A MÓRA FERENC MÚZEUM EVKÖNYVE

Átírás

1 A MÓRA FERENC MÚZEUM EVKÖNYVE Vörös Gabriella, Erdélyi István, K. Zoffmann Zsuzsanna, Kocsis S. Gábor Trogmayer Helga, ßartosiewicz László,* \ Tóth Ferenc, Szenti Tibor, Szilágyi Miklós, Szűcs Judit, Nagy Ibolya, Szigeti György, Halmágyi Pál, Huszka Laj Sipos József, Tóth István, Szelesi Zoltán, Sz. Kürti Katalin, Szuromi Pál, Csizmazia György Gaskó Béla, Kiss Tamás tanulmányával

2 A MÓRA FERENC MÚZEUM ÉVKÖNYVE 1984/85 1 SZEGED 1986

3 JAHRBUCH DES MÓRA-FERENC-MUSEUMS, SZEGED (UNGARN) ANNALES DU MUSÉE FERENC MÓRA, SZEGED (HONGRIE) ЕЖЕГОДНИК МУЗЕЯ ИМ. ФЕРЕНЦ МОРА, СЕГЕД (ВЕНГРИЯ) Szerkesztő bizottság Вата László, Dömötör János, Juhász Antal, T. Knotiк Márta, Zombori István A szerkesztő bizottság elnöke TROGMAYER OTTÓ Szerkesztő JUHÁSZ ANTAL Technikai szerkesztő VARGA JÓZSEF A borítólap Mayer Gyula terve alapján készült..,, Kiadja a Móra Ferenc Múzeum Felelős kiadó: Dr. Trogmayer Ottó Példányszám: 625 Terjedelem 36 A/5 ív Készült monoszedéssel, íves magasnyomással, az MSZ és MSZ szabvány szerint Szegedi Nyomda Felelős vezető: Surányi Tibor igazgató

4 Régészet és határterületei TARTALOM Vörös Gabriella: V. századi leletek a kiskundorozsmai Kenyér váró dombról 11 Erdélyi István: Megjegyzések a nagyszentmiklósi kincsről 29 K. Zoffmann Zsuzsanna: Neue Anthropologische Funde der neolithischen Körösund Theiß-Kultur aus Ostungarn 39 Kocsis S. Gábor Trogmayer Helga: A fogak fejlődési rendellenességei Vésztő Mágorhalom újkőkori és rézkori temető embertani anyagában 65 BartosiewiczLászló: Az állatcsontok eloszlási rendszere avar temetkezésekben.. 77 Néprajz Tóth Ferenc: Melléképületek Makón a 18. század végén 99 Szenti Tibor: Tanyai istállók Hódmezővásárhelyen 109 Szilágyi Miklós: A mindszent algyői uradalom halászati szerződései ( ) 143 Szűcs Judit: A társadalmi rétegződés és a táplálkozás összefüggése Szentesen Nagy Ibolya: Végrendeletek és temetkezés Szentesen a 19. században 179 Szigeti György: Hagyományos népszokások Apátfalván II 193 Új- és legújabbkori történet Halmágyi Pál: A makói hagymaszövetkezet, majd hagyma-részvénytársaság története 1900 és 1918 között 217 Huszka Lajos: A Szeged szatymazi Gazdakör története Sipos József: A Kisgazdapárt 1918 októberében 253 Tóth István: Adalékok a Békés megyei szlovákok anyanyelvi művelődéséhez ( ) 267 Művészettörténet \Szelesi Zoltán\: Műgyűjtés Szegeden Sz. Kürti Katalin: Vadász Endre szegedi kapcsolatai 325 Szuromi Pál: Dalol a tenger, dalol a múlt (Erdélyi Mihály művészetéről) 347 Természettudomány Csizmazia György Gaskó Béla: Beretzk Péter örökletéte 377 Kiss Tamás: Juvenilis és szeneszcens epiphyton zuzmók ammóniumion tartalmának összehasonlító vizsgálata 409

5 Archeology and its related branches CONTENT Gabriella Vörös: Artefacts of the Kenyérváró" Hill in Kiskundorozsma from the 5 th century 11 István Erdélyi: Remarks about the Nagyszentmiklós Treasure 29 Zsuzsanna К. Zoffmann: New Anthropological Artefacts about the Neolithic Civilization on the Rivers Körös-Tisza in Eastern Hungary 39 Gábor S. Kocsis Helga Trogmayer: AbnormaHty in the Growth of Teeth in the Anthropological Material of the Cemeteries of the Neolithic and Copper Ages in Vésztő Mágorhalom 65 László Bartosiewicz: The System of Distributing Animal Bones in the Avar Graves, 77 Ethnography Ferenc Tóth: Outbuildings in Makó at the End of the 18 th century 99 Tibor Szenti: Farm Stables and Cowsheds in Hódmezővásárhely 109 Miklós Szilágyi: Fishing Contracts of the Mindszent Algyó' Domain ( ) 143 Judit Szűcs: Relations between the Social Strata and nourishment in Szentes 167 Ibolya Nagy: Wills and Burials in Szentes in the 19 th century 179 György Szigeti: Traditional Folk Customs in Apátfalva II 193 Modern and contemporary History Pál Halmágyi: The History of the Makó Onion Association, afterwards Share Company between 1900 and Lajos Huszka: The History of the Szeged Szatymaz Farmer's Union József Sipos: The Small-holders' Party in October István Tóth: Contribution to the Culture in the Mother Language of the Slovaks living in Békés County ( ) 267 Art history \Zoltan Szelesi\: Collection of Works of Art in Szeged Katalin Sz. Kürti: Endre Vadász' Relations in Szeged 325 Pál Szuromi: The Sea Sings, the Past Sings (about Mihály Erdélyi's Art) 347 Natural sciences György Csizmazia Béla Gaskó: Péter Beretzk's Irrevocable Donations 377 Tamás Kiss: Comparative Examination of the Ammonium Content in Young Lichens and in Senescent Epiphytal Lichens 409 4

6 Die Archéologie und ihre Grenzgebiete INHALTSVERZEICHNIS Gabriella, Vörös: Funde aus dem 5. Jh. im Hügel Kenyérváró" bei Kiskundorozsma 11 István, Erdélyi: Anmerkungen zu dem Goldenschatz von Nagyszentmiklós 29 Zsuzsanna, ÉL Zoffmann: Neue anthropologische Funde der neolithischen Körösund Theijfl-Kultur aus Ostungarn 39 Gábor, S. Kocsis Helga, Trogmayer: Entwicklungsanomalien der Zähne im anthropologischen Material aus den Gräbern der neuen Steinzeit und der Kupferzeit von Vésztő Mágorhalom 65 László, Bartosiewicz: Verteilungssystem der Tierknochen bei den awarischen Leichenbestattungen 77 Volkskunde Ferenc, Tóth: Nebengebäude vom Ende des 18. Jh-s in der Stadt Makó 97 Tibor, Szenti: Ställe an den Gehöften von Hódmezővásárhely 109 Miklós, Szilágyi: Fischerei-Pachtverträge des Besitzgutes von Mindszent Algyő ( ) 143 Judit, Szücs: Zusammenhänge zwischen der gesellschaftlichen Schichtung und der Ernährung in der Stadt Szentes 167 Ibolya, Nagy: Testamente und Leichenbestattung des 19. Jh-s in der Stadt Szentes 179 György, Szigeti: Traditionsbewahrende Volksbräuche in Apátfalva, II 193 Die Geschichte der neueren und neuesten Zeit Pál, Halmágyi: Die Geschichte der Zwiebelgenossenschaft, späteren Zwiebel- Aktiengesellschaft zwischen 1900 und 1918 von Mako 217 Lajos, Huszka: Die Geschichte des Landwirtenvereins von Szeged Szatymaz, I. 235 József, Sipos: Die Partei der kleinen Landwirte zu Oktober István, Tóth: Beiträge zu der muttersprachlichen Bildung der Slowaken im Komitat Békés ( ) 267 Kunstgeschichte \Zoltan, Szelesi\: Kunstsammlerei in Szeged, Katalin, Sz. Kürti: Die Beziehungen von Endre Vadász zu Szeged 325 Pál, Szuromi: Singende Seen, singende Vergangene... (über die Kunst von Mihály Erdélyi) 347 Naturwissenschaft György, Csizmadia Béla, Gaskó: Das Erbdepositum von Péter Beretzk 377 Tamás, Kiss: Komparative Untersuchungen zum Ammoniumgehalt von juvenalischen und szeneszentschen epiphtonischen Moosen.. 409

