A NYELVI INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 31. sz. melléklet a 1164/115 ZMNE számhoz 1. sz. példány A NYELVI INTÉZET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 II. fejezet AZ INTÉZET RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI... 5 Az intézet rendeltetése... 5 Az intézet feladata... 6 III. fejezet AZ OKTATÓK, KUTATÓK, HALLGATÓK ÉS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA... 7 Az intézet oktatói... 7 Az intézet hallgatói... 7 A hallgatók jogai, kötelességei... 8 Az intézet alkalmazottai... 8 IV. fejezet AZ INTÉZET SZERVEZETE, TESTÜLETEI, TANÁCSAI ÉS VEZETŐI... 9 Az intézet szervezete... 9 Az intézet testületei és tanácsai... 9 Az Intézeti Tanács Az Igazgatói Tanács Az Intézeti Értekezlet Az intézetigazgató Az ÁSZKK igazgatóhelyettese és a BKNYK igazgatóhelyettese V. fejezet AZ INTÉZET OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MŰKÖDÉSE, VEZETÉSE A szakcsoport A szakcsoport vezetése A Szakcsoport Értekezlet A szakcsoportvezető VI. fejezet AZ INTÉZET KAPCSOLATAI A felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködés területei VII. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK VIII. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 19

3 3 BEVEZETÉS A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Nyelvi Intézet (továbbiakban: intézet) nyelvi szakcsoportjai a társadalomban és a fegyveres erőknél bekövetkezett, jelenleg is folyó változásokból, a NATO-kompatibilitás igényéből kiindulva, az oktatási-kutatási gyakorlatukban meglévő tapasztalatokra támaszkodva és a jogszabályokban foglalt követelményekhez igazodva nyelvi intézeti szervezeti formában végzik feladataikat az egyetemen. Az intézet alaptevékenységéből fakadó fő feladata az egyetemen BSc és MSc alapképzésben nappali tagozaton tanuló, valamint a tanfolyami és a posztgraduális képzésben részvevő hallgatók katonai szakmai (ARMA vagy STANAG 6001) nyelvvizsgára való felkészítése; a közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgával rendelkező hallgatók meglévő nyelvi ismereteinek frissítése, katonai szakanyaggal történő kiegészítése és speciális célú továbbfejlesztése; a NATO- és a békepartnerségi-tagországok fegyveres erői tagjainak tanfolyam rendszerű idegen nyelvi szakmai képzése, továbbképzése; a Magyar Honvédség, illetve a lehetőségek függvényében a békepartnerségi- és a mediterrán-dialógus partnerországok fegyveres erői tagjainak katonai szaknyelvi képzése, továbbképzése angol, francia és német nyelven. Az intézetben folyó képzés különböző időtartamú tanfolyamokon történik. Az intézet feladata továbbá a Magyar Honvédség nyelvképzést végző Regionális Nyelvtanfolyamok tevékenységének szakmai szempontú támogatása és igény szerinti ellenőrzése. A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) hatálya kiterjed az Intézet oktatóira, nyelvtanáraira és más munkakört betöltő közalkalmazotti állományra. A rájuk vonatkozó mértékig kiterjed az oktató tevékenységben részt vevő, nem a Nyelvi Intézet állományához tartozó szakemberekre, továbbá a meghívott, oktató tevékenységet végző, nem magyar állampolgárságú személyekre.

4 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Neve: ZMNE Nyelvi Intézet Rövidítve: NYI Címe: 1101 Budapest, Hungária krt Létrehozási éve: 1996 Idegen nyelvű megnevezései: Angol: Language Institute vagy Institute for Foreign Language Studies Francia: Institut de Langues Német: Sprachinstitut Orosz: Институт иностранных языков Az intézet az oktatási rektorhelyettes alárendeltségében végzi feladatait. Az intézetet az intézetigazgató vezeti, akinek feladatait távolléte esetén az általa megbízott igazgatóhelyettes látja el. Az intézet integrálja az Általános és Szaknyelvi Képzési Központot (továbbiakban: ÁSZKK) és a Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központot (továbbiakban: BKNYK). Megszervezi és végrehajtja a karokon folyó, valamint a tanfolyami és posztgraduális nyelvképzést.. Összehangolja a közép- és felsőfokú katonai szaknyelvi tanfolyami nyelvképzés katonai tananyagának kidolgozását.

