Déry Attila: Építészeti emlékvédelem és korunk

Átírás

1 Déry Attila: Építészeti emlékvédelem és korunk 01

2 Az épített örökség védelme, vagyis a műemlékvédelem célja valamely már álló építmény vagy rom megőrzése, szűkebb vagy tágabb közösség számára. Ez az egyszerűen megfogalmazott cél jelentheti az építmény, rész vagy rom karbantartását és renoválását, részleges vagy teljes újjáépítését, részleges átalakítását, ismert állapotában történő megőrzését, védelmét külön-külön, de együttesen is. A gyakorlatban e fogalmak egymásba csúsznak. 02

3 Az épített örökség bármely elemét érintő beavatkozás alapkérdése, hogy mit akarunk megőrizni? Megőrzendő érték alatt valamely építmény történeti értékét hordozó elemeit értjük, ám ilyenkor annak eredetiségét vagy hitelességét hangsúlyozzuk. Épített örökséghez kapcsolódó értékként kezeljük azokat az akár kérdéses építészeti értékű építményeket is, amelyek valamely történelmi eseményhez vagy személyhez kapcsolódnak, illetve azokat jelképezik. Megőrzendő, megtartandó, helyreállítandó lehet tehát az építés-kori teljes épület-forma, azaz egy épület egésze, ideértve belső tereit is, egy vagy több részlet-forma: homlokzat, belső tér, képző- vagy iparművészeti elemek, alaprajzi- és tér-rendszer, nagy szerkezet statikai modellje, illetve leggyakrabban ezek keveréke. 03

4 A következő kérdés az, hogy milyen módon akarjuk véghezvinni beavatkozásunkat? A mód az építési toldási, helyreállítási, stb. munka jellegét jelenti. Akkor bonyolult e kérdés, amikor több építési korszak között kell választanunk és általában minél régebbi és számunkra minél értékesebb egy építmény, annál valószínűbb, hogy ezzel esettel állunk szemben. Ekkor el kell eldöntenünk, melyik korszakot részesítjük előnyben. A kézenfekvő válasz elvben a legkorábbi építési periódus feltételezve, hogy az történetileg és építészeti-esztétikai szempontból is a legértékesebb, és ugyanakkor használható is. A két feltétel általában nem erősíti egymást. Az egyházi épületek kivételével tipikus gond, hogy minél régebbi egy építmény, annál nehezebb változtatás nélkül használni vagy egyáltalán fenntartani. 04

5 Épületek avulása szociális viszonyaink, szokásaink, értékrendünk változásának következménye. Rendszerint a történeti és a használati érték kompromisszuma alapján döntünk valamilyen formában. Módunkban áll választani, sőt kell is választanunk, hogy mely úton indulunk el: egy korszak teljes egységű rögzítése, hozzáépítés és változtatás nélkül, egy korszak rögzítése, kortárs építészet elemeivel kiegészítve, több korszak elemeinek és maradványainak nem egyenértékű bemutatása, hozzáépítés és változtatás nélkül, több korszak részleteinek nem egyenértékű bemutatása, kortársi építészeti elemekkel bővítve, teljesen új építés, valamely valaha létezett építmény forma-és szerkezethű megoldásaival, a kortárs építészet anyagaival, teljesen új építés, a kortárs építészet eszközeivel, de a múlt stilizált elemeinek beépítésével. 05

6 A felsoroltak közül az első négy lehetőség a műemlékvédelem négy alapesete, az utolsó kettő az utánzás és az eklektizálás esete. Elvben könnyű dönteni. Gyakorlatban azonban figyelembe kell vennünk történeti, társadalmi, műszaki és nem utolsó sorban gazdasági szempontokat is, vagyis egyfelől gyakorlatban tekintettel kell lennünk a mai használat szociális követelményeire, az építtető tényleges lehetőségeire, a műszaki adottságokra és lehetőségekre, másfelől igazodnunk kell az épített örökség óvásának kialakult gyakorlatához a közízléshez, az érintett ingatlan tulajdonviszonyaihoz. 06

