhassanak fogyasztási cikkeket, melyet elszámolnak a költségek között. Mivel csak azok kaphatnak támogatást, akik benyújtanak egy jövedelemtermelő projektötletet, és akiknek jóváhagyják a projektjét, az ilyen típusú támogatás nem célozhatja meg a sürgős szükségletek kielégítését, egyszerűen azért, mert a jóváhagyás időbe telik és nem a hazatérés után rögtön. Továbbá, azon kedvezményezettek, akik hazatérés előtt nyújtják be reintegrációs terveiket, viszonylag nagy arányban és nagyon gyakran gondolják meg magukat és dolgozzák át alapjaiban a reintegrációs tervüket a hazaérkezésük után, gyakran teljesen megváltoztatva üzleti tervüket és vállalkozásuk típusát. Nagyon érdekes motívumot figyelhetünk itt meg. A még Magyarországon beadott reintegrációs tervek általában az azonnali és szükséglet alapú támogatásra való erős igényt tükrözik. De amikor a hazatérők felismerik, hogy a jóváhagyás időbe telik, és még a szükséglet alapú elemeket sem elérhető közvetlenül a hazatérés után, legtöbbször inkább úgy döntenek, hogy nem teszik félre az 500 EUR-t a szükséglet alapú támogatásra, hanem az egész EUR összeget a fenntarthatóbb jövedelmet termelő tevékenységekre fordítják. Ennek oka elég egyszerű. Amint a hazatérők felismerik, hogy a család és a barátok támogatása megoldja az azonnali szükségleteiket, a hazatérést követő első időszakban, a fogyasztási cikkekre irányuló 22

21 sürgős szükséglet gyakran nem tűnik többé olyan nyomasztónak, mint amilyen mértékben azt a hazatérés előtt Magyarországon gondolták. Miután a hazatérők jelentős része a sürgős szükségletekeit családi vagy baráti segítséggel kielégítette, a kedvezményezettek gyakran teljesen megváltoztatják reintegrációs/üzleti terveiket, és hosszabb távú és fenntarthatóbb célokat tűznek ki. Bár a reintegrációs támogatást csak a kiválasztott kedvezményezettek kaphatják, a külön Koszovó* projekt viszonylag nagyobb számú koszovói kedvezményezettnek teszi lehetővé a részvételt a reintegrációs projektekben. A kedvezőtlen gazdasági körülmények mellett, a hazatérők számos más kihívással néznek szembe a sikeres és fenntartható reintegráció során. 23

22 V. A KOSZOVÓI KONTEXTUS V.1. Gazdasági és politikai háttér Koszovó* gazdasága még mindig átmeneti fázisban 10 van, a munkanélküliek aránya 35% fölött van, mely a legmagasabb a Nyugat-Balkánon 11. Koszovó* népessége mintegy fő (a 2011-es népszámlálás szerint), a népesség nagy része albán (kb. 92%), szerb (kb. 4%) és egyéb kisebbség (4%). 12 Koszovó* továbbra is az egyik legszegényebb nemzet Európában, ahol a népesség 45%-a a szegénységi küszöb alatt, 17% pedig mélyszegénységben él a Világbank legfrissebb mutatói szerint. Koszovó* gazdasága nagyban függ a diaszpóra átutalásaitól, melyek a Világbank szerint a GDP 15,9%-át adták 2013-ban 13. A kicsi, de nyitott gazdaság importrfüggő, exportálni csak kevéssé képes. A kereskedelem, kiskereskedelem és az építőipar inkább, mint az ipar voltak a gazdasági fejlődés területei 1999 óta. Ennek eredményeként az állam bevételeinek többsége inkább a fogyasztásból mintsem a termelésből származik: csak 14% származik közvetlen adókból a statisztikák szerint, míg a többi főként a vámletétekből és a fogyasztásra kivetett adókból. 14 Ezen társadalmi-gazdasági feltételek következtében a migráció továbbra is széles körben elterjedt jelenség marad, különösen Koszovó* fiatal népessége körében. A nagyon gyenge munkaerőpiac miatt a fiatal lakosság az ország elhagyását a szegénység csapdájából való egyetlen kiútnak tekinti. A év közötti fiatalok körében 60 százalékos a munkanélküliség Koszovóban 15. A koszovói menedékkérelmek áradatára és a szabálytalan migrációs hullámra 2014 novembere és 2015 februárja között nemcsak az EU tagállamainak, de a koszovói kormánynak is válaszolnia kellett. Az EU koszovói állampolgárokkal kapcsolatos reakciója 10 Koszovói országjelentés IOM 11 Értékelő jelentés a Magyarországról Koszovóba Önkéntesen Hazatérők Támogatásának Reintegrációs Asszisztenciájáról (ENSZ BT 1244) IOM, március 12 Koszovói országjelentés IOM Koszovói országjelentés IOM 15 Értékelő jelentés a Magyarországról Koszovóba Önkéntesen Hazatérők Támogatásának Reintegrációs Asszisztenciájáról (ENSZ BT 1244) IOM, március

