Az Ökoturizmus. 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Ökoturizmus. 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója:"

Átírás

1 Az Ökoturizmus 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója: A XX. század vége felé egyértelművé vált, hogy a turizmus tömegessé válásával olyan mértékű természeti és kulturális értékvesztés következik be, amely magát a turisztikai terméket is megsemmisíti. A helyváltoztatásból, tartózkodásból és a szabadidő eltöltésének különböző formáiból eredő negatív hatások a természeti erőforrások elszennyeződéséhez és mennyiségük csökkenéséhez, az élővilág háborítatlanságának és változatosságának veszélyeztetéséhez, sok helyen pedig a természetes tájkép rombolásához vezetnek. Ehhez hozzájárul különösen a harmadik világ országaiban a helyi lakosság fogyasztási szokásainak, életmódjának drasztikus változása a globalizáció révén, melyben a turizmus tömegessé válása is jelentős szerepet játszik. A kis tengerparti halászfalvak helyén beach resortok, ötcsillagos szállodák, golfpályák nőttek ki a földből, a halászok, és azok gyermekei pedig kisegítő személyzetként dolgozhatnak a külföldi tulajdonú hotelekben. Végül a turisták által egykor kedvelt célterületek elveszítik vonzerejüket. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágának szereplői közül éppen ezért egyre többen ismerik fel a helyzet súlyosságát és olyan megoldási lehetőségek után indult meg a kutatás, amelyek a turizmus hosszútávon fenntartható fejlődésének alapjául szolgálhatnak. Teszik mindezt a keresleti oldal egyre növekvő nyomásának hatására. Felmérések bizonyítják ugyanis, hogy a turisták nagy része számára a célterületen található érintetlen táj, változatos élővilág és a tiszta környezet a legfontosabb turisztikai vonzástényezőkké léptek elő. Új speciális formák jelentek meg az ökoturizmus mellett, pl. az aktív turizmus és a kaland turizmus, alternatív turizmus, zöldturizmus stb. Az 1980as évek közepén ez a változás elérte a kulturális motivációjú turizmust is. Itt is felerősödött a kiscsoportos illetve egyéni utasok száma, előtérbe került az ismeretszerzés, kulturális élmények szerzése utáni utazási motiváció. Vegyünk néhány definíciót, mi is az ökoturizmus? o A többféle meghatározás közül a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által adott definíció az alábbi:

2 Az ökológiai turizmus, vagy ökoturizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával. o Az 1999ben alapított, athéni székhelyű, világszerte hatvan taggal rendelkező Ökoklub (Ecoclub) honlapján ez szerepel: Az Ecoclub úgy határozza meg az ökoturizmust, mint ökológikus turizmust. Másokkal ellentétben, az Ecoclub az ökoturizmusra nem úgy tekint, mint a turisztikai ipar egy szegmensére, hanem mint egy folyamatra, amely megváltoztatja az egész turizmust. Részleteiben mi úgy határoztuk meg az ökoturizmust, mint a turizmusnak az ideális állapotát, amely: minimalizálja a saját környezeti hatásait; pénzügyi alapot hoz létre a környezetvédelemhez; pénzügyi alapot jelent a különböző projekteknek, ezáltal támogatja az egyenlőséget, csökkenti a szegénységet a helyi közösségekben; növeli a környezetvédelmi és kulturális tudást, valamint a kultúrák közötti megértést, mindenki számára elérhető és nyitott. o Egy másik nonprofit szervezet a washingtoni székhelyű, de szintén a világ számos pontjáról tagokkal rendelkező Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság (The International Ecotourism Society) meghatározása szerint: " az ökoturizmus olyan felelősségteljes utazásokat foglal magában, amelyek gyakorlatilag érintetlen természeti területek megismerésére irányulnak, ugyanakkor aktívan igyekeznek megőrizni a természeti és kulturális értékeket, és hozzájárulnak a helyi lakosok jólétéhez. A megőrzés és bemutatás, ez a turizmus gyakorlati megvalósítása során első látásra kibékíthetetlen ellentét szimbiózissá formálható, ahol az ökoturizmus komplex megoldási lehetőséget kínál a védett természeti területek kezelői számára a vendégforgalom ellenőrzött keretek között tartására úgy, hogy a fejlesztésekből származó előnyökből a

