HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HALLGATÓI MOBILITÁSI PROGRAMOK: AZ ERASMUS PROGRAM SIKEREI

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány HAZAI ÉS NEMZETKÖZI HALLGATÓI MOBILITÁSI PROGRAMOK: AZ ERASMUS PROGRAM SIKEREI Készítette: Mihalik Andrea Budapest, 2012

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS...5 I. OKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EURÓAI UNIÓBAN...7 I.1. Bevezetés...7 I.2. A közösség szerepvállalása az oktatásban- célok, területek...8 I.3. Közösségi oktatási programok...11 I.4. Az Európai Felsőoktatási Térség kialakulása- a bolognai rendszer...12 I.5. Az Európa 2020 stratégia az oktatásban...15 II. EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ TANULÁS PROGRAMJA (LLP)...16 II.1. A programról általánosságban...16 II.2. Comenius program...18 II.3. Leonardo da Vinci program...19 II.4. Grundtvig program...21 II.5 Transzverzális program...22 II.6. Jean Monnet program...23 III.HALLGATÓI MOBILITÁS TENDENCIÁK, MOTIVÁCIÓK, AKADÁLYOK...25 III.1. Mobilitás a felsőoktatásban...25 III.2. Mobilitási politikák és stratégiák...25 III.3. Nemzetközi hallgatói mobilitás a világon...27 III.3.1. Nemzetközi hallgatók megoszlása világszinten...27 III.3.2. Hova mennek tanulni a mobil hallgatók...29 III.3.3. Hány nemzetközi hallgató marad a fogadó országban tanulmányaik befejezése után...31 III.4. Nemzetközi hallgatói mobilitás Európában: előzmények, főbb tendenciák...32 III.5. Hallgatói mobilitás Magyarországon...37 III.5.1. Magyar mobil hallgatók...37 III.5.2. Külföldi hallgatók Magyarországon...40 IV. ERASMUS HALLGATÓI MOBILITÁS...42 IV.1. A programról általánosságban...42 IV.1.1. A részvétel feltételei

3 IV.1.2. A mobilitásra és az Erasmus programban részt vevő intézményekre vonatkozó kritériumok...43 IV.1.3. A tanulmányok elismerése, tanulmányi megállapodás...44 IV.1.4. A támogatás odaítélése...44 IV.1.5. Finanszírozás...44 IV.1.6. Erasmus intenzív nyelvi kurzus (EILC) hallgatók részére...45 IV.1.7. Az Erasmusos tanulmányok lezárása...45 IV.2. Az Erasmus program eddigi eredményei...46 IV.2.1. Erasmus hallgatói mobilitás- európai trendek...46 IV.2.2. Erasmus hallgatói mobilitás magyarországi trendek...49 IV.3. Saját kutatás Erasmus hallgatók megkérdezése...53 IV.4. Saját kutatás Erasmus programban résztvevő felsőoktatási intézmények megkérdezése...60 IV.4.1 Budapest Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Xchange...62 ÖSSZEGZÉS...65 MELLÉKLETEK...67 ÁBRAJEGYZÉK...71 IRODALOMJEGYZÉK

4 Bevezetés Dolgozatom során a hazai és nemzetközi hallgatói mobilitási programok jelentőségéről és eredményeiről szeretnék beszélni, elsősorban az Erasmus programról. Témaválasztásomnak több oka is van. A es tanév második szemeszterétől a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán működő Xchange diákszervezet tagja lettem és a es tanévben én töltöttem be az elnöki posztot ennél a szervezetnél, így az évek során mindennapos kapcsolatban álltam az Erasmus-os hallgatókkal. A es tanév őszi félévében magam is erasmusos tanulmányokat folytattam a spanyolországi Valenciában, így mindkét oldalról személyesen ismerem, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a programnak. Másik oka annak, hogy a hallgatói mobilitásról szeretnék írni az, hogy a mai globalizált világban egyre fontosabb a fiatalok számára a megfelelő nyelvtudás és a különböző kultúrák megismerése, így ez a téma rendkívül aktuális a felsőoktatásban. A mai pályakezdőknek nyelvtudás nélkül nagyon nehéz elhelyezkedni a munkaerőpiacon és sajnos a nyelvórákon nem tudják megfelelő társalgási vagy akár tárgyalói szinten elsajátítani az idegen nyelveket. A legtöbb munkaadó a jelentkezések során már nem azt nézi, hogy milyen nyelvvizsgával rendelkezik a jelölt, hanem idegen nyelven zajlanak az interjúk, a tesztek. Ahhoz, hogy egy hallgató ehhez megfelelő nyelvtudással rendelkezzen sok esetben szüksége van arra, hogy egy hosszabb időszakot töltsön el az általa választott nyelv anyanyelvi környezetében, vagy olyan környezetben legyen, ahol ennek használatára szüksége van a mindennapokban. A hallgatói mobilitási programok elsősorban az idegen nyelvek gyakorlására fektetik a hangsúlyt. Ezek a kezdeményesek azért többek, mint egy vakációval turistaként külföldön töltött idő, mert ezen programok segítségével a hallgató egy külföldi egyetemen, idegen nyelven tanulja a tantárgyakat, így nem csak a hétköznapban használt társalgási nyelvet sajátítja el, hanem a szakmájához kapcsolódó kifejezésekkel is bővíti a szókincsét a kint töltött tanulmányai során. A nyelvtudás mellett az üzleti életben nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a különböző országok hagyományaival, szokásaival és meg kell tanulnunk alkalmazkodni ezekhez, ezért meg kell ismernünk a különböző kultúrákat. Az Erasmus során nem csak a fogadó ország kultúrájába nyerhet betekintést az ember, hanem a többi külföldi diák által képviselt értékekkel és normákkal is. A Külföldön töltött időszak alatt a hallgatók megtanulnak együtt élni különböző országok fiataljaival és alkalmazkodni eltérő szokásaikhoz. 5

5 Az Erasmus program több mint egy egyszerű határokon átnyúló tanulási kezdeményezés. Célja, hogy erősítse a fiatalokban az európai identitás érzését, világossá tegye az európai civilizáció értékeit, megismertesse őket az európai népek fejlődésének alapjaival, különös tekintettel a demokrácia, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tiszteletének elveire. Felkészíti a fiatalokat arra, hogy részt vegyenek a Közösség gazdasági és társadalmi fejlődésében. Tudatosítja bennük azokat az előnyöket, amelyeket a Közösség képvisel a nagyobb gazdasági és társadalmi térben, amely az ösztöndíj program által feltárul előttük a maga társadalmi kihívásaival együtt. Fejleszti a hallgatóknak a Közösségről és tagállamairól, ezek történeti, kulturális, gazdasági és társadalmi jellemzőiről való tudását és megismerteti velük az Európai Közösség tagállamai és Európa, illetve a világ más országai közötti együttműködés jelentőségét. Korábbi Xchange-es koordinátorként nagyon érdekel, hogy mennyire tartják hasznosnak a résztvevő hallgatók az Erasmust, milyen észrevételeik vannak a programmal kapcsolatban. Kutatásaim alapján szeretném felfedni, hogy milyen előnyöket, illetve hátrányokat tapasztaltak a diákok külföldi tanulmányaik során és milyen változtatásokat ajánlanának, hogy a program még sikeresebb legyen. Másik kérdés, ami nagyon foglalkoztat, hogy minden lelkiismeretes, jó érdemjeggyel rendelkező hallgatónak megadatik-e a lehetőség, és tud-e élni vele, hogy részt vegyen az Erasmus programban, vagy a külföldi tanulmányok folytatása nagyon függ-e az anyagiaktól. Végül amit volt koordinátorként vizsgálni szeretnék, hogy milyen segítséget és azt milyen formában kapják az erasmusos hallgatók a fogadóintézménytől. A tapasztalataim alapján, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán a főiskola, a nemzetközi osztály és a diákszervezet összehangolt munkája, nagyban megkönnyíti és megszépíti a beérkező hallgatók Magyarországon töltött tanulmányi időszakát, így érdekelne, hogy más intézményekben hogyan szervezik meg ezt a segítséget. Tehát kutatási céljaim az Erasmus program előnyeinek és hátrányainak felfedése, illetve, hogy nagyon függ-e az anyagiaktól a programon való részvétel, valamint hogyan segítenek az egyes intézmények a bejövő hallgatóknak az iskolával kapcsolatos és a mindennapos problémáik megoldásában. Dolgozatom és kutatásaim során ezekre a kérdésekre fogom keresni a választ, valamint azt fogom vizsgálni, hogy milyen szintű a mobilitás a világon, Európában, illetve Magyarországon és hogyan támogatják ezt az egyes országok és nemzetközi szervezetek. 6

6 I. fejezet Oktatási együttműködés az Európai Unióban I.1. Bevezetés Ahhoz, hogy az Európai Unió társadalma megfelelően fejlődjön, javuljon versenyképessége, erősödjön a társadalmi kohézió, fontos, hogy állampolgárai megfelelő tudással és képességekkel rendelkezzenek. Így az oktatási és képzési rendszerek fejlesztése elsőszámú feladat az összes tagállam számára, hogy az emberi erőforrás képzettsége haladni tudjon a technológiai és gazdasági fejlődéssel. Minden ember számára lehetővé kell tenni, hogy megszerezzék egy tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon való tevékeny részvételhez szükséges ismeretek. Egy adott életszakaszban és formában megszerzett tudás már nem elengedő az egész karrierút ellátásához, a munkaerőnek folyamatosan fejlesztenie kell magát, így alakult ki az egész életen át tartó tanulás oktatáspolitikai megközelítése. Az oktatásnak mind tartalmában, mind intézményi kereteiben jelentős változásokon kell keresztülmennie. Nagyon fontos feladattá vált, hogy egy jól működő Európai Felsőoktatási Térséget hozzanak létre, amely a bolognai nyilatkozatban leírtakkal összhangban van és biztosítani tudja a felsőoktatási rendszerek kompatibilitását, átjárhatóságát és nemzetközi szinten növelje vonzerejét. Az Európai Unió nem szabhatja meg közvetlenül, hogy tagállamai milyen rendszerben és milyen intézményi keretek között oktassanak, de hatást tud gyakorolni rájuk a képesítések elismerésével, az intézményi együttműködést és mobilitást elősegítő programok kialakításával. A lifelong learning (egész életen át tartó tanulás) fogalma először az 1970-es években jelent meg az UNESCO által, majd egy kicsit átalakítva egyre több szervezet vette át ezt a szemléletet, úgymint az OECD, a Római Klub és az Európai Tanács. Ez a fogalom mint a munkanélküliség leküzdésének és a versenyképesség fokozásának mozgatóereje vált fontossá. Az 1990-es évekig a fogalmat mint egész életen át tartó oktatás emlegették, később mint egész életen át tartó tanulás vált ismertté, vagyis felismerték, hogy nem az oktatásra, hanem a tanulásra kell fektetni a hangsúlyt. 1 Úgy gondolom, hogy a folyamatosan fejlődő világban, mindenkinek szüksége van ismeretei bővítésére, csak így tud bekerülni és bent maradni a munkaerőpiacon. A technológia fejlődés nagyon gyors, ezt 1 Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái Oktatási és képzési politika, p , Budapest, Akadémia Kiadó 7

7 az állampolgároknak is, ha nem is ugyanolyan gyorsan, de követnie kell, mert munkájuk során, annak megkönnyítése érdekében a technológia új vívmányaival fognak találkozni/dolgozni. Az Európai Unió egyes tagállamai lakosságának képzettségi szintje nagy eltéréseket mutat a mai napig. A legkevésbé fejlett az Unió déli országaiban ahol területeként is nagy eltérés észlelhető itt a 25 és 64 év közötti felnőttek nagy részének még középfokú végzettsége sincs. Megfigyelhető, hogy azok, akik a nagyvárosokban élnek, magasabb képzettségi szinttel rendelkeznek, mint a vidéki falvakban élők, ez a nem megfelelő hatékonyságú oktatási rendszerek miatt alakult így. Ami még fontosabb az a felsőfokú végzetséggel rendelkezők aránya, mert ők azok, akik befogadják az új ismereteket és ezeket innovatív módon használják fel. Ezen a területen az elmúlt 30 évben pozitív változások következtek be, a fiatalok képzettségi szintje folyamatos emelkedést mutat. Nagy különbségek mutatkoznak a továbbképzésen résztvevő állampolgárok számában is az Unió egyes tagországai között. A legutóbb csatlakozó tagországokban a továbbképzésben részesülő munkavállalók aránya jóval elmarad az uniós átlagtól. I.2. A közösség szerepvállalása az oktatásban- célok, területek Az Európai Gazdasági Közösség megszületésekor úgy gondolták, hogy az oktatáspolitikával kapcsolatos kérdések kizárólag nemzeti hatáskörbe tartoznak, mivel minden tagország oktatási rendszere a nemzet hagyományaihoz igazodó volt. Később a felgyorsult gazdasági és technológiai fejlődés miatt az emberi erőforrás képzettsége elemi fontosságúvá vált, így már nem csak nemzeti, de közösségi probléma is lett az állampolgárok képzése. A Római Szerződés alapján 1960-ban felállított Európai Szociális Alap (ESZA) is foglalkozott már az emberi erőforrás képzésével, abban az időben az átképzésre és továbbképzésre fektette a hangsúlyt és intézmény- és programfejlesztési támogatásokat osztott ki. A diplomák és képesítések kölcsönös elismerése is fontos kérdéssé vált a közösség területén, ugyanis a munkaerő szabad áramlását korlátozta, ha a tagországok nem ismerték el egymás képesítéseit ben a felsőoktatásra, 1992-ben egyéb szakképesítésekre vonatkozóan is bevezettek irányelveket a kölcsönös elismerés érdekében, melynek lényege az volt, hogy ha az oktatás tartalma és időtartama nem tér el nagyon, akkor a tagállamok elfogadják egymás okleveleit. Fontossá vált az is, hogy egy másik tagországban folytatott tanulmányok eredményét beszámítsa az anya intézmény, 8

8 ezzel megkönnyítve a hallgatói mobilitást. Ennek elősegítésére hozták létre az Európai Kreditátviteli Rendszert (ECTS). 2 Az alapszerződés szövegébe 1992-ben a Maastrichti Szerződéssel került be a közösségi szerepvállalás az oktatás terén. Ennek értelmében a közösség közvetlenül nem, csak közvetetten avatkozik be a tagországok oktatási rendszereinek működésébe. A közösségi oktatáspolitika fő területei: európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a nyelvoktatás előmozdításával, a hallgatói és oktatói mobilitás ösztönzése, az oklevelek és résztanulmányok elismerésének elősegítése, az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása, az oktatási rendszerekkel kapcsolatos információ- és tapasztalatcsere támogatása, a fiatalok és szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése, a távoktatás fejlesztése. 3 Az európai oktatási politika irányadó dokumentumává vált az 1995-ben megjelent Tanítani és tanulni alcímet viselő Fehér Könyv, ami az oktatásról és képzésről szól. Az oktatási-képzési politika másik nagyon fontos dokumentuma a 2000 októberében a Bizottság által megjelentetett az egész életen át tartó tanulásról szóló memorandum, melynek fő célja az aktív állampolgárság erősítése és foglalkoztathatóságának támogatása. A memorandum 6 kulcsfontosságú elképzelést tartalmaz, úgy mint innováció az oktatásban és tanulásban, orientáció a tanácsadás újragondolásában, új ismeretek és készségek mindenkinek, a tanulás közelebb hozása az otthonhoz, új ismeretek és készségek mindenkinek és a tanulás értékelése, eredményeinek elismerése. A ma is hatályos Lisszaboni Szerződés nem irányzott elő lényeges változtatásokat az oktatási és szakképzési politikában. A szerződés csak néhány pontosítást eszközöl, úgymint például ezentúl az Unió hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására, valamint a szociális záradék garantálja, hogy az Unió politikájának megfogalmazása és megvalósítása során figyelembe veszi az oktatás és a képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket. A szerződés hatályba lépésével az Alapjogi Charta jogilag kötelezővé válik. 4 Az Alapjogi Charta kimondja, hogy mindenkinek joga van az oktatáshoz, valamint a szakképzésben és a továbbképzésben való részvételhez, ez a jog magában foglalja a kötelező oktatásban való 2 Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái Oktatási és képzési politika, p , Budapest, Akadémia Kiadó 3 Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról- Oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportpolitika p , Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 4 Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika letöltés ideje: :45 9

9 ingyenes részvétel lehetőségét. 5 És kimondja az oktatási intézmények demokratikus elvek figyelembevételével történő alapításának szabadságát, valamint a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban. 6 A lisszaboni stratégia célja, hogy Európa legyen a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudásalapú társadalma, ennek elérése érdekében 2000-ben az állam- és kormányfők kijelentették, hogy szükség van egy az európai oktatási rendszerek korszerűsítésére irányuló programra. Ezt követően az Európai Tanács és az Európai Bizottság egy 10 évre szóló munkaprogramot fogadott el Oktatás és Képzés 2010 néven, melynek célja, hogy javítsa az oktatási és képzési rendszereket, hozzáférhetővé tegye az oktatást és képzést mindenki számára, valamint a világ bármely részéről érkező ember előtt nyíljon meg az oktatás és képzés. 7 Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának közös április 23-ai ajánlása alapján létrehozták az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszerét. Ez a keretrendszer megkönnyíti az állampolgárok mobilitását az Európai Unión belül, mind a foglalkoztatás, mind a képzés terén. Felkéri a tagállamokat, hogy nemzeti képesítési keretrendszerüket az európaihoz igazítsák, így a kompetenciák és képességek közösségi szinten átláthatóvá válnak. Az átláthatóság javítása révén jobban meg tudják ítélni a magánszemélyek képesítésének relatív értékét, a munkáltatók pedig fel tudják mérni ezek tartalmát és relevanciáját. Eltérően más rendszerektől az EKKR a tanulmányokat nem azok időtartamától függően ismeri el, hanem arra összpontosít, amit az egyén tud, amit ért, amire képes, függetlenül attól, hogy egy adott képesítést milyen rendszerben szerzett meg és figyelmet fordít a formális oktatási intézményeken kívüli tanulásra. Az EKKR-hez való csatlakozás önkéntes és nem kötelezi jogilag a tagállamokat. 8 5 Alapjogi Charta: 14.cikk: Az oktatáshoz való jog letöltés ideje: :49 6 Alapjogi Charta: 14.cikk: Az oktatáshoz való jog letöltés ideje: :49 7 Európai Parlament: Oktatási és szakképzési politika letöltés ideje: :45 8 Európai Unió: Europa Az uniós jogszabályok összefoglalói - Európai képesítési keretrendszer _hu.htm letöltés ideje: :36 10

10 I.3. Közösségi oktatási programok Az oktatási politika területén, annak fejlesztésére közvetlen pénzügyi támogatást is el kezdett nyújtani az EU. Mivel ez a politika kizárólagosan a tagállamok hatáskörében állt, ezért ezek a támogatások közvetett módon hatottak az oktatásra és képzésre, ezeknek közeledésére az EU többi tagállamáéhoz. Már a Maastrichti Szerződés hatálybalépését megelőzően elindultak közösségi támogatási programok az oktatás terén. Ilyen volt az egyetemek és gazdasági szervezetek közötti együttműködés előmozdítására 1986-ban indított Commett ; az 1987-ben indított, elsősorban a hallgatói mobilitást célzó Erasmus a felsőoktatásban; az 1988-ban indított Petra, amely a fiatalok szakképzésére, a munkára és a felnőtt életre való felkészítésre irányult; az Ifjúság Európáért program (Youth for Europe) az iskolarendszeren kívüli ifjúsági szervezetek és rendezvények támogatására; az Iris a nők és lányok szakképzésére; az 1990-ben indított Eurotecnet a technológiai fejlődést szolgáló szakképzési innovációk támogatására; a Lingua az idegen nyelvek tanítására; a Tempus az EK-n kívüli egyetemekkel való csereprogramok támogatására és az 1991-ben indított Force a felnőttek szakképzésének fejlesztésére. 9 A fent említett támogatási kezdeményezéseket 1995-ben két nagy programba egyesítették, az egyik a Socrates volt, mely az általános alap- és felsőfokú képzés terültén nyújtott támogatásokat, a másik pedig a Leonardo da Vinci program volt, mely pedig a szakképzésre irányult. A Socrates program feladata az oktatás területének támogatása volt. A program lefedte az oktatás minden szintjét. Célja volt a diákok és a tanárok külföldi tapasztalatszerzésének, a mobilitás támogatása, ösztönözte a nyelvek oktatását, az információ és tapasztalatcserét között a program költségvetése 850 millió euró volt és hallgató és tanár külföldi tapasztalatszerzését támogatta. A Leonardo da Vinci program feladata a szakképzésre irányult, támogatta az országok együttműködését ezen a téren, célja az EU versenyképességének növelése és az információs társadalom kialakítása volt között költségvetése 730 millió euró volt, mellyel 3000 projektet valósítottak meg és fő utazhatott ki külföldre. Az Ifjúság Európáért program is tovább működött, 2000-től Ifjúság (Youth) néven folytatta tevékenységét január 1-től a Socrates és a Leonardo da Vinci program az egész életen át tartó tanulás program keretében működik tovább. E közös keretprogram mellett 9 Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái Oktatási és képzési politika, p , Budapest, Akadémia Kiadó 11

11 egy önálló program is működik, a Cselekvésben az ifjúság, mely az oktatási rendszeren kívüli kezdeményezéseket támogatja, célja a fiatalság szolidaritás, felelősségérzet, kezdeményezőkészség megtanítása. A fent említetteken kívül a közösségben még két program működik az oktatás terén, az Erasmus Mundus és a Tempus. Az Erasmus Mundus 2004 óta folytatja tevékenységét, a program az EGT-n kívüli országok felsőoktatási intézményeivel való együttműködés javítását támogatja, elősegíti, hogy ezen országok tanulói ösztöndíjasként tanulhassanak Európában. A Tempus eredetileg 1990-ben a PHARE program által kedvezményezett országok felsőoktatásának fejlesztésére jött létre, jelenleg a szovjet utódállamok és a nyugat-balkáni országok mellett a mediterrán térség (Észak-Afrika) és a Közel-Kelet államait támogatja között az Európai Unió 6, 79 milliárd eurót szán az egész életen át tartó tanulás programra, az ESZA nagyságrendileg ennél több forrással rendelkezik, a regionális politikára fordított összegek ¼-ét az ESZA forrásai teszik ki, mely között 75 milliárd eurót jelent. I.4. Az Európai Felsőoktatási Térség kialakulása- a bolognai rendszer 1999-ben a bolognai nyilatkozattal indult el az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) kialakulása, ennek során jelentős változások mentek végbe a felsőoktatásban, mind rendszer, mind intézményi szinten. A megállapodás nem kötelező jellegű, eredetileg 29 ország által indult el, ma már 46 ország tagja. Fő céljai közé tartozik a nemzetközi versenyképesség erősítése érdekében egy olyan képzési rendszer létrehozása, mely könnyen érthető és összehasonlítható fokozatot ad. Célja még bevezetni egy két fő cikluson, az alapképzésen és az egyetemi képzésen alapuló rendszert, melynél ahhoz, hogy a második ciklusba léphessen valaki, el kell végeznie a legalább három évig tartó első ciklust. Fontosnak tartja a hallgatói mobilitást elősegítő kreditrendszer bevezetését és annak elősegítését, hogy a hallgatóknak a mobilitásra, a tanulásra, a gyakorlásra, és az ehhez szükséges szolgáltatásokhoz való hozzájutásra egyenlő esélyeik legyenek. További célja, hogy elősegítse, hogy egyenlő esélyei legyenek a tanároknak, a kutatóknak és az adminisztratív területen dolgozóknak a mobilitásra, kutatásra, gyakorlatra. Támogatni szeretné, a minőségbiztosítás terén összehasonlítható kritériumokon és módszereken 10 Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról- Oktatási, szakképzési, ifjúsági és sportpolitika p , Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó 12

12 alapuló európai együttműködés kialakítását, és a felsőoktatást, különösen a tantárgyfejlesztést, az intézményközi együttműködést és a mobilitás előmozdítását. Ezeket tanulmányokra, gyakorlati képzésre és kutatásra vonatkozó integrált programok létrehozásával képzeli megvalósítani. A Bolognai folyamattal az oktatásban 3. ciklusként bevezették a doktori képzést, mely 3-4 éves nappali rendszerű tanulmányokat jelent. Ennek a ciklusnak a lényege, hogy eredeti kutatások végzésével bővítsék ismereteiket a hallgatók, résztvevői pályakezdő kutatóknak tekintendők. A bolognai folyamat által lehetőség nyílt a határokon átnyúló tanulásra, egyre több közös oklevelet adó programot dolgoznak ki Unió-szerte. A program legfőbb tulajdonságai, hogy ezeket több intézmény együttesen dolgozza ki és hagyja jóvá, a hallgatók hosszabb időszakokat töltenek a partnerintézményeknél, azokat a vizsgákat, melyek a partnerintézménynél sikeresen tett le a hallgató, a többi intézménynél is teljes mértékben és automatikusan elismerik, a tantervet és az okleveleket közösen készítik és bocsátják ki a partnerintézmények. A bolognai folyamat legfőbb célja egy olyan Európai Felsőoktatási térség létrehozása, amely elősegíti a hallgatói és oktatói mobilitást Európában és a világ más részein, valamint nemzetközileg versenyképes. Ennek megvalósítása érdekében igyekszik összehangolni a tagállamok oktatási rendszereit, hogy összehasonlíthatóbbak, összeegyeztethetőek és jobb minőségűek legyenek. Az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram által az Európai Bizottság is sokban támogatja a bolognai folyamatot, bízva hogy ezáltal az európai felsőoktatás modernebb lesz. A Bizottság a bolognai folyamat eddigi munkáját eredményesnek találta és úgy gondolja, hogy ezentúl a hangsúlyt az intézményi és szakterületi munkára kell fordítani. A Bizottság azt is megállapította, hogy az Európai egyetemek hatalmas potenciállal rendelkeznek, és ez még sincs megfelelőképpen kihasználva így felsorolta azokat a területeket, ahol változtatásra, fejlesztésre van szükség. A következő javaslatokkal állt elő a Bizottság: Emelni kell az olyan diplomások arányát, akik legalább egy félévet külföldön vagy a gazdaságban töltöttek. Lehetővé kell tenni a hallgatóknak, hogy a nemzeti kölcsönöket és támogatásokat attól függetlenül használhassák fel, hogy az Unió melyik országának intézményében tanulnak vagy kutatnak. 13

13 Össze kell hangolni az egyetemi képesítések és a szakképesítések elismertetési eljárásait (ebben a vonatkozásban nagy előrelépés az EKKR kialakítása), valamint meg kell könnyíteni az európai végzettségek Európán kívüli elismerhetőségét. A kutatói pályafutás részeként indokolt nagyobb hangsúlyt fektetni a szellemi tulajdon, menedzsment, kommunikáció, hálózattervezés, vállalkozás és csapatmunka terén indított képzésekre. Lehetővé kell tenni a tanulásban való nagyobb arányú részvételt idősebb korban, ezáltal felelve meg az európai munkaerővel szemben támasztott új képességek iránti szükségleteknek és biztosítva, hogy az egyetemek képesek legyenek alkalmazkodni Európa öregedő népességéhez. A nemzeti tandíj- és támogatórendszereket olyan szempontból felül kell vizsgálni, hogy az jobban összpontosítson a kimeneti eredményekre, és nagyobb felelősséget adjon az egyetemeknek a saját hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságuk terén, különösen a kutatásban. Nagyobb autonómia és felelősség biztosítása az egyetemeknek, hogy gyorsan reagálhassanak a változásokra. Ez lehetővé tenné a tantervek új fejleményekhez való igazításának gyorsabb megvalósítását, többek között a tudományágak közötti szorosabb kapcsolatok kiépítése, és az egyes tudományágak közötti szorosabb kapcsolatok kiépítése, és az egyes tudományágak helyett az átfogó kutatási terültekre (pl. megújuló energiaforrások, nanotechnológia) történő összpontosítás révén. 11 A Bizottság készen áll arra, hogy támogassa az egyes egyetemek modernizációját, melyet közösségi források által készül megtenni, ilyen támogatási programok például az egész életen át tartó tanulás programja, a 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram, a versenyképességi és innovációs keretprogram és a strukturális alapok. A Bolognai folyamatban nem csak az Európai Unió 27 tagállama vesz részt, hanem rajtuk kívül a folyamat részese még Albánia, Andorra, Azerbajdzsán, Bosznia- Hercegovina, Grúzia, Horvátország, Izland, Kazahsztán, Liechtenstein, Macedónia, Moldova, Montenegró, Norvégia, Oroszország, Örményország, Svájc, Szentszék, Szerbia, Törökország és Ukrajna Kengyel Ákos (2010): Az Európai Unió közös politikái Oktatási és képzési politika, p , Budapest, Akadémia Kiadó 12 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (2010): A bolognai folyamat letöltés ideje: :15 14

14 I.5. Az Európa 2020 stratégia az oktatásban A Bizottság Európa 2020 néven új politikai stratégiát javasol a foglalkoztatás, a termelékenység és a társadalmi kohézió növekedésének támogatása érdekében. Az Európai Unió jelenleg átalakuláson megy keresztül, amit főleg a világban is végbemenő változásoknak köszönhet, például a globalizációnak, az éghajlatváltozásnak és a népesség elöregedésének. A 2008-ban lejátszódó pénzügyi válság megnehezítette az Unió tagállamai által megvalósított gazdasági és társadalmi fejlődést. Annak érdekében, hogy az Európai Unió biztosítani tudja a fenntartható fejlődést a jövőben, a 2010-ben megindult gazdasági fellendülést reformok sorozatának kell kísérnie. A program hét kiemelt kezdeményezésének egyike a Mozgásban az ifjúság kezdeményezés, amely többek között az oktatási rendszer teljesítményének javítását, a formális és az informális tanulást, a tanulók és kutatók mobilitását, továbbá a fiataloknak a munkaerőpiacra való belépését teszi lehetővé. 13 A stratégia célul tűzte ki, hogy az iskolából kimaradók arányát a jelenlegi 15%-ról 10% alá csökkenti, és a felsőoktatási oklevéllel rendelkezők arányát pedig a mostani 31%-ról 40%-ra növeli a éves korosztály körében, valamint hogy a végzett hallgatók legalább 20%-a rendelkezzen külföldi tapasztalattal tanulmányai befejezésekor. 14 A Mozgásban az ifjúság említett céljainak megvalósítása érdekében az EU az oktatást és a képzést hozzá kívánja igazítani a fiatalok szükségleteihez, több fiatalt kíván arra buzdítani, hogy az uniós ösztöndíjak kínálta lehetőségekkel élve tanuljon vagy végezzen szakmai gyakorlatot külföldön, arra ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az oktatás és az elhelyezkedés közötti átmenet megkönnyítésére Európai Unió: Európa 2020: az Európai Unió növekedési stratégiája letöltés ideje: :44 14 Európai Bizottság (2010): A Bizottság közleménye, Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, p letöltés ideje: :47 15 EU vonal (2012): EU 2020 stratégia szociálpolitikai célkitűzései letöltés ideje: :54 15

15 II. fejezet Egész életen át tartó tanulás programja (LLP) II.1. A programról jellemzői Az Európai Parlament és Tanács 1720/2006/EK határozata szerint 2007-től az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja összevontan, egyetlen programként, az egész életen át tartó tanulás program keretében működik tovább. Ettől az összevonástól az EU várakozásai szerint a képzés különböző területei és szintjei között nagyobb lesz az összhang, javul az együttműködés, hatékonyabb és egyszerűbb lesz a lebonyolítás. Ez a program gyerekkortól az időskorig teljes mértékben lefedi az életen át tartó tanulást. A program tiszteletben tartja a tagállamok önálló hatáskörét az oktatáspolitikában, képzési rendszereiket, kulturális és nyelvi változatosságukat és csak támogatja, kiegészíti a tagállamok által tett intézkedéseket. Az egész életen át tartó tanulás programjának célja, hogy hozzájáruljon a minőségi tanulás fejlesztéséhez, támogassa az innovációt és minél magasabb teljesítmény elérését az oktatásban. A program el szeretné érni, hogy korosztálytól és társadalmi rétegtől függetlenül mindenki rész vegyen az egész életen át tartó tanulásban. Céljai között szerepel, hogy javítsa a tagállamokon belül az egész életen át tartó tanuláshoz rendelkezésre álló források minőségét, hozzáférhetőségét és vonzerejét, és hogy a program által segítse az emberi jogok és demokrácia megértését, az európai állampolgársági tudat megerősítését és más kultúrák iránti toleranciát. Fokozni szeretné a versenyképességet, kreativitást és foglalkoztathatóságot, valamint támogatni a nyelvtanulást, a nyelvi sokszínűséget és az együttműködést a minőségbiztosítás terén az európai oktatás és képzés valamennyi ágazatában. Lehetőséget szeretne adni a diákoknak, tanároknak, oktatási szolgáltatóknak az egyéni mobilitásra, valamint elő szeretné segíteni a nemzetközi együttműködést két vagy több különböző országban lévő oktatási intézmény között. Céljai között szerepel egy tematikus szakmai hálózat létrehozása is. A programban az Európai Unió tagállamain kívül részt vehetnek az Európai Szabadkereskedelmi Társaság azon országai, melyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek - úgymint Izland, Liechtenstein és Norvégia - a Svájci Államszövetség országai, valamint a Nyugat-Balkán tagjelölt és potenciális tagjelölt országai is a Közösségi 16

16 programokban való részvételükre vonatkozó szabályokkal és megállapodásokkal összhangban. A program kedvezményezettjei: tanulók, hallgatók, szakképzésben részt vevők és felnőtt tanulók; az oktatási személyzet tagjai; a munkaerőpiacon jelen lévő személyek; a program keretében tanulási lehetőségeket biztosító intézmények és szervezetek; a rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten; vállalkozások, szociális partnerek és azok szervezetei minden szinten, beleértve a kereskedelmi szervezeteket és a kereskedelmi és iparkamarákat; orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek; a résztvevők, szülők és tanárok szövetségei; kutatóközpontok és szervek; nonprofit szervezetek, önkéntes testületek és nem kormányzati szervezetek A program irányítását a Bizottság és a nemzetközi irodák végzik, melyek felelőssége, hogy bizonyos típusú projekteket ők válasszanak ki, valamint elősegítsék azokat a projekteket, melyek a magánszemélyek mobilitásával és a két- vagy többoldalú partnerséggel foglalkoznak. A program megvalósításában a Bizottságnak az EU tagállamainak képviselőiből álló irányítóbizottság nyújt segítséget. Az egész életen át tartó tanulás program hat alprogramból áll, amelyek közül négy ágazati program a Comenius, az Erasmus, a Leonardo da Vinci és a Grundtvig - valamint a traszverzális programok és a Jean Monnet program működik. A program végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keret 6,97 milliárd euró a program teljes időtartamára. Az ágazati programok számára elkülönített minimális összegek arányos eloszlása a következőképpen alakul: 13% a Comenius, 40% az Erasmus, 25% a Leonardo da Vinci és 4% a Grundtvig program számára. A Bizottság a program teljes ideje alatt, rendszeresen ellenőrzi és értékeli az integrált program végrehajtását a tagállamok segítségével. A tagállamoknak rendszeresen kell 17

17 jelentéseket benyújtaniuk a Bizottság számára a program megvalósításával és kapcsolatban és annak hatásainak értékeléséről. 16 II.2. Comenius program A Comenius program az oktatás első szakaszára, az érettségi előtt lévő időszakra összpontosít. Pályázati lehetőségeket kínál minden közoktatási intézménynek az óvodától a középiskoláig. Nem csak a tanulókat és az iskolák oktatóit, de a szülői szervezeteket, önkormányzatokat, civil szervezeteket, üzleti szektort és a társadalmi partnereket is érinti a program. 17 A Comenius célul tűzte ki, hogy megértesse és megismertesse az európai kulturális és nyelvi sokszínűséget és ennek értékeit a fiatalokkal és az oktatási személyzettel és hogy hozzásegítse a fiatalokat a személyes fejlődésükhöz és olyan alapvető készségek és ismeretek elsajátításához, melyek hozzájárulnak jövőbeli foglalkozatásukhoz és aktív európai polgárságukhoz. Operatív célkitűzéseihez tarozik a közoktatás minőségéi javításának elősegítése, a nyelvtanulás ösztönzése, a mobilitás minőségének javítása és mennyiségének növelése a tanulók és az oktatási személyzet számára, az iskolák közötti partnerség számának növelése és minőségének javítása, valamint annak elérése, hogy legalább hárommillió tanuló részt vegyen közös oktatási tevékenységben. Támogatni szeretné az információs és kommunikációs technika alapú innovatív tartalom, szolgáltatások, módszertan és gyakorlat fejlesztését, valamint javítani szeretné a tanárképzés minőségét. Céljai közé tartozik, hogy támogassa a pedagógiai módszereket, az iskolavezetést, a hátrányos helyzetű csoportokat és fel szeretné venni a harcot az iskolai leszakadás ellen. Támogatott tevékenységek: mobilitás, például a tanulók és a személyzet cseréje iskolák közötti partnerségek kialakítása, közös tanulási projektek kidolgozása céljából létrejövő Comenius iskolai partnerségek, vagy a Comenius-Regio 16 Európai Unió: Europa Az uniós jogszabályok összefoglalói - Az egész életen át tartó tanulás programja, letöltés ideje: :24 17 Tempus Közalapítvány: Comenius letöltés ideje: :56 18

18 partnerségek, amelyeket az iskolai oktatásért felelős intézmények a régiók közötti, különösen a határ menti régiók közötti együttműködés fejlesztése érdekében hoznak létre; többoldalú projektek a bevált gyakorlatok elterjesztésére és elősegítésére, a tapasztalatok cseréjére, illetve új képzések vagy tananyagok kidolgozására; többoldalú hálózatok, amelyek célja az oktatás fejlesztése, a bevált gyakorlatok és innováció elterjesztése, a partnerségek és projektek támogatása, valamint az igényfelmérés fejlesztése; A program résztvevői: A Comenius program kedvezményezettjei a közoktatásban résztvevő tanulók a középfokú oktatás végéig, a közoktatási intézmények az óvodától a középfokú oktatás végével bezárólag, ezen intézmények tanárai és egyéb közoktatásban dolgozó szakember, olyan szövetséges, nonoprofit szervezete, nemzeti hatóságok és egyéb szervezetek, melyek a közoktatásban érintettek. A programban részt vehetnek még azok a személyek és intézmények, melyek az oktatás és képzés szervezéséért, biztosításáért felelősek regionális és nemzeti szinten, valamint az egész életen át tartó tanulás témakörében dolgozó kutatóközpontok és szervezetek, a felsőoktatási intézmények és orientációs, tanácsadó és információs szolgáltatást nyújtó szervezetek. 18 A Comenius program költségvetésének legalább 80%-át a mobilitás és a partnerségek támogatására fordítják. II.3. Leonardo da Vinci program A Leonardo da Vinci program az Európai Bizottság által 1994-ben indított együttműködési program, mely a szakképzésre koncentrál. A program első szakasza 1999 december 31-én zárult le, mely a tagállamok szakképzési politikájának harmonizációjára és az európai uniós szakképzési politika megvalósítására koncentrál ben a Leonardo da Vinci program beépült az egész életen át tartó tanulás programba és fókusza a felsőoktatáson kívüli szakképzésre irányul. A program célul tűzte ki az európai polgárok támogatását, hogy azok részt vegyenek olyan képzéseken, melyek által el tudnak sajátítani olyan készségeket és képesítéseket, 18 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p.4. letöltés ideje: :17 19

19 amik később megkönnyítik munkavállalói esélyeiket az európai munkaerőpiacon. Célja még, hogy javítsa a szakoktatási és képzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségét és támogassa az e téren megvalósuló innovációkat. Operatív célkitűzései közé tartozik, hogy javítsa a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitását és növelje ennek mennyiségét azzal a céllal, hogy a vállalkozásokban a gyakorlatok száma az egész életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi re növekedjen. Javítani szeretné az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, vállalkozások, szociális partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködést és növelni akarja ennek mennyiségét. Elősegíteni tervezi az innovatív gyakorlatok fejlesztését a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és képzés terén, valamint át akarja adni többek között egyik részt vevő országból a többi országba e gyakorlatot. Operatív célja még, hogy javítsa a képesítések és kompetenciák köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságát és elismerését. Ösztönözni akarja a modern idegen nyelvek tanulását és támogatni az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztését. Minden olyan szervezet pályázhat a Leonardo da Vinci programban való részvételre, mely a szakképzés valamilyen szintjén tevékenykedik, a szakoktatásban részt vesz, annak szintjétől függetlenül. Ilyenek a felsőoktatást kivéve azon intézmények, szervezetek, melyek a szakképzés területén oktatnak képzenek; a szakképzésbe bekapcsolódó egyesületek, szövetségek (hallgatói oktatói szövetségek, szülői-szervezetek stb.); vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kamarákat és más érdekképviseleti szervezeteket is (pl. munkaadói, munkavállalói szervezetek); az egész életen át tartó tanulás szempontjaihoz kapcsolódóan pályatanácsadással és információ-nyújtással foglalkozó szervezetek. Pályázhatnak az egész életen át tartó tanulás szempontjaihoz kapcsolódóan pályatanácsadással és információnyújtással foglalkozó szervezetek és az egész életen át tartó tanulás szempontjait felölelő szakapolitika és működési irányelveit alakító testületek helyi, regionális és nemzeti szinten; olyan kutatóintézetek, melyek az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkoznak. Pályázatot nyújthatnak be munkavállalók és munkanélküliek is; a szakképzési rendszer kialakításáért és a szakpolitikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten valamint nonprofit és civil szervezetek, önkéntes testületek. 20

20 A program költségvetésének legalább 60%-át a mobilitási és partnerségi intézkedések támogatására fordítják. 19 II.4. Grundtvig program A Grundtvig program a felnőttek képzésére koncentrál, hogy azok fejleszthessék készségeiket, képességeiket és ezt a képzések és a tanulási mobilitás pénzügyi támogatásával kívánja elérni. A program célja, hogy európai együttműködési tevékenységek révén elősegítse a felnőttoktatás európai dimenziójának kialakulását. Célja még, hogy javítsa és mindenki által hozzáférhetővé tegye a felnőttoktatást, ezáltal a felnőtt tanuló munkaerő-piaci esélyei, életminősége javuljon, megismerkedjen más kultúrákkal és aktív tagja lehessen a társadalomnak. A program által azok a személyek tekintendők felnőttnek, akik betöltötték 25. életévüket vagy olyan év közötti fiatalok, akik nem részesülnek sem középfokú sem felsőfokú képzésben. A Grundtvig program az iskolát alapfokú végzettséggel vagy végzettség nélkül elhagyó felnőttek képzésén kívül támogatja a tanárokat, oktatókat, valamint a felnőttképzési központok és egyesületek, tanácsadó és információs szolgálatok, nem kormányzati szervezetek, vállalatok, önkéntes csoportok és kutatóközpontok személyzetét A program szakmától független, általános ismeretek elsajátítását támogatja. Célja, hogy javítsa a képzések minőségét és növelje a tanulók és a felnőttoktatásban dolgozó tanárok és oktatószemélyzet mobilitását, valamint elérni, hogy 2013 évente legalább 7000-en részesülhessenek külföldi felnőttoktatásban. Biztosítani kívánja a felnőttoktatás elérhetőségét a társadalom peremén élők, különösen az idősebbek, valamint az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők számára és javítani szerezné a felsőoktatási szervezetek közötti együttműködést. Célja még, hogy fejlessze az innovatív felsőoktatási és irányítási gyakorlatot, valamint ösztönözze ennek széleskörű alkalmazását. Támogatni kívánja az IKT-alapú oktatási tartalmak, szolgáltatások és gyakorlat terjedését, valamint re növelni a felnőttoktatásban részesülő személyek számát 2013-ig. 19 Tempus Közalapítvány: Leonardo da Vinci letöltés ideje: , 17:23 20 Tempus Közalapítvány: Grundtvig letöltés ideje: :36 21 Európai Parlament: Grundtvig: program a felnőttoktatásban résztvevők részére 57A8298CE letöltés ideje: :41 21

21 A Grundtvig programban részt vesz az Európai Unió 27 tagállama, az Európai Unióhoz társult ország (Törökország), a három EFTA ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia), valamint Horvátország és Svájc. A program kedvezményezettjei a felnőttoktatásban tanulók; a felnőttoktatásban oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, akár formális, nem formális vagy informális oktatást végeznek és ezen intézmények vagy szervezetek tanárai és egyéb munkatársai; a felnőttoktatásban dolgozók alap- vagy továbbképzésében részt vevő szervezetek; a felnőttoktatásban érintett személyek szövetségei és képviselői, beleértve a tanulók és a tanárok szövetségeit is. A program résztvevői még a felnőttoktatás bármely vonatkozásával kapcsolatban orientációs, tanácsadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervek; a felnőttoktatás bármely vonatkozásához kapcsolódó rendszerekért és politikákért felelős személyek és szervek helyi, regionális és nemzeti szinten; a felnőttoktatás kérdéseivel foglalkozó kutatóközpontok és szervezetek; valamint vállalkozások, nonprofit szervezetek, önkéntes testületek, civil szervezetek és a felnőttoktatással foglalkozó felsőoktatási intézmények. 22 Az elmúlt évtizedben a program 370 millió eurót ruházott be a felnőttoktatási ágazatba, támogatást nyújtott szervezeteknek, amelyek összesen körülbelül résztvevőt vontak be. II.5. Transzverzális program A transzverzális program ösztönözni kívánja az európai együttműködést azokon a területeken, amelyek egynél több szektorális programot érintenek, és hozzá kíván járulni a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek átláthatóságához, minőségük javításához. A transzverzális program keretein belül csak akkor lehet pályázni, ha a megvalósítani kívánt tevékenység több oktatási ágazatra is kiterjed. A transzverzális programok csoportjába 4 kulcstevékenység tartozik. Ezek olyan kulcstevékenységek, melyek a 4 alprogram tevékenységei között is megtalálhatóak. Kulcstevékenységei közé tartozik a szakpolitikai együttműködés és innováció az egész életen át tartó tanulás terén; a nyelvtanulási lehetőségek fejlesztése és a nyelvi tudatosság ösztönzése; az IKT-alapú innovatív tartalom, szolgáltatásos, pedagógiák és gyakorlat 22 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p letöltés ideje: :17 22

22 fejlesztésének támogatása valamint a bevált gyakorlatok eredményeinek kiaknázása, terjesztése és cseréje. Konkrét célja, hogy előmozdítsa az európai együttműködést két vagy több alprogramot lefedő területen, valamint javítsa a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek minőségét és átláthatóságát. Operatív célok: az európai szintű politikafejlesztés és együttműködés támogatása az egész életen át tartó tanulás terén, különösképpen a lisszaboni, a bolognai és a koppenhágai folyamat és azok utódaival összefüggésben megfelelő mennyiségű és minőségű, összehasonlítható adat, statisztika és elemzés szolgáltatása az egész életen át tartó tanulás politikája fejlesztésének alátámasztására, valamint ennek célkitűzései irányába tett haladás nyomon követése, és a különleges figyelmet igénylő területek meghatározása a nyelvtanulás előmozdítása és a tagállamok nyelvi sokszínűségének támogatása az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT-alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztésének támogatása az egész életen át tartó tanulás programja eredményeinek széles körben történő, megfelelő elismerésének, bemutatásának és alkalmazásának biztosítása 23 II.6. Jean Monnet program A Jean Monnet programot 1990-ben hozta létre és indította be az Európai Bizottság. A program fő céljai, hogy ösztönözze az oktatási, kutatási és reflektív tevékenységeket az európai integrációs tanulmányok területén, valamint támogassa azon intézmények és szövetségek megfelelő skálájának felállítását, melyek az európai integráció kérdéseivel és az oktatással és képzéssel európai megközelítésben foglalkoznak. A célok elérésé érdekében a program ösztönzi az európai integrációs tanulmányokat az unión belüli és kívüli felsőoktatási intézményekben valamint támogatja az európai integráció kérdésével foglalkozó felsőoktatási szakemberek, európai polgárok, 23 Európai Bizottság (2010): LLP 2010 Útmutató II. a. rész: Alprogramok és tevékenységek p letöltés ideje: :17 23

23 kulcsfontosságú európai intézmények előmenetelét, kimagaslóan teljesítő európai intézményeket. valamint az oktatás területén Támogatottak: A program résztvevői a Közösségben és azon kívül egy adott országban elismert felsőoktatási intézmények és olyan egyetemi tanárok és kutató szövetségek, akik ez európai integrációs folyamat tanulmányozásával foglalkoznak, valamint az oktatásban és képzésben érintett, európai szintű tevékenységet folytató európai szövetségek. A Jean Monnet program három kulcstevékenységet támogat. Ezek közül az első kulcstevékenység Oktatás, kutatás és reflexió támogatása az európai integráció vonatkozásában a felsőoktatási intézmények szintjén világszerte, mely által olyan többoldalú projekteket támogat, melyek célja, hogy többoldalú kutatócsoportokat hozzanak létre az európai integráció területén. A második kulcstevékenység támogatást nyújt az Európa Tanulmányok Szakkollégiumának (bruges-i és natolini campus), az Európai Egyetemi Intézetnek (Firenze), az Európai Közigazgatási Intézetnek (Maastricht), az Európai Jogi Akadémia (Trier), a Különleges Nevelési Igényűek Oktatásának Fejlesztését Támogató Európai Ügynökségnek (Odense), az Európai Szakképzés Nemzetközi Központjának CIFE (Nizza) működési és igazgatási költségeire. A harmadik kulcstevékenysége során támogatást nyújt olyan intézmények és szövetségek működésének segítésére, amelyek az egész életen át tartó tanulás programja keretébe tartozó területeken tevékenykednek. 24 A program alapítása óta 68 országban 760 felsőoktatási intézményt támogatott, amelyek évente összesen diáknak kínálják kurzusaikat az európai integrációs folyamatról. 24 Tempus Közalapítvány: Jean Monnet letöltés ideje: :57 24