Dél-Dunántúl JÖVŐTERV. Baranya, Somogy és Tolna megyék fejlesztési koncepciója MUNKAANYAG. Vitaanyag

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-Dunántúl JÖVŐTERV. Baranya, Somogy és Tolna megyék fejlesztési koncepciója MUNKAANYAG. Vitaanyag"

Átírás

1 Dél-Dunántúl JÖVŐTERV Baranya, Somogy és Tolna megyék fejlesztési koncepciója MUNKAANYAG Vitaanyag MSZP

2 Tartalomjegyzék Előszó...2 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK...21 EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS...21 A RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE...3 GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS...7 KITÖRÉSI FÓKUSZOK...8 GAZDASÁGI SZERKEZETVÁLTÁS...8 TUDATOS IPARTELEPÍTÉS...9 Környezetipar...9 Az új gazdaság húzó eleme...9 KOMPLEX JÁRÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK...21 Jó példákból jó megoldások GAZDASÁG SZERVEZÉSE, SZINTJEI..23 Állami feladatok: Regionális feladatok HELYI PÉLDÁK ÉS ADAPTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK...24 LOKÁLIS IPARI KÖRZETEK...11 Paks...11 FENNTARTHATÓ TURIZMUS...14 A VIDÉK ÉS VÁROSAI, MINT SZERVES HÁLÓZAT...16 Vidék- gazdaságfejlesztő klaszter...18 Járási támogató és koordináló intézményrendszer...19 Vidéki zöld gazdaság program...19 OKTATÁS: HAZÁNK JÖVŐJÉNEK KULCSKÉRDÉSE FIATALOK ÉS NŐK FOGLALKOZTATÁSA

3 Előszó Tisztelt Olvasó! A Magyar Szocialista Párt dél-dunántúli szervezetei alternatívát kívánnak állítani a jobboldali Kormány tevékenysége miatt bekövetkezett reménytelenséggel és jövővesztéssel szemben, ezért elkészítették a dél-dunántúli fejlesztési stratégiáját magalapozó JÖVŐTERV-et. Magyarország 2014-ben újra fordulóponthoz érkezik. A választópolgárok ismét dönthetnek arról, hogy kire bízzák saját és gyermekeik jövőjét. Az MSZP, mint a demokratikus értékekre alapozott és felelősségteljes politikai párt, elkészítette és vitára bocsátja regionális programját megalapozó javaslatait. A rendszerváltás óta többször bebizonyosodott, hogy a hatalomra való görcsös törekvés teret és lehetőséget ad a populista ígérgetésnek, mely gyorsan a felelőtlenség mocsarába taszítja az országot. Az MSZP szakértői anyagokra és széles körben megvitatott, átlátható, emellett felelősségteljes alapokra kívánja helyezni az ország fejlesztését és erőforrásainak hatékony felhasználását. A 2014-es évben nem csak a Kormány hatáskörébe tartozó erőforrások felhasználásáról dönthetnek a választók, de új, 7 éves időtartamra szóló periódus következik az Európai Unió-s források tekintetében is. Jelen vitairat ezért kiemelt figyelmet fordít az uniós projektek tervezésére és felhasználására is. A JÖVŐTERV célja az, hogy a Dél-Dunántúl adottságait végig gondolva, feltérképezze a természet, a társadalom és a gazdaság egymás közötti viszonyait, a fenntarthatóságot biztosító paradigmaváltás lehetőségét, a régiót alkotó táj lakóinak, közösségeinek életvitelét minőségileg 2 javító új megoldások keresésesével. Kreatívak és tényszerűek kívánunk lenni. Vállaljuk a javaslataink által gerjesztett szakmai vitát, hiszen társadalmi innovációs alternatívákat keresünk egy olyan európai régióra, amely jelenleg nem találja szerepét, és nincs lakóinak közös jóléti forgatókönyve, jövőképe. A JÖVŐTERV a remény dokumentuma. A reményé, hogy lehet jövője a mindennapok emberének a Dél-Dunántúlon, hogy lehet működőképes helyi gazdaság és az azt támogató közigazgatás a régióban, a reményé, hogy lehet európai színvonalú vidéki élet a falvainkban. A JÖVŐTERV mostani formájában csak első része a fejlesztési tervnek. A most vázolt helyzetképet és kitörési pontokat egészíti ki a regionális, megyei és járási tervek összessége. Ezek összegyűjtésével települési szintig megtervezhető a régió következő 4 éves periódusa. Vitairatunk mindenkit invitál, akinek véleménye, javaslata van, aki felelősséget érez szűkebb hazájáért és tágabb környezetéért. Nem a hibás döntések megváltoztatását, hanem a döntés előkészítések folyamatának módosítását, az érintettek bevonását és az együttműködő társalmi klímát gondoljuk kitörési pontnak. Gazdaságszerkezetet, társadalmi normákat és magatartási formákat kell megváltoztatni. Ehhez a munkához kérjük figyelmüket, javaslataikat, és főleg segítő együttgondolkodásukat. Kaposvár, november

4 A RÉGIÓ ELHELYEZKEDÉSE A Dunántúl Magyarország része. Történeti gyökerei, adottságai miatt talán Provence-hoz, Toscanahoz hasonlatos a Dél-Pannon táj. Az európai fejlődés magterületeihez képest viszont periféria. Dél-Dunántúl adottságai miatt inkább mediterrán periféria, mint ahogy a Balaton északi oldala inkább alpi periféria. Ma már az is látható, hogy az európai tőke is magához közelebbinek érzi az északi térséget. Míg északon fokozza a tevékenységét az európai ipari tőke, a déli területekről kivonul. Magyarország az Európai Unió tagja, így az európai gazdaságpolitikai viszonyrendszer szereplője. Meggyőződésünk, hogy az európai gazdaságba való beágyazottság mértéke meghatározó sikertényezője egy régió jövőjének. Ehhez képest a Kárpát-medencei centrum szerep sokkal inkább egy tradicionális erőtér, nemzeti identitásunk alapja, mintsem nagyobb össztársadalmi és erőforrásokat adó hajtóerő Magyarországnak. A Dél-Pannon régió geopolitikájának részeként így természetesen szerep jut a Kárpát-medencei erőterének csakúgy, mint a délszláv kapcsolatrendszernek, valamint a nemzetiségi tradícióknak. 3