3 természetvédelem szervezetei mellett a helyi közösségek is részesülhetnek a felek kölcsönös megelégedésére. 2. Az ökoturizmus nemzetközi piaca Az ökoturizmus nemzetközi piaca évek óta az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai szegmensnek tekinthető. Ezt a folyamatot leginkább segítő világjelenség, hogy az utazók egyre inkább keresik az életüket, szemléletüket gazdagító élményeket, beleértve az egészséges környezet és a természet értékeit. Ez összefügg a természet iránti megváltozott hozzáállással (a fajok és ökoszisztémák fennmaradásának jelentősége), a környezetinevelés közoktatásban való fejlődésével és a média környezet iránt növekvő figyelmével. Az 1990es évektől kezdődően az ökoturizmus 2034%os növekedést ér el évente, ami a 2004es évre vetítve azt jelentette, hogy az ökoturizmus piaca háromszor gyorsabban növekedett, mint a teljes turizmus szektor. A turizmus alternatív ágaihoz hasonlóan (örökség kulturális, kalandturizmus vagy vidéki turizmus) az ökoturizmus fejlődésében jelentős növekedés várható a következő két évtizedben is. Az elemzők szerint növekedés várható az ökoszálláshelyek és zöldhotelek terén, folyamatos a növekedés a természethez kapcsolódó turizmusformák kapcsán és ennek fényében jósolható, hogy az ökoturizmus az elsők között tud profitálni ezekből. Az ökoturizmus piaca nem tekinthető egységesnek. A termékek széles spektruma tartozhat ide, valamint számos fogyasztói tevékenység, motiváció és sajátosság jellemzi a piacot. Az egyik legfontosabb trend az idősebb generációk részvétele az ökoturizmus legfontosabb piacain: ÉszakAmerikában, ÉszakEurópában és kisebb részben Japánban. Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé keresik az aktív, fárasztó, veszélyes tevékenységeket, inkább a kímélő, a természet megfigyelésével kapcsolatos programokat választják. A jelentős szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel rendelkező réteg kiváló piac az ökoturizmus számára. Az ökoturizmus értelmezésével összefüggő probléma, hogy az utazási irodák öko jelzővel illetik minden természetközeli szolgáltatásokat nyújtó vagy természetben zajló terméküket.

4 3. Trendek az ökoturizmusban A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az ökoturizmus, a természeti értékek, és a természetben végezhető tevékenységek, valamint a természeti megismerése iránti vágy folyamatosan növekszik. Az ökoturizmus az 1990es évek óta gyorsabb ütemben növekszik a világban, mint a tömegturizmus. A becslések szerint a világturizmusból az ökoturizmus részesedése 1 9% között mozog, Európában ugyanakkor a turisták közel 20%a keres a természeti környezettel kapcsolatos turisztikai élményeket. Az ökoturizmus jelentőségét az is mutatja, hogy 2002t az ökoturizmus nemzetközi évének nyilvánították, és szinte minden országban hangsúlyos a promóciója, így Magyarországon is, ahol 2007 a Zöld turizmus éve volt. Maga az ökoturista jellemzője is gyors változáson ment keresztül az utóbbi években. Valaha úgy értelmezték, hogy az ökoturista egy bogaras különc, aki egzotikus helyszíneken jelenik meg khaki ruhában napközben állatokat figyel meg, éjjel pedig a tábortűz mellett ücsörög, és sátorban alszik, nomád körülmények között a vadonban tölti az idejét. Manapság azonban a kép sokkal árnyaltabbá vált. Már nem feltétlenül külföldi utazót értünk alatta, hanem gyakran hazai turistát, aki a saját országának a vidéki, vagy éppen egzotikus helyit keresi fel. Sao Paulo brazil lakosai a legnagyobb célcsoportját jelentik a Minas Gerais gyönyörű hegységeinek, vagy a Dakkai lakosok látogatják a legnagyobb számban a Bengáliöböl nemzeti parkjait Bangladesben. Kínában is Indiában is egyre nagyobb mértéket ölt a belföldi turizmus, ezen belül is a természeti helyszínek is egyre népszerűbbek. Az ökoturizmus már nem a gyarmati múlt visszatükröződése, és nem függ többé sem a hátizsákos kalandoroktól, sem a luxus szafari rajongóitól, hanem felölel minden korosztályt, demográfiai és népcsoportot. Az utóbbi 20 év folyamán a fenntarthatóság és a környezeti gazdálkodás a turizmusban is egyre hangsúlyosabbá vált. A szállodák szennyvízelvezetése, víz és levegőminőségének, energiagazdálkodásának kérdése sztenderd előírássá vált a nagyobb szállodaláncolatoknál is szerte a világban. Ez ettől még természetesen nem ökoturizmus, de segít a környezeti értékek megóvásában valamelyest. Az ökoporták, ökopanziók 1015 éve még ritka jelenségnek számítottak, manapság már világszerte erős piaci trendet jelentenek. Gyakran híres tervezőket kérnek fel a kialakításukra, ezek az ökofogadók a fenntarthatóságot jelenítik meg a megújuló energia használatával, a

5 környezeti ártalmak csökkentésével, a kiemelkedő hulladékgazdálkodással, komposztálással, organikus kertészkedéssel, helyi termékek előállításával, a természetes vegetáció megőrzésével, a hagyományos termelési módszerek újjáélesztésével. Egyre több ilyet láthatunk a Pantanalban Brazíliában, búvárközpontokat Mikronéziában, ökoszállásokat és túrákat Thaiföldön, Vietnámban éppúgy, mint Jordániában, vagy a Maldívszigeteken. A hat érzék is ilyen láncolat, amely hangsúlyt fektet a helyi termékek és a Lassú Élet élvezetére. Természetesen számos globálisan is értékelhető jótékony hatása van az ökoturizmusnak, de amint a repülés a képbe kerül, azonnal a világ egyik legszennyezőbb iparágáról beszélünk, ami az üvegházhatású gáz kibocsátást illeti. Még a leghatékonyabb és modernebb technikák alkalmazásával is a kibocsátás 175%ra nő a következő 20 év folyamán az előrejelzések alapján főleg a hosszú távú repülés egyre nagyobb növekedése folytán. Ugyanakkor Európában egyre több a tudatos fogyasztó, aki ismeri a turizmus negatív hatásait, és tenni szeretne az ellen. Ők magas környezeti minőséget várnak el a desztinációban, a minősített szálláshelyeket részesítik előnyben, felfigyelnek a minősített termékekre a prospektusokban, és megtalálják a módját, hogy a zöld turisztikai kínálatról tájékozódjanak. A WTO felmérése szerint (WTO 2002) például három britből kettő fontosnak találja, hogy az utazási csomagok úgy legyenek összeállítva, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet. A németek fele magas környezeti minőséget vár el, harmaduk pedig megfelelő közlekedési lehetőségek esetén szívesen utazik busszal vagy vonattal a desztinációba (ECOTRANS 2004). A magyarok körében a zöldturizmussal kapcsolatos általános attitűd, az adottságok megítélése jó, azonban a személyes attitűdök kevésbé pozitívak, a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény kevésbé jellemző. Egy felmérés szerint a magyarok 43%a nem túrázik, nem lovagol, és nem látogat nemzeti parkba sem (Magyar Turizmus Zrt. 2007). A védett területek kezeléséért felelős szervezetek világszerte eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a rájuk bízott természeti, nemzeti örökségként elismert javakat nem lehet a társadalomtól teljes mértékben elszigetelni, sőt azoknak fontos funkciója az emberek kikapcsolódásának, rekreációs lehetőségeinek biztosítása. Magyarország a természeti értékekben gazdag országok közé sorolható, az ország területének mintegy 10%a esik védelem alá, és 20%át adják a Natura 2000 területek. Összefoglalva tehát az ökoturizmus főbb jellemzői között az alábbiakat említhetjük: természeti vonzerőkön alapul,

6 környezet, természet, kultúraorientált, kis csoportlétszámú, résztvevői számára környezeti, természetvédelmi ismeretterjesztést nyújt, tudatosan oktató és informáló szerepe van, védi a veszélyeztetett természeti környezetet, csökkenti a szezonalitásból fakadó hátrányokat, a résztvevők hozzájárulnak a természeti környezet állapotának megőrzéséhez, korlátozza a környezetbe kerülő szennyezést, hasznot hoz a helyi lakosság számára, hasznot hoz a természetvédelmi szervezet számára, elősegíti egy térség potenciális értékeinek komplex hasznosítását. 4. Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek A magyarországi ökoturisztikai piac jelentősen eltér a nemzetközitől. Míg külföldi desztinációk esetében (NyugatEurópa, USA, Ausztrália) a szakirodalom inkább nagy ökoturisztikai desztinációkról, valamint az azokra szakosodott utazásszervezők által szervezett ökoutakról szólnak, addig Magyarország esetében sokkal kisebb léptékről és elsősorban belföldi turistákra alapozott turizmusról van szó. Szervezetlen utazással, illetve az utazók részéről a legtöbb esetben önálló szervezésről, továbbá még egyelőre nem komplex termékről van szó. Általában egynapos látogatók azok, akik a hazai ökoturisztikai bemutatóhelyeket, nemzeti parkokat felkeresik, a hazai bemutatóhelyek külföldiek által történő látogatása pedig meglehetősen alacsony. Jellemző az is, hogy az ökoturizmust más program keretében, kiegészítő kínálatként veszik igénybe. Hazai ökoturisták jellemzői: fiatalok és középkorúak magasabb iskolai végzettségűek átlagosnál magasabb jövedelműek (magasabb státuszú háztartások tagjai) általában a négyfős, gyermeket nevelő családok

7 ha nem családos, akkor jellemzően inkább férfiak leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja őket A magyarországi kínálat szempontjából elmondható, hogy védett területeink ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, azonban a látogatóbarát, kereslet ismeretében megtervezett, élményszolgáltatásokkal hatékonnyá tett termékek még nem elterjedtek, ezért szükséges a kiépítettség módozatai, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő szolgáltatások fejlesztése, valamint az innovatív és aktív turisztikai kínálat kialakítása és marketinge. 5. Ökoturizmus a DélDunántúlon Lehetőségek és Adottságok A Déldunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai az ökoturisztikai fejlesztéseknek. A DunaDráva Nemzeti Park által kezelt természetvédelmi területek nemzetközi mércével is kellően vonzó attrakciót nyújtanak. A Drávát Európa három legtisztább vizű folyója között tartják számon, a Mecsek geológiai morfológiai adottságai különleges értéket rejtenek, a Zselic pedig többek között a Csillagos Égbolt rezervátum cím elnyerésével szerzett magának rangot a vonzerők között. A DélDunántúlra látogató turisták körében végzett felmérés szerint a turisták többségénél (78%) nagy szerepet játszik a turisztikai célterület kiválasztásánál a természeti környezet, annak minősége, a táj sokszínűsége, zavartalansága. Az utazásnál figyelembe vett fő szempontok közé tartozik a környezettudatosság, a programkínálat és a kényelem, a komfortérzet. A megkérdezett déldunántúli turisták kedvelik az aktív turizmust, közel 50%uk évente több alkalommal is részt vesz gyalogos és kerékpáros túrán. A megkérdezettek 90%ának az utazását áthatja az ökológiai szemlélet kisebb vagy nagyobb mértékben, azonban kifejezetten ökoturisztikai jellegű utazáson mintegy 41%uk még nem vesz részt. Ahogy azt a Magyar Turizmus Zrt. 2007es országos reprezentatív felmérése is megállapította, a hazai ökoturistákat leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja (MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007). Egyértelművé vált a piackutatásokból, a hazai és nemzetközi trendek ismeretéből, hogy az

8 ökoturisztikai szolgáltatóknak igen differenciált turisztikai elvárásoknak kell megfelelniük, azokat összehangolniuk, mint például környezettudatosság, programok, komfort, megközelíthetőség stb. Egyre nagyobb versenyben kell képessé tenni magukat a termékeik/szolgáltatásaik értékesítésére, amely feltételez olyan napi ismereteket, amellyel felvértezve növelni tudják a vállalkozásaikat életben tartani. Ehhez nagyfokú eltökéltség, a szakma szeretete és alázata és innovatív attitűd egyaránt szükséges. Ahogy láttuk a nemzetközi és a hazai trendek is abba az irányba mennek, hogy egyre növekszik az ökovédjegyek iránti érdeklődés. Németországban, Ausztráliában, Dániában és Olaszországban végzett felmérések szerint az ilyesfajta védjegyek (a velük asszociált minőségi garancia miatt) egyre fontosabb szerepet játszanak az ökoturisták befolyásolásában (Fact Sheet: Global Ecotourism, 2006). Ilyen pl. a Viabono Németországban, vagy a Village + (Európai Régiók Gyűlés által létrehozott). Ezek közül az egyik legismertebb a Green Globe amely fenntartható utazásban és turizmusban használatos legismertebb és legelterjedtebb globális címke, minősítő és minőség rendszer, létrehozása a Riói Csúcshoz köthető. A Green Globe sztenderd kritériumai és indikátorai a következő területeken lettek kialakítva: I. Fenntartható menedzsment: Fenntartható menedzsment rendszer bevezetése A megfelelő jogrendszer alkalmazása Munkavállaló képzés Fogyasztói elégedettség Minőségi és pontos promóciós anyagok A helyi igényeknek megfelelő design, tervezés és kivitelezés Interpretáció Kommunikációs stratégia Egészség és biztonság

9 II. Szociális/Gazdasági Közösség fejlesztés Helyi munkahelyteremtés Fair trade méltányos kereskedelem Helyi vállalkozók támogatása Helyi közösségek tisztelete A helyi erőforrások méltányos felhasználása Méltányos foglalkoztatás Munkavállalók védelme Alapvető szolgáltatások III. Kulturális örökség Viselkedés kód Történelmi emlékek Attrakció és helyi védelem A helyi kultúra megjelenítése IV. Környezeti Erőforrások megőrzése o Vásárlás politika o Fogyasztható javak o Energia felhasználás o Vízfelhasználás Károsanyagkibocsátás csökkentése o Üvegházhatású gázok o Szennyvíz o Hulladékkezelési terv o Tervezés és csökkentés o Újrafelhasználás o Újrahasznosítás

10 o Veszélyes szennyezőanyagok o Egyéb szennyező anyagok A biodiverzitás, az ökoszisztémák és a tájak megőrzése o Fogságban tartott vadállatok o Tájhasznosítás o A biodiverzitás megőrzésének kritériumai o Kapcsolat a vadvilággal Részben ezeknek a trendeknek a hatására is Magyarországon először éppen a DélDunántúlon megindult az ökoporta minősítési rendszer kialakítása. Mi is az ökoporta? Olyan falusi vendégfogadóhely, amely kényelmes és jól felszerelt, szálláshelyként a 3, vagy 4 napraforgós minőségi kategóriába tartozik. A szálláshely természetvédelmi értékek közelében fekszik, a vendégfogadó felkészült a környék látnivalóinak a bemutatására. A szálláshely és környezete környezetbarát és hagyományőrző kialakítású, energia és víztakarékos, hulladékát komposztálja, és szelektív módon gyűjti. A vendégfogadók ragaszkodnak kulturális tradícióikhoz, őrzik a táji, termelési hagyományokat. Helyi élelmiszer és/vagy kézműves termékeik vannak, amelyeket szívesen mutatnak be vendégeiknek, kóstoltatják meg a helyi ízeket. A vendégfogadók ismerik a környék túraútvonalait, kulturális programjait, ezeket vendégeiknek is ajánlják. Tehát: természet élmény + helyi ízek és kultúra + vendégbarátság a falusi portán = Ökoporta Jelenleg harmincnégy környezetbarát vendégfogadó, más néven ökoporta fogadja a DélDunántúlon a vendégeket. Az újfajta turisztikai kezdeményezés egyszerre lehet kitörési pont és megélhetést biztosító lehetőség a helyieknek. Az ökoporták minősítési rendszere: Főbb szempontok: 1. Környezet 2. Szálláshely

11 3. Információadás 4. Helyi termékek 5. Programok 6. Partnerség 1. Környezetre vonatkozó kritériumok: Alapfeltétel: a vendégfogadó települése a régió országos védettségű természetvédelmi területei közelében feküdjön (NP, TVK, TVT) Teljesítendő kritériumok: rendezett, virágos vendégfogadó porta felszerelt pihenőkert és játszóudvar áll a vendégek rendelkezésére energia és víztakarékos eszközök, technológiák használata komposztálást végez, hulladékát szelektív módon gyűjti csak környezetbarát tisztítószereket alkalmaz Külön értékelt szolgáltatások: bekapcsolódik településszépítési, virágosítási akciókba megújuló energiaforrásokat használ környezetbarát fűtési rendszert használ 2. A szálláshelyre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: FATOSZ által minősített, 3, vagy 4 napraforgós szálláshely Teljesítendő kritériumok: természetes és környezetkímélő anyagok használata a szálláshely kialakításánál, felújításánál antiallergén textilanyagokat használ a szálláshely tájjellegű és hagyományőrző kialakítású hagyományőrző tárgyakkal díszíti a szálláshelyet, ezeket vendégeinek be is mutatja Külön értékelt szolgáltatások: házi gyűjteménnyel rendelkezik a paraszti kultúra emlékeiből a szálláshelyet mozgáskorlátozottak fogadására is felkészítette 3. Az információadásra, felkészültségre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: Teljesítendő kritériumok: bekapcsolódik a régiós ökoturisztikai információs és marketing rendszerbe, ismeri és a vendégeinek be tudja mutatni a környező védett területek értékeit információs anyagokkal (kiadványok, térképek) rendelkezik a környező ökoturisztikai kínálatokról (túraajánlatok, bemutatóhelyek, tanösvények) Külön értékelt szolgáltatások: felkészült idegen nyelven is információadásra 4. A helyi termékekre, kézműves termékekre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel:

12 Teljesítendő kritériumok: ismeri a régió biotermékeit, imázstermékeit, ezeket tudja vendégeinek is ajánlani ismer helyi termékelőállítókat, őket vendégeinek is tudja ajánlani, rendelkezik fűszerkerttel felkészült étkezési szolgáltatások nyújtására felkészült kímélő, diabetikus ételek készítésére ismeri a tájjellegű ételeket, ilyet kínál vendégeinek is ismeri a település kézműves mestereit, vendégeinek tud ajánlani ilyen programot Külön értékelt szolgáltatások: biotermelést folytat kézműves bemutatóhelyet működtet, saját termékeit árulja, helyi termékeket állít elő és ad el 5. A programokra, aktivitásokra vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: Teljesítendő kritériumok: kerékpárokat kölcsönöz vendégeinek, ismeri a körzet kerékpáros túraútvonalait, ezeket tudja ajánlani vendégeinek, tud lovas programot ajánlani vendégeinek ismeri a település és a környék kulturális hagyományait, rendezvényeit, tud ilyen programot ajánlani vendégeinek ismeri a régió víziturizmus ajánlatait Külön értékelt szolgáltatások: lovas programok adására, hagyományos zenét, vagy táncot tartalmazó program bemutatására is felkészült 6. A partnerségre vonatkozó kritériumok Alapfeltétel: hivatalosan bejegyezett, működő vendégfogadó helyi, vagy megyei szervezeten keresztül tagja a FATOSZnak Teljesítendő kritériumok: együttműködik a település és a régió környezetbarát vendégfogadói hálózatával együttműködik a régió ökoturisztikai szervezetrendszerével A minősítés menete: A minősítést kérő bejelenti igényét a régió ökoporta rendszerét menedzselő szervezetnél: BMFTKSZ (lehetséges tagjai: DDNP; DDRMI; FATOSZ helyi szervezetei). A szervezet többféle szakterületről kér fel specialistákat a minősítési bizottságban való közreműködésre (természetvédelem, építészeti örökség, agrárium, vendéglátás, falusi turizmus). A minősítőbizottság helyszíni felmérő látogatást tesz a vendégfogadónál. Itt megvizsgálja, hogy:

13 Teljesülneke a minősítés alapfeltételei? Megvizsgálja minősítési szempontonként (16ig) és egyenként 05 pont között értékeli a kritériumok teljesülését. Megvizsgálja, hogy a vendégfogadó rendelkezike plusz szolgáltatásokkal, ezeket külön pontszámokkal jutalmazza. A minősítés akkor nyerhető el, ha: a vendégfogadó megfelel az alapfeltételeknek; a teljesítendő kritériumok valamennyi minősítési szempontjánál kapott pontszámot; a pontszámok elérik a maximálisan megszerezhető (6x5=30p) 50%át, azaz 15 pontot. A kritériumoknál megszerzett minimálisan 15 pont ideiglenes, két éven belül megújítandó minősítést jelent. A rendelkezésre állókét éven belül a felmérő látogatáskor tapasztalt hiányosságokat a gazdának pótolnia kell, az ideiglenes minősítés nem hosszabbítható meg! Az a jelentkező, aki legalább a megszerezhető pontszám 2/3 részét megkapta, tehát 20 pontot szerzett, annak a minősítőbizottság ún. végleges minősítést ítél oda. A plusz szolgáltatásokért külön pontokat ítélhet meg a bizottság, ám ezek a pontszámok csak a 15 pont feletti kritérium értékelés után vonhatók össze, a végsőeredménynél. (forrás: Dr. Szabó Géza Ökoporta rendszer kiépítése a régióban)

14 Ellenőrző kérdések: 1. Mi az ökoturizmus? Definiálja! 2. Az ökoturizmus főbb jellemzői 3. A hazai ökoturizmus bemutatása Mik a főbb jellemzői? 4. A DélDunántúl lehetőségei és adottságai 5. Mi az ökoporta? 6. Az ökoporta szálláshelyre vonatkozó kritériumai 7. Írja le a minősítés menetét! Ajánlott irodalom: Magyar Turizmus Zrt. releváns kiadványai Gonda T. Spiegler P.: Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a DélDunántúlon Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia Aquaprofit Zrt. Dr. Szabó Géza: Az ökoporta rendszer kiépítése a déldunántúli régióban Megan Epler Wood: The next 20 years of ecotourism International Ecotourism Society World Tourism Organisation (WTO) World Wide Found for Nature (WWF) United Nations Environment Programme (UNEP) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza

Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza Ökoporta rendszer kiépítése a Dél-Dunántúli Régióban Dr. Szabó Géza a FATOSZ alelnöke, a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Szövetség elnöke A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Horgászturizmus Magyarországon

Horgászturizmus Magyarországon Horgászturizmus Magyarországon Előadó: Dr. Glózik Klára SZIE-GAEK egyetemi adjunktus Tourinform Békés megye irodavezető Szeged, 2013. november 22. Meghatározás A horgászturizmus olyan aktív szabadidős

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban

Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban Készítette: Gyeregyalog.hu Egyesület Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter 2013. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés...

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon

Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon Gonda T. Spiegler P. A Dél-dunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szalók Csilla: Települések turisztikai potenciáljának mérése Turisztikai Komplex Mutató A turizmus ipar fejlődési pályája Makrogazdasági teljesítmény vizsgálatok A turisztikai

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2

A turizmus rendszere. p-marketing. A turizmus-rendszere 2 A turizmus rendszere 2. A turizmus rendszere környezete kölcsönhatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet A turizmus-rendszere 2 1 1. 2. 3. 4. 5. Sárospatak Gyöngyös Mátra Múzeum Eger Lillafüred-Ómassa

Részletesebben

ÖKO/Zöld turizmus Magyarországon

ÖKO/Zöld turizmus Magyarországon ÖKO/Zöld turizmus Magyarországon Tartalom Az öko/zöld turizmus kategorizálása, jelentősége, trendjei Keresleti és kínálati jellemzők A hazai zöld turizmus kínálati és keresleti oldala Kutatások Nemzeti

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás...

Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Zöldülnek a Királyok Környezettudatos üzlet mintaprojekt és a folytatás... Diófási Orsolya ügyvezető okleveles műszaki menedzser környezetmenedzsment szaktanácsadó SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft Bemutatkozó

Részletesebben

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós

Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós Az EU agrárpolitikája bevezető előadás Előadó: Dr. Weisz Miklós A mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe Feladat: összeszedni A mezőgazdaság funkciói Élelmiszertermelés Alapanyag, frisstermék Takarmánytermelés

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Turisztikai fogyasztói magatartás 6.

Turisztikai fogyasztói magatartás 6. Turisztikai fogyasztói magatartás 6. Minőség és fogyasztói elégedettség a turizmusban 1 Mi a minıség? Definíciók Minőség: A turista fogyasztói elégedettség elérésének kulcsa Technológia-vezérelt, termék-orientált

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére

Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Az online, mobilmegoldások lehetséges hatásai az orvosi és egészségturizmus fejlesztésére Budapest, 2015. március 24. Guba Tamás Az egészségturizmus gazdasági jelentősége Statisztikai mutatók az elmúlt

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Kulturális utak és a területfejlesztés Dr. Puczkó László CMC

Kulturális utak és a területfejlesztés Dr. Puczkó László CMC Kulturális utak és a területfejlesztés Dr. Puczkó László CMC 1 Definíciók 1. a tematikus utak (ösvények) specifikus, feltérképezett témákhoz kialakított ismertetési formák 2 Definíciók 2. A tematikus utak

Részletesebben

A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ÖKOTURISZTIKAI KONCEPCIÓ JÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ JA

A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ÖKOTURISZTIKAI KONCEPCIÓ JÁNAK RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ JA A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ÖKOTURISZTIKAI KONCEPCIÓ JÁNAK RÖVID JA A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG RÖVID BEMUTATÁSA A Sárvíz Kistérséget Fejér megye tíz községe - Aba, Cece, Csõsz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres,

Részletesebben

Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar

Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar Bejárható Magyarország Program 2. modul: Turizmus-ipar Dr. Jandala Csilla Dr. Jandala Csilla CSc jandala.csilla@edutus.hu Edutus Főiskola, Turizmus Tanszék tanszékvezető főiskolai tanára, tudományos és

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától

2014-ben a verseny megújul, változnak a településkategóriák a települések lélekszámától Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 1_,::._H számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2014. évi "Virágos Magyarországért" országos környezetszépítő

Részletesebben

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17.

HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM. Budapest, 2014. június 17. HATÁRON ÁTNYÚLÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK KÖZÉP-EURÓPAI SEGÍTİ SZOLGÁLATA KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV/PROGRAM Budapest, 2014. június 17. Bevezetés A szervezetek mőködésük és szolgáltatásaik révén felelısek

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság külföldi utazásai PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Készítette: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóságának megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Rt.

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI

Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A STATISZTIKA ÉS S JÖVŐKUTATJ KUTATÁS S AKTUÁLIS TUDOMÁNYOS KÉRDK RDÉSEI Magyar Tudomány Ünnepe 2012.11.19. Tóthné Szita Klára regszita@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem, GTK VRGI A z előadás az OTKA K 76870

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Kereslet AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet

Kereslet AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet 6. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet AZ ÖKOTURIZMUS KERESLETE Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista) Motiváció

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás

Hosszabb távon ebben a felsıoktatás ÉAOP-1.1.2-2008 - 0009 TERMÁL-INNOVÁCIÓ AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓBAN Képzések a termálturizmus területén szakirányok, vállalkozók képzése, mesteriskolák, konferenciák Dr. Várhelyi Tamás, PhD. CMC Fıiskolai

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata A védett természeti területek bemutatásában

Részletesebben

A Középtávú Együttműködési Megállapodás tervezet

A Középtávú Együttműködési Megállapodás tervezet A közgyűlés időpontja: 2009. október 29. Az előterjesztés címe: Ügyiratszám: 40241-17/2009. Oldalszám a közgyűlési anyagban: 108. old. Előterjesztés a Sopron-Fertő-táj turisztikai térség TDM (turisztikai

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Homokhátság Nonprofit Kft a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER alapelvek: 1. térségi jellegzetességeken alapuló helyi fejlesztési stratégia, 2. a helyi fejlesztési

Részletesebben

A találmány, ami megváltoztatta a világot

A találmány, ami megváltoztatta a világot Willis Carrier 1902-ben alkotta meg a modern légkondicionáló berendezések működési elvét. Erre épült fel azután a Carrier, a világ fűtési, légkondicionáló és hűtési megoldásainak vezető gyártója. A Carrier

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben