Általános (nem csak agrár) eredmények. Közvetlen a csatlakozás előtti változások (2003) A 2004-es csatlakozás

Átírás

1 Általános (nem csak agrár) eredmények MAGYARORSZÁG ÉS A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA Elmúlt 10 évet vizsgálva: millió eurós transzfer érkezett a hazai költségvetésbe, míg Magyarország 4879 millió eurós befizetést teljesített az EU felé. Pozitív egyenleg: millió euró. Közvetlen a csatlakozás előtti változások (2003) A 2004-es csatlakozás SPS egyszerűsített farmtámogatás Cross-compliance (kölcsönös megfeleltetés) feltételesség Vidékfejlesztési politika erősödése Moduláció Pénzügyi fegyelem CMO felülvizsgálat Adaptációra a tagállamok 2 évet kaptak között (EU15) +10 ország = + 1 millió km2, millió lakosság. 1 főre jutó GDP az EU-15 átlag fele. Strukturális problémák gyógyíthatók-e gazdasági növekedéssel? Az új tagállamokban jelentősebb a mezőgazdaság szerepe. Vélemények a csatlakozással megvalósuló támogatási környezetről 2004-ben nem lettünk teljes jogú tagjaivá a közös agrárpolitikának, hiszen 10 év átmeneti idő alatt érjük el az EU-15 támogatási szintjét. Nem lehet azon csodálkozni, hogy nem kaptak meg az újonnan csatlakozók minden támogatást a belépéssel. Magyarország a rendszerváltás óta nem tett semmit annak érdekében, hogy az agrárszektor felkészülten léphessen az EU-ba. Konkurens mezőgazdaságot kizárólag a nyugat-európai adófizetők pénzéből újraéleszteni vállalhatatlan politikai kockázatot jelentett volna az EU tagállamok számára. Sok ország, de gyenge gazdasági helyzetben, alkuerő nélkül.

2 A támogatások kérdése Sarokpontok az alkufolyamatban Költségvetési terhek nem növelhetők, sőt!; Magas KAP árak átvétele milyen torzulásokat okozna az új csatlakozóknál; Kínálatellenőrzés (kvóták) mely évek átlagait vegyék figyelembe; Közvetlen támogatások kiterjesztése; Nem KAP alapelem veszteségkompenzáció Segítheti a gazdaságokat, vagy/és növeli a föld árát Infláció gerjesztő hatás Birtokszerkezet más jellemzőkkel bír Más eszközök (strukturális alapok) hatékonyabbak lehetnek Nincs átmeneti időszak bizonyos területeken kaptunk mentességet, de a KAP azonnal alkalmazandó. Mennyiségi keretszámok: némi növekedést lehetővé tesznek, de az 1990 előtti termelési szinteket nem tudtuk elfogadtatni. Területalapú támogatások folyósítására fokozatosan kerül sor és egyszerűsített támogatásként (SAPS) 25%, majd +5 és +10%- os lépések, 100% 2013-ban. Sarokpontok az alkufolyamatban SAPS alkalmazása Nemzeti támogatások: csatlakozás követő négy hónapon belül be kell jelenteni. A tagság 3. évének végéig összhangba kell hozni a közösségi szabályokkal, vagy le kell állítani folyósításukat. Új nemzeti támogatás csak a Bizottság engedélyével vezethető be. További eredmények: ideiglenes mentességet sikerült elérni (2,8%-os tej, Rizlingszilváni név, állatvédelmi előírások) Termőföld vásárlási tilalomra moratórium 7+3 év. Földbérletnél nincs! Egyszerűsített rendszert jelent. 1 hektárra jutó, nemzeti alapon kiszámított átlagos támogatási összegből valamennyi termelő részesülhet. Területpihentetési kötelezettség nincs. Lásd előző órák anyagát! A csatlakozás óta eltelt idő értékelése Amit illik tudni egy gazdásznak Az első évek érthetően kemény adaptációs hatásokkal jártak. Az eltelt 10 év már alkalmas arra, hogy ezeken túllépve is értékeljük a magyar agrárgazdaság helyzetét. Kimagasló a termőterület aránya Magyarországon. Kimagasló a szántóterület aránya. Több mint kétmillió földtulajdonos, ezek 80%-a vidéki térségben él. Közvetlen támogatást igényelt ~ 200 ezer gazda, ők több mint 1,5 millió földtulajdonos földjeit használják.

3 Mivel indultunk? A csatlakozás utáni első évek tapasztalatai Torz termelési szerkezet, Technológiai fejletlenség, Alacsony termelési színvonal. Kifizető ügynökség sokat késett a közvetlen támogatások utalásában, de 2005 után már nem voltak problémák. Import gyorsabban nőtt mint a kivitel az első két évben, a piacra-jutást jobban ki tudták használni a nagy európai uniós tapasztalattal rendelkező cégek. Betanulási időszak A magyar agrárgazdaság helye EU mezőgazdaságon belül A magyar agrárágazat helye a magyar gazdaságban Mezőgazdaságilag hasznosított terület 2,7%-a. Bruttó kibocsátás 2%-a. Bruttó hozzáadott érték 1,9%-a. Belső és külső kereskedelem 1,8%-a között egyes mutatók növekedési üteme meghaladja az EU-27 átlagát, de elmaradnak Lengyelország, vagy a balti államok növekedési ütemétől. A GDP, BHÉ, GO, foglalkoztatás, export részarány között lassú csökkenés (általános tendencia a válság), majd ban már meghaladja a es évek átlagát. ÖSSZESSÉGÉBEN Az agrárágazatok alakulása a csatlakozás után 10 ÉV ALATT ÖSSZESSÉGÉBEN KEDVEZŐEN HATOTT A TAGSÁG A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG FEJLŐDÉSÉRE: AZ EU AGRÁRPOLITKA NEM KORLÁT, HANEM KERET! A teljes kibocsátás a csatlakozás évében jelentősen megnőtt, utána kisebb kilengéseket nem számítva alapvetően nem változott átlagában a növénytermesztés kibocsátása 60%, az állattenyésztésé 34%, a mezőgazdasági szolgáltatásoké és más nem elválasztható tevékenységeké 6%. A termelési szerkezet a tömegtermékek irányába mozdult el oka közvetlen támogatások, intervenció.

4 Ágazatok aránya és teljesítménye A bruttó kibocsátás 2/3-a a szántóföldi növénytermesztésből, egyharmada a zöldség, gyümölcs és szőlőtermesztésből származik. Abszolút nyertese a csatlakozásnak a növénytermesztés, és azon belül a szántóföldi növénytermesztés, és azon belül a gabona- illetve olajosnövény termesztés. Állattenyésztés: 2004 óta ~4000 állattartó gazdaság eltűnt. Csökkent a tejelő tehén létszám (leszámítva az utóbbi évek kis emelkedését folyamatosan), drasztikusan csökkent a sertésállomány mérete, stagnál a baromfi állomány. Érdekesség: a szm, juh, sertés állomány az Alföldön koncentrálódik. Gabona ágazat Olajnövény Egyedülálló jelenséget produkál a magyar gabonaágazat: fele és kétszeres termés ugyanazon a területen egymást követő években (időjárás, minimum-tillage, öntözéses földművelés hiánya). Intervenció jelentősége. A piaci árnál 10%-kal magasabb intervenciós ár között a csatlakozás nyertesévé tette az ágazatot. Export: hektikus, baj van a homogén árualappal, fajtán belül is eltérő minőség. Versenytársak előnyben vannak. Hiányoznak a stabil beszállítói kapcsolatok, rossz a szerződéses fegyelem. Repce: A kibocsátás 2008-ig nőtt, 2009-ben visszaesett. Repcemag kivitel jelentősen nőtt, 2007-től indult itthon is a biodízel gyártás. Biodízel gyártásunk 105 ezer tonna körül van. Napraforgó: Növekvő termelés, 536 ezer hektáron. Franciaország mögött a második legnagyobb termelő voltunk. Kertészet A csatlakozás nem hozta meg a várt eredményeket. Az elmúlt években az ágazat helyzete tovább romlott. EU és hazai túlkínálat miatt erős árcsökkenéssel indultunk 2004-ben között egyértelmű pozícióvesztés. Az EU a világ legnagyobb zöldség-gyümölcs importőre, ez lehetőséget jelent(ett) számunkra is. Az EU-25-öknek mindössze 1/3-a önellátó. A külkereskedelmi egyenleg pozitív, de a belső fogyasztás egyre növekvő hányadát importból fedezzük. Azonos minőség esetén az importárak alacsonyabbak általában de előfordul, hogy a hazainál drágábban importálunk ennek okai a hiányos hazai árualap, eltérő fajtaválaszték, tetszetősebb csomagolás, stb... TÉSZ: 15% az elvárt 30-40% helyett. Zöldségterületünk 20%-kal zsugorodott között.

5 Állattenyésztés Közös agrárpolitika nem preferálja az abrakfogyasztó ágazatokat. A csatlakozást követően megerősödött az import. A növénytermesztési ágazatok erősödésével az állattenyésztési ágazatok szerepe csökkent, az állatállomány tovább zsugorodott. Legdrasztikusabb csökkenés a tejelő tehénállományban (itt kis elmozdulás-növekedés következett be ben) és a sertésállományban következett be. A termelők veszteségeihez az éleződő piaci versenyen túl a szigorodó tartási körülmények is hozzájárultak. Plusz az állattartás sajátos módon elszakadt a földhasználattól. Kiegészítő jövedelmet biztosító szerepe is eltűnik, ebben nagy szerepe van a bürokratikus hatósági környezetnek is. Ágazati kibocsátás alakulása: 39% baromfi, 31% sertés, 23 szm, 2% juh. Baromfiágazat Sertés 2005 madárinfluenza járvány, 2006 magyarországi hatásait éreztük (25-30%-os veszteség az ágazatban EU 50%-os társfinanszírozást nyújtott a kompenzálásra). 2007: baromfihiány, aztán regeneráció. Baromfitartók között óriási különbségek. Állatjóléti, állategészségügyi szabályozások termeléscsökkentő szerepe. Háztáji baromfitartás szinte megszűnt, kevés számú nagytermelő jellemzi a piacot. Nagy probléma van a feldolgozói háttérrel éve van nehéz helyzetben. Alacsony a koncentráció, elaprózódott az üzemi struktúra, hiányzik a termelői összefogás ben 1 millióval csökkent a sertéslétszám. Azóta további mínusz. Élősertésből nettó importőrré váltunk. Kiszámíthatatlan felvásárlási árak. Kiugróan magas takarmányárakhoz alacsony felvásárlási árak kapcsolódnak. A felvásárlási ár 27-30%-ot képvisel a végtermék árából. Tej Vállalkozási szerkezet Folytatódott a csatlakozás előtti csökkenés a kibocsátásban. Országos kvótakihasználásunk 85% körüli (ezen belül a feldolgozói majdnem 90%). Közvetlen támogatás van az ágazatban: termeléshez kötött kiegészítő tejprémium (2004: 2 Ft/kg..., 2006: 8,1 Ft/kg től termeléstől elválasztva kerül kifizetésre (max 8,03 Ft/kg) társas vállalkozás vett fel mg-i tevékenységet is a tevékenységi listájára, 2009-ben közülük 7900 folytatott ténylegesen is ilyet. Egyéni gazdaságok 73%-a 1 hektárnál kisebb területet használ. 50 hektárnál nagyobb területen az egyéni gazdaságok 1% a tevékenykedik csak. Az átlagos terület 3,5 hektár.

6 Foglalkoztatás Árak alakulása A csatlakozás óta is csökken fő dolgozott 2009-ben hivatalosan az ágazatban (összes foglalkoztatott 3,8 millió fő). (Új Nemzeti Vidékfejlesztési Terv szerint re fog növekedni ez mennyire reális vajon?) Feketegazdaság? Előnytelen demográfiai adottságok, korösszetétel. Hosszú távú tendenciaként kimutatható az árak emelkedése ig egyértelmű növekedés, 2008-ban és 2009-ben a válság hatására visszaesés, majd 2010-ben regeneráció ben rally. Agrártermékek termelői árszintje 2010-ben 16,2%-kal nőtt (növényi termékek 27,1%, állati termékek 1,1%(!)) Az inputok árindexe ez idő alatt 2,2%-kal nőtt. Vállalkozói jövedelmek Az árak alapvetően az EU folyamataival együtt alakultak kis, nyitott gazdaságunk nem képes befolyásolni a közösségi agrárpiacot piacot, alapvetően követő magatartást tanúsít. A kritikus mezőgazdasági ágazatok leépülését gyorsította az integráció. A vállalkozói jövedelem több mint duplájára nőtt a csatlakozás előtti szinthez képest. A jövedelem változása alapvetően függ a támogatásoktól, de természetesen más tényezők is szerepet játszottak. Beruházások Élelmiszeripar A jövedelem növekedést nem kísérte a beruházások növekedése az időszak nagy részében, csak 2009-ben tapasztalható egy kis pozitívum! Jelenléte, fejlettsége alapvetően meghatározza a mezőgazdaság fejlődési pályáját. Az ezredforduló óta a hús- és baromfi-feldolgozás 2/3-ára, sör- édes, malomipar a felére, a cukoripar az 1/5-ére, dohányipar 1/6-ára esett vissza. Növekedés csak a húskészítmény- és üdítőital gyártásban van. Okok: kedvezőtlen piaci helyzet, rendkívül éles verseny, kedvezőtlen szerkezet.

7 Agrár-külkereskedelem További problémák: megkövetelt minőségi igények és a mezőgazdasági termelői bázis által kínálta lehetőségek közötti megbomlott egyensúly, pénzhiány az élelmiszeriparban, gyenge belföldi vásárlóerő, külföldi élelmiszeripari termékek térnyerése, élelmiszerláncok beszállítói közreműködése. Pozitív egyenleg a külkereskedelemben. De: növekvő importhányad Elsősorban alapanyagok dominálnak a kivitelben és csökken a feldolgozott termék aránya. Agrártámogatások Vidékfejlesztési támogatások Elmúlt 10 évben (ténylegesen 2004-től számolható el): 4299,4 millió euró érkezett, a teljes EU transzfer 34%-a. Nem valósult meg a nemzeti kiegészítés, 8 év átlagában csak 16,1% a top-up arány. (450 milliárd Ft-nyi top-up ragadt be a rendszerbe) Aránya 2006-ban 30%, ez 2010 végéig 35%- ra nőtt.