7 Archéologie et ses branches reliées SOMMAIRE Gabriella Vörös: Trouvailles du 5 e siècle de la colline Kenyéryáró" à Kiskundorozsma. 11 István Erdélyi: Remarques du trésor de Nagyszentmiklós,, Zsuzsanna К. Zoffmann: Nouvelles trouvailles anthropologiques de la civilisation néolithique de Körös et Tisza à l'est de la Hongrie Gábor S. Kocsis Helga Trogmayer: Anomalie de la croissance des dents de la matière anthropologique des cimetières des âges néolithique et du cuivre à Vésztő Mágorhalom,,. 65 László Bartosiewicz: Système de distribution des os d'animaux dans les tombaux avares.. 77 Ethnographie.,-.'< Ferenc Tóth: Bâtiments accessoires à Makó à la fin du 18 e siècle 99 Tibor Szenti: Étables et écuries dans les hameaux de Hódmezővásárhely...,..., 109 Miklós Szilágyi: Contrats de pêche des biens dominaux à Mindszent Álgyő (1832 Í861)., -.,. ;:. -...; Judit Szűcs: Relations de la stratification sociale et l'alimentation à Szentes 167 Ibolya Nagy: Testaments et enterrements à Szentes au 19 e siècle György Szigeti: Les anciennes coutumes populaires à Apátfalva II 193 Histoire moderne et contemporaine.. '.... Pál Halmágyi: L'histoire de la Coopérative d'oignon, ensuite du Société Anonyme d'oignon de Makó entre 1900 et 1918,» Lajos Huszka: L'histoire du Cercle de Cultivateurs à Szeged Szatymaz I. 235 József Sipos: Le Parti des Petits Propriétaires au mois d'octobre István Tóth: Contribution pour la civilisation à la langue maternelle des Slovaques du Comitat Békés ( ) 267 Histoire des Beaux-arts \Zoltan Szelesi\: Collection d'objets d'art à Szeged I.,,., Katalin Sz. Kürti: Relations d'endre Vadász à Szeged Pál Szuromi: La mer chante, le passé chante (de l'art de Mihály Erdélyi). 347 Sciences naturelles György Csizmazia Béla Gaskó: Donations irrévocables de Péter Beretzk Tamás Kiss: Examination comparative du contenu d'ammonium déjeunes lichens et des lichens epiphytes sénéscents v......;

8 Археология и ее смежнъе области СОДЕРЖАНИЕ Габриелла, Ворош: Археологические находки из 5. столетия от кургана «Кенерваро» у Кишкундорожма 11 Иштван, Ердейи: Замечания о сакровища от Надьсентмиклош 29 Жужанна, К. Зоффманн: Новые антрогологические находки нейлитической восточно-венгерской Корош Тиса-культуры (по немецки) 39 Габор, Ш. Кочиш Хелга Трогмайер: Нарушения развития зуб в антропологическом материале кладбища из нового каменного и медного веков у Весто-Магорхалом 65 Ласло, Барпгосиевич: Система распределения животничьих костей при аварных погребений 77 Этнография Ференц, Тот: Хозяйственные постройки на конце 18-го века 99 Тибор, Сенти: Хлевы и конюшни на Ходмезовашархейе 109 Миклош, Слади: Договоры на праве ловки на имении Миндсент Алдё ( ) 143 Юдит, Сюч: Расслоение общественное и питание взаимодействия в городе Сентеш 167 Ибоя, Надь: Завещания и погребение в г-е Сентеш в 19-ом веке 179 Дёрдъ, Сигети: Старые народные обычаи в деревне Апатфалва, часть II. 193 История новых и новейших веков Пал, Халмади: История кооператива, позже акционерного общества лука от Мако между годами 1900 и Лайош, Хуска: История кружка хозяинов Сегед Сатмаза, Йожеф, Шипош: Партия мельких землевладельцев в октябре г-а Иштван, Тот: Данные к культуры радного языка словаков в комитате Бекеш ( ) 267 Искусствоведение \Золтан, Селеши\: Собрание художественных произведений Каталин, С. Кюрти: Связы Эндре Вадаса к городу Сегед 325 Пал, Суроми: Пает море, поет прощедшее... (Об исскустве Михайа Ердейи) 347 Естественная наука Дёрдъ Чизмадия Бела, Гашко: Вечный депозит Петера Берецка 377 Тамаш, Киш: Компаративное исследование содержания ионов аммонии ювенильных и сценесцентных эпипхтонных лишайников 409

9

10 Régészet és határterületei

11 V. SZÁZADI LELETEK A KISKUNDOROZSMAI KENYÉRVÁRÓ DOMBRÓL VÖRÖS GABRIELLA (Szentes, Koszta József Múzeum) A leletek, amelyeket az alábbiakban ismertetni fogok, 1961 és 1965 között kerültek be a szegedi Móra Ferenc Múzeumba 1. Előkerülésük körülményeiről, múzeumba jutásukról semmilyen adatot nem ismerünk. Lelőhelyükön kívül, a tárgyak alapján csak az a biztos, hogy sírokból kerültek elő. Szórvány jellegük miatt elsődleges célunk csupán közlésük volt. Ugyanakkor azonban a leletegyüttesben olyan típusok fordulnak elő, melyeknek már puszta megléte is fontos adalékot jelent a Duna-Tisza közének csak nagyon kevéssé ismert V. századi történetéhez. A lelőhely ma már nem létezik, mert a Kenyérváró dombot 1961-től kezdve folyamatosan elhordták. (1. kép) Maga a domb már a legkorábbi topográfiai térképeken is jelölve volt, mint a kiskunsági homokdűnék egyik legdélebbi tagja, mely a i. kép. A lelőhely topográfiai elhelyezése 1 A leletek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban leltári számon megtalálhatók. 11

12 kiskundorozsmai Rózsa Széktó laposa fölé magaslik. A régészeti szakirodalom több mint félszáz éve ismeri 2, utoljára Trogmayer Ottó folytatott a területen leletmentő ásatást ben egy korai szarmata, valamint egy középkori temetó'részletet tárt fel 3. I. A leletek leírása 1. Borostyánból készült korong alakú, az egyik oldalán kúpos, másikon enyhén domború, kardmarkolathoz tartozó gomb, a közepén lyukkal. Átm: 3,6 cm m : 2,3 cm I. t kép Aranyozott ezüst csat. A csatkarika ovális, négy körkörös borda díszíti, a bordák között még látszik az erősen megkopott aranyozás nyoma. A háromszögátmetszetű, stilizált állatfejben végződő pecek a karikára hajlik. A kettős szíjszorító lemez közül az alsó a vékonyabb, szabálytalan rombusz formájúra vágták. A felső lemez vastagabb, jó megtartású, gondos munka : szimmetrikus kettős bevésett vonallal tagolták. A csatkarika felé eső végénél két sorban ékalakú poncolás díszíti. Az övre való rögzítését három félgömbös fejű szegeccsel oldották meg, melyek közül az egyik hiányzik. A csatkarika átm: 3,7 3,1 cm, a szíjszorító felső lemez h : 4,7 cm, sz:2,2 cm II. t kép Ezüstből öntött fülbevalópár oktaéder formájú tömör dísszel, átm: 2,0 cm III. t kép Háromtagú ezüst piperekészlet. Vékony ezüstdrótból formált, felcsavart végű, erősen kopott, deformálódott karikán függnek az eszközök: tordírozott nyelű kanál (h: 9,6 cm), trapézosan kiszélesedő végű csipesz, melynek mindkét oldalát egymást metsző, sűrűn rovátkolt vonalak hálózzák, rajta a rögzítést szolgáló pánt (h: 6,5 cm), tordírozott nyelű, enyhén ívelt, hegyes, görbe végű eszköz (h: 9,6 cm). IV. t kép 5. Oldalt lehajlított lábú, felsőhúros, egytagú, bronz lemezből készült fibula. A kengyelen hosszában párhuzamosan futó két bevésett vonal található, közöttük csúcsával szembeforduló kettős háromszög alakú poncolás. Enyhén deformálódott, hiányos, h: 5,5 cm II. t kép Vastárgy (kés?) töredéke. Egyenletes vastagságú, az egyik oldalán egyenes, másikon ívelt, tompa végű vastárgy, h : 9,0 cm, sz : 2,7 cm III kép Nyomott gömbformájú sötétkék pasztagyöngy. Átm: 13 cm I.t Halványzöld színű, kihajló peremű üvegpohár. Több darabból ragasztott. Alja homorúra benyomott. M : 6,7 cm, pá : 7,5 cm, fá : 3,2 cm V. t. 4 kép Fekete, korongolt, finom kidolgozású pohár. Pereme enyhén kihajlik, hasvonala hangsúlyozott. A hasvonala fölött a fényezés függőleges nyomai láthatók. Alja kiegészített. M : 8,9 cm, pá : 7,8 cm, fá : 4,9 cm. VI. t. 4. kép Téglavörös, korongon formált, finom kidolgozású félgömbös tál. Alján 0,8 cm széles, 6,0 cm külső átmérőjű kör a^akú besímítás található. Felülete simított, peremén repedt, csorbult. M : 6,1 cm, pá : lá,3 cm, fá : 6,0 cm VII. t. 3. kép Vasrozsda által konzervált textildarab. Mérete: 1,1 X0,9 cm kép Kürti B. 1976/ MFM Rég. Ad A szarmata temető anyaga leltári számon található.

13 2. kép. 1. borostyán kardgomb, 2 3. ezüst fülbevalók, 4. aranyozott ezüst csat, 5. textilmaradvány (erősen nagyítva), 6. bronz fibula, 7. vastárgy (kés?)

14 3. kép. 1. ezüst piperekészlet, 2. téglavörös tál

15 4. kép. 1. halványzöld üvegpohár, 2. fekete agyagpohár 15

16 II. À leletek értékelése A tárgyak közül a borostyángomb âz egyetlen, ami egyértelműen férfisírra utal. (I. t. 1.) Ezek a gombok vagy korongok kétélű, hosszú kardok tartozékai, díszei voltak. Anyaguk és formájuk nagyon sokféle, és Dél-Oroszországtól Nyugat-Európáig nagy területen elterjedt. 4 A mi leletünkhöz területileg és tipológiailag is a Szirmabesenyőn 5, illetve az Érmihályfalván 6 előkerült, mindkét esetben magányosan eltemetett férfiak sírjából származó kardgombok állnak a legközelebb. A Dunántúlról is kerültek elő hasonló típusúak : Lebenyben 7, Táskán 8, Pécs Üszögpusztán 9. E kardtípus használatának idejéhez fontos kronológiai fogódzópontot jelentenek a sírokban talált pénzek : az érmihályfalviban II. Theodosius 444-ből származó aranypénzének utánzata volt, a jakuszovicei kardot pedig Valentinianus arany solidusa keltezi 10. Ugyanilyen pénz került elő egy wolfsheimi sírból is, ahol szintén borostyánból készült karddíszt találtak, alig nagyobbat, mint a mi példányunk 11. A csat (II. t. 1.) legközelebbi párhuzama a Tápé Malajdok A temető területéről szórványként előkerült ezüstcsat, rombusz formájú szíjszorító lemezzel, és a karikára hajló pecekkel. A tiszalöki sír 13 csatjának elemzésekor Kovrig Ilona felvetette, hogy a malajdoki példány az V. századi gazdagon vésett és aranyozott csatok IV. század közepi elődjét jelenti 14. Ebben az esetben a dorozsmai tipológiai szempontból, szerény vésett díszével és kopott aranyozásával a két csoport között áll és így összekötő láncszemként értelmezhető. A karika alakja, kiképzése, bordázása a gepida csatokéra emlékeztet 15. A szíjszorító lemeze aránylag ritka, a rombuszt megközelítő formája, a sarkainál kiugró félkörös szegecsalappal a lemez, illetve a későbbi öntött fibulák lábformáját idézi fel bennünk. 16 Az öntött ezüst csatok közül a mienkhez legközelebb áll a mezőkászoni 17, a szécsényi 18 és a már említett tiszalöki 19 példány. Az oktaéderben végződő fülbevalók (III. t. 2 3.) különböző típusai (arany, ezüst, bronz, tömör illetve áttört, üveg- vagy kőberakású) az V. században széles 4 A kardokhoz tartozó gombokat J. Werner gyűjtötte össze: tábla 11. térkép, , 57. t. 1., 53. t. 4. A mienkhez tipológiailag nagyon közel áll a Wien-Leopoldau 3. sírjában lelt gomb. (18. t. 2.). Ritkán előfordul, hogy női sír tartozéka, mint fémkarikára erősített csüngő. Smolin, XXXII. sír J. Tejral , 28:6. 5 Megay G XXV. t. 1. с 6 Roska M kép Pusztai R ábra 7. 8 Bóna I kép 9 Első közleménye: Hampel J , 4a, 4c ábrák. Az üszögpusztai példány azért különleges, mert aranyrekeszes foglalatban almandin berakások vannak, és közepén kis fülecske is található. 10 László Gy XVIII. t. 2., 2a. 11 J. Werner t. За 3b., Párducz M. Korek J LXV. t Kovrig I Csallány D CILII. t A Tiszaderzs-Dűlődombról 1942-ben beküldött leletben egy olyan bronzcsat is szerepel, melynek a szíjszorító lemeze rombusz formájú és a csúcsain egy-egy köralakú, a nittszeg számára kialakított rész van. A leírás szerint három sarkán fejes szegecsek találhatók, de ez a képen nem látszik. Csallány D CXCVIH. t A lemezes fibulák körével, elterjedésének területével Kovrig Ilona foglalkozott behatóan: és lásd az ide tartozó jegyzeteket! 17 Lehoczky T , 2a. kép 18 Pintér S , la. kép 19 Kovrig I XLHI. t

