NAGYKÖRŰ A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA. Újraszentelés

Átírás

1 NAGYKÖRŰ ÁRA: 290 Ft A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT LAPJA Május Újraszentelés Szobor szentelés Alternatív munkaerő piac Önkormányzati hírek Polgárőrség a faluban Tartalom Kampány a fenntartható fejlődésért Helyi termelés, helyi fogyasztás Megjött a kisbusz Iskolai, óvodai hírek Pünkösd Aranyérmes pálinka Tájházi programok Tanulni, mert megéri

2 Jánoska Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a gyónási titok, a haldoklók, a hidak, a hajósok és a tutajosok védőszentje A Szent János közben található szobor ismét régi fényében tündököl, hiszen a Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium, valamint az önkormányzat jóvoltából felújították és május 16- án szombaton újraszentelték. A templomi mise után igen sokan gyűltek össze a szobor körül, amit Pálfi János tisztelendő úr szentelt újra. Ezután dr. Veres Nándor polgármester köszöntötte az egybegyűlteket és köszönetét fejezte ki a szobor felújításában közreműködőknek, majd Lőrinczné Szilágyi Erzsébet Judit egyházi dalokat énekelt. Nepomuki Szent János életútját Tótáné Pető Rózsa méltatta. Nepomuki Szent János, népünk ajkán többfelé Jánoska, Csehország patrónusa, a Jézus-Társaság egyik mennyei pártfogója, egyúttal a középeurópai, magyarországi barokk jámborság, népi vallásosság kiváltságos alakja ( ).János falusi parasztszülék kései gyermekének született. Pap lett belőle. Fényes tehetsége, jámbor élete hamar kitűnvén, a prágai székesegyház kanonoka, hitszónoka, a királynak alamizsnaosztogatója, az erényes királynénak pedig gyóntatóatyja lett. A kegyetlen természetű király Jánostól meg akarta tudni, hogy felesége miről gyónik neki, de hiába faggatta. János elzarándokolt a boleszlávi búcsújáróhelyre, ahol eljövendő, előrelátott újabb szenvedéseihez Mária segítségét kérte. Visszatérvén Prágába, a király megfenyegette: hallod-e pap, meg kell halnod, ha mindjárt elő nem számlálsz mindent, valamit néked gyónt Johanna. Haszontalan minden mentséged, el kell veszned. Az Istenre esküszöm, vizet iszol. Ezzel előre jelezte, hogy milyen halállal akarja elemészteni. Elközelgetvén az éjszaka, kivezetteték Szent János a Moldava vizén való hídra, és megkötöztetett kezekkel és lábakkal, a király parancsolatja szerént, kegyetlenül a Moldava vizébe vetették. Krisztus Urunk mennybemenetele előtt való éjszakán, esztendőben. Így nyeré el a mártíromságnak koronáját. A Művészeti Alapiskola növendékei Surányi István vezetésével, kamarazenével kedveskedtek az érdeklődőknek, majd a szobor történetéről, felújításáról Dr. Antal Jánosné dr. Czétényi Piroska Nagykörű Díszpolgára beszélt, hiszen Ő nagyon sokat tett azért, hogy eljöjjön a mai nap. Az avatás és újraszentelés után a kompnál folytatódott a rendezvény. Terített asztal fogadta a vendégeket, volt itt mangalica szalonna, hagyma, uborka és paradicsom is. Aki megszomjazott az olthatta szomját vörös borral, almalével, vagy ásványvízzel. Az ünneplőket csodálatos kép fogadta a folyón, hiszen 50 kis tutajon mécsesek égtek és úgy csordogáltak le a vízen. Nagyon jó volt ma nagykörűinek lenni, hiszen a szervezők kitettek magukért. Gratulálunk nekik! A szent mártír halálát, melyet annyira kívánt titkolni Venceslaus, az Isten mindjárt csudák által kijelentette, és dicsőségessé tette: legottan a szent mártír testét a mennyei világosság körnülfogá, s az egész Moldava vízén ékesen tündöklő égő gyertyáknak számtalan sokasága láttaték úszkálni. Ahol pedig a szent mártír teste lassan-lassan a víz színén folydogál vala, ott magasabban kitetsző fáklyáknak és szövétnekeknek sokasága tündöklött, melyek szép renddel késérvén a szent testet, annak mintegy temető pompát és tiszteletet tettenek. Egy barokk szentkép ezért magasztalja a 109. zsoltár szavaival: De torrente in via bibet, propterea exaltabit caput. Magyarul: a patakból iszik az úton, azért emeli magasra fejét. 2

3 NAGYKÖRŰ MÁJUS -Burkolók, gyümölcstermesztők, halászok, kályhások és traktorosok Alternatív munkaerő-piaci program a Közép-Tisza mentén A Nagykörűért Alapítvány - április 29-én, szerdán a Művelődési Házban a TÁMOP / számú, fenti című projekt nyitórendezvényét tartotta. A program képzési helyszíne Nagykörű és Tiszabura. A képzés célja: olyan tudást adni a résztvevőknek, melyek a fenntartható fejlődést, a helyben való megélhetést alapozzák meg a Közép-Tisza mentén. A pályázat a következő OKJ szakmák fatermékgyártó, tetőfedő, hidegburkoló, cserépkályha-és kandallóépítő, gyékény-,szalma-,csuhétárgy-készítő, gyümölcstermesztő, mezőgazdasági gépkezelő, bionövénytermesztő, méhész és halász megszerzését teszi lehetővé. Sajnos ezekből nem mind indulhatott el képző intézmények hiányában. A konferencia résztvevőit Dr. Verse Nándor a Nagykörűért Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte, majd arról beszélt, hogy Segély helyett, munkát kell adni az embereknek. Tiszabura halmozottan hátrányos, míg Nagykörű csak hátrányos helyzetű település. A Tisza menti települések zöme elöregedő, elszegényedő, vállalkozóktól mentes falu. A tanult emberfők elhagyják szülőfalujukat, és akik maradnak azok többnyire alacsony képzettségűek, szegények, nincs tőkéjük. Akinek nincs pénze, vagy befolyásos nagybácsija, az csak a munkaerejét tudja eladni. A kérdés az, hogy tudunk e nekik esély teremteni, vagy sem. Mi ezzel a programmal ezt kívánjuk elősegíteni. Az elmúlt húsz évben minden terméknek és szolgáltatásnak relatíve csökkent az ára, kivéve a képzett munkaerőt. Akinek tudást adunk, annak esély is adunk a felemelkedésre. A program indítása előtt felmérést végeztünk, hogy milyen szakmákban képezzünk embereket. 37-en kezdték meg tanulmányaikat, Tiszaburán 9 hidegburkoló, Nagykörűben 16 gyümölcstermesztő, 4 cserépkályha- és kandallóépítő, 3 halász és 5 traktoros. Sajnos nem tudtuk elindítani a biokertész, a tetőfedő, méhész, fatermék-gyártó, gyékény és csuhé termékkészítő képzéseket, mert nem találtunk olyan oktatókat, akik ezek tanítását vállalták volna. Annak ellenére, hogy a Tisza két partján fekszik Tiszabura és Nagykörű, a jelenlegi nem az első közös projekt. Bura nagyon sok pályázaton vesz részt, hogy a halmozottan hátrányos település számára minél több támogatáshoz jusson. Farkas László polgármester a Szakmával a hátrányok leküzdéséért, a tiszaburai romákért című előadásában a következőkről szólt. A háromezer lelket számláló településen mára a romák aránya elérte a 2/3-ot, és ezeknek az embereknek nincs

