Kisjenô 800 éves Bánsági körkép Tricentenarium Rákóczianum A Rákóczi-szabadságharc korának mûvelôdéstörténete II. Rákóczi Ferenc és Erdély

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kisjenô 800 éves Bánsági körkép Tricentenarium Rákóczianum A Rákóczi-szabadságharc korának mûvelôdéstörténete II. Rákóczi Ferenc és Erdély"

Átírás

1 LVI. évfolyam október Kisjenô 800 éves Bánsági körkép Tricentenarium Rákóczianum A Rákóczi-szabadságharc korának mûvelôdéstörténete II. Rákóczi Ferenc és Erdély

2 Tartalom KÖZMÛVELÔDÉSI FOLYÓIRAT A szerkesztôség: SZABÓ ZSOLT (fôszerkesztô) GÁBOR DÉNES MURAD BETTY SÜTÔ FERENC Postacím: Cluj-Napoca P-øa Unirii Nr. 11., ap.7 C.P. 201 Tel./Fax: / muvelodes@mail.dntcj.ro Bankszámlaszám: Redacøia Mûvelôdés Trezoreria Cluj Neményi József Nándor: És megfordul a szél Boér Jenô: 800 éves település Böcskei László: Léptünk e század elején szaporábbá kell váljon Gaal György: A fiatalok barátja és szervezôje Kovács Nemere ( ) Enyedi Sarolta: Kisiratos 2003, avagy médiatábor harmadszorra Ladányi Emese: Torockó, egy kicsit másképp Galéria Forró Miklós: Az illusztrációk állnak hozzám a legközelebb. Beszélgetés Lokodi Ildikó grafikussal Tricentenarium Rákóczianum. 300 éve tört ki a kuruc szabadságharc Gábor Dénes: XXXI. Országos Honismereti Akadémia Nyíregyháza Csorba Csaba: Mûvelôdéstörténeti áttekintés a Rákóczi-szabadságharc koráról Dukrét Géza: II. Rákóczi Ferenc kapcsolata a Partiummal és Erdéllyel Játékszín Lászlóffy Csaba: Mily világ lészen? Felhívás TUDEK Lapszámunk támogatói: a Mûvelôdés- és Egyházügyi Minisztérium, a Mûvelôdés Egyesület, valamint: ISSN Készült a kolozsvári Garamond nyomdában II. Rákóczi Ferenc Mányoki Ádám olajfestménye

3 És megfordul a szél Tizennégyéves történelmünk csupa változás és küzdelem. A szép, új világ, amit oly közelinek hittünk, mintha távolodnék. Ha már egyszer új csónakba szálltunk, használnunk kell az értelmet, az észt és évezredek erkölcsi útmutatását, hogy biztonságosabban haladhassunk. Sajnos világunkban nem gyarapodott a jó, hogy elhomályosítsa a rosszat, amelyet negyven évig és újabb tizennégyet tapasztaltunk. Nem hisszük, hogy az ember lényege megváltozhat, és társadalmunk olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek a végsô boldogságot biztosíthatják az egyénnek, aki mindegyre reméli, hogy megfordul a szél, és jön, végre jön az erényes társadalom, amely nem utópia, hanem egyetemes felelôsséggel, információval, kultúrával rendelkezik, ráadásul szívélyes lesz és sokkal igazságosabb a világ. Máté evangéliumában (14,22) arról ír az apostol, hogy az Úrba vetett bizalom, az erôs hit veszélyhelyzetben, a félelemmel telített világban segít, és a nagy vihar után elül a szél, majd megfordul és a hajóban lévô utasok nehezen, de révbe jutnak. A fenti tantétel értelmezése, érvényessége, mélysége a kicsinyhitûség elleni orvosság, magyarán: lehetôség lesz kigyógyulni, esetleg teljesen felgyógyulni a hitetlenségbôl. A fenti gondolatmenet aktualitása három okból érvényes manapság is, amikor állandósult az átmenetiség, romlott a gazdasági helyzet, leértékelték a lejt 2003 augusztusában, az intézményválság és restauráció mindennapos valóság. Egyenes következménye a nacionalizmus szítása és felerôsödése. Tizennégy évvel a romániai fordulat óta nagyon keveset tudunk arról, hogy mi is történt 1989 decemberében, és az sem biztos, hogy mire számíthatunk 2004-ben, abban a választási évben, amikor három hónap kánikula, hosszú aszály, majd energiaválság kihívásaival kell szembenézni, és 2003-ban a hôség zavarai után mire is számíthatunk a mindenható piacon. A kérdések tömege, a tömegek kérdései nagyrészt megválaszolhatatlanok, tehát nem orvosolhatók rövid távon, ha a szegénység 50% körül van, és októbertôl a drágulás mély tengerében evezünk. Hibák sorát követte el a kormány az utóbbi hónapokban, de beismerésrôl szó sincs, munkahelyek ezreit veszélyeztetik, és a miniszterelnök nem szeret alkudozni. Minden racionális elemzô, aki politikai, gazdasági és társadalmi szempontok alapján akar prognózist készíteni, csak azt írhatja le: 2003 decemberétôl 2004 végéig helyzetünk, kilátásaink, esélyeink csak bonyolódni fognak, s egy pártban sem bízhatunk meg, a doktrínával is baj van, így nincs mitôl megforduljon a szél. Hiába reménykednek tehát sokan 15 éve, hogy a nem várt, csak titkon álmodott fordulattól megfordul a szél és beáll a valós, érzékelhetô, a statisztikák által alátámasztott javulás. A rendszerváltás eddigi nyertese s haszonélvezôje az a politikai elit, amely a legközelebb volt a pártnomenklatúrához, erôszakszervezetekhez, politikai rendôrséghez, külügyesekhez, mindenfajta aktivistához és élsportolóhoz. Nekik nincs miért megforduljon a szél, az uralkodó elithez tartoztak és tartoznak, a tulajdonreformot, ami csak véget ér 2004-ig, mint haszonélvezôk s a rendszer (régi és új) kiszolgálói alaposan kihasználták. Az elsô millió után, amit megszereztek ( ) a privatizáció zûrzavarában mesés vagyonokra tettek szert, maguk között felosztották a gazdaságot, s a gazdasági konszolidáció után abszolút nyertesek lettek és maradnak. Ôk képezik a gazdaság gerincét, és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy létrejött a román oligarchia is, akik politikai ambícióikkal és a kétesen független bíróságokkal veszélyeztetik a korrupció felszámolását, az üzleti környezet megtisztulását. Könnyen megszorítják a még független médiát és manipulálják a tévéadásokat. Ezért kellene minél gyorsabban befejezni a privatizációt, és eladni a még állami kézben levô bankokat. A közembernek, aki csak privatizációs kuponokkal rendelkezik, nincs miért megforduljon a szél; a széljárás, a révbejutás esélye a román vadkapitalizmusban minimális, s ha majd nyugdíjasok lesznek, a kilátások a javulását csak a Bibliában láthatják, s az isteni gondviselésben reménykedhetnek. Magyarán nem érik meg, nem érhetik meg azt a napot, amikor megáll, majd megfordul a szél és az úgynevezett szociális piacgazdaság gyümölcsét le lehetne aratni. A korrupció, a fekete gazdaság által szentesített piacgazdaság könyörtelenül átlép felettük, és keményen lesújt rájuk, ha nincs olyan pártfogójuk, akinek kapcsolatai és társadalmi tôkéje be tudná venni ôket az új versenygazdaság érdekérvényesítô üzletébe, ahol a havi ezer euró normális javadalmazás lenne. A felszabadult tulajdon és történelmi reformok 14 éve után a szegénységbôl való kilábalás, menekülés liberális vagy szocdem doktrínával is nehezen képzelhetô el, mert a polarizáció koncentrálja a tulajdont, szó sem lehet tisztességes kapitalizmusról. Akik a nagy természeti erôforrásokat (földgáz, nyersolaj, szén) kiaknázzák vagy ellenôrzik, mind a régi-új hatalomhoz közelálló személy, a politikai hatalom után a gazdaságit, meg a bankokat is megkaparintották. A kérdések kérdése, hogyha nem fordul meg a szél iránya, ezt a mai 50 évesek hogyan érik meg, miként bírják el, ha a gyermekeik zömében külföldre távoznak, a falvak elnéptelenednek. Ha tovább csökken a politikai elit és a kormány bizalmi tôkéje és általában romlik a bizalom egy rossz gazdasági év után a gazdaságpolitika irányítójával szemben, akkor felvetôdik a kérdés: kik lesznek, kik lehetnek a 2004-es év potenciális nyertesei, hiszen a gazdasági növekedés mindhárom komponensével óriási bajok vannak: a lakossági fogyasztás minimum évi 5-6%-kal kellene hogy nôjön, az export legalább 10-15%-kal, amivel várhatóan nô az import, lévén a globalizáció a mindennapok valósága. Elkerülhetetlen a behozatal növekedése (élelmiszer, energia, gyógyszerek, luxuscikkek), és végül alig elképzelhetô a gazdasági teljesítmény és termelékenység növekedése 10-15%-kal, hogy versenyképesek legyünk azon a piacon, amire vágyunk, de jó esetben is csak ben érkezünk a szófiai vonattal (a bolgárokkal). Egy ôsrégi kínai átok így hangzik: élj meg érdekes idôket! Állítjuk, hogy a fenti eszmefuttatás után csak arra a konklúzióra jutunk, hogy nagyon is érdekes idôk jönnek a tizennégyéves átmenet után. Meglepetések lesznek, és a fordulat, amely megállítja a szelet, nehezen lesz elviselhetô. Ha csak arra gondolunk, hogy a mai ötvenévesek és három rendszerváltás passzív tanúi valóban érdekes és veszélyes idôk elé néznek, amikor köztudottan a modernizáció kor- 3

4 parancs, és az európai integrációnak egyelôre nincs alternatívája. A fenyegetettség és az ígéret(ek) közötti lebegés véleményünk szerint a legnagyobb kihívás 2004-ben, amikor a reformokat be kell fejezni, az életszínvonal romlása nehezen kezelhetô a különösen kedvezôtlen 2003-as mezôgazdasági év után. A hosszú, forró nyár zavarait, ami után a folyók is kiszáradtak, nemhogy még nem ismerték be, de nem is akarják felleltározni és gyorsan kezelni. A baj sohasem jár egyedül, ez az érdekes idôk jellemzôje, az állami vállalati eladósodás fokozódott, a GDP 45-47%-a már. Romániában nap mint nap az állam költségvetési és tulajdonosi szerepe szükségképpen és folyamatosan szembe kerül egymással. Ontják a szubvenciókat, és közben visszafogják a belsô fogyasztást, a szükséges egészségügyi, kulturális és tanügyi kiadásokat. A bürokrácia fogalma itt a hierarchikus felépítéssel, a tekintélyelv dominanciájával és a múlt sok rossz beidegzôdésével társult. A szocdem kormány így 2003 szeptemberében a kemény kéz politikájával kacérkodik és fenyeget. Nálunk is, mint mindenütt a világon: a legfôbb érték az ember. A humántôke képzése elsôrendû feladat kellene hogy legyen egy gazdasági bôvülésben reménykedô és tartós gazdasági növekedésre építô román gazdaságban (hogy behozza a nagy lemaradást). Sajnos a gazdasági számításokban és prognózisokban nem emberi, hanem csupán anyagi értékek szerepelnek kiemelten. Rezsimünk többre tartja a politikai érdekeket a gazdaságinál, ezért nem zárja be a csôdös, nagy, állami egyedáruságokat, gazdaságilag ésszerûtlenül anyagi értékeket áldoz fel, gazdasági tûzoltással foglalkozik a munkásközpontokban, és így emberi értékeket vetnek tûzbe. Mi marad tehát a tennivaló? A harc a változásért, a kiállás a valós helyzet megismeréséért. Vlagyimir Bukovszkij volt orosz politikai fogoly 800 éves település önéletrajzi mûve (És megfordul a szél) nemrég jelent meg, román fordításban olvastam. Jó kiindulópont lehet a gyógyulásra. A reményt, a hitet nem vesztette el 15 év börtön, internáló tábor, kényszermunka, ideggyógyintézet, tébolydai kezelés után sem, igényeit, vágyait, eszméit soha sem adta fel. A szovjet birodalom bukása meghozta igazát, igazolta elemzéseinek hitelességét, tudását, bátorságát. (2002-ben Máramarosszigeten is járt.) Könyvébôl három helyrôl idézünk egy-egy jellegzetes, igazán releváns gondolatot. Gondolom, és túlzás nélkül remélhetjük, használ a mentalitásváltozásban, mert a mentális tényezô ötven év ún. szocialista rendszer után biztosan sérült, szükséges a megújulás. Íme a három üzenet: egy rendszert helyesebben ítélhetünk meg börtöneirôl, mint egyéb megvalósításairól. Az ember felszabadulása soha sem jöhet kívülrôl, csak akkor szabadulhatunk fel, ha megszabadulunk attól a pszichológiától, hogy illegálisan dolgozunk, küzdünk a jóért, nem a konyhában suttogva. Az igazság és szabadság vágya át kell hogy hassa egész életünket. Amíg a törvények csak papíron léteznek, addig az erôszak gyôzedelmeskedhet, nemcsak ellened, hanem felebarátaid ellen is, így a polgári engedetlenség és az egyén felelôssége felértékelôdik a törvényesség védelmében. Vlagyimir Bukovszkij bánata és fájdalma az volt, hogy azokban a rövid idôszakokban, amíg szabadlábon volt (hónapokig), olyan keveset tett polgártársainak felvilágosítására. Mi is a kommunista rendszer lényege, természete, ill. terrorszervezeteinek módszere az egyén megtörésére és megfélemlítésére: ne merjen gondolkodni és cselekedni, hogy változtasson sorsán. Üzenete tehát egyszerû, világos és konkrét: hinni és tenni, majd megfordul a szél, és révbe jutunk. De vajon e sorok írója (és olvasója) megéri-e? NEMÉNYI JÓZSEF NÁNDOR 4 Kisjenô az Arad és Nagyvárad közötti ôsrégi kereskedelmi és hadi utak mentén fekszik, a Fehér- Körös partján, Arad megyében. Tavaly, szeptember e között három fontos eseményt ünnepelt: a település alapításának 800. évfordulóját (az elsô fennmaradt írásos dokumentum 1202-bôl származik), a mai római katolikus templom alapköve elhelyezésének 225. évfordulóját, valamint a hajlék védôszentjének, Szent Mihály arkangyalnak a napját, ami egyben a templombúcsú idôpontját is jelentette. Az elsô nap, szeptember 27-én az ünnepség-sorozat lelkigyakorlattal és szentmisével kezdôdött, amelyet Fülöp Béla gyergyóújfalui plébános, meghívott lelkipásztor tartott. Ezt irodalmi mûsor követte Szent Istvánról: Kisjenôi katolikus templom Igaz hitnek plántálója. Közremûködött a Körösmente Irodalmi Kör, Csanádi János tanár vezetésével. Ezután az Ifjúsági Ház Pántya Elemér kisjenôi plébános vezette szavalókórusának mûsora következett, Mihály, mennybeli nagy hadak vezére... címmel. Másnap a környékbeli ifjúsági csoportokat fogadták a kisjenôi fiatalok, Arad-Ségáról, Zimándról, Simándról, Székudvarról érkeztek a vendégek. A délelôtti órákban zarándoklatra került sor az ágyai erdôbe, László herceg kápolnájához. (A Habsburg-család nádori ágának 20 éves korában vadászszerencsétlenségben elhunyt tagja emlékére itt felépített kápolnáról van szó). Utána szalonnasütés, közös szórakozás. Délután A templom az Isten háza címmel elôadás hangzott el a plébánia udvarán felépült Ifjúsági Házban, a templom 225. évfordulója alkalmából. Elôadó Ft. Szilvágyi Zsolt püspökségi titkár, egyházmegyei ifjúsági lelkész volt. Elôadását ifjúsági szentmise, elmélkedés, gyónás és szentségimádás követte.

5 Az ifjúsági központ Harmadnap, vasárnap délelôtt ifjúsági felvonulás volt népviseletben, a kísérôzenét a gyergyóújfalui fúvószenekar szolgáltatta, Molnár Sándor karnagy vezetésével. Szintén a délelôtt folyamán került sor az erdôhegyi református testvérek köszöntésére templomunk elôtt, a fúvószenekar hathatós közremûködésével. Az ifjúság és a zenekar egészen délig vonult Kisjenô utcáin. Délután ünnepi szentmise következett a környékbeli papság részvételével. Igét hirdetett Fülöp Béla gyergyóújfalui plébános, aki kerek, tömör és sokatmondó prédikációjával hívta fel magára a figyelmet. A szentmise befejezése után a házigazda, Pántya Elemér plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik munkával és anyagiakkal járultak hozzá a háromnapos rendezvény megszervezéséhez és sikeréhez. A felsorolás kissé hosszúra sikerült, ami azt bizonyította, hogy igen sokan voltak, akik áldoztak a nemes célra. Közülük Lengyel Csillát külön dicséret illeti, aki Mosoni János gondnok úrral együtt vállalta a munka oroszlánrészét. A plébános úr külön örömére szolgált a tény, hogy valamennyi rendezvényen nagyon sokan vettek részt. Úgyszintén az ünnepi misén is a templom zsúfolásig megtelt a helybeliekkel és a filiákból származó hívekkel, akiket aztán a plébánia udvarán vendégeltek meg. A fiatalság az Ifjúsági Házban reggelig tartó búcsúi táncmulatságon szórakozott a zimándújfalui zenekar közremûködésével. Nyugodtan állíthatjuk, a kisjenôi hívek méltó módon emlékeztek meg településük és templomuk hármas ünnepérôl. De vizsgáljuk meg az eseményeket a maguk idôrendjében ben fordulat állt be az itteniek hit- és mûvelôdési életében. Akkor nevezték ki ugyanis Kisjenô plébánosának az Erdélyi Egyházmegyébôl ide átkerült lelkipásztort, Pántya Elemért. Hatalmas energiával érkezett és csakhamar hozzá is fogott elképzeléseinek, terveinek megvalósításához. Elsô dolga volt, hogy számba vette az itteni híveket (a fiatalokat megkülönböztetett figyelemmel), és egy ifjúsági otthon felépítésébe kezdett szeptember 29-én álma meg is valósult. Aznap nagy ünnepség keretében adták át a kisjenôi plébánia udvarán a Tours-i Szent Mártonról elnevezett Ifjúsági Központot, vagy egyszerûen Ifjúsági Házat. Ez az intézmény az itteni katolikus ifjúság rendezvényeinek hivatott adekvát körülményeket biztosítani. A külföldi segéllyel és a Temesvári Római Katolikus Püspökség támogatásával megvalósított létesítmény valóban kulturált kereteket kínál az ide betérô fiataloknak, híveknek. Pántya Elemért, a központ vezetôjét kértem meg, hogy ismertesse az intézményt, köreit és rendezvényeit. Az eltelt hónapok alatt ez a központ már sok érdekes és szép rendezvénynek volt a színhelye. Célunk e házzal, hogy a kisjenôi gyerekek, fiatalok és kevésbé fiatalok gyülekezeti helye legyen, ahol mindenféle találkozóra sor kerülhet: hittant, színdarabokat, szavalást tanulhatnak, emellett tea- és táncdélutánokat szervezhetnek, ahol civilizált körülmények között ismerkedhetnek, barátkozhatnak és szórakozhatnak, hisz a központ ehhez minden feltétellel rendelkezik. A földszinten található a hittanterem, egy javítómûhely és autógarázs, valamint itt vannak a fogadószobáink a mellékhelyiségekkel együtt. Az emeleten a nagyterem, amely nagyobb szabású társas rendezvényekre alkalmas. Az épület átadásától mûködik itt az ifjúsági csoport, amely hetente péntek délutánonként 18 órai kezdettel tartja összejöveteleit. Általában a földszinti hittanteremben találkoznak. Már kialakult, hogy évente március 15-én és október 6-án tartunk itt, a nagyteremben, egy-egy megemlékezô ünnepséget. Erre minden évben más-más elôadót hívunk meg, aki az es eseményekrôl értekezik; március 15-re például Ujj János aradi történészt hívtuk meg. Közremûködött a kisjenôi városi irodalmi kör, amelynek tagjai Kossuth-dalokat énekeltek, míg katolikus és református fiatalok verseket szavaltak. A katolikus egyház részérôl én beszéltem, míg a reformátusok részérôl Kovács Gyula helyi református tiszteletes szólt a jelenlévôkhöz. Az épületben szokták híveink és a fiatalok megünnepelni az óesztendô éjszakáját, amikor kettôs szilveszteri mulatságot szervezünk: fent a nagyteremben a felnôttek, míg lent a hittanteremben a fiatalok mulatságára kerül sor... De szintén itt az Ifjúsági Központban szoktuk megbeszélni a különbözô rendezvényeinket, mint például a zarándokutakat, kirándulásokat és más, a fiatalokat érdeklô eseményeket. Az ifjúsági csoporton kívül még milyen más csoportok, körök mûködnek itt, ebben a központban? Valóban több csoport és kör 5

6 6 tevékenykedik itt. Ezek közül hadd említsek meg egynéhányat. Az elsô a hittanra járó tanulók csoportja, amely az I VIII. osztályosokból áll. Ôk kedden és pénteken óra között szokták birtokukba venni a hittantermet. Az utóbbi idôben az Erdôhegyen (a város Körösön túli része) román tagozaton tanuló magyar diákokat is beszerveztük, hogy ide jöjjenek magyar hitoktatásra. Ezeket az órákat én tartom. A második csoport az ifjúsági és felnôtt énekkar, amely a kántorunk, Molnár Márton vezetésével itt tartja az énekpróbáit. Eddig is létezett énekkar, de a templomban, szûk helyen, fent, a karzaton tartották a próbákat. A két énekkar igen jól mûködik, ifjúsági és egyházi ünnepek alkalmával lépnek fel. Szintén a kántor úr vállalta, hogy az általam beszervezett két tehetséges simándi gyereket megtanítja orgonán játszani, hogy egy-egy mise alatt legyen, aki felváltva az orgonán játsszon. (A többi filiában ez nem jelent gondot.) Cserkészcsapat tagjainak a kiválasztásán is fáradozunk, hisz itt túljelentkezés van. (Egy egészséges cserkészcsapat létszáma a 20 körül jár.) Ezt Boros Béla érsekrôl, városunk szülöttérôl neveznénk el. Godó jezsuita atya rokona, Godó Franciska helybeli tanárnô fogja vezetni a már megalakult csapatot. A nagyterem ad otthont a számítógépes csoportnak. Ez olyan fiataloknak nyújt lehetôséget számítógépen dolgozni, akiknek otthon erre nincs módjuk. Eddig egy számítógépünk volt, most kaptunk a napokban egy nagyobb teljesítményû gépet Aradról, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség révén (Matekovits Mihály megyei fôtanfelügyelô-helyettes és felesége, Matekovits Mária tanárnô segítségével). Ezt a csoportot az alpolgármesterünk, Matula Iosif vezeti, aki gimnáziumi tanár. Ministráns csoportunk is van, amelynek tagjai helybeliek vagy a filiákból származnak, összesen húszan: haton Székudvarról, haton Simándról és nyolcan helybeliek. Ezekkel a fiatalokkal szoktam a miséket tartani. Ministránstalálkozókra is megyek velük, idén Máriaradnán voltunk. De jártam velük kirándulni, fürödni, sôt a Hargitát is megmásztuk együtt. Még ebben az évben Magyarországra is elviszem ôket, hisz tavaly a Kaposvár melletti Szentbalázsról 35-en, élükön a polgármesterrel, Nagybank Lajossal jártak nálunk, most rajtunk a sor, hogy visszaadjuk a látogatást. Fiataljaink, a ministránsokkal együtt, egy hétig Tusnádon nyaraltak. Nagy élmény volt számukra, hogy végigjárták Sepsiszentgyörgy nevezetességeit, ahol a legemlékezetesebb a Székely Nemzeti Múzeum meglátogatása volt. Fakultatív magyar nyelvoktatás-kör lenne a következô tevékenység neve, amelyet nemcsak itt, hanem a filiákban is tartunk. Közismert, hogy vidékünkön csak itt, Kisjenôn van magyar nyelvû oktatás, bár a környezô falvakban elég sok magyar lakik. Beindítottam szombatonként a hittanórák után azokat a fakultatív magyar órákat, amelyeken egy illetve másfél órán át írni, olvasni tanítom a gyerekeket. Simándon a 10 órai hittan után, míg Székudvaron a 12 órai hittanoktatás után. Azóta segítséget kaptam az Arad városi RMPSZ-tôl (itt is a Matekovits család közremûködése révén), akik Simándra hetente egy hivatásos magyartanárt küldenek, aki ezeket az óráknak átvette tôlem. Bibliakör is mûködik itt fiataloknak, amelyeken a Bibliát olvassuk, majd értelmezzük az olvasottakat és a bibliai történetekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolunk. Módszerem elég egyszerû, nem szoktam minden feltett kérdésre én válaszolni, sokszor a fiatalokra hagyom, hogy megtalálják a helyes választ. Rózsafüzér Társulatunk 75 tagot számlál. Ebbôl egy gyermek, egy fiatal és három felnôtt csoport mûködik. Minden egyes csoport 15 tagból áll. Kiegészítésként még annyit szeretnék a tagokkal kapcsolatban elmondani, hogy több olyan fiatal is van, aki 3-4 körbe beiratkozott és jár is, ez nem jelent akadályt, hisz az csak jó, ha fiataljainknak szerteágazó az érdeklôdésük. Milyen tervei, elképzelései vannak, amelyeket még ebben az évben meg szeretne valósítani itt, az Ifjúsági Központban? Még mielôtt terveimrôl beszélnék, meg szeretném említeni az év elején, februárban itt megtartott találkozót Kányádi Sándorral. A szervezôk meghívták erre az alkalomra az iskolák tanulóit, pedagógusait, a város értelmiségét, úgy hogy 150 ember szorongott fent a nagyteremben. A találkozó nagyon sikeres volt. Innen Kányádi Sándor Aradra, majd Temesvárra ment, de egyik helyen sem voltak annyian, mint nálunk. Ami a további terveket illeti, tavaly a város 800. évfordulójára nem sikerült kiadnunk azt a monográfiát, amelyet Kovách Géza aradi történész állított össze (még az aradi RMDSZ vezetôje, Cziszter Kálmán is a kiadás anyagi támogatói között van). A kötet megjelenését az idei búcsú háromnapos rendezvényeire szeretnénk idôzíteni, azaz szeptember re. Szintén akkor szeretnénk az idén elhunyt Boros Béla szülôházán elhelyezni a megemlékezés márványtábláját. Az ünnepségek alatt a Kisjenôi Körösmente Irodalmi Kör szervezésében szeretnénk megtartani a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulóját. A már említett háromnapos rendezvény fénypontja lenne templomunk felszentelésének 225. évfordulója. Ezek szerint idén újból ünnepelni fog a kisjenôi hívek serege. Emellett külön ki szeretném emelni az október 6-i megemlékezést, valamint a szintén októberben, pontosabban 14-re tervezett találkozót Önökkel, a Mûvelôdés szerkesztôivel, munkatársaival. Erre már most megkezdtük a szervezô munkát. Tehát szeretettel várjuk Önöket! Tudomásom szerint Ön karitatív szervezetet is szeretne itt, Kisjenôn létesíteni. Való igaz. Ideérkezésem óta állandóan kérem, sürgetem és követelem a plébánia melletti épületet, amely egykor az egyház tulajdona volt. Most úgy tûnik, hogy megoldódik ennek az ingatlannak a visszaszolgáltatása. Ezzel az épülettel lenne teljes az itteni tevékenységünk, ti. Caritas-székházat szeretnénk berendezni benne, mert Kisjenôn is igen sokan vannak, akik segélyre és szolgáltatásokra szorulnak. Elsô lépésként az otthoni beteggondozást indítanánk be, hisz sok az idôs, beteg ember, aki igényli. Így, amint említettem már, az itteni hitélet kiegészülne egy nagyszerû ifjúsági mozgalommal és egy sokoldalú karitatív tevékenységgel. E hármas tevékenység az az álom, amelynek a megvalósításán fáradozom. BOÉR JENÔ

7 Léptünk e század elején szaporábbá kell váljon 2003-as esztendôben, visszatekintve a múlt évre, a tapasztalatokkal és a tanulságokkal szembesülve egyénként és közösségként is megismerhetjük a jövônket. A mi nemzedékünk, de a következô nemzedék jövôjét is, úgy, ahogy az Úr azt elrendelte: Szaporodjatok és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá és uralkodjatok az egész földön (Gen. 1,28.) Egy évvel ezelôtt figyelmünket a Szentatya, II. János Pál pápa a Novo Millenio Ineunte apostoli levelében foglaltatott szavaira fordítottuk, amelyekben ráismertünk a keresztény ember kihívására a harmadik évezred kezdetén: Isten Fia, aki kétezer évvel ezelôtt az ember iránti szeretetbôl megtestesült, ma is teljesíti mûvét: beható tekintetünk kell legyen ahhoz, hogy lássuk és, fôleg, nagylelkûek kell legyünk, hogy mi magunk is az ô eszközévé válhassunk Léptünk, e század elején szaporábbá kell váljon, hogy a világ ösvényein haladhassunk Mély felelôsségérzettel tekintünk ma vissza arra az idôszakra, melyet magunk mögött hagytunk, életünk és tevékenységünk egy idôszakára. Alázattal és hálásan akarjuk átélni a sikerek és beteljesülések örömét, megbánva ugyanakkor azt, ami, belátásunk szerint, a mi hibánkból vezetett balsikerekhez és vereségekhez, hogy érettebbeknek érezve magunkat a múlt tapasztalata által, a jelennek szentelhessük magunkat a jövô építésében, amelyrôl tudjuk, hogy az egész emberiség fô célja volt és maradt. A modern ember új dimenziójában, amelynek új formái vannak, amelyek a harmadik évezredhez illenek, a jövôt a jelen fáradsága által kell biztosítsuk, a világ stabilitását és biztonságát megalapozzuk, a Teremtôtôl kapott eredeti szépségében. A látható igyekezetek ellenére e magasröptû és nemes eszmények ebben az évben továbbra is az elmélet körében maradtak. Csupán két év telt el az új évezredbe lépés nagy eufóriájától, amely a nagy reménységek pillanata volt, amikor sokan hitték, hogy világunk felébred a jelentôs teljesítmények kifejlesztésébôl, amely mind láthatóbban az önmegsemmisítés leghatásosabb eszköze. Világszerte ma is ugyanannak a bizonytalanságnak légköre vesz körül, gyûlölettel és rosszindulattal telítve, háborúk fenyegetnek, amelyek bármikor kirobbanhatnak. A fegyverek fenyegetésén túl, szembesülünk mindazzal, amit felelôtlen és ítélôképesség nélküli emberek eredménynek és haladásnak neveznek: az ember klónozásával, hogy prototípusokat állítsanak elô emberhez méltatlan eljárás, ami az emberi személyiségnek és különösen Isten teremtményének megalázását jelenti. E világközegben, mely mintha egyensúlyát veszítette volna, országunk folytatta útját ebben a nehéz idôszakban, amely változásokat irányoz elô a nép életszínvonalának emeléséhez, a gazdasági-szociális keret megvalósításához, amely biztosítani hivatott az egész társadalom stabilitását és haladását. E társadalom demokratikusnak mutatkozik, az euro-atlanti szerkezetekbe akar beilleszkedni, belépni az Európai Közösségbe. Az ország népének történelmileg jelentôs pillanatainak lehettünk tanúi, de minden kifejezett és elhangzott ígéret ellenére meg kell állapítanunk, hogy a lakosság többsége nagyon nehezen él, a túlélésért való harc pedig az a nagy csata, amely nem csak az egyént, hanem a családot, az erkölcsöt, az egyéni és közösségi értékeket is, a társadalmat általában igen nehéz próbára teszi. E viaskodásban, melyet gyakran félelmetes bizonytalanság jellemez, egyházunkat veszélyeztetik és folyton provokálják, de harcra kész és méltóságos. Egyházunk sokak számára folyamatosan az egyén önmagához való visszatérésének lehetôségét és a gyógyulás forrását jelenti, helyi szinten, a nehézségek ellenére, lassan, de biztosan folytatta emelkedô útját, visszanyerve a feladatához szükséges életerôt. A év számunkra a létezô valóság körülhatárolásának, valamint a helyi egyház számára életképes koordináták kikristályosodásának éve volt, egy állandó háttér alapján, amit úgy lehetne nevezni, hogy kitartó szolgálat vállalása a helyi közösségek javára. A felmérések ezen órájában rájöhettünk arra, hogy a püspökség által kifejtett folytonos és intenzív tevékenység, amit a valósághoz és szükségletekhez viszonyított, a Szentatya buzdításainak valóra váltásához vezetett, amelyet május 7-én romániai látogatásakor fogalmazott meg, az itteni püspökséggel való találkozása alkalmából: A püspök a közösség biztosítója, atyai szerepe pedig az, hogy segítségére legyen a közösségnek, hogy családként fejlôdhessen, így tükrözve Isten atyaságát Püspökünk megértette ezt az elhivatást, az egység elôsegítését a év legfontosabb prioritásai közé sorolta. Ebben az évben kezdôdtek a kanonikus látogatások, pasztorális vizitációk. Ezekre látogatások, melyekre április december idôszakában, 16 teljes hét leforgása alatt került sor, lehetôvé tették a plébániák és a filiák valóságának helyszínen való megismerését, a püspöknek a közösségekkel való közvetlen találkozást. E kanonikus vizitációk folyamán a püspök teljes egészében elôsegítette a hittestvérek közötti egységet, egy héten át a hívôk között tartózkodott. Ezek ôszinte nyitást jelentettek a meglátogatott hitközségek felé. A püspök atyai szerepe ezekben a hetekben fôleg a beteg- és öreglátogatásokon körvonalazódott. Statisztikailag ezen látogatások mérlege: két esperesség a csanádi és a vingai összesen 85 helységében, 15 plébániáján járt. E látogatások alkalmával 101 szentmise vagy ájtatosság volt 128 katolikus és más vallású templomban, 83 katolikus és más vallású pappal együttmûködve. A püspök 241 beteget és öreget látogatott meg saját otthonában, 151 helyi intézmény községháza, iskola, rendôrség, nem katolikus parókia fogadta a püspök látogatását és 47 templomi bizottságnak, ifjúsági csoportnak és egyéb egyesületnek volt alkalma találkozni a megyéspüspökkel. 7

8 8 A kanonikus vizitációkon a jellegzetesen pasztorális célokon kívül, az ökumenikus kezdeményezések is új lendületet kaptak, a már létezô kapcsolatokat mélyítette el a kölcsönös megismerés által. ôfsz. Nicolae, Bánát Metropolitája, ôsz. Timotei, Arad püspöke, ft. Markovics, a Szerb Ortodox Egyház vikáriusa egyetértésével Temes egyházmegye püspöke meglátogatta a román és a szerb ortodox hitközségek templomait is, ahol különösen szívélyes és testvéries fogadtatásban részesítették a hittársak és a helyi hitközségek. Egyházmegyénk hálával tartozik a román és a szerb ortodox és a görög katolikus hitközségeknek az egyetértés és barátság jeléért, amit e látogatások alkalmával kifejeztek. Az egységet segítették elô ebben az évben a különbözô zarándoklatok is, amelyek egyházmegyénkben felújított hagyományt képviselnek. Még ha a zarándokutakon részvevôk száma érezhetôen kisebb is maradt, mint az elôzô években körül, sikerült a híveket a helyi jelképek köré gyûjteni, amelyek mindegyike fontos pontja az egyházmegye hitéletének négy a temesvári székesegyházba, öt a máriaradnai bazilikába, kettô Máriacsiklovára és egy Csanádra. Az egyházmegye tevékenységének másik része imígyen található a Szentatya szavaiban: Legyetek közel papjaitokhoz. Támogassátok ôket a szüntelen kísértések pillanataiban. Törôdjetek állandó fejlôdésükkel, határozzátok meg közösen az imádság, az elmélkedés, a pasztorációs idôszerûségének tereit. Ezen a téren is a kezdeményezések folyamatosságáról beszélhetünk, ami az egyházmegye papjait illeti, már a hatás tudatosításához eljutva, amely a közvetlen kommunikáció és kölcsönös nyíltság jegyében jött létre, az oltár szolgáihoz illô és megfelelô keretben. Az egyháziak állandó képzése, a mai és itteni körülmények között kölcsönös megismerést feltételez, a saját tapasztalatok és élmények megosztását az imádság és a közösen celebrált szentmise légkörében. Mind világosabbá válik, hogy a klérus tagjai közötti szívélyes és ôszinte, feltétlen és testvéri kapcsolatok alapvetôen hozzájárulnak a hatásos pasztorális tevékenység kialakításához. A püspöknek a papokkal való közvetlen érintkezésével párhuzamosan, a püspöki vizitációk alkalmával az egyházmegyei központban 12 Szabbathhetet tartottunk, ahol a 83 részvevô papnak alkalma nyílt az igazi egység elmélyítésére. Az esperesi találkozók folyamatosságára is nagy súly fektettünk. A klérus állandó fejlesztésére 2002-ben háromszor rendeztünk kvinkvenális vizsgákat, amelyeken 18 lelkész sikeresen szerepelt. A Szentatya felszólítása egy másik szempontot is tartalmaz: Különös gondot kell fordítani a világiak promoveálására, ami az egész egyháznak egyik sürgôs feladata, de különösen a kommunizmust megélt országokban. Arról van szó, hogy segíteni kell ôket, hogy sajátságos hivatottságuk tudatosodjon bennük, tehát, hogy Isten birodalmát keressék, a mulandókkal törôdve és ezeket Isten akarata szerint rendezzék. A laikusok számára már az elôzô évben megkezdett elôkészítô tanfolyamokat tovább folytattuk. Különbözô világi kategóriák számára: katekéták, fiatalokkal foglalkozók, orgonisták, ápolók, sekrestyések, a templomi tanácsok tagjai, háztartásvezetônôk. A lippai Hildegardis-házban 14 tanfolyamon egyházmegyénk 28 plébániájáról 143 személy vett részt. A laikusok bevonása a katekétikus tevékenységbe szervezett és ellenôrzött kereteken belül zajlott le. A három Katekétikus Központ Temesvár, Arad, Resicabánya rendszeresen összehívta a területükön élô világiakat, a szükségelt segítséget nyújtva a katekétikus munkába bevont több mint 60 hittantanárnak. Figyelemreméltó haladást könyveltünk el a fiatalokkal való foglalkozás terén, ahol módszeresen sikerült folytatnunk és bôvítenünk a jellegzetes tevékenységeket. A év folyamán 31 közös tevékenységre került sor, 11-re az Egyházmegyei Ifjúsági Központban, 9-re pedig vidéken, az Egyházmegyei Központ támogatásával. Ezeken a tevékenységeken kb fiatal vett részt. Figyelemreméltó a tevékenységek sokrétûsége, magukba foglaltak elmélkedéseket, lelkigyakorlatokat, szórakoztató, mûvelôdési mûsorokat, nevelô célú programokat, táborokat. Megszerveztük az Egyházmegyei Ifjúsági Találkozót is, melyen 798 fiatal vett részt az egész egyházmegyébôl, a miseszolgák elsô találkozóján, Máriaradnán és Lippafüreden 300 ministráns lehetett ott. Egyházmegyénk 12 fiatalja volt jelen a kanadai Torontóban az Ifjúsági Világtalálkozón. Három nyelven adtuk ki a fiataloknak szánt újságot, a Laudeturt és dolgoztuk ki az évtizedek óta elsô Ifjúsági Pasztorális Tervet. Az általános statisztikai adatoknál már eleve alá kell húznunk, hogy az adatok, amik egyházmegyénk hívôi számára utalnak, nem vágnak egybe. Amíg a plébániák adatai az egész egyházmegye területén hívôre vonatkoznak, a 2002-es népszámlálás ideiglenes adatai a három megyében római katolikus hívôrôl számolnak be, ez utóbbi szám minden okoskodás ellenére valósnak tûnik. Az utolsó statisztikák szerint 976 keresztelô volt ( 222 a évhez képest, amikor 29 volt a 2000-hez viszonyítva), 2411-en haltak meg ( 131; 348), 600-an kötöttek házasságot ( 28), amibôl 230 tiszta katolikus ( 30), 370 vegyes (+9) elsô áldozást jelentettek be (+120) és 715 bérmálást 14 helységben. 95 áttérést jegyeztek be a római katolikus hitre ( 54), a római katolikus gyülekezetbôl kilépett 25 ( 2), kizárólag emigrált hívek. Az egyházmegyében 72 plébániánk van, amelyekbôl 64 rezidens pap ( 1) és egy plébániai gyülekezet rezidens pappal. Az egyházmegyének 98 lelkészébôl 79-en plébániákon, ketten a tanügyben tevékenykednek, 4 az egyházmegye területén kívül szolgál, 9-en nyugdíjasok, hárman a Püspöki Kúrián mûködnek és a megyéspüspök. Az év folyamán egyetlen elhalálozás történt az egyházmegyében: Harnisch József, Páter Placidus, aki január 13- án hunyt el, 88 éves korában. 4 diakónusszentelés, 3 papszentelés volt, kilencet különbözô minisztériumokba vettek fel, valamint volt egy kardinálissá való kinevezés. A év folyamán 11 alkalommal helyezték át a klérus tagjait más plébániára. Az egyházmegye területén már létezô kongregációk és szerzetesrendek mellett egy új kongregáció is megtelepedett, az Irgalmas Nôvérek a kengyeltói házban. A nôvérek elsôsorban a horvát közösségekben szolgálnak. Sajnálattal kell tudomásul vennünk, hogy a Szent Kereszt Irgalmas Nôvérei, akik elsôsor-

9 ban az egyházmegyénk cseh közösségeiben szolgáltak, visszavonultak egyházmegyénk területérôl. Egyházmegyénk húsz teológiai hallgatót tart nyilván ( 7). Ezekbôl tíz Gyulafehérváron, négy Fuldában (Németország), egy Rómában, egy Kassán végzi tanulmányait, négy hallgató pedig a pasztorációs évét tölti a fuldai egyházmegyében. A év folyamán négy hallgató megszakította tanulmányait, három diákot pedig pappá szenteltek. A 2002 szeptemberében egyetlen egy diák nyert felvételt az elsô tanévre. A felekezeti oktatás továbbra is a Római Katolikus Gerhardinum Líceumban folyik, párhuzamosan magyar és román nyelvû osztályokban. Ebbe a tanintézetbe 189 diák iratkozott be a tanév elején, a félév végén 179 diák maradt. Ami a gondnoksági-szervezési tevékenységet illeti, továbbra is mûködtek a Fôesperesség Könyvelési Központjai, amelyeknek nagyrészt sikerült az alárendelt plébániák könyvelési kimutatásait és gondnoksági nyilvántartásait rendbe hozni. Itt említjük meg, hogy 2002 júniusában beindult, szakavatott személyzettel, a rendszeres és szakosított munka az Egyházmegye Levéltárában, mivel egyházmegyénk egy irattáros szolgálatának hasznát élvezi, akit a regensburgi egyházmegye bocsátott rendelkezésünkre. Egyházmegyénknek 238 klerikális és világi alkalmazottja van (+8), új alkalmazott 24, felmondott 8, 4 személyt áthelyeztünk. Két nyugdíjazás történt, az intézmény nyugdíjasainak összlétszáma 97. A 238 alkalmazottból 161 részesül az állami költségvetés hozzájárulásában Ami az egyházmegyei vagyont illeti, különleges figyelmet szenteltünk az egyházi javak ingatlanok, temetôk és egyebek leltározására, az elvégzett kanonikus látogatás kedvezô alkalmat nyújtott átfogó felmérések és okmányértékû nyilvántartások elkészítésére. Erre a tevékenységre kb. 200 millió lejt költöttünk. Folytattuk fáradozásainkat az államosított javaink visszaszerzése érdekében. Egy általános leltár alkalmával több mint ezer államosított tételt azonosítottunk egyházmegyénk területén, melyek közül több mint kétszáz ingatlan, amely az 501/2002. törvény az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénye alá eshet. Ezen ingatlanok helyzetének tisztázására irányuló lépéseink alkalmával ugyanazt a közönyt tapasztaltuk, nem ritkán az illetékes hatóságok rosszindulatát. A különleges események között jegyezhetjük a káptalan újraszervezését, 10 kanonok kinevezése által, akik a temesvári székesegyház keretén belül már részt vesznek a pasztorációs tevékenységben, ez lévén az ország területén az egyetlen mûködô káptalan. A advent óta felújítottuk az ünnepélyes vasárnapi vecsernyét. Különleges eseménynek számított Roos Márton püspök 60. életévének megünneplése is október 17-én, ami kellemes, örömteli alkalmat nyújtott az ünneplésre, nemcsak a klérusnak és a felszentelt személyeknek, hanem sok hívônek is. Ezen alkalommal is szeretnénk püspökünknek sok kegyelmet és áldást kívánni. Az itt bemutatottakból következtetve elmondhatjuk, hogy az eltelt évben a pasztorációs munkát fôképpen a hívek között gyakoroltuk. A püspök, lévén ô az a pásztor, aki felkerekedett, hogy megkeresse nyáját, hogy vállán hordozza, a papokkal és hívekkel felfedezze a hit biztonságát és az Istenbe vetett bizalom erejét. E hôsies munkával párhuzamosan az irodákban, a különbözô már létezô struktúrákban és fôképp a plébániákon folyt le az adminisztratív munka, amely úgyszintén állandó és alapos beavatkozást jelent a közösségek gondjaiba. Ez az összefogó munka szigorú fegyelmen alapul, ami lehetôvé teszi a papoknak, hogy bármikor a rájuk bízottak rendelkezésére álljanak, amikor szükség van rá és kérik. A év tapasztalatai oda vezetnek, hogy tartózkodással, sôt félelemmel tekintsünk a jövôbe. És ezt nem egyébért, mint hivatásunk magasztosságáért, ami mindünknek püspök, lelkészek, szerzetesek, apácák és világiak mint elhivatás mutatkozik egy új világ építésére, ebben az idôk folyamán annyira megpróbáltatott és szétmorzsolt egyházmegyében. Az eddig gyûjtött tapasztalatok viszont arra biztatnak, hogy terveink együttes erôvel és közös akarattal megvalósíthatóak és valóra fognak válni. Az az elhivatásunk, hogy ez új alkat amely igyekezetünk nyomán emelkedik építészei legyünk, a Csanádi Püspökség évezredes alapján, amelyet Szt. Gellért örökségként hagyott ránk. Ez a szempont arra ösztönöz, hogy mindazoknak, akik ebben az évben a temesvári egyházmegyét szolgálták, mélységes hálámat és köszönetemet fejezzem ki. Elsôsorban mélységesen hálásak vagyunk ôexcellenciájának Márton püspöknek kezdeményezéseiért, állhatatos és szüntelen munkájáért, példás életmódjáért és lelki életéért, a lelkészekért, valamint a szegényekkel és betegekkel szemben tanúsított gondoskodásáért, nem utolsó sorban a mindenkivel szemben tanúsított türelméért és bizalmáért. Ôszinte hála szeretett testvéreinknek a püspöki kúriától, a plébániáktól plébánosoknak és káplánoknak, a tanügyben dolgozóknak elkötelezettségükért és ôszinteségükért. Köszönet azoknak a személyeknek, kik életüket igyekezetünk szolgálatába állították. Köszönet a püspökség alkalmazottainak elkötelezettségükért, becsületességükért és hûségükért. Köszönet az összes világi személynek, akik az új kezdeményezésekben az idô jeleit felfedezve az Egyház szolgálatába álltak, a hit tudatos és példás éléséért, így eleven kövekké válva Krisztus Egyházának építésében. Nem utolsósorban, illik kifejeznünk hálánkat azoknak a hatóságoknak, amelyek a Szent Lélek megvilágítása nyomán jóakarattal jöttek elénk és segítségükkel támogattak minket. Hálásan gondolunk a média azon képviselôire, akik pozitív módon mutatták be a katolikus egyházi élet lüktetését, imígyen reménysugarat nyújtva azoknak, kik érdeklôdéssel figyelnek minket. Az elkövetkezô évre újból Istenre bízzuk magunkat és a Szentatya szavai által lelkesíteni hagyjuk magunkat, amiket szintén a romániai találkozáson mondott: Úgy szerette Isten a világot, hogy neki adta egyszülött Fiát (Ján. 3,16). Ez örömhír lüktessen szavaitokban, ragyogja be orcátokat, ezt valljátok tetteitekkel. BÖCSKEI LÁSZLÓ 9

