a Computer History Múzeumban,

Átírás

1 Látogatás a Computer History Múzeumban, Kaliforniában, Mountain View-ban október 16.-án A múzeumba Dömölki Bálinttal mentünk. A látogatást az NJSZT levelével készítettük elő, aminek alapján délelőtt 11 órakor vártak minket, bemutatták a múzeumot, majd munkaebéden vettünk részt a múzeum igazgatójával és két vezető munkatársával, melyen a jövőbeli kapcsolatainkról beszélgettünk. A kapcsolatot megteremtettük. Reményünk van arra, hogy hasznos együttműködést tudunk kialakítani. A múzeum adatai: Mindezekről részletesen Címe: 1401 N Shoreline Blvd, Mountain View, CA Internet: Akikkel a munkaebéden tárgyaltunk: John Hollar President & CEO (elnök és ügyvezető igazgató) jhollar@computerhistory.org Telefon: Fax: Dag Spicer Senior Curator spicer@computerhistory.org Telefon: Fax: Alex Bochannek Curator bochannek@computerhistory.org Telefon: Fax: A munkaebéd előtti másfél órában Alex Bochannek mutatta be a múzeumot. Azzal kezdte, hogy a múzeum birtokában lévő tárgyak és dokumentumok kevesebb, mint tíz százalékát állítják ki a rendelkezésükre álló mintegy 2500 négyzetméteren. A többi egy (minden bizonnyal a múzeum épületétől független) raktárban van tárolva, amit a közönség nem, csak a kutatók tekinthetnek meg. A múzeum nem itt alakult. Eredetileg Bostonban volt, s onnan költöztek ide.

2 Jelenlegi kiállításuk több részből áll. Van egy Visible Storage (Látogatható raktár), egy a gépi sakkozást bemutató, egy a Szilícium völgy történetével foglalkozó, egy a Babbage-gépet bemutató valamint egy működő IBM középgépet sok kártya-perifériával bemutató kiállításuk. A kiállított Babbage-gép az eredeti, akkor meg nem valósított tervekből Angliában elkészített gép másolata, amit Amerikában kiegészítettek az eredeti elképzelésnek megfelelő nyomtatóval. Ez a gép a múzeum fő mutatványa: két nyugdíjas kolléga ténylegesen bemutatja a működését. (A gépet egy karral, kézi erővel lehet működtetni.)

3

4 A gépi sakkozást látványossá a sakkozó török képe teszi, amely Kempelen Farkas gépének ismert rajzát mutatja. Mint alább látható, Kempelent Wolfgang von Kempelenként aposztrofálják. (A Google-ban rákerestem: Wolfgang Kempelenre , Kempelen Farkasra találatot kaptam! )

5 A Látható raktár kiállítás tulajdonképpen a tárgybemutatójuk, aminek az elrendezése a Szegeden és a Budapesten láthatóhoz hasonló. Alex külön felhívta a figyelmünket, hogy a kiállítással imitálni akarták a raktár jelleget. Az itt látható tárgyak érdekesebbjét lefényképeztük. Egy Holerith-gép:

6 Üzemi beléptető blokkoló óra(!) az IBM-től: Az Eniac egy oszlopa:

7 A Johniac: A SAGE, az amerikai rakétavédelem egyik híres gépe:

8 A SAGE grafikus megjelenítője, előtte a fénypisztoly, bizonyos értelemben az egér őse: Az első Apple-gép Steve Jobs és Steve Wozniak képével:

9 A magas szintű programozási nyelvek bemutatása: Mágneses tárak bemutatása:

10 A Google első (barkácsolt) szervere: Egy elvetélt kísérlet: konyhai számítógép:

11 A Cray-3: A Cray lelke :

12 A szilícium és a lapkák: Az első (Xerox) lézernyomtató:

13 Honnan kerülnek a gépek a múzeumba? Hasonlóan, mint nálunk: ömlesztetten raktározott kvázi roncstelepről. (A képről remélhetően lesz egy nagyobb felbontású példány, hiszen azért fényképeztük le, hogy el lehessen olvasni ) A Szilícium völgy történetét nem néztük meg. A működő gép egy klasszikusan kialakított gépteremben van elhelyezve, minden bizonnyal csak tárlatvezetéssel látogatható.

14 A Computer History Museum új kiállítása Alex-szal a beszélgetés fontosabb része a jövő ősszel megnyíló teljesen új kiállításuk felépítésének az elveiről szólt. Megmutatta a tervezett kiállítás modelljét, illetve az egyes kiállítások rajzos terveit. A fő gondolat az volt, hogy semmiképpen sem a meglévő berendezések fizikai bemutatása a fő céljuk. A széles közönség számára rendezik a kiállítást, s így annak a fő célja az ismeretterjesztés, illetve az, hogy a látogató képbe kerüljön. A jövő év végén nyíló kiállításuk címe: Számítógép-történet: Az első év. Ezen a kiállításon 18 elkülönülő rész-kiállítást fűznek fel egy sorra. Minden résznek van egy-egy jelképes tárgya, amely a kiállítás-rész fő helyén van, s a többi dolog ennek adja a környezetét. Kalkulátorok Abacus, 500 BCE Lyukkártyák Hollerith Tabulator, 1890 Az egyes részek címe és jelképes tárgya: Analóg számológépek Nordsieck Differential Analyser, 1955 A számítógép születése Eniac, 1945 Korai számítógép-gyártók Univac, 1951 Real Time számítógépek SAGE, 1958 Nagy gépek IBM 360, 1964 Memória és tár IBM RAMAC 305 disk drive, 1956 Nullák és egyesek Planar integrált áramkör, 1960 Szuper-számítógépek Cray-1, 1976 Mini-számítógépek PDP-8, 1965 Mesterséges intelligencia és robotok Shakey a Robot, 1972 Ember gép kapcsolat és felhasználói felület Xerox Alto, 1972 Számítógépes grafika, zene és művészet Az Utah teáskanna, 1974 (az, amiről az első 3D modell készült) Személyi számítógépek Apple II, 1977 és az IBM PC, 1981 Számítógépes játékok Pong prototípus, 1972 Mobil számítástechnika Palm Pilot, 1996 Hálózatok és az Internet Google szerver, 1999

15

16 Ezeket a világosan elkülönülő kiállítás-részeket alkóvoknak nevezik. A legfontosabbnak nem a tárgyaik minél nagyobb számosságú bemutatását tartják, hanem az adott, viszonylag kis témakörről a kiállítással olyan üzenetet kívánnak közölni, amit az informatikában járatlan közönség a meglévő általános műveltsége és alap vagy középfokú iskolázottsága alapján megért, magáévá tud tenni, s reményük szerint otton is emlékezni fog rá. Így a kiállítás felépítésének a fő szempontja a közérthető bemutatás (prezentáció). Olybá tűnik, mintha a kiállítási tárgyaknak azt a feladatot adnák, s a bemutatásuk módját és elhelyezését is ez alapján tervezik, hogy a közlendő üzenet minél hatásosabban elérje a közönséget. A kiállításunak határozott üzenete van, és a tervek azt célozzák, hogy múzeumi tárgyak és megfelelő kiállítási elrendezések és technikát alkalmazásával ezt az üzenetet eljuttassák a közönséghez. Ezen az új kiállításon három kis audiovizuális mozi is lesz: az orientáló mozi, a szoftver-mozi és a mi jön ezután? mozi. Az új kiállításon ezernél több tárgy lesz kiállítva 19 kiállítási területen. Mindemellett 150-nél több(!) multimédia-képernyőt is telepítenek. Ezeken képernyőkön főként a fejlődést meghatározó emberekkel folytatott beszélgetéseket lehet megtekinteni. Alex aki két éve kurátor a múzeumban, azelőtt tíz éven át önkéntes segítőként dolgozott főként arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kiállításnak nem szabad az elkötelezett szakemberek belső szemléletére hagyatkoznia, mert a fő cél a témának és a történetnek a közönséggel való megismertetése, s így a közönség szokásos felfogásmódjának megfelelően kell a kiállítást, mint információ-bemutatást tervezni és megvalósítani. Természetesen a dolog iránt mélyebben érdeklődők számára is meg kell teremteni a lehetőséget az anyag széleskörű és mély megismerésére. A múzeum egyébként kiváló lehetőségekkel rendelkezik különféle programok, rendezvények lebonyolításához. Van egy 400 fős, jól felszerelt előadóterme, melynek a hátterében egy kis audiovizuális stúdió is üzemel. A múzeum rendszeresen megnevezi a számítástechnikában történeti szerepet betöltött szakembereket (Hall of Fellows). Idén Robert R. Everettet, aki az MIT-n a Whirlwind és SAGE számítógép-rendszer kialakításán dolgozott, valamint mindvégig sok kutatási és fejlesztési témát vezetett, Don Chamberlint az adatbázisok és az SQL terén végzett alapvető munkáiért, valamint a Federico Faggin, Marcian Edward Ted Hoff, Stanley Mazor és Masatoshi Shima tagokból álló csoportot, amely az Intel 4004-en, a Világ első kereskedelmi forgalomba került mikroprocesszorának fejlesztésén dolgozott. A múzeum a tárgyairól adatbázist készített, melynek a közönségnek szánt része (mintegy feljegyzés) az Interneten is használható. Az adatbázis űrlapja a szokásos múzeumi és műszaki adatokat tartalmazza. A múzeumnak könyvtára is van, melyben különféle dokumentumok találhatók. A munkaebéden az általános dolgokon felül az alábbiak történtek (hangoztak el): átadtuk az NJSZT és a szegedi múzeum erre az alkalomra összegyűjtött anyagait; jelezték, hogy lehetőségünk van figyelemmel kísérni új kiállításuk elkészülésének a folyamatát; felajánlották tárgyak kiállítási célra való időleges cseréjét; nagyon érdekli őket az Ural-2; érdeklődtek, hogy van-e valahol eredeti filmfelvétel Neumann Jánosról?

17 javasolták, hogy feltétlenül tanulmányozzuk a németországi Nixdorf múzeumot ( Elgondolkodtató, hogy viszonylag sokan dolgoznak a múzeumban. Munkájuk elsősorban alapozó jellegű. Az egyes szakterületeknek kurátoruk van. Egy-egy kurátornak lehet néhány kisebb szakterülete is. A bemutatáshoz (object display, presentation) szakemberek munkáját is igénybe veszik. Szót ejtettünk a szoftver és az alkalmazások bemutatásáról is. Alex eléggé nagy gondnak tartja a jogi problémákat, ugyanis a szoftver nem megy át a felhasználó tulajdonába: a szoftver vásárlója csak használati jogot vesz... Itt a multimédia-eszközök felhasználása látszik célszerűnek. A mai korban a gyűjtés új dimenziót kap: digitálisan is kell(ene) gyűjteni a dolgokat. *

18 A Mountain View-ban tapasztaltak alapján az alábbi javaslataink támadtak: mindenek előtt rövidesen meg kell fogalmaznunk a kiállítás fő üzenetét, ami minden látogatóhoz el kellene jusson; a fő üzenetnek megfelelően meg kell határozni a kiállítás szakterületeit, melyek gondozására alkalmaznunk kellene egy-egy kurátort; meg kell határoznunk az adatbázis feljegyzéseinek az adatbeviteli űrlapját; fel kell építenünk az adatbázist; meg kell terveznünk a múzeum és a kiállítás internetes megjelenésének a keretét, amely alkalmas arra, hogy néhány éven át állandó maradjon, és melyről az adatbázis nyilvános része használható; el kell készíteni a kiállítás tervét; meg kell tervezni a kiállításhoz kapcsolódó eseményeket; meg kell tervezni az iskolai oktatáshoz kapcsolható múzeumi tevékenységeket. Buda, október 27. Bedő Árpád