A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES:

Átírás

1 1 ALAPISMERETEK Ebben a fejezetben az alábbi témákról lesz szó: 1.1. Információ szakirodalmi információ 1.2. Kutatás, jegyzetelés 1.3.Témaválasztás 1.4. Könyvtár, könyvtárhasználat CÉL Hamarosan megismerkedik az információ és a szakirodalmi információ fogalmával, valamint mindazokkal az alapfogalmakkal, amelyek hozzásegítik majd ahhoz, hogy el is tudjon igazodni az információk között. EREDMÉNY A fejezet végére Ön tisztában lesz az információ, valamint a szakirodalmi információ fogalmával, továbbá megismeri a kutatás elkezdéséhez szükséges alapokat. IDÕSZÜKSÉGLET A fejezet gondos áttanulmányozásához kb. 1 órára lesz szüksége. Mielõtt továbbhalad a 2. fejezetre, legalább egy könyvtárba iratkozzon be, mivel a késõbbiekben ott is kell majd tanulnia és dolgoznia. Az idõszükséglet ezt nem fedezi. HELYSZÍN Az 1.1. és 1.2. fejezethez kényelmes tanulóhely bárhol otthon vagy könyvtárban, az 1.3. fejezettel célszerû könyvtárban foglalkozni. A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES: jegyzetpapír 11

2 1.1. Információ szakirodalmi információ Ebben a fejezetben szó lesz az információról általában, az információk csoportosításáról, a szakinformációról, a szakirodalmi információról, a témaválasztás nehézségeirõl. Tudáspróba Ahogy a testnek szüksége van a táplálékra, úgy van szüksége a szellemnek az új ismeretekre, az információra. A tájékozódáshoz szükséges információnak több meghatározása ismert, ezek közül egyet ismertetünk, azt amelyik majd a szakirodalmi információhoz kapcsolódik. Az információ SZELLEMI TEVÉKENYSÉG ÚTJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTT ADATEGYÜTTES, TÉRBEN ÉS IDÕBEN ELÕFORDULÓ JELEK KOMBINÁCIÓJA, amely egyedenként és meghatározott rendszer szerint is értelmes jelentést hordoz. Az információ idõben és egyéntõl, helyzettõl függõen egyaránt eltérõ értékû lehet, és nélkülözhetetlen a döntéselõkészítésben. Például valamely, az internet otthoni elérésével kapcsolatos információ egy háziasszony számára mindaddig nem érdekes, holt ismeret, amíg a család nem fizet elõ erre a szolgáltatásra vagy esetleg õ nem akar távmunka végzésére vállalkozni. Ettõl kezdve azonban már minden ezzel kapcsolatos hírre (árakra, honlap-címekre) odafigyel. Egy olyan ember számára, akinek állandóan szüksége van például üzleti információra már nyomtatásban megjelent és az interneten elérhetõ minden adat érdekes lehet. A megfelelõ minõségû információ jellemzõi: pontosság megbízhatóság hozzáférhetõség visszakereshetõség 12