23 változást jelent a migrációs politikában, de a koszovói kormány* válasza eltekintve attól, hogy megnevezték, hogy a gazdasági tényezők ösztönözték a migrációt inkább a többi szereplővel, például az IOM-mel vagy az ENSZ ügynökségekkel való együttműködésre irányult. A más intézményekkel és szereplőkkel való ilyen együttműködés hasznos a Koszovóban erőteljesen a középpontba került munkahelyteremtő intézkedések felé vezető úton, mivel a koszovói diaszpóra további befektetései számára megteremti a szükséges feltételeket. 16 Másrészt a politikai háttér Koszovóban a 2014-es legutóbbi választások után az érdeklődés peremére került. Mintegy 6 havi holtpont után koalíciós kormány alakult, melynek tagja lett a korábban kormányzó párt, a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) és a fő ellenzéki párt, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK). A augusztusi politikai fejlemények miatt a koszovói lakosság még csalódottabbá vált, és kevésbé reménykedett gazdasági és szociális jólétük javulásában. Sok jelentésben a politikai fejleményeket látják a év végi legutóbbi szabálytalan menekülthullám fő tényezőjeként, melynek eredményeként 2014-ben több mint migráns lépett be szabálytalanul Magyarországra, amely 90%-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Továbbá, 2014-ben Európában Magyarországon nyújtották be a koszovóiak menedékkérelmeinek többségét. Amint a kérdőív adataiból és a személyes interjúkból egyértelművé vált a koszovóiak elvándorlásának legfontosabb tényezője, nem meglepő módon továbbra is, az alacsony gazdasági teljesítmény és a magas munkanélküliség. V.2. Migrációs történelem Koszovó mindig is a jobb munkalehetőségeket kereső, főként Nyugat-Európa felé tartó migránsok fontos kibocsátó országa volt. A koszovói emigráció első hullámai jóval Koszovó függetlenségének deklarálása előtt érkeztek, amikor a jugoszláv vendégmunkásokat szívesen látták bizonyos iparágakban Nyugat-Európában az 1960-as és 1970-es évek gazdasági fellendülésének időszakában

24 3. ábra Koszovói migránsok a célországokban 1.78% 10.38% 2.07% 2.79% 3.25% 3.53% 5.14% 5.61% 7.26% 22.94% 35.25% Németország Svájc Olaszország Ausztria Svédország USA Franciaország Anglia Belgium Szlovénia Egyéb Az 1990-es évek fegyveres konfliktusai, melyek Jugoszlávia felbomlásához vezettek, tovább növelték a korábbi szövetségi állam országai állampolgárainak kiáramlását, mely alól a koszovóiak sem voltak kivételek. Amikor a háborút és a függetlenség kikiáltását követően komoly gazdasági nehézségek sújtották az országot, Koszovónak* már megvolt a jól kiépített Koszovón* kívül élő diaszpórája, amely fontos támogató tényezőt jelentett a már jelen lévő kényszerítő erők kombinációjával együtt. A függetlenség deklarálása óta sok koszovói hagyta el az országot az újonnan kibocsátott koszovói útlevelének használatával, míg mások megtartották szerb dokumentumaikat. Azokat, akik 2009 előtt távoztak, szerbként regisztrálták a célországban. Mindent egybe véve, becslések szerint mintegy koszovói tartózkodik Koszovón kívül, akik főként Németországban, Svájcban, Olaszországban, Ausztriában, Svédországban és az USA-ban élnek (3. ábra). V.3. A migráció taszító és húzó tényezői Az egyetlen és legfontosabb kényszerítő tényező nem meglepően a nehéz gazdasági helyzet Koszovóban. A munkanélküliség hivatalosan 30 százalékon áll. A munka hiányából adódó problémákat növeli a fiatal lakosság és az a tény, hogy belőlük áll a munkanélküliek óriási hányada. Míg az 55 és 64 éves emberek mindössze 10,4 száza- 26

