Értelmező rendelkezések

Átírás

1 Kerepes község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (III. 25.) rendelete az állattartásról, az állatok védelméről és kíméletéről egységes szerkezetben az azt módosító 5/2005.(II.24.), 23/2005.(X.27.), 29/2008.(X.9.) és a 7/2011. (III. 11.) rendeletekkel Kerepes község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV tv. 16. (1) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. 1. Értelmező rendelkezések a) állattartó: az állat tulajdonosa, illetve az, aki az állatot, vagy az állatállományt gondozza, kezeli b) állattartás: az a tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (PL. hús, tej, tojás, gyapjú stb.) azok tenyésztésére, munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítése, vagy feldolgozás céljából legfeljebb évente két alkalommal és legfeljebb 6 darab vásárolt, vagy beszállított állat, legfeljebb tíz napig történő átmeneti tartása. c) ingatlan tulajdonos: az a személy, vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan nyilvántartási jegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. E rendelet alkalmazásában tulajdonosnak kell tekinteni továbbá a bérlőt, kezelőt, használót is. d) telekszomszédoknak minősülnek az ingatlanhoz kapcsolódó sarokszomszédok is e) nagy állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér f) közepes testű állat: sertés, juh, kecske, g) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény h) haszonállat: az e rendelet 1 e-h pontjai alatti állatok, továbbá minden olyan faj, melyet haszonszerzés céljából tartanak i) kedvtelésből tartott állat: kutya, macska, díszállatok k) őrző-védő eb: szolgálati idejében őrzés védelmet hivatásszerűen folytató szervezet tulajdonában lévő eb 2. Az állattartásról, az állatok védelméről és kíméletéről (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát (zaj, bűz, rágcsálók elterjedése, járványok megelőzése, stb.) biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, továbbá ismerteti az állatokkal szembeni humánus magatartás törvényes és helyi előírásait. (2) E rendelet állattartásra vonatkozó fejezetének hatálya nem terjed ki az egészségügyi és állategészségügyi szerveknél, valamint a fegyveres erőknél és rendészeti szerveknél folytatott állattartásra, azonban ezen szervek is kötelesek az alapvető egészségügyi feltételeknek megfelelően tartani állataikat. (3) Az állatvédelem szabályai betartandók a vadonélő és ha ezen rendelet, vagy más jogszabály másként nem rendeli a kóbor állatokkal szemben is. Minden állatra vonatkozóan tilos az állatviadal, az uszítás, a kínzás, indokolatlanul életének kioltása. 1

2 3. Az állattartás általános szabályai (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet, a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. Az építmények megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 4. Eljárási szabályok (1) Az állattartási szabályok betartásával kapcsolatos bejelentések, panaszok elbírálására kivéve az építésügyi hatósági jogkörbe, illetve a jogszabály alapján jegyzői hatáskörbe tartozó ügyeket a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult. (2) 1 A döntéssel kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tatásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai védelmi és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (3) Nagy állatok tartása esetén köteles olyan építményt létesíteni (karám, kifutó, istálló) mely biztosítja az állat mozgásigényének megfelelő kielégítését. (4) Tilos az állattartó által megunt, vagy egyéb ok miatt nem tarható állatot szabadon engedni, elhagyni. (5) Ha az állattartó az állatot nem kívánja tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. amennyiben az állat elhelyezéséről gondoskodni nem tud, úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítése ellenében az állat elszállításáról az önkormányzat által megbízott személy gondoskodik. (6) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattatással senkinek sérelmet ne okozhasson. Bármely állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, épületek teraszát, ablakpárkányát ne szennyezze. Az esetleges szennyeződést a szennyezett ingatlan, épület, vagy más tárgy tulajdonosának felszólítására az állat tulajdonosa illetőleg a felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani, megtisztítani. 1 Módosított a 23/2005. (X. 27.) rendelet 3. (1) bekezdése, hatályos november 1-től. 2

3 6. Az állatok tartása és elhelyezése, az állattartás mértéke (1) A nevelési-, oktatási-, egészségügyi-, létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem és vendéglátó egység területén és az ingatlan határától számított 50 méteres körzeten belül, valamint a társasházi lakóépületekben és azok telkén függetlenül az ingatlan méretétől tilos haszonállatot tartani, kutya legfeljebb 2 db, macska legfeljebb 2 db tartható. (2) A Wéber Ede utca Szondi utca Előd utca Béke utca által határolt területen található ingatlanokon épületen kívül legfeljebb kettő kutya, legfeljebb kettő macska tartható, más állatot tartani tilos. Ugyanezen szabály vonatkozik az újonnan sor-, vagy ikerházas beépítéssel beépült ingatlanokra is. (3) Üdülőterületen, védett természeti területen haszonállat nem tartható. (4) Az állattartás mértéke (darabszáma) illetve egyes szabályai a 6. (1), (2), (3) bekezdésében nem érintett területeken, az állattartó által használt ingatlan mérete alapján kerül meghatározásra (5) A 700 m 2 t meg nem haladó ingatlanok, illetve társasházak esetében legfeljebb kettő kutya, illetve kettő macska tartható. (6) A 700 m 2 t meghaladó, azonban 1000 m 2 nél nem nagyobb ingatlanokon nagy állat (1. e pontja) nem tartható, közepes testű állat (1. f. pont) kettő darab, engedéllyel legfeljebb négy darab tartható. (7) A község belterületén 1000 m 2 t meghaladó méretű ingatlanokon nagyállat, illetve közepes testű állat legfeljebb négy darab tartható, azonban a tartás megkezdése előtt a polgármesternek azt be kell jelenteni, melyhez csatolni kell a telekszomszédok hozzájárulását is. (8) A szabályozott darabszám fölötti állattartást a polgármester engedélyezheti (legfeljebb 3 évre). Az engedélykérelemhez mellékelni kell az állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását, valamint a telekszomszédok beleegyező nyilatkozatát. Az engedély csak a feltételek együttes fennállása esetén adható ki, vagy hosszabbítható meg. A lejárat előtt 30 nappal az engedély meghosszabbítása kérhető, melyhez ismételten be kell szerezni az állategészségügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását, valamint a szomszédok beleegyező nyilatkozatát. Ezek hiányában az engedélyt vissza kell vonni, illetve nem hosszabbítható meg. (9) Belterületen prémes állat (1. h pont) nem tartható, illetve nem tenyészthető. (10) Külterületen a kertes övezet, illetve a belterület határától számított 150 méteres sáv kivételével a vonatkozó jogszabályok és e rendelet előírásainak betartása mellett valamennyi haszonállat és más állat létszámkorlátozás nélkül tartható. (11) Külterületi üdülőövezetben közepes testű állat legfeljebb 2 2 darab tartható, a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint a belterületre vonatkozó építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett. 7. (1) Az állatok tartós elhelyezésére szolgáló építményt könnyen tisztítható, hézag- és szivárgásmentes, megfelelő lejtésű, csúszásmentes szilárd padozattal, valamint hézagmentesen fedéllel kell megépíteni, illetve zárt trágyagyűjtővel kell ellátni. Az építményt építésügyi hatósági (Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztály) engedély birtokában lehet kivitelezni és használatba venni. Hígtrágya közcsatornába vezetése tilos. 3

4 Külterületen a trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 150 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, vagy szalmával és fóliával lefedve kell tárolni. (2) Az ingatlan állattartásra szolgáló részét el kell keríteni, s amennyiben 10 állatnál többet tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára lekerített udvar nem érintkezhet közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább két méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel, illetve élő növényzettel kell beültetni. Nagy állatok esetében állatonként legalább 15 m2 biztosítása szükséges az elhelyezésükre szolgáló területen. Közepes állatok (különösen sertés) esetében építményen belül állatonként legalább 3 m 2, míg a szabadtéri mozgásra szolgáló helyen legalább 5m 2 biztosítása szükséges. (3) Az istállót, ólat, ketrecet, illetve egyéb, állatok tartására szolgáló építményt naponta takarítani és fertőtleníteni kell, s szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. Az állatokat legalább kétnaponta le kell tisztítani. (4) A beteg, vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani. (5) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. a keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba (legalább 4 méter magasra) kell terelni. 8. Az eb-tartás speciális szabályai (1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles a jegyzőnek 30 napon belül bejelenteni, ha az állat: a/ a három hónapos kort elérte, b/ elhullott, vagy elveszett, c/ tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, d/ új tulajdonoshoz került. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terjed ki a rendvédelmi szervek által tartott ebekre. (3) Közterületen, közös használatú udvaron, vagy más, bárki által igénybe vehető egyéb területen az ebet pórázon és ölebek kivételével szájkosárral kell vezetni. (4) Az ebet sétáltatni csak olyan közterületen lehet, ahol ezt tábla, vagy helyi rendelet nem tiltja. (5) Amennyiben az eb a közterületet beszennyezi, tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles azt a közterületről eltávolítani. (6) Nem szabad az ebet beengedni, bevinni, illetve megtűrni: a/ élelmiszert árusító helyiségbe, piac területére, élelmiszer feldolgozó üzembe, b/ oktatási, egészségügyi, művelődési intézmények területére, c/ ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmények épületébe d/ játszótérre (7) Fenti tilalmak nem terjednek ki a vakvezető, a rendőrségi és az őrző-védő ebekre (8) Az ebet a nap minden szakában a kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles tulajdonosa illetve az eb felügyeletével megbízott személy tartani. (9) Az ingatlan bejáratán harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát (pl.: harapós kutya) kell szembetűnően elhelyezni. 4

5 9. (1) Belterületen lévő, egyedi beépítésű lakótelken 3 hónaposnál idősebb kutyából 2 darab, valamint szaporulata (három hónapos korig) tartható. (2) Többlakásos épület lakásaiban az eb-tartó közvetlen szomszédai (ugyanazon emeleten lakók, illetve a felső és alsó szomszédok) többségének (75 %-ának) írásbeli hozzájárulásával lehet kutyát tartani. A hozzájárulást kutyánként kell beszerezni. A hozzájárulás hiányában, vagy annak visszavonását követő 30 napon túl az eb-tartás tilos. (3) Az egészségügyi okból igazoltan rászorulóknak vezető- és jelzőkutyái tartásához e hozzájáruló nyilatkozatot nem kell beszerezni. 10. (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb, tartási helyét (ingatlan) ne hagyhassa el. (2) Amennyiben az állattartó az ebet kennelben tartja, annak minimális nagysága 2x2 méter. A kennel közvetlenül a szomszéd kerítésére nem építhető, minimum a kerítéstől számított 1 méter távolságot be kell tartani, s a kerítés mentén az építési szabályok által előírt telepítési távolságok betartásával növényzetet kell telepíteni. (3) Amennyiben az állattartó kutyáját megkötve tartja, a mozgástér biztosítása érdekében minimum 4 méter huzalhoz csatlakozó legalább 2 méteres lánccal kell az ebet kikötni. (4) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását, valamint a kerítés résein történő ki,- illetve átharapását megakadályozza. (5) A szabadban tartott eb számára minden esetben a méretének megfelelő ólat kell építeni. 11. (1) Kerepes belterületén ebtenyészetet létesíteni és fenntartani nem lehet. (2) Külterületen az ebtenyészet létesítését megelőzően engedélyezést kell kérni. Az engedélyt a polgármester adja ki legfeljebb 5 évre. Az engedélykérelem mellé csatolni kell a területileg illetékes ÁNTSZ, valamint az ebtenyésztő egyesület hozzájárulását. (3) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha annak működése jogszabályi előírásokba ütközik, vagy veszélyezteti más testi épségét, illetve egészségét, anyagi kárt okoz, vagy egyébként zavarja a környezet nyugalmát. (4) 2 A megszüntetés elrendelése is határozattal történik, mely a Ket. szabályainak alkalmazásával kikényszeríthető. (5) E rendelet hatályba lépésekor már meglévő belterületi ebtenyészet felszámolására április 01-ig kötelesek a tulajdonosok, illetve üzemeltetők. 12. Gazdátlan és kóbor ebek esetén követendő eljárás (1) A közterületen kóborló ebek befogásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (2) A befogott állatokat 8 napig felügyelet mellett kell tartani és a befogás tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, valamint a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 2 Módosított a 23/2005. (X. 27.) rendelet 3. (2) bekezdése, hatályos november 1-től. 5

6 (3) Amennyiben a befogott eb gazdája a felügyeleti idő alatt jelentkezik, úgy napi 500,-Ft-os költség, az esetleg felmerült egyéb költség (pl.: állatorvosi kezelési és kiszállási díj), valamint a befogás költségének (1.500,-Ft) megtérítése esetén részére a kutyát vissza kell adni. (4) Amennyiben a felügyeleti idő alatt a kutya gazdája, vagy más befogadó nem jelentkezik, úgy azt a polgármesteri hivatal értékesíti, elszállíttatja, vagy az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével elaltattatja. (5) A befogással, valamint a befogott ebek tartásával, és elszállításával kapcsolatosan követendő szabályokat külön jegyzői utasítás tartalmazza. 13. Vegyes szabályok (1) Kerepes község belterületén méhtenyészetet létesíteni nem lehet, az külterületen, a belterület határától számított 200 méter távolság betartása mellett, korlátozás nélkül gyakorolható. (2) A meglévő méhtenyészetet a rendelet hatályba lépésétől számított 2 éven belül, április 1. napjáig fel kell számolni. (3) A méhek tartásával kapcsolatban mindenki köteles a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletben foglaltakat betartani. (4) Az ezen -ban foglalt engedélyhez kötött darabszámú állattartást, illetve tevékenységet a polgármester engedélyezi legfeljebb 3 évre, az engedélykérelem mellé csatolni kell a telekszomszédok beleegyező nyilatkozatát, valamint a területileg illetékes állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását is. A lejárat előtt 30 nappal az engedély meghosszabbítása kérhető, melyhez ismételten mellékelni kell a telekszomszédok, valamint az állategészségügyi hatóság hozzájárulását. Ennek hiányában az engedély nem hosszabbítható meg. (5) Az állati hullaemésztő (dögkút) helyéről a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájáról és az ügyfélszolgálati irodán lehet tájékoztatást kapni. (6) A község területén előadást tartó cirkusz, egyéb mutatványos az előadás megtartása előtt köteles a polgármester hivatalban bemutatni az állatok tulajdonjogát igazoló marhaleveleket, illetve a hatósági állategészségügyi igazolásokat. E nélkül az előadás nem tartható meg, illetve a közterület használati engedély nem adható ki. Az ilyen jellegű rendezvény, vagy állatkiállítás, csak a polgármesteri hivatal által megjelölt területen lehet tartani. 14. (1) Az állattartásra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén a jegyző korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást. (2) Az állatvédelmi és az állattartási szabályok megsértése esetén az állat védelme érdekében az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti. (3) Az állattartásból eredő jogvitákkal kapcsolatban a birtokvédelem szabályai szerint kell eljárni. (4) 3 Szabálysértést követ el, és háromezer forinttól ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható ha súlyosabb cselekmény nem valósul meg, vagy más jogszabály súlyosabb büntetés kiszabását nem teszi lehetővé az a személy, aki - az állat tartásáról nem tud, illetve nem akar gondoskodni, és azt szabadon engedi, vagy hosszabb időre felügyelet nélkül elengedi - a tulajdonában, felügyelete alatt lévő állat által közterületen okozott szennyeződést onnan rövid időn belül nem takarítja el 3 Módosította a 7/2011. (III. 11.) önkormányzati rendelet 2. -a, hatályos március 11-től. 6

7 - a 6. -ban, a 9. -ban, valamint a 13. -ban foglalt darabszámokat nem tartja be - engedélyhez kötött darabszámú állattartást, illetve tevékenységet engedély nélkül, vagy az engedélyen túlmenően végzi - a 7. (1) (2) (5) bekezdéseiben foglaltakat megszegi - a kutyát közterületen, közös használatú udvaron, vagy más, bárki által igénybe vehető egyéb területen póráz és szájkosár nélkül vezeti - bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart, bekerített ingatlanon nem tartja be a 10. kerítés kialakítására vonatkozó előírásait - belterületen ebtenyészetet létesít, tart fenn, külterületen engedély nélkül ebtenyészetet létesít, illetve tart fenn (5) 45 A (4) bekezdésben meghatározott szabálysértések közül a következők miatt a közterületfelügyelő helyszíni bírságot szabhat ki, melynek összege 3.000,-Ft-tól ,-Ft-ig terjed: - az állat tartásáról nem tud, illetve nem akar gondoskodni, és azt szabadon engedi, vagy hosszabb időre felügyelet nélkül elengedi, - a tulajdonában, felügyelete alatt lévő állat által közterületen okozott szennyeződést onnan rövid időn belül nem takarítja el, - a kutyát közterületen póráz és szájkosár nélkül vezeti, - bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart. 15. Átmeneti és záró rendelkezések E rendelet április 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 9/2002. (IV. 25.) Kt. számú rendelet az állattartásról, az állatok védelméről és kíméletéről. E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Bók Károly polgármester Czeczéné dr. Szirmai Gabriella jegyző Kihirdetve: április 1... Czeczéné dr. Szirmai Gabriella jegyző Záradék: Egységes szerkezetbe foglalva július 1. napján Kerepes, július 1. Oláh János jegyző 4 Módosította az 5/2005. (II. 24.) rendelet 3. -a, hatályos március 1-től. 5 Módosította a 29/2008. (X. 9.) rendelet 1. (3) bekezdése, hatályos október 9-től. 7