17 I. tábla. I. borostyán kardgomb, 2. kék pasztagyöngy, 3. textilmaradvány 17

18 18 II. tábla. 1. aranyozott ezüst csat, 2. bronz fibula

19 III. tábla. 1. vastárgy (kés?), 2 3. ezüst fülbevalók J9

20 20 IV. tábla. Ezüst piperekészlet

21 V. tábla. Halványzöld üvegpohár 21

22 22 VI. tábla. Fekete agyagpohár

23 VII. tábla. Téglavörös tál 23

24 körben elterjedt, kedvelt ékszerek voltak 20. Távolabbi kapcsolataik a Fekete-tengerig mutatnak 21, de Kárpát-medencei példányok nagy száma mögött a kutatás inkább helyi (pl. pannóniai) fémműhelyeket sejt 22. Bóna István véleménye szerint ez az ékszertípus az oktaéderfejű tűből alakult ki, így egyértelműen római eredetre vezethető vissza 23. A dunántúli későrómai temetők sírjain kívül 24 a provincia területére különböző időpontokban betelepült barbárok temetkezéseiben is megtaláljuk 25. Az Alföldről kevés példányt ismerünk: a Csongrád Kenderföldek 34. sírjából, oldalaiban fehér üvegbetéttel 26, a Csongrád Kettőshalmi dűlőből, ahol ismeretlen körülmények között került elő egy pár fülbevaló, végein tömör fejjel 27, a Mohács mellett feltárt néhány sír közül az 5. gyermeksír melléklete volt egy pár oktaéder végű bronz fülbevaló 28, valamint Szentes Kökényzug lelőhellyel ismerünk egy példányt, mely ezüstből készült, kerek almandin betétekkel 29. A tömör fülbevalók elsősorban az V. század elejére jellemzőek, de miképpen az Intercisában előkerült kislány sírja bizonyítja, ez a típus a század közepéig használatban maradt. Pontosabb korhatározásra tehát nem ad lehetőséget 30. A piperekészlet (IV. t.) párhuzamainak összegyűjtése közben derült ki, hogy szinte mindegyik egyedi darab és külön típust képvisel. Nemcsak anyaguk, díszítésük különböző, hanem méretük, az egyes kis eszközök formája és száma is. A piperekészletek általában három vagy két darabból állnak: csipesz, kanál és hegyes végű kis piszkáló". Egyedüli kivétel a bácsordasi lelet, ahol két kanál, egy csipesz és egy negyedik eszköz is szerepel, de funkcióját nem ismerjük, mert csak a nyele maradt meg 31. Három részből áll és ilyen módon párhuzamként értékelhető a gávai 32, a Szentes-Nagyhegy 64. sírjából származó 33, valamint a rábapordányi piperekészlet 34. A hiányos", két részből álló készletekben vagy csipesz és kanálka (Zagyvarékas 35 ), vagy kanál és piszkáló (Sándorfalva-Eperjes 36 ), vagy csipesz és piszkáló szerepel (Szentes Jaksor 37 ). A csipesz a népvándorláskor egész időszakában a gepidáknál és az avaroknál is gyakori sírmelléklet. Most csak azokat gyűjtöttük össze, melyek tipológiailag egészen közel állnak a mi dorozsmai példányunkhoz. A gepidák például elsősorban vasból vagy bronzból készült, erősen kiszélesedő végű csipeszeket használtak 38, míg az alábbi példányok filigránabbak, sokszor díszítettek, nyújtottab- 20 A későrómai-hunkori fülbevaló típusokat az alábbi cikkben találtuk meg rendszerezve és összegyűjtve: Barkószi L. Salamon Á. 1974/ Párducz M és a hozzá tartozó jegyzetek 22 Párducz Mihály 65 db oktaédervégű fülbevalót ismer Kárpát-medencei lelőhellyel A fémműhelyekről a fibulák kapcsán Barkóczi L. Salamon Á , a fülbevalókhoz uo Bóna I /7. 24 Csákvár, Intercisa, Pilismarót: Barkóczi L. Salamon Á Intercisa: Visy Zs kép 4 5. Pilismarót: Kovrig III Szob: uo Párducz M VIII. t Csallány D CCXI. t Párducz M Csallány D XIV. t Visy Zs Csallány D CCLXXIV. t Hampel J Csallány D XXXVI. t Alföldi A X. t. 35 H. Vaday A. 1974/ t. 5., 27. t Vörös G VII. t Párducz M LIX. t Összegyűjtve: Csallány D