7 A következő kérdés a már álló épületet érintő beavatkozás módja; milyen eszközökkel visszük véghez tervünket? Látszólag ez is egyszerű kérdés, ám ha végiggondoljuk, beláthatjuk hogy a cél és az építészeti eszköz elválaszthatatlan egymástól. Úgy is mondhatjuk a cél és az eszköz azaz az építészeti megoldás azonos lényegű. Mivel valamilyen valós célú építményre törekszünk, annak anyagi jellegéből következően célunk nem elvi, testetlen bizonyítás, hanem valódi építészeti alkotás. Így a cél és eszköz helyet cserél; eszköz nélkül nincs cél sem. Ez az elmélet és a gyakorlat számtalan ellentmondásának forrása. Az eszköz kérdését kezdettől megterheli a műemlék-helyreállítási gyakorlat folyamatos változása is. A polgári világ szervezett műemlékvédelme fennállásának bő másfél évszázada alatt az eredetit felülmúló, minta-értékű helyreállítástól, a múltba beleérző mértékletes újjáépítésen, toldáson és átalakításon át a megmaradt emlék rögzítésének és megkülönbözethetően új eszközökkel való kiegészítésének puritánizmusáig fejlődött. 07

8 A helyreállítás állandó gondjai az idővel kapcsolatosak. Ezek: a múlthoz fűződő kapcsolat változása, a relatív idő idő megjelenése a művészettörténetben, az eszközök jelentésének és presztízsének állandó módosulása, az ízlés folyamatos változása. Bármiféle emlék-védelem folyamatában a tudomány helyzete ellentmondásos. Az emlékek védelmét művelők működésükkel állandó megoldásra törekszenek egy változó világban. Ez azt jelenti, hogy nem koruk és társadalmuk értékítéletét fejezik ki és nem működnek társadalmuk teljes egyetértésével. A hiányzó felhatalmazás és az ismert viszonyok rögzítésének vágya együtt doktrinerséghez vezet mert ez alap és fogódzó a hiányzó társadalmi háttérrel szemben. E logika eljutott ahhoz a végső következtetéshez, hogy a tudomány, mint olyan független és a társadalom felett áll. 08

9 A kérdésekre nem létezik egyszerű elvi és pláne változatlan válasz. Csak akkor kerülhetjük el e hibákat, ha tanulunk a múlt tévedéseiből. Amit tudnunk kell 1. Bennünk, környezetünkben, társadalmunkban folyamatosan változik múltunk iránti érdeklődésünk iránya, hangsúlya és tartalma, folyamatosan változik múltunk megítélése, folyamatosan változik az építészeti stílusok értékelése. Ezzel együtt állandóan módosul ízlésünk, arányérzékünk, tempóérzékünk, színérzékelésünk is. 09

10 2. Minden építészeti feladat azzal a céllal jön létre, hogy kifejezzen bennünket, létező konfliktust old meg, elkészülte után, használatba vétele aktusával a múlt részévé válik. Az olyan építészet, amely nem a maga korát fejezi ki, nem a maga korához idomul, nem saját kora eszközeivel dolgozik, nem eleven feladatot lát el, az nem építészeti alkotást hoz létre, hanem kulisszát készít. 010

11 3. Az építészeti stílusok, formák, irányzatok között nincs fontossági, érték- vagy jelentőségi sorrend, nem épített megfelelői a korszellemnek, azaz nem a filozófia, irodalom, zene, képzőművészet kőbe foglalt kifejezései, nem időhatárok között hitelesek, vagyis a relatív idő nem értékhatározó. A stílus elnevezések jobb híján alkalmazott, tág terű összefoglalásai bizonyos szerkezeti, alaprajzi, tömegképzései és formai jegyeknek, amelyek történelmi korszakokra jellemzők, de amelyek nem csak jellemző időhatárok között létezhetnek. 011

12 4. Az építészeti érték alapja valamely épület tényleges használhatósága, jelképi és formai értéke, eseményekhez vagy személyekhez való kötődése. Minden építészeti alkotás értéke folyamatosan változik. Az első kettő tartós hiánya végül az épület eltűnéséhez vezet. 012

13 A fentiekből következik, hogy csak olyan építményt őrizhetünk meg, amelynek számunkra értéke van, vagyis a megőrzés eszköze az értékadás, időben változik az épített örökség bemutatásával szemben támasztott igény, időben változik az épített örökség védelmének fogalomrendszere, így az eredetiség és a hitelesség fogalma is, építészeti, műszaki társadalmi és történelmi okok miatt az épített örökség valamennyi elemének kezelése ideértve a minden beavatkozás minden lehetséges módját egyedi probléma, amelyet építményenként egyedi megközelítéssel lehet megoldani, olyan beavatkozás az épített örökség bármely elemének sorsába, amely e munkát nem építészeti céllal és az építészet tárgyaként kezeli, hanem elvek igazolásaként, nem alkalmas az építmény megőrzésére, továbbá elfogadhatatlan és társadalomellenes, 013