25 léka volt munkanélküli 2013-ban, a 15 és 24 év közötti népességen belüli munkanélküliek aránya 56 százalék volt. Továbbá, Koszovó legfiatalabb, a 15 és 24 év közötti népességéből nemcsak sokan munkanélküliek, de szintén sokan semmféle oktatásban vagy képzésben nem vesznek részt, tovább nehezítve ezzel jövőbeni foglalkoztathatóságukat (1. tábla). Korcsoport Férfi Nő Összesen Összes tábla: Munkanélküliség nemek és kor szerint Az ellenőrző interjúk válaszadói elég gyakran rámutattak a munkahelyi foglalkoztatás és bérfizetés biztonságának problémáira. Sokan panaszkodtak arra, hogy nem kapták meg a megállapodás szerinti teljes bérüket, vagy nem időben kapták meg, vagy elég gyakran egyáltalán nem fizették ki őket. A dolgozó népesség jelentős részét érinti az ún. veszélyeztetett foglalkoztatás, a férfiak 25 százalékának, míg a nők 18,9 százalékának veszélyeztetett a munkahelye, pl. egyéni vállalkozók, vagy családi vállalkozásban fizetés nélkül foglalkoztatottak. Bár a munkanélküliség minden képzettségi háttérrel rendelkezőt egyaránt érint, jóval kevésbé valószínű azok elbocsátása, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliek messze legnagyobb csoportja a képzetlen férfiakból és olyan nőkből áll, akik hivatalos oktatásban nem részesültek, vagy csak kilenc általános iskolai osztályt végeztek el. Ahogy alább látható, a projekt során megkérdezettek többsége szakképzetlen vagy alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik (2. tábla). 18 Felmérés a Koszovói Munkaerőpiacról 2013, 27

26 Munkanélküliség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint 2013 Korcsoport Férfi Nő Összesen Nincs végzettsége osztály Szakközépiskola Gimnázium Felsőfokú Összesen tábla: Munkanélküliség legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint Míg az egyedüli fontos kényszerítő tényező a nagy és jól kiépült diaszpóra, melynek megszületése a jugoszláv időszakban történt az első Nyugat-Európába távozó koszovói vendégmunkásokkal, ahogyan fent is említettük. V.4. A koszovói migránsok hazatérése és reintegrációja A 2011-es nemzeti népszámlálás szerint bevándorló volt Koszovóban. Azonban, a Koszovóba érkező személyek több mint 97%-a valójában hazatérő állampolgár, aki koszovói állampolgárságot szerzett. Az bevándorlók száma Koszovó teljes népességének a 7.4 %-át teszi ki. Ha a népszámlálási adatokat megnézzük, világossá válik, hogy Koszovó szüntelenül veszíti népességét a kivándorlással. Mindegyik hazatérő állampolgárra kettő, az országot elhagyó jut. A népszámlálás megállapításai szerint, emberről jelentették családtagjaik, hogy elhagyták Koszovót. 20 A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint, összesen migráns kapott segítséget hazatéréséhez 1999 júniusa és 2012 decembere között. Az önkéntes viszszatérők legnagyobb számban Németországból mentek haza, 42,4 százalékot ( fő) képezve, míg Svájcból 17,3 százalék ( fő). E számok alapján feltételezhetjük, hogy átlagosan 4-5 ezer ember tér haza évente Koszovóba. A kényszerű hazatérések száma sokkal magasabb, mint az önkénteseké. Az összes hazatérő 70 százalékát deportálták vagy kényszerítették a hazatérésre, amely a hazatérési szándék alacsony szintjét jelzi. Ez némiképp ellentmond annak, ami más adatokból vagy közvélemény kutatásokból kiderült. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a hazatérők többsége a évesek csoportjába tartozik (2.14 diagram). 20 A fontosabb nyu- 19 Koszovói Munkaerő Felmérés 2013, 20 Koszovói Humán Fejlettségi Jelentés 28