25 bak. Ide tartoznak a szobi 39, a miszlai 40, a gyöngyösapáti 41, a Szentes Sárgapart 32. sírjából eló'került példány 42, és a mohácsi hunkori házban lelt csipesz töredéke 43. Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy a dorozsmaihoz valamilyen szempontból közel álló pipereeszközök illetve készletek a gepida és avar koriakhoz képest külön csoportot alkotnak, és használatukat a szarmatáktól kezdve (Szentes Sárgapart, Szentes Jaksor) a késó'szarmata -hunkoron keresztül (ide sorolható a lelőhelyek többsége) a gepidákig (Szentes Nagyhegy) nyomon lehet követni. Az oldalt lehajlított lábú, egytagú bronz lemezfibulánk (II. t. 2.) legközelebbi és egyetlen hiteles körülmények között feltárt párhuzama a Csongrád Kaszárnya hunkori temető 127. sírjának fibulapárja 44. Méretre ugyan kisebbek a miénknél, de tipológiailag pontos megfeleló'i. Földrajzilag legközelebbi analógiái a Szeged-öthalmi szórványpéldány 45, valamint a Maros leién 1907-ben feltárt temető összekeveredett leletei között található fibula 46. Szabolcs megyei leló'hellyel ismerünk egy darabot, amely a mienkhez nagyon közeláll 47, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum anyagában szintén szórványként tartanak számon egy-egy ilyen fibulát Izsáról 48 és Tiszanagyfalu Telekpartról 49. Vaday Andrea véleménye szerint a dorozsmai fibula eredetét tekintve barbár gyártmány 50. Korhatározásában a csongrádi temetó' jelent nagyon fontos és jó támpontot. A zöld színű, kihajló peremű üvegpoharunk (V. t. ) pontos mását a Csongrád Laktanya 9, valamint 126. sírjában lelt példányokban találtuk meg 61. Nemcsak típusuk egyezik meg, hanem méretre is teljesen egyformák: a magasság és szájméretük között csupán 2 3 mm különbség van. Barkóczi László és Salamon Ágnes munkájának köszönhető', hogy ma már jól ismerjük a poháríípus körét, készítésének helyét és idejét 52. Nemcsak a magyarországi üvegleletekről szóló munkájuk fontos számunkra, hanem a pannóniai későrómai temetők folyamatos közlése és értékelése is, az Alföld IV. századvégi és V. századi történetéhez ugyanis számos fogódzópontot találhatunk bennük 53. A dorozsmai üvegpohárról kutatásaik eredményeképpen elmondhatjuk, hogy továbbélő későrómai, pannóniai üvegműhelyben készítették 54. Pontos párhu- 39 KovrigI , Szendrey Á VII. t Nemeskéri J XCVII. t Párducz M XXI. t Párducz M kép 44 Párducz M VII. t X. t Párducz M XXIX. t Párducz M XXX. t leltári szám alatt található fibula a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Az adatot Istvánovits Eszternek köszönöm. 48 Közöletlen fibula a Magyar Nemzeti Múzeumban, leltári száma: H. Vaday Andrea adatközlése. 49 Közöletlen lelet a Magyar Nemzeti Múzeumban, leltári száma: H. Vaday Andrea adatközlése. 50 Ezúton is köszönöm H. Vaday Andreának, hogy a fibula meghatározásában, párhuzamok keresésében segítségemre volt. 51 A 9. sír üvegpohara: Párducz M VII. t. 21., a 126. síré: Párducz M XI. t. 5. Itt kell megjegyeznünk, hogy a csongrádi hunkori temető lelőhelyeként két különböző elnevezést ismerünk: Kenderföldek (AH ) és Kaserne", azaz Kaszárnya illetve Laktanya (StudArch 1963.), ami a hivatkozásoknál nagyon megtévesztő is lehet! 62 Barkóczi L Salamon Á A mi szempontunkból különösen fontos Salamon Á. Barkóczi L , 1973., 1975., Barkóczi L Salamon A , továbbá u. ők

26 zamai a csákvári temetőben kerültek elő, ahová az V. század első felében még biztosan temetkeztek 55. A leletegyüttesben szereplő két kerámiatárgy: egy fekete korongolt pohár (VI. t.), valamint egy vörös, finom kidolgozású félgömbös tál (VII. t.) a jellegzetes hunkori típusok közé tartozik. Az agyagpohárnak enyhén hangsúlyozott hasvonala miatt különleges, ritka formája van. Egyetlen jó párhuzamát ismerjük bár ennek a pohárnak a színe vörös egy Szarvas környéki sírból 56. Poharunkat fekete színe és szépen fényezett felülete miatt biztonsággal sorolhatjuk a hunkoriak közé. Párducz Mihály ezt a kerámiatípust az ún. csongrádi csoportra tartja a legjellemzőbbnek és formailag az üvegpoharakra vezeti vissza 57. A tál legközelebbi párhuzama Szeged Alsótanyán, 1903-ban az I. sírból került elő 58. A temetkezésről azt tudjuk, hogy a domb keleti részén lelték, a váz háton fekvő volt és az edényke mellett ácskapocs alakú koporsóvasalások is kerültek elő 59. Párducz Mihály ezeket a tálkákat hunkori fémedényekkel, így pl. a Szilágysomlyón előkerült tálakkal hozza kapcsolatba 60. A dorozsmai tál mégis egyedi típusnak számít, mert az alábbi párhuzamok mindegyikénél peremük alatt bekarcolt vonal vagy kannelura is van és kivétel nélkül szürke, vagy fekete a színük : Szeged Bilisics 61, Szentes Nagyhegy 62 és Újverbász 63. A hunkorban sok egyedi, különleges edénytípust ismerünk, a mi két edényünket is ezekhez soroljuk. A leletegyütteshez tartoznak még az eddigieken kívül: egy nyomott gömbformájú kék pasztagyöngy (I. t. 2.), egy ismeretlen rendeltetésű vastárgy (III. 1.1.) és egy vasrozsda által konzervált textildarab (I. t. 3.) 64. Ezek a tárgyak az előzőekhez képest számunkra nem bírnak különleges jelentőséggel, róluk itt nem is szólunk részletesen. Ш. Összefoglalás A Kiskundorozsma Kenyérváró dombról előkerült szórványleletek három csoportba sorolhatók. Egy részük megtalálható a későrómai, illetve a provinciába betelepült barbárok sírjaiban (üvegpohár, fülbevaló). Kiderült, hogy e tárgyak a pannóniai későrómai, továbbélő fém,- illetve üvegmüvesség termékei. A leletek második csoportja (agyagpohár, tál, fibula) az alföldi műhelyekben készülhetett. A borostyán kardgomb és ezüstcsat párhuzamait olyan leletegyüttesekben találtuk meg, melyekről egyértelműen bizonyítható, hogy leghamarabb a IV. század as éveiben idegen népcsoportokkal kerültek az Alföldre. A leletek döntő többségének párhuzamai a Csongrád Laktanya hunkori temető mellékletei között vannak meg (fibula, üvegpohár, agyagpohár, fülbevalók). A temető 55 Barkóczi L. Salamon Á kép. 2. A későrómai temetők kronológiai helyzetéhez uo Párducz M CXXX. t Párducz M Abb Leírása: Tömörkény I Párducz M XVI. t Párducz M típus, 342. Abb Párducz M CXXI. t Párducz M LXVTI. t Párducz M CX. t A textil-maradványt T. Knotik Márta, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főrestaurátora vizsgálta és határozta meg: konzervált, korrózióval átitatott 10X7 mm nagyságú textília két rétegben. A Z sodratú lánc- és vetülékfonalak anyaga növényi eredetű (a konzerválás miatt már nem vizsgálható). Szövése vászonkötésű, lánc- és vetüléksűrűsége 20 db centiméterenként. A vászon minősége a ma használatos lepedővászonhoz (Szeged régészeti adattár G minta) hasonló. 26

27 az V. század második negyedére korhatározható, tehát Attila-kori 66. Hozzá kell azonban tennünk, hogy a borostyánkorong és az ezüstcsat párhuzamai alapján a temetőben lehettek a század második felébó'l való sírok is. A dorozsmai szórvány leleteket azért tesszük közzé, mert a Duna és Tisza közötti terület Attila-kori történetéhez újabb adatot jelentenek anélkül, hogy akár etnikai, történeti kérdések mélyebb boncolgatásába kezdenénk. Leleteink ugyanis szórvány jellegük és kis számuk miatt a fönti szerény következtetéseken túl meggyőzó'désünk szerint többre nem alkalmasak. 66 IRODALOM Alföldi András 1932 Leletek a hun korszakból és ethnikai szétválasztásuk. AH IX. Barkóczi László Salamon Ágnes 1968 IV. század végi és V. század eleji üvegleletek Magyarországról. AÉ /75 Das Gräberfeld von Szabadbattyán aus dem 5. Jahrhundert. MittArchlnst Bona István 1971 A népvándorlás kora Fejér megyében. Fejér megye története az őskortól a honfoglalásig Die Archäologische Denkmäler der Hunnen und Hunnenzeit in Ungarn im Spiegel der internationalen Hunnenforschung. In: Austellungskatalog des Vorareberger Laudesmuseums. Nibelunglied, Bregenz Csallány Dezső 1961 Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken. AH XXXVIII. Hampel József 1900 Újabb hazai leletek az avar uralom korából. Lovas sír a pécs-üszögi pusztáról. AÉ A gávai sírlelet. AÉ Kovrig Ilona 1951 A tiszalöki és a mádi lelet. AÉ Nouvelles trouvailles de V e siècle découvertes en Hongrie. AAH X Kürti Béla 1978 Móra Ferenc ásatásai Dorozsmán. MFMÉ 1976/77 1. Szeged, László Gyula 1951 The Signifisance of the Hun golden Bow. AAH. I Lehoczky Tivadar 1897 A mezőkászoni gót sír. AÉ Megay Géza 1952 Hun-germán sírleletek a borsod-megyei Szirmabesenyőn. AÉ Nemeskéri János A gyöngyösapáti hunkori sír torzított koponyájának antropológiai vizsgálata. AÉ Párducz Mihály 1931 A nagy magyar Alföld rómaikori leletei. Dolg. VII Szarmatakori kardok Szeged környékén. AÉ 3. folyam 2. kötet Népvándorláskori ház Mohácson. AÉ A szarmatakor emlékei Magyarországon III. AH XXX Hunkori szarmata temető Szeged-öthalmon. MFMÉ Archäologische Beiträge zur Geschichte der Hunnenzeit in Ungarn. AH XI Die ethnischen Probleme der Hunnenzeit in Ungarn. StudArch I. Párducz Mihály Korek József Germán befolyás a Maros-Tisza-Körös-szög késő szarmata emlékanyagában. AÉ 3. folyam Pintér Sándor 1887 Nógrád vidéki régészeti kutatásokról. AÉ Pusztai Rezső 1966 A lébényi germán fejedelmi sír. Arrabona Párducz M , Barkóczi L. Salamon Á. 1974/ A cikket Nagy Margit lektorálta, hasznos észrevételeit és tanácsait ezúton is köszönöm. A grafikák Koncz Margit, a fényképek Nagy Czirok Anikó munkái. 27