Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Átírás

1 Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. varonistvan@gmail.com Felnőtt hittan 1.4. (Mk 1,12-13) BEVEZETÉS: elolvassuk együtt: Mk 1, TÉMA KIFEJTÉSE Ezután o Miután? Miután megkeresztelkedett Jézus. a Lélek o Ki vagy mi ez a Lélek? A Szentlelket, a harmadik isteni személyt jelenti ez a Lélek. azonnal elragadta őt o Helyesebb úgy értelmezni, hogy a keresztség után Jézus nem ment be a városba erre-arra, hanem rögtön, önként elvonult a pusztába. o Miért ment a pusztába? Ehhez meg kell értenünk a pusztának, mint helynek a jelentését. Hol találkozunk még a pusztával? Ter 1,2: A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Nincs még semmi élet a földön, kivéve Istent. A pusztát Isten lelke tölti be titokzatos módon. Kivonulás könyve 3. fejezet: Mózes a pusztában találkozik Istennel, aki az égő csipkebokorban jelenik meg.

2 Kivonulás-, Leviták-, Számok-, Második Törvénykönyv részben a zsidók pusztai vándorlásáról is szól. E vándorlás során Isten népével vándorol. Összefoglalásképp elmondhatjuk, hogy a puszta az Istennel való találkozás helyszíne. Tehát, amikor Jézus a pusztába vagy más magányos helyre megy, akkor egy titokzatos találkozóra megy, Istennel találkozik. Ugyanakkor Jézus a második isteni személy, így mondhatjuk, hogy önmagával az Istennel fog találkozni a pusztában? Sőt, még fokozhatjuk mindezt azzal, hogy a Lélek, a harmadik isteni személy viszi ki Jézust a második isteni személyt a pusztába, hogy találkozzon Atyjával az első isteni személlyel? Ezekre sajnos nem tudjuk megadni a választ. o Hogy miért megy Jézus a pusztába, annak még más oka is lehet az Istennel való találkozáson túl. Jelentős események előtt Jézus általában félre vonul imádkozni, felkészülni nagy eseményekre. Jelen esetben nemsokára kiválasztja a 12 apostolt, akikre majd Egyházát építi. Nem mindegy, hogy kiket választ látjuk Júdás példáján. Mk 1,35: Hajnal tájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. Ezt követően (1,38-tól) látjuk, hogy Jézus megkezdi tanítói körútját. Mk 6,45-től: Jézus a hegyre megy imádkozni a vízen járás előtt. Itt Péter hitét teszi próbára. Mt 6,6: Te amikor imádkozol, menj be a szobába, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz! S mennyei Atyád, aki a rejtekben is lát, megjutalmaz. Itt is előjön, hogy a személyes imához elvonulásra, nyugalomra van szükség. 2

3 Lk 9,28: Jézus színeváltozása. Ekkor Jézus együtt imádkozik három tanítványával, majd pedig elváltozik előttük és feltárja számukra isteni dicsőségét. Lk 11,1: Jézus mielőtt megtanítja a miatyánkot, megint csak magában imádkozik. Nagyon jelentős imát tanított nekünk. Benne van mindaz, amire az életünkben szükségünk van. Mt 26,36: Mielőtt elfogják Jézust, kiment tanítványaival a getszemáni kertbe imádkozni. Felkészült mindarra, ami várt rá. negyven napig. o A 40-es szám jelentősége a Bibliában: Ter 7. fejezet: 40 napig esett az eső Noé életében. Kiv 24. fejezet: Mózes felmegy Istenhez a Sínai-hegyre. 40 napig volt fent. És ezt megismételte újra, miután visszament az új kőtáblákért. Szám 13. fejezet: 40 napon át kémlelik ki a zsidók Kánaán földjét, ahova bevonulni szándékoztak. Szám 14. fejezet: a nép lázadása miatt büntetésből 40 évig fognak a pusztában vándorolni. 1 Kir 2,11: Dávid király 40 évig uralkodott. 1 Kir 19,8: Illés 40 napig vándorol a pusztában Isten hegyéig, a Hórebig. ApCsel 1,3: Jézus a feltámadása után 40 napot volt még lenn a földön. a sátán kísértette. o Mit jelent a kísértés szó? Hova tegyük a kísértés a lelki életünkben? Nézzük meg a bűnbeesés esetét: Ter 3,1-6. 3

4 4 Mi a lényege az eseménynek? Az, hogy a kígyó el akarja érni, hogy az emberek egyenek a tiltott fa gyümölcséből. A siker titka: fondorlatosság. Egyrészt eltereli a nő figyelmét. A kígyó kérdései is már hazugság. Nem az a lényeg, hogy egyik fáról sem lehet enni, hanem az, hogy egy fáról nem lehet fogyasztani. Másrészt elhiteti, hogy az ember olyan lehet, mint Isten. Összefoglalásképpen, a kísértések lényege, hogy rosszat bűnt kövessünk el. A sátán nem szokott a jóra csábítani, csak akkor, ha roszszat szeretne kihozni belőle. Fontos megjegyezni, hogy a kísértés még önmagában nem bűnt. Nem tehetünk ellene semmit. Viszont az már bűn, ha bedőlünk neki és megtesszük azt, amire vonatkozik. o Sátán és az angyalok. Maga az angyalok (angelosz) szó annyit jelent: küldött. Isten küldi őket egy bizonyos feladat elvégzésére. Gábor = Isten ereje. Zakariáshoz és Máriához küldi őket Isten, hírközlés céljából. Rafael = Isten gyógyít. Tóbiás könyvében találkozunk vele. A fiatal Tóbiás útitársa és vezetője, segít rajta a különféle nehéz helyzetekben. Ártalmatlanná tette a démont, aki megölte Sára vőlegényeit, s a fiatal párt visszakísérte az öreg Tóbiáshoz. A keresztény hagyomány a főangyalok közé sorolja. A hajósok, utasok védőszentje, szembajok ellen kérik oltalmát. Festményeken Tóbiás történetének képein szerepel. Szakállatlan ifjúként ábrázolták. Attributumai (tárgyak, amikkel ábrázolják, s amik által felismerhető): keresztes vagy vándorbot, tarisznya. Mihály = Ki olyan, mint az Isten. Az angyalok között a legnagyobb. A Jel 12,7-9 alapján a mennyei seregek fejedelme, az Egyház ol-

5 5 talmazója, küzdelmeinek pártfogója. A világ végén harcolni fog minden hívő keresztény lélekért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. Már a haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. Ő teszi mérlegre az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Az angyalok szellemi lények. Nincs testük, nincs nemük. Teremtésük idejét nem ismerjük. Lehetséges, hogy az ember teremtése előtt alkotta őket Isten. Isten minden szellemi létezőt jónak alkotott, szabad akarattal, de később némelyek fellázadtak Isten ellen. Ők a bukott angyalok. Az angyalok bukását sem beszéli el a Biblia. Csupán a lenti idézetekből kapunk rá utalásokat. A bukott angyalok vezetője Lucifer = fényt hordozó. Hogy is hullottál le az égből, te fényes csillag, hajnalnak fia? Hogyan buktál a földre, te, aki szolgaságba döntötted a nemzeteket? (Iz 14,12) Jézus maga mondta: Láttam a sátánt, mint villám bukott le az égből (Lk 10,18). Ezen rossz angyaloknak tudunk be minden rosszra való kísértést. A szellemi lények bukásának okaként említhető meg az az elképzelés, miszerint Lucifer és a társai nem voltak hajlandók szolgálni a majd emberré levő Krisztusnak, illetve a halandó emberek sem. Túlságosan gőgösek voltak. Hazugság atyjának is nevezi a sátánt a Biblia. A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja. (Jn 8,44). S ebből adódóan nem szabad

6 sohasem adni a szavára, a kísértésekre! A rossz angyalok tevékenységének lényege minden jónak a tagadása, rosszként való feltüntetése: ebben valósult meg Isten elleni lázadása is. Célja, hogy az embert is abba a kárhozatba vigye, melyet ő szabad akarattal választott; ennek érdekében Isten előtt vádolja (rossznak és önmagához hasonlónak mondja) az embert. Mit jelentenek a következő fogalmak: o Sátán: az ördög neve a héber satan ('vádló') alapján. Értelmezése mint előbb. o Ördög (görögül diabolosz)= elválasztó, ellenkező. A héber sátán szót a görög Szentírás ezzel a szóval fordítja görögre. Az ÚSzben a sátán szó görögös változata, a szatanasz 34-szer, a diabolosz 37-szer szerepel. Legtöbbször (63-szor) a görög daimónion (démon) fordul elő, amit magyarra gyakran a tisztátalan lélekkel vagy gonosz lélekkel fordítanak. Tulajdonnévként megjelenik a Béliál és a Belzebul is. A Máté evangéliumban az ördög az ellenség (13,39), a gonosz (13,29), a János evangéliumban evilág fejedelme (12,31; 14,30), kezdettől gyilkos, a hazugság atyja (8,44); a 2Kor 4,4: e világ istene. A 2Kor 11,3 és a Jel 12,9 (vö. Bölcs 2,24) a Ter 3: az őskígyóval azonosítja. o Démon (görögül daimon) = szellem, lélek. A sátán alattvalói. Mt 25,41; 2Kor 12,7; Ef 2,2; Jel 12,7. Az a feladatuk, hogy ártsanak az embereknek. Az emberek ezért félnek tőlük, és félelmükben különféle védekezési módokhoz folyamodnak; ennek jegyében a nép körében különféle babonás szokások, varázslások is elterjedtek. A démonok tisztátalan helyeken tanyáztak és érzéki igényeik is voltak. Innen érthetően, bár több nevük volt, a leggyakrabban mégis tisztátalan lélek néven szerepelnek a forrásokban. 6

7 De azt is meg kell jegyezni, hogy nem mindegyik angyal, angyal azaz küldött. Vannak, akiknek csupán annyi a feladatuk, hogy a mennyei liturgiát végezzék. Most tekintsük át a jó angyalok csoportjait. Areopagita Dénes (5-6. század) az angyalseregeket 9 karba és 3 r-be sorolta: 1. szeráfok, kerubok, trónusok; 2. uralkodók, erők, hatalmasságok; 3. fejedelemségek, főangyalok, angyalok. Szeráf (héber) = égni. Az Úr trónusának őrzői (Iz 6.). Az ÓSz-ben csak Izajás próféta meghívási látomásában szerepelnek (6,1-8). 6 szárnyuk közül 2-vel az arcukat, 2-vel a lábukat takarják be, 2-vel repülnek és a Szent! Szent! Szent! dicsőítést éneklik. Kerubok (héber) az áldani igével függ össze. A Paradicsom és a frigyláda őrei, a szeráfokkal együtt Isten közvetlen környezetét alkotják, Istent kísérik. Az Ósz-ben Isten azért állította a kerubokat az Édentől K- re, hogy őrizzék az élet fájához vezető utat (Ter 3,24; vö. Ez 28,14.16). Ezekiel próféta látomásában 4 szárnyú és 4 arcú lények (1 ember-, 1 oroszlán-, 1 bika-, 1 sas arc: evangélista szimbólumok); Isten dicsőségének trón kocsiját alkotják, mely Isten dicsőségét az égből a földre és a földről az égbe viszi; minden irányban szemük van, szüntelenül forgó kerekeken állnak (vö. 1,4; 9,3; 10; 11,22). A teofániákban (Isten megjelenésében) is Istent hordozzák (2Sám 22,11; Zsolt 18,11: vö. 104,3; Iz 19,1). A szent sátorban a frigyládán vagy mellette állnak: 2 arany alak a kiengesztelés helyén, arccal egymás felé fordulnak, szárnyukat a láda fölé terjesztik; kettejük közt adja Isten a kinyilatkoztatást (Kiv 25, ; 37,8; Szám 7,89; 1Kir 8,6; 1Krón 28,18; 2Krón 5,7). Jahve jelenlétét jelzik; innen ered Isten egyik megjelölése: aki a kerubok fölött trónol (1Sám 4,4; 2Sám 6,2; 2Kir 19,15; 1Krón 13,6; Zsolt 80,2; 99,1; Iz 37,16). Salamon jeruzsálemi templomában, a szentek szentjében a szentély felé 7

8 fordulva álltak az arannyal bevont olajfából készített, 10 könyök magas kerubok szobrai (1Kir 6,23-31; 2Krón 3,10-13). Őrangyalok: Az ÓSz-ben szerepelnek olyan angyalok, akik az embert védik a veszélyben (Ter 24,7.40; 48,16; Kiv 23,20; Zsolt 91,11; Dán 3,40; 2Mak 11,6; 15,22), de nem olyan állandó kísérők és védelmezők, ahogy azt ma értjük. A késői zsidó irodalomban (apokrifok) tűnik föl a nézet, hogy minden ember mellett van egy jó és egy rossz, vagy csak egy jó angyal. Ennek alapja lehetett az a hit, hogy Isten angyalok által segíti az embert, s belejátszhatott a belső tapasztalás is: az ember megéli jó és rossz szenvedélyeit. Az ÚSz először a hagyományos régi fölfogásnak megfelelően beszél angyalokról, akik segítik a hívőket (ApCsel 5,19; 12,7-10; Zsid 1,14), s olyanokról is, akik állandó kapcsolatban állnak az emberrel (Mt 18,10; ApCsel 12,15). Az apostolok után ebből alakult ki az őrangyalokról szóló tanítás 8