5 A régió újra pozicionálása nélkül a déldunántúli régiót a perifériális helyzet fogja jellemezni a következő évtizedekben is A dél-dunántúli régió inkább több központtal, mint egy nagy pólussal bír. Pécs hatása, bár jelentősebb, mégis korlátozott az egész régióra nézve. Kaposvár és Szekszárd is hasonló gazdasági központként működik, ám regionális gravitációjuk egyaránt csekély. Az Európai Unió fejlődését általában is nagyfokú egyenetlenség jellemzi. Kialakult egy jelentős gazdasági erővel, hosszabb távon is versenyképes iparágakkal rendelkező régiók alkotta nyugati fejlődési zóna. E mellett, kissé lemaradva, de szintén jelentős fejlődési potenciállal rendelkező régiók alkotják a keleti fejlődési zónát. A két kifli alakú fejlődési zóna közül a keleti kifli szélén helyezkedik el Dél- Dunántúl. Mindhárom megyeszékhely eltérő adottságokkal, különböző erősségekkel és gyengeségekkel, profillal rendelkezik. Ezt az adottságot kell figyelembe vennünk a fejlesztési lehetőségek számbavételénél. Ez az erősségek megerősítését, a hiányosságok megszűntetését, az együttműködés hálózatos kialakítását, és tudatos munkamegosztást igényel.. 6

6 GAZDASÁGFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS A régió hagyományos iparágai összezsugorodtak és nem várható, hogy külföldi működő tőke beáramlás ezek újjáélesztését szolgálná. Az Európai Unió 271 NUTS-2 régiója közül az Unió átlagának 44%-os teljesítményével a 253. helyre, az utolsó 20 legkisebb gazdasági teljesítményt nyújtó régió közé került. A régió 25 kistérsége közül 18 hátrányos helyzetű kistérségek közé tartozik. Ennek következménye az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi ráta, amely egyes kistérségekben meghaladja a 30%-ot is. A munkaerő túlkínálat miatt a bérek 15-20%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál. A fiatalok foglalkoztatási helyzete különösen kritikus, ami a képzettek tömeges elvándorlásával jár. Számottevő fejlődés az energiaipar (Pécs, Paks), építőanyag-ipar (mész és cement Beremend, Királyegyháza) és az elektronikai ipar (Tab, Kaposvár, Pécs) területén következett be. Az elektronikai ipar sérülékenységét mutatja, hogy az Elcoteqre alapozott pécsi termelés a cég megszűnésével jelentősen visszaesett. Kialakultak új iparágak is (pl. kaposvári takarmánykoncentrátum gyártás, autóbuszgyártás, dombóvári állateledel-gyártás, de ezek termelési volumenük, foglalkoztatási képességük alapján, régió szinten nem meghatározóak. Dél-Dunántúl és főleg Baranya megye annyira kiesik a gazdasági fejlődés fő irányából, hogy a régió gazdasági kapcsolatai szinte teljesen egyirányúvá váltak, a központi térség (Budapest) felé irányultak. Ezt a célt szolgálta a közlekedési útvonalak fejlesztése (északi irány) is, amelyben a térségen belüli kapcsolatok csak másodlagos szerepet töltöttek be. A rendszerváltás és az azt követően kialakult gazdaságpolitikai környezet nem kedvezett a régió gazdasági fejlődésének. Az ásványi nyersanyagok (szén, urán) és a mezőgazdasági termékek egy része jelentősen leértékelődött (lásd a konzerv-, baromfifeldolgozó-, sör-, tejés húsipari termelés radikális csökkenését), de a mezőgazdasági nyersanyagokra épülő ipar a bőr-, kesztyűipar, pezsgőgyártás is jelentősen visszaszorult, illetve lényegében megszűnt (pl. pécsi és simontornyai bőripar). Jelentősebb nemzetközi cégek telephelynek már nem választják a régiót. Ezt bizonyítja a térség gazdaságának feltűnően alacsony exporthányada is. A Régió kedvezőtlen gazdaságpolitikai helyzetét jól mutatja az is, hogy a térségben nincs egyetlen nemzetközi jelentőségű logisztikai központ sem. A régió gazdasági fejlődését fékezi, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások volumene és a kutatás-fejlesztésben foglalkoztatottak száma ( fő) a legkisebb a magyar régiók közül. 7

7 Az eddigi tapasztalatok és a statisztikák bizonyítják, hogy nem alakultak ki olyan helyi erőforrások, melyek képesek lennének a regionális iparági versenyben megjeleníteni a térséget. Míg Nyugat-Dunántúlon az autóipari beruházások képesek erre a szerepre, addig Dél- Dunántúlon nem jelent meg hasonló szervező erő. KITÖRÉSI FÓKUSZOK Sajnálatos módon az utóbbi években a politika (helyi és országos szinten is) képtelen volt meghatározni saját prioritásait, így a fejlesztési tervek sok esetben étlap -szerű felsorolások lettek, amely végeredményben a források és fejlesztések elaprózódását, a szinergiák ellapodosát, hatékonyságromlást eredményeztek. (Kiváló példája ennek a Dél- Dunántúl három nem vagy alig működő repülőtere, melyek milliárdos befektetéseket jelentenek anélkül, hogy termelnének.) (az állam és a gazdasági szereplők ésszerű szerepvállalásával) és fenntarthatóak maradjanak. A Dél-Dunántúl JÖVŐTERV kitörési fókuszai a következők lehetnek: A fejlesztési fókusznak szükségszerűen korlátosnak kell lennie, mivel a rendelkezésünkre álló erőforrások is végesek. Ugyanakkor a fejlesztéseinknek legalább annyira a régió saját belső adottságain kell alapulniuk, mint ahogy figyelembe kell venni a globalizált gazdaság trendjeit ahhoz, hogy a fejlesztések harmonikusak, kiegyensúlyozottak GAZDASÁGI SZERKEZETVÁLTÁS Az Európai fejlődési zónák kialakulásának hátterében az áll, hogy a globálisan versengő vállalati iparági, üzletági tartós versenyelőnyök forrásai földrajzilag koncentrálódnak. Az iparágilag megfigyelhető globális gazdasági verseny lényegében lokalizált előnyöket nyújtó 8

8 néhány térség, gyakran két-három nagyváros vállalatainak aktivitására vezethető vissza. Ezen települési hálózatok erőhatására jönnek léte sikeres fejlődési magok. A napjainkig alkalmazott ipar- és vállalkozáspolitikai eszközök e policentrikus régióban alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy a kihívásoknak megfeleljenek. Nekünk valami újat kell kidolgoznunk. Olyan iparág megerősödését kell célul kitűznünk, melynek alapjai már ma is megvannak a régióban, és különböző üzletágai egymással összefonódva, de különkülön is képesek fejlődési csomópontokat létrehozni a régiócentrumokban. TUDATOS IPARTELEPÍTÉS A régiónak nincs elég nemzetközileg versenyképes vállalata. Ezért olyan a régión kívüli cégek letelepedését kell ösztönözni, amelyek megfelelő tudással, technológiával, piaci kapcsolatokkal és tapasztalatokkal tudnak dinamizálni. E cégek idecsábítása csak eszköz lehet és nem cél. Segítségükkel azonban elindulhat a régióban egy intenzívebb gazdasági fejlődés, amelyhez a helyi cégek kapcsolódni tudnak, mint beszállítók vagy szolgáltatók. Az új tevékenységi körhöz kötődő helyi KKV-k támogatásával megindulhat a széleskörű újraiparosodás folyamata. Akkor tudjuk célirányosan behívni az élenjáró cégek részlegeit, ha a vállalaton kívüli üzleti környezetet (közlekedés, energetika, szakképzés, innovációs háttérintézményeket stb.) ezen betelepülő vállalatok igényei szerint fejlesztjük. Ezért részletesen ki kell dolgoznunk egy ipartelepítési stratégiát, együtt a régió vállalati és tudományos szereplőivel. Fel kell mérnünk a potenciális külső vállalati partnereket és egyetemi, képzési kapcsolódási lehetőségeket. Leendő partereinkkel közösen kell a feltételekben megegyeznünk. Egy-egy régióban csupán néhány iparág képes nemzetközileg versenyképessé válni, ezért a fejlesztési forrásokat koncentrálni kell a legkedvezőbb iparágakra, üzletágakra. Környezetipar az új gazdaság húzó eleme Az Európai Bizottság Európa 2020 c. dokumentuma, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) stratégiai kezdeményezése egyaránt azt állítja, hogy a válság után az innovatív környezetvédelem zöld gazdaság fog hosszabb távon is lendületet adni a gazdaság növekedésének. A Dél-Dunántúli régióban a perspektivikus iparágak közül a környezeti iparnak megvannak a megfelelő alapjai. Pécs, Kaposvár, Paks energetikai kapacitásai, Paks 9

9 energetikai szaktudása, Pécs, Kaposvár, és Szekszárd tudásbázisa képessé válhat a műszaki-technológiai, építészeti, vidékfejlesztési és a kapcsolódó mezőgazdasági-állattenyésztési tudásbázis és innovációs képesség kiaknázására. Nemzetközi tapasztalatok sora bizonyítja, hogy az újraiparosításban élenjáró ágazatok közül a legperspektivikusabb a környezetvédelem-ipar. A globalizáció, a technológiai változások és új politikai prioritások révén a környezeti javak és szolgáltatások ipara a fejlett országokban mind a foglalkoztatottak számát, mind az értékesítés árbevételét tekintve fokozatosan növekvő, önálló gazdasági tényezővé vált. A nagyfokú mezőgazdasági termelés, valamint ennek melléktermékei valamint a fejlett energetikai ipar (paksi, pécsi, dunaföldvári erőmű, kaposvári cukorgyár) megfelelő kiindulási pontot jelenthet. A fejlesztés komplex jellegét segíthetik a felsőoktatási bázisokon kialakítandó környezetmérnöki és bioenergetikai gyakorlatorientált képzések. A fejlesztési terveket és támogatásokat mind horizontálisan, mind célzottan ezen fókuszra kell tervezni. Az új fejlesztési irány jól illeszkedik az energetikában megvalósítandó, a megújuló források kiaknázását és a biztonságos energia ellátást szavatoló új fejlesztések céljaihoz is. Mára a környezeti iparág versenyképes, egyre növekvő keresletű termékeket előállító, magas tudástartalmú tevékenységgé vált, amely a modern ipar új alapjává lépett elő. A környezetvédelmi iparnak széles spektruma számos társadalmi fejlesztési lehetőséget kínál. Olyan stratégiai programot teszünk le, amelynek megvalósítása hozzájárulhat a régió jövedelemtermelő képességének erősítéséhez, új munkahelyek ezreit teremtheti meg és figyelemmel van az eddigi erőfeszítésekre. 10

10 LOKÁLIS IPARI KÖRZETEK Helyi vállalkozásfejlesztési ügynökségen keresztül az általános üzleti szolgáltatások kiépülésének ösztönzése a fő cél. A már meglévő, versenyképes iparágak hálózatosításával a helyi bázisú cégek megerősítése a következő cél. A helyi cégek képesek a helyi foglalkoztatottságot fenntarthatóan magas szinten biztosítani. A helyi KKV-kat segíteni kell, hogy beszállítók lehessenek, az ágazati hálózatokba. Nem pusztán egyedi támogatások nyújtása a cél, hanem az üzleti technológia, kultúra elmélyítése. Ennek csírái már meg is találhatók például a szekszárdi autóipari alkatrészeket gyártó vállalkozások területén. Paks A régió stratégiai szereplője a Paksi Atomerőmű. Jelenlegi szerepe vitathatatlan és nehezen helyettesíthető. Amennyiben az atomerőmű bővítése indokoltnak, megvalósíthatónak, és társadalmilag támogatottnak bizonyul, a bővítés csak a térség komplex fejlesztésével együtt valósítható meg. Ennek természetesen messze túl kell, mutatnia a közvetlen erőműi beruházás infrastrukturális feltételein is. Ezért sorra vettük, hogy milyen fejlesztéseknek kell megelőzniük és kísérniük a majdani beruházást. Paksi Atomerőmű bővítésének térség-fejlesztési feltételei Megfelelő tervezéssel sokrétű EU-s támogatás szerezhető a térség fejlesztéséhez, valamint az egyéb innovatív beruházásokhoz. EU forrásokból finanszírozhatóvá válhat sok térségfejlesztési projekt, melyek nagymértékben elősegítenék más iparágak, cégek betelepülését a térségbe, ezzel is javítva a jövedelmi és munkaerő-piaci pozíciókat. Ezen fejlesztések nem csak Paksot, a környező településeket, de a Duna túlsó felén fekvő, kalocsai térség fejlődését is előmozdíthatják. A szakmailag felkészült, tovább képezhető humánerőforrás bevonzására a térségnek fel kell készülnie. Ez akár több ezer ember befogadását, elhelyezését és a jövőbeni új blokkokat működtető szakembergárda családjainak, megfelelő életkörülményeinek megteremtését (lakóépületek, oktatási, egészségügyi, szabadidős és kulturális intézmények létrehozására) jelenti. A térség befogadóképességét úgy kell növelni, hogy mérnök és családjának elhelyezését tudja majdan megteremteni. Ez nem csak Paks, hanem a 11

11 környező települések fejlődését is nagy arányban tudja befolyásolni. Az öregedő kistelepülések korfájának és fejlődésének komoly lökést adhat a betelepülő szakemberek és családjainak az elhelyezése. Ehhez a környező településeken telkek kimérésére, közszolgáltatások elérésének, közmű kiépítésre és úthálózat fejlesztésére is szükség lesz. Az elhelyezéseken túl a munkaerő mozgatásának körülményeit, a közlekedés infrastruktúrát is fejleszteni kell, melyhez szükség lesz az autópálya bekötőutjainak teherbírásának megerősítésére, busz és vasúti pályaudvar és járműpark bővítésére. A közutak mellett a vízi közlekedés és a kötöttpályás szállítás és közlekedés fejlesztésére szükség lesz. Az építkezéshez szükséges többlet munkaerő elhelyezését is meg kell tudni teremteni, átmeneti szállások építésével, melyek kialakításánál a későbbi felhasználásra is előre gondolni kell. A szakirányú oktatás feltételeit is meg kell teremteni a térségben. Szükség lesz, mind felsőfokú, mind középfokú, mind szakirányú továbbképző intézményekre, melyek gyakorlati képzése a ma működő atomerőmű blokkokban könnyen megvalósítható. Az oktatási intézmények későbbiekben is jól felhasználhatóak lesznek, az egész életen át tartó szakirányú és nem szakirányú továbbképzések és a külföldi szakemberek képzésének biztosítására. A munkaerő fejlesztése mellett a bővítést elősegítő helyi és betelepülő vállalkozások telephelyeinek és működési körülményeinek megteremtéséhez biztosítani kell a kiépített, jól fejlesztett infrastruktúrát. Ez ipari parkok létesítésével és bővítésével is elérhető, nem csak Pakson, de a környező városokban is. Ezeknek a létesítményeknek a jó megközelítése is elengedhetetlen. Klaszter alapítása a hazai beszállítók, alvállalkozók számára A jelenleg folyó nemzetközi atomerőmű beruházások azt mutatják, hogy csak abban az esetben vonhatók be intenzíven a megrendelő nemzetgazdaságának alvállalkozói az előkészítési és kivitelezési munkákba, ha arra tudatosan és tervszerűen felkészítették őket. Más esetben még az egyszerű betanított munkát is importálni kell, illetve a nem kellő beszállítói felkészítés jelentős többletköltséggel jár. A jelenlegi előrejelzések, becslések azt mutatják, hogy a tervezett beruházási költségek kb %- át lehetséges hazai beszállító vállalkozókkal lekötni, lefedni, de csak abban az esetben, ha erre programszerűen felkészülnek a potenciálisan alkalmas, elsősorban kis és közepes méretű vállalkozások. Ennek elérése érdekében egy energetikai klaszter megalapítása szükséges. A klaszterben kialakuló vállalati-intézményi-szervezeti kooperáció olyan versenyelőnyöket generál, amelyek nemcsak a hazai energetikai piacon teszik piacvezetővé a 12

12 benne részt vevő vállalatokat, hanem a regionális nemzetközi piacokon is. A klaszter létrehozásának további előnye, hogy ha az atomerőmű új blokkjainak fejlesztése időben túlságosan kitolódik, vagy elmarad, akkor is érdemes ezekre fejlesztési tevékenységekre klasztert alapítani. Ha a klaszter csak a jelenlegi energetikai szektor piacára, a meglévő erőművek működésében, és a csökkentett intenzitású, volumenű fejlesztési beruházásaiban részt vevő vállalatok, intézmények, szövetkezetek összefogására jön létre, akkor is mérhető gazdasági előnyökkel jár a tagok számára. Az energetikával foglalkozó felsőoktatási, kutatási intézményei és egyéb szervezetei számára azért előnyös a klaszter, mert közvetlen közelségbe hozza a célpiaci szereplőket. Megteremtődik a közvetlen tudástranszfer az oktatási és K+F intézmények és a vállalatok között, lehetőség nyílik az együttműködéssel az alkalmazott kutatások vállalati tesztjeire, a know-how adaptációkra, a szabadalmak vásárlásaira, a piacorientált, irányított kutatásokra és fejlesztésekre. A klaszter szereplői közvetlenül vásárolhatnak oktatási, képzési programokat, tréningeket a másik tagtól, illetve közösen fejleszthetnek új vállalati tanácsadási programokat. Az iparági konkrét technológiai, gazdaságirányítási gyakorlati tudás közvetlenül utat talál a felsőoktatási intézmények képzési kínálatába. 13

13 FENNTARTHATÓ TURIZMUS A Dél-Dunántúl az ország egyik legkevésbé iparosodott térsége, mely ugyanakkor kiváló közúti és vasúti eléréssel rendelkezik, viszonylag közel fekszik a fejlett európai övezetekhez. E mellett itt található a Balaton, Magyarország legnagyobb attrakciója a főváros mellett, valamint a kiváló borvidékek, a barátságos kultúrtáj és kedvező klíma is vonzza az ide látogatókat. Kiemelkedő jelentőséggel bírnak Pécs európai kulturális főváros beruházásai által teremtett fejlesztések. Nagyon sok pénzt fordítottunk rá, melynek eredményeként olyan turisztikai attrakciók jöttek létre, mint például a felújított Zsolnay negyed. A város változatlanul Dél- Dunántúl kiemelkedő turisztikai vonzereje. Kitörési pontot jelent a gyógyturizmus, hisz Dél- Dunántúlon számtalan új fürdő építésére, illetve fejlesztésére került sor, mely ehhez nagyon jó alapul szolgál. (Barcs, Nagyatád, Marcali, Igal, Siklós, Tamási, Dombóvár, Szigetvár). Az adottságokhoz kapcsolódva ki kell alakítani azokat az elsősorban öko-, bor-, családi- és aktív- (kerékpáros) turizmushoz kötődő komplex szolgáltatásokat, melyek lehetőséget adnak a családi gazdasági egységeknek ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a turizmusba, így például a tematikus kerékpár útvonalak mellett, vagy a Balaton-parton kiadó szobákkal, panziókkal járulhassanak hozzá a turizmushoz. A növekvő turisztikai keresletet a helyi zöldség-gyümölcs termelés kooperációjával és minőségbiztosításával kell kiszolgálni, helyi termékekkel, ennek brandépítését is segíteni kell. Az alapkeresletet a szociális üdültetés generálásával kell bővíteni, mely a létező kártyás-rendszerek expanzióját jelentené. A régió alapvetően két részre osztható turisztikai adottságok tekintetében. A Balaton régió fejlett infrastruktúrájával és hagyományosan turisztikára épülő iparával elkülönül a régió többi területétől. Erősíteni kell a Balaton infrastrukturális elérését, mely csak a közúti közlekedés tekintetében mondható kielégítőnek. Be kell vezetni a modernizált vasúti szerelvények ütemes menetrendjét, a kerékpárszállítás kedvezményezett és kiterjesztett lehetőségeivel. A légiközlekedés szempontjából erősíteni kell a tó körüli repülőterek pozícióját (Sármellék, Taszár) légi marketing alapok menedzselésével és állami támogatásával. A Balaton térségétől eltérően az üdülőkörzet mögött fekvő övezet teljesen más adottságokkal és lehetőségekkel tekint a turizmusra. A kiépült gyógy- és wellness központokon túl a városok üzleti turizmusa, illetve a borturizmus emelhető ki. 14

14 Tekintettel arra, hogy a régió páratlan természeti értékekkel rendelkezik, valamint az iparosítás káros hatásai sem torzították a táj szépségét, s ezen túl a vidék megőrizte néprajzi hagyományait, a régió idegenforgalmát az ökoturizmus-vidéki turizmus fókuszával kell fejleszteni, összeköttetést teremtve a már kiépült turisztikai infrastruktúrákkal. Az Eurovelo hálózathoz kapcsolódva tovább kell fejleszteni a régió biciklisútvonalait, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Tematikus és rugalmas (több napra tagolható, különböző aktivitási szintű) desztinációk kialakítása szükséges. A kialakulóban lévő falusi szálláshelykínálatot fel kell fűzni az ilyen tematikus útvonalakra. Szükséges a komplex szolgáltatást nyújtó kártyaalapú kedvezményrendszerek meghonosítása és a mögöttük húzódó finanszírozás biztosítása. falusi vendégasztal -szerű szabályozást, mely biztosítja a megfelelő minőséget, a hozzáférhetőséget, valamint az állami adóbevételeket, egyszerűen, érthetően. A meglévő adottságokra alapozva a régiót egységesen, a szigetszerű fejlesztéseket minősítve tematikus hálózatba kell fejleszteni az attrakciókat és az ehhez megfelelő marketingeszközöket biztosítani kell. Állami oldalról szükséges a régió számára elkülönített marketingalap, mely az önrendelkezést megteremtve segíti a régió saját arculatának megteremtését. Turisztikai desztinációs magok: A zöld útvonalak rendszerébe beilleszthetők a borturisztikai fellegvárak is. Itt meg kell teremteni a helyi borfogyasztás kifehérítésére alkalmas és a helyi gazdák számára is elfogadható, 15

15 A VIDÉK ÉS VÁROSAI, MINT SZERVES HÁLÓZAT Mi jellemző vidéken? Magyarországon ma gazdasági-társadalmi és bizalmi válság is van. A kormány, az önkormányzatok, a megyei közösségi döntéshozók, a mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, a multinacionális szereplők és a civil társadalom szerveződései között ma bizalmatlanság, kétkedés, szorongás uralkodik. Létminimum alatti kereset, forráshiányos önkormányzatok, hitelképtelenség, kezelhetetlen eladósodottság a jellemző. Folyamatosan csökkennek a reálbérek, növekszik az infláció, nincs munkahely, növekszik a családok kilátástalansága, gyermekek éheznek, fáznak, csökken a hozzáférés a közösségi szolgáltatásokhoz, fejlesztési források nincsenek vagy elérhetetlenek. A szociális biztonság megrendült, teljes térségek, régiók szakadtak le a fejlett országrészektől. Százezreknek nominálisan is csökkent a jövedelme az adóváltozások, illetve a csökkentett juttatások miatt. Egyre többen élnek bármiféle ellátás nélkül. Sokak számára az alapvető állami intézmények sem elérhetőek, nincs megfelelő orvosi ellátás, oktatási-nevelési intézmény. Az elmúlt években a gazdasági válság, majd az Orbán kormány tragikus gazdaságpolitikai hibáinak következtében számos gazdasági vállalkozás, üzem ment tönkre, számos mezőgazdasági létesítmény, közlekedési infrastruktúra, vidéki lakóház üresedett ki, míg a csökkenő jövedelmek az import termékek és szolgáltatások, az energiaárak növekedése miatt kiáramlanak a vidéki térségekből, ezzel is gyengítve a helyi gazdaság fejlődésének lehetőségeit. Adott azonban minden természeti, emberi és infrastrukturális erőforrás ahhoz, hogy az alapvető szükségletek - különösen az energia és az élelmiszertermelés területén - helyben termelődjenek és termeljenek jövedelmet. Nyugat-európában sikeresen működnek a különböző szövetkezeti formák, klaszterek, kamarák, melyek az együttműködésre épülnek, a gazdaság, tulajdon, a helyi társadalom közös szervezéséről szólnak. A rendszerváltás előtt Magyarországon is volt erő a szövetkezésben, hiszen vertikálisan integrálta a termelést, gazdálkodást, a kistermelőket, ezzel együtt segítették az oktatási, kulturális intézményeket, erősítették a szociális hálót. A 90-es évektől kezdődően azonban szerves fejlődés helyett komoly törés történt a szövetkezésben. Ennek következtében ma nagy probléma az együttműködések hiánya, emiatt sem sikerült a versenyképességet elősegítve újjáépíteni a kisgazdálkodáson alapuló mezőgazdaságot. Pedig 16

16 lehetőség lenne nagyobb exportra és a belső fogyasztás növelésére is, mivel a világgazdaságban élelmiszerhiány prognosztizálható. További akadályként azonosítható, hogy foglalkoztatás területén indított állami és európai támogatási programok nem eléggé összeszedettek, célirányosak, hatékonyak, nem fenntarthatóak - így összességében nem eredményeztek érdemi elmozdulást a munkanélküliség kezelésében - különösen a lemaradó vidéki térségekben. Ennek fő oka az ágazati szétszabdaltság, a vidékfejlesztés, szociálpolitika, gazdaságfejlesztés, foglalkoztatáspolitika hiányosan kialakult intézmény- és érdekrendszere. Emiatt nincs helyben és országosan sem olyan integrátor szervezet, ami a valódi kihívásokhoz rendelt megfelelő eszközrendszerrel segíteni tudna a települések komplex problémáit együttesen megoldani, és integrálni a meglévő erőforrásokat. Településeinken rengeteg a megoldandó feladat, vannak erőforrások, kihasználható adottságok. Az eddig alkalmazott megoldásaink nem voltak sikeresek. A támogatások elbírálásánál hiába adunk bármilyen kedvezményt, többlettámogatást a vállalkozásoknak, hogy az elmaradottabb területeken hozzanak létre munkahelyteremtő beruházásokat, a szakadék akkora lett a fejlődő és leszakadó településeink közt, hogy ezek a kedvezmények önmagukban nem ösztönzik a munkahelyteremtő beruházások megjelenését ezekben a térségekben. Egyes területek oly mértékben szegregálódtak, hogy piacgazdasági alapon, hagyományos szakpolitikai eszközökkel nem lehet megoldani a mára problémaóriássá nőtt leszakadást, szegénységet. A cél Szolidáris társadalmi környezet, biztonságos megélhetés, esélyegyenlőség a munkához és a tudáshoz való hozzáférésben. A magyar vidéki élet fejlődésének elengedhetetlen feltétele, hogy meg kell erősíteni a közbizalmat, ezért létre kell hozni a vidéki és városi élet gazdasági és társadalmi szükségletei közötti kapcsolatot, új együttműködési kereteket, egymás értékeinek, kultúrájának, életmódjának jobb megismerését ösztönző együttműködési formákat. Mindezek miatt egy komplex problémakezelő csomag kidolgozásával kívánunk javaslatot tenni a társadalmi integráció megteremtésére. A javaslatok között vannak azonnali és halaszthatatlan intézkedési javaslatok, és vannak, amelyek egy hosszútávra szóló, megközelítésében új gazdaság- és társadalompolitikai alapjait kívánják lefektetni. A feladat 17

17 Tanulva saját hibáinkból is, olyan javaslatokat fogalmazzunk meg, amelyeket az érintettekkel közösen a problémák megoldására alkalmas programokká formálhatóak. Az MSZP megértette a Munkát, kenyeret éhségmenet üzenetét, elkötelezett abban, hogy egy szolidárisabb társadalmi rendszer felépítése érdekében vezető szerepet vállaljon. Mi magyar szocialisták nem nyugszunk bele, hogy az ország, így a régió is kettészakadt, családok százezrei élnek teljes kilátástalanságban, az egészséges gyarapodás esélye nélkül. Mi abban hiszünk, hogy az államnak, a közösségnek dolga és kötelessége tenni azért, hogy a reménytelen helyzetben élő közösségeknek esélye legyen a kilábalásra Vidék- gazdaságfejlesztő klaszter Hosszú távú, fenntartható gazdálkodási lehetőségeket kell kialakítani a falvainkban élők megélhetési feltételeinek javítása érdekében. A meglévő intézményi, humán és pénzügyi kapacitások összehangolásával, az európai uniós források átcsoportosításával komplex, vidéki gazdaságfejlesztési programot kell indítani. A vidéki gazdaságban rejlő, kihasználatlan foglalkoztatási és jövedelemtermelési kapacitásokat kell mozgósítani oly módon, hogy a helyben keletkező jövedelem az adott településen maradjon. A közösségi szolgáltatások fejlesztésén (idős gondozás, családi napközi); helyi élelmiszertermelés és feldolgozás (üvegház, feldolgozó üzem); helyi energiatermelés (nap, szél, víz, erdészet) területén lehetőséget kell biztosítani a településen élők önfenntartására. A valódi őstermelők, mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szociális szövetkezetek akkor lesznek életképesek, ha biztosítjuk piaci hátterüket. Ezért a folyamatos és stabil működés biztosítása érdekében létre kell hozni egy vidék- gazdaságfejlesztő klasztert, mely integrátorként segíti a szövetkezetek, háztáji gazdálkodók által termelt termékek piacra jutását, valamint elérhetővé teszi a helyi élelmiszer- és energiatermelés technológiai, szakmai és pénzügyi támogatását. A vidék problémáját a mezőgazdaság önmagában nem képes megoldani, ezért más termelőágazatokkal és szolgáltatásokkal együtt kell fejleszteni. Ennek érdekében garanciákkal biztosított, de alapvetően önfenntartó logisztikai, információs és piacszervező hátteret kell létrehozni. 18

18 A közösségi gazdálkodási formákat, kiemelten a szövetkezeteket, szociális szövetkezeteket és foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteket megfelelő jogszabályi és támogatási környezet megteremtésével fogjuk támogatni. Biztosítani kell, hogy a szociális szövetkezet vállalhasson át állami feladatot, lehetővé kell tenni, hogy tevékenysége támogatható legyen a közcélú munkavégzés speciális formájaként, és jogosult legyen a normatívára. A szociális szövetkezeteket közhasznú szervezetként kell elismerni. Így a kiírt pályázatok esetében a társadalmi szervezetek mellett azonos elbírálással lesznek jogosultak pályázni. Járási támogató és koordináló intézményrendszer A vidéki gazdaság szakmai erősítése érdekében - az Integrált Közösségi és Szolgáltató tereket, közösségi házakat, képzőközpontokat, falugazdász hálózatokat bevonva- járási támogató és koordináló intézményrendszert kell működtetni. A jelenlegi képzési intézményekre, hálózatokra építve elérhetővé kell tenni a szükséges szakmai ismereteket a kistelepülések közösségei, szövetkezetei, nonprofit szervezetei számára. A népfőiskolai hagyományok alapján innovatív módszerekkel kell segíteni a piaci és szakmai információáramlást az érintett szereplők között. Vidéki zöld gazdaság program A megújuló energiatermelésre koncentrálva térségi energiaellátó rendszereket kell kialakítani. A helyi gazdaságok fejlesztésének kritikus eleme a képződött jövedelmek felhasználása. Amellett, hogy alacsonyabb jövedelemszint jellemzi a vidéki térségeket, ezek a jövedelmek is javarészt kiáramolnak az adott térség fogyasztási kényszerei és fogyasztási szokásai következtében. A fogyasztás jelentős részét az energiaszámlák teszik ki. A falusi-kisvárosi intézmények, lakóházak megújuló-energetikai korszerűsítésére, a telepszerű lakókörnyezet felszámolására megújuló-energia hasznosítással kiegészítve vidéki zöld gazdaság programot kell indítani. OKTATÁS: HAZÁNK JÖVŐJÉNEK KULCSKÉRDÉSE. A korai fejlesztés fontosságára tekintettel tovább kell fejleszteni a regionális bölcsőde- és óvodarendszert, bővíteni kell a védőnői képzést. Folytatni kell az alapkompetenciákat megerősítő közoktatási programot, amelynek az a célja, hogy a kisiskolások (a 6-10 éves korosztály) biztos alapkészségekre tegyenek szert, jól írjanak, olvassanak, értsék az elolvasott szöveget, biztosan számoljanak. A közoktatásban meg kell erősítenünk a nyelvoktatás, a digitális írástudás és az alapvető társadalmi és gazdasági ismeretek oktatását. A középfokú képzésben elengedhetetlen a jogállamiság, a demokrácia alapértékeinek 19

19 megismertetése, továbbá az alapvető pénzügyi ismeretek oktatása. Az Orbán-kormány ideje alatt az a lehetőség is megszűnt, hogy a 35 év alattiak adott feltételek megléte esetén elmehessenek állami finanszírozás mellett tanulni, és ezáltal javítsák elhelyezkedési esélyüket. Elengedhetetlen a felzárkózató képzések további támogatása és bővítése. Mindenki számára biztosítani kell a nem formális oktatási formák támogatását, és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés lehetőségét. Fejleszteni kell az önfoglalkoztatásra, a vállalkozásszervezésre, valamint az együttműködésre való képességet és készségeket. Biztosítani kell a járási iskolatársulások működését, újabb társulások létrehozását kell ösztönözni, valamint meg kell őrizni az önkormányzatok iskolafenntartói jogát és lehetőségét. Törvényben kell rögzíteni, hogy Magyarországon a mindenkori tankötelezettség felső határa 18 éves kor. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az oktatási célú közlekedés könnyítésére. Az iskola távolsága nem lehet akadálya a tudás megszerzésének! A felsőoktatás finanszírozásában méltányos, a terheket igazságosan elosztó rendszert kell létrehozni, amely ösztönzi a tehetségek kiteljesítését, továbbá alacsonyabb küszöbű hozzáférést biztosít a rászoruló, hátrányos helyzetből érkező fiataloknak, vagyis azokat a csoportokat támogatja, akik arra rászorulnak. FIATALOK ÉS NŐK FOGLALKOZTATÁSA A válságból való hosszú távú kilábaláshoz elengedhetetlen a fiatalok és nők magas színvonalú foglalkoztatása, valamint a minőségi, tisztességes munkahelyekhez való egyenlő esélyek megteremtése. Támogatnunk kell a fiatal munkavállalók mobilitását, a nők munkavállalását, a nem formális oktatási formákat, és mindenki számára meg kell teremtenünk az egyenlő eséllyel való hozzáférést az élethosszig tartó tanuláshoz. Elsősorban a nők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése érdekében elengedhetetlen a bölcsődei, óvodai rendszer működtetése. Ha ezek a rendszerek el tudják látni maradéktalanul a feladatukat, akkor amíg a szülők dolgoznak nem marad felügyelet nélkül a gyermekük. Nemzetközileg ismert és elfogadott megállapítás, hogy minél korábban kerül be egy gyermek az oktatási-nevelési rendszerbe annál kisebb az esélye annak, hogy kimarad onnan és képzettség nélküli kiszolgáltatott felnőtté válik. A éves korosztály 26,3 %-a munkanélküli, és az összes magyar munkanélküli 17 százaléka fiatal. Az álláskereső, pályakezdő fiatalok csaknem tizedének nem volt még állása. Azonnali problémakezelésre van szükség mind hazai, mind európai szintű eszközökkel. Az uniós jó gyakorlatokra építő Ifjúsági Foglalkoztatási Stratégiára, és Ifjúsági Garancialap létrehozására van szükség a fiatal munkanélküliség problémájának kezelésére. 20

20 SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK A szociális biztonság érdekében a szociális ellátásoknak biztosítania kell a megélhetés mindenki számára elérhető minimális szintjét. A tartós munkanélküliek számára a szociális gazdálkodási formák támogatása által biztosítani kell a közfoglalkoztatást, illetve egyéb, képességfejlesztéssel összekötött foglalkoztatáspolitikai megoldásokat, hogy minden családban legyen legalább egy kereső, a család képes legyen kifizetni az egészséges táplálkozás és a lakhatás költségeit. A közfoglalkoztatást valódi, gazdaságilag önmagában is hozzáadott értéket termelő programmá kell átalakítani. A közfoglalkoztatásért adható bérnek ismét a minimálbér szintjéhez kell igazodnia. A foglalkoztatást helyettesítő támogatást legalább a nyugdíjminimummal azonos szintre kell emelni. A megváltozott munkaképességű emberek megfelelő szociális ellátása érdekében felül kell vizsgálni a 2012 januárjában hatályba lépett új szabályozást. Ismét biztosítani kell a közgyógyellátást a megváltozott munkaképességű emberek számára. Az egészségkárosodás, a fogyatékosság miatti átmeneti vagy tartós munkaképesség változás komplex megközelítése érdekében felül kell vizsgálni a rokkant-ellátási, illetve a hozzá kapcsolódó rehabilitációs rendszert azért, hogy minél többen alkotó munkát végezhessenek. Egészségügyi ellátás Az egészségügyi ellátás színvonalát javítani kell, a magas szintű gyógyítás feltételeit meg kell teremteni. Az egészségügyi alapellátás megfelelő szintű biztosítása érdekében felül kell vizsgálni a háziorvosok bérezését, és biztosítani kell számukra is a szükséges bérkompenzációt. A kötelező túlmunka és ügyelet finanszírozási problémáinak megoldásával gondoskodni kell a mindenki számára elérhető, azonos színvonalú egészségügyi ellátásról. Az egészségügyben dolgozók pályaelhagyásának illetve elvándorlásának megelőzése érdekében meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek hosszú távon is biztosítják a megfelelő egészségügyi ellátás, gyógyítás technikai feltételeit. KOMPLEX JÁRÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Célzott térségi programokat kell indítani a leszakadó vidéki térségek gyorsított ütemű felzárkózásához. A gazdasági és társadalmi kirekesztettség együtt jár a leszakadó térségek területi kirekesztésével is. Az európai uniós források ágazati pályázatai mellett új, komplex járási fejlesztési programokat kell indítani a leszakadó térségekben. E térségek többdimenziós problémákkal szembesülnek, amelyek elmélyítik a szegénységet, és növekvő szegregációhoz 21

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok

Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Tematikus Alprogramok, Leader HACS Feladatok Veres Marianna Pályázat és Projektmenedzser EuroAdvance Kft. Mit is jelentenek a Tematikus alprogramok Az adott tagállam számára különös jelentőséggel bíró

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007

Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Pályázatok a gazdaságfejlesztésért, 2007 Ormosy Gábor, vezérigazgató 2007. május 10. Legfőbb kritika az NFT I. időszakából Hosszú átfutás az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés tekintetében Bonyolult

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Vidékfejlesztési Programban Kis Miklós Zsolt Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkár Miniszterelnökség Hagyomány - Helyi termék - Hálózat Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020

Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Piac és Profit Konzultáció Budapest 2014. Február 4. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1 Célkitűzések A 20 64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban

Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Foglalkoztatási stratégia, munkahelyteremtés a KKV szektorban Vállalkozásfejlesztési konferencia Győr 2011. május 17. Helyzetértékelés Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint, 60,4%-os foglalkoztatási

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZÉCHENYI 2020 - GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM BEMUTATÁSA Milos Katalin- Főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért

Részletesebben

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerepe a helyi erőforrások hálózatba szervezésében Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Mezőtúr, 2014. november

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre

Sajtóanyag. 10 új pályázat -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre Sajtóanyag 10 új -13 milliárdos támogatás gazdaságfejlesztésre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség július 13-án mintegy 13 milliárd forint értékben újabb tíz gazdaságfejlesztési ot jelentet meg. Ezek a ok

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012.

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Vállalkozásfejlesztés Témakör Ki pályázhat? Támogatás összege (Ft) KKV-k pályázhatnak (nagyválallat nem!) KKV technológia fejlesztés (A)

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Fejezeti indokolás LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap I. A célok meghatározása, felsorolása Az Alap a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító, az államháztartásról

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt.

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. március GINOP 2015 várható pályázatok Megnt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évi tervezett ütemezése. A várható pályázati

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között

Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Az EIP-AGRI lehetséges működése Magyarországon 2014-2020 között Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. május 6. EU-s vidékfejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15. A Pólus a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban tapasztalatok és lehetőségek Szilágyi László Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Főosztály Miskolc, 2008. október 15.

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN

KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN KAMARÁK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁS NÖVEKEDÉSÉBEN Bihall Tamás elnök Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Miskolc, 2010. október 21. 1 Foglalkoztatási ráta változása 2004-2008 % 8 7 6 5

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben