BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek középszint 1312 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 21. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók AZ EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: minden válasz 1 pontot ér (a javítókulcsban feltüntetettek szerint). Rossz válasz: 0 pont Hiányzó válasz: 0 pont A javítókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme tovább már nem bontható. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható a megadott, esetenként / jellel elválasztott lehetőségeken kívül is, amely tartalmilag megegyezik az útmutatóban szereplő válasszal. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha egy feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. írásbeli vizsga / október 21.

3 EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 3 pont bűncselekmények, közbiztonság, államhatár 2. Elérhető pontszám ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság 5 pont NAV: Nemzeti Adó és Vámhivatal BÁH: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal TEK: Terrorelhárítási Központ NVSZ: Nemzeti Védelmi Szolgálat 3. Elérhető pontszám 5 pont intézkedni, közbiztonságot, veszélyeztető intézkedésre, bűncselekményt 4. Elérhető pontszám 3 pont b), d) elfogás, biztonsági intézkedés, közbiztonsági őrizet, intézkedés a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett foglalkozástól engedély nélkül távol maradó vagy onnan engedély nélkül eltávozó 14. életévét be nem töltött tanulóval szemben; összefoglaló néven: személyes szabadságot korlátozó intézkedések Megjegyzés: a b), d) esetekben megadott válaszok közül bármelyik két helyes megoldásra jár 1-1 pont. írásbeli vizsga / október 21.

4 5. Elérhető pontszám 5 pont A magyar államhatár közelében történő ellenőrzés során az intézkedő rendőr megállapítja, hogy az ellenőrzés alá vont személy jogellenesen tartózkodik az ország területén. Állampolgári bejelentés alapján a lakás ajtaján kimenekülő betörővel szemben a rendőrök már a szomszéd ház udvarán intézkedést kezdenek. A gépjárművezető a rendőri intézkedés során tagadja a szeszesital fogyasztását, de leheletén erős alkoholszag érződik. Az intézkedő rendőrök a vasútállomás területén egy magányos gyermeket vontak ellenőrzés alá, aki elmondása szerint elszökött a nevelőotthonból. A határrendészek igazoltatása során az intézkedés alá vont személynél okiratok nem voltak, többszöri felkérésre sem volt hajlandó személyi adatait elmondani. Előállítás X X X Elfogás X X 6. Elérhető pontszám 3 pont 1. a dologra, tárgyra-állatra leadott lövés 2. a figyelmeztető lövés 3. a lőfegyver vétlen (akaratlan) működésbe hozása 7. Elérhető pontszám 3 pont nukleáris baleset sugárbaleset elzárkózással / egyéni védőfelszereléssel 8. Elérhető pontszám 3 pont a) megelőzés /prevenció b) veszélyhelyzet-kezelés c) helyreállítás 9. Elérhető pontszám 3 pont a) sorozatban b) különleges c) ideiglenes írásbeli vizsga / október 21.

5 10. Elérhető pontszám 6 pont I. Autópálya és autóút, amely egy betű és egy szám alapján van megjelölve. II. Elsőrendű főutak, egy vagy két számjegyből áll a jelölése. III. Másodrendű főút, amelynek három számjegyből áll a megjelölése. 11. Elérhető pontszám 4 pont I. Körzeti megbízott II. Ügyeleti szolgálat III. Mozgóőr IV. Útlevélkezelő szolgálat 12. Elérhető pontszám 3 pont őrnagy, alezredes, ezredes 13. Elérhető pontszám 4 pont gyermekkor, végszükség, tévedés, kóros elmeállapot 14. Elérhető pontszám 5 pont A 3; B 4; C 6; D 2; E Elérhető pontszám 5 pont a) A terhelt az a személy, akivel szemben a büntetőeljárást folytatnak. b) gyanúsított, vádlott, elítélt c) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. írásbeli vizsga / október 21.

6 II. A SZÖVEGES, KIFEJFŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A szöveges feladatok értékelése A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: feladatmegértés, helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs alapján történik, mely minden feladat esetében azonos pontértékkel tartalmazza a fenti értékelési szempontokat, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. 1. A feladatmegértés, helyes feladatmegoldás értékelése A feladatmegértés során a következő szempontokat kell figyelembe venni: A feladat azonosítása: A diák a megadott témáról, problémáról ír-e? A tématartás, a lényeg kiemelése: Lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? Tartalmi mélység, kifejtettség: Megállapításai, következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak a problémára nézve? A műveleti sokszínűség, eredményesség: A megadott forrásokat használja-e, és azokra utaló lényeges megállapításokat tud-e tenni? Részkérdések kifejtése: A szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemet tartalmazza-e? Az egyes részkérdések közötti kapcsolat megteremtése: A problémamegoldás során felismeri és megfogalmazza-e a fontos összefüggéseket? A tartalmi kifejtettség szükséges mértéke: Képes-e arra, hogy az egyes részkérdéseket csak a szükséges mélységben fejtse ki? A feladatok konkrét értékelése során az értékelés első lépése annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 10 pontból a diák legalább 1 pontot elért-e. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 lehet pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, az általa leírt megoldás a javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket tartalmazza. A kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. Ahol ez szükséges, a források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, és utal is magára a forrásra. A konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyenlített. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezés helyesen kerül alkalmazásra. 5-7 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. A forrásokat ugyan használja, de nem tesz lényegi megállapításokat. A javítási útmutatóban kiemelt válaszelemeket nagyobb részt tartalmazza. A szakkifejezéseket csak részben alkalmazza, esetleg körülírja. 3-4 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és a megadott forrásokat egyáltalán nem használja, de legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. írásbeli vizsga / október 21.

7 1-2 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, mely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, és minimum egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges, de a kifejtés túlnyomórészt nem azzal kapcsolatos, vagy nem a megoldásra irányul. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megoldásai nem a feladatban meghatározott problémára irányulnak, vagy egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelni kell arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult jogi ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos, és odaillő használata nélkül. Elfogadható az is, ha a pontos szakkifejezést nem ismeri, de azt körülírja, így a válaszából kiderül, hogy tisztában van a helyes megoldással. Ha a vizsgázó rossz szakkifejezéseket használ, pontatlanul fogalmazza meg, vagy egyáltalán nem használja azokat, akkor pont nem adható. Ugyanakkor az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasza, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket, még körülírás szintjén sem. 3. A logikus felépítés értékelése 3-4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között más logikai kapcsolatot teremt. 1 pont akkor adható, ha az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. írásbeli vizsga / október 21.

8 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi, szerkesztési hiba van a szövegben. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az általunk javasolt megoldásokban: - vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, - aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, melyeknek meg kell jelenniük a vizsgázó válaszában. 16. Elérhető pontszám 20 pont A kriminalisztikai azonosítás célja, a keresett és a büntetőeljárásba bevont személy vagy tárgy azonosságának megállapítása vagy kizárása. Az eljárás elméleti alapját az adja, hogy minden személy, vagy tárgy csak önmagával lehet azonos. Az azonosság kimondásával lényegében a vizsgált személyt, vagy tárgyat megkülönböztetjük az összes többi tárgytól vagy személytől. Gyakorlati szempontból a jelentősége abban áll, hogy az adott nyomot, vagy elváltozást okozhatta-e a vizsgált személy, vagy eszköz. Az azonosság megállapítása érdekében a nyomozóhatóságok nyomszakértőket alkalmaznak, akik a hatóság kirendelése alapján látják el a feladatukat. A nyomszakértői véleményükben a feltett kérdésekre válaszolnak, azonban büntetőjogi kérdésekben nem foglalhatnak állást. Akkor sikeres a nyomszakértői tevékenység, ha a vizsgálat eredménye képen kétséget kizáróan kimondható az azonosság. A nyom a nyomképző alakbeli, külső felépítésének, szerkezeti, funkcionális tulajdonságainak a kölcsönhatás eredménye során létrejött visszatükröződése. A nyom létrejöttéhez szükség a nyomképző illetve a nyomhordozó közötti kölcsönhatásra, melyet a nyomképzés folyamatának nevezünk. A nyomokat - nyomképző fajtája, - nyomhordozón való ábrázolódásuk és - a nyomkeletkezés mechanizmusa szerint osztályozhatjuk. A nyomképző fajtája szerint megkülönböztetünk emberi testrészek, - úgymint kéz, láb, ajak, köröm stb. - állatok testrészeinek, - például láb, orr, fog, stb. - valamint gépek, alkatrészek, egyéb tárgyak nyomait. Leggyakrabban a járművek kerék és alkatrész nyomainak, valamint eszközök nyomainak rögzítésére kerül sor a helyszíni szemlék alkalmával. A nyomhordozón való ábrázolódás szerint beszélhetünk térfogati nyomokról, úgymint szúrás, harapás, valamint felületi nyomokról. Ez utóbbinak több fajtája ismert, a rétegleválási, a réteg lerakódási, valamint egyéb felületi nyomok. írásbeli vizsga / október 21.

9 A nyomkeletkezés mechanizmusa szerint beszélhetünk statikus illetve dinamikus nyomokról. Statikus a nyom, ha a nyomhordozó és a nyomhordozó közötti fizikai érintkezés során egymáson oldalirányba nem történik elmozdulás. Ilyen nyomok jellemzően az ujj,- vagy tenyérnyomok. A dinamikus nyom keletkezése során ezzel ellentétben nem csak a fizikai érintkezés történik meg, hanem el is mozdulnak egymáson. Tipikusan ilyen nyomok keletkeznek járművek összeütközése során. Megkülönböztetünk a kategórián belül - mechanikai - termikus - vegyi vagy - fotokémiai nyomokat. Méretük alapján különbséget tehetünk mikro és makro méretű nyomok között is. Előbbi esetben a milliméteres méretű vagy annál kisebb méretű nyomokról beszélünk. 17. Elérhető pontszám 20 pont A rendőri intézkedés eredményessége szükség esetén kényszerítő eszköz alkalmazásával is kikényszeríthető. A kényszer a rendőrrel szemben megnyilvánuló aktív vagy passzív ellenállás leküzdésének lehetősége. A rendőri intézkedés során alkalmazott kényszerre, tekintettel arra, hogy az alapjogot érintő, azt sértő vagy korlátozó jellegű intézkedés, csak az évi XXXIV. törvény és a 30/2011. (IX.22.) BM rendelet alapján kerülhet sor. A kényszerítő eszköz jogszerű alkalmazása során okozott sérülés vagy vagyoni kár társadalomra veszélyességét az intézkedés társadalmi hasznossága zárja ki. A rendőr hivatásbeli kötelezettség teljesítése büntethetőségi akadályt jelent. Ez a jogi garancia arra, hogy a feladatát jogszerűen ellátó, hivatásbeli kötelezettségét teljesítő rendőr emiatt nem vonható felelősségre. Ugyanakkor a rendőrt nem csak fokozott büntetőjogi védelem, hanem fokozott felelősség is terheli. Amennyiben szolgálata során jogtalan módszert vagy eljárást alkalmaz, vele szemben akár bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni. A rendőr feladata ellátása céljából mást felszólíthat arra, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Amennyiben az intézkedés alá vont személy nem tesz eleget, vagy ellenáll, akkor az eredményesség érdekében kényszerítő eszköz alkalmazására is sor kerülhet. A konkrét esetben a rendőrök szakszerűen folytatták le az intézkedést, hiszen felhívták az intézkedés alá vont személyt arra, hogy cselekményét hagyja abba, majd a későbbiekben a kényszerítő eszköz alkalmazásának lehetőségét helyezték kilátásba. Tekintettel arra, hogy a személy ennek a felszólításnak sem tett eleget, így vele szemben testi kényszert, majd bilincset alkalmaztak. Az intézkedés során alkalmazott testi kényszer azért volt jogszerű, mert az ellenszegülés megtörése céljából használták és azért, hogy a cselekvés abbahagyására kényszerítsék a személyt. Ennek során a tanult önvédelmi fogásokat alkalmazták. írásbeli vizsga / október 21.

10 A bilincs alkalmazásának jogszabályi feltételei fennálltak, hiszen az támadás és/vagy szökés megakadályozását illetve ellenszegülés megtörését szolgálta. A rendőrök az intézkedést a személy előállításával fejezték be, hiszen a személy bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható. Az intézkedés megfelelt a jogszerű intézkedés alapelveinek is, melyek jelen esetben a jogszerűség, a szükségesség és az arányosság. Az eljárás során észlelni lehetett a humanitás érvényesülését is. A rendőr egyénileg alkalmazható kényszerítő eszközrendszere a következő: - testi kényszer - bilincs - vegyi eszköz, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, kardlap - szolgálati kutya - különleges esetben útzár - lőfegyverhasználat. A rendőrségi törvény szerint a testi kényszer és a bilincs kivételével kényszerítő eszköz a jogos védelem esetét kivéve nem alkalmazható láthatóan terhes nővel, illetve gyermekkorú személlyel szemben. írásbeli vizsga / október 21.