BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Átírás

1 Belügyi rendészeti ismeretek emelt szint 1712 ÉRETTSÉGI VIZSGA október 24. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Általános tudnivalók I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése A szaktanár csak a javítási útmutatóban megfogalmazott válaszelemeket fogadhatja el. Az ettől való eltérés elfogadhatóságára a javítási-értékelési útmutatóban külön utalás található. A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a javítási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldásokat / jellel választottuk el.) A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik Rossz vagy hiányzó válasz esetén 0 pontot kell adni. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, az összes elem megjelölése esetén a válaszra 0 pontot kell adni. Ha a feladat meghatározza a válaszelem(ek) számát és a vizsgázó ennél többet jelöl meg, akkor az elért pontszámot csökkenteni kell a többletválaszok számával. Ha a feladat nem határozza meg a lehetséges jó válaszok számát (ezt a vizsgázónak tudnia kell) és ennél a vizsgázó többet jelöl meg, akkor is az elért pontszámot kell csökkenteni a többletválaszok számával. A feladatokra 0-nál kevesebb pont nem adható. Azoknál a feladatoknál, amelyeknél meghatározott számú válaszelemet kell felsorolni, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a válaszokat a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó jutalompont nem adható írásbeli vizsga 2 / október 24.

3 I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Elérhető pontszám 10 pont A) terrorizmust elhárító szerv, hivatásos katasztrófavédelmi szerv, büntetés-végrehajtási szervezet, B) a) tizennyolcadik b) iskolai c) egészségi d) életvitele C) Az alapvető jogok korlátozása: a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása a véleménynyilvánítás szabadsága gyülekezési jog egyesülési jog az anyanyelv használata választójog a munka és foglalkozás szabad megválasztása a tulajdonjog gyakorlásának korlátozása Megjegyzés: a felsorolásban szereplő, illetve bármely három jó megoldás esetén jár a maximum 3 pont. 2. Elérhető pontszám 6 pont A) Szükséghelyzet: az állampolgárok Szükségállapot: a törvényes B) A szolgálati igazolvány: a rendvédelmi szervhez tartozást és a szolgálati jogosultságokat igazoló szolgálati dokumentum. Tartalmazza a hivatásos állomány tagjának arcképét, nevét, rendfokozatát, társadalombiztosítási azonosító jelét és aláírását, a rendvédelmi szerv megjelölését, továbbá az igazolvány azonosítószámát. A szolgálati jelvény: a rendvédelmi szervnél rendszeresített, azonosító számmal ellátott jelvény, amely a hivatásos állomány tagjának szolgálati, hatósági intézkedésre való jogosultságát igazolja az egyenruhán viselve vagy a szolgálati igazolvánnyal együttesen felmutatva. Megjegyzés: a más sorrendben, illetve saját szavakkal megfogalmazott, de tartalmilag helyes megoldás esetén jár a 2-2 pont. 3. Elérhető pontszám 6 pont 1. - : c) 2. - : f) 3. - : e) 4. - : b) 5. - : d) 6. - : a) 1712 írásbeli vizsga 3 / október 24.

4 4. Elérhető pontszám 8 pont szolgálati ág szolgálat szakszolgálat határrendészeti, terrorelhárítási bevetési, repülőtéri rendőri, rendőri csapaterő, tűzszerész hivatali, gazdasági Megjegyzés: minden téves bejegyzésért 1-1 pont levonása jár! A feladatra nullánál kevesebb pont nem adható! 5. Elérhető pontszám 2 pont A tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester. A zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó rendfokozatok: zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós. Megjegyzés: csak a hibátlan felsorolásért jár az egy-egy pont. 6. Elérhető pontszám 3 pont rendőri intézkedés közben, forgalomirányításkor, kísérő őri feladat ellátása közben, személybiztosítás, lakásbiztosítás, programhely-biztosítás és útvonalbiztosítás közben, járművezetés közben, valamint az alaki szabályzatban meghatározott egyéb esetekben. Megjegyzés: a felsorolásban szereplő bármely három megoldás esetén jár a maximum 3 pont. 7. Elérhető pontszám 5 pont megelőzésére tűzoltási tűzvizsgálatra műszaki hatósági 1712 írásbeli vizsga 4 / október 24.