14 az épített örökség valamely elemének sorsába csak az lehet sikeres beavatkozás, amely egységes építészeti kompozícióra törekszik, a múlt megőrzésének és bemutatásának eszköze a formai és anyagbani hűség; korunk eszközeivel múltat tettetni, stilizálni, jelezni kudarcra ítélt, sikertelen megoldás, régi építmények toldása és bővítése csak az éppen megélt kor eszközeivel lehet hiteles és sikeres. Más szóval: Régi kor hiteles alkotásán, benne vagy mellette csak korunk hiteles, őszinte és saját eszközeit vállaló kiegészítése, beavatkozása, toldása, átalakítása, megerősítése, stb. elfogadható. 014

15 Ipari környezet, ipari épület Bochum, Jahrhundertenhalle Kalrl-Heinz Petzinka, Thomas Pink 015

20 Ipari környezet, ipari épület Brasschaat, lakótorony Jo Crepain 020

21 Ipari környezet, ipari épület Brasschaat, lakótorony Jo Crepain 021

22 Ipari környezet, ipari épület Braunschweig, víztorony-átépítés Thomas Wenzig 022

26 Ipari környezet, ipari épület Hamburgi pályaudvarból múzeum Josef Paul Kielhues 026

29 Ipari környezet, ipari épület Drezda, Pályaudvar Foster és tsa. 029

36 Ipari környezet, ipari épület Saint-Nazaire LIN Finn Geipel + Giulia Andi 036

44 Ipari környezet, ipari épület Moers Ipari központ Wolfgang Felder, Artur Mandler 044

45 Ipari környezet, ipari épület Moers Ipari központ Wolfgang Felder, Artur Mandler 045

46 Berlin, történeti környezetben új Berlin, Cafe Nalbach & Nalbach 046

47 Történeti környezethez új Frankfurt, Vor- und Frühgeschichtliches Museum Josef Paul Kielhues 047

54 Berlin, történeti környezetben új Berlin, svájci követség, bővítés, Diener & Diener eredeti: Friedrich Hitzig, 1870 tűzfal-relief: Helmut Federle 054

57 London, történeti környezethez új London, British Museum Foster and Partners 057

63 Átalakítás Caceres, lakóépület átalakítása múzeummá Maria José Aranguren Lopez, José Gonzales Gallegos 063

70 Átalakítás Chevennay, lakóház Guillaume Terver 070

71 Átalakítás Chevennay, lakóház Guillaume Terver 071

72 Átalakítás Fitero, kolostor-könyvtár Miguel Alonso Del Val, Rufino Hernández Minguillón 072

79 Átalakítás Girona, egyetem Josep Fuses, Joan Maria Viader 079

84 Átalakítás Hammelburg, bank Bieler, Schick, Wlodarsch 084

85 Toldás Las Palmas, Tengerészeti múzeum Fuensanta Nieto, Enrique Sobejano 085

88 Módosítás Lucca, múzeum Pietro Carlo Pellegrini 088

94 Módosítás Montpellier, egykori Szt. Ursula-kolostorból balettintézet Florence Lisky, Pascal Rollet 094

95 Módosítás Montpellier, egykori Szt. Ursula-kolostorból balettintézet Florence Lisky, Pascal Rollet 095

96 Átalakítás és új karakter Moritzburg in Halle Nieto, Sobejano Arquitectos (+ D. Landt, V. Manrique, N. Nolting, O. Syrbe, S. Sasse, M. Ubarrachena, U. Brunner, S. Euen) 096

102 Átalakítás és új karakter Müncheberg, Mária-templom Klaus Block 0102

106 Beépítés Peñafiel, bormúzeum Roberto ValleGonzales 0106

107 Beépítés Peñafiel, bormúzeum Roberto ValleGonzales 0107

108 Kisebb hozzáépítés Sligo, bíróság McCullough Mulvin Architects, Niall McCullough, James McCarthy 0108

109 Teljesen új funkció az eredeti jellegben Trier, St. Maximin kolostortemplom-átalakítás sportközponttá Alois Peltz, Gottfried Böhm, Dieter G. Baumewerd 0109

110 Teljesen új funkció az eredeti jellegben Trier, St. Maximin kolostortemplom-átalakítás sportközponttá Alois Peltz, Gottfried Böhm, Dieter G. Baumewerd 0110

111 Eredeti hangulat, semleges funkció Veenhuizen egykori dologházi épületek Atelier Kempe Thill 0111