BARANYAI MESÉK, MONDÁK

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BARANYAI MESÉK, MONDÁK"

Natália Horváth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 BARANYAI MESÉK, MONDÁK 1 MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN

3 Az ördögszántotta hegy Élt valamikor egy vén boszorkány Nagyharsány falujában, a hegy tövében, akinek volt egy gyönyörűséges leánya, Harka. Szeme csillogott, mint a gyémánt, aláomló dús haja olyan tüneményesen selymes volt, mint az esthajnali pára, szép ívű, piros száját pedig csak a hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget. Ígért az anyókának fűt-fát, s mikor ez sem használt, átokkal fenyegette. Az anyóka alkut ajánlott: ha az ördög estétől hajnalig, kakas-kukorékolásig felszántja a Harsányi-hegy szikláit, akkor övé a lány, 1

hajnalban nyíló rózsabimbóhoz lehetett hasonlítani. Az ördög mindenáron szerette volna megkaparintani az ártatlan szépséget.

4 de ha csak egy ásónyommal is elmarad, ne számítson a kezére. Az ördög megörült az ajánlatnak, előhozta a pokolból hatalmas vasekéjét, egy macskát és egy kecskét fogott be eléjük. Jókedvűen kezdett hozzá a szántásnak, s még éjfélt sem ütött az óra, máris fel volt szántva a hegy fele. Nosza, megijedt erre az öregasszony, de végső elkeseredésében pompás mentő-ötlete támadt. Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visszafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól. Az ördög nem vette észre a cselt, bukása feletti dühében elhajította az ekéjét egészen Beremendig (az ekéről lepottyant sárból lett a siklósi hegy), ő maga pedig Harkány falunál (amely a szép Harkáról kapta nevét) nyomtalanul eltűnt a föld gyomrában. Ahol lement a pokolba, a repedésen víz tört fel a felszínre, mely, azóta is buzog. 2

Éjfél után odament a tyúkólhoz, s elkezdett kukorékolni. A kakasok visszafeleltek neki, s csakhamar az egész falu hangos lett a kakasszótól.

5 A Zengő kincse A Zengő lábánál, a völgyben élt egy pásztor a feleségével és kisfiával. Az asszony szeretett volna emberek közé kerülni, de a szegénység ide kötötte őket. Egyszer a hegy szelleme elárulta neki, hogy a Zengő minden virágvasárnapon megnyílik, és a szótlan asszonyoknak megmutatja rengeteg kincsét. Az asszony virágvasárnap fölment a Zengő tetejére, karján vitte a kisfiát. Amint megszólalt a völgyben a remete hangja, a hegy megnyílt. A szellem becsalogatta a csodálkozó asszonyt, aki nem is tudta, mihez kapjon a sok kincs láttán. Gyermekét letette és megrakodott a drágaságokkal. Kivitte a kincseket, de mire a gyermekéért visszatért volna, a hegy bezárult. Az asszony pedig tébolyultan járta a rengeteget, s kereste elveszett kisfiát. Néha morgás hallik a hegy belsejéből. Ez a bennszorult szerencsétlennek a jajkiáltása. Utána rendszerint óriási vihar jön, dühöng, tombol, üvölt az orkán a hegy körül. Ilyenkor a pásztorasszony jajgat és siratja elveszett gyermekét. 3

Az asszony virágvasárnap fölment a Zengő tetejére, karján vitte a kisfiát. Amint megszólalt a völgyben a remete hangja, a hegy megnyílt.

6 Az Abaligeti-barlang és a törökök Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek. Egy falubeli azonban elárulta őket. A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt, hogy kifüstöljék a magyarokat. Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba. Csendben megkerülték a hegyet, s hirtelen rajtaütöttek a törökökön, akik közül, aki kinn maradt, az ott pusztult el, aki pedig idejében befutott a barlangba, azt meg saját füstjük ölte meg. A magyarokat bátorságuk, leleménységük megszabadította. 4

Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak, melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba.

7 Büdös-kút A kút mélyén egy sárkány lakott. Egyszer egy vitéz járt arra. Inni akart a forrásból, amikor a sárkány rátámadt. A vitéz sem volt rest, levágta a sárkánynak mind a hét fejét, s kardjával beleszúrt a szívébe. A sárkány visszaesett a kútba, ott is maradt, s megbüdösödött tőle a forrás vize. Ezért nevezték el a forrást Büdös-kútnak. 5

A vitéz sem volt rest, levágta a sárkánynak mind a hét fejét, s kardjával beleszúrt a

8 Deindol (Daindol) A szőlővel és gyümölcsfával borított Daindol valamikor egyetlen német emberé volt. Amikor halálát érezte közeledni, fölvitette magát a hegynek arra a részére, ahonnan egész birtokát láthatta. Három fia is vele ment. Az ember fölosztotta közöttük vagyonát. Nyugatról kezdte, rámutatott az első völgyre, és így szólt legidősebb fiához: Das ist dein Thal. Magyarul: Ez a te völgyed! Majd középső fiához szólva rámutatott a másik völgyre, s megint mondta: dein Thol. Végül a legkisebbnek szintén: dein Thol. Innen ered ennek a területnek a hármas felosztása: Nagy, Közép és Kis-Deindol. 6

Az ember fölosztotta közöttük vagyonát. Nyugatról kezdte, rámutatott az első völgyre, és így szólt legidősebb fiához: Das ist dein Thal.

9 Jakab-hegyi kincsek A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt, aki rengeteg aranyat, ezüstöt harácsolt össze. Egyszer váratlanul háború tört ki. A földesúr nem tudta hova rejthetné el a kincseit. Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Odarejtett egy nagy kád aranyat, és egy nagy kád ezüstöt. Az arannyal töltött kádon egy kakas ül, az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi. A kakas is, meg a sárkány is elátkozott király, akiknek az a büntetésük, hogy vigyázzanak a kincsekre. Élő ember még nem is jutott hozzájuk, pedig már sokan megpróbálták. 7

Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá. Odarejtett egy nagy kád aranyat, és egy nagy kád ezüstöt.

10 Kanta-vár A mohácsi vész utáni időkben járunk. Ekkoriban a Mecsekben egy üresen álló sziklavár állt, amelyet egy lovag foglalt el, kit Kantának hívtak. Lovagunk nem éppen lovagias természetéről volt híres. Erről a helyről járt rablóútjaira és itt rejtette el zsákmányait. Nemcsak értékes kincseket, hanem a vidék legszebb lányát is magával hurcolta. Kanta tehát rablóvezér volt, kit a sors tett azzá, ugyanis gyermekkorában elrabolták őt és öccsét az édesanyjuktól. Mindössze egyetlen emléke maradt meg: egy aranylánc, melyen az anyja képe volt. Történt egyszer, hogy ezt a leányt el akarta adni egy jómódú török basának, de mielőtt az üzletkötés megszületett volna, maga szeretett bele a gyönyörű lányba. 8

Nemcsak értékes kincseket, hanem a vidék legszebb lányát is magával hurcolta.

11 Hogy megnyerje kedvesének a lányt szebbnél-szebb kincsekkel, ajándékokkal halmozta el őt, de mindhiába, ugyanis a lány szerelme egy ifjú harcos volt, ki a törökök ellen harcolt. Egyszer egy szép nyári estén egy ismeretlen ifjú kért szállást a várban éjszakára. Az ifjú a török elleni harcból tért vissza és menyasszonyához igyekezett. Ekkor tudta meg Kanta lovag, hogy a fogvatartott leány e ifjú miatt nem lesz az ő kedvese. Nagy haragra gerjedt ekkor és megfogadta, hogy elpusztítja az ifjú harcost. A másnap tovább induló ifjút Kanta egyik embere követte, és a Mecsek hatalmas erdőiben meggyilkolta őt. Tettének bizonyítékául a nyakláncát vitte el gazdájának. Ez a nyaklánc megegyezett Kanta nyakában lévő aranylánccal és a rajta függő képpel. A rabló lovag magába roskadt. Saját testvérét ölette meg! A leány mikor egy szolgálótól megtudta az eseményeket, követte kedvesét a halálba. Kanta mindkettejüket a vár mellé temette el. E tettétől teljesen megváltozott. Többé már nem rabolt. Kincseit szétosztotta a szegények, nincstelenek között és magányos remeteként élte le életét. Az ő nevét őrzi a Kantavár. 9

Ekkor tudta meg Kanta lovag, hogy a fogvatartott leány e ifjú miatt nem lesz az ő kedvese. Nagy haragra gerjedt ekkor és megfogadta, hogy elpusztítja az ifjú harcost.

12 A kiadvány a MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet, néphagyományok helye a XXI. században című pályázat keretén belül készült. NTP-MKÖ A szerkesztésben a pécsi Szent Mór Iskolaközpontból részt vett: Kovalovszki Éva, Megyesi Andrea, Püspöki Péter, Buzás Bettina, Elekes Dóra, Halmos Gréta, Horváth Hajnal, Kálmán Júlia, Kálmán Luca, Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna, Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian, Mózes Csenge és Püspöki Krisztina A programban részt vett: Burján István, Englertné Török Ildikó, Jakab Gabriella, Kovalovszki Éva és Megyesi Andrea A kiadvány a Craetive Grafikai Műhely gondozásában jelent meg Pécsett, 2015-ben. Felelős vezető: Zimonyi Géza Támogatók:

Kálmán Júlia, Kálmán Luca, Lajó Odil, Lukáts Borbála, Nyári Borbála, Örkényi Zsuzsanna, Schrem Borbála, Éger Kincső, Kürti Boglárka, Mihovics Szebasztian, Mózes Csenge és Püspöki

Hasonló dokumentumok

Szent Mór-zsák különszám

Szent Mór-zsák különszám 2015. július 2 Szent Mór-zsák különszám 2015. július Szent Mór-zsák különszám 2015. július 3 4 Szent Mór-zsák különszám 2015. július MESÉLŐ TÁRGYAK NYOMÁBAN; baranyai népművészet,