5 8. Elérhető pontszám 7 pont Eredete szerint Természeti katasztrófa geológiai, meteorológiai, biológiai, kozmikus Civilizációs katasztrófa ipari, közlekedési, háborús 9. Elérhető pontszám 4 pont érvényesség: alkalmazhatóságát feltételeknek hatály: mettől meddig, kire nézve, Megjegyzés: az érvényesség fogalom esetében a megadottak szinonimái is elfogadhatók. 10. Elérhető pontszám 2 pont Világtájak meghatározása Sarkcsillag, Nap, Hold segítségével, tárgyak árnyéka alapján, fák kérge alapján, gyümölcsök pirosabb oldalának megfigyelése alapján, stb. 11. Elérhető pontszám 7 pont 1. H, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I, 6. H, 7. I 1712 írásbeli vizsga 5 / október 24.

6 II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK A SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK JAVÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE A javítás megkönnyítése érdekében a megoldásban vastagítással emeltük ki azokat a fogalmakat, melyeket a válasz kidolgozása során mindenképpen elvárunk a vizsgázótól, mert azok a tartalmi kifejtés és a szaknyelv alkalmazása szempontjából is lényegesek. Aláhúzással jelöltük azokat a szövegrészeket, melyek a megadott részkérdések és szempontok összefüggéseit fogalmazzák meg. A szöveges feladatok értékelése A szöveges, kifejtendő feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot kettővel kell osztani. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni. A feladatok értékelése a következő szempontok alapján történik: helyes feladatmegoldás, szaknyelv alkalmazása, logikus felépítés, megszerkesztettség, nyelvhelyesség. 1. A helyes feladatmegoldás értékelése A helyes feladatmegoldás során a vizsgázónak minden feltett kérdésre válaszolnia kell minden megadott szempont figyelembevételével. A megadott szempontok között maga állíthat fel logikai sorrendet. Az értékelés során elsősorban tehát azt kell figyelembe venni, hogy a válasz milyen mértékben és mélységben tárja fel a problémát. Nem lehet szervesen különválasztani a logikus felépítéstől, hiszen fontos, hogy az egyes kérdések közötti logikai kapcsolatot is felismerje a tanuló. Ha a vizsgázó válaszában a javítási útmutatóban meg nem jelenített összefüggésre mutat rá, és az a feladat megoldás szempontjából értékelhető, arra is adható pont. Az értékelés során az alábbi tartalmi jegyekre kell koncentrálni: A részkérdések illetve szempontok kifejtése tartalmazza a szükséges szakkifejezésekkel a válasz valamennyi lényeges elemét; Az egyes részkérdések és szempontok közötti kapcsolatot megteremtve, a problémamegoldás során felismeri, és megválaszolja a fontos összefüggéseket; A tartalmi kifejtés során az egyes részkérdéseket a megadott szempontok szerint a szükséges mélységben fejti ki. Amennyiben a feladatmegoldás értékelése 0 pont, akkor a feladat összértékelése is 0 pont kell, hogy legyen. A feladatmegoldás értékelése az alábbiak szerint történik. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 9 10 pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a szükséges mértékben válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. Komplex feladatok pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre a megadott szempontoknak megfelelően a szükséges mértékben válaszolt. Válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszában minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza írásbeli vizsga 6 / október 24.