4 munkájuk. A rendszerváltás óta felnőtt egy olyan generáció, aki a szüleit is csak hébe-hóba látta dolgozni, hiszen megszűntek az olyan munkahelyek, ahol a romák dolgozhattak, ezáltal megkeresték a kenyérre valót. Az óvodában és iskolában a roma gyerekek aránya %. Négyszázan iskolások, 150-en óvodások, de bővíteni kellene a csoportok számát legalább kettővel, hogy minden gyereket föl tudjunk venni az óvodába. A kilenc burkolóból hatot tovább foglalkoztatunk, de a többieket is bevonjuk a munkába. Többségük már rendelkezik szakmával kőműves és reméljük, hogy a tanfolyam elvégzése után már az elsődleges munkaerő piacon is megállják majd a helyüket. A tanulás szerepe az elhelyezkedésben - címmel Vincze Renáta a SZTÁV Felnőttképző zrt. Szolnoki Regionális Kirendeltségének vezetője beszélt. A cég 35 éve, a szolnoki kirendeltség pedig hat éve van jelen a felnőttképzésben. A piac igényeit figyelembe véve az ország egész területén dolgozunk, a gazdasági élet változásaihoz igazítva folyamatosan bővítjük képzési szolgáltatásainkat. A hidegburkoló és kályhás szakmák képzésében 13-an tanulnak, összesen ötüknek van már valamilyen szakképzettségük. A tanulásnak nagyon-nagy szerepe van az elhelyezkedésben, hiszen ha valaki jól elsajátít egy szakmát, és becsületesen dolgozik, azt keresik, annak mindig van munkája, nem kell félnie a jövőtől. Egyedi képzési szükségletek a nagykörűi projekt tükrében Polacsek Lajos a Kecskeméti Regionális Képző Központ képzési igazgatóhelyettese szólt arról, hogy miként járulnak hozzá a térség foglalkoztatottsági helyzetének javításához, a folyamatosan változó igényekhez alkalmazkodó képzések és szolgáltatások magas színvonalú megvalósításával. Egyedi és sajátos igényekre felépített képzésekre van egyre inkább szükség, és ezt nekünk kell megvalósítani. Néhány évvel ezelőtt még nem lehetett volna arról szó, hogy három fővel indítsunk el egy képzést, mint itt a halász, vagy öt fővel a mezőgazdasági gépkezelőt. A felnőtt képzés csak így fog működni, hiszen mindenütt sajátos és egyedi igények vannak, mint például a 16 fős gyümölcstermesztő tanfolyam. Ezt a tanuló felnőtteknek ki kell használni, hiszen kis csoportban még jobb az oktatás hatékonysága. Lemorzsolódás nincs és ez nagyon fontos, ez a felnőttképzésben minőségi fokmérő. Fontos, hogy OKJ-s bizonyítványt kapnak, ami egyenértékű egy szakmunkás bizonyítvánnyal. Higgyék el, a legjobb befektetés a tanulás! Megélhetési lehetőség Nagykörűben. Túri Tibor okleveles kertészmérnök, helyi gazda - 15 ha cseresznye, egy-egy hektár meggy és alma, 6 ha körte, 1.5 ha fóliatelep, továbbá vírusmentes árú-termelő faiskola - dicséri szakértő gazdálkodását. A 16 gyümölcstermelőt Ő oktatja. Megfelelő munkaerőre, ma Magyarországon nagy szükség van, sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A családfőknek jó példát kell mutatni a fiataloknak, hogy itt maradjanak, itt éljék le az életüket. Engem, mint gazdálkodót három dolog befolyásol: az időjárás, a piac és az euró árfolyam. Jó kezdeményezésnek tartom a programot, mert itt lehetőséget, esélyt kapnak az emberek. Hogyan élnek vele? Az egyedül rajtuk múlik. A szakmai és a humán támogatást itt megkapják, de az alapvetően rajtuk múlik, hogy mennyire tudják ezt majd kamatoztatni. Nagykörűben nagyon-nagy szükség a van a középszintű szakmai tudásra, ami azt jelenti, hogy egy kicsit érteni kell a cseresznye és a gyümölcsneveléshez. 800 órát kell fél év alatt oktatni, ami nem kis dolog a hallgatók szempontjából. Az anyag nagy és szükség van az elméleti és gyakorlati képzésre is. Ez egy hosszú távú befektetés, de megéri. Nekem nagyapám azt mondta, hogy amíg lehet fát ültetni, azt kell tenni. Sokszor nem saját érdekből kell ezt tenni, hanem annak érdekében, hogy a gyermekei és unokái majd ebből profitálni tudjanak. A projektben végzett szociális munka. Márkusné Antal Julianna, szociálpedagógus, a projekt szociális munkása, aki a képzésben résztvevők szociális és mentális problémáinak enyhítésével foglalkozik. Nagykörűben 1071 munkaképes korú lakos él és ebből márciusban 145 a regisztrált munkanélküli. Tiszaburán ez egy nagyon megdöbbentő adat: 1800 a munkaképes lakos

5 és 700 fő az állásnélküli. A munkanélküli kapcsolatai beszűkülnek, személyiségük leépül, fölöslegesnek érzik magukat. A család ezt egy ideig tolerálja, de nem sokáig. Főleg akkor van baj, ha a családfő kerül ilyen helyzetbe. A nők ezt is jobban átvészelik. A programban résztvevőkkel elbeszélgettünk, megismertük őket, majd elkészítettük a szociális helyzetfelmérést és az együttműködési tervet, amelyben célokat határoztunk meg. Az egyéni szolgáltatási tervben is célokat tűztünk ki, felmértük a kockázatokat. Családlátogatások alkalmával egyéni kezeléseket is megvalósítottunk. Rendszeresen tartottunk csoportfoglalkozásokat, ahol az önismeretet és a személyiséget fejlesztettük. A csoport összetétele: 17 nő, ebből öt nagycsaládos és tőlük ez nagy szó, hogy kimozdultak otthonról. Példát tudnak mutatni a többieknek és a családnak is. A romák száma 24, 50 éven felül hatan vannak, míg az alacsony iskolai végzettségűek száma 17. Tizenöten, már rendelkeznek szakmával is. A hallgatóknak nem kell utazni, hiszen a képzés helyben történik, fontos, hogy azt lévők lehetőséget láttak maguk előtt, hogy tanulhassanak, ezáltal dolgozhassanak majd. A népi mesterségek újjáéledéséről Merk Péter iparművész, oktató szólt. A Művelődési Ház előterében a helyi termékek kiállítása mellett, láthattuk a cserépkályha készítéséhez használatos eszközöket, a kályha darabjait, a csempéket, az ajtót, stb. Négy cserépkályha és kandallóépítő ismerkedik e szakma szépségeivel és természetesen a piszkosabbik oldalával is. A kéz úgy működik, mint egy szerszám. Nekünk kályhásoknak nemcsak a sarat kell tudni megkeverni, hanem terveznünk is kell a kályhát, hogy jó is, szép is legyen, ráadásul működjön is, vagyis melegítsen. A hagyományos szerszámok már nem kaphatóak, ezért egy kováccsal kellett elkészíttetni a kályhás kalapácsokat. A ház előterében a falon már látható az a rajz, hogyan néz majd ki, ha elkészül a fatüzelésű cserépkályha, amely befűti a teret. Egy cserépkályha, egy kandalló mellé oda lehet ülni, melegíthetjük fájós tagjainkat, de gyönyörködhetünk a pattogó tűzben is. A hallgatók most még nagyon kezdők, de ne feledjük: A hamu alatt még ott van a parázs! Vaka Kampány a fenntartható fejlődésért Nagykörűben - címmel pályázatot nyert a Nagykörűért Alapítvány. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásban részesítette. A környezetszennyezés, az éghajlatváltozás életünket, mindennapjainkat alapjaiban változtatja meg. Átalakítja gazdálkodásunkat, fogyasztásunkat és általános szokásainkat. A változás gyors, alkalmazkodnunk és fel kell készülnünk rá. A program alapkérdése és célja, hogy hogyan lehet helyi szinten a közösség szükségleteit, helyi erőforrásokból kielégíteni, közben e folyamat környezeti pozitívumait is felismerni. A kampány célja, hogy népszerűsítse a helyi lakosok körében a helyi termékek vásárlását, mert ezzel a mellett, hogy megerősödnek a helyi közösségek és a helyi gazdaság, a környezeti terhelést is csökkenteni tudjuk, hiszen 50 kilométeren belül megtermelt, gazdát cserélt és elfogyasztott árúról beszélünk. A pályázat szemléletformáló, a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző céllal íródott. A program végrehajtása elkezdődött. Fenntartható Faluműhely sorozatot szerveznek, ahol előadók közreműködésével, a fenntarthatósággal kapcsolatos információk szerezhetők meg. Az egyik ilyen előadás április 20-án, hétfőn volt a nagykörűi Tájházban, ahol délután kemencés kenyérlángost sütöttek és kóstoltak a résztvevők, majd a programot ismertette ifj. Barát József. Ezt követően Dr. Veres Nándor polgármester tartott vitaindító előadást: - A helyi termékek és a helyi gazdaság útjában álló akadályok és azok elhárításának időszerűsége és szükségessége címmel. Elmondta, hogy a kis közösségek életben maradása, az

6 NAGYKÖRŰ MÁJUS Az ilyen gondolkodásnak nagyon nagy haszna van, hiszen ez lenne az érdekünk. Egy kis közösség úgy működik gazdaságilag, mint az ország. Azok a pénzek, amelyek kikerülnek a rendszerből azok másokat, gazdagítanak majd, de ha minél többet itt tartunk, akkor az itt élők javát szolgálják majd. A legnagyobb kérdés, hogy kinek az örömére és hasznára hasznosítják a természeti erőforrást, legyen az termőföld, termálvíz, vagy maga az emberi munkaerő. Ebben vagyunk mi nagyon gyengék. A politikai szándék, vagy akarat lehet nagyon-nagy segítség, de akadály is. Varga György a Goral Kft-től - A helyi termék és a környezeti állapot összefüggéseinek eseti feltárása, az extenzív kecsketartás és kecsketej feldolgozás bemutatása helyi példán keresztül címet viselő előadás képes bevezetőjében szólt az alapanyag előállításról kecsketej -, az alapanyag feldolgozásáról sajt -, és a piacra való jutásról. hogy lesz még élet falun, tanyán az önmagában is szolgálhatja a fenntartható fejlődést. A vidéki ember ösztönösen így gondolkodik. Fontos cél, hogy vidéken mindenütt legyen helyi termék, amiből sajnos alig van. Az akadályok között említette, hogy a falvakban szinte nincsenek állatok, nem lehet tejet kapni, nem lehet húst venni, amit helyben termelnek. Már az is cél, hogy olyan terméket állítsunk elő, ami még nincs feldolgozva. Következő lépcső, hogy ezeket, a termékeket feldolgozzuk, hogy minél több jövedelem maradjon helyben. Akadály: a mezőgazdasági termelés szerkezete, másik a tőke hiánya, az, hogy nagyon kicsi az összefogás a termelők között, és az érdekérvényesítésben is nagyon gyengék vagyunk. Tudják-e az emberek, hogy mit jelent az, ha helyi terméket vásárolnak és mit jelent az, ha a szupermarketben költik el a pénzüket? A számok nagyon beszédesek. Kiszámoltuk, hogy egy doboz 12.5 %-os alma-lé 190 Ft. A 11 forintos lé-alma árból az alma ára Ft, ennyi jutott a termelőnek. Nem sok, ugye? Az 5 literes 100%-os alma-lé Ft. 40 liter 12.5%os levet kellene ahhoz megvenni, hogy az alma mennyisége ugyan annyi legyen, mint a 100%-osban. Ennek az ára: Ft. Ebből 88.- Ft kerül a termelőhöz. Az öt literesből pedig szinte minden forint helyben marad. Ugye mekkora a különbség? Sajnos szinte minden terméknél ehhez hasonló különbségek keletkeznek. Magyarországon ez a helyzet ma. Egy példa Svájcból. Egy magyar szakember került egy iskola gazdaságvezetői székébe és pár hét után ment az igazgatóhoz, hogy milyen nagy megtakarításokat tudnának elérni, ha a termékek jó részét nem helyből, hanem külföldről szereznék be, ahol jóval olcsóbb. Mondta az igazgató, hogy mi nem így gondolkodunk. Amit be tudunk szerezni helyben, azt itt vesszük meg, ha itt nincs, akkor megnézzük, hogy a környékeken van e, ha ott sincs, akkor van e az országban. Ha nincs, akkor nem vesszük meg. Egy hollandiai telepen egyszerre 3 ezer kecske van fejés alatt egy nagy zárt épületben. Összesen 7 ember dolgozik a telepen, szinte minden gépesített, háromszor fejnek egy nap, ezek a kecskék tejgyárak. Egy szabadban tartott kecske tartásához 0.2 hektár szükségeltetik, a holland farmra 600 hektár terményét kell beszállítani. Földjük nincs, mert fertőzött a terület, így szabad állattartás szinte nincs is. Ezzel szemben az ártéren legeltetett boldog kecskék szinte mindig szabad levegőn vannak, jól érzik magukat, a tejük és a húsuk is egészen más ízű. Sokkal, de sokkal jobb. A körei telep másfél hektáros, itt őrzi a villanypásztor őket ahol a szállásuk is, van, de nagyon keveset vannak bent. Tavaly a legeltetési idő alatt a takarmány költsége nulla volt, a kecske gazdaságilag is nagyon megéri, hiszen évente kb. 500 liter tejet ad, egy anyakecske kg, testsúlyának több mint tízszeresét visszaadja tejben és akkor még a szaporulatról nem is beszéltünk. Hollandiában fejés után azonnal 4 fokra hűtik a tejet, míg mi a tőgy-meleg tejet pasztőrözzük, ez is energiakímélő.

7 A termékek összehasonlításánál a nagykörűi javára billen szinte mindig a mérleg nyelve. Ezt követően két rövidfilmet tekinthetnek meg az érdeklődők: - Az önfenntartó falu két eltérő példája: Visnyeszéplak kulturális modell; Rozsály szociális modell címmel. Rozsály a magyar-román határ mentén található. Itt szinte mindenki dolgozik, ki ezt, ki azt. Nem kapnak az emberek segélyt, hanem dolgoznak a pénzért. Cserébe kapnak tüzelőt, élelmiszert és ezek árát majd levonják tőlük. Visnyeszéplak Baranya és Tolna határán fekszik mondta Balogh Péter. Itt egy kis közösség él, maguk építkeznek, termelnek, sütnek, főznek és ezeket egymás között, cserélgetik. TV nincs, út nincs, mégis megvannak. Április 24. pénteken ellátogattak Galgahévízre, a Galgafarm Ökofaluba, ahol megismerkedhettek a 90-es évek eleje óta ott folyó munkával, ahol 300 hektáron teremtették meg a vegyszerektől mentes, ökológiai élelmiszer előállítás feltételeit. Varga Géza a Gaia Alapítvány elnöke előadásában elmondta, hogy a gondolat már a 80-as években felvetődött egy baráti társaságban ban indítottunk itt egy Népfőiskolát ahol a fenntarthatóságról, a megújuló energiáról, az ökológiai gazdálkodásról szóltunk a Galga-menti emberekhez. Több mint száz helyi lakos úgy döntött, hogy alapítsuk meg a Galgafarm Első Magyar Organikus Mezőgazdasági Szövetkezetet. A turai kubai-magyar Barátság Tsz-ből hoztuk ki a vagyonrészt, ami 8 millió forintot tett ki. Ebből 3 millióért trágyát hoztunk ki, mindenki bolondnak nézett bennünket. 360 hektár föld szakadt a nyakunkba, nekünk 80 hektár elegendő lett volna, hogy egy 50 családra tervezett ökofalu lakóit ellássuk élelmiszerrel. Mi nem akartunk exportálni bio-terméket, de senkinek sem mondhattuk, hogy nem kell a földje óta van némi kis nyereségünk is, keletkezik évente. Egy biztos, hogy közel 20 éve nem használunk vegyszereket és láss csodát, így is lehet termelni. A mezőgazdasági alapanyag előállítása mellett a fogyasztásra is kiterjed a tevékenységünk, hiszen tej, zöldség-gyümölcs, malomipari és húsfeldolgozó kisüzemünk is van. Készítünk túrót, vajat, sajtot, különböző lekvárokat, bodza és céklalevet, szendvicskrémeket és a malomban állítjuk elő a különböző liszteket. A megtermelt ökológiai minősítésű élelmiszerek feleslegét értékesítjük, de a cél, hogy elsősorban a falu lakóit lássuk el vele. A forgalmazást elsősorban bio piacokon végezzük, hogy a vevőkkel közvetlen kapcsolatba legyünk. Az élelmiszergazdasági háttér létrehozása után közel 10 hektáros területen hozzákezdtünk a zöldmezős ökofalu építéséhez, amely 60 családnak ad majd otthont. Saját vízművünk van - amely 180 méter mélyről hozza fel az iható tiszta vizet - és a hozzá kapcsolódó nádgyökérzónás biológiai víztisztítóval is rendelkezünk. A jó gyakorlat megismeréséhez és átvételéhez szükséges személyes elkötelezettség megszületéséhez elengedhetetlen a jó példák megtekintése, ezért öt alkalommal Tájbejárást szerveznek. A hőenergiát saját bio-szolár (300 kwh falegázosító kazánkapacitás és 230 négyzetméter napkollektor ez utóbbit az idén szerelik föl) fűtőmű adja majd a lakásoknak. Különböző szélkerekeket is felállítunk majd, ami segít az energiaellátásban. Ezen a télen már négy család lakott kint, most öt ház épül, valamint egy 16 lakásos sorház. A falszerkezet vályog és szalma, majd újra vályog, a hő-veszteségük ezeknek, a házaknak, vagyis a k értékük: , a magyar szabvány: Tehát a hőszigetelés ezekkel, a természetes anyagokkal ötször olyan jó, mint a különböző építőanyagoké. Az épületek fedésére a nád a preferált, az elfogadott a bontott, vagy az új cserép, de a sorház teteje fazsindelyből készül. Az alap: 40 cm sávalap és az kap egy 70 centis betonkalapot, majd a szigetelést és onnan indul a természetes anyagok felhasználása. A házakban a hidegburkolat alá padlófűtés kerül, míg a szobákban falfűtést alkalmazunk. Néhány szó az árakról: egy telek ára Ft/négyzetméter, a sorházban egy kulcsrakész lakás négyzetmétere 208 ezer forintba kerül majd. Az ökofalu gondolat lényege, hogy az emberi alapszükségletek, mint a tiszta és egészséges élelem, ivóvíz, valamint a hajlék iránti igényüket igyekszik kielégíteni oly módon, hogy az ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásaink ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanánk. Fotók: Varga Judit V. Kálmán

8 A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T H Í R E i Április 27-én hétfőn délután ülést tartott Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. Dr. Veres Nándor polgármester beszámolt a két testületi ülés között történt időszak fontosabb eseményeiről. Módosították a évi költségvetést, majd elfogadták annak zárszámadását, és beszámolót hallgattak meg a múlt évi belső ellenőrzésről. Meghallgatták és elfogadták a szociális támogató központ évi szakmai beszámolóját is. Csapó Pálné a Szolnoki Kistérségi Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Besenyszögi Központjának vezetője elmondta, hogy az ember élete során bizonyos életszakaszokban és élethelyzetekben mások segítségére szorul, ezekben, az esetekben van szükség a szociális szolgáltató központ által nyújtott ellátásokra. Az intézmény hét településen a következő szolgáltatásokat nyújtja: étkeztetés, házi és jelzőrendszeres segítségnyújtás, idősek klubja, családsegítő és gyermekjóléti, tanyagondnoki szolgálat, idősek otthona, valamint közösségi ellátás pszichiátriai és szenvedélybetegek számára. Az Idősek Otthonában az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt elsősorban a nyugdíjkorhatárt betöltött emberek ápolását, gondozását végezzük. Tavaly január 1.-től az ápolást-gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó szabályok több ponton változtak, szigorodtak. Akinek a gondozási szükséglete nem haladja meg a napi 4 órát, idősek otthonába nem vehető fel ezt egy szakértői bizottság állapítja meg házi segítségnyújtás igénybevételére jogosult. A nagykörűi munkatársakkal jó a kapcsolat, feladataikat a szociális munka etikai kódexében foglaltak alapján látják el. A munkatársak képzésére, továbbképzésére nagy hangsúlyt fektetünk. A szociális ellátás díjairól, ingatlanrész eladásról, szolgálati lakásbérleti jogviszonyának meghosszabbításáról is döntött a testület. Az idei év külterületi növényvédelemről Debreceni László a Mezőgazdasági Bizottság elnöke beszélt. Tavaly az önkormányzat fizette ki a permetezés költségét, amit a tulajdonosoknak be kellett volna fizetni, de ezt sokan nem tettét meg, mintegy 1.5 millió forint még hiányzik. Az idén 6.5 millió Ft-ba kerülne a védekezés, de ezt az önkormányzat nem tudja felvállalni. Ezt a költséget annak a 900 tulajdonosnak kell befizetni, akiknek cseresznye és meggyfájuk van, hiszen a haszon is az övéké lesz. A dolog sürgős, hiszen májusban meg kell kezdeni a védekezést, mert ha ezt nem teszik, akkor veszélybe kerülhet az idei termés. A testületi ülés után a Mezőgazdasági Bizottság úgy döntött, hogy értesíti a tulajdonosokat a befizetés módjáról, s ha pénz összejön, akkor lesz védekezés, különben nem, de akkor valószínű, hogy eladható termék sem lesz az idén. Mindez csak a gazdákon múlik. Mottó: A hír szent, a vélemény szabad! Azóta eltelt egy kis idő és a pénz, ha lassan is, de csurdogál, így a május 13-án felszállt a helikopter és az első permetezésre sor került. Továbbra is érvényes azonban, ha a második védekezésre nem jön össze a pénz, akkor az elmarad. S ez kinek lenne jó? A vevőnek, a kereskedőnek, esetleg a felvásárlónak, vagy a termelőnek? Egyiknek sem. Hiszen a fogyasztó szép és jó minőségű körei cseresznyét akar vásárolni, a kereskedő is akkor tudja jól eladni portékáját, ha szép és jó az árúja. A felvásárló is akkor ad érte többet, ha az előbbi kritériumoknak megfelel a gyümölcs és a termelő is, akkor kap érte többet, ha a cseresznyéje egészséges, zamatos és szép piros, egyszóval kínálja magát. Ez pedig csak védekezéssel érhető el. S ki fizeti a révészt? az akinek

9 NAGYKÖRŰ MÁJUS a tulajdonában van a cseresznye és meggyfa. Ez ilyen egyszerű. A legnagyobb baj az, hogy nincs összefogás, pedig arra lenne a legnagyobb szükség, mivel a gyümölcsös egy helyen van, de csak a tulajdonosok fele falubéli, a többiek tisztelet a kivételnek csak akkor jönnek, ha érik a cseresznye. Pedig a gyümölcsös sok munkát igényel, akkor hálálja meg igazán a gondoskodást, ha foglalkoznak vele. A fák zöme elöregedett, újra kellene telepíteni, és egyként kellene kezelni, tehát össze kellene fogni, mert ez az út vezet a jövőbe. S ha minden igaz, akkor Koltai Róbertet ismét láthatjuk a Kultúr-udvar színpadán, Az én és a kisöcsém c. zenés darabban. A XIII. Cseresznyefesztivál programját Fenyves Attila ismertette. Elmondta, hogy a rendezvény július bővelkedik majd látnivalókban. Pénteken Nyugdíjas színjátszók találkoznak a Művelődési Házban, este utcabál lesz. Szombaton délelőtt a Főtéri forgatagban bemutatkoznak a szomszéd települések, a bábosok és az amatőr színjátszók is fellépnek. A Nyitott portákon ismerkedhetnek, beszélgethetnek a helyi alkotókkal, az itt élőkkel, de lesz olyan hely, ahol főznek majd. Este hattól a Szabadtéri Színpadon bemutatják műsorukat a helyi előadók, tánccsoportok. Az egy órás technikai szünet után este nyolckor a XIII. Cseresznyefesztivált dr. Veres Nándor polgármester nyitja meg. Az est programját várhatóan amelyre belépődíjat szednek - a Szerencsés fickók nyitják. A MERT együttes hajnali kettőig húzza majd a talpalávalót. Vasárnap a Magdolna napi templomi búcsú napja. Hétfőn, Illés napján a hagyományos, zenés, fáklyás megemlékezésre kerül sor. a szerk. A Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottság május 14-én délután ülésezett, ahol először tájékoztatót hallgattak meg a restaurált Nepomuki Szent János szobor avató és újraszentelő ünnepségéről. Futás az élő Tiszáért. Május 25-ére várható, hogy Hidvégi-Üstös Pál a Tisza Nagykövete, extrém sportoló aki körbe futja a folyót a torkolattól az eredetig és vissza Nagykörűbe érkezik. Fogadására és az Ő kíséretére is szerveznek programot, van aki Kiskörétől kíséri kerékpáron, az iskolások Kőtelektől, a kocogók pedig a régi gátőrháznál csatlakoznak. Fogadása a főtéren lesz, ahol a község első embere köszönti, a népi táncosok rövid műsorral kedveskednek, majd vacsora után a Nagy Bográcsban egy rövid filmet nézhetnek meg az érdeklődők a tavalyi futásról, majd az érdeklődők feltehetik kérdéseiket is. Nemzetközi Ifjúsági Néptánc Találkozó Nagykörűben. A Kulturális különbségek Európában nemzetközi program célja, hogy megismerjük egymás néptánc és népzenei kultúráját. A 2 éves program során minden ország helyet ad egy találkozónak. A mi delegációnk is részt vett már az első összejövetelen Romániában. Második vendéglátó ország Magyarország, vagyis a mi iskolánk. Nagy izgalommal készülünk a június 14 és 17 között megrendezésre kerülő rendezvényre. Iskolánk a Kulturális különbségek Európában c. nemzetközi projekt keretében vendégül látja a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Törökországból érkező néptánccsoportokat mondta Nagyné Baráth Ágnes. A nagy cseresznyevásár programjáról június 20. szombat ifj. barát József szólt. A vásárra a Tájházban kerül sor, ahol a helyi termékek is helyet kapnak majd, ahol bográcsos ételekkel és kulturális műsorral is kedveskednek a vásárlóknak. A II. nagykörűi Big Jump /Nagy Ugrás/ időpontja: július 11. Szombat. A világon negyedik éve több százezren ugranak egyszerre a vízbe folyóink, tavaink védelme érdekében. Magyarországon, így körűben is ez lenne a második alkalom. A tavalyi jól sikerült, hiszen nagyon sok program volt, reméljük az idei még sikeresebb lesz.

10 SZÖVET HÍREK Örömmel adunk hírt, hogy megjelent a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület legújabb kiadványa: Helyi termelés, helyi fogyasztás, helyi termékek egészségesen! Természetkímélő gazdálkodás jobb megélhetés biztonság címmel. Írta: Kajner Péter a SZÖVET elnökségi tagja Egy kis ízelítő a brosúrából: Kedves Olvasó! Természetes környezetünket, gazdálkodásunkat, megélhetésünket, egészségünket egyre gyorsuló változások fenyegetik. Néha csak kapkodjuk a fejünket: olyan dolgok, melyekre tegnap még biztosan lehetett támaszkodni, mára semmivé lesznek. Úgy érezhetjük magunkat, hogy kiszolgáltatottak vagyunk nálunk hatalmasabb erőknek miközben magunk is okozói vagyunk a változásoknak. Ebben a kiadványban röviden igyekszünk áttekinteni, hogy milyen folyamatok fenyegetik környezetünket, megélhetésünket, egészségünket. Egyúttal olyan gazdálkodási, feldolgozási, értékesítési, szervezési módszereket is bemutatunk, melyekkel kiszolgáltatottságunkat enyhíthetjük, felkészülhetünk a bizonytalan jövőre. Miről is szólunk részletesebben? A változtatás kényszere A jövő (tév) útjai? Védelem a változások ellen: a sokszínű helyi gazdaság Gazdálkodásunk újjászervezése Az értékesítés új lehetőségei Az Élő Tisza védjegy Egészséges élelmiszer, környezetbarát termelés a fogyasztó szemével Hogyan kezdjük el? Hivatkozások, Közvetlen kereskedelem falusi környezetben Falusi környezetben az értékesítésnél építhetünk az emberek közötti közvetlenebb kapcsolatokra, illetve arra, hogy termelő és fogyasztó közel vannak egymáshoz. Ennek lehetőségei tájanként változnak. Az értékesítési módszereket megkülönböztethetjük aszerint, hogy ki a vevő. Ha turistáknak, vendégeknek kívánjuk termékeinket eladni, akkor azt rendszerint valamilyen turisztikai szolgáltatással összekapcsolva végezhetjük eredményesen. Értékesítés elsősorban helybelieknek 1. helyi gazda/gazdák tájboltja a faluban; 2. mozgóárusok (túrakocsi, mely faluról-faluról halad); 3. a termelő házhoz viszi a tejet, húst stb. vagy pl. munkahelyi közösségek megrendelésére szállít; 4. a vevő házhoz jön, rendszeres vevők a falun belül (eladás háztól); 5. házhozszállítási rendszer (csomag, doboz) részarányos termelés vagy állandó vásárlók rendszere (fogyasztókként itt a magasabb fizetőképességű és nem mezőgazdaságból élők ingázók, önkormányzati alkalmazottak stb., és a mozgásukban korlátozottak pl. nyugdíjasok jönnek szóba); 6. piaci, vásári értékesítés a falvakban; 7. kaláka típusú élelmiszerelőállítás és feldolgozás (pl. több család vagy a nagycsalád nem azonos portán élő tagjai gondozzák a termést vagy az állatot és a termést megosztják); Értékesítés elsősorban turistáknak 1. speciális rendezvények (bornap, sajtnap, kiállítások); 2. értékesítés a helyi üdülők, szálláshelyek vendégei számára. 3. tájjellegű éttermek, csárdák; 4. nyári táborok, erdei iskolák. A termékek előállításánál és értékesítésénél természetesen be kell tartani a hatályos jogszabályokat. A tapasztalatok szerint ezek sokszor ésszerűtlenül szigorúak, életidegenek, költséges beruházásokat igényelnek. Ez pedig a kisebb termelőket kizárhatja a piacról. A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület kezdeményezésére számos civil szervezet43 a mezőgazdasági termelésre, élelmiszer-előállításra és -kereskedelemre vonatkozó hatályos jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezi. Bővebb információ: SZÖVET iroda Nagykörű, Május 1 út 1. 10

11 Mit kíván a Tisza mente? 11 Az alábbi nyilatkozatot Hidv é g i - Ü s t ö s Pál 2009-es Tisza-futása során viszi m a g á v a l. Reményeink szerint a Tiszamenti települések mindegyike támogatni fogja az állásfoglalást, melynek megvalósításáról 2009 őszén tanácskozást rendezünk. Ha egyetért vele Ön is, jelezze a SZÖVET irodában! A Tisza-mentén találjuk hazánk leghátrányosabb helyzetű térségeit, melyek a legkiszolgáltatottabbak is egyben az ökológiai, gazdasági és társadalmi válságnak. A gazdasági válságért a legszegényebbek fizetnek a legtöbbet, akiknek tartalékai nincsenek. Az éghajlatváltozás okozta súlyosbodó aszályok, árvizek, belvizek, fogyatkozó és szennyezett vízkészleteink, a természetes élőhelyek, a talaj pusztulása az élet, a megélhetés forrásait veszélyeztetik, és azonnali cselekvést sürgetnek. Alulírottak olyan intézkedéseket sürgetünk, melyek lehetővé teszik a közösségeknek, hogy megvédjék magukat az egymással összefüggő ökológiai, gazdasági, társadalmi válság hatásaitól. Legfontosabb teendőinknek a következőket tartjuk: 1. Közösségi összefogást, valódi társadalmi párbeszédet! Problémáinkra csak akkor találunk valódi megoldást, ha a helyi közösségek tagjai egymással és más közösségekkel is együttműködnek. Keressük a kapcsolatot azokhoz, akik a helyi értékekre alapozott fejlődésben hisznek településükön és a Tisza mentén. 2. A hazai gazdálkodók védelmét, helyi gazdasági önrendelkezést! A helyi közösségek a helyi erőforrásokra (föld, víz, jó levegő, kulturális és természeti értékek) alapozott gazdasági fejlesztések révén találhatnak kiutat a válságból. Ehhez a feltételeket is biztosítani kell. A gazdasági és jogi szabályozásban, adózásban juttassák előnyhöz a hazai tulajdonú kis- és közepes méretű vállalkozásokat. 3. A közszolgáltatások védelmét! A közösségek és az ország hosszú távú megmaradása a közszolgáltatások megtartása nélkül elképzelhetetlen. A települések jó megközelíthetőségét közösségi közlekedéssel (busszal, vasúttal) biztosítani kell. A hulladékkezelési, víz- és energiaellátó, szennyvízkezelő rendszereket a helyi erőforrások kíméletes használatára alapozva kell működtetni, köztulajdonban. 4. Természettel együttműködő vidékgazdaságot! A mezőgazdaságban a környezetkímélő, minőségi termékek előállítását kell előnyhöz juttatni. Ehhez szükség van a kis- és közepes méretű gazdálkodók megerősítésére. A földek birtoklásánál, használatánál biztosítsanak előnyt a helyi gazdálkodóknak. A települések, közösségek kezdeményezzenek olyan gazdasági programokat, mely megteremti a helyi termelők összefogását, a helyi alapanyagokból készült termékek előállítását és helyi fogyasztását ösztönzi. A közbeszerzéseknél (különös tekintettel a közétkeztetésre) részesítsék előnyben a helyi termelőket. 5. Vízvisszatartó vízrendezést, teret a Tiszának! A folyó mentén biztosítani kell, hogy a vízzel végre gazdálkodhassunk, ne engedjük csak úgy elfolyni! A folyón létesített keresztgátak, duzzasztók azonban ökológiai és gazdasági károkat okoznak. Az árvízi víztöbbletet a Tisza mélyárterein, egykori vízrendszerének újraélesztésével, természetes módon tartalékolhatjuk. A településeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a kistáji vízkörforgásokat felélesszék, gazdálkodjanak a vízzel és hozzájárulhassanak az árvízi biztonság növeléséhez. A Tisza-tó gazdag élővilágához hasonló minden település határában megteremthető meg kell adni ennek lehetőségét. M. K. Falutakarítás a Föld-napján április 22-én a Föld-napja alkalmából az általános iskolával közös szervezésben falutakarítási napot tartottunk. A program során, melyen 50 gyerek és 5 tanár vett részt, az iskolától kiindulva végigjártuk a falu 12 utcáját és az utakról, árkokból szedtük a szemetet. Kis magánakciónk során 2 óra alatt 15 zsák szemetet gyűjtöttünk össze a tanulókkal. Munkánkat a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi igazgatósága támogatta, hulladékgyűjtő zsákokkal, kesztyűkkel és uzsonna csomaggal. Még az iskolával közös akciónkat megelőzőleg, két önkéntes barátommal a komptól kiindulva egészen a Templomrampán túlhaladva, a tölgyes erdőben gyűjtöttük a szemetet. Másfél óra alatt 17 zsák szemetet szedtünk. Megdöbbentő és elszomorító ez számomra, hogy bizonyos emberek hulladéklerakónak használnak egy erdőt, ami ráadásul Védett terület, hiszen a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet a falu mentén húzódik! Rimóczi Árpád /SZÖVET/

12 A Petrovay Iskola hírei Eseménynaptár Április Iskolai mezei futóverseny Április 8. : Mezei futóverseny Április : Tantestületi továbbképzés Hajdúszoboszlón. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer m ködtetése és a digitális táblák használata a mindennapi tanítási gyakorlatban témakörben. Április : Nyílt tanítási hetet tartottunk, amikor a szül k bejöhettek a tanítási órákra és bepillanthattak a mindennapi tanítási folyamatba. Április 25.: A Jászkun Világ M vészeti Szemle martf i dönt jén a nagykör i furulya csapat kiváló teljesítményt nyújtott és elismer oklevelet kapott: Dobó Dalma, Jerkovics Dóra, Gazdag Bernadett, Veres Anna, felkészít : Surányi István. Április 22.: A FÖLD-napján kb. 50 tanulónk vett részt a falu utcáinak takarításában. Április 24: A leend els osztályosok beiratkozása Április Május 6.: Anyák napi rendezvények osztálykeretben Május 5.: Tankönyvbemutatóval összekötött szakmai tanácskozásnak adtunk helyet, ahol a környez falvak pedagógusai is jelen voltak. El adó: Dr. Zsolnai Anikó, a Szegedi Tudományegyetem tanára volt, aki a szociális kompetenciák fejlesztésének lehet ségeir l tartott el adást. Nemzetközi néptánc találkozó június N. B.Á. Iskolánk a Kulturális különbségek Európában c. nemzetközi projekt keretében vendégül látja a Lengyelországból, Szlovákiából, Romániából és Törökországból érkez néptánccsoportokat. A Kulturális különbségek Európában nemzetközi program célja, hogy megismerjük egymás néptánc és népzenei kultúráját. A 2 éves program során minden ország helyet ad egy találkozónak. A mi delegációnk is részt vett már az els összejövetelen Romániában. Második vendéglátó ország Magyarország, vagyis a mi iskolánk. Nagy izgalommal készülünk a június 14 és 17 között megrendezésre kerül rendezvényre. Az országokat képvisel iskolái diákjai néptáncbemutatóval készülnek erre az alkalomra. A bemutatkozó gála m sorára június 16-án, kedden délután 17 órától kerül sor a nagykör i szabadtéri színpadon, rossz id esetén pedig a M vel dési Házban. A bemutatókat követ en táncház keretében tanítjuk meg vendégeinknek a lassú és a friss csárdás jellemz lépéseit. A jó hangulatról el népi zenekar és a néptáncosaink gondoskodnak majd. Szeretettel várunk minden kedves érdekl d t! Nagyné B. Ágnes Április 8-án rendeztük meg a hagyományos mezei futóversenyünket, a községi sportpályán. Ver fényes, szép tavaszi napon minden adott volt egy színvonalas verseny lebonyolításához. Korcsoportonként 400 m 800 m, illetve 1200 m távolságot kellett lefutniuk a diákoknak. Helyezések: 1-2 lány: I. Lukács Noémi 1-2 fiú: I. G. Nagy Péter 3-4 lány: I. Demény Cintia 3-4 fiú: I. Burai Zsolt 5-6 lány: I. Muntyán Alexandra 5-6 fiú: I. Csík Richárd 7-8 lány: I. Molnár Vivien 7-8 fiú: I. Simon László Ezen a versenyen elértük, hogy mindenki, aki teljesítette az adott távot elégedett lehetett önmagával. Nem a helyezés volt a f szempont, hanem az, hogy egy kicsit mindenki tett a saját egészségéért! Iskolai beiratkozás Az anyák halhatatlanok Rátkai András április 24-én zökken mentesen megtörtént az 1. osztályos tanulók beíratása a 2009/2010-es tanévre. A gyermekek szüleikkel együtt érkeztek az iskolába, ahol a nagycsoportos óvó nénik, az iskolaigazgató helyettese és a leend els osztályos tanító néni fogadta ket. A legtöbben ügyesen bemutatkoztak, elmondták adataikat, ezért cserébe apró ajándékokat kaptak: ceruzát és könyvjelz t. A szül k és a gyerekek belenézhettek azokba a tankönyvekbe, munkafüzetekbe és kiegészít füzetecskékbe, amelyekb l majd az els sök tanulni fognak. Magkapták a tanévkezdéshez szükséges eszközök listáját is. Mindenki elégedetten vette tudomásul, hogy gyermeke túljutott az els akadályon: BEIRATKOZOTT AZ ISKOLÁBA! Szabóné B. Judit Anyák napját hagyományosan május els vasárnapján ünnepeljük. Maga az ünnep nagyon régi, már az ókori Görögországban is tartottak tavaszi ünnepségeket az anyák tiszteletére. A történelem során kés bb is mindig volt egy olyan nap, amikor az anyákat is köszöntették. Édesanyánk az a személy, akivel el ször kapcsolatba kerülünk, és akivel ez a láthatatlan kötelék egész életünkben megmarad. az, akihez örömünkkel, bánatunkkal fordulhatunk. az egyetlen, aki mindvégig feltétel nélkül szeret, aki számára mindig mi, a gyermekei vagyunk a legfontosabbak akárhány évesek legyünk is. tartja össze a családot, jelenléte, gondoskodása életünk része. aggódik miattunk, örül sikereinknek. az, akihez mindig fordulhatunk, aki mindig megbocsát. Iskolánkban mi is megpróbáltuk a lehetetlent: megköszönni az anyukáknak, nagymamáknak mindazt, amit értünk tettek, megköszönni önzetlenségüket, áldozathozatalukat. Az osztálytermek megteltek izgatott anyukákkal, nagymamákkal, és talán még izgatottabb gyerekekkel, akik már régóta tanulgatták, gyakorolták az osztályf nökükt l kapott versikéket, énekeket. Voltak, akik ünnepélyes, mások meghitt, megható m sorral köszöntötték anyut, anyát, anyukát, anyucit, mamát, mamit, nagyit; majd saját készítés ajándékaikkal, virágokkal kedveskedtek az ünnepelteknek. Az els találkozó részvev i Románia, Blaj (Balázsfalva) Köszönjük a köszönt t a gyerekeknek, osztályf nökeiknek pedig a gesztust, hogy gondoltak ránk, hogy megleptek bennünket egy szép délutánnal. Egy többszörös anyuka

13 Jeles napok Május 25. Orbán napja Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Május 31. Június 1. PÜNKÖSD Vasárnap és Hétfő Pünkösd neve a görög pentekosztész ötvenedik szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvétot követő ötvenedik napon kezdődik. Pünkösd a húsvét függvényében mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a között. A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak ugyan, de mint az alábbi tiltó rendelkezések is bizonyítják, számos olyan szokás és hiedelem őrződött meg, melyek legfeljebb csak az elnevezésükben köthetők pünkösdhöz, például a csetneki zsinat határozata 1594-ben tiltotta a pünkösdi királyválasztást, táncot és játékokat. Az 1692-ből származó csíkkozmási tiltás így szólt: Eleitől fogva régi időben is mindenkor tilalma volt a sátoros ünnepeken való táncolásnak, királynéasszony ültetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas ben Tessedik Sámuel arról számolt be, hogy megszüntették a májusi fák bevitelét a templomba pünkösdkor, mert a gazdák legszebb gyümölcsfáikat láthatták ott kivagdosva. A tiltások jellegzetes pünkösdi szokásokra vonatkoznak: pünkösdi királyválasztás, pünkösdi királynéjárás, pünkösdi zöldágazás, májusfa, valamint pünkösdi mulatságok, táncok, játékok. MÁJUS UTOLSÓ VASÁRNAPJA NEMZETKÖZI GYERMEKNAP A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség 1949 novemberi határozata alapján óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a NEMZETKÖZI GYERMEKNAPot. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, sajátos világukra. JÚNIUS 4. TRIANON EMLÉK- NAPJA; A TRIANONI BÉKESZER- ZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK NAPJA Az I. világháborút lezáró ún. Versailles-Washingtoni békerendszer részeként íratták alá a magyar delegációval a békeszerződést a Kis Trianonnak nevezett palotában június 4-én. Ezzel a békediktátummal nemcsak az Osztrák Magyar Monarchia tűnt el a térképről, hanem Magyarország elvesztette területe jelentős részét (területe km2-ről km2-re csökkent), a lakosság létszáma pedig, mintegy 10 millió fővel kevesebb lett. Erre az eseményre emlékezünk TRIA- NON EMLÉKNAPJÁn. Reményik Sándor: Templom és iskola (részlet) Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé 13 Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülőjé szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! JÚNIUS ELSŐ VASÁRNAPJA PEDAGÓGUSNAP Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június első vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére először ben került sor: ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelő tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegéből, intézményi szinten elsősorban a gyermekek köszöntik tanáraikat. Kosztolányi Dezső: Tanár az én apám Tanár az én apám. Ha jár a vidéki városban, gyermekek köszöntik ősz fejét, kicsinyek és nagyok, régi tanítványok, elmúlt életükre emlékezve, lassan leveszik kalapjuk. Mint az alvajárók, kik másfelé néznek. Hentesek, ügyvédek, írnokok, katonák s olykor egy országos képviselő is. Mert nagy az én családom. Nagy az én családom. Kelettől nyugatig, nyugattól keletig. Nagy a mi családunk. Mikor vele megyek, fogva öreg karját, vezetve az úton, a szívem kitágul, s szívek közt énekel elhagyatott szívem. Az én édesapám az emberek apja s én az emberek testvére vagyok.

14 Eseménynaptár Május 22. Péntek Immár hetedik alkalommal rendezi meg a Nagykörűi Községi Önkormányzat a Roma Esély Konfereciát. A konferencia témája: Sikeres példák az esélyteremtésben Időpontja: május óra Helye: Nagykörűi Művelődési ház A konferencia programja: 10: 00 Polgármesteri köszöntő. Előadó: Dr. Veres Nándor, polgármester, Nagykörű 10:15 A telepfelszámolások tapasztalatai. Előadó: Dr. Ürmös Andor, főosztályvezető, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Roma Integrációs Főosztály 11:15 A Romaévtized program kulturális eredményei Előadó: Kállai Katalin, osztályvezető, Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóság 11:45 Kultúrák együttélése Hodászon Előadó: Gelsei Gábor, a Hodászi Görög Katolikus Cigány Egyházközösség vezetője 12:30 Büféebéd 13:30 Kisebbségi problémák kezelése a jogon túl (Kisebbségi problémák emberközpontú megközelítése) Előadó: Szolnoki Gábor, polgármester, Tárnok 14:00 Az önfenntartó település Előadó: Sztolyka Zoltán, polgármester, Rozsály 14:30 A pedagógiai és szociális védőháló eredményes működtetése Előadó: Hoppál Marianna, pedagógus, romológus 15:00 Konzultáció Május 25. Hétfő Hidvégi-Üstös Pál Nagykörűben 2006 őszén azzal a céllal úszta végig a Tiszát, a világos elsőként hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a ciánszennyezés után a Tisza újra él. Bustyántól-Titelig 852 km a távolság, volt idő megismerni a folyót és a mellette élő embereket ban a Fekete Tisza forrásától, a Jasina-tól Titelig, a torkolatig kilométert futva tette meg. Ekkor már sokan futottak, kerékpároztak mellette, Együtt az Élő Tiszáért!. A futás elérte célját, segítette a Tiszamenti települések összefogását. Ebben az esztendőben április 16-án rajtolt Titelből és a folyó mindkét partját érintve körbefutja azt. Kéri, minél többen csatlakozzanak hozzá, akár egy órára, egy napra, vagy akár ötvenre is gyalog, futva, kerékpárral, kajakkal-kenuval, vagy sárkányrepülővel. A 2003 km hosszú távot 50 nap alatt szeretné teljesíteni az extrém sportoló. A településeken a turizmus fejlődését, a helyi termékek értékesítését, a városokban, a tiszai környezetvédelemben látják a jövőt, de a hangsúly az összefogáson van. A program: A Tisza nagykövetének fogadása a falu határában, vele való futás, majd este élménybeszámoló, filmvetítés és beszélgetés a Tájházban. Másnap reggel futás, kerékpározás ki meddig bírja az extrém sportolóval. Május 30. Szombat Veterán autós találkozó A II. Közép Tisza Vidéki Veterán Jármű Találkozó és Túra nagykörűi állomása. Az I. világháborús emlékmű közelében felállított állomáshelyen várhatóan 40 oldtimer jármű halad majd át. A tulajdonosok ügyességi versenyeken vesznek részt. A túrán részt vevő gépkocsikat a közönség az állomáshelyen és a vonulás útvonalán csodálhatja meg. Május 31. Vasárnap Pünkösd Húsvét után ötven nappal köszöntik a Pünkösdöt. A Tájházban az udvaron májusfaállítással várják a látogatókat, de honfoglalás kori ételeket, mint például áldos (leves), kelény (virág formájú kenyér) készítését is megnézhetik az érdeklődők. Tóth Pál tekerőlantos népzenész közreműködésével táncmulatságot is tartanak. Június 16. Kedd Nemzetközi Néptánc Gála A lengyel, román, szlovák és török diákok, valamint a házigazdák részvételével a Szabadtéri Színpadon (rossz idő esetén a Művelődési Házban). A bemutató után táncház, ahol az érdeklődők elsajátíthatják a lassú és friss csárdás jellemző lépéseit. 14

15 P ünkösd A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben május 31-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdkirályné járás. Régen mindenhol kedvelt esemény volt ilyenkor a pünkösdi bálok rendezése, melyet három napos táncmulatság jellemzett. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg. Pünkösdi jelképek: Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak. Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon. Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket. A párválasztással kapcsolatos szokások is elterjedtek pünkösd ünnepén. A legények feldíszített evezőt adtak a kiválasztott leánynak, vagy zöld ágakkal díszített csónakon eveztek a fiatal párok. A pünkösd napi hiedelmek egyike, hogy a pünkösd hajnali harmatnak gyógyító- és varázsereje van. Mint némely más nagy ünnepen, ilyenkor sem lehetett a mezőn dolgozni, sőt az állatokat sem hajtották ki. Tiltott volt a kenyérsütés, mert úgy vélték, hogy az Úr napján sütött kenyér kővé dermedt volna. Magyarországon újra piros betűs nap a Pünkösdhétfő. Mára már szinte teljesen feledésbe merültek a népi vigaszságok, azért töltsük el kellemesen ezt a hosszú hétvégét. Tóta Ildikó T i s z a - P a r t y május 22-én, péntektől Az elmúlt évben kicsit rövidre sikerült a nyár, mármint a nyitva tartás a Tiszai strandon, mivel jött a víz. Reméljük az idei szezon jobb lesz. Peinhardt András a Tisza-Party Szabadidő kft. egyik tulajdonosa elmondta, hogy nagyon készültek az idei szezonra. Mindent kitakarítottak, fertőtlenítettek, helyükre kerültek az asztalok, székek, padok, hálók is. A pályák már várják a focizni, lábteniszezni, röplabdázni vágyókat, de az erdei futópálya is készen áll. A Campingot is várja majd a természet szerelmeseit. A strandra belépődíj nem lesz, a víz még hideg, de ha jön a jó idő, akkor majd fürödni is lehet. A parkolás továbbra is ingyenes az árnyékot adó fák alatt. A lábakon álló büfé megszépült, hétköznap délelőtt 10-től este 10-ig várja a vendégeket, hétvégeken igény szerint tart majd nyitva. Hangos zene továbbra sem zavarja majd a pihenni, szórakozni vágyókat. (Képünk még a tavalyi szezonban készült) 15

16 Portré 3.rész Tóth András A fogság Lefegyvereztek bennünket és a közelben lévő gátőrházba kísértek, mintegy harmincunkat. Sokan közülünk már civil ruhában voltak. Nekik szerencséjük lett, mert az oroszok később hazaengedték őket, csak a katonaruhások maradtak fogolyként. Elfogtak még egy karhatalmi egységet, összerakták őket velünk és úgy kísértek a kecskeméti gyűjtőtáborba. Áporkán aludtunk egy éjszakát és emlékeztem rá, hogy a varsói légitámadás idején meghalt Csenki Sándor nevű bajtársam áporkai születésű volt. Üzentem a hozzátartozóinak, akiknek el tudtam mesélni rokonuk halálának történetét. Nyugtatóan hatott rájuk, hogy megtudták, rokonukat Varsó mellett egy kőfallal körülvett temetőben helyeztük nyugalomra. Hálából sok ennivalóval örvendeztették meg az Áporkán elszállásolt foglyokat. Kecskeméten a konzervgyárba jártunk dolgozni. Tökölön még szép új csizmám volt, amire ott szemet vetett egy orosz katona, el kellett cserélni az ő lábszárvédős bakancsával, Kecskeméten pedig a lábszárvédőmet vette el egy másik orosz katona. Szerencsére adott érte egy csomó ennivalót, amit feléltünk, amíg Foksániba értünk a román-orosz határra. Ez egy németek által épített tábor volt, még a gázkamrákat is láttuk. Itt betereltek bennünket egy szűk helyre éjszakára. Még a lábunkat sem tudtuk kinyújtani, úgy nyomorogtunk éjszakánként. Reggel kihajtottak bennünket, ekkor már halottakat is szedtek össze közülünk. Vasúti munkára használtak bennünket. A vasúti nyomtáv eltérése miatt átrakodást végeztünk. Már nagy hidegek voltak, a Kárpátok felől süvített ránk a szél. Észre vettem magamon, hogy vérhas kaptam. Nagyon keveset ettem, s úgy gondoltam, hogy ezzel kúrálom ki magam. December 24-én engedték, hogy megfürödjünk, a szentestét egy hatalmas helységben töltöttük. Az ünnepen verseket mondtak az emberek, volt közöttük egy költő is. December 25-én reggel vagonba raktak, még kaptunk ebédet és estefelé indult el velünk a vonat. Nem tudtuk, hogy hová megyünk, de éreztük, hogy egyre hidegebb van. Volt közöttünk egy katona, aki az I. világháborúban is orosz fogságban volt. Ő vigasztalt bennünket. Abban a vagonban én voltam a legfiatalabb, s azt ígérte nekem, hogy ha szőrméhez jutunk, majd készít nekem bundát. A szűcsmesterséget az I. világháborús fogsága idején tanulta az oroszoktól. Több helyen ácsorgott velünk a vonat útközben, azt hallottuk egy hosszabb állás alkalmával, hogy a Kaukázusba megyünk, később az a hír jött, hogy az ottani láger megtelt, így az utunk Kijevbe vezetett. Egy mellékállomáson szállítottak ki a vagonokból. Sokan közülünk nem bírták ki a hosszú utat december 25-től január 8-ig tartott ez az út. 12 fős magyar csoport várt bennünket az állomáson és azt tanácsolták, hogy valljuk egészségesnek magunkat. Bár alig álltam a lábamon, mégis szót fogadtam, ez lett a szerencsém, mert így aránylag elfogadható körülmények közé kerültem. A táborban mindennapi dolgunk volt a romok eltakarítása, téglák tisztítása. 16 Gyengélkedtem, és emiatt bekerültem a kanálgyárba, ahol kanalat öntöttünk a katonáknak. Lehetőség nyílt arra, hogy katonaként visszakerüljünk Magyarországra Budapest felszabadítására. Közülünk mindenki jelentkezett, de közben Pestet elfoglalták az oroszok így tárgytalanná vált a dolog. A költőt és engem tanfolyamra akartak küldeni, ha elvégezzük haza, engedtek volna. Engem nem engedett egy orosz tiszt, azt mondta nekem, legyél te jó magyar. Közben nagyon beteg lettem. Egy pincébe jeget kellett hordani, s pincetakarítás közben hordókban találtunk savanyúságot, amiből sokat ettünk. Nagyon legyengültem, volt, aki azt mondta nekem: Na, te se kerülsz már haza! Talán szívós magyar természetemnek tudhatom, hogy valahogy kilábaltam a betegségből. Nyugalmunkat folyamatosan zavarta, hogy a táborban rengeteg volt a tetű és a poloska. Annyira zavartak, hogy nem tudtam tőlük pihenni, aludni. Szerencsémre megengedték, hogy éjszakánként lefürödjek, ezt még a legnagyobb hidegben is megtettem, hogy rövid időre nyugalmam legyen az élősködőktől. Az idő haladtával bizalmi feladatokat is kaptam, elküldtek zsírt, kenyeret vételezni. Dolgoztam erdőben is, fűrésztelepre fát kellett kitermelni, kijártunk a városba is. A táborba járt magyar újság. Mivel nem dohányoztam, nem kellett félni, hogy elfüstölöm az újságpapírt, így én lettem a sajtófelelős. Tóth András, Nagykörű, június Lejegyezte: Sziráki Sándorné

17 Fõzzünk együtt Folytatjuk háztartási rovatunkat, ahol finom ételek készítését, konyhai mûveleteket, apró de hasznos fogásokat, tanácsokat kínálunk olvasóinknak. Egyben kérjük Önöket, hogy írják meg az általuk ismert különleges, falunkat jellemzõ ételek, italok készítésének módját. Ezeket a recepteket is közzé tesszük, a beküldõk bemutatásával. Várja leveleiket a rovat vezetõje: Gombai Margit. Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat sütnek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltik meg. S bár e gesztenye téli étel, Pünkösdkor is előkerül: egyes falvakban a koszorúba font gesztenyét ősszel elteszik a verembe, majd pünkösdkor előveszik, és a ház előtt vagy az utcán fogyasztják. Ínyesmester a következő ételsort ajánlja ebédre: Libaaprólék leves sültborsóval Idei liba uborkasalátával Spárga vinégrett-mártással Cseresznyés rétes Eperfagylalt tejszínhabbal Eperbólé A Libaaprólék levest mindenki úgy csinálja, ahogy szereti, de a sültborsó receptje a következő: 4 dl forró tejbe 2 dkg vajat és 1/8 kg lisztet vegyítünk. Addig kavarjuk míg a tészta sima lesz. Ha kihűlt, belekeverünk 3 tojássárgáját, reszelőn át forró zsírba csöpögtetjük a tésztát és szép pirosra sütjük. Lyukas kanállal kiszedjük és a leves mellé tálaljuk. Spárga vinegrett mártással: Hozzávalók: néhány szál zöldspárga néhány fej retek egy-két paradicsom póré- vagy újhagyma keménytojás valami zöld saláta: rukkola, fejes, madár, bármi Elkészítés: A zöldségeket megtisztítjuk, a spárgát sós-ecetes-cukros vízben megfőzzük, kihűtjük, csinosan felszeleteljük, amelyeket fel kell szeletelni, tányérra rendezzük. Kedvenc salátaöntetünkkel nyakon löttyintjük, és kész. Vinegrett mártás: 2-3 evőkanál ecettel, 1 kávéskanál cukorral, sóval és 2 dl vízzel salátalevet készítünk. Ebbe keverünk 1-1 evőkanál finomra vágott snidlinget; vöröshagymát, tárkonyt, késhegynyi törött borsot, 10 dkg hámozott, apróra vágott ecetes uborkát és 5-10 szem kapribogyót, valamint a szükséges mennyiségű olajat. Hideg és meleg sültekhez, halételekhez használják. Jó étvágyat kíván az : Ínyesmester Nag ykörű nyert A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet május 14-én rendezte meg Nagykörűben, a Művelődési Házban a megyei Bábosok jó hangulatú találkozóját. A Kunkori bábcsoport Kunhegyesről a Vitéz László Aranyországban c. művel szerepelt. A Csiribiri bábcsoport tagjai Tiszaföldvárról egy magyar népmesét vittek színre: Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack címmel. A kunhegyesi Lázáradat bábosai a Pösze királyfiak c. darabbal szerepeltek. A legnagyobb sikert a házigazdák aratták, akik egy mongol népmesével szerepeltek, amelynek címe: Mozsika. A felkészítők Baloghné Kollár Judit és Kiss Lajosné Éva. Gratulálunk a Bóbitásoknak! 17

18 Tájházi programok A Pásztorok ünnepére hívták az érdeklődőket április 25.-ére. Szent György napját április Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat, meghintették vízbe mártott babérágakkal, és szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrattak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amelyet leggyakrabban zöld ággal végeztek, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. Hiába az egész napos jó program, ha alig van érdeklődő, pedig kézművesek kosárfonó, csipkeverő, gyöngyfűző és sallangkészítő bemutatója, pásztorételek főzése bográcsban, látványosságként Papp Gábor íjász és kardforgató csapatának programja is felkelthette volna többek érdeklődését is. A gyerekeknek állatsimogatót szerveztek. Barta Örs református tiszteletes kötetlen előadása és beszélgetése a Szentség jelenléte ünnepeinkben címmel igen érdekes volt. A programot ifj. Barát József almalé bemutatója és kóstolója zárta. Sajnos Varga György kóstolóval egybekötött beszélgetése és bemutatója a Sajtok a gasztronómiában címmel, érdeklődő hiányában elmaradt. Engedjenek meg nekem egy rövid megjegyzést. Nem tudom, hogy miért voltak ilyen kevesen ezen a szép, napos szombaton a Tájházban. A program pedig jó volt. Talán gyenge volt a hírverés, vagy nem érdeklődünk eléggé az ilyen programok iránt? Nem tudom, de azt igen, hogy a szervezőknek ez ne szegje kedvét, mert előbb-utóbb beérik munkájuk gyümölcse. vaka Házasságkötés Akit párodul melléd rendelt az ég, Becsüld meg, szorítsd meg a kezét, És ha minden álmod valósággá válik, Akkor se feledd el: légy hű mindhalálig. (Madách) Öcsödi Endre és Simon Zsuzsanna április 24-én, Réz-Mezei Tamás és Vona Ágota április 25-én Vajjon János és Birkás Erzsébet május 2-án Az ifjú pároknak sok boldogságot kívánunk! Anyakönyvi hírek április Veres Istvánné szül. Szekeres Erzsébet (Nagykörű Rákóczi út 102.) életének 89. évében április 28-án Halálozás Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álom évek. Ők itt maradnak bennünk csöndesen még. Hiszen hazánk nekünk a végtelenség. (Juhász Gy.) Nagy Sándorné szül. Szekeres Mária (Nagykörű Rákóczi út 74.) életének 71. évében április 11-én elhunyt. Emléküket szívünkben őrizzük. 18

19 Magyarország cseresznyéskertje: Egy település a Tisza ölelte tájban. Egy festői falu az ártéri erdők karéjában. Egy különleges világ, ahol még a gólyafészek is cseresznyegallyból van. Nagykörű. A szépség szigete egy mind kevésbé szép világban. Turisták ezrei látogatják nyaranta. Szépsége foglyul ejti azt, aki itt járt. Városokból értelmiségiek, művészek költöznek ide. Fiatalok, akik szép gyermekkort álmodnak gyermekeiknek. A vadregényes tiszai ártér az alföldi őserdők maradványaival, a feketenyár-óriások, a védett tölgyesek öles törzsei, amelyekre árvizek rajzolnak emlékeztető szintvonalakat, a szőke Tisza aranyló homokstrandja, tágas, gyümölcsfás kertek, szorgalmas emberek, élénk művészeti és kulturális élet. Elveszett monostorról szóló mondák, kultúra és történelem? Mindez Nagykörű, amely sok-sok benyomást hagy az idelátogatóban. Aki már egyszer bejárta hintón, a Virágbontó Hétvégén a hullámzó homokdombokat díszítő cseresznyevirág-tengert, részt vett a Nagykörűi Cseresznyefesztiválon, szívesen visszatér hozzánk. Számtalan kikapcsolódási és sportlehetőség: kerékpározás és túrázás a tiszai ártereken, kajakozás a Tisza nyugodt vizén, horgászás a fűzfafátyol alatt. Mindegy, melyik évszakban látogat ide: Nagykörű mindig kínál valami érdekeset, valami igazán újat.... Nagykörű - szemünket lehunyva, álmainkban, madárként szállunk a Tisza szőke vizétől, az ártér vén fái között, a barokk templom kertjének cseresznye fajtagyűjteményéig. A parasztházak egyszerű szépségétől a cseresznyevirág hófehér pompájáig, a néptánctól az étteremig, a tiszai naplementétől, a nyári éjszaka frissítő hűvösségéig. Napjainkban az emberek falunkat - sok különleges egyedi ajánlata mellett - azért látogatják, mert lágy, dimbes-dombos lankáival teljes mértékben eltér a szokásos magyar alföldi táj képétől. Hazánk cseresznyéskertje, ahol a hagyomány a modern világgal ötvöződik. Nagykörű sokszínű falu. A Tisza itt valóban szőke, attól kezdve, hogy visszaszállt medrébe az áradó folyó. De ha az égi színek változását követve a víz néha mélykékre vagy acélszürkére vált is, a parti homok aranyló szőkesége a hóig megmarad. Kevés helyen lelni annyiféle zöldet az Alföldön, mint errefelé. A tavaszodó gátoldalak harsány fűzöldje felejthetetlen. A füzek zöldessárga, áttetsző fátyla olyan színélmény, amelyért visszatér a szépet szerető ember. A falu egyszerre természet- és emberközeli, a gát alatt szellőfutamok borzolják a kiöntés kék vizét. Benne a templom 19 tornya tükröződik. Ki ne sétálna szívesen a vadregényes, ismeretlen de mégis csalogató árterekben? A tájháztól kezdve a templomig, a templomtól a gát választóvonaláig. Nézelődni, ámulni, megismerni. Így lesznek a sétákból gyakran izgalmas felfedezőutak, az olyan helyek, mint a homokos strand, a csodálatos fűzfafátylas Tisza part, a zöldellő gát, amelyen racka, szürkemarha, kecske legel, a virágzó cseresznyés öreg fái, ahol nyugalmat, békét talál, ahová érdemes visszatérni. Magyarország cseresznyéskertje bőséges terméssel várja a kirándulókat. A cseresznyés minden évszakban egyaránt vonzó. A téli naplemente felejthetetlen látvány a cseresznyéskert valamelyik magasabb pontjáról, tavasszal hintón járhatják be a vendégek a virágpompába öltözött gyümölcsöst, nyáron roskadoznak a fák a világ egyetlen szív alakú gyümölcse, a cseresznye tűzpiros termése alatt, és az ősz mesés színekkel festi be a kerteket. Nagykörű, mint ősi táj, a nosztalgia és az újszerűség kellemes elegye. A falu gazdagságához tartoznak a nemes minőségű cseresznyepálinkák, a Tisza, az ámulatos ártér, és még sok minden más. Kedélyes túrák, vízi örömök, kajakozás, csónakázás, strandolás, vagy a gáton tett kerékpártúra. Reméljük, kis ismertetőnk felkeltette érdeklődését településünk és pályázatunk iránt, valamint részvételével támogatja kezdeményezésünket.

20 KÉPZ és IPARM VÉSZETI PÁLYÁZAT Nagykör község Önkormányzata és a Nagykör i Galéria és Alkotótábor szabad beadásos alkotói pályázatot hirdet a képz - és iparm vészetek valamennyi ágában tevékenyked m vészek részére. A pályázat témája: Nagykör védjegye: A cseresznye Pályázati tudnivalók: Beadható alkotónként két műtárgy műfaji és technikai korlátozás nélkül. Az alkotásokat kiállításra kész állapotban kérjük, és elsősorban olyan műveket várunk, amelyek nem szerepeltek korábbi tárlatokon. A mű leghosszabb mérete nem haladhatja meg a 120 cm-t. A sorozat egy műalkotásnak számít, de a zsűri által megbontható, darabszámban korlátozható. A pályázat kiírója fenntartja magának a jogot, hogy az elfogadott pályaművek reprodukcióját Nagykörű népszerűsítéséhez szabadon felhasználja. A pályázatot szabad beadásos rendszerben, a beadott anyag zs rizésével rendezzük meg. A szakmai zsűri által kiválogatott alkotásokat 2009 decemberében kiállításon mutatjuk be Nagykör ben. A kiállítást a helyi, térségi és országos médiában, szakmai körökben népszerűsítjük, ezzel is elősegítve a kiállító művészek és alkotásaik ismertségét. A legértékesebb műveket a zsűri ítélete alapján díjakkal jutalmazzuk. A díjakat (Nagydíj: , második díj , két harmadik díj Ft) a kiállítás ünnepélyes megnyitóján adjuk át. A pályázatra történő el zetes jelentkezés határideje július 31. Jelentkezni lehet: Írásban a szervező Önkormányzat postacímén (5065 Nagykörű, Május 1 út 1.), elektronikus levélben (jegyzo@phkoru01.t-online.hu), vagy telefonon a pályázat kurátoránál, Dr. Varga Zoltánnál (56/ , 30/ ), illetve Pethő Rózsa (56/ ) és Szász József (56/ ) szervezőnél. A m vek személyesen történ beadásának ideje: október (hétfő-szerda), óra között a Művelődési házban (Nagykörű, Május 1 út 9.) október 29-én, csütörtökön óra között Budapesten, Szász Judit keramikus műhelyében (XIV. Róna u. 139.) és Szolnokon a Hozam Klubban (Mária u. 27.) is. A zsűri döntéséről november között adunk tájékoztatást, a pályaműveket 2010 január hó folyamán adjuk ki. A szervez k várják a m vészek jelentkezését és jó egészséget, eredményes alkotó munkát kívánnak valamennyi pályázónak! Nagykörű, április 30. Dr. Varga Zoltán a pályázat kurátora Dr. Veres Nándor Nagykörű polgármestere 20