5 5 II. FEJEZET AZ INTÉZET RENDELTETÉSE ÉS FELADATAI 2. Az intézet rendeltetése Az intézet rendeltetése a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági, valamint más fegyveres szervek állománya igényeinek megfelelő katonai szakmai /világnyelveken és magyar, mint idegen nyelven folyó/ képzés, posztgraduális képzés, valamint a nyelvoktatással összefüggő kutatómunka végzése. Az egyetemre felvett, BSc és MSc szakokon nappali tagozaton tanuló hallgatói, és azon kiegészítő és levelező szakok hallgatói számára, akik képzési programjában nyelvoktatás szerepel, változó óraszámú nyelvképzés biztosítása, valamint különböző időtartamú intenzív és munka melletti tanfolyami, illetve posztgraduális szintentartó nyelvképzés folytatása. A Honvédelmi Minisztérium igényeinek megfelelően, a békepartnerségi és a mediterrán-dialógus partnerországok fegyveres erői tagjainak katonai szakanyaggal bővített angol, francia és német nyelvi szaktanfolyami képzés végrehajtása. A NATO-képzési rendszerében idegen nyelvi szaktanfolyamok szervezése, végzése. A különböző idejű tanfolyamok keretében katonai szaknyelvi (ARMA vagy STANAG 6001) nyelvvizsgára történő felkészítés. A nyelvképzéssel, az idegen nyelvi szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi konferenciák szervezése, rendezése.

6 6 3. Az intézet feladata az oktatási, számonkérési módszerek korszerűsítésének és a tapasztalatcsere, valamint a katonai szaknyelvoktatás speciális módszertani kérdései kutatásának elősegítése; a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott elvek érvényesítéséről való gondoskodás; a továbbképzés, a posztgraduális képzés feltételeinek biztosítása és az ezekkel összefüggő tevékenységek szervezése; oktatási segédanyagok kidolgozása; a hallgatók intézeti szintű közösségei képviselőivel való együttműködés; az oktató-nevelő munka feladatainak meghatározásába, ellenőrzésébe való bevonásuk; oktató- és tudományos munkájában szorosan együttműködik a hazai és külföldi, nyelvoktatást folytató intézményekkel; az intézet nyelvtudományi és a kapcsolódó tudományterületeken tervszerű tudományos munkát végez, figyelemmel kíséri és közreadja a nyelvtudomány új eredményeit. Alapvető feladatának tekinti a tananyagok folyamatos korszerűsítését; Az intézet az alapfunkción túl szervezett formában a) cél- és továbbképző nyelvtanfolyamok keretében végzi a NATO-békefenntartó és ENSZ-feladatokra, illetve a különböző NATO-beosztásokra kijelöltek idegen nyelvi felkészítését; b) egyéb oktatási és külön díjazás ellenében szolgáltató (fordítói, tolmács, tananyagfejlesztő) tevékenységet folytathat;

7 7 III. FEJEZET AZ OKTATÓK, KUTATÓK, HALLGATÓK ÉS ALKALMAZOTTAK JOGÁLLÁSA 4. Az intézet oktatói (1) Az intézet oktatási feladatait az egyetemmel közalkalmazotti és szerződéses jogviszonyban álló nyelvtanárok látják el. (2) Az intézet oktatója, nyelvtanára az lehet, aki megfelel az egyetem Foglalkoztatási Követelményrendszer Szabályzatában foglaltaknak. (3) Az oktatói munkakörbe való kinevezés szabályait a Munkáltatói Jogok Gyakorlásának Rendje Szabályzat tartalmazza. (4) Az oktató, nyelvtanár jogait a jogállásról szóló törvény szabályozza, az oktató kötelességeit az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 5. Az intézet hallgatói (1) Az intézet hallgatói lehetnek azok a magyar, illetve külföldi hivatásos tisztek, tiszthelyettesek, köztisztviselők és közalkalmazottak, akik különböző időtartamú tanfolyami nyelvképzésben vesznek részt, valamint mindazok, akik a nyelvképzés speciális irányát (katonai szaknyelv) igénylik. (2) A nyelvtanfolyamokra felvehető hallgatók számát a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség személyügyi szervei, illetve az egyetem rektora határozza meg.

8 8 6. A hallgatók jogai, kötelességei A hallgatóknak joga van: a) az alapképzésben az elsajátítandó nyelvet az adott lehetőségeken belül megválasztani; b) az oktatók munkáját véleményezni; c) használni az intézet létesítményeit, eszközeit és berendezéseit; d) javaslatot tenni az intézet életével kapcsolatos bármely kérdésben és arra érdemi választ kérni. A hallgatók kötelessége: a) az intézet tanulmányi és fegyelmi rendjét betartani; b) óvni és rendeltetésszerűen használni a rájuk bízott eszközöket, illetve felszerelési tárgyakat; c) a foglalkozásokon az előírt öltözetben és a meghatározott felszereléssel megjelenni; d) tiszteletben tartani a többi hallgató emberi méltósághoz fűződő jogait. 7. Az intézet alkalmazottai (1) Más alkalmazottak (főelőadó, előadó), segítik az intézet oktatási tevékenységét, biztosítják az intézet zavartalan működésének ügyviteli, gazdasági és műszaki feltételeit.

9 9 IV. FEJEZET AZ INTÉZET SZERVEZETE, TESTÜLETEI, TANÁCSAI ÉS VEZETŐI 8. Az intézet szervezete (1) Az intézetet szakmai irányultságú központok alkotják. A központok idegen nyelvi szakcsoportokból állnak. Az ÁSZKK szakcsoportja: Alap szaknyelvképzési szakcsoport; - Tanfolyami szaknyelvképzési szakcsoport A BKNYK szakcsoportja: NATO és EU szaknyelvi tanfolyamok szakcsoport 9. Az intézet testületei és tanácsai (1) Az intézetet választott testületek és vezetők irányítják. (2) Az intézet választott testületei és tanácsai: a) Választott vezető testület: az Intézeti Tanács. b) Tanácsadó testület: az Igazgatói Tanács; c) Fórum: az Intézeti Értekezlet; (3) Az intézet testületeibe és tanácsaiba történő választás szabályait az egyetemi SZMSZ-ben foglaltak szabályozzák.

10 Az Intézeti Tanács (1) Az Intézeti Tanács az intézet vezető testülete; döntési, véleményezési, javaslattételi, valamint ellenőrzési jogokkal rendelkezik. (2) Az Intézeti Tanács tagjait 5 évre választják. Az Intézeti Tanács tagjainak létszáma: 9 fő. Az Intézeti Tanács elnöke az intézetigazgató. (3) Az Intézeti Tanács tagjai: a.) Betöltött tisztségük alapján (szavazati joggal: 3 fő): az intézetigazgató (a testület elnöke); az igazgatóhelyettesek. b.) Választott képviselőként (3 fő): oktatók, nyelvtanárok és egyéb dolgozók. c.) Betöltött tisztségük alapján meghívottként (szavazati jog nélkül): az oktatási rektorhelyettes; az Intézeti Tanácsba meg nem választott szakcsoportvezető. (4) Az Intézeti Tanács feladatai és hatásköre: meghatározza saját szervezetét és működési rendjét; kidolgozza és az Intézeti Értekezlet véleményezése alapján elfogadja az intézet SZMSZ-ét, és megbízza az intézetigazgatót, hogy terjessze fel elfogadásra a Szenátusnak; elfogadja a tanács munka- és üléstervét, az intézetben folyó munkáról szóló fontosabb jelentéseket, illetőleg az ezekről szóló tájékoztatókat; dönt az intézet rendelkezésére álló státusok optimális elosztásáról és az oktatásra biztosított keretekkel való gazdálkodásról; javaslatot tesz a bérfejlesztésre, jutalmazásra, kitüntetésre; kezdeményezi az oktatás érdekében más nyelvoktató intézményekkel való együttműködési formák kialakítását;

11 11 kezdeményezi a Szenátusnál az egyetemi tanári, docensi kinevezésekre vonatkozó javaslatokat. (5) Az Intézeti Tanács jogkörét az intézetigazgatóra vagy az Igazgatói Tanácsra átruházhatja a következő ügyekben: döntés az intézet rendelkezésére álló státusok optimális elosztásáról és az oktatásra biztosított keretekkel való gazdálkodásról; javaslattétel jutalmazásra, kitüntetésre; döntés az intézeti hatáskörbe tartozó kiszolgáló egységek (intézeti adminisztráció, nyelvlabor) működésével kapcsolatos kérdésekben. (6) Az Intézeti Tanács tagjainak választására, a tanácstagság meghosszabbítására, illetőleg megújítására vonatkozóan az egyetemi SZMSZ az irányadó. Az intézet valamennyi - teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója, nyelvtanára és más alkalmazottja választó és választható. Az Intézeti Tanácsot szükség szerint az intézetigazgató hívja össze; de indokolt esetben összehívható - nyolc napon belül - a tagok egyharmadának írásbeli kérésére is. Az ülést az intézetigazgató vezeti. Az ülés akkor határozatképes, ha azon a testület tagjainak 2/3-a (6 fő) jelen van. Az ülés napirendjét és a testület határozatait a jelenlévők nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel fogadják el. 11. Az Igazgatói Tanács (1) Az Igazgatói Tanács az intézetigazgató mellett működő döntés-előkészítő, véleményező, illetve az intézetigazgató munkáját segítő testület. (2) Feladata az intézeti oktató-, nevelő- és kutatómunka megszervezése, a nyelvi szakcsoportok tevékenységének összehangolása. Az Igazgatói Tanács hetente ülésezik, megtárgyalja az előző heti feladatok teljesítését, meghatározza a következő hét feladatait.

12 12 (3) Az Igazgatói Tanács tagjai: az intézetigazgató; az igazgatóhelyettesek; a szakcsoportvezetők. 12 Az Intézeti Értekezlet (1) Az intézet összes oktatójának, nyelvtanárának és más beosztású alkalmazottjának fóruma az Intézeti Értekezlet, amelyet szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal az intézet igazgatója hív össze. (2) Az Intézeti Értekezlet az Intézeti Tanács oktató, nyelvtanár és más beosztású dolgozó tagjainak választó testülete. (3) Az Intézeti Értekezleten kinevezéssel, felmentéssel és jutalmazással kapcsolatos személyi kérdésekben bejelentési, tájékoztatási kötelezettség van. (4) Az Intézeti Értekezlet véleményt nyilvánít: az intézeti SZMSZ-ről, az intézeti igazgatói pályázatokról, valamint az intézet tevékenységével összefüggő bármely tevékenységről, továbbá azokról a kérdésekről, melyeket az egyetem más testületei elé terjesztenek. (5) Az Intézeti Értekezlet beszámoltatási joga az intézet igazgatójára terjed ki, amelyet évente legalább 1 alkalommal gyakorol.

13 Az intézetigazgató (1) Az intézet igazgatója az intézet felelős vezetője. (2) Az intézetigazgatót az intézet egyetemi, főiskolai tanárai, docensei közül pályázati úton az Intézeti Tanács javaslatára, a Szenátus véleményének figyelembevételével a rektor bízza meg. Megbízása 5 évre szólhat, és pályázat útján megismételhető. (3) Az intézetigazgató feladatai: kialakítja az intézet rövid-, közép- és hosszútávra szóló stratégiáját; irányítja és összehangolja az intézetben folyó oktató-nevelő munkát, módszertani, tananyag-kidolgozó és tudományos tevékenységet, személyzeti és gazdálkodási munkát, dönt az ezzel kapcsolatos operatív kérdésekben; gondoskodik az intézet részére biztosított költségvetési előirányzatok gazdálkodási szabályok szerinti felhasználásáról; irányítja, koordinálja az igazgatóhelyettesek munkáját, javaslatot tesz a velük kapcsolatos személyi ügyekben; gondoskodik a jogszabályok és rendeletek, valamint az egyetemi előírások betartásáról; gondoskodik az oktatói, nyelvtanári állomány rendszeres szakmai és módszertani továbbképzéséről; képviseli az intézetet, és annak nevében kiadmányozási jogot gyakorol; véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az intézet hatáskörébe tartozó minden kérdésben a magasabb egyetemi testület és vezetők felé; gondoskodik az Intézeti Tanács, az oktatói, nyelvtanári és az intézet hatáskörébe tartozó hallgatói közösségek működéséről; operatívan szervezi a tanács döntéseinek előkészítését, döntési jogkörrel biztosítja ezek végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését; dönt, illetve javaslatot tesz azokban a hallgatói ügyekben, amelyeket a különböző szabályzatok az intézetigazgató hatáskörébe utalnak; (4) Az intézetigazgató az igazgatóhelyettesek közreműködésével végzi munkáját.

14 Az ÁSZKK igazgatóhelyettese és a BKNYK igazgatóhelyettese (1) A központok igazgatóhelyettesei a központok felelős vezetői. (2) A központok igazgatóhelyetteseit az intézet oktatói, nyelvtanárai közül az intézetigazgató javaslatára az Intézeti Értekezlet véleményének figyelembevételével a rektor bízza meg. A megbízás határozott időre szól. (3) A központ igazgatóhelyettes feladatai irányítja és összehangolja a központban folyó oktató-nevelő munkát, módszertani, tananyag-kidolgozó és tudományos tevékenységet; irányítja, koordinálja a szakcsoportvezetők munkáját, javaslatot tesz a velük kapcsolatos személyi ügyekben; gondoskodik a jogszabályok és rendeletek, valamint az egyetemi előírások betartásáról; gondoskodik az oktatói, nyelvtanári állomány rendszeres szakmai és módszertani továbbképzéséről; képviseli a központot a különböző rendezvényeken; véleményt nyilvánít, javaslatot tesz a központ hatáskörébe tartozó minden kérdésben az intézeti testületek és vezetők felé; dönt, illetve javaslatot tesz azokban a hallgatói ügyekben, amelyeket a különböző szabályzatok a központ igazgatóhelyettes hatáskörébe utalnak; A központ igazgatóhelyettes a szakcsoportvezetők közreműködésével végzi munkáját.

15 15 V. FEJEZET AZ INTÉZET OKTATÁSI SZERVEZETI EGYSÉGEINEK MŰKÖDÉSE, VEZETÉSE 15. A szakcsoport (1) A nyelvi szakcsoportok a központok keretei között működnek. (2) A szakcsoport feladatai: a szaktárgyi oktatás végzése, korszerűsítése; a szakági képzés fejlesztésének kezdeményezése; az oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése; az egyetemen folyó alapképzés részét képező nyelvoktatás, a tanfolyami és egyéb nyelvoktatás feladatainak magas szakmai színvonalú ellátása; az oktatással kapcsolatos számonkérés tartalmi követelményeinek, formáinak kidolgozása, ennek szervezése, folyamatos ellenőrzése; az egyetem nevelési célkitűzéseinek képviselete és megvalósításának elősegítése; a katonai szaknyelvi oktatás és kutatás szervezése és művelése; a kutatási kapacitások, kutatási eredmények hasznosításának és a hallgatók tudományos munkájának elősegítése; az oktatók, nyelvtanárok szakmai fejlődésének segítése, javaslattétel az oktatói, nyelvtanári utánpótlásra; az oktatói, nyelvtanári követelményrendszer érvényesítése és a teljesítésükhöz szükséges feltételek megteremtése; a központ által használt helyiségek, berendezések, eszközök szakszerű üzemeltetése, a munka-, a tűz, a baleset- és a vagyonvédelmi előírások betartatása és az előírások betartásának ellenőrzése.

16 A szakcsoport vezetése (1) A szakcsoport vezetésével kapcsolatos feladatokat a szakcsoportvezető látja el. Az egyetem kihelyezett bázisain oktató nyelvtanárok szakmai irányítását az intézet szakmai irányultság alapján szervezett nyelvi szakcsoportjainak vezetői végzik a bázison megbízott vezetők bevonásával. 17. A Szakcsoport Értekezlet (1) A Szakcsoport Értekezlet a szakcsoport oktatóinak, nyelvtanárainak fóruma, amelyet a szakcsoportvezető hív össze havonta. (2) A Szakcsoport Értekezlet hatáskörébe tartozik: a szakcsoport tevékenysége elveinek meghatározása, illetőleg jóváhagyása; a szakcsoport SZMSZ-ének megalkotása; az oktatók, nyelvtanárok munkaköri leírásainak jóváhagyása; a tantárgyi programok megalkotása; a szakcsoportvezető megbízásának, illetve felmentésének véleményezése. 18. A szakcsoportvezető (1) A szakcsoportvezetőt az intézet tanárai közül a szakmai tudás, tapasztalat, hozzáértés alapján a rektor bízza meg határozott időre. (2) A szakcsoportvezető feladata:

17 17 képviseli a szakcsoportot és eljár a szakcsoport nevében, javaslatot tesz a szakcsoportot, a szakcsoport dolgozóit érintő minden ügyben; szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakcsoport oktató-nevelő munkáját és más (külső megbízásos) tevékenységét; szervezi és nyilvántartja a szakcsoport oktatóinak tudományos tevékenységét; javaslatot tesz személyi ügyekben; a munkakörének megfelelő feladatokkal kapcsolatban javaslattevő, illetve véleményező joggal rendelkezik; elősegíti a hallgatók bevonását a tudományos munkába, biztosítja a tudományos diákköri munka feltételeit; biztosítja a jogszabályok, hatósági előírások, egyetemi határozatok és szabályzatok előírásainak végrehajtását; irányítja, szervezi és ellenőrzi a szakcsoport vagyoni, munka-, és tűzvédelmi tevékenységét, gondoskodik a hiányosságok megszüntetéséről; végrehajtja és végrehajtatja a központ igazgatóhelyettesének utasításait.

18 18 VI. FEJEZET AZ INTÉZET KAPCSOLATAI 19. (1) A Felsőoktatási törvény és az erre vonatkozó jogszabályok alapján az intézet - autonómiájából eredően - jogosult kapcsolatokat tartani. (2) Az intézet igazgatója konzultációt folytat a fegyveres szervek országos hatáskörű vezetőinek képviselőivel a nyelvi felkészítés irányairól, tapasztalatairól, az ezzel kapcsolatos igényekről, továbbá az idegennyelvi-lektorok bevonásáról. (3) Az intézet igazgatója konzultációt folytat a nyelvvizsgáztatást végző Nyelvvizsga Központ igazgatójával a vizsgáztatás kérdéseiről. (4) Az intézet kapcsolattartása más bel- és külföldi polgári és katonai felsőoktatási intézménnyel az egyetemi SZMSZ alapján történik. (5) Az intézetnél tanuló külföldi hallgatók jogállását és juttatásait a Honvédelmi Minisztérium által megkötött államközi szerződések tartalmazzák. 20. A felsőoktatási intézményekkel kialakított együttműködés területei (1) Nyelvoktatási terület: konzultációk és információcsere, nyelvoktatási konferenciák, publikációs tevékenység. (2) Pedagógiai terület: az oktatók, nyelvtanárok tanulmányútjai, tananyagok cseréje, illetve közös kiadása; pedagógiai-módszertani munkában való részvétel.

19 19 VII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 21. (1) Az intézetben szigorúan titkos és titkos minősítésű iratokat nem készítenek, nem minősítenek és nem kiadmányoznak. (2) Az intézet funkcióinak eredményesebb ellátása érdekében pályázati kiírásokon vehet részt, és alapítványt hozhat létre. (3) Az intézet azon dolgozóira és hallgatóira, akik egyben a fegyveres szervek tényleges állományába is tartoznak, az SZMSZ mellett a fegyveres szervezet szabályzatai is vonatkoznak. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22. (1) Jelen Szabályzatot a Szenátus október 25-ei ülésén megtárgyalta, elfogadta és az egyetemi SZMSZ mellékleteként jóváhagyásra javasolta. (2) Ez a Szabályzat jóváhagyás után lép hatályba. Budapest, október 25-n Készült: 2 példányban Egy példány: 19 lap Itsz.: Ügyintéző ( ): Dr. Kovácsné dr. Nábrádi Márta (29-103) Kapja: 1.sz.: Levéltár 2.sz.: Irattár Prof. Dr. Szabó János DSc s. k. rektor