3 Az információkat többféle szempont szerint lehet csoportosítani - függetlenül attól, hogy mûszaki vagy egyéb (gazdasági, pedagógiai stb.) területeken használható információról van szó. Nevezetesen: ALAPTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓ (kutatások eredményei) - kiindulópontként használható - pl.: a víz fagyáspontja, SZAKTERÜLETI (pl. pedagógiai, mûszaki) információ - a gyakorlati munkával, termeléssel, üzemeltetéssel kapcsolatos adatok, ismeretek - pl.: neveléstudományi kísérletek eredményei, STATISZTIKAI információ - minden jel és adat, amely statisztikai mûveletek eredményeképpen jön létre - pl.: Magyarország 20. századi népszámlálási adatainak változása, SZÁMVITELI információ - az intézmények gazdasági-pénzügyi helyzetérõl adnak felvilágosítást - pl.: a MOL évi mérlege, MARKETING információ - a termékekre és szolgáltatásra, valamint azok piaci helyzetére és a piac résztvevõire vonatkozó ismeretek - pl.: a közkönyvtárak használóinak igényei Dunántúlon. A TUDOMÁNYOS és SZAKINFORMÁCIÓ tartalmát az alap- és szaktudományok, valamint a gyakorlati (termelési) ismeretekkel kapcsolatos ismeretek alkotják. Egyre kevésbé beszélhetünk azonban tiszta tudományokról, hiszen az elméleti kutatások eredményeit valamiképpen mindig felhasználják a gyakorlatban. A kutatók eredményeiket, a felhasználók pedig a tapasztalataikat szívesen teszik közzé úgy, hogy szóbeli eszmecseréken vesznek részt, konferenciákon tartanak elõadást, interneten ismertetik eredményeiket, folyóiratcikkekket publikálnak, könyveket írnak. A szakinformációkat tartalmazó könyvek, folyóiratcikkek, konferenciakiadványok, szabadalmi leírások, az interneten megjelenõ szakmai tartalmú közlemények stb. alkotják a SZAKIRODALMAT. Az a szakember, aki képtelen arra, hogy a szakterületével kapcsolatos, többnyire ÍRÁSOS FORMÁBAN MEGJELENÕ, általában VISSZAKERESHETÕ INFORMÁCIÓKAT, vagyis a szakirodalmat nyomon kövesse, hamarosan értéktelenné válik a szakterülete számára, mert nem ismeri az új eredményeket, így igazán újat sem képes alkotni. A szakirodalom tehát az az eszköz, amelynek segítségével folyamatosan figyelemmel kísérhetõ a tudományos-technikai fejlõdés. A szakirodalomból nyerhetõ tehát a szakirodalmi információ, ami rendszerint visszakereshetõ és hozzáférhetõ. Megbízhatósága azonban jelentõs mértékben függ forrásától, vagyis attól, hogy hol jelenik meg. (ld. még a 2. 13

4 fejezetet) TUDÁSPRÓBA: Gondolkodjon el rajta, és az eddigiek alapján próbálja megfogalmazni, hogy miben különbözik a szakirodalmi információ általában az információtól. Próbálja ki tudását! Melyik a szakirodalmi információ: 1. Kérdezted, megmondom: a vonatod 6.40-kor indul. 2. Umberto Eco azt mondja valahol, hogy ha rendszerezetten irodalmazunk, a szakdolgozat megírása könnyebb lesz. 3. Térbeli felületek egyszerû mértani alakzatok formájában hozhatók létre. (Pintér Miklós: Új Auto-CAD tankönyv, 2. Bp. Computer books, old.) A megoldást a jegyzet végén találhatja Kutatás, jegyzetelés Ebben a fejezetben megtudja, hogy miért van szükség az irodalomkutatási módszerek ismeretére, hogyan célszerû jegyzetelni irodalomkutatás közben. Feladatokat kap. A szakirodalmat alkotó tudományos kiadványok száma egyre gyorsuló ütemben növekszik. Ezért az, aki nem ismeri a benne való eligazodás lehetõségeit, joggal érezheti magát úgy, mint az úszni nem tudó, amikor mély vízbe esik: kapkodni kezd, segítségért nyúl. Tehát ha szakirodalomat akar keresni, akkor egy VEZÉRFONALra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen kiválasztani a leírt és megjelent információk halmazából a számára éppen szükségeset. Ez a vezérfonal a KUTATÁSMÓDSZERTAN. Az információkat ugyanis csak az tudja könnyen megtalálni, aki tudja, hogy azok milyen formában jelenhetnek meg, ismeri az információhordozók fajtáit, 14

5 ismeri az információk és dokumentumok rendszerezésének módjait, ismeri az ezeket rendszerezõ eszközöket és a gyûjtõ intézményeket, és használni is tudja azokat. Az irodalomkutatás velejárója a FOLYAMATOS JEGYZETELÉS. Fel kell jegyeznünk a talált dokumentumot leíró ún. bibliográfiai adatokat, hol található maga a dokumentum, célszerû pár szóban vagy mondatban jelezni azt is, hogy mit tartalmaz. Erre a célra a levelezõlap vagy írólap méretû cédulák a legalkalmasabbak. Alapvetõ szabály: MINDEN TALÁLATÁT KÜLÖN PAPÍRRA JEGYZETELJE, azaz "cédulázzon". Ime egy javaslat arra, hogy mit tartalmazzon a cédula: A TÉMÁT JELÖLÕ TÁRGYSZAVAK SZERZÕ CÍM, MEGJELENÉSI ADATOK, OLDALSZÁMOK ábrák, táblázatok, hivatkozások LELÕHELY ÉS RAKTÁRI SZÁM a tartalommal kapcsolatos megjegyzések, jegyzetek, idézetek Például: tanulás, olvasás, irodalomkutatási módszerek Deese, J.-Deese, E.K. Hogyan tanuljunk? Bp.:Panem-McGraw Hill, BDTF 371 D 38 p irodalmazás jó példái vannak p könyvtárhasználat kulcsszó, amivel a mû foglalkozik szerzõk címadatok lelõhely raktári szám jegyzetek Ha minden találatunkról külön cédulát készítünk, akkor az irodalomkutatás befejezése után (vagy akár közben is) könnyen és TÖBBFÉLE SZEMPONT SZERINT TUDJUK RENDSZEREZNI õket. A rendszerezés szempontja lehet például: témakör, a könyvtár vagy más intézmény, ahol az információ vagy az azt tartalmazó dokumentum megtalálható, 15

6 megjelenés ideje, ha lényeges szempont az információk idõbeli sorrendje, a felhasználás sorrendje (fontosság, sürgõsség stb.) A cédulázás lehetõvé teszi azt is, hogy gyûjteményünket bármikor kiegészíthessük anélkül, hogy a már meglevõ anyagot meg kellene bolygatnunk. Szétszóródás ellen bevált módszer, hogy az egy közös szempontnak megfelelõ lapokat közös borítékba, tasakba vagy éppen fûzõs dossziéba tesszük. (Ld. még az 5. fejezetet) Természetesen Ön jegyzetelhet füzetbe is, mondván, hogy a cédulák így is, úgy is elvesznek. Ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy nehézkes lesz a tételek megváltoztatása, sorba rendezése, kibõvítése. Egy biztos: mindenkinek saját magának kell kialakítania irodalmazási és jegyzetelési módszerét, mostani tanulmányai csak elindítani kívánják ezen az úton. 1. FELADAT A minta segítségével készítsen egy olyan, a késõbbiekben segédletként használható cédulát, amely tartalmazza a rögzítendõ adatokat. Ragassza ide, hogy a késõbbiek során visszalapozva segítse a jegyzetelésben. a dossziéjába Témaválasztás Irodalomkutatást mindig konkrét témával kapcsolatban szoktunk végezni. Sosem kezdünk neki "csak úgy" egy kutatásnak. De hogyan választunk témát? Ha munka közben merül fel olyan probléma, amelyre a szakirodalom segítségével akar választ kapni, akkor a téma megegyezik a fennálló 16

7 problémával. Ha hobbijával kapcsolatban keres irodalmat, akkor megint egyszerû a dolga, hiszen a téma ismét adott. Ha tanul és mondjuk egy referátumot kell készítenie, akkor az adott tantárgyon belül rendszerint egy témaválaszték áll rendelkezésére. Ekkor lehetõleg olyan téma mellett döntsön, ami valóban érdekli, így könnyebb lesz elvégeznie a feladatot. A legnagyobb gondot az okozhatja, ha például egy doktori iskolában vagy más tanulmánya során egy tantárgy keretei között, de önállóan kell megválasztani a témát. Ez esetben elõfordulhat, hogy nagyon szûk területre esik a választása (pld. a 6 éves gyerekek versmondási szokásai Dél-Dunántúlon), vagy éppen túl tágra sikerül a téma (pl. az általános iskolás gyerekek anyanyelvi nevelése Európában). Az elsõ esetben nagyon kevés, a második esetben pedig túl sok találatot kap: mindkét eset alkalmatlan lesz arra, hogy a szükséges szakirodalmat érdemben tekintse át. Mi a teendõ? - Elõzetesen tájékozódjék az Önt érdeklõ témákról pl. lexikonokban vagy kollégáktól. - Nézze meg a könyvtárban, vajon sok vagy kevés anyag található róluk, illetve velük kapcsolatban. - Gondolja végig, mennyi ideje van, s a rendelkezésére álló idõ elég lesz-e a várható találatok gondos feldolgozására, és tud-e vajon azon a nyelven, amelyen a közlemények megjelennek. 2. FELADAT Most gondolkodjon el rajta, mi lesz az a téma, amellyel kapcsolatos szakirodalmat fog keresni a tanulás során. Jegyezze fel néhány ötletét, és egyelõre azt vizsgálja meg, hogy 1.) valóban tetszik-e a téma, 2) az Ön közelében levõ könyvtárban várhatóan talál-e majd közleményeket róla. 1. téma.. 2. téma.. 3. téma.. Mi is választunk egy témát, amelynek segítségével késõbb bemutatjuk az irodalomkutatás lépéseit. Közös témánk: CAD (számítógépes tervezés) használata lakóépületek tervezésénél 17

8 1.4. Könyvtár - könyvtárhasználat A következõ fejezet egészen biztosan sok olyan dolgot fog tartalmazni, amit Ön már ismer. a könyvtár fogalma és a könyvtárhasználat alapvetõ tudnivalói. Feladatot is kap. Ennek ellenére kérem, olvassa át, biztosan talál újdonságot. MI IS AZ A KÖNYVTÁR? A KÖNYVTÁR a bizonyos szempontok (pl. szakterület) szerint összeválogatott írásos, audiovizuális és elektronikus DOKUMENTUMOKAT ÖSSZEGYÛJTI, MEGÕRZI, tartalmilag és formailag FELTÁRJA, különbözõ szempontok szerint RENDSZEREZI, majd az olvasóközönség (a használók) RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTJA. A könyvtárak állományukat SZABADPOLCON vagy/és ZÁRT RAKTÁRBAN tárolják. SZABADPOLCOS KÖNYVTÁRBAN (ilyen a közkönyvtárak nagy része) az olvasó önállóan válogathat a szabadon hozzáférhetõ állományból. A könyvek a gerincükre nyomott és a témájukat jelzõ ún. RAKTÁRI SZAKJELEK vagy JELZETEK szerint sorakoznak a polcokon. Ez a jelzet a témára utaló és az ETO-jelzethez (ld fejezet) hasonlító számot és a szerzõ vagy a cím kezdõbetûjét tartalmazó betû-szám kombinációt (Cutter-jelet - ejtsd: katter) tartalmaz. Pl. Molnár György: Protokoll. Miskolc : Miskolci Egyetem, adatokkal rendelkezõ könyvének raktári szakjelzete: 395M80, amibõl 395 a protokoll száma, M80 pedig Molnár György jele. Ha szabadpolcos könyvtárban válogat a polcokon, és levesz könyveket, NE RAKJA ÕKET VISSZA A POLCRA. HAGYJA AZ ASZTALON, MAJD A KÖNYVTÁROS VISSZATESZI A MEGFELELÕ HELYRE. Nagy könyvtárakban az állomány egy részét ZÁRT RAKTÁRBAN õrzik, ezekhez csak KÉRÕLAP kitöltése után juthat hozzá. A kérõlapon fel kell tüntetnie nevét, a kért mû címadatait és a raktári számát (raktári jelzetét), amelyet a könyvtár katalógusából (ld. a fejezetben) írhat ki. MIKOR MELYIK TÍPUSÚ KÖNYVTÁRAT KERESSE? A könyvtárakat a gyûjtött dokumentumok (gyûjtõkörük), illetve a kiszolgálni kívánt használók szerint különféle típusokba sorolják. Ezek közül csak néhányat emelünk ki: Ha pihenés, szórakozás, esetleg tanulás céljából akar könyvtárba menni, akkor KÖZKÖNYVTÁRBA (megyei, városi, községi könyvtárba) menjen. Ebben a könyvtártípusban az állomány széleskörû, így általánosan tájékozódhat legkülönfélébb szakterületekrõl is. 18

9 Ha szakmai tanulmányokat folytat, szakirodalmat keres, akkor SZAKKÖNYVTÁRBA (országos vagy szakterületi), illetve FELSÕOKTATÁSI (egyetemi, fõiskolai) KÖNYVTÁRBA látogasson. Ha speciális szakmai információt igényel, akkor a szakkönyvtár tájékoztató szolgálata hozzáértõ segédkezet nyújt. A fenti szempontok alapján nézzen körül abban a könyvtárban, amelyben most is tanul. Fogalmazza meg, mit tapasztal? Megfelel a céljainak? Ha van rá lehetõsége és kedve, az Interneten "nézzen be" az alábbi honlapokra: NEMZETI KÖNYVTÁR: Országos Széchényi Könyvtár (OSZK - Budapest): KÖZKÖNYVTÁRAK: Katona József Könyvtár (Kecskemét): Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (Szombathely): Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár (Budapest): SZAKKÖNYVTÁRAK: Országos Mûszaki Információs Központ és Könyvtár: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum: Központi Fizikai Kutató Intézet: FELSÕOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK: Veszprémi Egyetem Központi Könyvtára: Budapesti Mûszaki Egyetem Könyvtár és Tájékoztatási Központ: Berzsenyi Dániel Fõiskola Könyvtára: MIT TAPASZTALT? Ezek a honlapok - mint egy jól kidolgozott könyvtárismertetõ füzet - tartalmaznak információt a könyvtár történetével, állományával és 19

10 szolgáltatásaival kapcsolatban. Így lehetõvé teszik, hogy bárki "meglátogathassa" õket anélkül, hogy vonatra ülne. Általában azt is megadják, hogy hogyan lehet felvenni a kapcsolatot a könyvtárakkal, hogy lehet kérdéseket feltenni nekik. KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Ön biztosan volt már közkönyvtárban, vagy legalábbis tanulmányai során meglátogatott legalább egy, túlnyomórészt szakirodalmat gyûjtõ szakkönyvtárat is. Minden könyvtár (közkönyvtár és szakkönyvtár) közös jellemzõje, hogy meghatározza, kik látogathatják, melyek a használat feltételei és szabályai (beiratkozási díj, kölcsönözhetõ könyvek, folyóiratok száma, másolási lehetõség stb.), lehetõvé teszik a helyben olvasást, a késve visszahozott dokumentumok után elõre meghatározott mértékû térítést, késedelmi díjat szednek, az állományból hiányzó könyveket könyvtárközi kölcsönzés útján beszerzik Önnek. Egyre több könyvtár nyújt különféle internetes szolgáltatásokat, vagy teszi lehetõvé olvasói számára számítógépeinek tanulás céljára való használatát. MINDEN EGYES KÖNYVTÁR SAJÁT SZABÁLYZATTAL RENDELKEZIK. Tehát ha valamely könyvtár látogatója kíván lenni, feltétlenül tájékozódjék a sajátos tudnivalókról. Általánosságban elmondható azonban, hogy a könyvtárhasználat feltétele a beiratkozás. (Az új beiratkozónak - a személyazonosság ellenõrzése végett - be kell mutatnia a személyi igazolványát, illetve elkérik a beiratkozási díjat, ami könyvtáranként változó.) Nyilvánvalónak tûnhet, de nem tartjuk feleslegesnek elmondani az alábbiakat: A könyvtár a használók munkahelye, tehát ott csendben kell lenni, a megbeszélések helyszíne az elõcsarnok. A jegyzeteléskor tilos az eredeti dokumentumon írni, mert az károsodhat. Jegyzetcéduláját az asztalra tegye! A könyvtárakban rendszerint minden általános tudnivaló jól láthatóan ki van írva különbözõ felületekre és helyekre. Tehát mielõtt a könyvtároshoz fordul és megkérdezi, hol lehet folyóiratot olvasni, nézzen körül, hátha éppen a felirat alatt áll. 20

11 NE FELEJTSE! A KÖNYVTÁR HASZNÁLATÁVAL KAPCSOLATOS BÁRMELY PROBLÉMA ESETÉN FORDULJON BIZALOMMAL A SZOLGÁLATBAN LEVÕ KÖNYVTÁROSHOZ! 3. FELADAT Mielõtt továbbhalad a tananyagban, iratkozzék be az Ön számára legkedvezõbb helyen levõ közkönyvtárba és a szakterületének megfelelõ szakkönyvtárba, és jegyezze fel az alábbi adatokat: 1. KÖZKÖNYVTÁR neve, címe és telefonszáma Internet címe:... Olvasójegye száma / vonalkódja:... Az egyszerre kölcsönözhetõ könyvek száma:.. db 2. SZAKKÖNYVTÁR neve, címe és telefonszáma Internet címe:... Olvasójegye száma / vonalkódja:... Az egyszerre kölcsönözhetõ könyvek száma:.. db Ha a tanulás során voltak problémái, azokat ide írja, s segítõje támogatásával: 21

12 BEFEJEZTE AZ 1. FEJEZETET. MOSTANRA ÖN MÁR KÉPES meghatározni az információ fogalmát, jegyzetcédulát készíteni. Elkezdett gondolkodni a témáján, amihez szakirodalmat keres majd a tanfolyam során. És már beiratkozott legalább egy könyvtárba, ahol a késõbbiekben tanulhat és egyben ki is próbálhatja tudását. 22