A felnőttkor küszöbén

Átírás

1 1

2 Tartalom Közlemény... 2 Ethno trezor... 3 A felnőttkor küszöbén... 4 Egyenlő esélyek a közoktatásban... 5 Boldogulj önállóan Fény az alagút szélén Narrált előadások a Centrál és a Nemzeti Színházban Vakon a színházban Illatszertár Akadálymentesítés felsőfokon Vendégváró Az utazás élménye mindenkié! A pünkösdi ünnepkör Nyári Guinness rekordok Könyvajánló Egyszerűsített Közhasznúsági Jelentés Közlemény Kedves olvasónk! Ahogyan perzselő napsugaraival és eget rázó zivataraival betört kis országunkba a nyár, a Szemezgető év júniusi száma is elkészült. Reméljük cikkeink legalább annyira változatosak, színesek és izgalmasak lesznek az Ön számára, mint az idei nyár eddigi időjárása. Tájékoztatjuk mindazokat, akik írni szeretnének Szemezgető című periodikánkba, hogy a következő lapszám 2014 augusztusában jelenik meg. Lapzárta: július 20. Reméljük, hogy kedves olvasóink élményekkel teli nyár elébe néznek, és a legérdekesebb, legboldogabb pillanatokról újságunknak is beszámolnak! A cikkek szemezgetéséhez nagyon kellemes perceket kíván Önnek a Szemezgető szerkesztői stábja! 2

3 Ethno trezor április 17.-én a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Egyesülete a debreceni Déri Múzeumba szervezett egy tárlatlátogatást. A hideg idő ellenére is eljött néhány tagunk, akiknek különleges élményt nyújtott a rendkívüli tárlatvezetés, amit Szászhalmi Márta múzeumpedagógusnak köszönhetünk. A Déri György népművészeti gyűjteményéből válogatott kincseket nézhettük meg. A kiállítás az Ethno-trezor nevet kapta. A trezor bejáratánál Déri György bútoraiból berendezett szoba fogadott bennünket. A szekrényben Dériné Zsolnai porcelánjait csodálhattuk meg. A kiállító terembe lépve a következő tematikus egységeket találtuk: Pásztorok, betyárok; Muzsikaszó; Régi jó pásztormunka; Kétfejű sasok; Katonák, huszárok; Női szakasz; Madarak vonulása; Harangszó; Mitikus lények. A kiállításon megcsodálhattuk a pásztorok által faragott tárgyakat, a szűrt, amit viseltek, a háztartási eszközöket, porcelánokat. Nagy örömünkre néhány tárgyat kézbe vehettünk, így pl. a borotvatartót, a gyufatartót, a mángorlót, az ivómércét. A kiállításon a másik nagy élményünk, hogy egyes tárgyak tájékoztatóját Braille- feliratozással látták el a múzeum dolgozói. A festett és faragott bútorok, a kerámiák, a textíliák mellett komplett viseleteket és viseleti darabokat is bemutat a tárlat. Ezek a Kárpátmedence népi kultúrájának olyan karakterisztikus pontjairól származnak, amelyek korán a közérdeklődés fókuszába kerültek (matyó, kalotaszegi, sárközi és kalocsai). A viseletekhez kapcsolódva - jeles divattervezők alkotásain keresztül - mutatja be a kiállítás, hogy a magyar népművészet, a népviseletek, a népi motívumok hogyan jelennek meg a kortárs divatban. A ruhaköltemények megcsodálása után pihenésként egy rövid filmvetítésen keresztül megnézhettük, hogy hogyan tudnak mulatni, táncolni a díszes öltözékekben. A tárlatvezetés végén megtekinthettük a termet, ahol különböző foglalkozásokat is tartanak a múzeumpedagógusok. Itt lehetőséget 3

4 kaptunk arra is, hogy a korábban látott ruhadarabokat felpróbáljuk. Erre csak néhány bátor jelentkezőt lehetett rábeszélni. Még egy rövid kitérőt tettünk Déri Frigyes Egyiptomban összegyűjtött kincsei között. Az egyiptomi halotti kultusz eszközeivel, és szimbólumaival, áldozati eszközeivel, tárgyaival, amulettekkel ismerkedhettünk meg. A kis csapat nagy élményekkel távozott a múzeumból. Bízunk benne, hogy nem utoljára látogathattunk el ide. Imre Ibolya A felnőttkor küszöbén 1996 márciusában Kállay Menyhért és felesége Irénke, valamint Deme János és felesége Anikó felkutatták Mátészalka térségében élő látássérülteket és létrehozták az "Óda a fényhez" klubot. A klub tagja lehetett minden olyan látássérült személy, aki Mátészalka vonzáskörzetében lakik, vagy aki egyetért és elfogadja a közösség célkitűzéseit, tevékenységeit. A klub először havonta, majd a 2000-es évek közepétől kéthetente előre programterv szerint várja a tagokat, a Mátészalkai Művelődési Házban. Számos kulturális programot, klubtalálkozót, ismeretterjesztő előadást, konferenciát, érzékenyítő és szemléletformáló foglalkozást, kirándulást, közös főzést, sétákat, névnapi köszöntéseket, szerveztek, melyre már nem csak a látássérülteket, hanem azok családtagjait is meghívták. A klub felvállalta, hogy rendszeresen beépíti éves programjai közé, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete Mátészalka kistérségi csoport tagjai részére megtartandó őszi információs nap lebonyolítását is. A klub május 8-án tartotta megalakulásának 18. születésnapját. Amikor egy felnőtt ember a nagykorúság küszöbére ér változásokon megy át, kezdte visszaemlékezését Nagy Tünde a Vakok és Gyengénlátók Sz-Sz-B Megyei Egyesületének elnöke. Felnőtté válik, érettebb lesz, mint ahogyan ez a klub életében is 4

5 bekövetkezett. A közösségi klub tagjai színvonalas kulturális műsorral kedveskedtek társaiknak, és a megjelent vendégeknek. Kállay Menyhértné alapító Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért című versével emlékezett meg a május egyik eseményéről, a gyermeknapról, majd anyáknapi vers és több ének is elhangzott. Pethő Mihályné felelevenítette a vakvezető kutyák világnapját, és elszavalta Weöres Sándor Kutyám című versét. Mivel a május a szerelem hónapja is Szabó Lőrinc: Semmiért egészen című szerelmes versét is meghallgathattuk tolmácsolásában. Deme János furulyán, míg Szántó Sándor klarinéton szólaltatott meg népdalokat a versek között. Deme Jánosné alapító és a kezdetektől napjainkig folyamatosan klubvezető, megköszönte a klub önkénteseinek kimagasló segítségét, majd töltött káposzta uzsonnára invitálta a megjelenteket, melyet Farkas Józsefné készített el, aki évek óta önkéntes nyugdíjasként segít a klubban. A hamísítatlan szabolcsi töltött káposzta elfogyasztása után, házi készítésű sütemények elfogyasztására is sor került. Az "Óda a fényhez" látássérültek klubja mindennapjaiba bepillanthat az érdeklődő a oldalon a magunkról hivatkozás alatt. A klubnapló és a fényképek szolgálnak ismeretanyagként. A klubnak ez úton kívánunk boldog születésnapot, és további színvonalas közösségi programokat. Nagy Tünde Egyenlő esélyek a közoktatásban A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Fogyatékos Személyek Közhasznú Nonprofit Kft. (FSZK) támogatásával május 14-én oktatási konferenciát szervezett Nyíregyházán. A szervezők a szakmai programra megyei általános és középiskolák pedagógusait, ifjúságsegítő szakembereit, gyógypedagógusait, látássérült gyermekeket nevelő szülőket, és magukat a látássérült tanulókat is meghívták. Nagy örömünkre a konferencia témája több intézmény és magán személy figyelmét 5

6 felkeltette. De a megyei sajtó is nagy érdeklődéssel fordult az egyesület felé, és számos TV-interjú és újságcikk adta közzé a konferencia célját. 13 órakor Nagy Tünde, az egyesület elnöke megnyitotta a konferenciát, és első előadóként bemutatta a 41321/36 kódjelű projektet, melyet az FSZK írt ki Helyi, Regionális és Országos érdekvédelmi szervezetek számára. A projekt keretében az egyesület Forint támogatásban részesült, melyből egy több célt átfogó, szemléletformáló programot valósítottunk meg. A projekt során több iskolában tartottunk esély órákat egészséges fiataloknak és tanáraiknak, és különböző interaktív, sötét kiállítások keretében ismertettük meg a gyermekekkel és az iskola pedagógusaival a látássérülteket érintő problémákat, és a segítségnyújtás számos módját. A projekt keretében a fogyatékos diákoknak és szüleiknek is segítséget nyújtottunk, nem csak szakemberek által nyújtott speciális foglalkozásokkal, hanem tanulást segítő eszközök biztosításával is. A pályázaton nyert összeg egy részéből egyesületünk látássérült tanulók tanulási esélyét növelő, és önálló életvitelt megkönnyítő segítő eszközöket vásárolt. Az MP3 lejátszókat, a diktafonokat, nagyítókat, DAISY lejátszót, szkennert, karakter felismerő szoftvereket, számítógépet az egyesület tanulói kikölcsönözhetik. Nagy Tünde előadásának második részében megismertette a jelenlévőkkel az egyesület azon szolgáltatásait, melyeket különösen a tanulóknak ajánlunk. Megemlítette az elemi rehabilitáció szükségességét, mely keretében önállóságra nevelik a hozzájuk forduló fiatalságot. Tanulhatnak idegennyelveket, Braille írást és olvasást, képernyőolvasó és nagyító szoftver használatot, ATM használatot, és megtanulhatják leírni saját nevüket is. Kiemelte, hogy az egyesületben működik hangstúdió is, ahol hangzó tananyagok előállítása zajlik önkéntesek és közösségi szolgálatosok bevonásával, valamint beszélt arról is, hogy Braille nyomtatásra is van lehetőség az egyesületben. Ezután Listván Andrea, gyógypedagógus előadásából megtudhatták a szakemberek, miben is segít az integrált oktatás keretei között egy tiflopedagógus, kik is a látássérültek, milyen eszközigénye lehet egy 6

7 látássérült tanulónak, milyen tevékenységeket, fejlesztéseket végez a habilitációs órákon, és beszélt azokról az érzékenyítő és szemléletformáló esélyórákról, melyeket az egyesület munkatársaival tart olyan iskolákban, ahol látássérült tanuló tanul. Listván Andrea előadásából megtudhattuk, hogy a tiflopedagógus kifejezetten vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó pedagógus. A feladata attól függ, hogy szegregált vagy integrált intézményekben tanít. Listván Andrea megyei szinten 27, integrált oktatásban nevelődő gyermekkel foglalkozik. Óvodás kortól a gimnázium befejezéséig kíséri és segíti a látássérült fiatalokat. A gyógypedagógus előadásában elsősorban az integrációról, és annak a pedagógusokra vetített nehézségeiről beszélt. Más a helyzet, ha gyengénlátót, és más, ha súlyos látássérült gyermeket próbálnak integrálni. Az közoktatási törvény lehetővé tette nem csak a gyengénlátó, de a súlyosan látássérült gyermekek integrációját is. A gyengénlátó gyerekek nagyon jól tudnak alkalmazkodni az iskolai környezethez, ők könnyen meg tudják tanulni a síkírást. Ha a gyengénlátó gyermek állapota stagnáló, azaz nem romlik, akkor nagyon könnyen integrálható, azonban ha egy fokozatosan romló állapotról van szó, akkor a pedagógusok is jóval nagyobb kihívás elé kerülnek. Ebben az esetben a tiflopedagógus minden osztályfokon megpróbálja felkészíteni a látássérült gyermeket tanító pedagógust arra, hogy mik azok a specialitások, amelyek az adott évben az állapotromlással elő fognak jönni. A pedagógusoknak azzal is szembe kell nézniük, hogy vannak bizonyos csatlakozó fogyatékosságok, és ez méginkább megnehezítheti az integrációt. Pl. ha egy gyermek látássérült + hallássérült, vagy esetleg értelmi fogyatékos. A vak gyerekek integrációja sokkal nehezebb, hiszen ebben az esetben szükséges egy tiflopedagógus, aki a Braille-írásra és olvasásra meg fogja tanítani a gyermeket. Vannak iskolák, melyek tárt karokkal várják a fogyatékos gyerekeket, viszont vannak, amelyek teljesen elzárkóznak ezelől. A pedagógusok sok esetben nincsenek erre a pedagógiai feladatra felkészülve. Sokszor probléma az eszközök hiánya, pl. nem biztosítják a gyengénlátó füzeteket, nagybetűs tankönyveket, állítható 7

8 magasságú asztalokat. Továbbá az osztályok nagy létszáma is megnehezíti a pedagógus munkáját, hiszen így nem jut külön energiája a látássérült diákra. A tiflopedagógus feladata, mint integrációt segítő tanárnak az, hogy tartja a kapcsolatot a szülőkkel, iskolával, a Látásvisgáló Országos Szakértői Bizottsággal. Ezen kívül habilitációs órákat tart a gyermekeknek, és szaktanácsot nyújt a pedagógusoknak. A habilitációs órák során nagy hangsúlyt fektet a látássérültek vizuális gondolkodásának fejlesztésére, a közlekedés és tájékozódás fejlesztésére, valamint az ép gyerekek másság iránti fogékonyságára, a toleráns hozzáállás kifejlesztésére. Listván Andrea úgy véli, hogy igazán megéri a pedagógusoknak a látássérült diákkal történő plussz munka, törődés, mert ezek a gyermekek hatalmas szorgalommal és igyekezettel hálálják meg a gondoskodást. Ezután Dr. Vassné Dr. Kemecsey Hedvig, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megyei referense előadásában bemutatta a hatósági munkát, beszélt a védett tulajdonságokról, néhány esetet mutatott be, amikor is hátrányos megkülönböztetés ért egy fogyatékos gyermeket az oktatásban, valamint hasznos tanácsokkal látta el a hallgatóságot, mire is kell odafigyelnie annak az oktatási intézménynek, ami sajátos nevelést igénylő gyermekkel foglalkozik. Kiemelte, hogyha azok az előírások teljesülnek, ami egy szakértői véleményben szerepelnek, akkor nem fordulhat elő negatív diszkrimináció. Lakatos Anikó, az egyesület nyelvtanár munkatársa a látássérült tanulók nyelvoktatásának fontosságáról, kitörési lehetőségéről beszélt. Ismertette azokat a kedvezményeket, melyeket egy idegennyelvet tanuló, nyelvvizsgára készülő látássérült igénybe vehet. Ezek az alábbiak lehetnek: egyéni ütemben letett vizsga, azaz átlagosan + 30 % többletidő az írásbeli nyelvvizsgánál. Egyénileg letett vizsga, azaz külön teremben, külön felügyelő biztosításával vizsgázhat a látássérült. Kérhető speciális formátumú feladatlap, azaz Braille-írásban előállított, nagybetűs vagy digitális formátumú vizsgasor. A vizsga során természetesen lehetőség van saját képernyőolvasó szoftverrel ellátott laptop használatára. Személyi 8

9 segítséget is biztosítanak, azaz ha szükség van rá, akkor a kérdéseket egy segítő tanár felolvassa, és a látássérült válaszait leírja. Magnóhallgatásnál lehetőség van többszöri meghallgatásra is, hogy a látássérültnek legyen elég ideje a válaszadásra. Előadását színesítette, amikor bemutatta azokat a hangzó tankönyveket, amik az egyesület hang stúdiójában készültek el. A jelenlévők belehallgathattak az angol és a német hangos nyelvoktató anyagokba. Izgalmas és interaktív előadást tartott Dankó Pál, az egyesület rendszergazda munkatársa, aki szemléltette azt a folyamatot, hogyan készítheti el egy látássérült a saját érettségi tételét szkenner, karakterfelismerő, és képernyő olvasó szoftver segítségével. Ez nagyon fontos volt, hiszen a jelenlévők többsége még sohasem látott beszélő számítógépet, és el sem tudták képzelni, hogy hogyan használhat egy vak computert. A modern technikai vívmányok közül megismerhették még a jelenlévő pedagógusok a DAISY technológiát is. A konferencia után svédasztalos uzsonnával várták az egyesület munkatársai a hallgatóságot, majd segítő eszközökből tartottak bemutatót. Az érdeklődő tanárok, megismerkedhettek a Braille nyomtatóval, a tapintható olvasással, a gyengénlátók által közkedvelt digitális és világítós nagyítókkal, a beszélő mérőszalaggal, a színfelismerővel, és egy igazi ritkasággal, látássérültek számára készült Magyarország tapintható térképével. A konferencia megtartását azért szorgalmazta az egyesület, mert a közoktatásban részt vevő diákok számára az integráció nem minden iskolában megfelelő. Sok esetben nincs megfelelő eszköz az oktatáshoz, nincs szakember, aki foglalkozna egy SNI-s gyerekkel, és az is tendencia, hogy a látássérült tanulóknak nem biztosított a megfelelő formátumú tankönyvekhez történő hozzájutás. Továbbá sokszor a pedagógusok szakmai felkészületlensége jelenti a legnagyobb akadályt a látássérültek sikeres integrációjában. Célunk tehát az volt, hogy minél szélesebb körű információval segítsük az érintett pedagógusok munkáját, és a látássérült gyermeket nevelő szülőknek is hasznos tanácsokat nyújthassunk. Reményeink szerint 9

10 ezzel a konferenciával hozzájárulhattunk a látássérültek sikeres integrációjához, és az egyenlő esélyek biztosításához a közoktatásban. Az egyenlő esélyek a közoktatásban című szakmai konferencia lebonyolítását támogatták: Emberi Erőforrások Minisztériuma; Fogyatékos Személyekért Közhasznú Nonprofit Kft.; MTESZ; Leporello papírszaküzlet; Polip Music hangszerbolt; Nyíregyházi Főiskola Esélyegyenlőségi iroda; Egyenlő Bánásmód Hatóság. Média támogatók: Kölcsey TV; Kelet-Magyarország Napilap; Retró Rádió; Európa Rádió; Nyíregyházi Televízió. Lakatos Anikó Boldogulj önállóan látássérültként A projekt az Emberi Erõforrás Minisztérium támogatásából, a Vakok Állami Intézete közreműködésével valósul meg 2014-ben is. Szervezetünk célja: A látássérült személyek önálló életvitelének elősegítése, a megváltozott élethelyzetből adódó nehézségek áthidalása az alábbi szolgáltatások nyújtásával. Látásfejlesztés: A meglévő látás feltérképezése és optimális kihasználásának segítése. Tájékozódás és közlekedés tanítás: Biztonságos közlekedés vezetővel, majd önállóan a fehérbot használatának elsajátításával. Gyengén-és alig látók számára a BAR program alkalmazása. Életvitelt segítő eszközök használatának tanítása: Speciális, átalakított, mindennapos eszközök vakos felhasználása. Kommunikációs és számítástechnikai ismeretek tanítása: Alapfokú számítógépes ismeretek elsajátítása, valamint képernyőolvasó és képernyőnagyító programok, szövegszerkesztés, Internet, nyomtató, stb. használatának megismerése. Mindennapos tevékenységek újratanítása: 10

11 Sütés-főzés speciális technikáinak megismerése, étkezéssel kapcsolatos tevékenységek, pénzkezelés, iratok rendezése, háztartás vezetése stb. A megmaradt képességek fejlesztése: A hallás, tapintás, szaglás, mozgás fejlesztése, a kieső funkció pótlására, kiegészítésére. Braille írás és olvasás tanítása: Az ujjakkal tapintható pontírás és olvasás elsajátítása (gyógyszerek, fűszertartók feliratozására, stb.). Szociális munka: Tájékoztatás, segítségnyújtás, ügyintézés szociális ügyekben, egyéni esetkezelés. Pszichológiai tanácsadás keretében életviteli tanácsadás, mentális segítségnyújtás. A programban résztvevők az önálló életvitelhez szükséges ismereteket rehabilitációs folyamat során sajátítják el, mely minden esetben a kliens egyéni igényeihez igazodik. Lehetőség van arra, hogy ben is ambuláns formában, illetve 2014 nyarán a szolgáltatásokat július és augusztus hónapban bentlakásos formában igénybe vehessék a Hajdú - Bihar megyei, Szabolcs - Szatmár - Bereg megyei és Jász - Nagykun - Szolnok megyei vidéki ügyfeleink teljesen ingyenes ellátással (napi háromszori étkezés, cukorbetegeknek többszöri étkezés) a Hajdúdorogi Központunkban. Itt két, két ágyas szobákban tudjuk ügyfeleinket elszállásolni és szabadidős programokat kínálni. (Esélyegyenlőségi klub foglalkozásaiba bekapcsolódni, bográcsozni, nyári színházi estékre eljutni, strandolni, stb.) Cím: 4087 Hajdúdorog, Fogadó út 3-5. Vezetékes telefonszám: Karcagi Márta intézményvezető mobilszáma: Felhívjuk figyelmét arra, hogy az intézményeinkben folyó szakmai munkáról, az általunk nyújtott szolgáltatásokról tájékozódhat az interneten is, az alapítvány honlapján, a címen. Szolgáltatásaink díjmentesek. Várjuk érdeklődését személyesen vagy telefonon. Ügyfél fogadási idő: 11

12 Hétfő Péntek 8-12 óráig Elérhetőségeink: Debrecen 4024 Debrecen, Kossuth u emelet Tel.: +52/ mellék Bodó Erzsébet: 06 30/ Balogh Gabriella: 06 30/ Hajdúdorog 4087 Hajdúdorog, Fogadó út 3-5 Tel.: 52/ Balogh Gabriella: 06 30/ Karcagi Márta: 06 30/ Nyíregyháza 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám körút 4-6 Tel.: / Harasztosi Éva: 06 30/ Web: Fény az alagút szélén Átadásra került a 4-es metró. Kroll Zsuzsanna és Erhart Péter március 18-án tesztelték az új, 4-es metró ATS rendszerét. Mi is az az ATS. Az Audio Tájékozódási Segéd Egy hang és fényjelzést kibocsátó adófej, melyet a már jól ismert jelzőlámpa hangjelzését indító távkapcsolóval lehet működtetni. Tehát ha megnyomjuk a távkapcsoló gombját, a nekünk megfelelő irányba tartó mozgólépcső jobb korlátjánál az ATS villogni kezd és szaggatottan, a környezeti zajtól jól elkülönülő hangjelzést ad. A jelzőt úgy kell megközelítenünk, hogy jobb oldalunkra essen. Elhaladva a hang mellett kereshető a lépcső terelőkorlátja, majd a mozgólépcső gumikorlátja. Íme, néhány fontos tudnivaló, mely a látássérültek tájékozódását segíti az új vonalon. 12

13 A metró teljes területén taktilis jelzések, azaz vezetősávok és figyelmeztető jelzések segítik a közlekedést. A vezetősáv a mozgólépcsők előtti figyelmeztetőig visz. Innen az ATS rendszer segít megtalálni a helyes irányt, vagyis a tőlünk távolodó lépcsőt, így elkerülhető a szembe közlekedő irány téves választása. A peron szintre érkezve ismét vezetősávon haladhatunk. A fényt érzékelőket több fényjelzés is segíti. Például a mozgólépcsők kezdete és vége megvilágított, és a biztonsági sáv mellett a padlóban a két menetirányt is megkülönböztető színű fénycsík látható, mely, ha nincs az állomáson szerelvény, folyamatosan világít. A szerelvény közeledésénél villog, és az állomáson tartózkodó vonat fel és leszálló idejében kialszik. A Keleti pályaudvartól Kelenföld irányába haladó vonatok peronján kék, a fordított irányban közlekedőké narancsszínű. Minden állomáson van lift, melyhez a peronról vezetősáv is visz. Gombjai Braille és domború számozottak. Minden lift három szint között közlekedik: peron, aluljáró és földszint. Ezáltal a vakvezető kutyával közlekedők is biztonságosan használhatják a 4-es metrót. Kroll Zsuzsanna Vakoknak narrált előadások a Centrál Színházban és a Nemzeti Színházban A 90 decibel Project 2010-es indulása óta több mint 15 színház csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek köszönhetően a hallásés látássérült nézők rendszeresen tekinthetnek meg akadálymentesített előadásokat. A hallássérülteknek képzett színházi jelnyelvi tolmácsok, a látássérülteknek pedig képzett színházi narrátorok segítik az előadások megértését. A 2013/2014-es színházi évadban országszerte számos előadás került bemutatásra jelnyelven tolmácsolva és narrálva. Az évadot látássérülteknek akadálymentesített előadásokkal zárja a 90 decibel: Május óra, Centrál Színház László Miklós: Illatszertár (narrátor: Kővári Szimonetta) Május óra, Nemzeti Színház Medvegyev: Fodrásznő (narrátor: Müller Zsófia) 13

14 Az előadások előtt másfél órával a narrátorok interaktív színpadbejárásra viszik a látássérült nézőket, akik megismerkedhetnek a díszletekkel, jelmezekkel és a kellékekkel. Ezt követően pedig meghallgathatják a bevezető narrációt, amely a darabok könnyebb megértését segítik elő. Az előadásokon a 90 decibel díjtalanul biztosítja a fülmonitorokat. A 90 decibel Project a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az előadásokat képzett szakemberek akadálymentesítsék a hallás- és látássérült nézőknek. Ennek érdekében 3 kiváló és nemzetközileg elismert brit szakember (a londoni Nemzeti Színház narrátora és a londoni színházi negyed, a WestEnd egyik vezető jelnyelvi tolmácsa és siket mentora) tartottak hárommodulos képzést Budapesten magyar jelnyelvi tolmácsoknak és narrátoroknak, akik jelenleg is a 90 decibel Project munkatársaiként segítik az előadások magas színvonalú infokommunikációs akadálymentesítését. Bővebb információ: Bonecz Ervin , bonecz@90decibel. hu Bonecz Ervin Vakon a színházban A Centrál Színház egyik legsikeresebb előadása, az Illatszertár került narrálva bemutatásra látássérülteknek május 24-én 19 órától. Narrátor Kővári Szimonetta. Az előadás kezdete előtt mintegy másfél órával érkeztünk a színházba. A 90 decibel narrációs támogatásával előadott darab előtt színpadbejárásra, a díszletek megtapogatására kaptunk lehetőséget. Részletes ismertetés hangzott el a színpad felépítéséről, a díszletek elhelyezkedéséről, a jelmezekről, kellékekről. Még olyan kulisszatitkokba is beavattak minket, hogyan készül a parfümös üvegcsékben levő festett folyadék, hogyan cseng a korabeli telefon, hogyan működik a korabeli pénztárgép. 14

15 Ennek a bejárásnak a segítségével számomra tökéletesen elképzelhetővé vált az előadás közben játszódó cselekmény, képszerűen peregtek fejemben a jelenetek. A helyiségek egymáshoz képest való elhelyezkedése, a nézőtér felöli látvány leírása tényleg sokat segített a kép kialakításában. Remek élmény volt! Maga a színdarab is nagyon pozitív csalódást jelentett: nemrég a Nemzeti Színházban "láttam" a Scapen furfangjai című produkciót, ami az egyik legrosszabb színházélményt okozta számomra. Hadaró, sokszor érthetetlen beszéd, újhullámos, az eredeti koncepcióba nem illő zajok (pl. szirénázás), csattogás, stb. Nagyon nem tetszett. Ehhez képest a Centrál színház az Illatszertár című darabban visszatért a hagyományos színház nyújtotta élményekhez: érthető tempójú és hangmagasságú beszéd, korabeli stílus, kellékek és jelmezek. Csodás, hogy nem akartak aktualizálni, illeszkedni a mai rohanó világ tempójához, stílusához! Az értést külön is segítette az előadással szinkronban történő narráció, amit fülhallgató segítségével valósítottak meg. Ezt az előadás előtt osztották ki, (egy hangerőszabályzó segítségével magam állíthattam be rajta a megfelelő hangerőt). Egyáltalán nem akadályozta a színpadon történtek figyelemmel követését. A narráció is nagyon jól illeszkedett a darabhoz, akkor szólalt meg, amikor valóban szükség volt rá, és tényleg csak annyit mondott, ami a kép kialakításához kellett. Ami a darabot illeti. A színészi játék kiváló volt! A könnyed történetet olyan hitelesen adták elő a szereplők, hogy a nézőknek egy szava sem lehetett! Senki nem játszotta túl a maga szerepét, a poénok ültek, sokszor a spontaneitás érzetét keltették - jó értelemben véve. Nem csoda, hogy utána a tapsnak szinte nem akart vége szakadni. Vakon is olyan élményt nyújtott, ami igen ritkán adatik meg. Akinek lehetősége van megnézni, menjen el a darabra, Érdemes! Nemes Szabolcs Illatszertár Az Illatszertárban fogkrémes tubusok és arcvizek között, együtt vagy éppen egymás ellenében kergeti kis-nagy álmait tulajdonos és 15

16 segéd, kifutó és krémkeverő lány miközben a színpadon Kern András, Pokorny Lia, Stohl András, Szemenyei János és Papp János jóvoltából megszületik néhány kivételes pillanat. Tömény illatfelhő csapja meg a nézőket, amikor a függöny mögül előtűnik az 1937-es Váci utca egyik drogériája. Hammerschmidt úr üzlete valóban létezett a Belvárosban, és bár az emlékezet már aligha őrzi berendezését, Horesnyi Balázs díszletében tökéletesen megbízhatunk: a tisztaságtól csillogó, minden porcikájában eleganciát árasztó színpadkép maga a béke és a nyugalom szigete. Az üzlet gazdag faragású, tojáshéj árnyalatú, rokokó cirádás enteriőrje a galériára vezető csigalépcsővel, pultokkal és vitrinekkel, tégelyes polcokkal, metszett üveg lámpaburákkal, az utcára néző, színes üvegberakásos ablakok és a pazarul díszített kasszagép tökéletesen uralja az előadást. A termékek minőségét maga a hely garantálja, és persze a kiszolgálás koreográfiája: eladó, segéd és kasszírnő egy operafinálé ritmusára köszönti a be- és kilépő vásárlókat. A világválság és a zsidótörvények dacára itt minden óraműpontossággal működik hiszen mindjárt itt a karácsony. A 2013-ban éppen száz éve született László Miklós, ünnepelt színész, bulvár- és kabaréíró a húszas harmincas évek budapesti színházi életének egyik legpiacképesebb szerzője volt Bécstől Hollywoodig. Az Illatszertár annakidején ugyanitt, a Révay utcai színházban abban az időben a Vígszínház kamaraszínpadaként működött debütált, majd Amerikában többször is színpadra került. Filmadaptációk készültek belőle a kor igazi sztárjaival; 1940-ben Ernst Lubitsch rendezte a Saroküzlet című mozit, a főszerepben James Stewarttal, majd 1949-ben Judy Garland játéka vitte el az In the Good Old Summertime címen bemutatott változatot. Lett belőle itthon tévéjáték Kern András, Benedek Miklós és Bodrogi Gyula briliáns alakításaival, évtizedekig futó Broadway-musical, sőt 1998-ban még egy bárgyúra vett romantikus filmátirat is, mai környezetben, Tom Hanks és Meg Ryan jól bevált szerelmes kettősével. Hazai színpadon az Illatszertár bemutatása biztos sikert jelent. Puskás Tamás rendezése a Centrálban azonban ennél sokkal többet hoz: megcsillogtatja a darab eredeti, hamisíthatatlan szépségét. Aktualizálhatna hiszen megint itt a válság, ráadásul a színház falain 16

17 túl ugyanaz az év végi, ünnepváró Budapest, de nem teszi. Helyette visszaadja a klasszikus dramaturgiájú darab tüneményes báját, gazdag nyelvi humorát, kordába szorítja a cselekmény komikumába rejtett melodrámát, és apró, de nagyon találó karakterjellemzésekkel béleli ki a jól megírt cselekményt. A három felvonás egyetlen helyszínen játszódik, egy üzlet dolgozóinak a karácsonyi ünnep előtti három napját követi végig, reggeltől estig, nyitástól zárásig. A középpont maga a bolt, ennek napirendje szervezi a kapcsolatokat, ez az, ami biztonságot, önbecsülést, mértéket, fontosságot ad mindenkinek, a szakmájába belecsontosodott főnöktől a bicikliőrült kifutófiúig. Itt történik minden. A helyszín tehát egyszerre valós és szimbolikus, a bolt rendje, illata, színei, aurája mélyen átitatja a dolgozóit. Szinte ösztönös mozdulatokkal egyenesítik ki a fehér egyenköpenyt, amikor egy hevesebb kitörés után makrancos redőkbe gyűrődik a vászon, vagy hónaljig csúszik a szorosra gombolt köpenyöv (a szellemes, karakteres jelmezeket Rátkai Erzsébet tervezte). Tisztelettel bánnak a fényekkel is, csak a főnök utasítására oltják el a lámpákat, emelik be a kirakatba a vatta-hópelyhekkel dekorált karácsonyfát. A mindenki által elfogadott rend itt, ebben a korban és ebben a városban szó szerint a túlélés, a fennmaradás záloga. A boltba nem szűrődik be a külvilág zaja. A vevők, az utcára vigyázó rendőr vagy egy zárás után becsusszanó mosólány igazából csak színes adalékok a szereplők sorsához, az itt szövődő szerelmekhez vagy csalásokhoz. Puskás rendezése szépen letisztogatja a külső hatásokat, és a szereplőket összekapcsoló hálóra koncentrál. Így éri el, hogy az akár harsányabb komikumot is felkínáló darab ragyogó csapatjátékot és ripacskodástól mentes, igazi mélységeket megcsillogtató színészi teljesítményeket hoz. Mindenekelőtt Pokorny Liáét, aki a jól fölépített szerepértelmezésnek és a visszafogott gesztusoknak hála jelenetről jelenetre változik hernyóból lepkévé, unalmas vénlányból ragyogó szépséggé. Egyenrangú partnere ebben Stohl András, ő a behúzott nyakú kisemberből emelkedik a szerelem égi magasságába, eszköztárában a kicsinyességtől a Dunának futó vesztesig, az undokságtól a büszkeségig rengeteg árnyalat szerepel. Egyszerűbb figurát alakít, de nem kevésbé hitelesen Cserna Antal; meghatóan 17