Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban"

Átírás

1 PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Tudatos tudásmenedzselés a tudásgazdaságban A tudásmenedzsment sajátosságainak vizsgálata a magyar szervezeteknél DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Készítette: Obermayer-Kovács Nóra Témavezető: Dr. Gaál Zoltán Veszprém, 2007

2 Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: Obermayer-Kovács Nóra Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Gaál Zoltán Elfogadásra javaslom (igen / nem) (aláírás)** A jelölt a doktori szigorlaton... % -ot ért el, Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: igen /nem Bíráló neve:......) igen /nem ***Bíráló neve:......) igen /nem. (aláírás). (aláírás). (aláírás) A jelölt az értekezés nyilvános vitáján...% - ot ért el Veszprém/Keszthely,. a Bíráló Bizottság elnöke A doktori (PhD) oklevél minősítése... Az EDT elnöke - 2 -

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...3 ÁBRAJEGYZÉK... 5 TÁBLÁZATJEGYZÉK... 7 KIVONAT... 9 ELŐSZÓ BEVEZETÉS NAPJAINK MEGHATÁROZÓ TRENDJEI A KUTATÁS CÉLJAI ÉS KÉRDÉSEI A DISSZERTÁCIÓ FELÉPÍTÉSE A TUDÁSMENEDZSMENT ALAPJAI A TUDÁSMENEDZSMENT SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉSE A tudás értelmezése A tudás kategorizálása A tudás egyéni és szervezeti szintjei A tudásmenedzsment értelmezése A tudásmenedzsment irányzatok A TUDÁSMENEDZSMENT-ELEMEK BEMUTATÁSA A tudásmenedzsment kezdeményezések A tudásmenedzsment projektek A tudásmenedzsment programok A tudásmenedzsment stratégiák típusai A tudásmenedzsment technológiák A TUDÁSMENEDZSMENT ÉRETTSÉGI MODELLEK CMM-alapú tudásmenedzsment érettségi modellek Nem CMM-alapú tudásmenedzsment érettségi modellek A TUDÁSMENEDZSMENT KUTATÁSOK KPMG nemzetközi kutatások KPMG magyar kutatások A SZERVEZETI KULTÚRA ALAPJAI A SZERVEZETI KULTÚRA SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉSE A kultúra értelmezése A nemzeti kultúra értelmezése A szervezeti kultúra értelmezése SZERVEZETI KULTÚRA TÍPUSOK SZERVEZETI KULTÚRA KUTATÁSOK A TUDÁSMEGOSZTÓ SZERVEZETI KULTÚRA ÉRTELMEZÉSE A KUTATÁSI MODELL, MÓDSZERTAN A HIPOTÉZISEK A KUTATÁSI MODELL A KUTATÁSI MÓDSZERTAN A kvantitatív felmérés A kvalitatív felmérés TUDÁSMENEDZSMENT MAGYARORSZÁGON 2005/2006 FELMÉRÉS Mintaösszetétel Megállapítások Nemzetközi összefüggések

4 Tartalomjegyzék 4. TUDÁSMENEDZSMENT ÉRETTSÉGI MODELL MEGALKOTÁSA A TUDÁSMENEDZSMENT-FAKTOROK BEAZONOSÍTÁSA A TUDÁSMENEDZSMENT-PROFIL FOLYTONOS ÉRETTSÉGI MODELL A TUDÁSMENEDZSMENT-INDEX A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS A SZERVEZETI MÉRET ÖSSZEFÜGGÉSEI A TUDÁSMENEDZSMENT-ELEMEK ÉS A SZERVEZETI MÉRET KÖZÖTTI KORRELÁCIÓ A TUDÁSMENEDZSMENT-FAKTOROK ÉS A SZERVEZETI MÉRET KÖZÖTTI KORRELÁCIÓ A rögzítés faktor elemzése A megosztás faktor elemzése Az információ faktor elemzése Az infrastruktúra faktor elemzése A SZERVEZETCSOPORTOK TUDÁSMENEDZSMENT-PROFILJA ÉS INDEXE A TUDÁSMENEDZSMENT ÉS A SZERVEZETI KULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI AZ IRÁNYÍTOTT RAKÉTA KULTÚRÁJÚ SZERVEZETEK VIZSGÁLATA A informatikai nagyvállalat esettanulmánya B ipari nagyvállalat esettanulmánya C középvállalat esettanulmánya D informatikai középvállalat esettanulmánya E államigazgatási szervezet esettanulmánya F energetikai kisvállalkozás esettanulmánya Az irányított rakétájú szervezetek esettanulmányainak értékelése A CSALÁD ÉS AZ EIFFEL TORONY KULTÚRÁJÚ SZERVEZETEK VIZSGÁLATA KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÉS KÖVETKEZTETÉSEK HIPOTÉZISEK ELLENŐRZÉSE AZ EREDMÉNYEK ÉRTELMEZÉSE A magyar szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlata A szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatát meghatározó tényezők összefüggései A szervezeti méret és a tudásmenedzsment-gyakorlat fejlettségi szintjének kapcsolata A tudásmenedzsment-gyakorlat és a szervezeti kultúra kapcsolatának összefüggései ÖSSZEFOGLALÁS Az összefüggéseket leíró kutatási modell Tézisek megfogalmazása Önálló, újszerű eredmények A kutatás gyakorlati alkalmazhatósága Lehetséges kutatási irányok IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK

5 Ábrajegyzék Ábrajegyzék 1. ábra A disszertáció gondolatmenete ábra A tudás életciklusa Forrás: Firestone, 2003: ábra A Polányi-féle jéghegy modell Forrás: Saját szerkesztés ábra A tudás dimenziói Forrás: Wiig, 1993: ábra A tudás szintjei Forrás: Rusanow, 2001: ábra A tudáskonverzió folyamata Forrás: Nonaka, 1994: ábra A tudásspirál Forrás: Nonaka, 1994: ábra Egy holisztikus tudásmenedzsment program elemei Forrás: Snowden, 1998: ábra A tudásmenedzsment osztályozási rendszere Forrás: Despres/Chauvel, 2000: ábra A Sveiby-féle immateriális javak mérlege Forrás: Gyökér, 2004: ábra A fejlesztő modell öt érettségi szintje a KMMM modellben Forrás: Ehms/Langen, 2002: ábra Scheuss skatulya-modellje Forrás: Scheuss, 1985: ábra A kultúra szintjei Schein modellje Forrás: Opresnik, 1999: ábra A kultúra szintjei Forrás: Trompenaars, 2002: ábra A szervezeti kultúra típusai Forrás: Trompenaars/Hampden-Turner, 2002: ábra A tudás létrehozásának továbbfejlesztett modellje Forrás: Nonaka/Konno, 2000: ábra A kutatás struktúramodellje ábra A kutatás központi modellje ábra A kutatási terv elemei Forrás: Yin, 1993: ábra A foglalkoztatottak száma szerinti %-os megoszlás a vizsgált szervezeteknél ábra Az árbevétel nagysága szerinti %-os megoszlás a vizsgált szervezeteknél ábra A munkakör szerinti %-os megoszlás a vizsgált szervezetek képviselőinek vonatkozásában ábra Az iparág szerinti %-os megoszlás a vizsgált szervezeteknél ábra Kérdés: Melyek a legfőbb kihívások, amelyekkel szembe kell néznie a TM-el kapcsolatban? ábra Kérdés: Mely kezdeményezés van jelen, vagy melyiknek kezdődik meg a kiépítése? ábra Kérdés: Milyen javulás várható el a TM program révén? ábra Az optimális faktorszám megjelenítése a Scree grafikonon ábra Egy államigazgatási intézmény Tudásmenedzsment-profilja ábra Az árbevétel szerint képzett szervezetcsoportok rögzítés faktor értéke ábra Az árbevétel szerint képzett szervezetcsoportok megosztás faktor értéke ábra Az árbevétel szerint képzett szervezetcsoportok információ faktor értéke ábra Az árbevétel szerint képzett szervezetcsoportok infrastruktúra faktor értéke ábra A 10 Milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja ábra Az 5-10 Milliárd Ft közötti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja ábra Az 1-5 Milliárd Ft közötti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja

6 Ábrajegyzék 36. ábra Az 500 Millió - 1 Milliárd Ft közötti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja ábra A Millió Ft közötti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja ábra A 100 Millió Ft alatti árbevétellel rendelkező szervezetek T-profilja ábra A szervezetcsoportok Tudásmenedzsment-indexének értéke ábra A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra kutatások mintáinak összevetése ábra Az A vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra A B vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra A C vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra A D vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra Az E vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra Az F vállalat szervezeti kultúrája Forrás: Kovács, ábra A tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra kutatások mintájának összevetése ábra A szervezet mérete/szervezeti kultúra és a tudásmenedzsment összefüggései

7 Táblázatjegyzék Táblázatjegyzék 1. táblázat Az ipari- és a tudásvállalat összehasonlítása Forrás: Sveiby, 1999: táblázat A tudáshordozók megítélése a szakirodalomban Forrás: Gaál, 2000: táblázat A tudásmenedzsment irányzatok Forrás: Saját összeállítás táblázat A vállalat értékének összetevői Forrás: Sveiby, 1997: táblázat A tudásmegosztás akadályai és elhárításuk módszerei Forrás: Davenport/Prusak, 2001: táblázat A tudásvagyon monitorozásának (IAM) felépítése Forrás: Gyökér, 2004: táblázat A tudásmenedzsment technológiák Forrás: Bair, 2004: táblázat Érettségi szintek a CMM alapú TM modellek esetében Forrás: saját összeállítás táblázat KPMG Knowledge Journey Benchmark Forrás: KPMG, táblázat A Knowledge Journey fázisok Forrás: KPMG, táblázat A Microsoft Knowledge Management Landscape modellje Forrás: Klimkó, 2001: táblázat Érettségi szintek a nem CMM alapú TM modellek esetében Forrás: saját összeállítás táblázat A Tudásmenedzsment felmérés főbb eredményei Forrás: KPMG, táblázat A Tudásmenedzsment felmérés főbb eredményei Forrás: KPMG Consulting, táblázat A Tudásmenedzsment felmérés /2003 főbb eredményei Forrás: KPMG, táblázat Tudásmenedzsment Magyarországon felmérés főbb eredményei Forrás: KPMG, táblázat Tudásmenedzsment Magyarországon felmérés főbb eredményei Forrás: Stocker, táblázat A szervezeti kultúrák jellemzői Forrás: Trompenaars/Hampden-Turner, 2002: táblázat A hagyományos és a tudásmegosztó kultúra összehasonlítása Forrás: Bair, 2004: táblázat A kvalitatív és a kvantitatív kutatási megközelítések Forrás: Creswell, 1994: táblázat Esettanulmányokra épülő elmélet-építés folyamata Forrás: Eisenhardt, 1998: táblázat A mintavételi szempontok Forrás: Miles/Huberman, 1994: táblázat A korrelációs mátrix Kaiser-Meyer-Olkin indexe és a Bartlett-féle gömbteszt értéke táblázat A magyarázott szórásnégyzet tábla részlet táblázat A tudásmenedzsment rotált faktormátrix táblázat A tudásmenedzsment-faktorok értelmezése táblázat Egy államigazgatási intézmény tudásmenedzsment-faktorainak értéke táblázat Egy államigazgatási intézmény Tudásmenedzsment-indexe Táblázat Szignifikáns korrelációk a szervezet mérete és a T-elemek előfordulási gyakorisága között táblázat Szignifikáns korreláció a szervezet mérete és a Tudásmenedzsment-index között táblázat Szignifikáns korrelációk a szervezet mérete és a tudásmenedzsment-fakorok között táblázat A szervezetcsoportok jellemzése a rögzítés faktor vonatkozásában táblázat A szervezetcsoportok jellemzése a megosztás faktor vonatkozásában táblázat A szervezetcsoportok jellemzése az információ faktor vonatkozásában táblázat A szervezetcsoportok jellemzése az infrastruktúra faktor vonatkozásában

8 Táblázatjegyzék 36. táblázat A tudásmenedzsment-faktorok átlagértéke a szervezetcsoportok vonatkozásában táblázat A T-index értéke az árbevétel szerint képzett szervezetcsoportok vonatkozásában táblázat Az A-F vállalatok szervezeti kultúrájára vonatkozó értékek Forrás: Kovács, táblázat A G-N vállalatok szervezeti kultúrájára vonatkozó információk Forrás: Kovács, táblázat A megvizsgált szervezetek árbevétel és iparág szerinti besorolása

9 Kivonat Kivonat A doktori értekezés fő célkitűzése, hogy a gyakorlatban hasznosítható, ugyanakkor elméletileg és módszertanilag megalapozott megközelítés kerüljön kidolgozásra, amely elősegíti a szervezetek tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységeinek tudatos kialakítását és megvalósítását, valamint rámutasson mindezek támogatására alkalmas tudásmegosztó kultúra felépítésének jelentőségére. A PhD kutatás egyrészt empirikusan, kvantitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a magyar szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatának sajátosságait. Az elemzés a szerző közreműködésével kidolgozott és lebonyolított Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006 kérdőíves felmérés adatbázisán alapul. A kutatás kísérletet tesz a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatát leíró faktorok modellezésére, továbbá egy folytonos érettségi modell megalkotására, amely a tudásmenedzsment-gyakorlat feltérképezésének eszköze lehet. A tudásmenedzsment sajátosságainak megállapításán túlmenően, a szerző bevezeti a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintjét meghatározó mutatószámot, majd pedig feltárja a szervezet mérete és a tudásmenedzsmentgyakorlatának fejlettségi szintje közötti összefüggéseket. A doktori értekezés kvalitatív, esettanulmány módszerrel vizsgálja a kapcsolatot a tudásmenedzsment programok sikeres alkalmazása és a szervezeti kultúra között. A szerző áttekinti a tudásmenedzsment és a szervezeti kultúra, valamint e kettő kapcsolatának, a kutatás szempontjából releváns szakirodalmát és ismereteit mind magyar, mind pedig idegen nyelven megjelent könyvek, folyóirat cikkek, konferencia előadások, tanulmányok stb. alapján

10 Kivonat Abstract Conscious knowledge management in knowledge economy The main goal of this doctoral dissertation is working out an approach which can be used in practice but is also theoretically and methodologically sound, and which can help organisations in their knowledge management activities whilst showing the significance of creating knowledge sharing culture. One aspect of this PhD research is to analyse the knowledge management practices of Hungarian organizations with quantitative research method. The analysis is based on the database of the Knowledge Management in Hungary 2005/2006 questionnaire survey worked out and conducted in co-operation with the author. The research attempts to model the key features of institutional knowledge management, and to form a continuous maturity model for mapping knowledge management practice. The author introduces an index indicating the level of development of knowledge management practice in organisations, and then explores the correlation between the latter and the size of the organisations. This doctoral dissertation uses qualitative case study method to examine the connection between successful knowledge management programs and organisational culture. Auszug Wissentliches Wissensmanagement in der Wirtschaft des Wissens Das Hauptziel der Dissertation ist einen praktikablen Denkansatz zu entwickeln was auch theoretisch sowie methodologisch fundiert ist. Diese hilft bei der bewussten Konstruierung und Realisierung der Wissensmanagementaktivitäten von Organisationen und zeigt die Wichtigkeit der Entwicklung von Kulturen die die Verteilung des Wissens unterstützt. Die Ph.D. Forschung untersucht einerseits empirisch, mit quantitative Forschungsmethoden die Eigenschaften des Wissensmanagement bei ungarischen Organisationen. Die Basis der Analyse ist die Datenbank, die anhand der, von der Autorin entwickelte und durchgeführte Erhebung Wissensmanagement in Ungarn 2005/2006 mittels eines Fragebogens entwickelt wurde. Die Forschung probiert Faktoren zu bilden die die Wissensmanagementpraxis von Organisationen beschreiben und ein kontinuierliches Maturität-modell zu konstruieren, was ein Mittel der Beschreibung von bewusster Wissensmanagementpraxis sein kann. Neben dem Satz der Eigenschaften von dem Wissensmanagement die Autorin führt ein Kennzeichen ein die der Entwicklungsstand der Wissensmanagementpraxis von Organisationen beschreibt und deckt die Zusammenhänge zwischen die Größe der Organisation und der Entwicklungsstand der Wissensmanagementpraxis auf. Die Dissertation analysiert mit qualitativer Methodologie anhand von Fallstudien die Relation zwischen der erfolgreichen Anwendung von Wissensmanagementprogrammen und der Unternehmenskultur

11 Előszó Előszó A PhD kutatás nem volt egyszerű feladat, ugyanakkor érdekes kihívást jelentett számomra. Mielőtt ismertetném a témakört, amellyel értekezésemben foglalkozom, szeretném néhány gondolatban összefoglalni azt az utat, amely a választott téma kutatásához vezetett ben műszaki menedzserként végeztem a Pannon Egyetem Mérnöki Karán. Egy informatikai vállalkozásban kezdtem el dolgozni, ahol a feladataim közé tartozott többek között a dokumentum menedzsment üzletág létrehozásának támogatása és a nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítése. Ennek kapcsán több elismert szakkiállításon vettem részt (pl. a CEBIT Hannoverben, a Systems Münchenben), ahol megismerkedtem a különféle technológiai újdonságokkal, speciális szoftveralkalmazásokkal a dokumentum menedzsment területéről. A partnerekkel és a potenciális ügyfelekkel való kapcsolattartás során gyakran találkoztam profit és non-profit szervezeteknél egyaránt a dokumentum menedzsment hiányosságaival, nehézségeivel, ugyanakkor megtapasztaltam, hogy egyes szervezetek milyen módszereket és technikákat alkalmaznak a dokumentumok kezelésére, tárolására és megosztására. Vállalkozásunk a Xerox dokumentum-menedzsment rendszerek kialakítására szakosodott partnere lett. A speciális dokumentumkezelő rendszer lehetővé teszi a felhasználók számára az információ megosztást, így a szervezeten belül szabadon áramolhat a felhalmozott tudás. Elkötelezett híve lettem egy olyan rendszernek, amely kiváló választást jelent azoknak a szervezeteknek, amelyek életében a dokumentumés tudásmenedzsment fontos szerepet játszik. Manapság elfogadott jelenség, hogy a szervezetek sikerességének egyik kulcsa a folyamatosan megújuló tudás hatékony kezelésének képességében rejlik. A szervezetek üzleti sikere nagyban függ attól, hogy a munkatársak tudását milyen módon sikerül hasznosítani. Jelentős mértékben növekedett a tudásmenedzsment kezdeményezések száma a gyakorlatban, például egyre több konferenciát szerveznek a tudásmenedzsment témakörében és egyre több szoftveralkalmazással találkozhatunk. A tudás a piaci verseny egyik meghatározó tényezőjévé vált. A tudásmenedzsment körébe tartozó tevékenységek a hazai szervezetek körében még jelentős mértékben függnek az infrastruktúrától és a technikai háttértől. Miután a gyakorlatban megismerkedtem a dokumentum- és egyúttal a tudásmenedzsment szükségességével, késztetést éreztem arra, hogy ezt a területet mélyebben is megvizsgáljam egy PhD kutatás keretein belül. A PhD tanulmányaimat 2001-ben kezdtem meg a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolájában. Teljesítettem a tantárgyi kötelezettségeimet, majd ezután sikeres szigorlatot tettem. A PhD kutatás konkrét témája és alapötlete ben született meg, amikor részt vettem a KPMG-BME Akadémia által szervezett Tudásmenedzsment Mesterkurzuson. A KPMG úgy nemzetközi, mint hazai viszonylatban nagy tapasztalattal rendelkezik a Tudásmenedzsment kutatások és projektek tekintetében. A Mesterkurzuson közelebbről is megismerkedhettem a legutóbbi hazai és nemzetközi Tudásmenedzsment felmérésekkel és azok eredményeivel. Az Akadémia társelnökétől lehetőséget kaptam arra, hogy a PhD kutatási munkám keretében megvalósítsam a legújabb hazai Tudásmenedzsment empirikus felmérést

12 Előszó Nagy kihívást jelentett, hiszen számomra ez volt az első alkalom egy elméleti és gyakorlati megközelítésben is komplex felmérés megvalósítására. A kérdőíves felmérést a Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke és a KPMG-BME Akadémia együttműködésében, témavezetőm Dr. Gaál Zoltán és az Akadémia társelnöke, Dr. Tomka János támogatásával valósítottuk meg. Egyéves kitartó kutatómunka következett, amelynek során összeállítottunk a korábbi nemzetközi és hazai felmérések alapján egy olyan kérdőívet, amelynek elemzése által átfogó képet kaphatunk a magyarországi szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatáról. A témakörök és kérdések kidolgozása, formai és stilisztikai ellenőrzés és próbalekérdezés után a kérdőív végleges, on-line, Interneten keresztül kitölthető verziója 2005 februárjában készült el februárjában zártuk le a felmérést és ekkor kezdődött a doktori kutatás második felvonása. A célmeghatározás, módszertan kiválasztás és a beérkezett kérdőívek kiértékelése után hozzáláttam a kvantitatív és kvalitatív elemzéseknek. Az értekezésem célja, kutatási munkám során elvégzett vizsgálatok és azok eredményeinek bemutatása. Visszatekintve a kutatás néhányéves ciklusára, úgy érzem rendkívül sokat tanultam. Örülök, hogy lehetőségem nyílt egy ilyen releváns ugyanakkor kritikus témakör vizsgálatára. Kettős szempontból tekintek a tudásmenedzsment területére, egyrészt mint kutató, aki az elméleti összefüggéseket keresi, másrészt mint menedzser, aki a gyakorlatban hasznosítható eredményekre fókuszál. Ez a kettős szemlélet segített abban, hogy a realitás talaján maradva megfogalmazzam és értékeljem megállapításaimat. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. Gaál Zoltánnak, a témavezetőmnek, aki irányította és többéves szakmai tapasztalatával, valamint értékes tanácsaival támogatta a kutatásomat. Köszönöm Dr. Tomka Jánosnak, a KPMG-BME Akadémia társelnökének, aki lehetővé tette a Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006 empirikus felmérés lebonyolítását és rendelkezésemre bocsátotta a korábbi KPMG felmérések eredményeit. Köszönet illeti Dr. Szabó Lajost, aki javaslataival segítette munkámat. Hálás köszönet szüleimnek, testvéremnek és családjának, akik folyamatosan mellettem álltak, átsegítettek a nehézségeken és támogattak tanulmányaim során. Külön köszönet férjemnek, Dr. Kovács Zoltánnak, aki hasznos ötleteivel, észrevételeivel és példamutatásával segített. Végül, de nem utolsósorban köszönet a DOC Hungary Kft munkatársainak, a felmérés résztvevőinek, és mindazoknak, akik segítségemre voltak a kutatásom során. Ajánlás Doktori értekezésemet szüleimnek ajánlom. Szombathely, december 12. Obermayer-Kovács Nóra

13 Bevezetés Bevezetés Egy olyan gazdaságban, ahol az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság, a tartósan versenyképes előny egyetlen biztos forrása a tudás. 1 Napjainkban egyre népszerűbb az a felfogás, amely szerint a szervezeti tudás értékes stratégiai tőke. A szervezeteknek versenyelőnyük megőrzése érdekében hatékonyan és eredményesen kell létrehozniuk, összegyűjteniük, megosztaniuk és alkalmazniuk a szervezeti tudást. A tudástőke vagy intellektuális tőke egy egész világra kiterjedő közjószág, amely a végtelenségig kiterjeszthető és kimeríthetetlen (Stiglitz, 1999). Nem vitatható, hogy a nyugati társadalmakban a második ipari forradalom zajlik, amelynek alapja nem az energia, hanem a tudás. A technikai forradalom legfőbb jellemzője nem csupán a tudás és az információ, hanem az a jelenség, hogy hogyan alkalmazzák az információt a tudás előállítására és az információtovábbító, kommunikációs egységek létrehozására (Castells, 1996). A tudás szerepe, hasznosítása, az új tudás létrehozása, ezáltal a tudásmenedzsment, mint emberi tevékenységek azon rendszere, amely a tudás feltérképezésére, értékelésére, elosztására és kiaknázására irányul, mindig is létezett a vállalatoknál. A tudásmenedzsment egyik alapvető célkitűzése a szervezet értékteremtő tevékenységének támogatása és hatékonyságának növelése. A tudásmenedzsment tevékenységek a Porter-féle értékláncot alkotó tevékenységek közül a támogató tevékenységek közé sorolhatók (Porter, 1985). A tudásmenedzsment megjelenése nemcsak a szervezetekben végbemenő folyamatokat alakította át, hanem új szemléletet alkotott a munkaerő-gazdálkodásban, a kiválasztásban, a képzésben - a vállalat vagyon-elemei közé sorolva az ügyféltőkét, szervezeti tőkét és kompetenciákat. Az üzleti világban alkalmazott technológiák mára az államigazgatásban, a felsőoktatásban és a civil szervezeteknél egyaránt előfordulnak. Ezért valamennyi állampolgár tudáshordozó és a közös javak és tudás gyarapítására és értékesítésére alkalmas erőforrásnak tekinthető (Z. Karvalics/Kollányi, 2005). A 2000-ben megrendezett lisszaboni csúcson az Európai Unió államfői elhatározták, hogy az Uniót 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági egységévé kell tenni, amely több és jobb munkahely teremtésével és erősebb társadalmi összetartással képessé válik a gazdasági növekedés fenntartására. Olyan digitalizált gazdaságot és társadalmat terveztek, amelyben az életszínvonal és a munkakörülmények javulnak, bővülnek a munkalehetőségek és a termelékenység folyamatosan nő. A célok eléréséhez szükséges az infokommunikációs technológiák (ICT) minél szélesebb körben történő elterjesztése és alkalmazása, valamint a tudásberuházások hatékonyságának növelése. Lisszabonban az államfők olyan strukturális reformokat hirdettek, amelyeknek az egyik kiemelt fontosságú területe a digitális társadalom kiterjesztése és a tudástársadalom megalapozása volt, természetesen az Európai Unió makroökonómiai stabilitását figyelembe véve (Blanke et al., 2002). 1 Nonaka, 1991:

14 Bevezetés Napjaink meghatározó trendjei A következő évtizedben az alkotó jellegű munkahelyek elterjedése, és a szolgáltató szektor térhódítása lesz jellemző. Ez utóbbin belül is az oktatás, az egészségügy, a szociális és társadalmi szolgáltatások, valamint az idegenforgalom és vendéglátás (Turner, 2002). Ezen munkakörök esetében a humán erőforrás szakértelme valamint a környezet minősége lesz a legfontosabb érték-meghatározó tényező. A tudásmenedzsment területének megértéséhez széleskörű ismeretek és összefüggések feltárására van szükség, amelyek napjaink egyre globálisabbá váló gazdasági környezetét érintik (Neef, 1998). Thurow megközelítésében öt gazdasági trendet azonosított: A kommunizmus bukása, Elmozdulás a tudásgazdaság felé, Demográfiai változás, Globalizáció, USA hegemóniájának megszűnése (Thurow, 1996). Gibson három folyamatból vezeti le a napjainkban zajló jelenségeket: Technológiai forradalom, Globalizáció, Tömeg (tömegtermelés, embertömeg, információtömeg, energiatömeg) (Gibson, 1998). Zakaria szerint a világ alakulását a demokratizálódás irányítja (Zakaria, 2004). Az elméletek közül Thurow megközelítése áll a legközelebb a saját véleményemhez, ezért az alábbiakban az általa megfogalmazott azon területeket ismertetem, amelyek formálják a gazdaságot (Thurow, 1996): 1. A kommunizmus bukása (The End Of Communism): A kommunizmus összeomlott, véget ért a hidegháború és felbomlott a Szovjetunió. A Baltitengertől a Fekete-tengerig elterülő térség országai visszanyerték függetlenségüket és egy új, demokratikus, a piacon alapuló gazdasági és politikai rendszert hoztak létre. A kommunizmus vége egyben az amerikai kapitalista gazdaság mintája került előtérbe. 2. Elmozdulás a tudásgazdaság felé (A Shift To Brainpower Industries): a tartós versenyelőnyt egyre kevésbé a rendelkezésre álló természeti erőforrások jelentik egy gazdaság számára. A szakértelem és az intellektuális tőke válik a versenyképesség alapjává. 3. Demográfiai változás (Changing Demographics): A populáció a harmadik világ országaiban robbanásszerűen megnőtt, amely egy migrációs hullámot indított el, és a jóléti társadalmakat elárasztotta a jórészt alulkvalifikált munkaerő. A demográfiai változás három alapvető tendenciára vezethető vissza: Folyamatosan nő a várható átlagéletkor, amely az egészségügy és az életminőség javulásának eredménye. Az egészségben eltöltött várható élettartam folyamatosan növekszik. Nő a 60 évnél idősebb nemzedék létszáma (elöregedés és annak hatása a nyugdíjrendszerre) A születések száma tartósan alacsony. A baby-boom generációnak kevesebb gyermeke született, mint a korábbi generációknak, ennek oka lehet, hogy kevesebb a munkahely, lakhatási nehézségek, az első gyermekvállalás kitolódása, stb. (Európai Bizottság, 2005)

15 Bevezetés 4. Globalizáció (Global Economy): A globalizáció egy új gazdasági rend, amely a technológiai változásokkal, a tőke és a személyek szabad áramlásával és a csökkenő szállítási költségekkel jellemezhető. A globalizációban nincsenek határok, az ötletek, technológiák szabadon vándorolhatnak egyik országból a másikba. A globalizáció hatalmas lehetőséget teremt a növekedésre, hiszen bárki számára hozzáférést biztosít a világszerte rendelkezésre álló erőforrásokhoz és piacokhoz. Új kihívást jelent a gazdaság és annak valamennyi szereplője számára, új tendenciák kerülnek előtérbe, nő az intellektuális tőke szerepe és nő a kreativitás jelentősége is. A jövedelmek országok között és országokon belüli átcsoportosulása során, megindul a gazdasági polarizáció, a jövedelmi különbségek növekedése. Vállalati szinten új kultúrát, új vezetési koncepciókat, technikákat, új szervezeti és működési megoldásokat igényel, a multinacionális nagyvállalat esetében éppúgy, mint a kis- és a középvállalkozásnál vagy intézményeknél. A fennmaradásért küzdő vállalatoknak olyan tudásra kell koncentrálniuk, amely a versenyhelyzetben előnyhöz juttatja. Ez maga után vonja olyan eszközök fejlesztését és alkalmazását, amelyek támogatják a tudás kezelését, a vállalat belső és külső, komplex hálózati kapcsolatrendszerében. 5. USA hegemóniájának megszűnése (No Dominant Power - No World Leader): Egyre több jel utal az USA egyeduralmának vitathatatlanságára gazdasági, társadalmi, politikai és katonai téren egyaránt. Az elkövetkező néhány évtizedben az Egyesült Államok még megőrzi vezető szerepét. Az idő múlásával várható a többi hatalmi központ felemelkedése. Naisbitt véleménye, hogy a kínaközpontú délkelet-ázsiai üzleti hálózatok alkotják majd Ázsia hatalmas régióját (Naisbitt, 1997). Az öt trend közül a legnagyobb figyelem a tudásgazdaság felé történő elmozdulásra összpontosul (Thurow, 1996). Tudásgazdaság A Princeton közgazdásza, Machlup szerint az 1960-as évek elején kezdett formálódni a tudásgazdaság (Machlup, 1962). Drucker 1969-ben továbbfejlesztette Machlup tudásgazdasági alapművét, hogy bevezesse a tudásmunkások korszakának kezdetét. A hozzáadott értéket termelő munkához szükséges erőforrásnak nem a természeti erőforrást és nem is a tőkét, hanem a tudást tekintette (Drucker, 1969). Az alapvetően tudástőkére épülő gazdaságot nevezik tudásgazdaságnak, ami nemcsak összhangban van az új kor nyersanyagkímélő igényével, de egyben a jövőt alakító egyik legfőbb erő is (Schwartz, 2004). A szakirodalomban a tudásgazdaság megnevezésére használatos a posztindusztriális gazdaság, az innovációs gazdaság, a hálózati gazdaság, az e-gazdaság, az új-gazdaság vagy éppen a tudás-alapú gazdaság elnevezés is (Masuda, 1988; Castells, 1996; Cohen et al., 2000). A tudásgazdaságban több technológiai trend zajlik. Digitalizálás: segítségével bárki számára, bárhonnan bármi (kép, film, zene, információ, stb.) elérhetővé válik, konvertálható és sokszorosítható. Tulajdonképpen megszűnik a tér és az idő. Alapja minden tudományos kutatásnak, a technológiai megvalósításnak és ezek társadalmi integrációjának

16 Bevezetés Mesterséges intelligencia: olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligenciára lenne szükség; olyan feladatok megoldásával foglalkozik, amelyeket jelenleg az ember jobban tud. A mesterséges intelligencia kétféle rendszert valósít meg: az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszert (a létrehozott működés hasonlítson az emberi gondolkodásmódra), valamint az emberhez hasonlóan cselekvő rendszert. Rutinszerű feladatok elvégzésével tehermentesíti az alkotó jellegű tevékenységet végző embert, megnövelve ezáltal a hatékonyságát. Hálózatosodás: Elmozdulás figyelhető meg a hierarchikus szervezeti formáktól a horizontális szervezeti felépítés felé. Egyre nagyobb szerepet kap az innovatív humán erőforrás ötleteinek, kreativitásának kiaknázása, és ez megköveteli a hierarchiamentes innovatív szervezet illetve környezet kialakítását. Előtérbe kerülnek a projektközpontú szervezetek, a teamek és a kreatív csoportok. A hétköznapi használatra való, olcsó, ugyanakkor egyre nagyobb teljesítményű számítógépek jelennek meg a piacon. A számítógépek világhálón keresztül történő összekapcsolása révén azonnali, folyamatos és gyors kapcsolatfelvétel válik lehetővé. Az így keletkező kapcsolatrendszer átalakítja a hagyományos társadalmi struktúrákat, létrehozva ezáltal az ún. hálózatos szerkezetet. A személyi számítógép és az Internet elterjedtségének elérése elengedhetetlen az információs társadalom alapjául szolgáló hálózatos szerkezetek létrejöttéhez. A hálózatok ideális hátteret biztosítanak információk, ötletek és erőforrások felkutatásához, hozzáférésükhöz és átadásukhoz. Információtechnológia (IT): A világgazdaság az átalakulás periódusában van, kialakulóban van egy tényezőcsoport, amelyre jellemző, hogy a technológiaintenzív termelési folyamatok mellett, megjelennek a tudás-intenzív szolgáltatási tevékenységek. A változás kiváltója az információtechnológia robbanásszerű átalakulása, amely a teljes gazdasági és társadalmi rendszert új alapokra helyezi. Kiemelten fontos szerepe van a Web technológiáknak, mert új lehetőségeket biztosítanak a tudás kezelésére, elhárítva az akadályokat a kommunikáció és a tudásmegosztás elöl. Csökkennek a költségek, és a szervezetek képesek hatalmas mennyiségű információ gyors megszerzésére és szétosztására. A tudásgazdaság egyúttal az információs társadalom hatékonysági igényének is sokkal jobban megfelel, mint a tömegtermelésre épülő gazdaság. Toffler hullámelméletében az agrár- és ipari civilizációk után jelentkező harmadik hullám, a tudás társadalma esetében jellemző, hogy a termelő és a fogyasztó egybeesik (Toffler, 1981). Ez pozitív hatással van az innovativitás kialakulására; a végrehajtott munka minősége magasabb, a fogyasztás pedig ésszerűbb lesz (Schumacher/Gillingham, 1980). A tudásgazdaság a szervezeti és termelési innováció tekintetében szintén jelentős változásokat eredményez. Legfontosabbak a munkahelyek és a szervezeti struktúra változása és az innovációs képesség kiszélesedése. Előtérbe kerülnek olyan vállalati stratégiák, mint pl. a TQM, a just in time termelés, a tudásmenedzsment, a tevékenységek kihelyezése (outsourcing), a vállalatok fúziója és szétválása, illetve új, high-tech vállalkozások alapítása (start-up)

17 Bevezetés Amerikában és Európában a vállalatoknak szembe kell nézniük az olcsó távol-keleti termékek térhódításával, így innovációval és a tömegtermelés lehetőségeinek fejlesztésével tudják felvenni a versenyt. A tömegtermelés azonban a legtöbb esetben a minőség romlásához vezet, így egyre nagyobb teret hódít a tudás kezelése. A tudásgazdaság felé történő elmozdulás igénye jelentős mértékben magyarázza a tudásmenedzsment hasznosságát és létjogosultságát a menedzsment kutatások és gyakorlatok területén. A tudásmenedzsment, mint üzleti és információtechnológiai kérdés, a szervezeteknél állandó napirenden szerepelt az elmúlt évtizedben. A legnagyobb szervezetek a kritikus üzleti folyamatok támogatására alkalmaznak tudásmenedzsment-gyakorlatot, és több tudásmenedzsment programot is elindítottak. A Gartner szerint 2006 és 2010 közötti időszakban a szervezetek további fejlesztéseket és beruházásokat hajtanak végre a tudásmenedzsment területén, amelyet kritikus kompetenciának tartanak a hatékony működés fenntartásában (Gartner, 2006). Tudásvállalat A tudásgazdaságban, ahol az egyetlen bizonyosság a bizonytalanság, a hosszú és tartós versenyképesség egyetlen biztos forrása a tudás lehet. A folyamatos változások, a technológiák fejlődése és a versenytársak számának növekedése a jellemző, így azok a vállalatok lesznek sikeresek, amelyek következetesen új tudást hoznak létre, és a szervezeten belül széles körben terjesztik azt, majd azonnal felhasználják új technológiákhoz és termékekhez. Ezek a tevékenységek határozzák meg a tudásalapú vállalatot, amelynek egyik legfontosabb feladata a folyamatos megújulás (Nonaka, 1991). Az innovatív vagy kreatív munkához magas szintű önállóságra van szükséges, ahol központi szerepe van az egyénnek. Szemben a tömegtermeléssel, a tudásvállalatban a specializált tudásnak, képességnek és egyéniségnek az értéke révén a tudásmunkás nehezen pótolható. Marx nézetét tekintve a hatalom a termelési eszközök birtokosaihoz vándorol, amely jelen esetben, a tudásgazdaságban a dolgozó fejében található tudást jelenti. A nyugati menedzsment hagyományait nagymértékben az információ, mint feldolgozó gépezet felfogás (Taylor nyomán) határozza meg. Az egyetlen hasznos tudás szabályszerű és szisztematikus mennyiségi adat, egyetemes elvek, stb. Az új tudás értékének mérése számszerűsíthető, például megnövelt hatékonyság vagy alacsonyabb költségek, stb. A japán megközelítés lényege ezzel szemben, hogy az új tudás kialakítása nem csupán az információ feldolgozásának kérdése. Legtöbb esetben a dolgozók meglátásainak, intuícióinak és előérzeteinek feltérképezésétől függ. A tudásvállalat ideálokról és ötletekről is szól, amely a folyamatos megújulást ösztönzi, az új tudás létrehozása a vállalat és a dolgozók újjáalakítását jelenti. A tudásvállalatban, az új tudás kialakítása valójában egy létforma, amelyben mindenki tudásmunkás, és a folyamat középpontjában a személyes elkötelezettség, valamint a munkatársak vállalatokkal szemben érzett azonosságtudata áll (Nonaka, 1991). A japán vállalatok kiemelkednek az innováció terén, ennek okai több tényezőből adódnak össze. A menedzserek számára azonban könnyen levonható az a tanulság, amely szerint a világ vezető gyárának többsége a japán gyártási technológiákból sajátította el a legtöbbet, minden vállalatnak, amely versenyképes tudással szeretne rendelkezni, ugyanígy a tudáskialakítás japán technikáját kell elsajátítania (Nonaka, 1991)

18 Bevezetés A tudásvállalat elsődleges tevékenysége a humán erőforrás tudásának hozzáférhetővé tétele, amely a szervezet minden szintjén megvalósítható. A tudásvállalat abban különbözik a hagyományos vállalatoktól, hogy a vállalat piaci értékét tekintve, a tárgyiasult tőke részaránya alacsony. A tárgyiasult tőke szerepét a nehezen mérhető, a számvitel számára láthatatlan tudástőke veszi át (Nonaka, 1991). A tudásvállalatoknál a legtöbb dolgozó magasan képzett, igen tanult szakember, egy megkülönböztető megnevezéssel tudásmunkás. Munkájuk nagyrészt abból áll, hogy az információt tudássá változtatják, leginkább saját kompetenciájukat felhasználva, néha pedig az információt, illetve a speciális tudást szolgáltatók segítségével. Ezeknek a vállalatoknak, kevés dologi vagyonuk van. Immateriális javaik sokkal értékesebbek, mint dologi eszközeik. 2 Ipari megközelítés (Iparvállalat) Tudásközpontú megközelítés (Tudásvállalat) Emberek Költségalkotó Jövedelem alkotó Hatalom alapja Hierarchia Tudás Erőviszonyok Fizikai munkás vs. tőkés Tudásmunkás vs. menedzser Menedzsment feladata Beosztottak irányítása és felügyelete Munkatársak támogatása Információ Ellenőrzés eszköze Kommunikáció eszköze Termék Kézzel fogható Megfoghatatlan Információáramlás A szervezeti hierarchián keresztül Hálózatokon keresztül Elsődleges bevétel Termelés szűk keresztmetszete Termelés megnyilvánulása Kézzelfogható (pénz) Pénzügyi tőke és emberi képességek Kézzelfogható termék (pl. hardver) Megfoghatatlan (új ismeretek, ötletek, új ügyfelek, etc) Idő és tudás Megfoghatatlan alkotás (pl. koncepció, szoftver) Tudás A vállalat tevékenységének egy eszköze A vállalat tevékenységének fókusza A tanulás célja Új eszközök alkalmazásának képessége Új tőke létrehozásának képessége Gazdaság Csökkenő hozadék elve Növekvő és csökkenő hozadék elve 1. táblázat Az ipari- és a tudásvállalat összehasonlítása Forrás: Sveiby, 1999: A tudásvállalatok sajátosságai a következő tudásmenedzsment stratégiával írhatók le: A vállalat magkompetenciájának meghatározása - a vállalat tudása globális értelemben úttörő, követő vagy kiszolgáló jellegű-e. 2 Sveiby, 2001:

19 Bevezetés A tudásmenedzsment részfeladatok jelentőségének meghatározása a vállalat versenyképessége szempontjából. Részfeladatok: belső vagy külső tudásgenerálás; tudásáramlás biztosítása a vállalaton belül; a vállalat tudásportfoliójának meghatározása (az eredmény eléréséhez mely területeken, milyen tudásra van szükség); outsourcing; tudásláncok kialakítása; vállalati tudás értékesítése; szervezési és irányítási technikák összeállítása (Hoványi, 2004). Véleményem szerint nem minden vállalat nevezhető tudásvállalat, de nincs olyan eset a napjaink gazdaságában, hogy egy vállalatban ne lennének tudásvállalatra jellemző sajátosságok. A szervezetek egyre több tudatos tudásmenedzsment tevékenységet folytatnak, egyre több erőforrást áldoznak a tudásmunkásaik személyes tudásának kiaknázására. Tudástársadalom Ilyen vagy olyan mértékig bármely tudás, különösen az azonos tárgyakról való közös tudás, sokféle módon meghatározza a társadalom részleteit. De végső soron minden tudást a társadalom és annak struktúrája határoz meg. 3 A tudástársadalmak történelmileg nem váratlanul alakultak ki, nem forradalmi fejlődést, hanem folyamatos előrehaladást mutatnak. Korábban a modern társadalmat a tőke és a munka fogalmai határozták meg. A munka és a tulajdon összefüggött a társadalom-, a gazdasági-, és a politikai elméletben. Az anyagiasult tulajdonok, mint például a föld, a munka és a tulajdon társadalmi konstrukciói megváltoznak, új elemmel, a tudással bővülnek (Stehr, 2000). A tudásképes társadalom kifejezést Lane használta elsőként 1966-ban (Lane, 1966). Felfogása szerint, a köznapi észt a tudományos érvelés váltja fel, továbbá a jól informált társadalom tagjait a valós igazságok törvényei irányítják (Lerner, 1959). Az általa használt, jól informált társadalom fogalom ennek értelmében a tudományos tudás uralomra jutását takarja. Az 1960-as évek vége felé Peter Drucker The Age of Discontinuity című könyvében hivatkozik a tudástársadalomra. Drucker a modern társadalomban a tudásnak központi szerepet tulajdonít, amely a gazdaság és a társadalmi cselekvés alapja (Drucker, 1969). Bell posztipari társadalomnak tekinti a tudástársadalmat, mivel a tudást a posztipari társadalom alapvető stratégiai erőforrásának tekinti, amelynek létrehozása, megszerzése és megalkotása alapvetően befolyásolja az struktúra, a technológia és az innováció kialakulását, valamint ezen keresztül a gazdasági folyamatokat, amelyeket a már fent is említett szolgáltató szektor térhódításával jellemezhető. A technológiai változások társadalmi változásokat idéznek elő. Véleménye szerint, a posztindusztriális társadalom kétszeresen is tudástársadalom, mivel egyrészt az innováció forrásai a kutatásból és fejlesztésből származnak, másrészt, a társadalom súlya egyre nagyobb a tudás területén (Bell, 1974). Naisbitt, mint ahogyan más szerző is (Masuda, 1988), az információs és tudástársadalom fogalmakat szinonimaként kezeli, és nem tesz különbséget. Megatrendek című művében tíz megatrendet ismertetett, amelyek meghatározzák az a tudástársadalom korszakát (Naisbitt, 1982). 3 Stehr, 2000:23 (Max Scheler, 1924)

20 Bevezetés Naisbitt megatrendjei a következők: Ipari társadalom tudástársadalom; Nagyipari technológia high-tech technológia; Nemzetgazdaság világgazdaság; Rövidtáv hosszútáv; Centralizáció decentralizáció; Intézményesített gondoskodás öngondoskodás; Képviseleti demokrácia részvételi demokrácia; Hierarchia hálózatok; Észak dél; Vagy-vagy választás többszörös választási opciók Később további megfogalmazások következtek, így például poszt-kapitalista éra (Drucker, 1993), virtuális korszak (Rheingold, 1993) vagy tudáskorszak (Savage, 1995). Ezek a megközelítések két szempontból azonosak: egyrészt az új korszakban az ipari gazdaság helyett szolgáltatásokra épülő gazdaság dominál, másrészt az Internet és az ICT mind részei a tudástársadalomnak, de nem a legalapvetőbb jelenségei. Az Európai Unió informatikai törekvése, amely az Európa Tanács június ei eeurope 2005 című akciótervében (Lisszaboni terv része) került megfogalmazásra, a magyar politikai élet informatikai gondolkodásának is alapját képezi. Az EU törekvések között is megjelenik a tudás alapú társadalom fogalma, bár itt szinte azonosítják a tudásalapú gazdaság fogalmával. A 2002-es évi akcióterv prioritásai a következők voltak: Olcsóbb, gyorsabb, biztonságos internet: olcsóbb és gyorsabb internet-hozzáférés; gyorsabb internet a kutatók és diákok részére; biztonságos hálózatok Az emberekbe való beruházás, a készségek fejlesztése: az európai fiatalok beléptetése a digitális korszakba; tudásalapú gazdaságban dolgozni; mindenki részvétele a tudásalapú gazdaságban Az internet használat ösztönzése: az elektronikus kereskedelem terjedésének gyorsítása; online államigazgatás: elektronikus hozzáférés az "államhoz"; online egészségügyi szolgáltatások, európai digitális tartalom a globális hálózatra; Intelligens közlekedés/szállítás (EC, 2002). A tudástársadalom korszaka számos változást idéz elő: Oktatási program: A vállalatok képzett és kreatív munkaerőre van szükségük, ezáltal alapjaiban kell megváltoztatni a diákok gondolkodásmódját. Középpontba kell helyezni a Life long learning megközelítést, folyamatosan kell bővíteni a meglevő tudást. Az oktatási rendszer kidolgozásánál figyelembe kell venni a munkaerőpiac keresletét is, vagyis a jövőben az egyik legnagyobb feladat a vállalatok és a felsőoktatási intézmények közötti kommunikáció és együttműködés megteremtése és fejlesztése. Munkaerő-piaci stratégia: A tudás előállítása helyhez kötött, viszont a tudás iránti igény szétszórt. Ebből két fontos kérdés következik: egyrészt a munkaerő mobilitása, másrészt a területfejlesztés. Szervezeti változás: A vállalatirányítás egyik legkiemeltebb területe a tudásmenedzsment. A tudásmenedzsment útmutatást ad a vezetőknek, a tudásgazdaságban való hatékony működéshez (EC, 2002)

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03.

I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata. Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME Kisvállalkozások innovációs technikáinak nemzetközi vizsgálata Borkovits Balázs DDRFÜ Nonprofit Kft. Pécs, 2010.03.03. I 3 SME projekt Introducing Innovation Inside SMEs Innovációs technikák ismertetése

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.

Fentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését. Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének

Részletesebben

Obermayer-Kovács Nóra TUDATOS TUDÁSMENEDZSELÉS A TUDÁSGAZDASÁGBAN

Obermayer-Kovács Nóra TUDATOS TUDÁSMENEDZSELÉS A TUDÁSGAZDASÁGBAN TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Obermayer-Kovács Nóra TUDATOS TUDÁSMENEDZSELÉS A TUDÁSGAZDASÁGBAN A tudásmenedzsment sajátosságainak vizsgálata a magyar

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser

2014.09.25. Budapest. A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása. Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd. Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser Budapest A CluStrat projekt pilotjainak bemutatása Nemzeti Szakpolitikai Párbeszéd Ruga Eszter nemzetközi projektmenedzser A CluStrat projekt 8 pilot tevékenysége 1. Folyamat fejlesztés: innováció fokozása

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése

Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Mezőgazdasági külső információs rendszerek fejlesztése Pető István Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdasági Informatika Tanszék I. Agrárinformatikai Nyári Egyetem, Gödöllő 2004. augusztus 25-27. Az előadás

Részletesebben

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében

A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében A Kiválóság kultúra lehetséges szerepe a beszállítói szervezetek fejlődésében Kiválóság Tavasz 2012 EFQM Kiválóság Nap Budapest, 2012. március 8. Szabó Kálmán, ügyvezető igazgató, az EFQM Nemzeti Partnerszervezete

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./

Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Mátészalka Város Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztése /ÁROP-1.A.2/A-2008-0084. sz./ Kivonat a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. Stratégiai műhelymunkáról szóló visszajelző

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

XI. Az EEM informatikai támogatása

XI. Az EEM informatikai támogatása BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség XI. Az EEM informatikai támogatása Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice

The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS. Less Myths more Practice The Leader for Exceptional Client Service SZERVEZETFEJLESZTÉS Less Myths more Practice A BDO VILÁGSZERTE A BDO a világ ötödik legnagyobb könyvelő, könyvvizsgáló, profeszszionális tanácsadó hálózata. A

Részletesebben

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások

I. CRM elmélete és gyakorlata. II. Stratégiai elemek. III. Strukturális megoldások Transzformáció -CRM Értékesítési stratégiák I. CRM elmélete és gyakorlata II. Stratégiai elemek III. Strukturális megoldások 1 Customer Relationship Management egy filozófia Értékesítés Ügyfél Marketing

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft.

Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás. OTP Hungaro-Projekt Kft. Nemzetközi Innovációmenedzsment Tanácsadási szolgáltatás OTP Hungaro-Projekt Kft. Vállalati célok, problémák Elég versenyképesek a termékeink? Hogyan javítsuk versenyképességünket? Hogyan növeljük az árbevételünket

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt?

Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Miért válaszd az E-business menedzsment szakirányt? Az e-business menedzsment több, mint egy újabb oktatás az elektronikus kereskedelemr l. Ha meg akarunk felelni az elektronikus üzletvitel kihívásainak,

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

innovációra és nemzetközi együttműködések

innovációra és nemzetközi együttműködések Tények és adatok Alapítás 1993 Tulajdonosok 100%-ban magyar tulajdonosi kör Éves forgalom 300 millió Forint C é g p r o fi l A 1993-ban alapított vállalkozás, fő profilja üzleti informatikai megoldások

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE.

Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség. Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Maróti Péter Igazgató Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség KhE. DA-RIÜ Khe. feladatai és a DA-RIÜ projekt moduljai FELADATOK K+F és innováció fejlesztése,

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései

Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Az ITIL hazai alkalmazhatóságának kérdései Szabó Zoltán Ph.D Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek Tanszék Az IT szervezet, mint szolgáltató Milyen az IT hazai elismertsége? Az IT Innovációs

Részletesebben

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században

A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században Prof. dr. Đerđi Petkovič, PhD (Petkovics Györgyi) A Szabadkai Közgazdasági Kar válaszai a felsőoktatás kihívásaira a XXI. században A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a 2014-2020-as programozási időszakra Dibáczi Zita Osztályvezető Helyi Fórum Nyíregyháza, 2012. december 10. 1 EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia

Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia Projekt szponzor : siker - felelősség - kompetencia dr. Prónay Gábor 11. Projektmenedzsment a Gazdaságban Fórum 2008. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA figyelem felhívás a projekt tulajdonos/szponzor meghatározó

Részletesebben

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Az 50001-es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység Qualidat Kft. Együttműködésben az ÉMI TÜV SÜD-del Tartalomjegyzék Bevezetés A feladatok Projektmenedzsment

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben