Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban"

Átírás

1 Az ökoturizmus fejlesztési lehetősége a Dél-dunántúli turisztikai Régióban Készítette: Gyeregyalog.hu Egyesület Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter 2013.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés Az együttműködés szükségessége a turizmusban Az ökoturizmus számára kedvező nemzetközi trendek Az alternatív turizmus térnyerése Az ökoturizmus nemzetközi piaca Trendek az ökoturizmusban Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek Az ökoturizmus turizmuspolitikai sajátosságai Az ökoturizmus szociokulturális és gazdasági környezete Vendégkör felmérés, versenytárs elemzés és az ökoturisták csoportosítása és utazási motivációjuk A turisták viszonyulása az ökoturizmushoz: a Dél-Dunántúlra kiterjedő empirikus vizsgálat eredményei Versenytárs elemzés, az ökoturisztikai klasztertagok kínálatának megjelenése a keresőkben Az Ökoturisták csoportosítása Aktív turizmus A termékfejlesztés gyakorlata az ökoturizmusban Hivatkozások Bibliográfia Internetes hivatkozások

3 Bevezetés A második világháború óta a turizmus különböző fajtáit igénybevevők száma tömegessé vált. Kialakult a tömegturizmus. Ennek oka a megnövekedett szabadidő, növekvő életszínvonal, a mobilizáció felgyorsulása (úthálózat fejlődés, autó használat általánossá válása, charter majd fapados repülőgépek megjelenése, stb.). Korábban az utazás csak kevesek kiváltsága volt, de az as évektől máig tartó dinamikus fejlődési folyamat eredményekét a turizmus és a szabadidő ipar minden terméke után jelentősen megnőtt a kereslet. Az így kialakult tömegturizmusnak a fő jellemzői: a látogatók nagyszámban érkeznek egy helyre az utazási csomagok standardizáltak fő motiváció a mindennapokból való menekülés, vágyódás a nap, a tenger, a homok és a szex iránt. (Szakirodalom 4 S motivációnak is nevezi.) Szerencsére a 70-es években megjelent a tömegturizmussal szemben egy új trend is a turizmusban, mely a 80-as években kiteljesedett és még napjainkban is erőteljesen fejlődik. A tömegturizmus (amit kemény turizmusnak is nevezett a szakirodalom) kínálatával szemben más alternatívát kerestek az utasok, ezért is hívjuk gyűjtőnéven alternatív turizmusnak, melynek főbb jellemzői, illetve kapcsolódó kifejezései: kis létszámú turizmus, lágy turizmus, szelíd turizmus, zöld turizmus, ökoturizmus, fenntartható turizmus. Ettől az időszaktól (tehát a 70-es évektől) a fenntarthatóság kérdésköre előtérbe került a turisztikai szakma irányítói, művelői és igénybevevői körében. A természeti és kulturális örökség iránti növekvő érdeklődés és felelősségtudat a turisztikai szolgáltatókat is irányváltozásra készteti. Az ökoturizmus fejlesztése különleges kihívást, egyben hatalmas lehetőségeket jelent a természeti értékek kezelői és a turisztikai szolgáltatók számára. Magyarországon a Dél-dunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai az ökoturisztikai fejlesztéseknek. A régió ökoturizmusának meghatározó szereplői, turisztikai szolgáltatói az elmúlt években összehangolták tevékenységüket, létrehozták a Dél-dunántúli Ökoturisztikai Klasztert. Az együttműködő szereplők közös marketingtevékenységükkel és a termékfejlesztés ösztönzésével azt szeretnék elérni, hogy a Dél-Dunántúl legyen Magyarország első számú ökoturisztikai célterülete. (Gonda T. 2013) 3

4 1. Az együttműködés szükségessége a turizmusban Az együttműködés és a hálózatosodás több mint trend, hiszen nem csak egy irányzatról van szó, amelyet egyre többen követnek, hanem egy olyan sikeres és innovatív, kreatív szervezeti formáról, amelyet a szükségszerűség, a fokozódó nemzetközi verseny hív életre. (Gonda T. 2013) A turisztikai piac szereplői is szembe találják magukat az új kihívásokkal. A desztinációk egyre erősödő versenye a hosszú távú gondolkodást követeli meg. A vendégek nem csak a település határáig jutnak el a nyaralásuk alatt, a régió erősségét együttesen kell használni a kínálat fejlesztéséhez és az attraktivitás növeléséhez. A desztinációk turizmusát vizsgálva napjainkban az a kérdés, hogy hogyan teremtenek egy új, innovatív és piacképes kínálatot, hogyan hoznak létre és tartanak fenn produktív szolgáltatói hálózatot, hogyan kapcsolják össze a kínálatot minőségi, célcsoport-orientált termékké, és hogyan formálják a szolgáltatókat és szolgáltatásokat egy homogén, a piacon felismerhető versenyegységgé. A versenyképes egységek összefogása alulról jövő kezdeményezésként, önkéntes módon szerveződhet, mert a szereplőknek fel kell ismerniük az ebből fakadó személyes és gazdasági hasznot, valamint a piaci szükségszerűséget, miszerint a szinergiák kihasználása erősíti a versenyképességet (Gonda T., Spiegler P. 2012). A pontszerűen működő, egymással konkuráló turisztikai vállalkozások, szolgáltatók sem a belföldi, sem a nemzetközi piacon nem lehetnek olyan eredményesek, mint az összehangolt turisztikai kínálattal rendelkező, egységesen megjelenő, közös marketing- és információs rendszereket használó szervezetek együttműködési hálózatai (Fodor 2009). Napjainkban a világgazdaság térképét sajátos központok, klaszterek uralják. A gazdasági csomópontokat specializálódás jellemzi. Porter megfogalmazásában a regionális klaszter: egy adott iparág versenyző és kooperáló vállalatai, kapcsolódó és támogató iparágai, pénzügyi intézmények, szolgáltató és együttműködő infrastrukturális (háttér)intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás), vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) innovatív kapcsolatrendszerén alapuló földrajzi koncentrációja (Porter 2000, 16). A turisztikai klaszter a turizmusban érintett vállalatok (vállalkozói szféra) és intézmények (közösségi szféra) földrajzi koncentrációja. A klaszterben a turisztikai termék köré csoportosuló, egymással versengő, ugyanakkor egymással kooperáló vállalkozások vesznek részt. Az együttműködés megoldást jelent a jó versenypozíció kialakítására, intenzívebb, hatékonyabb innovációs és marketing tevékenységet generál. A klaszterben rejlő szinergiapotenciál révén a tagok egyszerre erősítik egymást és növelik a régió versenyképességét (Gonda T. 2008). 4

