A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL. Bevezetés. BÁRDOS ZOLTÁN mk. alezredes

Átírás

1 A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL BÁRDOS ZOLTÁN mk. alezredes A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL A mai modern társadalmak megfelelő működésének egyik legalapvetőbb feltétele, a megbízható villamosenergia-ellátás. Ez a komplex összekapcsolt ellátó rendszer, a maga összetettségével magában hordozza a meghibásodások lehetőségét, melyre az elmúlt években számos példa akadt a világon. Az állam, a gazdaság szereplői, valamint a lakosság részéről jogos igény, hogy az ellátás a lehető legtovább, a legnagyobb biztonsággal biztosított legyen. Az ellátás folyamatos biztosításához szükségesek azok a keret jogszabályok, melyek megteremtik a villamos rendszer megbízható működésének feltételeit. Reliable electicity supply is one of the most essential buttress of modern societies. This complex and combined supply system has its own risks of failures as we could experience it worldwide in the past years. The safe and continuous supply is a legal claim of the state, the economy and the whole population. Appropriate laws are required to ensure the reliable functioning of this supply system. Bevezetés Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik tudatossá, ha ez a minden nap magától értetődő módon rendelkezésre álló energia valamilyen oknál fogva rövidebb-hosszabb időre megszűnik. Az energiabiztonság és ezen belül a villamosenergia-ellátás biztonsága mára az egyik legfontosabb globális biztonsági problémává vált, mely az Európai Unióban is jelentős hangsúlyt kap. A folyamatos, biztonságos ellátás biztosításának alapfeltétele a villamosenergia-rendszer megbízható működése, melynek célja az, hogy a villamos rendszer mindenkor képes legyen kielégíteni a fogyasztói igényeket (megfelelőség), valamint a váratlan meghibásodások, zavarok kezelhetőek legyenek (biztonság). [3] 77

2 VÉDELMI ELEKTRONIKA Cikkemben a villamosenergia-ellátás mindenkori folyamatos és biztonságos biztosításának szükségességével és összetettségével kívánok foglalkozni, különös tekintettel a katasztrófavédelmi szempontok figyelembevételével. Elsősorban a magyarországi viszonyokat vizsgálom, ezen belül is a évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (továbbiakban:vet) és a 285/2007. (X.29.) Korm. rendeletben, a villamosenergiaellátás zavarainak megakadályozására meghatározott intézkedéseket. Kitérek még a 2080/2008. (VI.30.) Korm. határozat 1. sz. mellékleteként kiadott Zöld könyv a Kritikus Infrastruktúrák Védelmére vonatkozó nemzeti programról -ban foglaltakra. 78 A villamosenergia-ellátás jelentősége A villamos energia speciális áru, mivel számottevő tárolása nem lehetséges, a termelés és fogyasztás egyensúlyát pillanatról-pillanatra fenn kell tartani. A fejlett civilizált társadalmak létszükséglete a folyamatos, mindenki számára elérhető villamosenergia-ellátás. Az egyensúly fenntartása gondos tervezést, folyamatos felügyeletet és beavatkozást igényel. Európában ezt a tevékenységet az európai rendszerirányítókból álló szövetség, az UCTE (Union for the Coordination of Transmission of Electric) végzi. A magyar villamosenergia-rendszer szintén szerves része ennek az összekapcsolt hálózatnak, mely a rendszerirányítás terheinek megosztásán, illetve a piaci lehetőségek bővülésén túl kötelezettségeket is ró hazánkra. A villamosenergia-hálózatok minden időpillanatban való rendelkezésre állásának fontosságára az UCTE rendszer összetettségére, valamint a megbízhatóság és biztonság szerepére az alábbi esetben bekövetkezett rendszerzavar példáján keresztül kívánok rámutatni. Az elmúlt évek egyik jelentős üzemzavara, melynek következtében időlegesen közel 15 millió európai háztartás villamosenergia-ellátása szűnt meg november 4-én 22:10 körül az észak német átviteli hálózaton keletkezett és a normál üzem kettő óra múlva állt helyre. Az érintett rendszerirányítók azonnali UCTE biztonsági előírásokon alapuló intézkedései megakadályozták az európai méretű áramszünet kialakulását. A bekövetkezett esemény kivizsgálására létrehozott UCTE bizottság több megállapítást és javaslatot tett, a hasonló esetek elkerülésére, [3] melyeket itt nem kívánok részletezni.

3 A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL Az UCTE villamosenergia-rendszer a legnagyobb összekapcsolt rendszer Európában és több mint 50 éve létezik 24 országban 450 millió fogyasztót lát el. A rendszerirányítás szervezete decentralizált és többszintű. Általában egy ország vagy egy villamosenergia-ipari társaság területe képez egy szabályozási területet. [3] Magyarország is egy önálló rendszerirányítási területet képez, melyen belül a Magyar Villamosenergiaipari Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) végzi a rendszerirányítást. Az elmúlt egy-két évtizedben az európai átviteli-hálózat működtetésének körülményei sokat változtak. A villamosenergia-piaci kereskedelem révén a határkeresztező szállítások mennyisége és távolsága megnőtt; továbbá, a pontosan előre nem jelezhető, időszakosan működő villamos energiatermelés (szélerőmű, kiserőművek) gyors térhódítása figyelhető meg. Ezek az Európát átszelő, egyre növekvő nagyságú áramlásokat idéznek elő, melyeket a rendszer kezdeti tervezésénél nem vettek figyelembe. A megváltozott körülmények miatt a rendszert a biztonsági határokhoz közel üzemeltetik, ami miatt a napi hálózatüzemeltetés sokkal kihívóbb feladattá vált. [3] Az előzőekből is jól látható, hogy egyszerű hálózati rendszerirányítási koordináció nem megfelelőségéből is milyen komoly hálózati egyensúlymegbomlás keletkezett november 4-én 22:10-kor, illetve a mai összetett és minden részletében végsőkig kiélezett UCTE rendszer menyire sérülékeny lehet. A hazai ellátás biztosításának jogszabályi alapjai Hazánkban a villamosenergia-ellátás zavarával, az arra való felkészüléssel és az adandó válaszokkal a legfelsőbb jogszabályi szinten a VET valamint a 285/2007. (X.29.) Korm. rendelet a Villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről (a továbbiakban: rendelet) foglalkozik. Ezek a jogszabályok adják meg azon kereteket, melyek között a villamosenergia-hálózat nagymértékű sérülése, zavara esetén is biztosítani lehet a prioritási elveket figyelembe véve a szükséges minimális ellátást. A VET ában a villamosenergia-rendszer jelentős zavarát, a ában pedig a villamosenergia-ellátási válsághelyzeteket definiálja, illetve válsághelyzet esetén meghatározza a kormány feladatát. 79

4 VÉDELMI ELEKTRONIKA A rendelet 3. (1) bekezdése jogszabályi szinten szabályozza, hogy az átviteli rendszerirányító feladata a jelentős zavar megelőzése, illetve a következmények csökkentése és rögzíti, hogy válsághelyzet veszélye esetén is ő a védekezés irányítója. A válsághelyzet kialakulásakor a kormány feladata a védekezés irányítása. [2] A rendelet meghatározza az alapvető és létfontosságú fogyasztók körét és bevezeti a Rotációs Kikapcsolási Rend (RKR) fogalmát. Ezen fogalmak tisztázása mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egy adott krízishelyzetben az alapvető, ezen belül a létfontosságú fogyasztók ellátása lehetőség szerint a legtovább biztosított legyen. A rendelet ai a Krízis Munkabizottság felállítását és összetételét, valamint a Krízisterv készítését és felépítését tartalmazzák. Az RKR összeállítását az átviteli rendszerirányító a hálózati engedélyesekkel együttműködve végzi, melyhez a gazdálkodóktól, költségvetési szervek felhasználóitól adatokat kérhet. Az alapvető és létfontosságú felhasználókat az RKR nem érintheti, a feladatuk ellátásának mértékéig. A fogyasztók alapvető és létfontosságú felhasználóként való besorolására az elosztó-és átviteli rendszerirányító tesz javaslatot, de az illetékes megyei (fővárosi) Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalból is megteheti, valamint a felhasználó kezdeményezésére is történhet. [2] Alapvető és létfontosságú felhasználóként történő besorolást a katasztrófavédelmi igazgatóság közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg, a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság és az illetékes megyei védelmi bizottság véleményének kikérése mellett. A rendelet meghatározza a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye és a válsághelyzet fogalmát. Ezen esetekben már a rendszerhasználók felé a rendszerirányító valamint az elosztó elrendelhet kikapcsolásokat, illetve ha a jelentős zavar a hat órát meghaladja, akkor az RKR t köteles alkalmazni a társadalmi kár minimalizálása érdekében. A rendszerirányító határozza meg az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot a teljesítmény egyensúly biztosítása érdekében, a szükséges kiés visszakapcsolásokat a hálózati engedélyesek végzik el. [2] Az előzőekből látható, hogy hazánkban a jogszabályok elég jól körülhatárolják ki miért felelős a villamosenergia-hálózat folyamatos rendelkezésre állását biztosító rendszer működésében. Ezen túlmenően, a hálózati engedélyesek és felhasználók számára is meghatározza az alapvető működési szabályokat krízis helyzet esetén az RKR alkalmazásán keresztül. 80

5 A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL A villamosenergia-ellátás, mint a kritikus infrastruktúra része Ez év júniusában kiadásra került a 2080/2008. (VI.30.) Korm. határozat (továbbiakban: határozat) a kritikus infrastruktúra védelem Nemzeti Programjáról. A határozat mellékleteként megjelent a Zöld Könyv melynek 3.3 fejezetében kerülnek meghatározásra a kritikus infrastruktúra szektorok. A szektorokon belül megnevezésre kerülnek ágazatok és alágazatok, ebben a felsorolásban az Energia ágazat egyik alágazataként a villamosenergia-termelés, átvitel és rendszerirányítás, elosztás [4] szerepel. Az egyes ágazatok és alágazatok között fontossági sorrendet nem lehet és nem is szükséges tenni, hiszen a társadalom szempontjából bármelyik zavara adott esetben súlyos gondokat okozhat. Azt azonban mindenképpen szükséges elmondani, hogy az energia ellátás biztonsága kiemelten fontos jelentőséggel bír több más ágazat és alágazat szempontjából is. A kritikus infrastruktúrák védelmének, jogszabályi kereteinek a kialakítása a Zöld könyv -ben [4] megfogalmazott elvek és elvárások alapján az elkövetkező időszak feladata. A cél mindenképpen az, hogy minél alacsonyabb szintre csökkenjen, minden olyan negatív tényező mely az infrastruktúrák kiesését eredményezheti. A rendszerek megbízható működésének biztosítása érdekben, a potenciális kockázatok beazonosításához, a csökkentésükhöz szükséges tevékenységek megtervezése és kivitelezése közös társadalmi érdek, melyben megvan az állam, és a gazdálkodó szervek feladata egyaránt. [4] Amennyiben a kritikus infrastruktúra védelem területén felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat sikerül egy egységes rendszert kialakítani a nemzeti kritikus infrastruktúra védelemben részt vevők számára, akkor a gazdaság és társadalom működőképességéhez szükséges létfontosságú infrastruktúrák rendelkezésre állása megbízhatóbbá válik. [4] Összegzés Az európai és ezen belül a hazai villamosenergia-ellátó rendszer összetettsége magában hordoz egy bizonyos fokú kockázatot, melynek csök- 81

6 VÉDELMI ELEKTRONIKA kentésére és az ellátás biztonságának a fontosságára kívántam rámutatni. A krízisek megelőzésének, felszámolásának lehetőségeit a hazai jogszabályok vizsgálatán keresztül mutattam be, melyek alapvetően megfelelően szabályozzák a feladat és felelősségi köröket. Az átviteli rendszerirányító jogosultságai megfelelőek a jelentős zavar és a válsághelyzet veszélye esetén a beavatkozásokhoz. A válsághelyzet kezeléséhez a kormány a kidolgozott Krízistervben foglaltak szerint jár el. Ismertettem a katasztrófavédelmi igazgatóságok feladatát az alapvető és létfontosságú fogyasztók kijelölésében. A kritikus infrastruktúrák védelmének része, a villamosenergia-ellátó rendszer is, melyek hazai védelmének jogi szabályozását a Zöld Könyv kiadásával készítették elő és a törvényi szintű szabályozás az elkövetkező időszakban várható. 82

7 A VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGÁRÓL Felhasznált irodalom [1] évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról [2] 285/2007. (X.29.) Korm. rendelet a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről [3] Az európai összekapcsolt villamosenergia-rendszer november 4-i üzemzavarának áttekintő értékelése Körmendi Krisztina Prof. Dr. Solymosi József HADMÉRNÖK III. évf. 3. szám szeptember [4] 2080/2008. (VI.30.) Korm. határozat a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról 83

8 84 VÉDELMI ELEKTRONIKA