10 A fiatalok barátja és szervezôje 10 Kovács Nemere azon ritka pedagógusok egyike volt, aki nem csak diplomájával érdemelte ki ezt a címet, hanem magatartásformává, élete meghatározó elemévé tudta tenni az ifjúsággal való kapcsolattartást, az ifjúsági élet szervezését. Pedig még egy évtizedig sem volt iskolai katedrája, de a sajtón keresztül, köteteivel, a táborok és kirándulások szervezésével, a cserkészkedéssel is mindig az ifjúságot szolgálta április 28-án született Kolozsvárt, az itteni gyermekkor, s különösen a Brassai Sámuel Középiskola meghatározó élményekkel indította az életbe ben érettségizett, amikor a Brassai Kolozsvár legjobb magyar tanintézetének számított. Részt vehetett az alapítás 400. évfordulójának 1957-es megünneplésén, a Brassai név felvételének városszerte nagy visszhangot kiváltó mozzanatain. Egy olyan brassais szellemet kapott útravalóul, amely azután mérceként lebeghetett szemei elôtt. Talán ezért is választotta a filozófia pedagógia történelem szakot az éppen egyesítéssel megszüntetett Bolyai Egyetem utódintézményében ben megszerzett diplomája három szak mûvelésére is feljogosította, de valójában a pedagógia, az ifjúság nevelése lett az, amelynek jegyében tovább munkálkodott. Évtizedeken át az ifjúsági sajtóban dolgozott szerkesztôként, riporterként. A Pionír ( ), Jóbarát ( ), Ifjúmunkás ( ) majd a Cimbora ( ) voltak azok a lapok, amelyek írásain nemzedékek nevelkedtek, amelyek ma már esetleg rossz hangzású, feledésbe merülô címeik ellenére is felelôsséggel munkálkodtak a nemzetiségi szellem megtartásán, az öntudat építésén. De emellett Kovács Nemere táborokat szervezett, könyveket szerkesztett, tanulmányokat is írt. Neve Erdély-szerte fogalommá vált. Eleinte a gyermekszínjátszás, a bábjáték-irodalom gazdagítása foglalkoztatta. Két gyermekszíndarabokat felölelô kötetet állított össze a marosvásárhelyi Népi Alkotások Háza felkérésére: Én, te, ô... mi, ti, ôk... (Marosvásárhely, 1967), A csodaláda (Uo. 1968). Aztán saját mesejáték-kötete is megjelent: A nagyotmondó fiú (Uo. 1971). A kôleves címû darabja még egy jugoszláviai antológiába is bekerült (Buli. Újvidék, 1987). Két darabja a kolozsvári Állami Bábszínház magyar tagozatának a mûsorán szerepelt: Dolgozz, macska (1971), A csodafazék (1986). A táborszervezésekkel és a gyermekszínjátszás terén szerzett tapasztalatait két hasznos kézikönyvben összegezte: Táborozók könyve (Bukarest, 1974), Játék, szakkör, pódium (Uo. 1985). A sajtóélet részeseként nem csak azokba a lapokba írt, amelyekhez munkatársi viszony fûzte, de szinte minden romániai magyar újságban, folyóiratban jelentek meg cikkei, riportjai, sôt tanulmányai is. Elsô írását a Korunk közölte 1963-ban, s rendre az Igazság, Napsugár, Elôre, A Hét, Igaz Szó, Mûvelôdés, Brassói Lapok, Tanügyi Újság, Dolgozó Nô hasábjain tûnt fel neve. Sikerrel mûvelte a jellegzetes sajtómûfajt, a riportot. Három, 1981-ben összeállított cikkgyûjteményben (Ember és föld, Tenni és teremteni, Jelenünk jegyében) szerepel riporttal, 1987-ben pedig Mirk Lászlóval közös riportkötete jelenik meg: Riportúton az Olt mentén (Bukarest) címmel. Az irodalom közkinccsé tétele, kiadványok gondozása terén is szívesen dolgozott kiadóknak. Két, a Kriterionnál megjelent detektívtörténet-válogatás fûzôdik nevéhez: Áldozati báránycomb (1977), Éjszakai ügyelet (1980). A Dacia Könyvkiadó felkérésére a Tanulók Könyvtára sorozat keretében elôszóval ellátva sajtó alá rendezte Markovits Rodion Szibériai garnizonját (Kolozsvár, 1981). Aztán a 90-es évek elején átalakult sajtóéletünk, az örökké tevékeny Kovács Nemere kiszorult belôle, úgyhogy elôvette tanári diplomáját, s 1991-tôl az Apáczai Csere János valamint a Brassai Sámuel nevét viselô gimnáziumokban történelmi-pedagógiai tárgyakat kezdett tanítani. Emellett Kovács Nemere ( ) az ekkoriban létesült fôleg a diákság igényeit szolgálni kívánó Stúdium Könyvkiadónál is szerkesztôként tevékenykedett. Több mint negyven kötet, elsôsorban tankönyv, munkafüzet gondozása hárult rá. Talán diákkori emlékei s a katedraviszonyok is rövidesen a Brassaiba vonzották, ahol ban elvállalta az igazgatóhelyettesi tisztséget. Fôleg a gazdaságiadminisztratív munkáért felelt s a humán jellegû tanszékeket irányította. Az itteni diákélet, önszervezôdés támogatója volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy 1990-tól mint a Romániai Magyar Cserkészszövetség egyik alapítója, alelnöke az iskolán kívüli ifjúsági szervezkedés legjobb szakemberének számított. Eleinte még a 3- as számú Apáczai Csere János cserkészcsapat vezetését is vállaira vette. Hitt a cserkészet nevelô erejében, társadalmi fontosságában. Ezt tükrözi egyik kiadványa is: Próbacserkészek könyve (Kolozsvár, 1995). Kovács Nemere tanár úr rövidesen a Brassai Gimnázium legnépszerûbb embere lett. A diákok csak Nemere bácsiként, a nagyobbak, szinte kortársuknak tekintve, Nemereként emlegették, s minden ügyes-bajos dolgukkal hozzá fordultak. Jóformán egész nap ott ült az aligazgatói irodában. Készült vallástörténeti és neveléstani óráira, szerkesztgette a rábízott könyveket, köröket tartott, a diáktanács fele közvetített. S a kollegákkal soha egy percig sem érez-

11 tette, hogy ôneki vezetô beosztása is van, ha úgy alakult, legfeljebb tanácsot adott a fiatalabbaknak. Kínosabb feladatként rá hárultak az iskolai javításokkal, karbantartási munkákkal járó gondok. Egy pillanatig sem tévesztette szem elôl, hogy a jövôt a múltra kell építeni: az iskola közelmúltjának kallódó dokumentumait gyûjtögette irodájában, megindította a Brassaifüzetek sorozatot, melynek elsô, 1994-es kötete az iskola történetét (Bodor Andrástól), második, ben megjelent száma pedig Brassai Sámuel életrajzát (alulírott munkája) tartalmazza. Jelentôs részt vállalt az 1997-es Brassai-évforduló megszervezésében. A 90-es években is munkatársa maradt a sajtónak, még köteteket is állított össze. Az RMDSZ megbízásából született a Milyen nemzeti kisebbségek élnek Romániában? (Sepsiszentgyörgy, 1990) címû tanulságos kis füzete. Tapasztalatait összegzi a Serdülni nehéz (Kolozsvár, 1995) és a Túrázók könyve (Kolozsvár, 1996) címmel megjelent két utolsó kötete táján betegsége már egyre jobban akadályozta munkáját, megvált az igazgatástól, egy évig még a katedrán próbált helytállni, de be kellett látnia, hogy bármennyire is ragaszkodik a diákok közösségéhez, a veszendô test határt szab a lélek szárnyalásának ben úgy vonult nyugdíjba, hogy ezután íróasztalát avatja katedrává. Nagy élettapasztalatát további írásokban igyekezett értékesíteni. A könyörtelen kór kevés idôt hagyott neki. Az utolsó, nehéz éveknek már csak a lehangoló hírei jutottak el néha-néha az egykori kollegákhoz, tanítványokhoz. S az, hogy minden erôfeszítésével kéziratain dolgozott május 7-én szakadt meg élete fonala. Két nappal késôbb fogadta be ôt a Házsongárdi temetô, amelyrôl alulírott könyvét (Tört kövön és porladó kereszten) éppen ô jegyzi kiadói szerkesztôként. GAAL GYÖRGY Kisiratos 2003 avagy médiatábor harmadszorra augusztus 28. és szeptember 3. között került megrendezésre (immár harmadszorra) a kisiratosi médiatábor, mely ez évtôl már a neves aradi és kolozsvári újságíró, Krenner Miklós, azaz Spectator nevét viseli. A csütörtök délutánt érkezésre szánta táborvezetônk, Puskel Emese tévészerkesztô. Így akadt alkalom arra, hogy az Irkater-központot (és persze egymást) szegrôl-végre áttanulmányozzuk. (Mert vártunk mi, amire vártunk, de ilyen pazar környezet biztos meg sem fordult senki fejében!) Voltak persze olyanok is, akiknek már nem kellett egymásnak bemutatkozniuk. Ôk már régi hegedûsök a média-táborban: második alkalommal tértek vissza, s csak a tavaly óta történtekrôl adtak számot régi ismerôseiknek. Mi, kis újoncok, kik csak az idén kóstolhattunk bele az újságírás és tévézés rejtelmeibe, nagy szemekkel figyeltuk, miket mesélnek elôdeink, kik igencsak igyekeztek eleget tenni hivatásuknak, vagyis jól elriasztani minket az eljövendôktôl. Másnap reggel azonban mi is megtapasztalhattuk mindazt, amit meséltek: persze jóval gyengédebb formában. Akkor könnyebbültünk meg igazán, mikor az elméletet gyakorlat követte televíziózás terén, és Bartók Laci nem harapta le egyikünk fejét sem, ha épp tévedni merészeltünk. Amíg Laci a tévészerkesztôkkel kínlódott, addig Zalányi Ferenc (a Duna TV operatôre) a fiúkat vezette be a kamerázás titkaiba. S hogy minden tökéletes legyen, a két elôadás végére mindkét fél kijelentette: eljött az ideje, hogy az operatôr és a mûsorvezetô összehangolja munkáját, és egy két-három perces riportot készítsen szabad témáról. Ekkor kezdôdött az igazi haddelhadd! Témakeresés, filmezések, interjúk, s ami a legvégére maradt és legnagyobb szerepet kapott: a vágás. Órarend szerint sürgöttforgott mindenki a táborban mind a kamerák, mind a vágógép körül, míg végre összeállt mindenkinek a vasárnap délelôtti, Laci által kemény kritikával elbírált anyaga. Nagyokat nevettünk mindenik riporton, ti. mindenki próbált egyediségre törekedni, s minél sikeresebbre kikerekíteni munkáját. Amíg a tábor fele riportalanyok után rohangált, a másik fele a kamerák elôtt pózolt. Egyik gyakorlat az volt, hogy három percig a kamera elôtt szabadon és a lehetô legértelmesebben kellett megszólalnunk, utána pedig újranézni, ahogy végigizzadjuk azt a végtelennek tûnô három percet. A másik gyakorlat komolyabb erôfeszítést igényelt: úgy kellett kínosabbnál kínosabb kérdésekre válaszolnunk, hogy közben ne essünk ki szerepünkbôl: ne nézzünk az objektíven kívül sehova, ne nevessük (vagy éppen bôgjük) el magunkat, ne mozogjunk, mert minden kis szokatlan mozdulatot észrevett a tévé. Ezt is megtanultuk Mire Laci és Ferenc elutaztak, már bátran mondhattuk magunkról, hogy már nem is félünk a lencsétôl Hétfôtôl azonban új megpróbáltatás következett. Beszélgetés és riport Horváth Leventével, Arad város tanácsosával. Megérkezett Szabó Zsolt újságíró Kolozsvárról, ki a zsurnalisztikával próbált minket megbarátkoztatni. Ettôl a naptól nagyon fellazult a hangulat az egész táborban, a programok már nem órarend szerint folytak, mindenki saját maga végezte egyéni munkáját: cikket írt, rajzolt a Ficzába, azaz a táborújságba, ami már harmadik életévét töltötte. Aki épp nem cikket írt, tördelni ment Murad Bettyvel. A képzômûvészünknek volt a legnehezebb feladata: megtervezni a fejlécet, beszkennelni a saját készítésû grafikákat, s mellette még papírra vetni élményeit is Kedden toppant be végül Lehôcz László is, a Temesvári Rádió szerkesztôje. Korszerû felszerelésével nekünk riportokat és híreket kellett összeállítanunk, hogy egy tíz perces adássá kerekedjék. Mit 11

12 A tábor részvevôi az Irkater elôtt is mondhatnék? Ez már gyerekjátéknak bizonyult a tévézés után. Szerdára, a záróestre mindennel készen álltunk, megérkeztek a még nyomdameleg Ficzák is. Kezdôdhetett a szórakozás! A kellemesen eltöltött 40 perces kabaré után a díszvacsora következett, melyre maga a házigazda, Andó László szolgáltatta a remek bográcsgulyást. Megnéztük a tábori videót, amit Sándor István filmezett. Azonban nem csak ez tartozott szórakozási módszereink közé: gondolom, meg sem kell említenem, hogy azért tábor, hogy éjszakákat átvirrasszunk egymás társaságában. Itt már megoszlottak a vélemények, mert akinek az alvás tûnt édesebbnek, nem vált ínyére a már hagyományos fogpasztázás. Szórakozási lehetôségek közé sorolhatjuk még a péntek délutáni, Jelen-ház-beli elôadást (a Találkozás az ôs Kajánnal-t, melyen maga Bartók László szavalta el néhány kortárs magyar költô versét szívet rendítô hangsúllyal), a szombatról vasárnapra való éjszakai diszkót, a vasárnap délutáni Médiatábor Kisiratos Prokidor meccset (melynek eredményérôl inkább nem is szólok; laposra vertek) és persze a focimeccs utáni jól kiérdemelt strandolást. Kirándulás és több strandolás is tervbe vétetett, azonban a szeptember eleji idôjárás beleszólt programunkba, ezért inkább a házban maradtunk. Egy szó, mint száz: szó el nem mondhatja, toll le nem írhatja, milyen volt ennek a tábornak a valódi hangulata. Egy azonban biztos: könnyes szemekkel búcsúztunk el egymástól abban a reményben, hogy jövôre újra találkozunk, és együtt avathatjuk be a nálunknál e téren fiatalabb leendô szakembereket a média rejtelmeibe ENYEDI SAROLTA Torockó, egy kicsit másképp 12 Az emberek nagy része, mikor Torockót említi, akarva-akaratlan a Székelykôre, a kirándulásra, kikapcsolódásra, a késô éjbe nyúló kocsmázásra gondol. De mégis Torockó sokunk számára augusztus hatodika óta már mást is jelent: vitákat, megmérettetést, új tapasztalatok szerzését, elmélyülést napjaink különbözô fontosabbnál fontosabb témáiban, melyek a politikum, hatalom, nyilvánosság viszonyát tárgyalják. A II. Torockói Diáktábor mely a Székelykô alatti falucskában zajlott augusztus 3 6. között részvevôi, azaz a Babeš Bolyai Tudományegyetem Közigazgatás- és Politikatudományi Karának politológia és újságíró szakos hallgatói, valamint számos jeles meghívott, bizonyára mind elmondhatják, hogy sokkal gazdagabban tértek haza, mint ahogyan odamentek. Hisz mindenki gazdagodott: új ötletekkel, véleményekkel, kérdésekkel, válaszokkal. E tábor szervezôje, a kolozsvári Politeia, a Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület volt, támogatói a Communitas, az INÚE, azaz az Induló Újságírók Egyesülete és az Illyés Közalapítvány. Az elsô nap az érkezés, elszállásolás, ismerkedés napja volt, de maradt idô tárgyalni a Nyilvánosság és hatalom viszonyáról, minek keretén belül Bodó Barna, a Politeia elnöke bemutatta az általa szerkesztett Státusdiskurzus címû kötetet, valamint Somai József a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke bemutatta a Közgazdász fórum címû lapot. Másnap a Politikum és sajtó viszonya került boncolóasztalra. Márton Árpád RMDSZ-képviselô a Média kérdéseirôl a román törvényhozásban, Vincze Hanna Orsolya, a BBTE tanársegédje pedig a Társadalmi nyilvánosságról az abszolutista társadalmakban témakörrôl értekezett. Ezek után kerekasztal-megbeszélésre került sor, melyek keretén belül Csinta Samu a Krónika fôszerkesztôje és Gazda Árpád helyettes fôszerkesztô, valamint Márton Árpád, az RMDSZ és az erdélyi magyar sajtó viszonyát boncolgatták. Felvetôdött a kérdés, hogy valóban ellensége-e a politikusnak az újságíró, továbbá vita folyt a cenzúráról, a köz- és magánérdekrôl. Délután Szabó Zsolt és Cseke Péter a BBTE újságírás szakának tanárai beszéltek a Pártpolitika és újságírás viszonyáról között, valamint az Erdélyi Fiata-

13 lok és a sajtó viszonyáról, az Erdélyi sajtó és hatalom közt téma keretén belül. Az esti program is nagyon gazdag volt, hisz az Erdélyi társadalom címû lapot, valamint a Kossuth Lajos üzenete címû kötetet is bemutatták. Az elsôt, a szociológiai tanulmányokat tartalmazó lapot Magyari Tivadar, a lap szerkesztôje mutatta be, aki szociológus a BBTE-en, míg a másodikat, az újságíró szakos hallgatók Kossuthról szóló alkotásaikból összeállított kiadványt Szabó Zsolt értékelte. Augusztus 5-e délelôttjén a Közszolgálati médiumok és politikum viszonyát Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke elemezte. Beszélt a tévé fontosságáról az emberek életében, a tévéadók napi költségvetéseirôl, az ezeket illetô kötelességekrôl, jogokról és törvényekrôl. Az ezt követô kerekasztal-beszélgetésen Kelemen Attila, a Transindex szerkesztôje, valamint Bakk Miklós és Szász Alpár Zoltán, a BBTE politológia szakának tanárai vettek részt. Ôk Az erdélyi sajtó jobb bal polarizációjával kapcsolatosan fogalmaztak meg eredeti gondolatokat, soroltak elô hasznos felvilágosításokat. Helyi társadalom és sajtó volt a témája a délutáni elôadássorozatnak. Meghívottak: A. Gergely András, a Magyar Tudományos Akadémia budapesti Politikatudományi Intézetének tagja, aki a Politikai hatalom nyilvánossága, a- vagy a nyilvánosság politikai hatalmáról tartott elôadást, majd Magyari Tivadar az Erdélyi magyar sajtó modernizációjáról és ennek a politikummal való kapcsolatáról szóló dolgozatában, az egyes jelenkori médiatörténeti tendenciákról, a médiatechnikai fejlôdésrôl, valamint a nyilvánosság változásáról, felaprózódásáról beszélt. Este Veress Emôd felelôs szerkesztô, és dr. Fábián Gyula ü- gyész és szerkesztôbizottsági tag, a Romániai magyar jogtudományi közlönyt mutatták be. Szerdán délelôtt Toró T. Tibor, parlamenti képviselô az RMDSZ belsô vitáiról a román sajtó tükrében beszélt, de említette a nyelvpolitikát, a konfrontációt, a korporációt, az egységi mítoszt is. Balló Áron, a Szabadság fôszerkesztôje a Kisebbségi sajtó és helyi sajtó viszonyáról tárgyalt, ennek mûködésérôl Európában, az Újságíró és politológia szakos egyetemisták erdélyi magyar nyilvánosságról mesélt, és felvilágosításokat hozott az Erdélyi Magyar Lapkiadók Egyesületérôl valamint az Európai Regionális és Kisebbségi Napilapok Szövetségérôl. A táborkiértékelés volt az ámenje a négynapos torockói kiruccanásnak. A szervezôk megígérték, hogy jövôben ugyanekkor, ugyanitt, még többen, még jobbak ismét találkozni fogunk. Bodó Barna örömmel mondta, hogy noha ez csupán a második tábor Torockón, egyre többen hiszik: máris kialakulóban van egy torockói szellem, amely a problémákat valós alapokon, nyílt, ô- szinte és építô kritikával újragondolva képzeli el a továbblépést. Az igazat megvallva, eléggé Bakk Miklós, Balló Áron és Toró T. Tibor zöldfülûnek éreztem magam, sokszor csak bámultam és tátottam a szám, ahogy a kisgyermekek szokták, mikor felnôttek társaságába kerülnek. A különbség csak az, hogy míg a gyermek mérgelôdik és toporzékol, sír, kimegy a szobából mérgében, amiért ôneki semmit sem magyaráznak, semmit sem ért, én türelmesen ottmaradtam és végig azon igyekeztem, bárcsak valami abból az ott elhangzott értelmes mindenfélébôl rám ragadna, mert az ilyenszerû ismereteimen belül sajnos jócskán akadnak nemcsak részecskék, hanem valóságos fekete lyukak is. LADÁNYI EMESE 13

14 Galéria Az illusztrációk állnak hozzám a legközelebb Beszélgetés Lokodi Ildikó grafikussal 14 Valamikor a hetvenes évek elején, amikor a Hargita alatti városba kerültem, rövid idôn belül egy rendkívül pezsgô képzômûvészeti élettel szembesülhettem. Grafikusok, festôk, szobrászok középkorúak és egészen fiatalok népes sora élt itt. Legtöbbjük tanárként kereste kenyerét, de jutott ideje az alkotásra is. Közös és egyéni tárlatok követték egymást havonta. Aztán a nyolcvanas években elkezdôdött a kivándorlások idôszaka. Nagyon sokan vettek vándortarisznyát a vállukra és távoztak külföldre, mert immár úgy érezték, hogy nem tudnak szabadon, szívük szerint alkotni. Hallani sem akartak megalkuvásról. Így hát a kilencvenes évekre, megfogyatkozott a soruk. De kiállításokat még láthattunk, ha jóval kevesebbszer is. Aztán érkezni kezdett egy új, fiatal nemzedék. Nagyrészt azok, akik a kilencven után alakult Nagy István Mûvészeti Szakközépiskolában érettségiztek, majd a fôvárosi, kolozsvári, avagy temesvári képzômûvészeti fôiskola végzôsei lettek. Köztük beszélgetôpartnerem is. Hogyan is kerültél erre a pályára? Már egészen kisgyerekként nagyon szerettem rajzolni. Egyik nagynéném is képzômûvész, így azt is mondhatnánk, hogy örökletes dolog is van a pakliban. A gyökerek különben Gyergyóalfaluba nyúlnak vissza, melyrôl köztudott, hogy sok neves, ismert képzômûvészt adott a romániai magyarságnak. Az alsó tagozatot a mûvészeti általános iskolában végeztem, majd a Márton Áron Gimnáziumban érettségiztem, hiszen akkor még nem létezett mûvészeti szakközépiskola Csíkszeredában. S a fôiskola? A kolozsvári Ion Andreescu Fôiskolára felvételiztem és bejutottam a grafika szakra. Ketten voltunk csíkszeredaiak, Bartis Elemérrel. Kik voltak a tanáraid? Horvát Bugnariu Ioan (ô fotót tanított), Miklósi Dénes (grafika) és Újvárossy László (rajz, grafika). És miként alakult pályád a fôiskola után? 1998-ban végeztem és hazajöttem Csíkszeredába. Letettem a szükséges vizsgákat, hogy megpályázhassam a tanári katedrát. A József Attila Általános Iskolába kerültem rajztanárnak. Jelenleg is ott tanítok. Kiállítások? 2001-ben vettem részt elôször közös tárlaton, ez jelentette az elsô találkozást a képzômûvészet iránt

15 érdeklôdôkkel, az elsô megmérettetést. A Visual Art szervezte a kiállítást. Két közös tárlatot rendeztek, az egyik az év elején, a másik év végén volt. Egyéni bemutatkozásom még nem volt, mert még nem gyûlt össze elegendô alkotás. Melyik a kedvelt technikád? Tussal és tintával szeretek leginkább dolgozni. Illusztrációkat készítek, ezek állnak a legközelebb hozzám. Témakörök? Minden, ami az irodalommal kapcsolatos, s ezen belül is a gyerekirodalommal. Több tankönyvet is illusztráltam a VII VIII. osztályok számára, irodalomtankönyvekrôl van szó. Ezen kívül foglalkoztam díszlettervezéssel is. A gyergyószentmiklósi Figura Színház számára, két darabhoz: A helység kalapácsa és a Csipike elôadásokhoz. Milyen terveid vannak? Szeretnék minél több idôt szentelni az alkotásnak. Jelenleg az oktatás majd minden idômet felemészti, elsôsorban a rossz órabeosztás miatt. No, meg van egy hétesztendôs kislányom, vele is sok idôt kell töltenem. Bekapcsolódtam a Talentum Játszóház tevékenységébe is, Bakó Klára textilmûvésznôvel közösen vezetjük a programot kisgyerekek számára, hétvégeken. Mint mondottam, jó lenne többet alkotni, minél több könyvillusztrációt készíteni. Ehhez ki kell építeni a kapcsolatokat a kiadókkal is. Távlatban pedig, jó volna összehozni egy egyéni tárlatot is. Köszönöm a beszélgetést és sok sikert! FORRÓ MIKLÓS 15

16 Tricentenarium Rákóczianum 3300 éve tört ki a kuruc szabadságharc 16 XXXI. Országos Honismereti Akadémia Nyíregyháza Újratelepítésének 250. évfordulóját ünnepelte az idén tavasszal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében elhelyezkedô, sajátos arculatú, Nyírség nevû tájegység gazdasági-mûvelôdési központja, Nyíregyháza. Gyümölcsözô ötletnek bizonyult, hogy a városvezetôség a kitûnôen megrendezett ünnepségsorozatra idôzítette a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról és a kuruc korról való megemlékezést is. Az egyhetes tudományos és mûvelôdési ülésszakra (június 30 július 5) nemcsak a régió illusztris képviselôit hívták meg, hanem a Kárpát-medence más részeibôl is Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság, Szlovénia sokan jelen voltak/voltunk és bízvást elmondhatjuk: bôven feltöltôdtünk lelki útravalóval úgyhogy méltán skandálhatjuk Vörösmarty halhatatlan versének zárómondatát: Köszönjük élet! Áldomásidat, Ez jó mulatság, férfimunka volt! * Eredendôen 222 személy kapott névreszóló meghívót, de jóval többen érkeztek június 30-ig, hétfô reggelig a Zrínyi Ilona Diákotthon barátságos vendégfogadónak bizonyult szálláshelyére. A XXXI. Országos Honismereti Akadémia ünnepélyes megnyitója a városháza dísztermében június 3-án délelôtt volt. Az aggastyánkorú örökös tiszteletbeli elnök, Kanyar József szavai után Kiss Gábor a megyei közgyûlés alelnöke szólt, aki II. Rákóczi Ferenc törekvései közül azt a tényt hangsúlyosította nyomatékosan, hogy képes volt egyszerre szolgálni a nemzeti egységtörekvéseket és a közjót. Azután Csabai Lászlóné, a város polgármestere köszöntötte a részvevôket, majd Hetényi György Mezôkovácsházáról érkezett költô szavalta el a magyar nyelv apológiájaként értékelhetô Turulmadár szárnyán címû saját költeményét. Megható epizód, szívbe markoló élmény volt a meghallgatása. Tizenegy órától R.[uttkay Kálmánné] Várkonyi Ágnes, az ELTE tanszékvezetô egyetemi tanárának magasröptû, gondolatgazdag elôadása következett A Habsburg abszolutizmus és Rákóczi állama címmel. Aznap más elôadásra nem is került sor. A Zrínyi Gimnáziumban elköltött ebéd után kiscsoportos városnézésre mentünk. Városkalauzaink kitettek magukért, sok szép, felemelô élménnyel gazdagodtunk. Másnap egytôl egyig rangos elôadások következtek, számszerint tíz. Bevallom, számomra a Csorba Csaba: Mûvelôdéstörténeti áttekintés a Rákóczi-szabadságharc koráról címû elôadás nyújtott a legtöbbet; el is kértem tôle a szöveget, s fénymásolatban ôrzöm, hogy addig is, míg nyomtatásban megjelenik, alkalmanként idézni tudjak belôle. Ugyanezt elmondhatom Molnár Sándor vajai múzeumigazgató másnapi, Tarpa, Vásárosnamény, Vaja szerepe a szabadságharcban címû elôadásáról is. Emlékezetesek maradnak a megyejárásnak nevezett, választható három útvonalon lebonyolított kirándulások. Magam a Nyíregyháza Máriapócs Nyírbátor Vaja útvonal mellett döntöttem. A máriapócsi bazilika csodaszép freskói, a római és egyben görög katolikus kegytemplom lúdbôröztetôen szép, Szûz Máriát ábrázoló kegyképe, mely a hagyomány szerint november 2 4. és december 8-a között könnyezett elôször, majd 1715-ben és 1905-ben is. De ezen kívül is sok csodás eseménnyel bizonyította, hogy a népi ének szavaival élve, a Máriapócsi templom kegyelmek helye. Egyúttal annak is iskolapéldája, hogy az évente 16 búcsúnak helyet biztosító kéttornyú kegytemplomban milyen harmonikus, jó viszonyban megfér egymás mellett ugyanazon szakrális helyiségekben a görög katolikus Szent Liturgia és a római katolikus Szentmise. Itt és most lehetetlen és talán túlzás is lenne a hatnapos rendezvénysorozat minden vonatkozására kitérni. Tény, hogy régi jó kapcsolatok mélyültek el, új, tartalmas barátságok szövôdtek. Az utolsó napi kirándulás Kárpátaljára, a Vereckei-hágón való felkapaszkodás, a hágó tetején szerényen újjáépített milleniumi emlékmûnél meghallgatott/megkönnyezett Reményik Sándor (Végvári) vers, az Eredj, ha tudsz, már csak habnak számít a tortán. Lélekben feltöltôdve, szép emlékekkel gazdagodva tértünk haza, ki-ki otthonába, hogy jövôre, a minden bizonnyal Egerben sorra kerülô XXXII. Honismereti Akadémián majd tovább folytassuk a gyümölcsözô eszmecserét. GÁBOR DÉNES

17 Mûvelôdéstörténeti áttekintés a Rákóczi-szabadságharc koráról Az 1680/90-es években egész Európa Magyarországra figyelt. Röplapok, újságok, könyvek, emlékérmek egész sora ünnepelte, hogy az addig legyôzhetetlennek látszó Oszmán Birodalmat sikerült kiszorítani a Kárpát-medencébôl. A diadalmas uralkodó pózában tetszeleghetett I. Lipót császár és király, hiszen impériuma több mint km 2 -rel gyarapodott. Országunk már több mint három évszázada vívta élet-halál harcát a keletrôl jött hódítókkal. A 17. század végének magyarsága mégsem köszöntötte túláradó örömmel a gyôzelmeket. Iszonyatos árat fizettünk a harcmezôn elért sikerekért. Minden olyan várnak és városnak, amelyet az oszmánok védelmeztek, széles körzete teljesen elpusztult. A körülzáró csapatok csakúgy pusztították a vidéket, mint a fölmentéssel próbálkozó moszlimok, fôleg az öncélú kegyetlenséggel dúló-rabló, gyorsan mozgó tatár hadak. Az évrôl évre magyar földön telelô több tízezres Habsburghadsereg felélt mindent, visszaélve fegyveres erejével, a törvényesen megállapított ellátmánynál lényegesen többet zsarolt ki a szerencsétlen lakosságtól, városoktól csakúgy, mint a falvaktól. Másfél évtized háborúinak mintegy 150 millió forintos terhébôl Magyarországra jutott az összegnek mintegy 40%-a. Az eredetileg papnak készülô, apró termetû, voltaképpen félénk ember, I. Lipót császár és király tudott könyörtelen, sôt kegyetlen is lenni, ha úgy érezte, hogy dinasztiája hatalmáról van szó. A felszabadított területeket, s egész Magyarországot úgy kezelte, mint meghódított tartományt, amelyet maradéktalanul be kell illeszteni a Habsburg Birodalom egységes rendszerébe. E cél érdekében az egész országot katolikussá akarta tenni, s arra törekedett, hogy a nemesség az udvar érdekeinek hûséges kiszolgálója legyen. Aki ellenszegült, arra börtön, vagyonelkobzás, sôt halál várt. Legtömörebben a Habsburg-politika hûséges kiszolgálója, a horvát eredetû Kollonich Lipót bécsújhelyi püspök, a késôbbi kalocsai, majd esztergomi bíboros-érsek fejezte ki a célt: a királyság, vagy annak egy része Szabó Béla olajfestménye lassankint germanizáltassék és a forradalmakra és nyugtalanságra hajló magyar vér a némettel szelídíttessék természetes ura és örökös királya hûségére. Az ellenreformáció, amely a katolikus egyházi megújulást is magába foglalta, a 17. század elsô felében még nem jelentett feltétlenül erôszakos akciókat. Pázmány Péter, az 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapító esztergomi érsek, noha a jezsuiták neveltje volt, egyszerre tudott jó katolikus és a protestáns erdélyi fejedelmeket támogató, a magyar érdekeket védô ember lenni. A század második felében viszont Lippay György érsek már mindenek felett a lipóti abszolutizmus hûséges kiszolgálója. A katolicizmus terjesztését szolgálta a jezsuita gimnáziumok kiépülô hálózata: Nagyszombat (1616), Pozsony, (1626), Gyôr (1627), Komárom (1633), Szatmárnémeti (1634), Sopron (1636), Székelyudvarhely (1640), Kassa (1655). A jezsuita tanrendszert jól ismerô II. Rákóczi Ferenc lesújtó bírálatot gyakorolt fölötte (1706): Igazán siralmas dolog: miközben azt hisszük, hogy ez a Társaság a tudományokba avat be, még meg is akadályoznak ebben bennünket, akiket a sötét tudatlanság mély sírja nyelt el, úgyhogy semmit sem tudunk!... A csiszoltabb tudományoknak más nemei mint a földrajz, a számtan, az építészet (fôleg a katonai, mely nálunk igen szükséges), a történelem, a kronológia, az erkölcstan, a politika és jó néhány egyéb tanulmány (hogy a nemesség testgyakorlatairól ne is beszéljünk) iskoláinkban ismeretlen tudománynevek, pedig hát másutt a legvirágzóbb országok, a legmûveltebb államok és a leghíresebb akadémiák éppen ezekkel szokták az ifjúság értelmét a haza javára gyümölcsözôbben, mint ama semmiségekkel kimûvelni Nemcsak a testgyakorlást becsülte Rákóczi, hanem bujdosóként a fizikai munkát sem vetette meg. Mikes Kelelem írja egyik törökországi levelében: Ebéd után pedig, aki látná, azt mondaná, hogy valamely mesterember, vagy fúr, vagy farag, vagy az esztergapadon dolgozik, és az ô gyönyörû szakálla sokszor tele van forgáccsal, hogy maga is neveti magát... (Megbecsült múzeumi ereklyénk az a pompás karosszék, amely máig bizonyítja, hogy a famunkának igazi mesterévé vált vezérlô fejedelmünk.) Mikes Kelement, II. Rákóczi Ferenc belsô inasát, majd a bujdosásban fôkamarását, a kolozsvári jezsuiták neveltjét az 1710-es években francia földön látottak és tapasztaltak döbbentették rá arra, hogy milyennek is kellene lennie a magyar iskolának június 11- én, Rodostóban keltezett, édes nénémhez írt fiktív levelében olvashatjuk a következôket: egy országnak a boldogsága az ifjakot való jó nevelésekbôl áll, a hadakozást, a tudományokat és a mesterségeket akkor kezdik tanulni. A boldogtalan országunkban mindenekre alkalmatossága nincsen egy ifjúnak, noha mindezekre olyan alkalmatos volna, mint akármely nemzet. Mindazonáltal úgy tetszik, hogy mégis jobban lehetne nevelni az ifjakot, ha az atyák arról jobban gondolkodnának. Noha közülök sokan tudatlanok, és egy vaknak nehéz a világtalant vezetni. De ha magok is a tanulást jobban szerették volna, a fiakot többre tanyíthatnák, mert egy jól neveltetett és oktatott ifjú a fiát is aszerént neveli. Mert ugyanis nézzük el, hogy neveltetnek nálunk az ifjak. Közönségesen legalább tíz vagy tizenegy esztendôs koráig a faluból ki nem megyen, hanem addig a falusi iskolában jár. Addig az ideig megtanul olvasni, de az olvasással csak paraszti szokást is ta- 17

18 18 nul. Ha iskolában nincsen, otthon egyebet nem lát, hanem minden héten hétszer az apját részegen látja, aki nem törôdik azzal, hogy a fiában valamely nemesi és keresztényi jó erkölcsöket oltson, és csak a cselédekkel való társaságban hagyja, akiktôl mindenféle rossz szokást és rossz erkölcsöt látván, eltanulván, azok benne csaknem holtig megmaradnak, s a nagy parasztságban való neveltetése miatt azt sem tudja, ha nemesember gyermeke-é? Talám meg sem tudhatná másként, hogyha csak a jobbágyok kis uroknak nem neveznék. Tizenkét vagy tizenhárom esztendôs korában valamely collégyiumban béplántálják, ahonnét huszonnégy vagy huszonöt esztendôs korában szabadul ki, olyan idejében, amelyben másutt már az olyan ifjú jó deák, jó historikus, a gyeométriát, a gyeográfiát szükségihez képest tudja, és már jó haditiszt. Nemcsak hadi dolgot, de országos dolgot is bízhatnak reája. De már vigyük haza pompával a mi huszonöt esztendôs deákunkot a collégyiumból, és nézzük meg, hogy annyi tanulás után mit tud, és hogy ha használhat-é valamit tudományával az országnak vagy magának. Legelsôben is a mi deákunk azon igyekezik, hogy cifra köntöse és paripája légyen. Egynehány könyvit és filozófiáit valamely almáriumban eltemetvén, azután faluról-falura béjárja atyafiait. Arisztotelésznek ott egynehány terminusit kipöki, de deákul már szégyenlene beszélleni, azért hogy az asszonyok tanuló deáknak ne tartsák. Az atyjafiainál mit csinál? Leghasznosabb beszélgetése a vadászatról, a lovakról vagyon. Ha asztalnál vagyon, nagy gyalázatnak tartaná, ha jól nem innék, és még deáknak is tartanák, ha magát mentegetné. Ebéd után vagy az asszony vagy a leányok házában bontja ki, amit Virgiliusból vagy Ovidiusból olvasott. De hogy az iskoláról való emlékezetet is teljességgel elfelejtse, szükségesnek gondolja lenni, hogy a szolgálók közül kettôt vagy hármat szereteinek fogadja... Mit tanult volt annyi esztendôkig? Csak a deák nyelvet. És egyebet nem tanulván, annak házánál hasznát nem sokat vészi, és a gazdaságban olyan tudatlan, mint mások. És a fizikájából annyit nem tud, mint a molnárja vagy a kovácsa, nem tudván csak annak is okát adni, hogy miért hinti meg vízzel annyiszor égô szenit. Annyi diáksága után csak azt is a tiszttartójától kell megkérdeni, ha a szôlôje délre vagy északra fekszik-é... Nemhogy azt tudná, hogy miben áll az ország haszna, de azt sem tudja, micsoda országok szomszédi Erdélynek, hogy ha a Maros a Tiszában foly-é elsôben vagy a Dunában? Mindezekbôl látjuk, hogy a nyolc vagy kilenc esztendeig való tanulásnak se maga, se az ország hasznát nem veszi. Mert a deák nyelvnek úgy venné hasznát, ha a hadakozásról, az ország igazgatásáról és más tudományokról való könyveket olvasnának. De így a mai filozófusunk egy-két esztendô múlva olyan tudatlanná lészen, valamint a gondviselôje, és ha a tiszttartójának nem kelletnék írni, félem az írást és az olvasást is elfelejtené. Nem akarom ezekbôl azt kihozni, hogy a deák nyelv haszontalan volna, hanem csak azt mondom, hogy egy nemesembernek idôvesztés annyi esztendôkig csak azt a nyelvet tanulni, mivel amellett más egyéb hasznos tudományt is tanulhatna. Egy parasztember gyermekének még haszontalanabb, és jobb volta, mihent írni és olvasni tud, valamely mesterségeket tanulni, mivel a mesterségek és a kereskedések hajtanak hasznot egy országban. Tudom, hogy a mi országunkban egy ifjúnak más tudományt nem lehet tanulni, mert nincsenek arra való collégyiumok, mint más országokban, ahol egy huszonöt esztendôs ifjú négyvagy ötféle tudományokat tud, és egy közönséges ifjú két vagy három mesterséget. De lehetetlent nem kell kívánni szegény erdélyiektôl, nem is kívánok. De az atyák nagy számot adnak azért, hogy a fiakot nagyobb gondviseléssel nem nevelik, és a nemesi jó erkölcsre nem ingerlik még eleinte, hanem még példát adnak a részegeskedésre, a feslett és tunya életre. Ha a fiakot csak arra vennék is, hogy a deák könyveket magyarra fordítsák, úgy a tanulásokot a közönséges jóra fordítanák, mivel sokan vannak olyanok, akik arra alkalmatosak volnának. És ha csak egy könyvet is fordítana meg életében, azzal mind magának, mind másoknak használna, és látná valamely gyümölcsét annyi esztendeig való tanulásának... egy tudatlan tanácsúr olyan egy országban, mint egy üres hordó a pincében Nem feledkezik meg Mikes a lányok oktatásáról sem: Mert a leányok neveltetésére úgy kell vigyázni, valamint a férfiakéra. De még többet mondok, és azt mondom, hogy jól oktatni a leányokot olyan szükséges, valamint a férfiakot, és az egyike olyan hasznos az országnak, valamint a másika. Hogy lehet a? Nem igaz-é az, édes néném, hogy egy jól nevelt, jól oktatott eszes leány asszonnyá változván, a fiát mind jól tudja nevelni, oktatni és tanyítani, és aztot az ország szolgálatjára alkalmatossá tenni? Ergo, hasznára vagyon tehát az országnak, ha leányokot jól nevelik és oktattatják. A 17. század elsô felében a nagy hírû protestáns kollégiumoknak: a református pápai, sárospataki, debreceni, gyulafehérvári, marosvásárhelyi, váradi, kolozsvári iskoláknak, az evangélikus pozsonyi, soproni, selmecbányai, besztercebányai, körmöcbányai, késmárki, lôcsei, eperjesi, nagyszebeni, brassói köszönhetôen virágzásnak indult a magyar mûvelôdés. Erdélyben a tizenegy tudományág ismeretkincsét összefoglaló Magyar Enciklopédiát (Utrecht, 1655) megjelentetô Apáczai Csere János, Sárospatakon a korszakalkotó jelentôségû mûveket alkotó, Európa-hírû pedagógus, Comenius ( ) tekinthetô a virágkor legfôbb fáklyavivôjének ban katasztrófához vezetett II. Rákóczi György lengyelországi kalandja. Török kézre került Várad (kollégiumának diákjai Debrecenbe menekültek), Gyulafehérvárt, a fejedelmi székhelyet kollégiumával együtt a tatárok égették föl (örökébe 1672-ben Nagyenyed lépett). A Dunántúlon Pápa kollégiumát a buzgó katolikus új földesúr, Esterházy késztette menekülésre. Az 1670-es kegyetlen megtorlást kiváltó fôúri összeesküvés után nehéz korszak vette kezdetét. A katolikus hitre visszatért fejedelmi özvegy, Báthori Zsófia elûzette a sárospataki kollégium tanárait és diákságát. 1673/74-ben protestáns lelkészek és tanítók százait idézték a pozsonyi vésztörvényszék elé. S a hitük és meggyôzôdésük miatt legkeményebben kitartókat gályarabsággal büntették. Bár Thököly kuruc hadainak sikerei kikényszerítették, hogy az 1681-es országgyûlésen hozott törvények értelmében újra visszaálljon a vallásgyakorlatnak az a szabadsága, amelyet 1606-ban a bécsi béke biztosított, de a protestáns iskolarendszer évtizedekig nem tudta kiheverni a terror okozta pusztí-

19 tást ben viszont az eperjesi vértörvényszék bírósági tragikomédiája során megalázott; megkínzott, kivégzett emberek intô példája rettenthetett el sokakat attól, hogy a bécsi udvarral bármilyen formában is szembeszegüljenek. Caraffa, az eperjesi hóhér már 1686-ban Debrecenben is tucatnyinál több polgárt kínoztatott halálra, mert a kirótt óriási hadisarcot nem tudta kifizetni a város. Méltán mázolták egy éjszaka bécsi palotájának falára a következô szöveget: Ex lacrimis Hungarorum (A magyarok könnyeibôl). I. Lipót uralkodása a magyar mûvelôdés történetének egészében véve szomorú korszaka. Pedig az uralkodó a kultúra, a mûvészet, a mûvelôdés, a tudomány kedvelôje volt. Több nyelven beszélt, egyetemet alapított Innsbruckban, Olmützben és Boroszlóban, ekkor kezdôdött meg Bécs barokk kiépítése. Nagy barátja volt a zenének, fôleg az itáliai operának. Mi több, zeneszerzôként sem jelentéktelen: ránk maradt 79 egyházi és 155 világi zenemûve (ebbôl 102 tánc). Nevéhez fûzôdik az udvari színház és a híressé váló spanyol lovas iskola (lovas balett) kialakítása is (1667). Mûgyûjtôként is figyelmet érdemel. Egyes fôurak elkobzott vagyona (így Nádasdy Ferenc híres mûgyûjteménye) is a bécsi császári-királyi kincstárat gazdagította. Az uralkodó tudomány- és kultúra-pártolásának úgyszólván semmi hatása nem volt Magyarországra. Nyugat-Európához képest a magyarországi mûvelôdés-iskolázás bizony igencsak elmaradott volt. Ezt a kontrasztot legélesebben a nyugati tanulmányaik befejeztével hazatéré ifjak látták. Apáczai Csere János a kolozsvári iskolában tartott székfoglaló beszédében (1656) a következôképpen fogalmazott: Ideje hát, hogy felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos szemû magyar nép! Végre, végre ébredj fel az álomkórból, leheld ki magadból Bakkhoszt, kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral szemeid homályát! Nézd, szemléld, vizsgáld, milyen forrásból ered tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk reményei már bölcsôjüktôl fogva a tudatlanság feneketlen örvényébe merülnek, és így felnôtt korukba sem látják meg soha a világosságot, sem saját javukat, sem a haza javát. Még egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó iskolákat! Egykori diákja, a késôbb Heidelberg, Utrecht és Leiden egyetemén is megfordult Bethlen Miklós így emlékezett meg róla Önéletírásában: Apáczait aztán nem láttam, mert az Isten ebbôl az ostoba, háládatlan magyar világból, mely ôreá méltatlan volt, kivette... én Apáczait mint atyámat, úgy tartottam, szerettem, becsültem, s emlékezetét ma is becsülöm. A 17. században az a tény, hogy protestáns egyetem Magyarországon nem létezett, arra kényszerítette a magasabb képzettségre vágyó reformátusokat, evangélikusokat, unitáriusokat, hogy külföldi egyetemeket keressenek föl (Hollandiában, Svájcban, vagy német földön). Ez azt jelentette, hogy a protestáns papságunk és a kollégiumaink tanárai jól megismerhették a nyugat-európai tudomány legújabb eredményeit, s az egész ottani életmódot. Az új nyugati eszmék hívei közül többen ellentétbe kerültek az erdélyi vagy felvidéki protestáns egyházi ill. iskolai vezetéssel, mint Apáczai Csere János, vagy még inkább a tragikus sorsú nyomdász-könyvkiadó: Misztótfalusi Kis Miklós. Az Európa-hírû kitûnô szakember 1693-ban hazatérve mintegy 90 igényes könyvet (Pápai Páriz, Balassi Bálint, Rimay János, Comenius mûveit, Haller János Hármas históriáját stb.) adott ki. Új Bibliája a támadások kereszttüzébe került. Szégyenletes vesszôfutása testben-lélekben megtörte, s 1702-ben meghalt. A külföldi iskolákra ki nem jutott ifjak között is akadtak jócskán olyanok, akik mûvelt, széles látókörû embereknek számítottak. Az 1660-as évektôl kezdôdô mozgalmas történelmi idôszak sokakat késztetett arra, hogy naplót vezessenek, följegyzéseket készítsenek a körülöttük zajló eseményekrôl, sôt krónika írására is vállalkoztak, többen, mint a megelôzô évszázadban. Esterházy Pál herceg, 1681-tôl az 1663/64-es háború históriáját írta le Mars Hungaricusában, ahogyan ô megélte. A késôbbi idôszakból naplója maradt fönn. Az 1663/64-es háború krónikása volt gróf Kéry János pálos szerzetes, késôbb püspök, valamint Auer Johann Ferdinand pozsonyi nemes polgár, aki török fogságának történetét örökítette meg. Erdély tragédiája tette történetíróvá Szalárdi Jánost, aki Bethlen és a Rákócziak fejedelemségének históriáját vetette papírra 1662-ig. A Bethlen család több történetírót is felmutathat: Bethlen Jánost (históriája az közötti éveket tekinti át), Bethlen Farkast (az közötti Erdély krónikása), Bethlen Eleket, Bethlen Miklóst, aki 1710-ben fejezte be terjedelmes Önéletírását. Gróf Rhédey László, a fejedelem Rhédey Ferenc testvére naplót vezetett a 17. század közepén (meghalt 1663-ban). A tatár rabságból szabaduló, s fejedelemmé tett Apafi Mihály is vezetett naplót, csakúgy, mint a fia, II. Apafi Mihály. Különleges történeti értéket képviselnek Thököly Imre naplójának ( ) fennmaradt töredékei. Thököly környezetének több embere is vezetett naplót ill. készített följegyzéseket, így isztambuli követei és mások. A polgárok közül a debreceni Bartha Boldizsár fôbíró a városával kapcsolatos, között történt eseményeket foglalta össze. Kállai Fényes István városi jegyzô Debrecen 1675-ös megszállásáról írt verses krónikát. Az közötti eseményekrôl egy évkönyv, a Debreceni Diárium tudósít (szerzôje ismeretlen). A hegyaljai városok historikusa Tarcal városának nemes jegyzôje, Babocsay Izsák, aki az között történteken jegyezte föl. (Fata Tarczaliensia) A szász Georg Kraus Strassburgban és Padovában tanult. Segesvár jegyzôjeként írta meg az közötti idôszak erdélyi krónikáját német nyelven. A Rákóczi-szabadságharc kora politikai, katonai, gazdasági eseményeinek és mûvelôdéstörténetének páratlan forrása II. Rákóczi Ferenc fejedelem két, eredetileg francia nyelven írott, egymást kiegészítô mûve: a Vallomások és az Emlékiratok. Rákóczi, csehországi jezsuita kollégiumi, majd prágai egyetemi évei után tett itáliai útján szerzett alapos mûveltséget. A kortárs magyar fôurak közül magasan kiemelkedik írói munkássága, a- melynek voltaképpen nincs elôzménye a családjában. Hiszen a Rákóczinak hírnevét és vagyonát megalapozó Rákóczi Zsigmond elsôsorban katona volt (bár elévülhetetlen érdemeket szerzett a Vizsolyi Biblia kinyomtatásában). I. Rákóczi György is a mûvelôdés, az iskolák buzgó támogatója, de elsôsorban olvasó (legkedveltebb olvasmánya a Biblia). Levelein kívül egyetlen jelentôsebb írásmûve na- 19

20 20 gyobbik fiához intézett intelme. II. Rákóczi György és fia, I. Rákóczi Ferenc nem gyarapították irodalmunkat. A mûvelôdés és a pataki iskola lelkes támogatója volt viszont II. György korán elhunyt öccse, Zsigmond. Rákóczi buzgó katolikus, egyszersmind vallásilag toleráns, nyitott egyéniség. Különleges ritkaság, hogy iskoláztatásának legkorábbi periódusáról is maradt fönn emlékünk, ábécés könyve, korai íráspróbáival (megjelent hasonmás kiadásban, 1891). Vallomásaiban fontosnak tartotta följegyezni, hogy bécsújhelyi fogságában (1701) eleinte sem könyvet, sem írószert nem kapott: kezdetben ugyanis nem engedtek meg semmiféle szellemi elfoglaltságot, egyetlen könyv olvasását sem, és még kevésbé volt lehetôség írásra. Felüdülés helyett legyeket fogdostam, pókhálókba vetettem ôket, és csodáltam a pókok igyekezetét, ahogyan elfogták és körülfonták a legyeket. Késôbb lehetôséget kaptam rá, hogy könyveket, papírt, tintát, matematikai eszközöket és festékeket tartsak magamnál, és ettôl kezdve a nap óráit folytonos gyakorlatokra osztottam föl. A reggeli imádság idejét világi könyvek olvasása követte, ezután rajz- és festékgyakorlat következett, melytôl visszatértem a te Szûz Anyád tiszteletére írt imádságoskönyv fölolvasásához... Az étkezést a századossal folytatott társalgás követte, ezt délutáni alvás, mely után folytattam a reggeli olvasás és a festés gyakorlását egészen a gyóntatóval való beszélgetés órájáig... Rákóczi az Emlékiratokban a szabadságharc idôszakának magyarországi állapotait mélyrehatóan elemezte: Az ország rendjei közt elsô a klérus. De sóhajtozni kell azon, hogy Szent István és más királyok jámbor szándékait milyen rosszul teljesítik az osztrák uralom ideje óta. A káptalanok teljesen felhagytak az ifjúság oktatásával, különösen mióta a jezsuiták viselnek erre gondot. Ezt a körülményt nagyon ügyesen használta fel a bécsi udvari tanács. A magyar jezsuiták mindig ausztriai fônökeiknek engedelmeskedtek, s ezért az ifjúságnak mindenekelôtt nagy gyûlöletet sugároztak Kálvin és Luther követôi ellen. Ennél fogva ezeket az elfogult és vakbuzgó elvekkel telített fiatalembereket a papi rend számára választották ki, és a jezsuiták közt tartották vissza azokat, akik tanulmányaikban kitûntek... A klérus legjobb része azt hitte, hogy az ortodox vallás megôrzése az osztrák uralomtól függ, s ez ellen fegyvert fogni annyi, mint a katolikusok romlására törni, és ipso facto egyházi átok alá kerülni. Ennél fogva a háború elején saját plébánosaink és papjaink annyira menekültek elôlem, hogy sokáig lelkipásztor nélkül voltam, mert az eretnekek cinkosának és mintegy kiközösítettnek tekintettek mindaddig, amíg Olaszi városát hatalmamba nem kerítettem, és a váradi káptalan prépostját néhány szerzetessel együtt táboromba nem hozták A harmadik rend, azaz a nemesség és az egész katonaság nagy tiszteletet, engedelmességet és szeretetet tanúsított irántam, és csak az volt a sérelme, hogy a nagyok és a tábornokok szabadosságait nem büntetem meg szigorúan, rögtön az elsô, gyakran meggondolatlanul és kellô bizonyítékok nélkül emelt panaszokra... A nemesség nevelését elhanyagolták. Alig tanulta meg a nemesember a jezsuitáknál a latin nyelvet és alig fejezte be iskolai tanulmányait, megházasodott és gazdálkodott, vagy az ügyvédi hivatást választotta... Ennek a rendnek legnagyobb része Luther vagy Kálvin felekezetéhez tartozott, és nem látogatta a jezsuiták kollégiumait, mert a gyûlölet a jezsuiták ellen egyre növekedett dühös vakbuzgóságuk miatt. Ezt a fiatalságot aztán nem fogadták fel a törvényszéki elnökök, akik többnyire a jezsuiták kreatúrái voltak, és így e fiatalok nevelése még jobban elhanyagolódott, és durvább erkölcsökre szoktak. A jószágára, családi tûzhelyeihez és az otthoni tétlenségbe visszavonult nemesség iszákos lett, és több gondot fordított gyerekeinek szaporítására, mint nevelésére. Sokan gyerekeiket a nemességhez méltatlan kereskedelemre vagy iparra adták. Még szerencse, ha a tehetségesebbekbôl ügyvédeket és ügyészeket csinálhattak. Ez a sok jogász aztán a nagyok közt pöröket szított, amelyek megtöltötték a bírák és ügyvédek erszényét... Az ügyvédek és bírák, akik maguk erjesztették és szították ezeket a viszályokat, igyekeztek a feleket csellel és ügyességgel kibékülésre és barátságos egyezkedésekre bírni, hogy mindkét féltôl hasznot húzzanak. De ha az idôk folyamán a felek egyike megsértette valamelyik ügyvédet, akkor életre keltették a kétértelmûen fogalmazott szerzôdésekkel elfojtott pöröket. E fogások sorozatával a törvényszéki elnökök nagy vagyonokat gyûjtöttek, készpénzen megvásárolták az uraktól kastélyaikat, s így az elsô tisztségekig, a legfôbb rangokig és bárói méltóságig emelkedtek. Ha ezt vizsgáljuk, bár kevés szóval adtuk elô, senki sem csodálkozik majd azon, hogy a magyarok életmódja nem nagyon csiszolt, és nem veti meg ôket azért, mert a nemesség között a tudományban és a hadmûvészetben járatlanság uralkodik... Az ország negyedik rendje, azaz a királyi városok is, hasonló tanúbizonyságai voltak az osztrák uralomnak. Szegénységük, a polgárok kis száma, az iparban való járatlanság és a kézmûvesség hiánya megmutatta, hogy az ország árvaságra jutott, és hogy az árvák javait mostohaszülôk élik fel. A polgárok hûsége és szeretete elégséges volt, de szegénységük csak szerény segítséget jelentett nekem... A nemesség pallérozását Rákóczi azzal igyekezett elôsegíteni, hogy 1707 áprilisában Kolozsvárott megalapította a Nemes Ifjak Társaságát, amely mintegy tisztképzô iskolaként mûködött. Tagjai a fejedelmi udvar belsô testôrségi szolgálatát is ellátták. A szabadságharc idôszakában ismét hadszíntér lett az ország, amely a mûvelôdés fejlôdésének nem kedvezett. Különösen brutálisan tette tönkre, dúlta föl a királyi hadsereg az egyes nagy múltú protestáns iskolákat: a nagyenyedi, a marosvásárhelyi, a kolozsvári, a debreceni kollégiumot. A fiatal Bél Mátyás és tanártársai Besztercebányán Rákóczi lelkes hívei lettek (1708). Emiatt Heister tábornok Bélt csaknem kivégeztette. Rákóczi toleranciájának köszönhetô viszont, hogy már 1703 szeptemberében visszaállították a jezsuiták által 1687-ben megszüntetett sárospataki fôiskolát. II. Rákóczi Ferenc támogatta az egyes iskolákat, mint intézményeket csakúgy, mint az ott tanulókat. Egyik legfontosabb célnak a jelentôs számú mûvelt magyar értelmiség kinevelését tartotta. A harcokban elesett híveinek gyermekeit pártfogásába vette, gondoskodott taníttatásukról: a katolikusok Kassán, a reformátusok Sárospatakon tanulhattak ingyenes alapítványi helyeken vagy önköltségen. Így

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44 A levéltári források szerint Szilvágy nevének első írásos említése 1343-ból ered. Két Szilvágyról értesülünk, az egyikben akkor Szent Márton tiszteletére épült templom állt. A török harcok idején annyira

Részletesebben

2. A hitoktatás struktúrája

2. A hitoktatás struktúrája 2. A hitoktatás struktúrája II. A hitoktatás mai helyzetelemzése A Római Katolikus Egyház szervezeti felépítését - struktúráját, mint minden intézmény esetében a szervezet célja határozza meg. A cél a

Részletesebben

Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban

Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban Diakóniai munkapontot avattak Mezőpanitban 2017. 05. 13. A Diakónia Keresztyén Alapítvány 51. munkapontját nyitották meg hivatalosan szombaton, május 13-án Mezőpanitban. Az új iroda nyitása, az otthoni

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Egyházközségi hírlevél

Egyházközségi hírlevél HAVAS BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 2018. JÚLIUS 30. Egyházközségi hírlevél Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja Ministránsok és cserkészek Szeptember Szentmisék és szertartások rendje közösségi imaéletünk

Részletesebben

II. János Pál vetélkedő

II. János Pál vetélkedő II. János Pál vetélkedő Hittan forduló Szent Benedek Gimnázium, Budapest 1 Hittan verseny keretében az utcán végigsétálva embereket kérdeztünk meg arról, hogy mi a véleményük a papokról. Több embert megkérdezvén

Részletesebben

Paks, Lukács Vilmos

Paks, Lukács Vilmos Visken jártunk Testvér gyülekezetünkben nagy esemény volt 2010. március 21.-én. Több évi küzdelem után sikerült kiharcolniuk, hogy Jenei Károly lelkipásztort beiktassák. Az esperes úrnak más elképzelése

Részletesebben

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1.

Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. SZENT BAZIL OKTATÁSI KÖZPONT HAJDÚDOROG Ady E. u. 23-27. Általános Iskola Hajdúdorog Petőfi tér 1. LELKIPÁSZTORI PROGRAM 2009/2010 Munkaterv a tanévre: Augusztus 24-25. 9.oo - Pedagógusok lelkigyakorlata

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

GYÜLEKEZETI LAPJA, 3. ÉVFOLYAM, KÜLÖNSZÁM

GYÜLEKEZETI LAPJA, 3. ÉVFOLYAM, KÜLÖNSZÁM 2013 kulonszam tavasz.qxd 2013.02.26. 22:27 Page 1 CSÖMÖR-NAGYTARCSAI REFORMÁTUS MISSZIÓI EGYHÁZKÖZSÉG GYÜLEKEZETI LAPJA, 3. ÉVFOLYAM, KÜLÖNSZÁM 2013. KÜLÖNSZÁM SZERESSÉTEK EGYMÁST! Ahogyan engem szeretett

Részletesebben

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban

A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A magyar tannyelvű oktatás és anyanyelvű művelődés helyzete a segesvári szórványban A lakosság etnikai összetétele 30000 25000 20000 15000 Románok Magyarok Szászok 10000 5000 0 1910 1930 1948 2002 2011

Részletesebben

KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F

KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F EgyházAINk HÍRei GYÓNI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG Örömünkre, a szőlősi templomunk fűtéskorszerűsítésének eredményeként mostantól a szentmiséinken 17 C van. Az adventtel megkezdődött

Részletesebben

Lelkészbeiktatás Piskitelepen

Lelkészbeiktatás Piskitelepen Lelkészbeiktatás Piskitelepen 2016. 11. 22. Munkálkodjon ki-ki a maga helyén Lelkészbeiktatás Piskitelepen Szórványvidéken, a szívós kitartásba kövesedett küzdelemben edzett harangok szebben szólnak. Kiváltképpen

Részletesebben

A vallásszabadság évét ünnepli idén a Magyar Unitárius Egyház

A vallásszabadság évét ünnepli idén a Magyar Unitárius Egyház A vallásszabadság évét ünnepli idén a Magyar Unitárius Egyház 2018. 01. 09. Számos rendezvénnyel, változatos programokkal ünnepli idén a 1568-as tordai országgyűlés és a vallásszabadságot kimondó törvény

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerülete

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nyíregyházai Tankerülete Pályázati azonosító: TÁMOP-3.3.10.B-12-2013-0016. Továbbtanulás erősítő kezdeményezések támogatása pályázati felhívás keretében, Továbbtanulás erősítése a Móricz Zsigmond Iskolában. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A

Részletesebben

EGYHÁZAINK HÍREI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK GYÓNI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F GYÓNI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG

EGYHÁZAINK HÍREI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK GYÓNI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F GYÓNI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG EGYHÁZAINK HÍREI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEINK F GYÓNI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG Dr. Beer Miklós megyéspüspök atya június 1-jén töltötte be 75. életévét. Ez a papi és püspöki nyugdíjkorhatárunk, amikor kötelező

Részletesebben

- Imádkozzunk Urunkhoz, Istenünkhöz és a Szűzanyához, tanítsanak meg bennünket arra, hogy mindig helyesen kérjük azt, ami javunkra szolgál!

- Imádkozzunk Urunkhoz, Istenünkhöz és a Szűzanyához, tanítsanak meg bennünket arra, hogy mindig helyesen kérjük azt, ami javunkra szolgál! Gyújtsunk mécsest a 6 éve elhunyt Bálint József jezsuita atyáért, a két éve elhunyt Máriáért, Lászlóért és Júliannáért valamint az egy éve elhunyt Nándiért. Drága Üdvözítőnk, szándékainkat egyesítjük szerető

Részletesebben

Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek! (Zsolt 43,5b)

Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek! (Zsolt 43,5b) Gyülekezeti jelentés a 2013. esztendőről Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek! (Zsolt 43,5b) Isten kegyelméből ismét esztendőforduló idején vagyunk. Ideje van most a visszatekintésnek,

Részletesebben

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Molnár Irmát

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Molnár Irmát A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Molnár Irmát 2014. 09. 08. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki Molnár Irma zsoboki lelkészasszonyt szeptember 6-án, az általa alapított Bethesda

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 1 Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról

Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról Körkérdés az Anyanyelvi Konferenciáról FAZEKAS TIBORC hungarológus (Hamburg) 1. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarországon és az ország közvetlen környezetében valóban nagyon sok alapvető körülmény változott

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Az ember gyakran teszi fel magának a kérdést: mit gondolnak rólam az emberek? Ez a kérdés

Részletesebben

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES

A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES A MUNKÁSIFJÚSÁG GYÓGYÜDÜLTETÉSÉNEK TÁRSADALOMEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALOMNEVELŐI JELENTŐSÉGE ÍRTA: DR. BATIZ DÉNES Azt olvassuk a Társadalombiztosító Intézet jogelődjének, az Országos Munkásbiztosító Pénztárnak

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Egyházközségi hírlevél

Egyházközségi hírlevél HAVAS BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 2018. NOVEMBER 30. Egyházközségi hírlevél Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja Ministránsok és cserkészek Férfiszövetség, Rózsafüzértársulat és a Keresztény édesanyák

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

Egyházaink hírei MEGHÍVÓ november. GyóNI KATOLIKUS EGYHÁZKöZSÉG. AlsóDABASI KATOLIKUS EGYHÁZKöZSÉG. GyóNI REFORMÁTUS GyüLEKEZET

Egyházaink hírei MEGHÍVÓ november. GyóNI KATOLIKUS EGYHÁZKöZSÉG. AlsóDABASI KATOLIKUS EGYHÁZKöZSÉG. GyóNI REFORMÁTUS GyüLEKEZET 2018. november KATOLIKUS egyházközségeink F GyóNI KATOLIKUS EGYHÁZKöZSÉG miserendünk: Novembertől a téli miserend lép életbe. Hétfőn, kedden, pénteken és szombaton 17.00 órakor kezdődik a szentmise. Vasárnap

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ O Clemens O Pia O Dulcis Virgo Maria! Család - liturgia A családi imádság egyik célja, hogy a gyermekek természetes módon eljussanak az egész Egyház liturgikus imádságához, a Szentmiséhez

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned

JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned JEZU, UFAM TOBIE - Jézusom, bízom Benned Iskolánk felsős énekkara és gregorián kórusa az őszi szünetben (2014.10.24 10.30-ig) egy hetet töltött Lengyelországban a prezentációs nővérek által fenntartott

Részletesebben

Egy gazdagon megáldott lélek-aratás egy iszlám országban

Egy gazdagon megáldott lélek-aratás egy iszlám országban 1972 2010 Egy gazdagon megáldott lélek-aratás egy iszlám országban Isten országának ez az Evangéliuma pedig hirdettetik majd az egész földkerekségén, tanúbizonyságul minden népeknek; és akkor jön el a

Részletesebben

2018. július hit vallás. GYÓNI KATOlIKus EGYHáZKÖZSÉG

2018. július hit vallás. GYÓNI KATOlIKus EGYHáZKÖZSÉG 2018. július hit vallás Egyházaink hírei KATOlIKus egyházközségeink F református egyházközségeink GYÓNI KATOlIKus EGYHáZKÖZSÉG Július hónap hétköznapi szentmiséivel kapcsolatban figyeljük a templomi hirdetéseket!

Részletesebben

GYÓNI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET

GYÓNI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET Katolikus EGYHÁZKÖZSÉGEINK F Gyóni Katolikus EGYHÁZKÖZSÉG Miserendünk: hétfő, kedd, péntek szombat 18.00 óra (Gyón) vasárnap 8.30 (Dabasi-szőlők), 11.00 (Gyón) Szeptember 10-én, hétfőn este 18.30-tól Biblia

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

Félmilliónyi zarándok(1) Csiksomlyón(2)

Félmilliónyi zarándok(1) Csiksomlyón(2) 3. szint Június Félmilliónyi zarándok(1) Csiksomlyón(2) Már négy-öt nappal ezelőtt képtelenség volt(3) szállást kapni Csiksomlyó környékén, olyan harminc-negyven kilométeres körzetben. Nem csoda, hiszen

Részletesebben

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve:

Fényképalbum. A fénykép készítésének éve: Fényképalbum Az interjúalany neve: A fénykép készítésének helye: A fénykép készítésének éve: Szüleim Budapest 1980-as évek Ők a szüleim. Ez a kép már itt készült, Budapesten. Volt egy kicsi lakásuk, és

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

Dugonics András Piarista Gimnázium. Évkönyv

Dugonics András Piarista Gimnázium. Évkönyv Dugonics András Piarista Gimnázium Évkönyv 2010 2011 Dugonics András Piarista Gimnázium, Szakközépiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Kollégium ÉVKÖNYV a 2010-2011. tanévről az iskola alapításának

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek!

Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Soós Mihály laudációja Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégek! Vannak emberek, akiken érződik, hogy a helyükön vannak, tudják mit akarnak, miért vannak a földön. Mások nyugtalanok, keresik, de nem

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

6. A HÁZASSÁG MEGÁLDÁSÁNAK EMLÉKÜNNEPE

6. A HÁZASSÁG MEGÁLDÁSÁNAK EMLÉKÜNNEPE 6. A HÁZASSÁG MEGÁLDÁSÁNAK EMLÉKÜNNEPE gyülekezeti (vasárnap délelőtti) istentiszteleten felépítés BEVEZETÉS (BEJELENTÉS, IMÁDSÁG) RÖVID IGEHIRDETÉS HÁZASTÁRSAK MEGÁLDÁSA 67 A házasság megáldásának emlékünnepe

Részletesebben

Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig!

Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig! 1 Vezérőrnagy Úr! Tábornok és Tiszt urak! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Pro Patria ad Mortem A hazáért mindhalálig! Több, mint tíz hónappal ezelőtt ezzel a jelmondattal fogadott bennünket a vezérkari tanfolyam,

Részletesebben

Hitéleti alkalmaink a as tanévben

Hitéleti alkalmaink a as tanévben Hitéleti alkalmaink a 2017-2018-as tanévben Intézményünk vezérigéje a 2017-2018-as tanévben: "A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek megismerése ad értelmet." (Példabeszédek könyve 9,10)

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

.a Széchenyi iskoláról

.a Széchenyi iskoláról Negyedikesek írták....a Széchenyi iskoláról 7 éves koromban, szüleimmel azért választottuk ezt az iskolát, mert itt német nyelvet lehet tanulni. Én már óvodás korom óta tanulom a németet, így ragaszkodtunk

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor

HAZA ÉS HALADÁs a reformkor HAZA ÉS HALADÁs a reformkor MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1.Európa politikai helyzete Napóleon bukása

Részletesebben

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3.

Az apostolok példája. 5. tanulmány. július 28 augusztus 3. 5. tanulmány július 28 augusztus 3. Az apostolok példája SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 5Mózes 10:16; Zsoltár 51:1-12; Lukács 11:11-13; Apostolok cselekedetei 16; 2Korinthus 8:1-5; 1Thesszalonika

Részletesebben

Jézus vére, ments meg minket!

Jézus vére, ments meg minket! ÜZENET A CSÉPAI, SZELEVÉNYI, TISZAUGI ÉS TISZASASI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉGEK TÁJÉKOZTATÓJA V. évfolyam, 6. szám, 2007. július HÍREK, INFORMÁCIÓK, LELKISÉG, GYERMEKSAROK Jézus vére, ments meg minket!

Részletesebben

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk!

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk! Rákoskeresztúr, 2015. november Egyházközségi kiadvány XV. évfolyam 3. szám Megjelenik: alkalmanként Terjesztés: a Szent Kereszt és Szent Pál templomban Honlap: www.szentkereszt.weblapmagus.hu Mindenszentek

Részletesebben

Ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is - mérnöki beruházások református szemmel -

Ahol a te kincsed van, ott lesz a te szíved is - mérnöki beruházások református szemmel - III. Budapesti Mérnöktalálkozó 2019. február 23. szombat 1092 Budapest, Ráday utca 28, Díszterem - mérnöki beruházások református szemmel - 9:00-9:05 Megnyitó 9:05-9:15 Igeolvasás és imádság 9:15-9:45

Részletesebben

TARSADALOMTUDOMANYI DIAKTABOR

TARSADALOMTUDOMANYI DIAKTABOR TARSADALOMTUDOMANYI DIAKTABOR PROGRAMTERVEZET -- CSÍKSZENTDOMOKOS, 2016. AUGUSZTUS 23 28. AUGUSZTUS 23., KEDD 7.00 13.00 Érkezés, szálláshelyek elfoglalása Orchidea Panzió, Önkormányzati vendégház 13.00-14.00

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk:

Kérem, nyissa ki az Újszövetséget Máté 1:1-nél. Itt kezdi Máté magyarázatát arról, hogy mi az Evangélium. Ezt olvashatjuk: Mi az evangélium? Jó az, ha időt tudunk áldozni arra, hogy átgondoljuk mi a Biblia üzenete. Bizonyára sokan óvatosak a vallásokkal, a templomba járással, az egyházi rituálékkal, és a hagyományok követésével.

Részletesebben

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?

SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke? SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés

Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés Református Pedagógiai Intézet Bibliai szemléletű szervezetfejlesztés dr. Szalai Zsolt 2018. április 13. 1 Tartalom Látás és küldetés meghatározásának fontosság A minket körülvevő valóság megértése Képességeink

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009

László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009 László nagyváradi megyéspüspök körlevele III. / 2009 Nr. 844/2009. AZ IFJÚSÁGI MUNKA MEGSZERVEZÉSE Mivel lelkipásztori munkánk egyik fontos területe a gyermekek és az ifjúság nevelése, nagyon fontosnak

Részletesebben

DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉVKÖNYV. a tanévről

DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉVKÖNYV. a tanévről DUGONICS ANDRÁS PIARISTA GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ÉVKÖNYV a 2013-2014. tanévről az iskola alapításának 293. évében a gimnázium 251. tanévében az újraalapítás 23. évében kiadja

Részletesebben

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016

László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 László nagyváradi megyéspüspök körlevele I. / 2016 Nr. 321/2016. SZENTJOBB EGYHÁZMEGYÉNK ŐSI KEGYHELYE Az Irgalmasság Évében tervezett lelkipásztori programok között, ahogyan azt Főtisztelendő Paptestvéreim

Részletesebben

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság október 12-én órakor megtartott rendes üléséről

Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság október 12-én órakor megtartott rendes üléséről Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzatának Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottsága Jegyzőkönyv készült a Kulturális, Egyházügyi és Nemzetiségi Bizottság 2016. október 12-én 12.00

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

SZENT ANNA PLÉBÁNIA. Állandó programjaink:

SZENT ANNA PLÉBÁNIA. Állandó programjaink: Munkaterv 2018 1 Állandó programjaink: Mise a Karitászért: minden hónap utolsó keddje 7 órakor Mise a papi, szerzetesi hivatásokért: minden hónap első péntekén 18 órakor Mise a Rózsafüzér-társulatért:

Részletesebben

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot.

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot. Iromány száma: T/17784. Benyújtás dátuma: 2017-10-10 17:15 Miniszterelnökség Parlex azonosító: K4KBTV2X0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola hírei: Erdei iskola

A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola hírei: Erdei iskola A Létavértesi Irinyi János Általános Iskola hírei: Erdei iskola Iskolánk harmadikos és hatodikos tanulói szeptember végén idén is erdei iskola projekt keretében természet közelben tanultak öt-öt napig.

Részletesebben

Foglakozások ideje: péntekenként 19.00 Karitász csoport Vezetője: Werbőczi Erzsébet

Foglakozások ideje: péntekenként 19.00 Karitász csoport Vezetője: Werbőczi Erzsébet Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v 9/2013 szám. J e g y z ő k ö n y v Készült az Ágfalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. szeptember 9-én az Ágfalvi Közös Önkormányzati Hivatal Tanácstermében (Ágfalva, Soproni

Részletesebben

AlsódABASi KAToliKUS EgYHÁzközség

AlsódABASi KAToliKUS EgYHÁzközség hit vallás Egyházaink hírei KAToliKUS egyházközségeink F Gyóni KAToliKUS EgYHÁzközség miserend: Hétfőn, kedden, pénteken és szombaton 17.00 órakor kezdődik a szentmise. Vasárnap változatlanul 9.00 (Dabasi-szőlőkben),

Részletesebben

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43)

Krisztus Feltámadt! Húsvétvasárnap 2016.03.27. OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Húsvétvasárnap 2016.03.27. Krisztus Feltámadt! OLVASMÁNY az Apostolok Cselekedeteiből (ApCsel 10,34a.37-43) Abban az időben Péter szólásra nyitotta ajkát, és ezeket mondta: Ti tudjátok, hogy mi minden

Részletesebben

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete

Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete Egy veszprémi vállalkozás sikertörténete veszport.hu 2014.05.16.15:31 Új, korszerű 1332 négyzetméteres üzemcsarnokot avattak pénteken Veszprémben a Transmoduls Tervező és Gyártó Kft telephelyén. A gazdasági

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében

Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében Magyar nyelvi hatáserősítő programok Temes megyében dr. Erdei Ildikó 2012. április 13. Magyar nyelvoktatás és nyelvápolás a Kárpát-medence szórványvidékein Az előadás felépítése: Temes megye - szórványrégió

Részletesebben

egyházaink HÍrei katolikus egyházközségeink F református egyházközségeink hit vallás GyóNi katolikus egyházközség AlsóDABAsi katolikus egyházközség

egyházaink HÍrei katolikus egyházközségeink F református egyházközségeink hit vallás GyóNi katolikus egyházközség AlsóDABAsi katolikus egyházközség hit vallás katolikus egyházközségeink F GyóNi katolikus egyházközség miserendünk: hétfő, kedd, péntek, szombat 17.00 óra vasárnap: Szőlők 9.00 óra, Gyón 11.00 óra Nagyböjt péntekjein 16.15 órától keresztúti

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor

2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 2010. II. negyedév Választási különszám VI. évfolyam II. szám Országgyűlési képviselőnk: Arnóth Sándor 1.Mióta foglalkozik közügyekkel? Mit jelent az Ön számára a választókerülete? - Tősgyökeres püspökladányi

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

egyházaink Hírei KATolIKuS EgYHÁZKÖZSÉgEINK F REFoRMÁTuS EgYHÁZKÖZSÉgEINK Egyházi búcsú szentmise és körmenet GYÓNI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET

egyházaink Hírei KATolIKuS EgYHÁZKÖZSÉgEINK F REFoRMÁTuS EgYHÁZKÖZSÉgEINK Egyházi búcsú szentmise és körmenet GYÓNI EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET egyházaink Hírei KATolIKuS EgYHÁZKÖZSÉgEINK F gyóni KATolIKuS EgYHÁZKÖZSÉg A gyóni katolikus misék időpontja AugusztusbAn A következőképpen változik, szabadság miatt. augusztus 11-től szeptember 8-ig:

Részletesebben

KATEKÉTA LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉS KATEKÉTA ZÁRÓSZIGORLAT 2016/2017

KATEKÉTA LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉS KATEKÉTA ZÁRÓSZIGORLAT 2016/2017 KATEKÉTA LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS ALAPKÉPZÉS KATEKÉTA ZÁRÓSZIGORLAT 2016/2017 1. A KATEKÉZIS. A KATEKÉZIS ÉS A SZENTÍRÁS A) A katekézis az evangelizáció folyamatában. Megtérés és hit. A katekézis meghatározása

Részletesebben

Egyházközségi hírlevél

Egyházközségi hírlevél HAVAS BOLDOGASSZONY PLÉBÁNIA 2017. DECEMBER 29. Egyházközségi hírlevél Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja Ministránsok és cserkészek Január Szentmisék és szertartások rendje közösségi imaéletünk

Részletesebben

EMLÉKKÖNYVÜNK

EMLÉKKÖNYVÜNK EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 EMLÉKKÖNYVÜNK 1938 1998 60 A ceglédi Kossuth Reálgimnázium 1938. évben végzett tanulóinak emlékkönyve Összeállította: Taracsák István Mûszaki szerkesztés és tipográfia: Taracsák

Részletesebben

Biharkeresztes Őszi Kulturális Programok

Biharkeresztes Őszi Kulturális Programok Biharkeresztes 2013. Őszi Kulturális Programok Szeptember havi programok ITTHON VAGY MAGYARORSZÁG, SZERETLEK Szüreti Felvonulás és Bál Időpont: 2013. szeptember 28. 14.00 óra Helyszín: Városi Sportcsarnok

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Szentmisék és szertartások rendje júniusban

HÍRLEVÉL. Szentmisék és szertartások rendje júniusban Egyházközség SZENTMISÉK, SZERTARTÁSOK, TUDNIVALÓK MINISTRÁNSOK CSERKÉSZEK JÓ MUNKÁT! SZENT MÓNIKA KÖZÖSSÉG ANYAI SZÍVVEL CARITAS GONDOSKODÓ SZERETET HÍRLEVÉL Szentmisék és szertartások rendje júniusban

Részletesebben

Határtalanul program Erdély május 3-6.

Határtalanul program Erdély május 3-6. Határtalanul program Erdély 2017. május 3-6. Május harmadikától hatodikáig Erdélyben jártunk. Mindenki nagyon várta a kirándulást, amin a Határtalanul pályázat segítségével vehettünk részt. Szerdán korán

Részletesebben

Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE _ ( 1 ) _

Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE _ ( 1 ) _ Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE ( 1 ) _ A címlapon és a hátsó borítón REISZ ILONA festményei: A pápa és A pápa munka közben ( 2 ) _ Beke Sándor A SZERETETNEK NINCSEN TEMETŐJE II. János Pál pápa

Részletesebben

PRO PATRIA ET LIBERTATE. Az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Verseny döntője. Beszámoló 2016

PRO PATRIA ET LIBERTATE. Az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Verseny döntője. Beszámoló 2016 PRO PATRIA ET LIBERTATE Az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Verseny döntője Beszámoló 2016 2016. április 9-én ötödször rendezhettük meg az Országos II. Rákóczi Ferenc Latin Fordítási Versenyt.

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Karácsony előtti betegellátás

Karácsony előtti betegellátás II. évfolyam 12. szám 2015. december Karácsony Lelkünk szemével az égre nézünk, és mi is követjük a csillagot, amely vezeti Betlehembe a Napkeleti Királyok utazását. Isten igéje, a Szentháromság második

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben