E L İ T E R J E S Z T É S

Átírás

1 AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 75. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról (t e r v e z e t) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012.április 5-i ÜLÉSÉRE ELİTERJESZTİ: Horváth István polgármester AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: ELİADÓ: Szücsné Smolek Erika kodifikátor Kovács Lászlóné adó osztályvezetı Horváth István polgármester KEZELÉSI MEGJEGYZÉS: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Dr. Horváth Kálmán tanácsnok EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság HATÁROZAT SZÁMA: /2012. ( ) GPB határozat TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: Terjedelem: oldal

2 Tisztelt Közgyőlés! M i n ı s í t e t t s z ó t ö b b s é g! Az önkormányzatok törvényben biztosított jogköre és lehetısége, hogy a feladataik ellátáshoz szükséges pénzügyi forrásaik egy részét helyi adók kivetésével és beszedésével teremtsék meg. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának feladatellátását az állami támogatások, az átengedett központi adók, valamint a saját bevételek biztosítják. A források összetétele az ország költségvetésének és az Országgyőlés politikai akaratának függvénye. A helyi adókból származó bevételek az önkormányzat saját bevételét növelik, jelenleg ezt állami elvonás nem terheli. A napjainkat jellemzı gazdasági, pénzügyi válság hatása elıl Magyarország sem térhet ki. Az államháztartására ható következmények, és az ezek ellensúlyozására tett erıfeszítések napjainkban meghatározó jelentıséggel bírnak. A nehézségek egyik rendkívül negatív hozadéka a finanszírozási válság, mely az önkormányzatokat fokozottabban terheli. Az Önkormányzatokat sújtó folyamatos forráskivonás sajnos 2012 évben is érezteti hatását év tervadatait összehasonlítottuk a évi költségvetési tervadatokkal. A normatív támogatások 87 millió forintos csökkenése mellett kezelni kell a vállalkozók kommunális adója évi megszőnésébıl adódó 30 millió forintos bevétel kiesést is évben az általános forgalmi adó 25 %-ról 27%-ra emelkedett. Már a 2008-as 20 %-ról 25%-ra történı áfa növekedés miatti többletkiadás fedezetére nagy erıfeszítéseket kellett tenni önkormányzatunknak a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében. Az újabb áfa emelés számításaink szerint további 230 millió forint többletterhet ró az önkormányzatra, melyre jelenleg költségvetésünkben nincs fedezet. Állami támogatás millióft Fizetendı ÁFA millióft év tervadatai év tervadatai Eltérés A vállalkozók kommunális adója megszőnésébıl adódó bevétel kiesés évben az önkormányzat költségvetésében már komoly nehézséget okozott, de a rendkívüli bevételbıl annak ellenértékét fedezni tudtuk évtıl azonban a vállalkozók kommunális adójának kiesése, áfa növekedésbıl adódó többlet kiadás valamint az állami normatíva csökkenése minimum 350 millió forintos költségvetési hiányt okoz a város költségvetésében, aminek jelen pillanatban bevételi fedezete nincs. Annak érdekében, hogy költségvetési egyensúlyunkat, illetve a város mőködését a jelenlegi színvonalon biztosítani tudjuk, saját bevételeink növelése illetve a kiadásaink további csökkentése szükséges. Folytatnunk kell az elmúlt évek során megvalósított takarékos gazdálkodást a város mőködıképességének fenntartása, valamint a városüzemeltetés, fenntartás költségeinek jövıbeni biztosítása Elkötelezettek vagyunk továbbá intézményeink biztonságos mőködtetése, és a városfejlesztési célkitőzések megvalósítása mellett ezt csak fegyelmezett gazdálkodással, (kiadások csökkentésével és saját bevételek növelésével) lehet megtenni.. A települési önkormányzatok által bevezethetı adók körét, mértékét, az alkalmazásuk eljárási rendjét és egyéb feltételeit a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) állapítja meg. E jogszabály meghatározza az adó alanyait, az adótárgyak körét és azokat 2

3 feltételeket, melyben az önkormányzat dönthet. Ez az önkormányzati döntés az adott adónem bevezetését, módosítását, hatályon kívül helyezését jelenti, valamint magában foglalja a Htv. keretein belül mentességek, kedvezmények biztosítását. A helyi adózási struktúrának jelenleg három fı eleme van: vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) kommunális adók (idegenforgalmi adó, magánszemélyek kommunális adója) és a helyi iparőzési adó. A szekszárdi önkormányzatnak a vállalkozók kommunális adója hatályon kívül helyezése óta a helyi adók vonatkozásában kizárólag helyi iparőzési adóból és idegenforgalmi adóból származik bevétele. Ezt növelik továbbá az adóhatóság által beszedett átengedett központi adók: gépjármőadó, talajterhelési díj, termıföld bérbeadás jövedelemadója, valamint az egyéb adók módjára behajtásra kimutatott köztartozásokból a helyszíni bírságok, szabálysértési bírságok, a közigazgatási bírság meghatározott része. (A helyszíni és szabálysértési bírság április 15. napjától megszőnik önkormányzati bevétel lenni.) adóév során a költségvetési számlára utalt adóbevételek Adónem Befolyt adó (ezer Ft-ban) Megoszlás Helyi iparőzési adó ,73% Gépjármőadó ,53% Idegenforgalmi adó ,08% Pótlék ,36% Bírság ,09% Egyéb bevételek ,13% Talajterhelési díj ,08% Összesen % Az adóbevételek megoszlása év végén HIPA Gépj.adó Idegenf.adó Pótlék Bírság Egyéb bev. TTDÍJ Forrás: évi zárási összesítı 3

4 A táblázat adataiból és a diagramból is jól látható, hogy városunkban az adóbevételek legnagyobb részét 83 %-át a helyi iparőzési adó biztosítja, ezt a gépjármőadó követi, mely azonban nem helyi adó, az átengedett központi adók körébe tartozik. Az iparőzési adó alapja és mértéke évek óta gyakorlatilag változatlan, így ebbıl az adónembıl olyan mértékő bevétel növekedéssel, mely ellensúlyozná az egyéb forráskiesést, illetve többletkiadást, nem számolhatunk. Az idegenforgalmi adó a 1,5 millió forintos összegével, még a hozzá kapott állami támogatást figyelembe véve is csekély jelentıséggel bír. Az elızetes számítások alapján az építményadó és telekadó bevezetésével körülbelül 270 millió forint bevétellel lehet számolni, mely már részben fedezetet biztosít a központi intézkedések miatti bevétel kiesésre. A fennmaradó 80 millió forint pedig szigorú és takarékos gazdálkodással, kiadásaink további csökkentésével tudjuk biztosítani. Az építmény és telekadón kívül az önkormányzatunk nem tervezi a magánszemélyek kommunális adójának bevezetését. A megyei jogú városok közül ez idáig csak Zalaegerszeg és Szekszárd városa nem alkalmazta az építmény és telekadó valamint a magánszemélyek kommunális adóját. A szomszédos települések közül Bonyhád, Tolna városban a magánszemélyek kommunális adója Ft/év/ingatlan terhet ró a lakosságra, Paks városában pedig építményadó került bevezetésre. Az építményadó bevezetését célzó további elızetes vizsgálatok során összehasonlító elemzések készültek a régió megyeszékhelyeinek adóztatási gyakorlatával. A következıkben Pécs és Kaposvár építményadó rendszere kerül összehasonlításra városunkban bevezetésre javasolt építményadó tervezettel. Mindkét városban évek óta mőködı adónem mind az iparőzési adó, mind pedig az építményadó. Pécs és Kaposvár önkormányzata illetékességi területén telekadó is bevezetésre került. Kaposváron építményadó kötelezettség nem terheli a magánszemélyeket, helyette kommunális adó fizetési kötelezettségük áll fenn. 4

5 Az egyes adómértékek összehasonlítása a vizsgált településeken az alábbi táblázatban történt. Szekszárd Lakosságot érintı adómértékek Lakóingatlan A változat: m 2 adóalap esetén 50 forint/m 2 /év m 2 adóalap esetén 6000 forint és a 120 m 2 feletti rész után 100 forint/m 2 /év m 2 adóalaptól forint és a 250 m 2 feletti rész után 200 forint/m 2 /év. Kereskedelmi és szolgáltató vállalkozásokat érintı adómértékek m 2 -ig m 2 -ig m 2 -ig Ft + az 500 m 2 feletti rész után m 2 -ig Ft + az 1500 m 2 feletti részre m 2 -tıl Ft + az 1500 m 2 feletti részre 1500 Termelı, vállalkozásokat érintı adómértékek és az egyéb kategóriába tartozók Pénzügyi, biztosító, távközlési, energiaellátó, szektor,gyorséttermek, üzemanyagtöltı állomás 200 /év 1650 /év B változat: m 2 -ig: m 2 felett: Ft a 250 m 2 feletti részre Kiemelt kereskedelmi célú m 2 -ig m 2 -tıl 1650 Garázs: 200 Pécs Kaposvár Egyéb nem lakás: 100 Lakóingatlan m 2 -ig: 200 Ft/m m 2 -ig: Ft a 81 m 2 feletti részre m 2 -tıl: Ft a 220 m 2 feletti részre Garázs: 300, teremgarázs 200 Lakások után MKA fizetési köt. van: 5700 Ft/ingatlan - történelmi belvárosban lévı vállalkozási célú építmény: a többi vállalkozási célú építmény: 1000, függetlenül a tevékenység fajtájától m 2 alatti részre m 2 feletti részre A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy szinte minden esetben alacsonyabb adómértékő a városunkban bevezetni tervezett építményadó mértéke. Az adómértékek kialakítása során elsıdleges szempont volt, hogy a város lakóira jelentıs többletterhet ne rójon az új adókötelezettség. A városban 250 m 2 alatti alapterülető 5

6 lakóingatlanok száma kb db, ami a lakásállomány mintegy 88 %. A 100 -es adómértékkel a fizetendı éves adó Ft között lesz ingatlanonként. A legnagyobb arányt (közel 50 %) kitevı m 2 -es ingatlanok esetében ez 5-8 ezer forint többletterhet ró a háztartásokra éves szinten. A 250 m 2 hasznos alapterületőnél nagyobb ingatlanok esetében az adóteher minimum Ft és az ingatlan nagyságától függıen további 200 évente. Az egyedül élı nyugdíjasok terheit pedig további 50 %-os adókedvezménnyel próbáljuk mérsékelni. A magánszemélyek szőkebb körét érinti további adóteherként a garázsok, illetve a tanyák után fizetendı adó, ami 200, illetve 100 adófizetést jelent évente. A városban mőködı vállalkozások heterogén összetételét igyekeztünk figyelembe venni az eltérı adómértékek megállapításával. Az új adónem bevezetése kevesebb terhet róna a termelı cégekre, míg jelentısebb adófizetéssel járna a pl. pénzintézetek, energiaszolgáltatók vonatkozásában. A kereskedelmi, szolgáltató célú vállalkozások között egyrészt az üzlet nagysága alapján sávosan progresszív adómérték differenciálna, másrészt a kiemelt kereskedelmi övezetben lévı nagyvállalkozások magasabb szintő adóztatásával igazságosabb adórendszer kialakítására törekedtünk. Az új adónem bevezetését elıkészítı munka során szem elıtt tartottuk, hogy a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény 17. -a kötelezıvé teszi az elızetes hatásvizsgálat végzését, mely a következı: Társadalmi hatás, gazdasági, költségvetési hatás: Az építményadó bevezetése a városban ingatlan tulajdonnal rendelkezı állampolgárokat, valamint a vállalkozói szektort egyaránt érinti. A rendelet megalkotásának fı célja a költségvetés stabilitásának biztosítása oly módon, hogy az ne rójon elviselhetetlenül nagy terhet a lakosság széles körére. A vállalkozói kör adóterhelésére a Htv. által biztosított adómaximumnál minden szektor tekintetében lényegesen alacsonyabb adómérték alkalmazásával, valamint differenciált adómérték meghatározásával voltunk figyelemmel. Környezeti, egészségi hatások: Nem releváns. Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendelet elfogadásával magában foglalva az adómentes ingatlanok körét is ezer ingatlan adóztatási feladatait kell ellátni, ezáltal az adminisztrációs terhek megnövekednek. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat az illetékességi területén helyi adókat rendelettel vezethet be. A rendeletalkotás elmaradása miatt az adó bevezetése jogalap nélküli lenne. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Az adóosztály a jelenlegi létszámmal e jelentıs többlet feladatot jogszerően, hatékonyan már nem tudja ellátni, a mintegy 25 ezer adótárgy után az adókivetési, könyvelési és a végrehajtási feladatok ellátásához a évi költségvetésben a szükséges létszámot biztosítani indokolt. Tárgyi feltétel a számítógép, az irodai elhelyezés. 6

7 Az elıterjesztés részét képezi a rendelet-tervezet szakaszaihoz kapcsolódó részletes indoklás is. A elıterjesztést a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság tárgyalja, a Jogi és Közbiztonsági Tanácsnoknak véleményezésre megküldésre került. Kérem a Tisztelt Közgyőlést, hogy az elıterjesztést tárgyalja meg, és az adómértékek tekintetében foglaljon állást valamelyik változat mellett és döntsön a rendelet-tervezet elfogadásáról. Szekszárd, április 3. Horváth István polgármester 7

8 A rendelet-tervezet 1. -ához: RÉSZLETES INDOKLÁS A helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. (1) bekezdése alapján a települési önkormányzat képviselıtestülete az illetékességi területén rendelettel helyi adókat vezethet be. A rendelet-tervezet 2. -ához: A Htv. rendelkezése alapján az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épületre, épületrészre. Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed annak rendeltetésétıl, hasznosításától függetlenül. A rendelet-tervezet 3. -ához: Az adóalanyiság tekintetében a rendelet-tervezet a Htv ban meghatározott adóalanyi kört határozza meg. Eszerint az adó alanya az, aki a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. A Htv. vonatkozó rendelkezése alapján a tulajdonosoknak lehetıségük van arra, hogy írásbeli megállapodás alapján adóalanyként egy tulajdonost jelöljenek meg. A rendelet-tervezet 4. -ához: Az adó alapja a Htv. alapján az önkormányzat döntésétıl függıen az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterülete, vagy az építmény korrigált forgalmi értéke. Az elızetes vizsgálatok alapján a m 2 -ben meghatározott adóalap az adózók számára is egyértelmőbb, ezenkívül az adóztatási feladatok ellátását is egyszerőbbé és hatékonyabbá teszi. Az adómértékek meghatározásánál alapvetı szempont volt, hogy a lakossági terhek elviselhetetlen módon ne növekedjenek. Emiatt a maximálisan meghatározható 1658 /év adómértékhez képest a magánszemélyek tulajdonában lévı, lakás céljára szolgáló ingatlanok után az A változat szerint forint/m 2 /év, a B változat szerint forint/m 2 /év. A nem lakás céljára szolgáló ingatlanok után forint/m 2 /év kerül megállapításra. A vállalkozási célú ingatlanok vonatkozásában a hasznosítás jellegétıl függıen és az építmény hasznos alapterületét alapul véve az adómérték differenciáltan került megállapításra forint/m 2 /év összegben. A rendelet-tervezet 5. -ához: A Htv. rendelkezése alapján adómentesség, adókedvezmény kizárólag a törvény 3. -ában taxatíve felsorolt kör részére biztosítható. Nem adható adókedvezmény, adómentesség a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó vonatkozásában. E korlátozást leszámítva a lakosság terheit adómentességek, illetve adókedvezmény biztosításával csökkenteni lehet. Miután a lakóingatlanok esetében a maximálisan megállapítható adómérték 6 és 12 % között van ( Ft/m2), további kedvezmény biztosítását az egyedül élı nyugdíjasok részére 50 %-os mértékben tartottunk indokoltnak. A rendelet-tervezet 6. -ához: Az adózók adókötelezettségüket adóbevallás benyújtásával teljesítik. Az adóbevallás beadásának általános határideje az adózás rendjérıl szóló törvény alapján az adókötelezettség keletkezését követı év 15. napja. A rendelet-tervezet 7. -ához: 8

9 Az Art. alapján az adózónak az adófizetési kötelezettségét adónként a megfelelı bankszámlára kell teljesíteni. A tervezet ezen szakasza erre vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. A rendelet-tervezet 8. -ához: Az értelmezı rendelkezések a rendeletben lévı fogalmak pontos meghatározását szolgálják, egyértelmősítik a jogalkotói akaratot, hogy mely épületek, épületrészek vonatkozásában alkalmazható az eltérı adómérték. A rendelet-tervezet 9. -ához: Az átmeneti és záró rendelkezések a hatályba léptetést szabályozzák. Az adónem bevezetése évében, hogy az adóalanyok számára több idı álljon rendelkezésre, célszerő a törvényi idıpontot tágítani és a bevallás benyújtásának határidejét 2012 augusztus 31..napjáig meghatározni. Eddig az idıpontig minden adózó kézhez kapja, illetve a honlapról letöltheti az adóbevallást, kitöltési nehézség esetén pedig jut ideje az adóhatóság illetékes ügyintézıitıl információ-kérésre. Ezzel összefüggésben indokolt az elsı félévi idıarányos adófizetés határidejét az általános fizetési határidıtıl eltérıen az adókötelezettséget megállapító határozat jogerıre emelkedéséhez kötni. 9

10 Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2012. (.) önkormányzati rendelete az építményadóról (t e r v e z e t) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése a helyi adókról szóló évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. pont 1. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Jogi és Közbiztonsági Tanácsnok, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzatról szóló 10/2000. (IV. 17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1. pont 5) bekezdésének 25. alpontjában meghatározott feladatkörében eljáró Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményének kikérésével - a következıket rendeli el: 1. Adókötelezettség 1. Adóköteles a helyi adókról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szabályai szerint az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) 2. Az adó alanya 2. Az adó alanya a Htv ban meghatározott adóalannyal azonos. 3. Az adó alapja Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (1) Az adó éves mértéke A változat: Az adó mértéke 4. a) bel- és külterületen, illetve zártkertben magánszemély tulajdonában lévı üzleti célt nem szolgáló lakás céljára használt építmény esetén: aa) m 2 adóalap esetén 50 forint/m 2 /év ab) m 2 adóalap esetén 6000 forint és a 120 m 2 feletti rész után 100 forint/m 2 /év ac) 251 m 2 adóalaptól forint és a 250 m 2 feletti rész után 200 forint/m 2 /év. 10

11 B változat: a) bel- és külterületen, illetve zártkertben magánszemély tulajdonában lévı üzleti célt nem szolgáló lakás céljára használt építmény vonatkozásában: aa) m 2 adóalap esetén 100 forint/m 2 /év ab) 251 m 2 adóalaptól forint és a 250 m 2 feletti rész után 200 forint/m 2 /év. b) bel- és külterületen, illetve zártkertben magánszemély tulajdonában lévı üzleti célt nem szolgáló nem lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában kivéve a gépjármő tárolót az adóalap után 100 forint/m 2 /év c) gépjármőtároló vonatkozásában az adóalap után 200 forint/m 2 /év. d) bel- és külterületen nem magánszemély tulajdonában lévı lakás céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 200 forint/m 2 / év e) bel- és külterületen, illetve zártkertben lévı pince építmény vonatkozásában az adóalap után 0 forint/m 2 / év f) kereskedelmi, illetve szolgáltatóipari célt szolgáló építmények vonatkozásában: fa) m 2 adóalap esetén 0 forint/m 2 /év fb) m 2 adóalap esetén 200 forint/m 2 /év fc) m 2 adóalap esetén forint és az 500 m 2 feletti rész után 500 forint/m 2 /év fd) m 2 adóalap esetén forint és az 1000 m 2 feletti rész után 1000 forint/m 2 /év fe) 1501 m 2 adóalaptól forint és az 1500 m 2 feletti rész után 1500 forint/m 2 /év g) kiemelt kereskedelmi övezetben lévı üzleti célt szolgáló építmények vonatkozásában: ga) m 2 adóalap esetén 0 forint/m 2 /év gb) 121 m 2 adóalaptól 1650 forint/m 2 /év h) A tényleges használati mód alapján hitelintézeti, pénzintézeti, biztosítási, I. kategóriájú pénznyerı automata üzemeltetésére szolgáló építmény, továbbá a távközlési, energiaellátó tevékenység céljára szolgáló építmény, valamint az üzemanyagtöltı állomás (benzinkút), gyorsétterem céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 1650 forint/m 2 /év. i) termelési célra szolgáló építmények vonatkozásában az adóalap után 200 /év j) szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetıleg nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 200 forint/m 2 /év k) egyéb a d) i) bekezdésbe nem tartozó üzleti célt szolgáló építmény vonatkozásában az adóalap után 200 forint/m 2 / év. (2) A g)- h) pont szerinti emelt mértékő adóztatást nem befolyásolja, hogy az ingatlannyilvántartásba a tényleges rendeltetésszerő használat bejegyzésre, vagy feltüntetésre került, az sem, hogy a rendeltetésszerő használó a tulajdonos vagy más. 5. Adókedvezmény, adómentesség (1) A Htv /A. -ban foglaltakon túl mentes az építményadó megfizetése alól: 5. 11

12 a) a magánszemély adóalany tulajdonában álló üzleti célt nem szolgáló a lakóingatlannal azonos helyrajzi számon lévı gazdasági épület. b) a társasház üzleti célt nem szolgáló közös használatú helyiségei. (2) A számított építményadóból 50 % adókedvezmény illeti meg az egyedül élı nyugdíjas magánszemélyt a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerően) is lakóhelyéül szolgáló lakás után. (3) Az adómentességre, adókedvezményre jogosult adóalany a mentességgel, kedvezménnyel kapcsolatos változásokat a változást követı év január 15. napjáig jelenti be az adóhatóságnál. (4) Az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerinti adómentesség, adókedvezmény a jogosultság megszerzését követı adóév elsı napjától érvényesíthetı. (5) Több tulajdonos esetén amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12. (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik. 6. Az adókötelezettség bevallása 6. Az adózó a változást követı adóév január 15. napjáig az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti az építményadó kötelezettség keletkezését, változását, megszőnését. 7. Az adófizetésre vonatkozó rendelkezések 7. Szekszárd Megyei Jogú Város illetékességi területén lévı adótárgyak után az építményadót az adózás rendjérıl szóló évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidıben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Építményadó számlájára ( ) kell teljesíteni. 8. Értelmezı rendelkezések 8. E rendelet alkalmazásában: 1. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó-vagy fekvıbeteg-ellátást, megelızı, illetıleg szőrıvizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentıszolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár. 2. Egyedül élı nyugdíjas: a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idı megszerzése esetén jár nyugellátásra jogosult; b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben meghatározott a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idı megszerzése esetén járó nyugellátás, vagy más törvényi felhatalmazás által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult; c) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvényben meghatározott üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történı 12

13 megrokkanás esetén szolgálati idıtıl függetlenül járó nyugellátás, vagy más törvény által ilyen címen nyújtott rehabilitációs és rokkantsági ellátásra jogosult, a lakóingatlanban életvitelszerően egyedül élı személy. 3. Gépjármőtároló: egy vagy több gépjármő elhelyezésére szolgáló helyiség, függetlenül attól, hogy a lakóingatlannal azonos helyrajzi számon található, ide értve továbbá a teremgarázst is. 4. Gyorsétterem lánc céljára használt építmény: a McDonald s, Wendy s, KFC, Taco Bell, Burger King, Pizza Hut, Subway, Don Pepe, Nordsee által vagy helyi franchise üzletfeleik útján gyorsétteremként mőködı vendéglátóipari egység. 5. Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. Törvény ) és 7.) pontjában foglalt szervezetek által végzett tevékenység. 6. Kereskedelmi célú épület, épületrész: a tényleges használati mód alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, szállásépületnek minısülı építmény, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minısülı épület, épületrész, továbbá a kereskedelmi tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész. 7. Kiemelt kereskedelmi övezet: a) Béri B.Á. utca számú ingatlanok által behatárolt terület; b) a Béri B. Á. utca számú ingatlanok által behatárolt terület; c) a Tartsay V. utca számú ingatlanok és a Tartsay V. utca 89. számú ingatlan által behatárolt terület. 8. Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv pontja alapján lakásnak minısülı ingatlan, ha azt a tulajdonos, vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minısül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerő használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült. Így különösen a garázs, a mőhely, az üzlet, a gazdasági épület, stb. Nem minısül lakás célú használatnak, ha az építmény egészének vagy egy részének hasznosítása meghatározott bevétel megszerzésére irányul, továbbá ha a magánszemély/vállalkozó az adott épülettel, épületrésszel kapcsolatban a vállalkozási tevékenysége során költséget számol el. 9. Nem lakás céljára szolgáló építmény: belterületen, külterületen, zártkertben elhelyezkedı, szerszám, vegyszer, kisgép, terménytároló céljára épült, illetıleg az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján az ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épület megjelöléssel szereplı ide értve az egy telekhatáron belül lakóépület mellett található gazdasági épületet is továbbá a gépjármő tárolására szolgáló épület, épületrész. 10. Pince: olyan lakáshoz, üdülıhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy idıszakos tárolásra illetve bor érlelésre, kezelésre alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minısül pincének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözınek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglınek, presszónak, irodának, mőteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelınek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjármőtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, mőhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hőtıháznak, gyárnak stb. minısülı vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész. 13

14 11. Termelési célra szolgáló épület, épületrész: tényleges használati mód alapján gyárnak, termék-elıállító üzemnek üzemcsarnoknak, mőhelynek minısülı épület, épületrész, az ehhez közvetlenül kapcsolódó raktárnak, tárolónak minısülı épület, épületrész, továbbá a termék-elıállító tevékenységhez szükséges adminisztratív, valamint a dolgozók munkavégzési feltételeit biztosító szociális és kiszolgáló célra használt épület, épületrész. 12. Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel,- nyereség,- jövedelemszerzés érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el. 9. Záró rendelkezések 9. Ez a rendelet én lép hatályba. 10. (1) adóévben az adóbevallás benyújtásának határideje. napja. (2) adóévben az elsı félévi adó az adókötelezettséget megállapító határozat jogerıre emelkedését követı 15 napon belül, a második félévi adó szeptember 15. napjáig esedékes. Horváth István polgármester Amreinné dr. Gál Klaudia jegyzı 14