5 2. Az ökoturizmus számára kedvező nemzetközi trendek 2.1 Az alternatív turizmus térnyerése A tömegturizmus térnyerését és kiteljesedését követően a 70-es években megjelent alternatív turizmus első termékei a zöld vagy ökoturizmus volt. A 80-as években még inkább megfigyelhetővé vált az a folyamat, hogy a tömegturizmus kisebb csoportos turizmussá alakul át. Új speciális formák jelentek meg az ökoturizmus mellett, pl. az aktív turizmus és a kaland turizmus. A 80-as évek közepén ez a változás elérte a kulturális motivációjú turizmust is. Itt is felerősödött a kiscsoportos illetve egyéni utasok száma, előtérbe került az ismeretszerzés, kulturális élmények szerzése utáni utazási motiváció. A régi és az új turisták közötti változást az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (Aronson L.- Sandell K. 1999) Régi turisták Új turisták keresik a napfényt követik a tömeget ma itt vannak, holnap máshol valami újat akarnak átélni felelősek akarnak lenni valami iránt látni és szórakozni akarnak, de nem rombolás árán meg akarják mutatni, hogy voltak valahol szerezni akarnak valamit meggondoltak kedvelik a látványosságokat elővigyázatosak a szálloda éttermében étkeznek homogének csupán jól akarják érezni magukat érzéseket keresnek megértőek kedvelik a sportot és a természetet kalandvágyók helyi ételeket esznek nem homogének 2.2 Az ökoturizmus nemzetközi piaca Az ökoturizmus nemzetközi piaca évek óta az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai szegmensnek tekinthető. Ezt a folyamatot leginkább segítő világjelenség, hogy az utazók egyre inkább keresik az életüket, szemléletüket gazdagító élményeket, beleértve az egészséges környezet és a természet értékeit. Ez összefügg a természet iránti megváltozott hozzáállással (a fajok és ökoszisztémák fennmaradásának jelentősége), a környezeti-nevelés közoktatásban való fejlődésével és a média környezet iránt növekvő figyelmével. 5

6 Az 1990-es évektől kezdődően az ökoturizmus 20-34%-os növekedést ér el évente, ami a 2004-es évre vetítve azt jelentette, hogy az ökoturizmus piaca háromszor gyorsabban növekedett, mint a teljes turizmus szektor. A turizmus alternatív ágaihoz hasonlóan (örökség- kulturális-, kalandturizmus vagy vidéki turizmus) az ökoturizmus fejlődésében jelentős növekedés várható a következő két évtizedben is. Az elemzők szerint növekedés várható az öko-szálláshelyek és zöldhotelek terén, folyamatos a növekedés a természethez kapcsolódó turizmusformák kapcsán és ennek fényében jósolható, hogy az ökoturizmus az elsők között tud profitálni ezekből. Az ökoturizmus piaca nem tekinthető egységesnek. A termékek/élmények széles spektruma tartozhat ide, valamint számos fogyasztói tevékenység, motiváció és sajátosság jellemzi a piacot. Az egyik legfontosabb trend az idősebb generációk részvétele az ökoturizmus legfontosabb piacain: Észak-Amerikában, Észak-Európában és kisebb részben Japánban. Az életkor előrehaladtával egyre kevésbé keresik az aktív, fárasztó, veszélyes tevékenységeket, inkább a kímélő, a természet megfigyelésével kapcsolatos programokat választják. A jelentős szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel rendelkező réteg kiváló piac az ökoturizmus számára. Az ökoturizmus értelmezésével összefüggő probléma, hogy az utazási irodák öko jelzővel illetik minden természetközeli szolgáltatásokat nyújtó vagy természetben zajló terméküket. 2.3 Trendek az ökoturizmusban A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy az ökoturizmus, a természeti értékek, és a természetben végezhető tevékenységek, valamint a természeti megismerése iránti vágy folyamatosan növekszik. Az ökoturizmus az 1990-es évek óta gyorsabb ütemben növekszik a világban, mint a tömegturizmus. A becslések szerint a világturizmusból az ökoturizmus részesedése 1 9% között mozog, Európában ugyanakkor a turisták közel 20%-a keres a természeti környezettel kapcsolatos turisztikai élményeket. Az ökoturizmus jelentőségét az is mutatja, hogy 2002-t az ökoturizmus nemzetközi évének nyilvánították, és szinte minden országban hangsúlyos a promóciója, így Magyarországon is, ahol 2007 a Zöld turizmus éve volt. Az utazók egyre jobban érdeklődnek az érintetlen természeti tájak, a tiszta és szép környezet iránt. A védett természeti értékeket bemutató, egyedi élményeket nyújtó turisztikai termékek az eredeti, hagyományőrző, tiszta, környezeti ártalmaktól mentes térségekben növekvő érdeklődésre tarthatnak 6

7 számot. A teljes csend, nyugalom, a tökéletes kikapcsolódás iránti vágyakozás az érintetlen vidéki térségek felértékelődését hozhatja (Spiegler P. 2011). Európában egyre több a tudatos fogyasztó, aki ismeri a turizmus negatív hatásait, és tenni szeretne az ellen. Ők magas környezeti minőséget várnak el a desztinációban, a minősített szálláshelyeket részesítik előnyben, felfigyelnek a minősített termékekre a prospektusokban, és megtalálják a módját, hogy a zöld turisztikai kínálatról tájékozódjanak. A WTO felmérése szerint (WTO 2002) például három britből kettő fontosnak találja, hogy az utazási csomagok úgy legyenek összeállítva, hogy minél kevésbé károsítsák a környezetet. A németek fele magas környezeti minőséget vár el, harmaduk pedig megfelelő közlekedési lehetőségek esetén szívesen utazik busszal vagy vonattal a desztinációba (ECOTRANS 2004). A magyarok körében a zöldturizmussal kapcsolatos általános attitűd, az adottságok megítélése jó, azonban a személyes attitűdök kevésbé pozitívak, a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény kevésbé jellemző. Egy felmérés szerint a magyarok 43%-a nem túrázik, nem lovagol, és nem látogat nemzeti parkba sem (Magyar Turizmus Zrt. 2007). A védett területek kezeléséért felelős szervezetek világszerte eljutottak ahhoz a felismeréshez, hogy a rájuk bízott természeti, nemzeti örökségként elismert javakat nem lehet a társadalomtól teljes mértékben elszigetelni, sőt azoknak fontos funkciója az emberek kikapcsolódásának, rekreációs lehetőségeinek biztosítása. Magyarország a természeti értékekben gazdag országok közé sorolható, az ország területének mintegy 10%-a esik védelem alá, és 20%-át adják a Natura 2000 területek. Magyarországon az ökoturizmus legfontosabb színterei a nemzeti parkok, amelyek látogatottsága folyamatosan növekszik, a 2005-ös 950 ezres látogatószám 2009-re 1 millió 300 ezerre nőtt (www.nemzetipark.gov.hu). A nemzeti parkok kínálatában leginkább a fogadó- és látogatóközpontok, bemutatóhelyek, tanösvények, barlangok, evezés, kerékpározás, illetve szervezett, szakvezetéses programok szerepelnek, amelyeket néhol a hagyományos ételek és italok kóstolója is kísér (Magyar Turizmus Zrt. 2010). A nemzeti parkok mellett fontos megemlíteni az állami erdőgazdaságok, valamint az elsősorban önkormányzati tulajdonban és kezelésben lévő arborétumok, gyűjteményes növénykertek, parkerdők szerepét. Egyre jelentősebbek Magyarországon a natúrparkok vagy másfajta ökoturisztikai civil szerveződések. A profitorientált szektor számára az ökoturizmus sokszor még nem jelent megfelelően nyereséges üzletágat, azonban a körvonalak már kezdenek kirajzolódni (Spiegler P. 2011). Az ökoturisztikai vállalkozásokat sokszor családtagok működtetik, másodállásban, saját erőből 7

8 és forrásból. Megállapítható, hogy nehéz helyzetben vannak az ökoturizmusban érdekelt vállalkozások, számukra az összefogás és a szakmai érdekképviselet jelentős segítséget jelent. 2.4 Magyarországi ökoturizmus jellemzői, és a megfigyelhető trendek A magyarországi ökoturisztikai piac jelentősen eltér a nemzetközitől. Míg külföldi desztinációk esetében (Nyugat-Európa, USA, Ausztrália) a szakirodalom inkább nagy ökoturisztikai desztinációkról, valamint az azokra szakosodott utazásszervezők által szervezett öko-utakról szólnak, addig Magyarország esetében sokkal kisebb léptékről és elsősorban belföldi turistákra alapozott turizmusról van szó. Szervezetlen utazással, illetve az utazók részéről a legtöbb esetben önálló szervezésről, továbbá még egyelőre nem komplex termékről van szó. Általában egynapos látogatók azok, akik a hazai ökoturisztikai bemutatóhelyeket, nemzeti parkokat felkeresik, a hazai bemutatóhelyek külföldiek által történő látogatása pedig meglehetősen alacsony. Jellemző az is, hogy az ökoturizmust más program keretében, kiegészítő kínálatként veszik igénybe. (pl. valaki az Orfűi vízparti nyaralás keretében felkeresi a DDNP látogató helyeit.) A Magyar Turizmus Zrt. Tájékoztatója a évi Zöldturizmus Kutatás Eredményeiről című, ben megjelent dokumentum alapján a magyar ökoturista (zöldturista) elsősorban belföldi turista, fiatal és középkorú, magasabb iskolai végzettséggel, átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezik. Gyakoriak közöttük a négyfős, gyermeket nevelő családok, illetve gyermektelen férfiak, fő motivációjuk a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, tiszta levegő és csend. Kifejezetten a nemzeti parkok meglátogatása kedvéért mindössze az utazók 3%-a indul útnak és körülbelül 6% veszi figyelembe ezt a lehetőséget az utazás tervezésekor. Ugyanakkor egy nemzeti park meglátogatása igen elfogadott, ha van rá lehetőség a válaszadók 18% meglátogatja ezeket az úti célokat. A nemzeti parkok meglátogatása során ezek a turisták leginkább a természeti értékeket, a szép tájat, a jó levegőt és a csendes környezetet tartják kiemelkedően fontosnak. A legszorosabban kapcsolható tevékenység a természetjárás és túrázás. Sajnálatos eredmény, hogy a válaszadók 39,4%-a soha nem túrázik, csak 3%-uknak fő motiváció a nemzeti park látogatása. A MT Zrt. 4 csoportot különített el a természetjárás tekintetében: közömbös, nem túrázik, nem is érdekli a tevékenység (11%) szívesen túrázik, rendelkezik ismeretekkel, de nem tekinti sportnak (31%), egészséges tevékenységnek tartja, de nem sportnak (24%) 8

9 lelkes túrázó, nem rendelkezik sok ismerettel, a hangsúly a közösségi élményen és a sporton van (34%) Jellemzően egyszerűbb és középkategóriás szállásra tartanak igényt, vagyis 1 és 2 csillagos szállodák, turista és ifjúsági szállók jöhetnek szóba. Erőteljes igény mutatkozik komplett szolgáltatáscsomagok iránt, szakvezetés, oktatás illetve túravezetés iránt. A magyarországi kínálat szempontjából elmondható, hogy védett területeink ismertsége és elismertsége a felmérések szerint jónak mondható, azonban a látogatóbarát, kereslet ismeretében megtervezett, élményszolgáltatásokkal hatékonnyá tett termékek még nem elterjedtek, ezért szükséges a kiépítettség módozatai, a beépített interpretációs eszközök és a meglévő szolgáltatások fejlesztése, valamint az innovatív és aktív turisztikai kínálat kialakítása és marketinge. 2.5 Az ökoturizmus turizmuspolitikai sajátosságai A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia a nemzeti szinten kiemelt turisztikai termékek közé sorolja a kulturális és természeti értékeken alapuló örökségturizmust. A NTS célkitűzései alapján az egykori Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának megbízásából 2008-ban elkészült az országos ökoturizmus fejlesztési stratégia. A stratégia készítői a turisztikai és környezetvédelmi szaktárcával, a nemzetipark-igazgatóságokkal, civil szervezetekkel és a szolgáltatókkal konzultálva alakították ki a következő 8 évre vonatkozó ökoturizmus-fejlesztési tervet. A stratégia elfogadását követően az ÖM TSzát és a KvVM TKSz kezdeményezésére jött létre az Ökoturizmus Munkacsoport, amelynek tagjai a két szaktárca képviselői közül kerültek ki, és amely csoportnak célja a stratégia operatív megvalósítása. A munkacsoport az új kormány megalakulása után a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium tárcaközi egyeztetésével működött tovább. Napjainkban nem lehet tudni működéséről. A stratégia konkrét eszközöket és feladatokat dolgozott ki a természetvédelem és a turizmus szempontjainak érvényesítésére. A stratégiában kiemelt kérdés az ökoturisztikai attrakciók és szolgáltatók látogatóbarát fejlesztése, komplex szolgáltatásokat nyújtó látogatóközpontok létrehozása. A stratégia I. Prioritás 1-3., 6. intézkedése, II. Prioritás 1-4. intézkedése, V. Prioritás 2-4. intézkedése, VI. Prioritás 1-3. intézkedése alapján kiemelt szerepet kell kapnia a célcsoportok sajátos igényeinek megfelelő, látogató- és családbarát bemutatóhelyek kialakításának, mind a már meglévő, mind a 9

10 tervezett látogatóközpontok, tematikus bemutatóhelyek, tanösvények és egyéb szolgáltatások vonatkozásában. A munkacsoport az első fázisban meghatározta azokat a feladatokat, amelyek kevésbé forrásigényesek. Ezek közé tartozott a látogató- és családbarát fejlesztések elkezdése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv közvetve több részében is érinti az ökoturizmust. A dokumentum szerint a vidéki területek fejlesztésében a természeti értékek turizmusa az egyik eszköz, mind a gazdasági fejlődés, mind a környezet fejlesztése, az egészségtudatos oktatás-nevelés kapcsán. Mindezek kapcsán az ÚMFT támogatja az alacsony népességű, alacsony népsűrűségű rurális térségekben az újjáéledő helyi társadalmak kezdeményezéseire alapozva a helyi, térségi adottságokra építő termékek és (turizmust kiszolgáló) szolgáltatások integrált fejlesztését. Ennek egyik legjobb gyakorlati megvalósulása a Zöldút fejlesztés, melyben a Dél-dunántúli Régió (köszönhetően az ökoturisztikai klaszternek is) igen aktív. Az egy működő (Ormánsági Zöldút) mellett 4 további szerveződéséről tudunk, ezek szakmai koordinációját az ökoturisztikai klaszter végzi. A megvalósítás fázisában levő LEADER programok szinte mindegyike külön pályázati kategóriaként kezelte az ökoturisztikai fejlesztéseket. A vidékies térségek fejlesztése az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) valósulhat meg. A vidékies térségek megújulási lehetőségei a különböző adottságú területeken eltérőek, ezért szükséges a természeti, táji és kulturális értékekben gazdag területeken a helyi értékek és erőforrások fenntartható helyi, térségi kiaknázása a térségfejlesztés, természet- és örökségvédelem valamint a turizmus szoros együttműködése révén. Az ökoturizmus fejlesztésének természethez kapcsolódó jogi környezete az évi LIII. törvény a természet védelméről, és a évi XXXVII. törvény (erdőtörvény) IX. fejezete. Az új erdőtörvény több vonatkozásban is szigorította az erdőben zajló turisztikai tevékenységeket, leginkább a lovas turizmust érintően. 2.6 Az ökoturizmus szociokulturális és gazdasági környezete Az ökoturizmus esetében a természeti környezet védelme, az értékek megőrzése merül fel elsődleges szempontként a turisztikai fejlesztéseknél. Az ökoturizmus piacát azonban nem csak a tudatos ökoturisták, hanem egyéb motivációval érkezők is jelentik, ezért az ökoturizmus attrakciói esetében nemcsak az úgynevezett ökoturistával kell foglalkozni, hanem az egyéb turistákkal is. A természetet látogatók motivációi nagyon változatosak, az aktív időtöltéstől kezdve a természet tanulmányozásán át az éppen arra jártam, ezért benéztem -mel bezárólag. Az ökoturizmus egyes szolgáltatásai így 10

11 kifejezetten a nagyközönség számára készülnek, és a hazai bemutatóhelyek egy részének egyértelműen a tömegturistával kell szembenéznie. Az ökoturizmus egyik feladata, alapelve a környezeti szemlélet-formálás. Az igazi, tudatos ökoturistának már nincs szüksége nagymértékű szemléletformálásra, azonban a tömegturista, a természetet nem ismerő turista az, aki ennek a szemléletformáló munkának az alanya kell, hogy legyen. Nagy jelentősége van ezen belül a fiatal korban történő oktatásnak, nevelésnek. Az is teljesen egyértelmű, hogy az ökoturizmus pozitív hatásai (munkahelyteremtés, jövedelem a helyi közösségnek, jövedelem a természetvédelemnek) is csak akkor jelentkeznek, ha az ökoturizmus a szolgáltatók részéről olyan mennyiségű turistát vonz, amely elfogadható a terhelhetőség szempontjából, ugyanakkor a hely kihasználtsága, jövedelemtermelő-képessége is megfelelő. Az üres látogatóközpontok, a nem célirányosan vagy egyáltalán nem kommunikált bemutatóhelyek nem fognak pozitív hatást okozni, sem bevételt hozni az üzemeltetőnek, ugyanakkor a pénzügyi és emberi erőforrások felesleges pazarlását jelentik. Az ökoturizmus a környezettudatos szemlélet átadásának egyik eszköze, ösztönzi az aktív mozgással járó tevékenységeket, amelyeknek egészségmegőrző hatása jelentősen hozzájárul az életminőség javításához. A természetes környezet iránti általános megnövekedett igényből, és az efféle turizmusra fogékony réteg életszínvonal-növekedéséből fakadóan egyre több embernek nyújt megélhetést vagy kereset kiegészítést az ökoturizmus és annak kiegészítő szolgáltatásai. Sok helyen ez jelenti a térség gazdasági felemelkedésének kitörési lehetőségét, együttműködve a mezőgazdasággal, a helyi termékek értékesítésével. Az ökoturizmus eddig még azért nem tudott előre törni, mert az üzleti szektor a lehetőségeihez képest csak kis mértékben kapcsolódott be a fejlesztésekbe. Ennek elsősorban az az oka, hogy számos szolgáltató előtt nem ismertek az ökoturizmus előnyei, hasznai, és sokan tévhitben élnek az ökoturizmussal kapcsolatban (pl. az ökoturisták keveset költő bakancsosok ). A hiányos kommunikációnak köszönhetően a hazai lakosság egyelőre keveset tud az ökoturizmusról, nem ismerik a lehetőségeket sem, pedig néhány újabb felfogásban létrehozott természetvédelmi bemutatóhely versenytársa lehetne a híres szórakoztató helyeknek, gyakran látogatott desztinációknak. Van tehát még lehetőség a marketingkommunikáció terén a természetvédelem és az ökoturisztikai szolgáltatók számára. A Dél Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter fő célkitűzése éppen ezért 11

12 egy rendkívül dinamikus, hatékony és újszerű marketing munka megvalósításával a régi ökoturisztikai lehetőségeinek a széleskörű bemutatása, és a szolgáltatók piaci pozíciójának az erősítése. A fentiek alapján következik, hogy az ökoturizmus fejlesztésénél figyelembe kell venni a piaci igényeket, a legtöbb bemutatóhely esetében a fogyasztói társadalom posztmodern turistáinak szokásait. A fogyasztói igények és a természetvédelem összeegyeztethető, a tömegturisták megjelenése nem feltétlenül jelent azonnali környezetszennyezést és egyéb negatív hatásokat. Amennyiben a turistákat megfelelően irányítják, a látogatói menedzsment hatékonyan működik, akkor a turizmus szemléletformáló és egyéb pozitív szerepe valósulhat meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tele kell építeni a természeti környezetet élményelemekkel, hanem hogy a már meglévő bemutatóhelyet is látogatóbaráttá lehet alakítani egy újfajta szemlélettel. Ráadásul a helyi lakosság számára fontos anyagi hasznok érezhető megjelenéséhez is szükség van jelentősebb számú turista érkezésére, és ezek fogyasztási hajlandóságuk felkeltésére. Az infrastrukturális fejlesztéseknek (parkoló, WC, pihenő, vendéglátóhely, ajándékbolt, szakvezetés, stb.) a fogyasztók igényeit, a látogatói megelégedettséget kell szolgálni, közvetve így járulnak hozzá az öko-szemlélet befogadásához. Ahol a természeti környezet nem engedi a nem ökoturisták jelenlétét, ott viszont tényleg csak kizárólag ökoturistáknak szánt fejlesztéseket kell végezni. Ez nem jelenti azt, hogy az ökoturistának nincsenek, vagy szerényebbek az igényei. Az ökoturisztikai szolgáltatások minőségének javítása sok esetben az attrakciót szolgáltató természeti környezet megőrzése érdekében is fontos, hiszen a látogatók a számukra készült, kontrollálható infrastruktúrát veszik igénybe, és nem a környezet erőforrásait. Kiemelten kell kezelni a családbarát irányba történő fejlesztéseket, amelyet az országos ökoturizmus fejlesztési stratégia is a hangsúlyos tevékenységek közé sorol. 12

13 3.Vendégkör felmérés, versenytárselemzés és az ökoturisták csoportosítása és utazási motivációjuk 3.1 A turisták viszonyulása az ökoturizmushoz: a Dél-Dunántúlra kiterjedő empirikus vizsgálat eredményei Az ökoturisztikai klaszter által 2011-ben végzett régiós kiterjedésű empirikus vizsgálat során 294 kérdőív került kitöltésre az ökoturizmust igénybe vevők körében. Nem csak hagyományos papír alapú kérdőívezés került megvalósításra, hanem felkínálták az online kérdőív kitöltését is. A kérdések összeállításánál nagy hangsúlyt helyeztek a turisták ökoturizmushoz kötődő attitűdjének vizsgálatára. Az eredményeket érdemes figyelembe venni a régió ökoturisztikai fejlesztése során annak ellenére, hogy a mintavétel túlnyomó részt az ökoturisztikai szolgáltatók vendégkörében készült, így a vizsgálat pozitívabb képet mutat egy reprezentatívan kiválasztott mintánál. A kérdőívet kitöltő turisták többsége fiatal (60% 35 év alatt) vagy középkorú (36% év közötti), magas iskolai végzettséggel (67% felsőfokú végzettségű) rendelkezik. Ezek a demográfiai jegyek jellemzőek a hazai ökoturistákra. 1. ábra: Az ökoturizmus szó szabad asszociációs mezője a turisták tudatában (szerk. program segítségével) Szabad asszociáció keretében, nyitott kérdés formájában vizsgálta a kérdőív, hogy melyik az az öt szó, kifejezés, ami a turisták eszébe jut az ökoturizmus szó hallatán. Ahogy azt a 2. ábrán a szófelhő mutatja, a legtöbben a természet, a zöld és az erdő szavak, valamint a természet- és környezetvédelem, környezettudatosság, fenntarthatóság kifejezéseket kapcsolták össze az ökoturizmus fogalmával, továbbá olyan turisztikai elemeket, mint kirándulás és túra, csend és nyugalom, vidék és falu. Ez azt jelzi, hogy a turisták számára az ökoturizmus elsősorban a természetet, a természet értékeinek védelmét és a természetben történő turisztikai tevékenységeket 13

14 jelenti. Az ökoturizmus szó a természettel és a zölddel fonódik össze a legszorosabban a turisták tudatában, háttérbe szorítva a kulturális értékek és társadalmi környezet megismerését. A Dél-Dunántúlra látogató turisták körében végzett felmérés szerint a turisták többségénél (78%) nagy szerepet játszik a turisztikai célterület kiválasztásánál a természeti környezet, annak minősége, a táj sokszínűsége, zavartalansága. Az utazásnál figyelembe vett fő szempontok közé tartozik a környezettudatosság, a programkínálat és a kényelem, a komfortérzet (3. ábra). A természeti környezet minőségét tekintve a válaszadók erős megosztottsága látható a 3. ábrán: sokak számára ez a legfőbb elvárás, míg mások számára ez a legkevésbé fontos szempont. 2. ábra: A megkérdezett turisták utazással kapcsolatban elvárt szempontjainak fontossági sorrendje (1=legkevésbé fontos, 7=legfontosabb szempont) A megkérdezett dél-dunántúli turisták kedvelik az aktív turizmust, közel 50%-uk évente több alkalommal is részt vesz gyalogos és kerékpáros túrán. A megkérdezettek 90%-ának az utazását áthatja az ökológiai szemlélet kisebb vagy nagyobb mértékben, azonban kifejezetten ökoturisztikai jellegű utazáson mintegy 41%-uk még nem vesz részt. Azoknak, akik részt vettek már ökoturisztikai jellegű utazáson, 35%-uk teljes mértékben elégedett volt a szolgáltatással, azonban jelentős részük, 65%-uk néhány ponton javítana a program és a szolgáltatás minőségén. A Dél-dunántúli régióba látogató turisták körében végzett felmérés rámutatott arra, hogy az ökoturizmus kapcsán elsősorban a természetre gondolnak az emberek, kevésbé a kulturális és 14

15 társadalmi értékekre. Ahogy azt a Magyar Turizmus Zrt es országos reprezentatív felmérése is megállapította, a hazai ökoturistákat leginkább a kirándulás lehetősége, a természeti környezet szépsége, a tiszta levegő és a csend motiválja (MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2007). A régiós szintű kutatás pozitívabb személyes attitűdöt mutatott az ökoturizmus és a szabadidő aktív eltöltésére vonatkozó igény tekintetében, mint az előbb említett országos felmérés, azonban ez az attitűd még továbbra sem tekinthető meggyőzően pozitívnak. Az ökoturisztikai szolgáltatóknak igen differenciált turisztikai elvárásoknak kell megfelelniük, azokat összehangolniuk, mint például környezettudatosság, programok, komfort, megközelíthetőség stb. 3.2 Versenytárselemzés, az ökoturisztikai klasztertagok kínálatának megjelenése a keresőkben Ma már a turisták nagy része az Internet segítségével tájékozódik a szándékainak megfelelő turisztikai adottságokról, lehetőségekről, szolgáltatásokról, árakról. Ehhez a trendhez igazodva az ökoturizmus meghatározó szereplői jelen vannak a webes felületeken. A klaszter a dél-dunántúli ökoturizmus kínálatát oly módon vizsgálta, hogy 10 az ökoturizmussal kapcsolatos vagy azzal erőteljesen összefüggő kifejezést (kerékpáros turizmus, barlangászat, aktív turizmus, környezeti nevelés, tanösvény, lovas turizmus, védett növények, erdei iskola, nemzeti park, gyalogos turizmus, ökoturizmus) és magát az ökoturizmus fogalmát kiválasztva találati listákat képzett a jelenleg legnépszerűbb google keresőprogram felhasználásával. Az elemzés egyrészt vizsgálta magyar nyelven mindegyik kifejezéssel kapcsolatban az első 100 találatot, majd a honlapokat egyenként megnyitva kereste a nyitóoldalon vagy a releváns aloldalon az ökoturizmussal kapcsolatosan megjelenő dél-dunántúli ökoturisztikai szereplőket. Ezzel célja volt arra rámutatni, hogy a dél-dunántúli piaci szereplők milyen mértékben, minőségben, árakkal, termékekkel képviseltetik magukat az országos versenyben az Interneten, a legnépszerűbb keresőprogramban. Másrészt a vizsgálat a keresőrendszerben az egyes kulcsszavakat a Dél-dunántúli régió fogalmával párosította, amellyel a régiós versenyhelyzetre mutatott rá. Mindkettő vizsgálati részben kiemelt figyelmet fordítottak a Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter tagjainak megjelenésére. Az Internetes elemzés alapján összességében kijelenthető, hogy a Déldunántúli régió ökoturisztikai kínálata a jó természeti adottságok ellenére is alulreprezentált, a vonatkozó találatok igen gyakran csak különböző gyűjtőoldalakon (linkcentereken, tudakozókon, közös országos bázisokon) keresztül jelennek meg. Véleményünk szerint ennek egyik igen komoly oka a szereplők megfelelő szintű marketingmunkájának hiánya (önálló honlapok készítése, gyűjtőoldalakon való sűrűbb megjelenés, turisztikai jellegű internetes médiumokban való gyakoribb 15

16 szereplés stb.). A Dél-Dunántúl egyedül a lovas turizmus, illetve az ifjúsági szállások és erdei iskolák tekintetében érte el az országos átlagot. A kulcsszavas vizsgálat alapján megállapítható, hogy a klasztertagok közül elsősorban az orfűi és gyűrűfűi szereplők képviseltetik magukat erőteljesebben, illetve kiemelhetjük, hogy maga a klaszter igen jól szerepelt bizonyos kulcsszavak esetén, mint például ökoturizmus és környezeti nevelés. (A kutatási anyag teljes terjedelmében olvasható a gyeregyalog.hu honlapon a Tanulmányok menüpontban Internetes felmérés a dél-dunántúli ökoturizmus kínálatáról címszó alatt) 3.3 Az Ökoturisták csoportosítása Az aktuális turisztikai trendek tehát kedvezőek az ökoturizmus számára. Az új termékek megjelenésével a fogyasztási szokások is pozitívan változtak. Bár nyilván napjainkban is a tömegturizmusban realizálódik a turisztikai forgalom nagyobb része, de mégis igény van a szerteágazó individuális igények kielégítését biztosító alternatív turisztikai termékekre is. Ez pedig esélyt adhat arra, hogy olyan térségek is bekapcsolódjanak a turizmus gazdaságba, amelyek számára ez a tömegturizmus egyeduralma alatt nem volt lehetséges. Ezt a folyamatot segíti a turisták attitűdjének változása, melyek az alábbiakban foglalhatók össze: Nem csak egy nagy nyaralásra koncentrálnak, hanem elterjed a rövid, tartalmas, érdekes, élményalapú programok iránt az igény. Nőtt a tudatos turisták száma, akik felelősséget éreznek a meglátogatott terület kulturális, természeti értékei, ritkaságai és az ott élő emberek iránt. A mai turisták a világról nagyobb ismeretekkel rendelkeznek, magasabb az általános műveltségük és nő bennük az igény az adott terület megismerése iránt. Már nem csak pihenni, rokonokat látogatni utaznak, hanem nő az aktív időtöltés iránti igény. Nem feltétlenül a különleges helyet keresi, hanem a különleges élményt. Az ökoturizmus iránt érdeklődő potenciális turisták esetében az is jellemző, hogy a környezet és természetvédelem valamint a fenntartható fejlődés kérdésköre iránt nyitott, ezekre tekintettel van fogyasztói szokásai során. Az aktuális környezeti problémák összetettek, globálisak, bizonytalanok és gyakran etikai kérdéseket vetnek fel. Ez azt jelenti, hogy a problémák helyi szinten sok esetben megoldhatatlanok, ugyanakkor a mindennapi élet több tényezőjét is érintik. A környezet folyamatos specializálódásának fontos 16

17 elemeként sajátos területek jönnek létre, amelyeket pihenés céljából keresnek fel az emberek, és amelyek a jövőben fontos szerepet játszanak abban, hogy az emberek a természetre felfigyeljenek. A természet kihasználásában fontos tényező lehet a környezettudatos oktatás és az állandó lakóhelyen kívüli képzés. A nevelés ezen formái nagy jelentőséggel bírnak a fenntartható turizmus számára. Fontos pontok az emberek beállítottságának, szemléletének és életvitelének alakulásában, amelyek a fenntartható turizmus kialakulásának elengedhetetlen tényezői. Ennek érdekében a környezethez kell alkalmazkodni. Az ökoturisták számára tehát az elsődleges motiváció a természeti értékek felkeresése, megismerése és ezen túlmenően a felkeresett terület kultúrájának a megismerése. Természetesen az ökoturizmusban résztvevő ökoturisták csak részben tekinthetők igazi ökoturistának. Általában olyan komplex terméket vesz igénybe, amiben az ökoturizmus kínálatán kívüli elemek is szerepelnek. A különböző motivációk alapján lehet a célcsoportokat szegmentálni. A hazai ökoturisztikai stratégia 4 fogyasztói csoportot határoz meg: 1. Alkalmi zöld turista Ide tartozik a nagy többség (50-60%). Jellemzően 1-2 órás látogatást tesznek nemzeti parkokban, természetvédelmi területeken. Fő motiváció az ismeretszerzés és szórakozás. A csendet, tiszta levegőt, természeti értéket keresi. 2. Aktív zöld turista Az ökoturisták 20-30%-a. Elsősorban a fiatalok tartoznak ide, akik a szabadidejüket természetben és aktívan szeretnék eltölteni. 3. Ökoturista Az összes látogató 10-15%-a. A fő cél a természeti és ökológiai értékek megismerése. Felelősséget érez a természeti környezet megóvása iránt. 4. Elkötelezett ökoturista A látogatók 5-10%-a sorolható ebbe a csoportba. Számukra az ökoturizmus már inkább életforma, mint turisztikai termék. 17

18 Az ökoturizmus szereplőinek csoportosítása és motivációjuk Csoport Motiváció Keresletük 5-7 éves óvodások Játszás a kalandos természetben. Természet megismerése élményeken és saját tapasztaláson keresztül. Kisiskolások Élmények a természetben, kaland, 6-12 év játszva tanulás, felfedezni a környezetet. Felső tagozatosok Természet szépségeinek év felfedezése, összefüggések megismerése, tudásvágy, élmények szerzése, kaland, mozgás. Közeli, szállásnélküli, egészséges környezet, biztonság, játszási lehetőség. 50 km-en belül, 1 vagy 2 napos szállás osztálykirándulásra. 4-8 napos szállás táborhoz, biztonságos, egészséges környezet. Természeti értékek közelsége, egészséges, olcsó étkezés. 200 km-en belül, 1-5 napos szállás osztálykiránduláshoz vagy erdei iskolához. 4-8 napos szállás nyári táborokhoz. Egészséges, olcsó étkezés. Természeti értékek közelsége, turisztikai attrakciók és szolgáltatások közelsége. Csoport Motiváció Keresletük Alkalmi zöld turista Történelmi vagy védett természeti terület megismerése, szórakozás. Aktív zöldturista Természetben űzhető, kültéri, szadabidős sporttevékenység végzése. Különleges természeti táj, csend, tiszta levegő. Figyelemfelkeltő rendezvények, élményszerűség vonzza. Középkategóriás szálláshelyek. Jól kiépített, jól megközelíthető tanösvényeket, bemutatóhelyeket. Kalandtúra vagy kültéri sportok iránt érdeklődik. Különleges természeti táj, tiszta levegő. Információgyűjtés a 18

19 meglátogatott terület értékeiről. Középkategóriás, falusi és magánszálláshelyek. Ökoturista Természeti, ökológiai értékek Hosszabb időre is felkeres megismerése, megértése. területeket, az alaposabb Felelősséget érez a természeti környezet megóvása iránt. Elkötelezett ökoturista Az ökoturizmus életstílus. megismerés céljából. Időjárástól függetlenül utazik. Rendszeresen részt vesz Ismeretszerzés, természet ökoturizmusban. Sátrazik, egyszerű, szeretete, fenntartható szemlélet. Természetvédelem. környezetbarát Természettudományi szálláshelyek. vagy kultúrtörténeti értékek megismerése. Helyben előállított termékek. Környezetbarát módon közlekednek (kerékpár, gyalog, közösségi) Aktív turizmus Az aktív turizmus egyes tevékenységei szorosan köthetők az ökoturizmushoz. Az ökoturizmus stratégia is tárgyalja az ökoaktív turizmus, a kerékpáros, gyalogos, vízi turizmust, mint a környezetbarát helyváltoztatás egyik lehetőségét ben elkészült az országos kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia, amely megvalósítása jó infrastrukturális hátteret jelent egyes térségek ökoturisztikai fejlesztésének. A Tisza-tó ilyen szempontból is hitelesen használja a Magyarország ökoturisztikai szigete szlogent, mivel a területén szinte minden attrakció és szolgáltatás természetbarát közlekedéssel érhető el, kerékpárral vagy vízi úton. A Szigetközben kiépített kerékpáros úthálózat is hozzájárult a terület ökoturisztikai fejlesztéséhez. Ahol a terület adottságai lehetővé teszik, ott ezeken a közlekedési eszközökkel végigjárható tanösvényt alakítottak ki (Egyek- Pusztakócsi kerékpáros tanösvény (HNP), Vízi Rence tanösvény (FHNP)). A közösségi közlekedés lehetőségeinek javítása hozzájárul a környezetbarát működési feltételekhez, amely az ökoturizmus egyik alapelve. A közösségi közlekedés turistabarát szemlélete egyrészt növeli az utazók számát, másrészt növelheti az öko-desztinációkra érkezők számát. 19

20 A közösségi közlekedés fajlagosan olcsóbb közlekedési módot jelent, ezért a gépkocsival nem rendelkező rétegnek is elérhető. A közlekedési vállalatok azonban nehéz helyzetben vannak, mert nekik a mindennapos helyváltoztatást végző helyi közösséget is ki kell szolgálniuk. Megoldást jelenthet bizonyos helyszíneken a nyári, szezonális, kifejezetten turistáknak készült menetrend az autóbusz-közlekedés esetében. Egyes különleges, egyedi utazási módok (pl. a kisvasutak) az ökoturisztikai termék részei lehetnek az élmény vagy a közlekedés jellege miatt. Egyedi program a Gördülő tanösvény a Gyermekvasúton (Széchenyi-hegy Hűvösvölgy), és a Libegő tanösvény (János-hegy). 3.4 A termékfejlesztés gyakorlata az ökoturizmusban Az ökoturizmusban részt vevők kis része tekinthető tudatosan cselekvő, a fenntartható turizmust maximálisan figyelembe vevő turistának, ezért ebben a turizmusformában résztvevők nagy része a tömegturizmusban résztvevők szokásait, negatív cselekedeteit is produkálják. Mindezek miatt a fejlesztéseknél figyelembe kell venni a modern fogyasztói társadalom igényeit is. Az infrastrukturális fejlesztéseknek (pl. látogatóhely, pihenőhely, szálláshely) a látogatók igényeit, megelégedettségét kell szolgálnia. Ott ahol ilyen jellegű és minőségű fejlesztések nem megengedhetők, csak kifejezetten a tudatos turistáknak szánt projekteket kell végrehajtani. Az ökoturizmusban résztvevő turisták a családosok, így különösen oda kell figyelni a családbarát fejlesztésekre is. Az ökoturizmus fejlesztésének nemcsak a természet- és környezetvédelmi, valamint a piaci szempontokat kell figyelembe vennie, hanem az ökoturizmus többi alapelveit is, a helyiek bevonását, a helyi gazdaság támogatását, a környezeti nevelés, a bemutatás hatékony megvalósítását. Az ökoturisztikai szolgáltatás vagy termék csak akkor hiteles, ha mindezek megvalósulnak. Mindez megvalósulhat a helyi munkaerő bevonásával, a helyi mezőgazdasági és kézműves termékek promóciójával és értékesítésével, a helyi szálláshelyekkel való együttműködéssel. A bemutatóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy az átadott ismeretek élményszerűek legyenek. Az ökoturizmus fontosságát és vidékfejlesztésben való szerepét hangsúlyozva a regionális turizmusfejlesztési stratégiákban kiemelt turisztikai termékként szerepel az ökoturizmus és feltételrendszerének fejlesztése. Dél-dunántúli Régió: A régió fejlesztési stratégiájában meghatározott négy kiemelt fejlesztendő turisztikai termék közül az egyik az ökoturizmus. A Dráva kiemelkedő természeti értéket képvisel, csakúgy, mint az ország legkisebb kiterjedésű Duna-Dráva Nemzeti Parkja. Az ökoturisztikai kínálat egyik programcsomag eleme a gyalogos túrák, melyek feltételei adottak a régióban. A túraútvonalak 20

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest

Összetekerünk projekt. 2015. Budapest Összetekerünk projekt tájékoztató 2015. Budapest Aktuális trendek 2.3 milliárd bringatúra évente! 20.4 millió vendégéjszaka 44 milliárd euró a gazdaságban (ECF 2013. adatok) Aktuális trendek A turisztikai

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

2010.04.08. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ ÖKOTURIZMUS. Az ökoturizmus. Az ökoturizmus fogalma, fogalomrendszere. Az ökoturizmus

2010.04.08. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ ÖKOTURIZMUS. Az ökoturizmus. Az ökoturizmus fogalma, fogalomrendszere. Az ökoturizmus Környezeti nevelés 9. Az ökoturizmus A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS AZ ÖKOTURIZMUS ökoturizmus, szelíd turizmus, zöld turizmus, lágy turizmus, természeti turizmus a megnevezés is sokféle, a definíciója és a tartalom

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon

Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Közösség, táj-érték, vidék és turizmus Zöldutak Magyarországon Budai Krisztina ZöldutakMódszertani Egyesület Greenways Nemzetközi háttér USA-ból induló mozgalom: Rekreáció, mozgás, egészség. Zöldút tervezés

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége

A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége A hazai lovas turizmus helyzete és a Magyar Turizmus Zrt. lovasturisztikai marketingtevékenysége Sztojanovits Kristóf termék-csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 29. A lovas turizmus

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Balatoni Turizmus Szakmai Nap

Balatoni Turizmus Szakmai Nap Balatoni Turizmus Szakmai Nap A BATUKI előzményei A Turizmus Tanszék kutatásai Dr Raffay Ágnes Turizmus Intézeti Tanszék 1996 óta működik a Pannon (Veszprémi) Egyetemen Turizmus Intézeti Tanszék Oktatás

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére

P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére P á l y á z a t i f e l h í v á s AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE 2015 cím elnyerésére A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Környezetügyért felelős Helyettes Államtitkársága, a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál

Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Magyar Nemzeti Parkok Hete 2015 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Új irányok, fejlesztési lehetőségek az ökoturisztikai létesítmények kialakításánál Dr. Rácz András helyettes államtitkár

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A célcsoport számokban

A célcsoport számokban I"úsági turizmus I"úsági turizmus Az i&úsági turizmus magában foglalja a 16 29 éves korosztály egy évnél rövidebb ideig tartó, önálló utazásait, amit részben vagy teljes egészben más kultúrák megismerésének

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár

A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja. dr. Horváth Alpár ? A Sóvidék-Hegyalja kistérség turisztikai potenciálja dr. Horváth Alpár Kontextus Sóvidék-Hegyalja HACS 41-313.-as intézkedés, Falusi turisztikai tevékenységek ösztönzése pályázati kiírás Sóvidék-Hegyalja

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Ökoturizmus. 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója:

Az Ökoturizmus. 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója: Az Ökoturizmus 1. Bevezetés az Ökoturizmus kialakulása, definíciója: A XX. század vége felé egyértelművé vált, hogy a turizmus tömegessé válásával olyan mértékű természeti és kulturális értékvesztés következik

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon

Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon Gonda T. Spiegler P. A Dél-dunántúli régió egész területén megtalálhatóak kiemelkedő értéket képviselő természeti adottságok, amelyek jó kiindulópontjai

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben