GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE SZÁMOKBAN

Átírás

1 GYŐR-MOSON- SOPRON MEGYE SZÁMOKBAN 213

2

3 Tartalom Főbb jellemzők Népesség, népmozgalom Munkaerőpiac Egészségügy, baleset Szociális ellátás Oktatás, kultúra GDP, kutatás-fejlesztés Gazdasági szervezetek, beruházás Mezőgazdaság Ipar, építőipar Lakás Turizmus, kereskedelem, vendéglátás Környezet, infrastruktúra Győr-Moson-Sopron megye i portré Adottságok Társadalom...29 Gazdaság...32 Kiemelt értékeink Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete...39 Fertő kultúrtáj Jelmagyarázat A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad... Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat.... Nem közölhető adat. Megjegyzések A 213. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Központi Statisztikai Hivatal honlapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214

4 Megyelista Főbb jellemzők Győr-Moson-Sopron megye BP Budapest Megyeszékhely Győr BÁ Bács-Kiskun Terület, km 2 Települések száma a) BA Baranya Ebből: város a) 12 BÉ BO CS Békés Borsod- Abaúj- Zemplén Csongrád Népesség, ezer fő a) Városi népesség aránya, % a) Népsűrűség, fő/km 2 Foglalkoztatási arány, % b) Munkanélküliségi ráta, % b) 45 6, ,3 5,8 FE GY HA HE JÁ KO NÓ Fejér Győr- Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász- Nagykun- Szolnok Komárom- Esztergom Nógrád Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, forint b) Öregségi átlagnyugdíj, forint a) Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy b) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban, fő b) Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevők száma, főb) c) Egy főre jutó GDP, ezer forint d) A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában d) Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma e) , PE Pest Egy főre jutó beruházás, ezer forint d) Termőterület, ezer hektár f) SO SZ TO Somogy Szabolcs- Szatmár- Bereg Tolna Egy főre jutó ipari termelés, ezer forint b) Tízezer lakosra jutó épített lakás b) Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka, ezer b) Ezer lakosra jutó személygépkocsi e) VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfizetés b) 253 VE Veszprém Autópályák, autóutak, km b) Működtetett vasútvonalak, km d) ZA HU Zala Magyarország a) 214. január 1-jei adat. b) 213. évi adat. c) A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők adata. 2 d) 212. évi adat. e) 213. december 31-ei adat. f) 213. május 31-ei adat. Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

5 Győr-Moson-Sopron megye 1. ábra A megye települései, 214. január 1. Község Város 2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 214. január 1. % ,6 6,1 Város Városi népesség Győr-Moson-Sopron megye Város Ország Városi népesség 3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 213. január 1. Győr-Moson-Sopron megye 11, 7,4 Főbb jellemzők 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 31 % 24 % 26 % 15 % 4 % Ország 5 fő alatti fős fős fős 5 fő és afeletti 35% 2% 2% 15% 9% Központi Statisztikai Hivatal, 214 3

6 SZ PE 1. 1,7 1,8 HA 2,3 BP FE, GY HU VE BO KO BÁ, CS, TO HE, JÁ BA NÓ 3, 3,6 3,9 4,1 4,4 4,5 4,8 5, 5,4 5,7 1. Népesség, népmozgalom 1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb népmozgalmi események Megnevezés Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi Nő Összesen Ebből: megyeszékhelyen többi városban községekben A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fiatalabbak évesek évesek és idősebbek Főbb népmozgalmi adatok Élveszületés, fő Halálozás, fő Házasságkötés, eset Belföldi vándorlási különbözet, fő tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év) Nem Férfi66,81 69,48 71,95 Nő75,2 78,4 78,71 VA ZA SO BÉ 6, 6,1 6,2 7,3 1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 213 ( ) tábla Átlagéletkor (év) Nem Férfi35, 37,1 39,4 Nő38,1 4,6 43, * A 211. január 1-jei lakónépesség a 21. évi népszámlálás alapján, a 212. és 213. január 1-jei lakónépesség a 211. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat. Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

7 Győr-Moson-Sopron megye 1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai Ezer lakosra ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 213. január 1. Férfitöbblet 3 Ezer lakos 2 Férfi 1 Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet Nő Nőtöbblet Korév Ezer lakos 1. Népesség, népmozgalom Központi Statisztikai Hivatal, 214 5

8 2. 2. Munkaerőpiac BP GY KO VA PE FE, VE ZA HU TO BÁ CS BA JÁ BÉ HA HE 56,9 56,3 54,7 54,3 53,7 53,5 52,7 51,6 5,5 5,4 5,3 49,7 49, 48,8 47,9 47, tábla A éves népesség gazdasági aktivitása* Megnevezés Foglalkoztatott, ezer fő187,4 194,5 197,7 Ebből: középfokú végzettségű 131,2 131,8 138,6 diplomás36,3 4,4 4, férfi15,5 14,6 17,2 Munkanélküli, ezer fő12,5 1,8 12,2 Ebből: legalább egy éve munkát 6,6 3,3 4,3 keres a) férfi5,7 5,6 6,4 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 148,6 144,7 141,1 Ebből: szeretne dolgozni 8,2 8,5 9,6 nappali tagozatos tanuló35,9 32,3 3,4 Aktivitási arány, %57,4 58,7 59,8 Foglalkoztatási arány, %53,8 55,6 56,3 Munkanélküliségi ráta, %6,3 5,3 5,8 a) Az alacsony mintaelemszám miatt az 5, alatti értékek fenntartással kezelendők ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont nemzetgazdasági ágak szerint, 213* Győr-Moson- Sopron megye Ország % Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 2.2. ábra A éves népesség munkanélküliségi rátája* SO SZ 46,7 46,6 % BO 45, 5 6,3 1, 6,9 11,2 6,3 1,9 5,3 1,9 5,8 1, Győr-Moson-Sopron megye Ország NÓ 43,5 * A KSH munkaerő-felmérése alapján. 2. A éves népesség foglalkoztatási aránya, 213 (%) 6 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

9 Győr-Moson-Sopron megye 2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport Forint/hó Fizikai foglalkozású Szellemi foglalkozású Összesen Előző év=1, Fizikai foglalkozású18,2 11,9 14,5 Szellemi foglalkozású14,9 17,2 15,1 Összesen16,5 19, 14, ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 213* Fizikai Szellemi 61 % 39 % 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 213* 2. Munkaerőpiac % Fizikai Szellemi Összesen * Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 214 7

10 3. 3. Egészségügy, baleset TO BÉ BA NÓ CS HE FE PE BP BÁ HU, SZ HA KO JÁ SO GY VE BO VA ZA 23, 2,3 19,8 18,6 16,1 11,5 7,1 6,8 6,6 6,2 5,6 5,1 2,3 2,1 1,3 1,,7 4, 9,3 1,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 212 és 213 között (%) tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság Megnevezés Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakos, fő Egy háziorvosra jutó betegforgalom Egy házi gyermekorvosra jutó betegforgalom a) a) Tanácsadás nélkül tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés Működő kórházi ágyak száma Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma Elbocsátott betegek száma, ezer Ápolás átlagos tartama, nap Ágykihasználás, % Egynapos kórházi ellátás, ezer eset tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 212* (ezer) Megnevezés Megjelenési eset Beavatkozás Teljesített szakorvosi munkaóra Belgyógyászat Sebészet Képalkotó diagnosztika Laboratóriumi diagnosztika Fizioterápia Reumatológia Tüdőgyógyászat Fül-, orr-, gégegyógyászat Szemészet * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

11 Győr-Moson-Sopron megye 3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés Balesetek Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses Összesen Balesetet szenvedett személyek Meghalt Súlyosan megsérült Könnyen megsérült Összesen ábra A közlekedési balesetek számának alakulása % (előző év = 1,) 3. Egészségügy, baleset 2 127,6 18,1 15,1 89,2 97,6 1, Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses tábla Munkabalesetek Megnevezés Összesen Ebből: halálos csonkulásos súlyos Központi Statisztikai Hivatal, 214 9

12 BP NÓ HE BÉ ZA VA, VE TO BA, CS SO HU KO, JÁ BÁ FE GY PE BO 4. 22,7 22,3 22, 21,6 21,5 21,3 21, 2,9 2,8 2,6 2,5 2,2 2,1 19,9 19,2 19, 4. Szociális ellátás 4.1. tábla A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők, január Megnevezés Ellátottak száma, fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő Összesen Ebből: öregségi nyugdíj megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás tábla Bölcsődei ellátás, december 31. Megnevezés Működő bölcsőde Működő férőhely Kisgyermeknevelő HA 17, tábla Alap- és nappali ellátásban részesülők Megnevezés Idősek nappali ellátása Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás xxx 4.4. tábla Gyermekvédelmi szakellátásban részesülők Megnevezés Gyermekotthonban nevelt kiskorú Nevelőszülőnél nevelt kiskorú Ápolást, gondozást nyújtó intézményben nevelt kiskorú éves és idősebb gondozott Összesen SZ 15,4 4. Öregségi nyugdíjasok a népesség százalékában, 214. január 1 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

13 Győr-Moson-Sopron megye 4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január* Ezer fő Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok 4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január* Ezer forint/fő Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Működő férőhelyek száma Férőhely Fő Ellátottak száma * A nyugdíjrendszer 212. évi átalakítása miatt a 212 előtti és utáni időszak adatainak összehasonlíthatósága erősen korlátozott. Központi Statisztikai Hivatal,

14 5. 5. Oktatás, kultúra SZ BO HA tábla A köznevelési intézmények főbb adatai a nappali oktatásban, 213/214 Intézmény Feladatellátási hely Gyermek, tanuló Egy gyermekcsoportra/ osztályra Egy pedagógusra jutó gyermek, tanuló Óvoda Általános iskola Szakiskola, speciális szakiskola Gimnázium Szakközépiskola PE ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban JÁ HE KO, NÓ % (29/21 = 1) 29/21 21/ / / /214 HU, BÁ, SO FE Óvodás gyermek Szakiskolai, speciális szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló Általános iskolai tanuló Gimnáziumi tanuló GY BA, BÉ CS, TO, VE VA ZA ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* Ezer fő /21 21/ / / /214 Összes képzés Nappali képzés 11 8 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt. BP Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 213/ Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

15 Győr-Moson-Sopron megye 5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés Közművelődési intézmények Száma Rendezvények száma Látogatók száma, ezer Muzeális intézmények Száma Kiállítások száma Látogatók száma, ezer Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma Beiratkozott olvasók száma, ezer Könyvtári egységek száma, ezer Kölcsönzött könyvtári egységek száma, ezer % ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 213 Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény 5. Oktatás, kultúra 5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 213 Régészet Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet Ipar- és képzőművészet Irodalomtörténet, néprajz Egyéb 43 % 24 % 9 % 12 % 12 % Központi Statisztikai Hivatal,

16 6. BP 144,6 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása Megnevezés GDP piaci beszerzési áron, milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint Az országos átlag százalékában GY 81, 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, Győr-Moson- Sopron megye HU KO FE VA 66,5 66,1 62,5 61,3 Ország % Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások PE ZA TO CS HA 55,2 54,7 52, 5,5 49,5 % 1,5 1, ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP százalékában BÁ, VE 47,1 1, BA, HE JÁ SO BO BÉ SZ 44, 42,5 42,2 4,7 37,5 36,4,75,5,25,,72 1,,73 1,17,86 1,17,88 1,22,75 1, Győr-Moson-Sopron megye Ország NÓ 29, 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

17 Győr-Moson-Sopron megye ábra A kutató-fejlesztő helyek száma ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 212 Vállalkozási kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma Megnevezés Tényleges létszám Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, DLA-fokozattal rendelkező 45 % 5 % Számított létszám a) Ebből: kutató-fejlesztő segédszemélyzet % 6. GDP, kutatás-fejlesztés a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok. Központi Statisztikai Hivatal,

18 BP SZ CS BÁ BÉ SO HA ZA HU HE GY PE BA VA TO VE Gazdasági szervezetek, beruházás 7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. Megnevezés Társas vállalkozás Ebből: korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság betéti társaság Önálló vállalkozó Ebből: főfoglalkozású mellékfoglalkozású Vállalkozás összesen Nonprofit szervezet Költségvetési és egyéb szervezet Összesen ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 213. december 31. Mezőgazdaság Ipar Építőipar Kereskedelem Vendéglátás Ingatlanügyletek Tudományos és műszaki tevékenység Többi nemzetgazdasági ág 3 % 11 % 1 % 24 % 6 % 8 % 15 % 24 % FE, JÁ KO NÓ BO Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 213. december tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. Létszám-kategória, fő Összesen Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

19 Győr-Moson-Sopron megye 7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 212 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 1, Mezőgazdaság12,7 86,8 Ipar312,3 112,1 Kereskedelem11, 15,5 Szállítás és raktározás21,4 82,2 Információ és kommunikáció 7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 212 Ország Belföldi érdekeltségű vállalkozás Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet 4,9 86,3 Ingatlanügyletek6,8 56,9 Adminisztratív szolgáltatás4,1 65,3 Közigazgatás8,2 133,4 Győr-Moson- Sopron megye 8 1% Külföldi érdekeltségű vállalkozás Nonprofit szervezet 7. Gazdasági szervezetek, beruházás 7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 212 Épület, egyéb építmény Gép, berendezés, jármű Egyéb 4,2 % 59,2 %,6 % * A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal,

20 BÉ SO BÁ HA TO BA, CS SZ JÁ 8. 16,8 11,8 11,4 11,3 1,8 1,6 9,8 9,1 8. Mezőgazdaság 8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. Művelési ág hektár 2 = 1, Szántó ,5 Konyhakert ,2 Gyümölcsös ,2 Szőlő ,5 Gyep ,5 Mezőgazdasági terület ,9 Erdő ,5 Nádas ,8 Halastó szörös Termőterület ,1 Művelés alól kivett terület ,7 Összesen ,3 VA ZA HE VE FE KO BO, GY HU, NÓ 7,4 6,8 6,6 6,3 6,2 6,1 5,2 4, ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 213. május 31. Győr-Moson- Sopron megye Ország % PE 2,7 Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok Zöldségfélék Egyéb növények BP,2 8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 212 (%) 18 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

21 Győr-Moson-Sopron megye Ezer hektár ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 213 Kilogramm/hektár Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Győr-Moson-Sopron megye Ország 8. Mezőgazdaság 8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 213. december 1. Megnevezés Győr-Moson-Sopron megye, ezer egyed Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucernaszéna Szarvasmarha Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Sertés Juh Tyúk Az országos százalékában7, 6,3,6 4,8 Győr-Moson-Sopron megye Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Ország Központi Statisztikai Hivatal,

22 9. KO Ipar, építőipar 9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* Milliárd forint % 3 15 GY FE VA 3 28 BO 3 76 JÁ HE BÁ Termelési érték, milliárd forint * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési volumenének változása az előző évhez képest, 213* Feldolgozóipar Volumenindex, előző év = 1, 25 HU VE BP ZA Élelmiszeripar Fa-, papír- és nyomdaipar Gumi-, műanyag és építőanyag-ipar Kohászat, fémfeldolgozás PE CS TO Gép, gépi berendezés gyártása Járműipar SO HA Egyéb feldolgozóipar és javítás % BÉ SZ NÓ BA * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 213* (ezer forint) * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. 2 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

23 Győr-Moson-Sopron megye 9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 213* (%) Alkalmazásban állók részaránya Export Termelés Ágazat az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 1, 1,91,3 Ebből: élelmiszeripar 3,9 6,9 37,1 fa-, papír- és nyomdaipar1,3 3,6 91,6 gumi-, műanyag és építőanyagipar 4,8 12,1 66,6 kohászat, fémfeldolgozás2,7 7, 71,2 gép, gépi berendezés gyártása1,6 3,7 77,1 járműipar8,8 51,96,2 egyéb feldolgozóipar és javítás2,1 6,9 94,8 * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 213* Milliárd forint Épületek építése % Egyéb építmények Összesen építése Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 1, 9. Ipar, építőipar * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal,

24 1. 1. Lakás GY 21,3 PE 11, tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. Megnevezés Lakásállomány Ebből: 1 szobás szobás szobás és több szobás Száz lakásra jutó személy BP 1, ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása VA CS HU, SO 7,9 7,6 7, BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély HA BÉ FE, SZ, JÁ ZA VE BO KO BA, HE TO 6, 4,8 4,5 4,4 3,8 3,7 3,5 3,4 3, tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés Épített lakások száma Ebből: természetes személy által vállalkozás által Átlagos alapterület, m Megszűnt lakások száma NÓ 1,7 1. Tízezer lakosra jutó épített lakás, Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

25 Győr-Moson-Sopron megye 1.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint % Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb 1.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint % és több 1. Lakás m ábra Az épített lakások átlagos alapterülete Győr-Moson-Sopron megye Ország Központi Statisztikai Hivatal,

26 11. BP 45, VA 31,5 GY 28,6 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma Megnevezés Kereskedelmi szálláshelyek Egységek száma a) Férőhelyek száma a) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi Egyéb szálláshelyek Vendéglátók száma b) Férőhelyek száma b) Vendégek száma Ebből: külföldi Vendégéjszakák száma Ebből: külföldi HU ZA HA SO VE 26,7 26,3 26, 25, 24,9 a) Július 31-én. b) December 31-én ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 213 Belföldi HE, PE 23,5 73,5 % 26,5 % BÉ BA 2,1 19,5 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás Külföldi 18,3 % 3,9 % Üdülőház Kemping 3,2 % 1,1 % FE 17, 76,1 % 23,9 % TO CS BÁ, JÁ KO BO SZ NÓ 16, 15,8 15,6 14,9 14,4 13,7 13,3 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 213 (%) 24 Szálloda Többi szálláshelytípus Panzió Közösségi szállás 1,8 %, % Üdülőház,7 % Kemping 12,4 % Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

27 Győr-Moson-Sopron megye tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés a) Száma összesen Ebből: bevásárlóközpontban működő hipermarketben működő Alap terület összesen, ezer m Átlagos alapterület, m a) A 213. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása Bevásárlóközpontok Hipermarketek ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlettípusonként, 213. december 31. Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet Textil-, ruházati és lábbeliüzlet Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás Használt cikkek üzlete Iparcikk vegyesüzlet és áruház Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 26 % 26 % 17 % 13 % 8 % 3 % 4 % 3 % 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet és zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhely Összesen Központi Statisztikai Hivatal,

28 Környezet, infrastruktúra PE VA GY ZA VE BP, BÁ KO FE TO HU SO BA tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó környezetvédelmi ráfordítások* * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 212 Ország (millió forint) Megnevezés Közvetlen beruházások Integrált beruházások Összesen Szervezeten belüli, folyó ráfordítások Külső szolgáltatóknak fizetett díjak Győr-Moson- Sopron megye % Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 213 HE CS Győr-Moson- Sopron megye Ország % Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással NÓ BÉ HA SZ JÁ BO Ezer lakosra jutó személygépkocsi, ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 213 Győr-Moson- Sopron megye Ország % Állami Közösségi Magán Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

29 Győr-Moson-Sopron megye ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 213 Győr-Moson-Sopron megye Ország 5 % 48 % 2 % Nemzeti park 57% Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület 4% 4% tábla Információ, kommunikáció Megnevezés Postai szolgáltatóhelyek száma Távbeszélő fővonalak Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás Internet-előfizetések száma tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés Személygépkocsi Ebből: benzinüzeműek aránya, % Ezer lakosra jutó személygépkocsi Környezet, infrastruktúra ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 213 Autópálya, autóút Elsőrendű főút Másodrendű főút Egyéb országos közút a) 5 % 6 % 17 % 72 % a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út. Központi Statisztikai Hivatal,

30 Győr-Moson-Sopron megye i portré Adottságok Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati szegletében helyezkedik el. Északon a Duna választja el Szlovákiától, nyugatról Ausztriával határos. Délről Vas és Veszprém, keletről pedig Komárom-Esztergom megyével szomszédos. Székhelye a 129 ezer lakosú Győr. Győr-Moson-Sopron hazánk hetedik legkisebb megyéje, 428 km² területével az ország 4,5%-át fedi le. Fontos közlekedési útvonalak haladnak rajta keresztül: a Bécs felé tartó M1-es autópálya 79 km, a Pozsony irányába haladó M15-ös autóút 15 km hosszan szeli át a megyét. A kétvágányú és villamosított Bécs Budapest vasútvonal jelentős teher- és személyforgalmat bonyolít, a dunai vízi út szerepe pedig felértékelődhet a gönyűi ro-ro kikötő kiépítésével. Győrtől keletre Péren nemzetközi repülőtér üzemel, melynek további fejlesztése napjainkban is folyik. Személygépkocsival Szlovákiába két, Ausztriába tíz helyütt biztosított az átjutás, de északi szomszédunkba Lipótnál komppal is át lehet kelni. Vasúton a határ Rajkán, Hegyeshalomnál, Fertőújlaknál, Sopronnál, Ágfalvánál és Harkánál léphető át. A megye a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-középhegység földrajzi tájak találkozásánál fekszik. Felszíne túlnyomóan folyók hordalékával borított, termékeny talajú síkság, amelyen döntően szántóföldi növénytermesztés folyik. A határ mentén kiemelkedő Soproni-hegység és a megye délkeleti szegletében húzódó Sokorói-dombság vidékén jelentős a szőlőtermesztés. Legfontosabb folyói a Duna, a Rába és a Rábca, a legnagyobb állóvize a Fertő tó, amelynek 315 km²-es felületéből 75 km² található a magyar oldalon. A megye természeti öröksége gazdag, az országos jelentőségű védett területek 5,4%-a, 46 ezer hektár található itt, magában foglalva a Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Sokoró- Pannontáj Natúrparkot, valamint a Szigetközi, a Pannonhalmi és a Soproni tájvédelmi körzetet. A megye legfontosabb ásványi anyaga a helyenként több száz méter vastagságban lerakódott folyami kavics, az agyag és a gyenge fűtőértékű hansági tőzeg, valamint a mélyebb talajrétegekből kinyerhető hévíz. A megújuló energiaforrások közül a szél hasznosítására kiválóak a környezeti feltételek. A megye településhálózatát 12 város és 171 község alkotja. Győr és Sopron megyei jogú város. A településszerkezet változatos. A megye északi részén zömében kétezer főnél népesebb, a déli felén túlnyomóan apró- és törpefalvak alakultak ki. Az ezernél 28 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