7 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a részkérdések legalább felére a szükséges mértékben jól válaszolt, válaszában kapcsolatot teremt az egyes részkérdések között. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 3 5 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést teljes egészében kidolgozott, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 2 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt, vagy több kidolgozását is megkezdte, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem pont akkor adható, ha a vizsgázó valamennyi részkérdésre válaszol a megadott szempontok többségének érintésével. A válaszban minden lényeges tanult szakkifejezést helyesen alkalmazza. 5 8 pont akkor adható, ha a részkérdések, és a megadott szempontok legalább felét túlnyomó részt kidolgozta, a többi kidolgozását megkezdte, és a válaszban vannak a fentieknek megfelelő értékelhető elemek. 1 4 pont akkor adható, ha legalább egy részkérdést megválaszolt a hozzá kapcsolódó szempontok szerint, de a teljes, a kívánalmaknak megfelelő kifejtésig nem jutott el. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem válaszol a kérdésekre, illetve a válaszban nincsen értékelhető elem. 2. A szaknyelv alkalmazásának értékelése A szaknyelv alkalmazása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a vizsgázó a feladatok mindegyikében a már tanult ismereteiről ad számot, mely elképzelhetetlen a szakkifejezések pontos és odaillő használata nélkül. Fontos, hogy a javítási, értékelési útmutatóban megvastagítással kiemelt szakkifejezések a válaszban szerepeljenek. Az összesítés szempontjából az erre az értékelési szempontra adott 0 pont nem jelent összesített 0 pontot is egyben. Rövidebb kifejtést igénylő feladat 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 1 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem. Komplex feladatok 6 8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma megoldása során valamennyi lényeges szakkifejezést pontosan írja le, és helyesen alkalmazza. Következtetéseiben a hosszas kifejtést a helyesen alkalmazott szakkifejezésekkel pótolja. 3 5 pont akkor adható, ha a probléma megoldása során a szakkifejezéseket csak kisebb mértékben alkalmazza, esetleg nem a pontos megnevezést használja, de az általa használt megnevezés utal a helyes kifejezésre vagy azokat körülírja. 1 2 pont akkor adható, ha legalább néhány olyan fontos szakkifejezést tartalmaz a válasz, mely a feladat megoldása szempontjából lényeges. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó egyáltalán nem használ szakkifejezéseket még körülírással sem írásbeli vizsga 7 / október 24.

8 3. A logikus felépítés értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, az e szempontra adott 0 pont nem jelenti azt, hogy az egész feladatmegoldás is 0 pontot ér. 3 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a probléma kifejtése során az egyes részkérdések közötti logikai kapcsolatot felismeri, és válaszában a szükséges mértékben levezeti. Emellett a megoldás során tématartó, a forrásokat logikus rendszerben alkalmazza. 1 2 pont akkor adható, ha a részkérdések kifejtése során válaszában eltér a megadott kérdések logikai sorrendjétől, de az egyes részkérdések között nem teremt logikai kapcsolatot, de az egyes válaszelemek között van felfedezhető logikai összefüggés. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. 4. A megszerkesztettség, nyelvhelyesség értékelése Mindkét feladattípus értékelése azonos módon történik, a nyelvhelyesség szempontjából lényeges a szabatos, tagolt, igényes fogalmazás, valamint a szöveg megszerkesztettsége is, ugyanakkor a 0 pont ebben az esetben sem jelenti az egész feladat 0 pontos értékelését. 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló tagolt és szerkesztett szöveg. 1 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szöveg. 0 pont akkor adható, ha a válasz csupán szavakból álló vázlat, így logikai összefüggésekre egyáltalán nem lehet következtetni. Az általunk javasolt megoldásokban: vastagon szedett betűvel jelöltük a kötelező tartalmi elemeket, melyeknek meg kell jelenniük a megoldásban, aláhúzással jelöltük azokat a szakkifejezéseket, amelyeknek szerepelni kell a maximálisra értékelt megoldásban. A megadott megoldási szempontoknak megfelelően minden megoldási javaslatot külön bekezdésben szerepeltettünk. Ez azonban nem jelent a feladat teljes megoldása során logikai sorrendet, az ettől való eltérés lehetséges. A javaslattól eltérő, de az értékelési útmutatónak egyéb szempontból megfelelő tartalmi vagy logikai felépítésű válaszok is elfogadhatók! 1712 írásbeli vizsga 8 / október 24.

9 12. Elérhető pontszám 20 pont Az eltűnt pár felkutatását a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a bejelentés fogadását követően megkezdte, hiszen a -18 fokos hidegben az eltűnt személyek közvetlen életveszélyben voltak. A kutatási feladat megszervezésére és végrehajtására biztonsági intézkedés keretében került sor, melynek eredményességét a rendőri csapaterő alkalmazása is segítette. Minderre a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény/rendőrségi törvény/rtv. felhatalmazása alapján, a személyeket közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében került sor. Az eltűnt személyek felkutatására indokolt esetben igénybe vehető a rendőri csapaterő is. Az eljáró rendőröknek emellett a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2012. (IX. 22.) BM rendelet/szolgálati szabályzat szabályait is alkalmazni kell intézkedéseik során. A kutatásban első sorban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetszerű erői vesznek részt, mely kiegészült az együttműködő szervezetek bevonható erőivel. Ezek közé tartoznak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv személyi állománya, az önkéntes mentő egyesületek, a mentőszolgálat, az erdészet, valamint a polgárőrség tagjai is. A rendőrség szolgálati ágai közül a feladat végrehajtása első sorban a csapaterőbe beosztott egyenruhás állományt érinti, így tehát a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és a határrendészeti szolgálati ág tagjait. Természetesen, amennyiben ezek létszáma a feladat eredményes végrehajtásához nem elégséges, akkor a rendőri állomány más tagjai is bevonhatók, pl. a bűnügyi vagy az igazgatásrendészeti szolgálati ág is. A bevont állomány valamennyi tagját el kell látni a feladat végrehajtásához szükséges felszereléssel, ruházattal, illetve egyéni védőeszközökkel. Mivel a kutatásra erdős, hegyvidéki terepen került sor, ráadásul rossz látási viszonyok közepette, ezért a pontos tájékozódásnak fokozott jelentősége van. Ilyen esetben a terepismeret mellett fontos azoknak a tájékozódási pontoknak a meghatározása, melyeket a kutatásban résztvevőknek ismerni és azonosítani kell. Ehhez nélkülözhetetlenek a terepet kellő részletességgel ábrázoló térképek. Ezek méretaránya ne legyen nagyobb 1: nél. A digitális eszközök alkalmazása sokban segítheti a kutatásban résztvevők munkáját, hiszen a GPS valós idejű helyzet meghatározást tesz lehetővé, és egyszerűbbé teszi a menetvonal kijelölését is, ám alkalmazásának is megvannak a korlátai, így a hagyományos térképek a digitális eszközök mellett sem nélkülözhetők. A GPS alkalmazásának határt szab az, hogy energiaigényes, emellett korlátozott vagy rossz vételi viszonyok mellett megnő a helymeghatározás pontatlansága. Kérdéses az is, hogy a terep változásait az alkalmazott térképszoftver mennyire követte, de ez a hagyományos térképek esetében is elmondható. A terepen, korlátozott vagy rossz látási viszonyok közepette kiemelt jelentősége lehet még a különféle felderítést, illetve látást segítő eszközök alkalmazásának, ilyenek a különféle optikai, elektrooptikai eszközök, mint a távcsövek, hagyományos és hőkamerák is írásbeli vizsga 9 / október 24.

10 13. Elérhető pontszám 30 pont A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény/hszt. rendelkezik az egyes szervek hivatásos állományának előmeneteléről is, mely alapvetően három területet érint: - besorolási kategórián belül fizetési fokozatban, - rendfokozatban, - és magasabb szolgálati beosztás elérését. A jogszabály meghatározza az előmenetel általános feltételeit is, melyek: - az előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése, - a beosztáshoz elvárt teljesítményszint elérése, - az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság, - az előírt fizetési várakozási idő kitöltése, - a magasabb szolgálati beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, valamint készségek és kompetenciák megléte, - a pályázat útján betölthető szolgálati beosztás esetén pedig a pályázat benyújtása. Az előmeneteli rendszer biztosítja azt, hogy az egyes szervek, legalább megfelelő szinten teljesítő hivatásos állományú tagjai a szolgálatuk ideje alatt kellő motiváltsággal végezzék feladataikat. Emellett lehetőséget biztosít az egyéni karrier kiteljesítésére, mely egyrészt a vezetői kiválasztás, másrészt a szolgálatban szerzett tapasztalok megbecsülésének alapját is képezi. A norma alapján a hivatásos állomány tagját be kell sorolni a szolgálati beosztásához tartozó besorolási kategóriába, ezen belül a jogszabályi feltételek pl. szolgálati idő vagy magasabb beosztásban eltöltött idő figyelembe vételével valamelyik fizetési fokozatba. Ha az adott fizetési fokozatban előírt várakozási idő eltelt, továbbá a hivatásos állomány tagja a képzési, továbbképzési kötelezettségét teljesítette, az éves egyéni teljesítményértékelések során legalább a megfelelt szintet elérte, akkor a következő fizetési fokozatba előre kell sorolni. A hivatásos állomány tagja magasabb rendfokozatba, és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba akkor léptethető elő, ha a fenti feltételeken túl a magasabb rendfokozathoz előírt rendfokozati vizsgát teljesítette vagy a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól mentesült. Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja: - a rendfokozatot érintő fegyelmi fenyítés vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt, vagy - ha ellene büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban. Ha a hivatásos állomány tagját az ellene folyamatban lévő büntető-, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés, fenyítés kiszabásával vagy a szolgálati viszony megszüntetésével, a hivatásos állomány tagja az eljárás jogerős befejezésekor léptethető elő, a feltételek teljesítésének idejére visszamenőleges hatállyal. Az előmenetelhez szükséges feltételek meglétét a munkáltatói jogkör gyakorlója az esedékességet követően évenként felülvizsgálja, és a feltételek teljesülésekor a hivatásos állomány tagját előresorolja vagy előlépteti. Magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba a hivatásos állomány tagja akkor nevezhető ki, ha teljesíti az annak ellátásához előírt képzettségi és alkalmassági feltételeket, és az utolsó négy év egyéni teljesítményértéke írásbeli vizsga 10 / október 24.

11 lésének átlaga legalább jó teljesítményfokozatú. Ha a magasabb szolgálati beosztásba kerülés rendfokozati előmenetellel is jár, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéshez az ott már leírt feltételeket is teljesítenie kell. Az állományilletékes parancsnok a szervezeti egységénél betölthető szolgálati beosztás esetén kiválasztási eljárás vagy pályáztatás keretében köteles megvizsgálni, hogy a szervezeti egységnél a szolgálati beosztás betöltésére van-e alkalmas személy. Ha a szervezeti egységnél nincs a feltételeknek megfelelő személy, az állományilletékes parancsnok elsődlegesen a rendvédelmi szerv személyi állományából kiválasztási eljárással vagy pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást. Ha a rendvédelmi szerv személyi állományában sincs a feltételeknek megfelelő személy, a miniszter engedélyével az állományilletékes parancsnok a tartalékállományból vagy az e törvény hatálya alá tartozó másik rendvédelmi szerv, vagy a Magyar Honvédség és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek személyi állományából pályáztatással töltheti be a szolgálati beosztást. Természetesen a főszabálytól pozitív irányban is el lehet térni abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagjának kiemelkedő színvonalú tevékenysége alapján elismerésként kerül sor előre sorolásra vagy előléptetésre. Eszerint a hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előre sorolható, ha az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik, és meglévő rendfokozatában legalább négy évet eltöltött, de ilyen esetben a soron kívüli fizetési fokozatban előresorolásra viselt rendfokozatonként legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezhető, előléptethető, ha a rendfokozatban történő előléptetés, kinevezés legfeljebb egy fizetési fokozatban történő előresorolással jár együtt, és a magasabb rendfokozathoz szükséges képzettséggel, továbbá az előző négy év átlagában jó vagy kivételes teljesítményfokozattal rendelkezik. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának a rendfokozati vizsgát - ha a rendfokozati vizsga teljesítésének kötelezettsége alól nem mentesült - utólag teljesítenie kell. ezen okból magasabb rendfokozatba kinevezésére, előléptetésre a besorolási kategórián belül legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor. A miniszter ezen feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba vagy rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított. A soron kívül eggyel magasabb fizetési fokozatba előresoroláskor és a soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba kinevezéskor, előléptetéskor a hivatásos állomány tagjának új fizetési fokozatában a fizetési várakozási idő újraindul. A szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet kinevezni, előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére: - a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével került sor vagy - szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás miatt került sor, és nyugállományba helyezésekor legalább húsz év tényleges szolgálati idővel rendelkezett és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el. Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. Hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni a hősi halottá nyilvánított, zászlósi vagy tiszthelyettesi rendfokozati állománycsoportba tartozott személyt. A szolgálati halott eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető írásbeli vizsga 11 / október 24.

12 14. Elérhető pontszám 30 pont A forrásokban szereplő szuperimpozíciós vizsgálatot a kriminalisztikai azonosítás módszerének alkalmazása során használták fel. A kriminalisztikai azonosítás azon a felismerésen alapul, mely szerint minden személy vagy tárgy csak önmagával lehet azonos. Tehát a kriminalisztikai azonosítás célja a keresett és ellenőrzött személy vagy tárgy azonosságának megállapítása vagy kizárása. A módszer alkalmazása egyszerre szolgálja az azonosság, és a különbözőség megállapítását. Az azonosság kimondásával egyúttal a vizsgált tárgyat vagy személyt megkülönböztetjük az összes többi tárgytól vagy személytől, ezért az azonosítás és a megkülönböztetés egymással együtt jár. Ha például egy személyt ujjnyomata alapján azonosítanak, akkor ezzel minden más személytől meg is különböztették. A krimináltechnika vizsgálatainak döntő többsége az azonosítást szolgálja. Az azonosítás során a legfontosabb kriminalisztikai kérdés az, hogy az adott nyomot okozhatta-e a vizsgált eszköz vagy személy, a magát X adataival igazoló egyén valóban azonos-e X-szel. A források esetében pedig annak eldöntése, hogy a feltalált emberi maradványok valóban a keresett személyeké-e. Az azonosítás menete a következőképpen alakul: 1. Azonosító vagy azonosítandó objektumok begyűjtése. Az azonosító objektumok a keresett azonosítandó személy vagy tárgy külső, belső vagy funkcionális ismérvrendszerét tükrözik, ilyenek lehetnek a helyszínen rögzített nyomok, anyagmaradványok, de személyekről készített fénykép vagy videofelvételek is. Az azonosítandó objektumok ezzel szemben azok a dolgok, amelyikről azt feltételezzük, hogy a fellelt elváltozást létrehozták. 2. Az azonosító vagy azonosítandó objektumok vizsgálata (analízis). Ennek első lépése az egyenkénti vizsgálat, amikor el kell dönteni, hogy az adott objektum alkalmas-e azonosításra, és külön-külön meg kell vizsgálni az azonosító tárgyat (nyomot, anyagmaradványt, írott szöveget, lábnyomcsapást, stb.) és az azonosítandó tárgyat (vagy az attól biztosított összehasonlító mintát), fel kell tárni ezeknek a tárgyaknak az összehasonlítás szempontjából számításba vehető sajátosságait. 3. Összehasonlító minták beszerzése. A minták ismérveik alapján az azonosító objektumokkal azonos csoportba sorolhatók, pl. ujjnyomat-minta a vétlen és gyanúsított vagy gyanúsítható személyektől, vagy ugyan olyan típusú, kaliberű lőfegyverből származó lövedék, töltényhüvely, stb. 4. Azonosító objektumok és minták összehasonlító vizsgálata. Ekkor történik az azonosító, és az azonosítandó tárgy analízise során feltárt tulajdonságainak egybevetése. Módszerei: az egymás mellé helyezés, az egymásra vetítés (szuperpozíció) és az összeillesztés (a rész-egész kapcsolat feltárására) írásbeli vizsga 12 / október 24.

13 Az azonosítási eljárás során soha nem a nyomképzőt hasonlítjuk össze a nyommal azonosító objektummal hanem a feltételezett nyomokozó felhasználásával beszerzett mintát. 5. Azonosság megállapítása. Az azonosító vizsgálat végeredménye ennek megfelelően háromféle lehet: azonos, részben azonos, nem azonos. A szuperimpozíciós vizsgálat elvégzése során a kriminalisztika mint alkalmazott bűnügyi tudomány egyaránt támaszkodik az igazságügyi orvostan, az antropológia, valamint a kriminalisztikai fényképezés eredményeire is. A vizsgálati módszer eredményesen alkalmazható az emberi maradványok, ezen belül a koponya, és a személyekről rendelkezésre álló fényképek segítségével az azonosítás elvégzésére. Mindez lehetővé teszi a más módon felismerhetetlenné vált emberi maradványok azonosítását is, így eltűnt személyek felkutatása, bűncselekmények áldozatainak, balesetek vagy tűzesetek áldozatainak azonosítása során is írásbeli vizsga 13 / október 24.