Dél-Dunántúl JÖVŐTERV. Baranya, Somogy és Tolna megyék fejlesztési koncepciója MUNKAANYAG. Vitaanyag
|
|
- Zalán Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dél-Dunántúl JÖVŐTERV Baranya, Somogy és Tolna megyék fejlesztési koncepciója MUNKAANYAG Vitaanyag MSZP
2 Tartalomjegyzék Előszó...2 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK...21 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS...21 A RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE...3 GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS...7 KITÖRÉSI FÓKUSZOK...8 GAZDASÁGI SZERKEZETVÁLTÁS...8 TUDATOS IPARTELEPÍTÉS...9 Környezetipar...9 Az új gazdaság húzó eleme...9 KOMPLEX JÁRÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK...21 Jó példákból jó megoldások GAZDASÁG SZERVEZÉSE, SZINTJEI..23 Állami feladatok: Regionális feladatok HELYI PÉLDÁK ÉS ADAPTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK...24 LOKÁLIS IPARI KÖRZETEK...11 Paks...11 FENNTARTHATÓ TURIZMUS...14 A VIDÉK ÉS VÁROSAI, MINT SZERVES HÁLÓZAT...16 Vidék- gazdaságfejlesztő klaszter...18 Járási támogató és koordináló intézményrendszer...19 Vidéki zöld gazdaság program...19 OKTATÁS: HAZÁNK JÖVŐJÉNEK KULCSKÉRDÉSE FIATALOK ÉS NŐK FOGLALKOZTATÁSA
3 Előszó Tisztelt Olvasó! A Magyar Szocialista Párt dél-dunántúli szervezetei alternatívát kívánnak állítani a jobboldali Kormány tevékenysége miatt bekövetkezett reménytelenséggel és jövővesztéssel szemben, ezért elkészítették a dél-dunántúli fejlesztési stratégiáját magalapozó JÖVŐTERV-et. Magyarország 2014-ben újra fordulóponthoz érkezik. A választópolgárok ismét dönthetnek arról, hogy kire bízzák saját és gyermekeik jövőjét. Az MSZP, mint a demokratikus értékekre alapozott és felelősségteljes politikai párt, elkészítette és vitára bocsátja regionális programját megalapozó javaslatait. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott, hogy a hatalomra való görcsös törekvés teret és lehetőséget ad a populista ígérgetésnek, mely gyorsan a felelőtlenség mocsarába taszítja az országot. Az MSZP szakértői anyagokra és széles körben megvitatott, átlátható, emellett felelősségteljes alapokra kívánja helyezni az ország fejlesztését és erőforrásainak hatékony felhasználását. A 2014-es évben nem csak a Kormány hatáskörébe tartozó erőforrások felhasználásáról dönthetnek a választók, de új, 7 éves időtartamra szóló periódus következik az Európai Unió-s források tekintetében is. Jelen vitairat ezért kiemelt figyelmet fordít az uniós projektek tervezésére és felhasználására is. A JÖVŐTERV célja az, hogy a Dél-Dunántúl adottságait végig gondolva, feltérképezze a természet, a társadalom és a gazdaság egymás közötti viszonyait, a fenntarthatóságot biztosító paradigmaváltás lehetőségét, a régiót alkotó táj lakóinak, közösségeinek életvitelét minőségileg 2 javító új megoldások keresésesével. Kreatívak és tényszerűek kívánunk lenni. Vállaljuk a javaslataink által gerjesztett szakmai vitát, hiszen társadalmi innovációs alternatívákat keresünk egy olyan európai régióra, amely jelenleg nem találja szerepét, és nincs lakóinak közös jóléti forgatókönyve, jövőképe. A JÖVŐTERV a remény dokumentuma. A reményé, hogy lehet jövője a mindennapok emberének a Dél-Dunántúlon, hogy lehet működőképes helyi gazdaság és az azt támogató közigazgatás a régióban, a reményé, hogy lehet európai színvonalú vidéki élet a falvainkban. A JÖVŐTERV mostani formájában csak első része a fejlesztési tervnek. A most vázolt helyzetképet és kitörési pontokat egészíti ki a regionális, megyei és járási tervek összessége. Ezek összegyűjtésével települési szintig megtervezhető a régió következő 4 éves periódusa. Vitairatunk mindenkit invitál, akinek véleménye, javaslata van, aki felelősséget érez szűkebb hazájáért és tágabb környezetéért. Nem a hibás döntések megváltoztatását, hanem a döntés előkészítések folyamatának módosítását, az érintettek bevonását és az együttműködő társalmi klímát gondoljuk kitörési pontnak. Gazdaságszerkezetet, társadalmi normákat és magatartási formákat kell megváltoztatni. Ehhez a munkához kérjük figyelmüket, javaslataikat, és főleg segítő együttgondolkodásukat. Kaposvár, november
4 A RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE A Dunántúl Magyarország része. Történeti gyökerei, adottságai miatt talán Provence-hoz, Toscanahoz hasonlatos a Dél-Pannon táj. Az európai fejlődés magterületeihez képest viszont periféria. Dél-Dunántúl adottságai miatt inkább mediterrán periféria, mint ahogy a Balaton északi oldala inkább alpi periféria. Ma már az is látható, hogy az európai tőke is magához közelebbinek érzi az északi térséget. Míg északon fokozza a tevékenységét az európai ipari tőke, a déli területekről kivonul. Magyarország az Európai Unió tagja, így az európai gazdaságpolitikai viszonyrendszer szereplője. Meggyőződésünk, hogy az európai gazdaságba való beágyazottság mértéke meghatározó sikertényezője egy régió jövőjének. Ehhez képest a Kárpát-medencei centrum szerep sokkal inkább egy tradicionális erőtér, nemzeti identitásunk alapja, mintsem nagyobb össztársadalmi és erőforrásokat adó hajtóerő Magyarországnak. A Dél-Pannon régió geopolitikájának részeként így természetesen szerep jut a Kárpát-medencei erőterének csakúgy, mint a délszláv kapcsolatrendszernek, valamint a nemzetiségi tradícióknak. 3
5 A régió újra pozicionálása nélkül a déldunántúli régiót a perifériális helyzet fogja jellemezni a következő évtizedekben is A dél-dunántúli régió inkább több központtal, mint egy nagy pólussal bír. Pécs hatása, bár jelentősebb, mégis korlátozott az egész régióra nézve. Kaposvár és Szekszárd is hasonló gazdasági központként működik, ám regionális gravitációjuk egyaránt csekély. Az Európai Unió fejlődését általában is nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Kialakult egy jelentős gazdasági erővel, hosszabb távon is versenyképes iparágakkal rendelkező régiók alkotta nyugati fejlődési zóna. E mellett, kissé lemaradva, de szintén jelentős fejlődési potenciállal rendelkező régiók alkotják a keleti fejlődési zónát. A két kifli alakú fejlődési zóna közül a keleti kifli szélén helyezkedik el Dél- Dunántúl. Mindhárom megyeszékhely eltérő adottságokkal, különböző erősségekkel és gyengeségekkel, profillal rendelkezik. Ezt az adottságot kell figyelembe vennünk a fejlesztési lehetőségek számbavételénél. Ez az erősségek megerősítését, a hiányosságok megszűntetését, az együttműködés hálózatos kialakítását, és tudatos munkamegosztást igényel.. 6
6 GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS A régió hagyományos iparágai összezsugorodtak és nem várható, hogy külföldi működő tőke beáramlás ezek újjáélesztését szolgálná. Az Európai Unió 271 NUTS-2 régiója közül az Unió átlagának 44%-os teljesítményével a 253. helyre, az utolsó 20 legkisebb gazdasági teljesítményt nyújtó régió közé került. A régió 25 kistérsége közül 18 hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Ennek következménye az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta, amely egyes kistérségekben meghaladja a 30%-ot is. A munkaerő túlkínálat miatt a bérek 15-20%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál. A fiatalok foglalkoztatási helyzete különösen kritikus, ami a képzettek tömeges elvándorlásával jár. Számottevő fejlődés az energiaipar (Pécs, Paks), építőanyag-ipar (mész és cement Beremend, Királyegyháza) és az elektronikai ipar (Tab, Kaposvár, Pécs) területén következett be. Az elektronikai ipar sérülékenységét mutatja, hogy az Elcoteqre alapozott pécsi termelés a cég megszűnésével jelentősen visszaesett. Kialakultak új iparágak is (pl. kaposvári takarmánykoncentrátum gyártás, autóbuszgyártás, dombóvári állateledel-gyártás, de ezek termelési volumenük, foglalkoztatási képességük alapján, régió szinten nem meghatározóak. Dél-Dunántúl és főleg Baranya megye annyira kiesik a gazdasági fejlődés fő irányából, hogy a régió gazdasági kapcsolatai szinte teljesen egyirányúvá váltak, a központi térség (Budapest) felé irányultak. Ezt a célt szolgálta a közlekedési útvonalak fejlesztése (északi irány) is, amelyben a térségen belüli kapcsolatok csak másodlagos szerepet töltöttek be. A rendszerváltás és az azt követően kialakult gazdaságpolitikai környezet nem kedvezett a régió gazdasági fejlődésének. Az ásványi nyersanyagok (szén, urán) és a mezőgazdasági termékek egy része jelentősen leértékelődött (lásd a konzerv-, baromfifeldolgozó-, sör-, tejés húsipari termelés radikális csökkenését), de a mezőgazdasági nyersanyagokra épülő ipar a bőr-, kesztyűipar, pezsgőgyártás is jelentősen visszaszorult, illetve lényegében megszűnt (pl. pécsi és simontornyai bőripar). Jelentősebb nemzetközi cégek telephelynek már nem választják a régiót. Ezt bizonyítja a térség gazdaságának feltűnően alacsony exporthányada is. A Régió kedvezőtlen gazdaságpolitikai helyzetét jól mutatja az is, hogy a térségben nincs egyetlen nemzetközi jelentőségű logisztikai központ sem. A régió gazdasági fejlődését fékezi, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások volumene és a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak száma ( fő) a legkisebb a magyar régiók közül. 7
7 Az eddigi tapasztalatok és a statisztikák bizonyítják, hogy nem alakultak ki olyan helyi erőforrások, melyek képesek lennének a regionális iparági versenyben megjeleníteni a térséget. Míg Nyugat-Dunántúlon az autóipari beruházások képesek erre a szerepre, addig Dél- Dunántúlon nem jelent meg hasonló szervező erő. KITÖRÉSI FÓKUSZOK Sajnálatos módon az utóbbi években a politika (helyi és országos szinten is) képtelen volt meghatározni saját prioritásait, így a fejlesztési tervek sok esetben étlap -szerű felsorolások lettek, amely végeredményben a források és fejlesztések elaprózódását, a szinergiák ellapodosát, hatékonyságromlást eredményeztek. (Kiváló példája ennek a Dél- Dunántúl három nem vagy alig működő repülőtere, melyek milliárdos befektetéseket jelentenek anélkül, hogy termelnének.) (az állam és a gazdasági szereplők ésszerű szerepvállalásával) és fenntarthatóak maradjanak. A Dél-Dunántúl JÖVŐTERV kitörési fókuszai a következők lehetnek: A fejlesztési fókusznak szükségszerűen korlátosnak kell lennie, mivel a rendelkezésünkre álló erőforrások is végesek. Ugyanakkor a fejlesztéseinknek legalább annyira a régió saját belső adottságain kell alapulniuk, mint ahogy figyelembe kell venni a globalizált gazdaság trendjeit ahhoz, hogy a fejlesztések harmonikusak, kiegyensúlyozottak GAZDASÁGI SZERKEZETVÁLTÁS Az Európai fejlődési zónák kialakulásának hátterében az áll, hogy a globálisan versengő vállalati iparági, üzletági tartós versenyelőnyök forrásai földrajzilag koncentrálódnak. Az iparágilag megfigyelhető globális gazdasági verseny lényegében lokalizált előnyöket nyújtó 8
8 néhány térség, gyakran két-három nagyváros vállalatainak aktivitására vezethető vissza. Ezen települési hálózatok erőhatására jönnek léte sikeres fejlődési magok. A napjainkig alkalmazott ipar- és vállalkozáspolitikai eszközök e policentrikus régióban alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy a kihívásoknak megfeleljenek. Nekünk valami újat kell kidolgoznunk. Olyan iparág megerősödését kell célul kitűznünk, melynek alapjai már ma is megvannak a régióban, és különböző üzletágai egymással összefonódva, de különkülön is képesek fejlődési csomópontokat létrehozni a régiócentrumokban. TUDATOS IPARTELEPÍTÉS A régiónak nincs elég nemzetközileg versenyképes vállalata. Ezért olyan a régión kívüli cégek letelepedését kell ösztönözni, amelyek megfelelő tudással, technológiával, piaci kapcsolatokkal és tapasztalatokkal tudnak dinamizálni. E cégek idecsábítása csak eszköz lehet és nem cél. Segítségükkel azonban elindulhat a régióban egy intenzívebb gazdasági fejlődés, amelyhez a helyi cégek kapcsolódni tudnak, mint beszállítók vagy szolgáltatók. Az új tevékenységi körhöz kötődő helyi KKV-k támogatásával megindulhat a széleskörű újraiparosodás folyamata. Akkor tudjuk célirányosan behívni az élenjáró cégek részlegeit, ha a vállalaton kívüli üzleti környezetet (közlekedés, energetika, szakképzés, innovációs háttérintézményeket stb.) ezen betelepülő vállalatok igényei szerint fejlesztjük. Ezért részletesen ki kell dolgoznunk egy ipartelepítési stratégiát, együtt a régió vállalati és tudományos szereplőivel. Fel kell mérnünk a potenciális külső vállalati partnereket és egyetemi, képzési kapcsolódási lehetőségeket. Leendő partereinkkel közösen kell a feltételekben megegyeznünk. Egy-egy régióban csupán néhány iparág képes nemzetközileg versenyképessé válni, ezért a fejlesztési forrásokat koncentrálni kell a legkedvezőbb iparágakra, üzletágakra. Környezetipar az új gazdaság húzó eleme Az Európai Bizottság Európa 2020 c. dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) stratégiai kezdeményezése egyaránt azt állítja, hogy a válság után az innovatív környezetvédelem zöld gazdaság fog hosszabb távon is lendületet adni a gazdaság növekedésének. A Dél-Dunántúli régióban a perspektivikus iparágak közül a környezeti iparnak megvannak a megfelelő alapjai. Pécs, Kaposvár, Paks energetikai kapacitásai, Paks 9
9 energetikai szaktudása, Pécs, Kaposvár, és Szekszárd tudásbázisa képessé válhat a műszaki-technológiai, építészeti, vidékfejlesztési és a kapcsolódó mezőgazdasági-állattenyésztési tudásbázis és innovációs képesség kiaknázására. Nemzetközi tapasztalatok sora bizonyítja, hogy az újraiparosításban élenjáró ágazatok közül a legperspektivikusabb a környezetvédelem-ipar. A globalizáció, a technológiai változások és új politikai prioritások révén a környezeti javak és szolgáltatások ipara a fejlett országokban mind a foglalkoztatottak számát, mind az értékesítés árbevételét tekintve fokozatosan növekvő, önálló gazdasági tényezővé vált. A nagyfokú mezőgazdasági termelés, valamint ennek melléktermékei valamint a fejlett energetikai ipar (paksi, pécsi, dunaföldvári erőmű, kaposvári cukorgyár) megfelelő kiindulási pontot jelenthet. A fejlesztés komplex jellegét segíthetik a felsőoktatási bázisokon kialakítandó környezetmérnöki és bioenergetikai gyakorlatorientált képzések. A fejlesztési terveket és támogatásokat mind horizontálisan, mind célzottan ezen fókuszra kell tervezni. Az új fejlesztési irány jól illeszkedik az energetikában megvalósítandó, a megújuló források kiaknázását és a biztonságos energia ellátást szavatoló új fejlesztések céljaihoz is. Mára a környezeti iparág versenyképes, egyre növekvő keresletű termékeket előállító, magas tudástartalmú tevékenységgé vált, amely a modern ipar új alapjává lépett elő. A környezetvédelmi iparnak széles spektruma számos társadalmi fejlesztési lehetőséget kínál. Olyan stratégiai programot teszünk le, amelynek megvalósítása hozzájárulhat a régió jövedelemtermelő képességének erősítéséhez, új munkahelyek ezreit teremtheti meg és figyelemmel van az eddigi erőfeszítésekre. 10
10 LOKÁLIS IPARI KÖRZETEK Helyi vállalkozásfejlesztési ügynökségen keresztül az általános üzleti szolgáltatások kiépülésének ösztönzése a fő cél. A már meglévő, versenyképes iparágak hálózatosításával a helyi bázisú cégek megerősítése a következő cél. A helyi cégek képesek a helyi foglalkoztatottságot fenntarthatóan magas szinten biztosítani. A helyi KKV-kat segíteni kell, hogy beszállítók lehessenek, az ágazati hálózatokba. Nem pusztán egyedi támogatások nyújtása a cél, hanem az üzleti technológia, kultúra elmélyítése. Ennek csírái már meg is találhatók például a szekszárdi autóipari alkatrészeket gyártó vállalkozások területén. Paks A régió stratégiai szereplője a Paksi Atomerőmű. Jelenlegi szerepe vitathatatlan és nehezen helyettesíthető. Amennyiben az atomerőmű bővítése indokoltnak, megvalósíthatónak, és társadalmilag támogatottnak bizonyul, a bővítés csak a térség komplex fejlesztésével együtt valósítható meg. Ennek természetesen messze túl kell, mutatnia a közvetlen erőműi beruházás infrastrukturális feltételein is. Ezért sorra vettük, hogy milyen fejlesztéseknek kell megelőzniük és kísérniük a majdani beruházást. Paksi Atomerőmű bővítésének térség-fejlesztési feltételei Megfelelő tervezéssel sokrétű EU-s támogatás szerezhető a térség fejlesztéséhez, valamint az egyéb innovatív beruházásokhoz. EU forrásokból finanszírozhatóvá válhat sok térségfejlesztési projekt, melyek nagymértékben elősegítenék más iparágak, cégek betelepülését a térségbe, ezzel is javítva a jövedelmi és munkaerő-piaci pozíciókat. Ezen fejlesztések nem csak Paksot, a környező településeket, de a Duna túlsó felén fekvő, kalocsai térség fejlődését is előmozdíthatják. A szakmailag felkészült, tovább képezhető humánerőforrás bevonzására a térségnek fel kell készülnie. Ez akár több ezer ember befogadását, elhelyezését és a jövőbeni új blokkokat működtető szakembergárda családjainak, megfelelő életkörülményeinek megteremtését (lakóépületek, oktatási, egészségügyi, szabadidős és kulturális intézmények létrehozására) jelenti. A térség befogadóképességét úgy kell növelni, hogy mérnök és családjának elhelyezését tudja majdan megteremteni. Ez nem csak Paks, hanem a 11
11 környező települések fejlődését is nagy arányban tudja befolyásolni. Az öregedő kistelepülések korfájának és fejlődésének komoly lökést adhat a betelepülő szakemberek és családjainak az elhelyezése. Ehhez a környező településeken telkek kimérésére, közszolgáltatások elérésének, közmű kiépítésre és úthálózat fejlesztésére is szükség lesz. Az elhelyezéseken túl a munkaerő mozgatásának körülményeit, a közlekedés infrastruktúrát is fejleszteni kell, melyhez szükség lesz az autópálya bekötőutjainak teherbírásának megerősítésére, busz és vasúti pályaudvar és járműpark bővítésére. A közutak mellett a vízi közlekedés és a kötöttpályás szállítás és közlekedés fejlesztésére szükség lesz. Az építkezéshez szükséges többlet munkaerő elhelyezését is meg kell tudni teremteni, átmeneti szállások építésével, melyek kialakításánál a későbbi felhasználásra is előre gondolni kell. A szakirányú oktatás feltételeit is meg kell teremteni a térségben. Szükség lesz, mind felsőfokú, mind középfokú, mind szakirányú továbbképző intézményekre, melyek gyakorlati képzése a ma működő atomerőmű blokkokban könnyen megvalósítható. Az oktatási intézmények későbbiekben is jól felhasználhatóak lesznek, az egész életen át tartó szakirányú és nem szakirányú továbbképzések és a külföldi szakemberek képzésének biztosítására. A munkaerő fejlesztése mellett a bővítést elősegítő helyi és betelepülő vállalkozások telephelyeinek és működési körülményeinek megteremtéséhez biztosítani kell a kiépített, jól fejlesztett infrastruktúrát. Ez ipari parkok létesítésével és bővítésével is elérhető, nem csak Pakson, de a környező városokban is. Ezeknek a létesítményeknek a jó megközelítése is elengedhetetlen. Klaszter alapítása a hazai beszállítók, alvállalkozók számára A jelenleg folyó nemzetközi atomerőmű beruházások azt mutatják, hogy csak abban az esetben vonhatók be intenzíven a megrendelő nemzetgazdaságának alvállalkozói az előkészítési és kivitelezési munkákba, ha arra tudatosan és tervszerűen felkészítették őket. Más esetben még az egyszerű betanított munkát is importálni kell, illetve a nem kellő beszállítói felkészítés jelentős többletköltséggel jár. A jelenlegi előrejelzések, becslések azt mutatják, hogy a tervezett beruházási költségek kb %- át lehetséges hazai beszállító vállalkozókkal lekötni, lefedni, de csak abban az esetben, ha erre programszerűen felkészülnek a potenciálisan alkalmas, elsősorban kis és közepes méretű vállalkozások. Ennek elérése érdekében egy energetikai klaszter megalapítása szükséges. A klaszterben kialakuló vállalati-intézményi-szervezeti kooperáció olyan versenyelőnyöket generál, amelyek nemcsak a hazai energetikai piacon teszik piacvezetővé a 12
12 benne részt vevő vállalatokat, hanem a regionális nemzetközi piacokon is. A klaszter létrehozásának további előnye, hogy ha az atomerőmű új blokkjainak fejlesztése időben túlságosan kitolódik, vagy elmarad, akkor is érdemes ezekre fejlesztési tevékenységekre klasztert alapítani. Ha a klaszter csak a jelenlegi energetikai szektor piacára, a meglévő erőművek működésében, és a csökkentett intenzitású, volumenű fejlesztési beruházásaiban részt vevő vállalatok, intézmények, szövetkezetek összefogására jön létre, akkor is mérhető gazdasági előnyökkel jár a tagok számára. Az energetikával foglalkozó felsőoktatási, kutatási intézményei és egyéb szervezetei számára azért előnyös a klaszter, mert közvetlen közelségbe hozza a célpiaci szereplőket. Megteremtődik a közvetlen tudástranszfer az oktatási és K+F intézmények és a vállalatok között, lehetőség nyílik az együttműködéssel az alkalmazott kutatások vállalati tesztjeire, a know-how adaptációkra, a szabadalmak vásárlásaira, a piacorientált, irányított kutatásokra és fejlesztésekre. A klaszter szereplői közvetlenül vásárolhatnak oktatási, képzési programokat, tréningeket a másik tagtól, illetve közösen fejleszthetnek új vállalati tanácsadási programokat. Az iparági konkrét technológiai, gazdaságirányítási gyakorlati tudás közvetlenül utat talál a felsőoktatási intézmények képzési kínálatába. 13
13 FENNTARTHATÓ TURIZMUS A Dél-Dunántúl az ország egyik legkevésbé iparosodott térsége, mely ugyanakkor kiváló közúti és vasúti eléréssel rendelkezik, viszonylag közel fekszik a fejlett európai övezetekhez. E mellett itt található a Balaton, Magyarország legnagyobb attrakciója a főváros mellett, valamint a kiváló borvidékek, a barátságos kultúrtáj és kedvező klíma is vonzza az ide látogatókat. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak Pécs európai kulturális főváros beruházásai által teremtett fejlesztések. Nagyon sok pénzt fordítottunk rá, melynek eredményeként olyan turisztikai attrakciók jöttek létre, mint például a felújított Zsolnay negyed. A város változatlanul Dél- Dunántúl kiemelkedő turisztikai vonzereje. Kitörési pontot jelent a gyógyturizmus, hisz Dél- Dunántúlon számtalan új fürdő építésére, illetve fejlesztésére került sor, mely ehhez nagyon jó alapul szolgál. (Barcs, Nagyatád, Marcali, Igal, Siklós, Tamási, Dombóvár, Szigetvár). Az adottságokhoz kapcsolódva ki kell alakítani azokat az elsősorban öko-, bor-, családi- és aktív- (kerékpáros) turizmushoz kötődő komplex szolgáltatásokat, melyek lehetőséget adnak a családi gazdasági egységeknek ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a turizmusba, így például a tematikus kerékpár útvonalak mellett, vagy a Balaton-parton kiadó szobákkal, panziókkal járulhassanak hozzá a turizmushoz. A növekvő turisztikai keresletet a helyi zöldség-gyümölcs termelés kooperációjával és minőségbiztosításával kell kiszolgálni, helyi termékekkel, ennek brandépítését is segíteni kell. Az alapkeresletet a szociális üdültetés generálásával kell bővíteni, mely a létező kártyás-rendszerek expanzióját jelentené. A régió alapvetően két részre osztható turisztikai adottságok tekintetében. A Balaton régió fejlett infrastruktúrájával és hagyományosan turisztikára épülő iparával elkülönül a régió többi területétől. Erősíteni kell a Balaton infrastrukturális elérését, mely csak a közúti közlekedés tekintetében mondható kielégítőnek. Be kell vezetni a modernizált vasúti szerelvények ütemes menetrendjét, a kerékpárszállítás kedvezményezett és kiterjesztett lehetőségeivel. A légiközlekedés szempontjából erősíteni kell a tó körüli repülőterek pozícióját (Sármellék, Taszár) légi marketing alapok menedzselésével és állami támogatásával. A Balaton térségétől eltérően az üdülőkörzet mögött fekvő övezet teljesen más adottságokkal és lehetőségekkel tekint a turizmusra. A kiépült gyógy- és wellness központokon túl a városok üzleti turizmusa, illetve a borturizmus emelhető ki. 14
14 Tekintettel arra, hogy a régió páratlan természeti értékekkel rendelkezik, valamint az iparosítás káros hatásai sem torzították a táj szépségét, s ezen túl a vidék megőrizte néprajzi hagyományait, a régió idegenforgalmát az ökoturizmus-vidéki turizmus fókuszával kell fejleszteni, összeköttetést teremtve a már kiépült turisztikai infrastruktúrákkal. Az Eurovelo hálózathoz kapcsolódva tovább kell fejleszteni a régió biciklisútvonalait, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Tematikus és rugalmas (több napra tagolható, különböző aktivitási szintű) desztinációk kialakítása szükséges. A kialakulóban lévő falusi szálláshelykínálatot fel kell fűzni az ilyen tematikus útvonalakra. Szükséges a komplex szolgáltatást nyújtó kártyaalapú kedvezményrendszerek meghonosítása és a mögöttük húzódó finanszírozás biztosítása. falusi vendégasztal -szerű szabályozást, mely biztosítja a megfelelő minőséget, a hozzáférhetőséget, valamint az állami adóbevételeket, egyszerűen, érthetően. A meglévő adottságokra alapozva a régiót egységesen, a szigetszerű fejlesztéseket minősítve tematikus hálózatba kell fejleszteni az attrakciókat és az ehhez megfelelő marketingeszközöket biztosítani kell. Állami oldalról szükséges a régió számára elkülönített marketingalap, mely az önrendelkezést megteremtve segíti a régió saját arculatának megteremtését. Turisztikai desztinációs magok: A zöld útvonalak rendszerébe beilleszthetők a borturisztikai fellegvárak is. Itt meg kell teremteni a helyi borfogyasztás kifehérítésére alkalmas és a helyi gazdák számára is elfogadható, 15
15 A VIDÉK ÉS VÁROSAI, MINT SZERVES HÁLÓZAT Mi jellemző vidéken? Magyarországon ma gazdasági-társadalmi és bizalmi válság is van. A kormány, az önkormányzatok, a megyei közösségi döntéshozók, a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, a multinacionális szereplők és a civil társadalom szerveződései között ma bizalmatlanság, kétkedés, szorongás uralkodik. Létminimum alatti kereset, forráshiányos önkormányzatok, hitelképtelenség, kezelhetetlen eladósodottság a jellemző. Folyamatosan csökkennek a reálbérek, növekszik az infláció, nincs munkahely, növekszik a családok kilátástalansága, gyermekek éheznek, fáznak, csökken a hozzáférés a közösségi szolgáltatásokhoz, fejlesztési források nincsenek vagy elérhetetlenek. A szociális biztonság megrendült, teljes térségek, régiók szakadtak le a fejlett országrészektől. Százezreknek nominálisan is csökkent a jövedelme az adóváltozások, illetve a csökkentett juttatások miatt. Egyre többen élnek bármiféle ellátás nélkül. Sokak számára az alapvető állami intézmények sem elérhetőek, nincs megfelelő orvosi ellátás, oktatási-nevelési intézmény. Az elmúlt években a gazdasági válság, majd az Orbán kormány tragikus gazdaságpolitikai hibáinak következtében számos gazdasági vállalkozás, üzem ment tönkre, számos mezőgazdasági létesítmény, közlekedési infrastruktúra, vidéki lakóház üresedett ki, míg a csökkenő jövedelmek az import termékek és szolgáltatások, az energiaárak növekedése miatt kiáramlanak a vidéki térségekből, ezzel is gyengítve a helyi gazdaság fejlődésének lehetőségeit. Adott azonban minden természeti, emberi és infrastrukturális erőforrás ahhoz, hogy az alapvető szükségletek - különösen az energia és az élelmiszertermelés területén - helyben termelődjenek és termeljenek jövedelmet. Nyugat-európában sikeresen működnek a különböző szövetkezeti formák, klaszterek, kamarák, melyek az együttműködésre épülnek, a gazdaság, tulajdon, a helyi társadalom közös szervezéséről szólnak. A rendszerváltás előtt Magyarországon is volt erő a szövetkezésben, hiszen vertikálisan integrálta a termelést, gazdálkodást, a kistermelőket, ezzel együtt segítették az oktatási, kulturális intézményeket, erősítették a szociális hálót. A 90-es évektől kezdődően azonban szerves fejlődés helyett komoly törés történt a szövetkezésben. Ennek következtében ma nagy probléma az együttműködések hiánya, emiatt sem sikerült a versenyképességet elősegítve újjáépíteni a kisgazdálkodáson alapuló mezőgazdaságot. Pedig 16
16 lehetőség lenne nagyobb exportra és a belső fogyasztás növelésére is, mivel a világgazdaságban élelmiszerhiány prognosztizálható. További akadályként azonosítható, hogy foglalkoztatás területén indított állami és európai támogatási programok nem eléggé összeszedettek, célirányosak, hatékonyak, nem fenntarthatóak - így összességében nem eredményeztek érdemi elmozdulást a munkanélküliség kezelésében - különösen a lemaradó vidéki térségekben. Ennek fő oka az ágazati szétszabdaltság, a vidékfejlesztés, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés, foglalkoztatáspolitika hiányosan kialakult intézmény- és érdekrendszere. Emiatt nincs helyben és országosan sem olyan integrátor szervezet, ami a valódi kihívásokhoz rendelt megfelelő eszközrendszerrel segíteni tudna a települések komplex problémáit együttesen megoldani, és integrálni a meglévő erőforrásokat. Településeinken rengeteg a megoldandó feladat, vannak erőforrások, kihasználható adottságok. Az eddig alkalmazott megoldásaink nem voltak sikeresek. A támogatások elbírálásánál hiába adunk bármilyen kedvezményt, többlettámogatást a vállalkozásoknak, hogy az elmaradottabb területeken hozzanak létre munkahelyteremtő beruházásokat, a szakadék akkora lett a fejlődő és leszakadó településeink közt, hogy ezek a kedvezmények önmagukban nem ösztönzik a munkahelyteremtő beruházások megjelenését ezekben a térségekben. Egyes területek oly mértékben szegregálódtak, hogy piacgazdasági alapon, hagyományos szakpolitikai eszközökkel nem lehet megoldani a mára problémaóriássá nőtt leszakadást, szegénységet. A cél Szolidáris társadalmi környezet, biztonságos megélhetés, esélyegyenlőség a munkához és a tudáshoz való hozzáférésben. A magyar vidéki élet fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy meg kell erősíteni a közbizalmat, ezért létre kell hozni a vidéki és városi élet gazdasági és társadalmi szükségletei közötti kapcsolatot, új együttműködési kereteket, egymás értékeinek, kultúrájának, életmódjának jobb megismerését ösztönző együttműködési formákat. Mindezek miatt egy komplex problémakezelő csomag kidolgozásával kívánunk javaslatot tenni a társadalmi integráció megteremtésére. A javaslatok között vannak azonnali és halaszthatatlan intézkedési javaslatok, és vannak, amelyek egy hosszútávra szóló, megközelítésében új gazdaság- és társadalompolitikai alapjait kívánják lefektetni. A feladat 17
17 Tanulva saját hibáinkból is, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyeket az érintettekkel közösen a problémák megoldására alkalmas programokká formálhatóak. Az MSZP megértette a Munkát, kenyeret éhségmenet üzenetét, elkötelezett abban, hogy egy szolidárisabb társadalmi rendszer felépítése érdekében vezető szerepet vállaljon. Mi magyar szocialisták nem nyugszunk bele, hogy az ország, így a régió is kettészakadt, családok százezrei élnek teljes kilátástalanságban, az egészséges gyarapodás esélye nélkül. Mi abban hiszünk, hogy az államnak, a közösségnek dolga és kötelessége tenni azért, hogy a reménytelen helyzetben élő közösségeknek esélye legyen a kilábalásra Vidék- gazdaságfejlesztő klaszter Hosszú távú, fenntartható gazdálkodási lehetőségeket kell kialakítani a falvainkban élők megélhetési feltételeinek javítása érdekében. A meglévő intézményi, humán és pénzügyi kapacitások összehangolásával, az európai uniós források átcsoportosításával komplex, vidéki gazdaságfejlesztési programot kell indítani. A vidéki gazdaságban rejlő, kihasználatlan foglalkoztatási és jövedelemtermelési kapacitásokat kell mozgósítani oly módon, hogy a helyben keletkező jövedelem az adott településen maradjon. A közösségi szolgáltatások fejlesztésén (idős gondozás, családi napközi); helyi élelmiszertermelés és feldolgozás (üvegház, feldolgozó üzem); helyi energiatermelés (nap, szél, víz, erdészet) területén lehetőséget kell biztosítani a településen élők önfenntartására. A valódi őstermelők, mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szociális szövetkezetek akkor lesznek életképesek, ha biztosítjuk piaci hátterüket. Ezért a folyamatos és stabil működés biztosítása érdekében létre kell hozni egy vidék- gazdaságfejlesztő klasztert, mely integrátorként segíti a szövetkezetek, háztáji gazdálkodók által termelt termékek piacra jutását, valamint elérhetővé teszi a helyi élelmiszer- és energiatermelés technológiai, szakmai és pénzügyi támogatását. A vidék problémáját a mezőgazdaság önmagában nem képes megoldani, ezért más termelőágazatokkal és szolgáltatásokkal együtt kell fejleszteni. Ennek érdekében garanciákkal biztosított, de alapvetően önfenntartó logisztikai, információs és piacszervező hátteret kell létrehozni. 18
18 A közösségi gazdálkodási formákat, kiemelten a szövetkezeteket, szociális szövetkezeteket és foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteket megfelelő jogszabályi és támogatási környezet megteremtésével fogjuk támogatni. Biztosítani kell, hogy a szociális szövetkezet vállalhasson át állami feladatot, lehetővé kell tenni, hogy tevékenysége támogatható legyen a közcélú munkavégzés speciális formájaként, és jogosult legyen a normatívára. A szociális szövetkezeteket közhasznú szervezetként kell elismerni. Így a kiírt pályázatok esetében a társadalmi szervezetek mellett azonos elbírálással lesznek jogosultak pályázni. Járási támogató és koordináló intézményrendszer A vidéki gazdaság szakmai erősítése érdekében - az Integrált Közösségi és Szolgáltató tereket, közösségi házakat, képzőközpontokat, falugazdász hálózatokat bevonva- járási támogató és koordináló intézményrendszert kell működtetni. A jelenlegi képzési intézményekre, hálózatokra építve elérhetővé kell tenni a szükséges szakmai ismereteket a kistelepülések közösségei, szövetkezetei, nonprofit szervezetei számára. A népfőiskolai hagyományok alapján innovatív módszerekkel kell segíteni a piaci és szakmai információáramlást az érintett szereplők között. Vidéki zöld gazdaság program A megújuló energiatermelésre koncentrálva térségi energiaellátó rendszereket kell kialakítani. A helyi gazdaságok fejlesztésének kritikus eleme a képződött jövedelmek felhasználása. Amellett, hogy alacsonyabb jövedelemszint jellemzi a vidéki térségeket, ezek a jövedelmek is javarészt kiáramolnak az adott térség fogyasztási kényszerei és fogyasztási szokásai következtében. A fogyasztás jelentős részét az energiaszámlák teszik ki. A falusi-kisvárosi intézmények, lakóházak megújuló-energetikai korszerűsítésére, a telepszerű lakókörnyezet felszámolására megújuló-energia hasznosítással kiegészítve vidéki zöld gazdaság programot kell indítani. OKTATÁS: HAZÁNK JÖVŐJÉNEK KULCSKÉRDÉSE. A korai fejlesztés fontosságára tekintettel tovább kell fejleszteni a regionális bölcsőde- és óvodarendszert, bővíteni kell a védőnői képzést. Folytatni kell az alapkompetenciákat megerősítő közoktatási programot, amelynek az a célja, hogy a kisiskolások (a 6-10 éves korosztály) biztos alapkészségekre tegyenek szert, jól írjanak, olvassanak, értsék az elolvasott szöveget, biztosan számoljanak. A közoktatásban meg kell erősítenünk a nyelvoktatás, a digitális írástudás és az alapvető társadalmi és gazdasági ismeretek oktatását. A középfokú képzésben elengedhetetlen a jogállamiság, a demokrácia alapértékeinek 19
19 megismertetése, továbbá az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása. Az Orbán-kormány ideje alatt az a lehetőség is megszűnt, hogy a 35 év alattiak adott feltételek megléte esetén elmehessenek állami finanszírozás mellett tanulni, és ezáltal javítsák elhelyezkedési esélyüket. Elengedhetetlen a felzárkózató képzések további támogatása és bővítése. Mindenki számára biztosítani kell a nem formális oktatási formák támogatását, és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés lehetőségét. Fejleszteni kell az önfoglalkoztatásra, a vállalkozásszervezésre, valamint az együttműködésre való képességet és készségeket. Biztosítani kell a járási iskolatársulások működését, újabb társulások létrehozását kell ösztönözni, valamint meg kell őrizni az önkormányzatok iskolafenntartói jogát és lehetőségét. Törvényben kell rögzíteni, hogy Magyarországon a mindenkori tankötelezettség felső határa 18 éves kor. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az oktatási célú közlekedés könnyítésére. Az iskola távolsága nem lehet akadálya a tudás megszerzésének! A felsőoktatás finanszírozásában méltányos, a terheket igazságosan elosztó rendszert kell létrehozni, amely ösztönzi a tehetségek kiteljesítését, továbbá alacsonyabb küszöbű hozzáférést biztosít a rászoruló, hátrányos helyzetből érkező fiataloknak, vagyis azokat a csoportokat támogatja, akik arra rászorulnak. FIATALOK ÉS NŐK FOGLALKOZTATÁSA A válságból való hosszú távú kilábaláshoz elengedhetetlen a fiatalok és nők magas színvonalú foglalkoztatása, valamint a minőségi, tisztességes munkahelyekhez való egyenlő esélyek megteremtése. Támogatnunk kell a fiatal munkavállalók mobilitását, a nők munkavállalását, a nem formális oktatási formákat, és mindenki számára meg kell teremtenünk az egyenlő eséllyel való hozzáférést az élethosszig tartó tanuláshoz. Elsősorban a nők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése érdekében elengedhetetlen a bölcsődei, óvodai rendszer működtetése. Ha ezek a rendszerek el tudják látni maradéktalanul a feladatukat, akkor amíg a szülők dolgoznak nem marad felügyelet nélkül a gyermekük. Nemzetközileg ismert és elfogadott megállapítás, hogy minél korábban kerül be egy gyermek az oktatási-nevelési rendszerbe annál kisebb az esélye annak, hogy kimarad onnan és képzettség nélküli kiszolgáltatott felnőtté válik. A éves korosztály 26,3 %-a munkanélküli, és az összes magyar munkanélküli 17 százaléka fiatal. Az álláskereső, pályakezdő fiatalok csaknem tizedének nem volt még állása. Azonnali problémakezelésre van szükség mind hazai, mind európai szintű eszközökkel. Az uniós jó gyakorlatokra építő Ifjúsági Foglalkoztatási Stratégiára, és Ifjúsági Garancialap létrehozására van szükség a fiatal munkanélküliség problémájának kezelésére. 20
20 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A szociális biztonság érdekében a szociális ellátásoknak biztosítania kell a megélhetés mindenki számára elérhető minimális szintjét. A tartós munkanélküliek számára a szociális gazdálkodási formák támogatása által biztosítani kell a közfoglalkoztatást, illetve egyéb, képességfejlesztéssel összekötött foglalkoztatáspolitikai megoldásokat, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, a család képes legyen kifizetni az egészséges táplálkozás és a lakhatás költségeit. A közfoglalkoztatást valódi, gazdaságilag önmagában is hozzáadott értéket termelő programmá kell átalakítani. A közfoglalkoztatásért adható bérnek ismét a minimálbér szintjéhez kell igazodnia. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást legalább a nyugdíjminimummal azonos szintre kell emelni. A megváltozott munkaképességű emberek megfelelő szociális ellátása érdekében felül kell vizsgálni a 2012 januárjában hatályba lépett új szabályozást. Ismét biztosítani kell a közgyógyellátást a megváltozott munkaképességű emberek számára. Az egészségkárosodás, a fogyatékosság miatti átmeneti vagy tartós munkaképesség változás komplex megközelítése érdekében felül kell vizsgálni a rokkant-ellátási, illetve a hozzá kapcsolódó rehabilitációs rendszert azért, hogy minél többen alkotó munkát végezhessenek. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás színvonalát javítani kell, a magas szintű gyógyítás feltételeit meg kell teremteni. Az egészségügyi alapellátás megfelelő szintű biztosítása érdekében felül kell vizsgálni a háziorvosok bérezését, és biztosítani kell számukra is a szükséges bérkompenzációt. A kötelező túlmunka és ügyelet finanszírozási problémáinak megoldásával gondoskodni kell a mindenki számára elérhető, azonos színvonalú egészségügyi ellátásról. Az egészségügyben dolgozók pályaelhagyásának illetve elvándorlásának megelőzése érdekében meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek hosszú távon is biztosítják a megfelelő egészségügyi ellátás, gyógyítás technikai feltételeit. KOMPLEX JÁRÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Célzott térségi programokat kell indítani a leszakadó vidéki térségek gyorsított ütemű felzárkózásához. A gazdasági és társadalmi kirekesztettség együtt jár a leszakadó térségek területi kirekesztésével is. Az európai uniós források ágazati pályázatai mellett új, komplex járási fejlesztési programokat kell indítani a leszakadó térségekben. E térségek többdimenziós problémákkal szembesülnek, amelyek elmélyítik a szegénységet, és növekvő szegregációhoz 21
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenTervezzük együtt a jövőt!
Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett
RészletesebbenÉlelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271
Részletesebbenvárható fejlesztési területek
2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció
RészletesebbenTURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ
RészletesebbenKözép-Dunántúli Régió
Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenNyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató
Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési
RészletesebbenGAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM
GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport
RészletesebbenKÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok
KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenSpeciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek
RészletesebbenHelyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS
Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenA Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája
A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)
RészletesebbenHelyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben
Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,
RészletesebbenAz új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag
Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenTervezett humán fejlesztések között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására
Tervezett humán fejlesztések 2014-2020. között különös tekintettel a hajléktalanok ellátására Horváth Viktor főosztályvezető Balatonföldvár, 2013. augusztus 29. FEJLESZTÉSEK 2014-2020. KÖZÖTT KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
RészletesebbenKÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM
KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel
RészletesebbenMAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről
RészletesebbenAz operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.
Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenA K+F+I forrásai között
Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k
RészletesebbenAz Új Magyarország Fejlesztési Terv
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés
RészletesebbenEurópai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés
Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás
RészletesebbenLENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony
RészletesebbenTájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről
Tájékoztató jelentés az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló kormányzati intézkedésekről dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár 2012. február 6. Élelmiszergazdaság
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március
1. melléklet az 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozathoz A GINOP éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás 1. azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenA Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,
RészletesebbenMilyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban
Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének
RészletesebbenTerületi különbségek kialakulásának főbb összefüggései
Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege (Mrd Ft) GINOP-..-8
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenTatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)
Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom
RészletesebbenDigitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM
Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
Részletesebben2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-
RészletesebbenBUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenOTP Consulting Romania OTP Bank Romania. Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, április 4.
OTP Consulting Romania OTP Bank Romania Uniós források vállalkozásoknak Nagyvárad, 2008. április 4. A Nemzeti Stratégiai Referencia Kerethez kapcsolódó Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Részletesebben2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin
2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus
Foglalkoztatáspolitikai eszközök, közfoglalkoztatás 2017/18. I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatáspolitikai eszközök I. Aktív eszközök A foglalkoztatáspolitika
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenKörnyezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)
Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.
RészletesebbenA Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 208. évre szóló éves fejlesztési kerete. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javításáról szóló. prioritás azonosító jele neve keretösszege
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenHorizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)
A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti
RészletesebbenTámogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban
Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban
A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
RészletesebbenVeszprém Megyei TOP. 2015. április 24.
Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott
RészletesebbenA GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI
A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM (GINOP) PÉNZÜGYI ESZKÖZEI SZABÓ KRISZTINA JÚLIA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenA szociális gazdaság létrejöttének okai
A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális
RészletesebbenMEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!
MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenÚjdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében
Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.
RészletesebbenGazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program MÓDOSÍTOTT GINOP ÜTEMTERV 20. GINOP-1.1.1- GINOP-1.1.2- VEKOP- GINOP-1.1.3- GINOP-1.1.4- GINOP-1.2.1- neve keretösszege Vállalkozói inkubációs tevékenységek
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
Részletesebben1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat
1. melléklet az 1716/2015. (X. 6.) Korm. határozathoz 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozat A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete
RészletesebbenTudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során
Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenA B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október
1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének
RészletesebbenA hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma
A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenBaranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz
Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenKörnyezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében
Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenIntelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)
Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!
RészletesebbenKiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között
Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép
Részletesebben