31 Győr-Moson-Sopron megyei portré kisebb lélekszámú falvak a települések 55%-át alkotják, 5 ezernél többen hét helységben közülük hat város élnek. A népesség hattizede városlakó, az urbanizáltság kisebb, mint a megyékben átlagosan. A megye területe közigazgatásilag hét járásra tagozódik. Társadalom Győr-Moson-Sopronban 45 ezer fő él, mely Magyarország lakosságának 4,6%-a, ezzel a hatodik legnagyobb lélekszámú megyének számít az országban. Az ország legsűrűbben lakott területei közé tartozik egy km²-en átlagosan 17-en élnek, csak a fővárosban, Pest és Komárom-Esztergom megyében nagyobb a mutató értéke. Az országos tendenciától eltérően itt nőtt a népesség száma. (Pest megyén kívül egyedül itt volt növekedés az elmúlt mintegy másfél évtizedben). A lélekszám gyarapodása elsősorban a természetes népességfogyást ellensúlyozó kedvező vándorlási folyamatok következménye. A gyermekvállalási kedv itt is alacsony, a halálozások száma minden évben meghaladja az élveszületésekét. A természetes népességfogyás ezer lakosra vetített értéke azonban az országosnál alacsonyabb. Győr-Moson- Sopron megye a belföldi vándorlás egyik fő célterülete a határhoz való közelsége, fejlődő ipara és a kedvező munkaerő-piaci helyzete révén. A vándorlások ezer lakosra jutó száma a legmagasabb az országban, 211 óta felülmúlja még a fővárosi és a Pest megyei arányt is. A beköltözők nagy része elsősorban a fővárosból, illetve a szomszédos Komárom-Esztergom és Veszprém megyéből települt ide, s az elvándorlók legnagyobb hányada is Budapesten, illetve Veszprém megyében lelt új otthonra. 1. ábra A népesség számának alakulása a megyében a népszámlálások időpontjában Ezer fő Központi Statisztikai Hivatal,

32 A gyermekvállalási kedv mérséklődése, valamint a javuló életkörülmények hatására emelkedő várható élettartam miatt az átlagosnál fiatalabb korszerkezet ellenére kisebb lett a fiatal és egyre nagyobb az idős népesség aránya január elsején a népesség mindössze 14%-a volt 14 éves, illetve annál fiatalabb, miközben a 65 évesek és idősebbek hányada elérte a 16%-ot. Az ezredfordulón még fordított volt a helyzet. A mun kaerő-piaci szempontból aktívnak számító évesek a megye lakosságának mintegy héttizedét adják. Mindezekből adódóan az öregedési index mely az idős népesség gyer meknépességhez viszonyított arányát méri jelentősen emelkedett: 213-ban a megyében száz gyermekkorúra 114 időskorú jutott, 23-mal több, mint 21-ben. E mutató azonban a megyék területi rangsorában a hatodik legkedvezőbb, s az országos átlagnál is 5,2 százalékponttal kisebb. Az iskolázottság a munkahelyi, a társadalmi elvárások folyamatos változásának, illetve az iskolarendszer átalakulásának hatására a megyében is emelkedik, a fiatalabb korcsoportok ugyanis magasabb végzettséggel rendelkeznek, mint az idősebbek. Az utóbbi évtizedekben valamennyi végzettség tekintetében számottevő javulás következett be, elsősorban azonban a közép- és felsőfokúak száma és aránya nőtt, mivel egyre többen tanulnak tovább, s egyúttal számos oktatási forma közül választhatnak. A 211. évi népszámlálás adatai alapján a 7 éves és idősebb népesség egytizede nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, 24%-uk legmagasabb végzettsége nyolc osztály volt. A szakmai oklevelet szerzettek aránya 23%-ot tett ki, míg a lakosság majd háromtizede legfeljebb érettségivel, 14%-a felsőfokú oklevéllel rendelkezett. A kedvező folyamatokat jelzi, hogy az első két kategóriába tartozók aránya tovább csökkent, míg utóbbiaké jelentősen emelkedett (az érettségizettek és a diplomásak hányada egyaránt 5, százalékponttal) az ezredfordulóhoz képest. Győr-Moson-Sopron megye 15 éves és idősebb lakosságának 97%-a befejezte az általános iskola nyolc osztályát, a 18 éves és idősebbek majd fele legalább érettségivel, a 25 éves és idősebb népesség hatoda felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Az országoshoz hasonlóan az érettségizettek, valamint a diplomásak hányada a nők körében magasabb, mint a férfiaknál. A lakosság iskolázottsága az egyik legkedvezőbb az országban. Az érettségizettek, valamint a felsőfokúak aránya csak Budapesten, Pest és Csongrád megyében haladta meg a Győr-Moson-Sopron megyeit. 3 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

33 Győr-Moson-Sopron megyei portré A megye munkaerő-piaca területi összehasonlításban a legkedvezőbbek közé tartozik. 213-ban a éves népesség körében a foglalkoztatási arány 56,3%, a munkanélküliségi ráta 5,8% volt. Előbbi mutató egyedül a fővárosban volt magasabb, utóbbi viszont a legkedvezőbb az országban. A lakosság foglalkoztatottsága a 28-ban kialakult és hazánkba is begyűrűző gazdasági válság okozta visszaesést követően folyamatosan javul, melyhez döntő részben a járműipari kapacitásbővítések járultak hozzá. Az alkalmazásban állók száma 213-ban már elérte a válság előtti szintet, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján 214 első hónapjaiban már felül is múlta azt. Gazdasági ágazatok alapján az ipar, illetve ezen belül a járműipar a legfontosabb munkaadó a megyében. 213-ban száz alkalmazásban álló közül 42 az iparban, ezen belül 17 a járműgyártásban dolgozott. A kedvező foglalkoztatási szinthez az átlagosnál jobb kereseti viszonyok társulnak. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 213-ban 235 ezer forintos fizetése csupán a fővárosban magasabb a megyeinél. A munkaadók tevékenységének jellege alapján az átlagkeresetek között azonban jelentősek a különbségek, a gazdasági teljesítményt alapvetően befolyásoló iparban 284 ezer forintot, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban azonban mindössze 125 ezer forintot tettek ki. 1. tábla Főbb munkaerő-piaci mutatók, 213 Mutató Győr-Moson- Sopron megye Országos átlag Aktivitási arány, % 59,8 57,5 Foglalkoztatottsági ráta, % 56,3 51,6 Munkanélküliségi ráta, % 5,8 1,2 Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete, forint Ezen belül: szellemi foglalkozású fizikai foglalkozású iparban foglalkoztatott A megye munkaerő-piaci helyzete kedvező, ugyanis nem csupán a foglalkoztatottság magas a megyében, hanem a munkanélküliek száma is alacsony. 213 decemberében 6,4 ezren szerepeltek a munkaügyi központok nyilvántartásában, s 214 tavaszára számuk tovább csökkent. Központi Statisztikai Hivatal,

34 A gazdasági szereplők számára jelentős munkaerőforrást jelentenek a megye egyetemei által képzett hallgatók. Győr-Moson-Sopron három legnagyobb városában, Győrött, Mosonmagyaróváron és Sopronban folyik felsőoktatási képzés, a szakok széles palettáját kínálva. A műszaki és mérnöki tudományok mellett a jogi, a gazdasági, az egészségügyi, a mezőgazdasági, az oktatási és a zeneművészeti, valamint a hittudományi tanulmányok iránt érdeklődők választhatják az intézményeket. 212-ben felsőfokú képzésben összesen mintegy 19 ezren vettek részt a megyében, közülük közel 17 ezren alap- vagy mesterképzésben. Gazdaság A gazdasági teljesítmény és fejlettség összehasonlítására leggyakrabban használt mutató a bruttó hazai termék (GDP). E tekintetben a megye 25 kivételével több mint egy évtizede a területi rangsor élén áll, a fővárost követő második helyet foglalja el évi előzetes adatok alapján az itt megtermelt 1537 milliárd forintos GDP az országos 5,5%-át adta. Egy főre vetített értéke 3,4 millió forint volt, ami az országos átlag 122%-a. Győr-Moson- Sopron az egyetlen megye, amely hosszabb időszakra visszatekintve átlag felett teljesített. Az ipar fejlett, így a bruttó hozzáadott érték közel felét ebben a nemzetgazdasági ágban termelték meg, ami az országosnál 21 százalékponttal magasabb arány (országosan a szolgáltatások 65%-os hányadot képviseltek). A gazdaságszerkezet eltérése alapvetően a megye gazdasági potenciáljával, a járműiparral függ össze. A tercier szektor részesedése mindössze 43, a mezőgazdaságé 5,2, az építőiparé pedig 3,6%. 2. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása Ezer forint Győr-Moson-Sopron megye Ország 32 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

35 Győr-Moson-Sopron megyei portré A gazdasági fejlődés lehetőségeivel szoros összefüggésben van a kutatás-fejlesztési tevékenység. 212-ben a K+F-ráfordítások összege 11,6 milliárd forint volt a megyében, ami a GDP,75%-át jelentette. A mutató területi összehasonlításban a hetedik legmagasabb. A megyében földrajzi fekvése, infrastrukturális, valamint humán erőforrás adottságai révén magas a vállalkozásalapítási kedv, és jelentős a külfölditőke-vonzó képesség. 213 végén 7 ezer vállalkozást az országos állomány 4,1%-át regisztráltak Győr-Moson-Sopron megyei székhellyel. Az átlagoshoz hasonlóan a vállalkozások 3 7%-os arányban társas, valamint önálló formában voltak bejegyezve. 49,3 ezer önálló vállalkozás szerepelt a nyilvántartásokban, közülük legtöbben (46%) mellékfoglalkozásban vállalkoznak. A 2,7 ezer társas vállalkozás 7%-a korlátolt felelősségű társaság, a második leggyakoribb társasági forma a betéti társaság. A megyében mindössze 145 részvénytársaság és 159 szövetkezet működött. Az általános jellemzőkhöz hasonlóan a társas vállalkozások 99%-a (5 fő alatti) kis-, azon belül is döntően tíz fő alatti mikrovállalkozás. A legalább 5 munkavállalót foglalkoztató szervezetek száma 286 volt a megyében, tevékenységüknek azonban meghatározó a gazdasági szerepe. A vállalkozások többségét (61%) a szolgáltatási szektorban regisztrálták. 14%-uk az ingatlanügyletek, 11%-uk a kereskedelem, egytizedük a tudományos és műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban volt bejegyezve. A termelőágak közül a mezőgazdaságban 27, az építőiparban 6,8, az iparban pedig 5,1%-uk tevékenykedett. Kis számuk ellenére a megye gazdaságában az ipari szervezetek jelentősége kiemelkedő: a 24, legalább félezer főt foglalkoztató vállalkozás közül 21 valamely ipari ágazatban működött. Erőteljes a külföldi tőkevonzó képesség, ugyanis 212-ben 1324 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött a megyében. Tőkeállományuk 3 ezer milliárd forintot tett ki, mely túlnyomó részben a kizárólag külföldi tulajdonú szervezetek tevékenységét szolgálta. Az országban külföldi tőkével működő vállalkozások 4,7%-a, befektetéseik 17%-a Győr-Moson-Sopron megyében összpontosult. A cégek tőkeellátottsága magas, egy vállalkozásra mintegy 2,3 milliárd forint külföldi tőke jutott. A befektetések döntő hányada ipari termelési célokat szolgál. A megye gazdasági fejlettségével összefüggésben az átlagosnál magasabb a beruházási kedv. A 28. évi gazdasági válság a megyei fejlesztéseket is visszavetette, ezt követően azonban döntő Központi Statisztikai Hivatal,

36 részben a járműipari kapacitások bővítésével jelentősen megnőtt a befektetések nagysága (a fellendülés 213-ban megtorpant, hiszen több fejlesztési projekt is lezárult, ennek ellenére a beruházási teljesítmény értéke területi összehasonlításban kiemelkedő maradt). Előzetes adatok alapján 213-ban a gazdasági szervezetek 351 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely az országos befektetések egytizedét adta. Egy lakosra 782 ezer forint teljesítményérték jutott, mely mindössze 12 ezer forinttal maradt el a fővárositól. A mutató az országos átlagot 414 ezer forinttal felülmúlta, s a legkisebb Nógrád megyei értéknek 7,2-szerese. 3. ábra Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték, 213 Ezer forint országos átlag BP GY KO VA FE VE HA CS HE TO JÁ BÁ BA PE BO SZ BÉ SO ZA NÓ A fejlesztések több mint négyötöde az iparban, döntően a feldolgozóiparban realizálódott, de számottevő fejlesztéseket valósítottak meg az energiaiparban, valamint a víz- és hulladékgazdálkodásban is. További jelentősebb, 4,5%-os részarányú befektetés a szállítás és raktározás nemzetgazdasági ágra jutott. A megye kedvező mezőgazdasági feltételekkel rendelkezik. Az összes szántóterület közel ötöde kiváló termőhelyi adottságú övezetbe tartozik, ezen belül Mosonmagyaróvár és Győr környéke emelhető ki. Meghatározó jelentőségű a Soproni és a Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék is, bár a szőlőültetvények területe az országos terület mindössze 2,8%-át éri el. Erdőállománya 213- ban a földterület 19%-át fedte, hasonlóan az országos átlaghoz. A Fertő tó partján jelentős területeket, összesen 13 ezer hektárt borítanak nádasok. Az ágazat által megtermelt bruttó hozzáadott érték 212-ben közel 67 milliárd forint volt, ami az országos 6,%-át tette ki. A mezőgazdaság külfölditőke-vonzó képessége is számottevő: a külföldi érdekeltségű mezőgazdasági vállalkozások több mint 14 milliárd forint értékű külföldi tőkét jegyeztek. 34 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

37 Győr-Moson-Sopron megyei portré Győr-Moson-Sopron 348 ezer hektár termőterületének több mint héttizedén folyik mezőgazdasági tevékenység. A terület túlnyomó részét szántóként hasznosították, az itt termesztett három legfontosabb növény a búza, a kukorica és a napraforgó. Ezeken kívül még árpát, repcét és silókukoricát vetettek nagyobb területen. A napraforgó aránya a nyugat-dunántúli megyékben egyedül Győr-Moson-Sopronban múlta felül a repcéét. 213-ban a szántóföldről betakarított fontosabb növényi kultúrák hozamai a búza, az árpa és a napraforgó kivételével meghaladták az országos átlagot. A 67 ezer hektárról learatott búza termésátlaga ennek ellenére magasabb volt a évek átlagánál, a kukoricáé viszont meg sem közelítette azt. Az országos termésből az olajnövények közül a repce (9,9%) részesedése a legmagasabb, míg a silókukorica és csalamádé 8,6, az árpa 6,4, a búza 6,1%-át aratták le Győr-Moson-Sopron megyében. A szarvasmarha- és a sertéstartási kedv is számottevően csökkent az ezredfordulóhoz képest, ennek ellenére területi öszszehasonlításban a megye súlya jelentős maradt, előbbiek száma az országos állomány 7,, utóbbiaké 6,3%-át képviselte. A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhák számával Győr-Moson-Sopron vezeti a megyék rangsorát, de a sertések megfelelő mutatójával is az élen állók közé tartozik. Az országos folyamattal szemben nő a pulykatartási kedv a megyében, ugyanis az állomány ötödét itt nevelték. Győr-Moson-Sopron egyike az ország legiparosodottabb megyéinek. A 212. évi előzetes adatok alapján az iparban országos szinten megtermelt bruttó hozzáadott érték egytizedét adta. Összege meghaladta a 62 milliárd forintot, ami több mint a szolgáltató ágakban együttvéve. Teljesítményében meghatározó szerepe van a külföldi tőkének. Az iparban bejegyzett megyei szervezetek között az átlagosnál kétszer gyakrabban fordulnak elő a külföldi érdekeltségű vállalkozások. A tőke döntő részét a járműgyártásba fektették be. A megye iparszerkezetében a feldolgozóiparé a vezető szerep. Alágazatai közül a gazdaság húzóerejét képviselő gépipar aránya a legmagasabb, háttérbe szorítva olyan, korábban jelentős területeket, mint az élelmiszeripar, a textilipar vagy a kohászat, fémfeldolgozás. A gazdasági válság okozta visszaesést 21-től növekedés váltotta fel, és az ipari teljesítmény ma már meghaladja a válság előtti szintet. A megyében működő legalább 5 főt foglalkoztató ipari vállalkozások termelése 213-ban 2533 milliárd forintot tett ki, ami az országos 12%-ával egyenlő. A teljesítmény magasabb Központi Statisztikai Hivatal,

38 4. ábra Az ipari termelés megoszlása, 213* Járműgyártás Energiaipar Élelmiszeripar Textilipar Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Kohászat, fémfeldolgozás Többi feldolgozóipari ágazat (milliárd forint) * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai. az előző évinél (a növekedés mértéke felülmúlta az orszá gosat). Az egy lakosra jutó 5641 ezer forint termelési érték 2,6-szer nagyobb volt az átlagosnál és területi összehasonlításban egyedül a Komárom-Esztergom megyeinél kisebb. A megye ipari vállalkozásainak termelési szerkezete számottevően eltér az országostól. A feldolgozóipari ágak közül a gépgyártás adta az ipari termelés több mint nyolctizedét, ezen belül a járműipar a 79%-át. A termelés tekintetében még jelentősebbnek számító gumi-, műanyag- és építőanyag ipar részesedése az 5%-ot sem érte el, az élelmiszeripar pedig a húságazat kedvezőtlen helyzete miatt még ennél is szerényebb teljesítményt nyújtott. 5. ábra A termelés és értékesítés volumenindexei* % Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai. A 28. év előtti adatokkal a későbbiek összehasonlíthatósága korlátozott. A feldolgozóipari ágak döntő többségében az export a termelés mozgatórugója. Az értékesítésből származó 2555 milliárd forintos bevétel közel kilenctizede származott a kivitelből, míg 36 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213

39 Győr-Moson-Sopron megyei portré országos szinten kevesebb, mint kétharmada. Elsősorban a gépipart és ágazatait jellemzi 9%-ot is meghaladó exportarány, csak a gép, gépi berendezés gyártása rendelkezett jelentősebb belföldi piaci részesedéssel. Az országosnál egyedül az élelmiszeriparban nagyobb arányú a belső fogyasztás. A külpiaci értékesítés 85%-a járműipari termékek eladásából származott, a kisebb ipari ágazatok magas exporthányaduk ellenére együtt is a kivitel csupán néhány százalékát adták. 2% feletti hányaddal három ágazat: a gumi-, műanyag- és építőanyag ipar, az egyéb feldolgozóipar, javítás, valamint a kohászat, fémfeldolgozás rendelkezett. A belföldi értékesítés szerkezete kiegyensúlyozottabb, a járműgyártás súlya egynegyedes, az élelmiszeriparé egyötödös, de a gumi-, műanyag és építőanyag- ipar is több mint egytizedes volt. A megye építőiparának gazdaságban betöltött súlya az ipar meghatározó szerepe következtében kisebb az átlagosnál (212- ben az ágazat 3,6%-kal részesedett a bruttó hozzáadott értékből). A nemzetgazdaság építőipari tevékenységében ugyanakkor kiemelkedő szerepe van, 213-ban a teljesítmény értéke ugyanis annak 4,4%-át adta, ami a fővárost is magában foglaló rangsorban a negyedik helyet jelentette. Az egy főre jutó termelés 124 ezer forintot tett ki, amivel az ötödik helyen állt a területi rangsorban. A lakásépítések számának visszaesésével, a kiemelt beruházások befejeződésével az elmúlt években jelentősen csökkent a megyei építőipari szervezetek teljesítménye. 213 azonban már pozitív változást hozott, a termelés nagysága ugyanis megközelítette az 56 milliárd forintot, ami 8,8%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Az építőipari szervezetek nagyobb részben épületek építésére kaptak megbízásokat. Az építőipar három ágazata közül 213-ban és az azt megelőző években is a speciális szaképítés volt a legjelentősebb, aránya elérte az 5%-ot. Ezen belül az elvégzett munkák döntő részét az épületgépészeti szerelések jelentették, közülük is a villanyszerelés, valamint a víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés. A második helyen az egyéb építmények építése állt 27%-kal, közöttük a közműépítések aránya volt a legmagasabb. A megye építőipari termelésének túlnyomó részét a nagyobb létszámú vállalkozások adták: a teljesítmény 44%-át a legalább 5 főt foglalkozató szervezetek, négytized részét pedig a 1 49 fős szervezetek végezték el. A legnagyobb vállalkozások döntően speciális szaképítéssel, illetve közműépítéssel foglalkoznak. Az előbbieknél a VILL-KORR HUNGÁRIA Villamosipari Kft., az utóbbiaknál az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. termelése volt a legmagasabb. Központi Statisztikai Hivatal,

40 A turizmusban meghatározó szerepet játszik a megye határ menti fekvése, a folyók és a termálvíz kínálta lehetőségei, gazdag történelmi-műemléki környezete, valamint élénk kulturális, sport és üzleti élete. Amellett, hogy az ország nyolc világörökségi helyszíne közül kettő (a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő kultúrtáj) itt található, a borvidékek (Soproni borvidék, Pannonhalma-Sokoróaljai borvidék) szintén jelentős vonzerőt kölcsönöznek a térségnek. 213-ban előzetes adatok alapján a kereskedelmi szálláshelyeken 476 ezren 173 ezer éjszakát töltöttek el, ami az országos forgalom 4,7%-át jelentette. A külföldi turizmus fokozatosan erősödik, így a belföldi vendégek már nincsenek többségben (49%), az általuk eltöltött éjszakák azonban még mindig a forgalom több mint felét (52%) adták. A belföldi látogatók átlagosan 2,4 éjszakára foglaltak szállást, a külföldiek valamivel rövidebb időt töltöttek el. Németországból 28, a szomszédos Ausztriából 15 és Romániából 14%-uk érkezett. A szálláshelyek közül a szállodák a legnépszerűbbek, a turisták több mint háromnegyede a hotelekben, 15%-a panziókban éjszakázott. Az egységek átlagosan 43%-os szoba- és 29%-os férőhely-kihasználtsággal üzemeltek. A hotelszobák foglaltsága 47%-os volt. A panziók lényegesen alacsonyabb, 34%-os foglaltsággal működtek. 6. ábra A kereskedelmi szálláshelyek kapacitásának és forgalmának összetétele Férőhelyek, 213. július ,8% 18,8% 13,3% 8,8% 4,3% Szálloda Panzió Kemping Közösségi szálláshely Üdülőház 74,7% 14,7% 6,5% 2,% 2,% Vendégéjszakák, 213 A vendégéjszakák száma alapján a forgalom egynegyede az idegenforgalmi főszezonban, azaz július augusztusban, további 18 18%-a az elő-, illetve az utószezonban realizálódott. Az idényen kívüli fél évre a vendégéjszakák 39%-a jutott. A nyári időszakban egyértelműen élénkül a látogatottság, éves szinten azonban jóval egyenletesebb eloszlású, mint a kiemelkedő vízi attrakcióval rendelkező (pl. Balaton parti) területeken. A megye határ mentisége, Ausztria és Szlovákia közelsége miatt jelentős a 38 Győr-Moson-Sopron megye számokban, 213