TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ

Átírás

1

2 TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ 2 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

3 HARMÓNIÁJA 3

4 4 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

5 TARTALOMJEGYZÉK Köszöntô 6 Prológus 8 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája szakmai alapkoncepció 10 A magyar modernizáció sikeres nagyvárosa: Gyôr 16 Programnyalábok Életmód a hétköznapok világa Hely város régió Tudomány felfedezések, a jövô megismerése Közösségek hídja generációk dialógusa Kommunikáció a kultúrkikötô Mozgás dinamika Vizualitás és hangzás 36 A kulturális fôváros program hatása a városfejlesztésre 38 Város és régiója 54 Szervezeti modell és a marketingstratégia elemei 60 Hatások hosszú távon, a fenntarthatóság 64 Miért éppen Gyôr? 66 Impresszum 74 5

6 KÖSZÖNTÔ 6 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

7 GYÔR A TALÁLKOZÁSOK VÁROSA Tôlünk függ minden, csak akarjunk. Széchenyi István Mi történik 2010-ben? Vélhetôen ebben az esztendôben vezetik be az eurót Magyarországon, parlamenti és önkormányzati választások lesznek, új köztársasági elnök lép hivatalba és akkor fogunk megemlékezni a modern Gyôr megalapítójának, Zechmeister Károly polgármester halálának 100. évfordulójáról. Reményeink szerint Gyôr városa elnyeri a megtisztelô címet, s Európa Kulturális Fôvárosaként köszöntheti a 21. század második évtizedét. Amikor az önkormányzat közgyûlése 2004 ôszén elhatározta, hogy megpályázzuk az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 címet, arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a városban dinamikusan fejlôdô kultúra miként járulhat hozzá Gyôr és térsége jövôjéhez. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy városunk azért kedvelt gazdasági és lakóhelyi célpont, mert többet, mást tud nyújtani az embereknek, mint a többi nagyváros. Ez a több és más számos tényezôbôl tevôdik össze, kezdve a gazdasági bázisra épülô gyarapodó munkahelyekkel, vagy a kedvezô lakásviszonyokkal, biztonsággal, de egyre fontosabb szerepet kap a szélesedô, sokoldalú kulturális kínálat is. A kultúra városunkban együtt él a technikával, a korszerû ipari termeléssel, bôvülô szolgáltatásokkal, azt folyton megújítani szándékozó innovatív emberekkel. Mindez olyan épített és természetes környezetben zajlik, ami Európában is egyedülálló, azaz sajátosan gyôri, a miénk. Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája ezt kívánjuk üzenni a pályázattal Európának. Tapasztaljuk, hogy a technika megújítása csak a kultúra elôretörésével lehetséges, s mindez csak emberi, értékmegôrzô környezetben kibontakoztatva vezethet inspiráló és valóságos eredményekhez. Programunk alapját tehát városunk fejlôdése szolgáltatja, amely éppen gyarapodó kulturális intézményrendszerünkre építve Európa számára példa értékû és elôremutató lehet. Arra törekszünk, hogy megmutassuk Gyôrt és régióját. Új üzeneteket küldjünk Európa népeinek, kultúráinak; a jövô harmóniájának üzenetét. A rendezvényeinken vendégszeretôen fogadjuk az idelátogatókat, hogy értékeinket megismerjék a kontinensen és azon túl is. Zechmeister Károlynak, a modern Gyôrt alapító polgármesternek a jelmondata a következô volt: Mindent a városért! Gyôr város közgyûlése és a lakossága ebben a szellemben mindent megtesz, hogy 2010-ben az Európa Kulturális Fôvárosa címet elnyerjük és tervezett programunkat eredményesen megvalósítsuk. Gyôr, december 30. Balogh József Gyôr megyei jogú város polgármestere 7

8 PROLÓGUS Az Európa Kulturális Fôvárosa Gyôr 2010 pályázat széles körû konzultáción alapul, összeállításában partnerként mûködtek közre a városi kulturális élet tevékeny formálói, az intézmények vezetôi, a lakossági észrevételek révén pedig a rendezvénysorozat tervezett haszonélvezôi, befogadói. Az elkötelezettség kulcsa egy olyan nyílt, független megközelítésû pályázati- és programszerkezet következetes formálása volt, melyben minden szereplô, vállalkozók, civilek, a hagyományos értelemben vett kulturális intézmények, kutatók és alkotók egyaránt megtalálhatják helyüket. A Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája címû fejezet tartalmazza a szakmai alapkoncepciót, ismerteti a város által megvalósítandó feladatokat, azok beágyazódását az Európai Unió által életre hívott célrendszerbe. Bemutatjuk azokat a dichotomikus ellentétpárokat, amelyek összeillesztésén nyugszik a stratégia filozófiája. Már az elsô fejezettôl nyalábokká összefogva, strukturáltan tárgyaljuk a felvillantott programötleteket, modelleket, azok illeszkedését a szakmai alapkoncepcióba. A magyar modernizáció sikeres nagyvárosa: Gyôr címû fejezetben a történelmi múlt eseménysorán keresztül tekintünk a város kulturális örökségeire, a természeti értékektôl kezdve az épített környezeten át a tárgyi emlékekig. Ezáltal folyamatában kap hangsúlyt Gyôr értékteremtô és értékmegôrzô szerepe. Pályázatunk következô fejezetében mélyebb betekintést nyújtunk a programnyalábok felépítésébe. Ebben a hét kidolgozott témakörben olyan modernkori problémákat igyekeztünk felvetni, amelyekre nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió országain belül is keresik a jövôbe mutató megoldásokat. A programnyalábok felépítésében közös, hogy kiindulópontként a város adott témához kapcsolódó kultúrtörténeti hagyományainak, épített és természeti értékeinek áttekintésére kerül sor, majd felvillantjuk a jelen intézményi és programstruktúráját, továbbá bemutatjuk azokat a jelentôsebb elképzeléseket is, melyekre építve Gyôr valóban Európa Kulturális Fôvárosává válhat. A kidolgozott szerkezetben egyszerre ragadható meg a rendezvények szellemi és fizikai bázisa éppúgy, mint a meglévô erôforrásoknak a fesztivál lendülete által katalizált transzformációja. Mindezek mellett a nyalábok vezérfonalát az egyéni befogadói látásmód kiteljesítése jelenti. A programmodellek a rendezvénysorozat résztvevôit eltérô társadalmi rétegenként, nemzetiségenként, vagy éppen a sajátos életkörülményekbôl adódó kirekesztettség okán személyesen, ugyanakkor párbeszédre ösztönözve szólítják meg. A kulturális fôváros program hatása a városfejlesztésre címû fejezetben a 2010-re megvalósuló infrastrukturális beruházások vázlatos ismertetése kerül sorra. Ezek a nagyprojektek szorosan összefonódva a Gyôr stratégiai városfejlesztési elképzelésekkel, olyan fejlôdési pályát fogalmaznak meg a város számára, melyben az Európa Kulturális Fôvárossá válás és a fokozott gazdasági, társadalmi elvárásoknak való mind teljesebb megfelelés igénye egymást erôsítve, intenzíven formálják a város 21. századi arculatát. 8 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

9 A Város és régiója Gyôr regionális helyzetét, régióközponti szerepét jeleníti meg. Az agglomerációs környezet, a régión belüli és határmenti együttmûködések, kulturális hálózatok részletezése azonban túlmutat a leíró összegzésen. A fejezet kibontásában olyan partnerség pilléreit ismertetjük, amely révén a Gyôr központú régió alkalmassá válik a rendezvénysorozat támasztotta, növekvô turisztikai, idegenforgalmi elvárásoknak való megfelelésre. A kooperáció elmélyíti a közremûködô településekkel életre hívott szervezési-kultúraformálási kezdeményezéseket. A létrejött testvérvárosi szövet, a város kontinensen is túlmutató kapcsolatai számos ponton csatolják a helyben zajló eseményeket a globális kulturális vérkeringésbe. Gyôr periféria iránti érzékenységét bizonyítja ugyanakkor, hogy hangsúlyosan kezeli a településszerkezet hiányosságainak kiegyenlítését, olyan funkciókkal gazdagítva szolgáltatásainak tárát, amelyek aktivizáló erôvel hatnak az eddig nehezen mozgósítható városrészekre, közösségekre egyaránt. A Szervezeti modell részben javaslatot teszünk a programnyalábokhoz kapcsolódó, a kulturális fôvárossá válás lépésein következetesen végighaladó szakmai bizottságok mûködtetésére a civil szervezetek és a tenni kész vállalkozások bevonásával, a megfelelô kapcsolódási pontok kialakításával. A marketingstratégia célja egyrészt, a városnak és régiójának, a rendezvények lebonyolítására való felkészítése a Gyôrbe érkezô, terveink szerint 3-4 millió látogató fogadásával, azok vendéglátásával, kiszolgálásával egyetemben. Megfelelô hatékonysággal kell ugyanekkor hírét vinni a rendezvénysorozatnak, a programok kínálta sokszínû lehetôségeknek Európába és a világ más részeire. Elgondolásaink illusztrálására felsorolunk néhány konkrét példát is az alkalmazható kommunikációs eszközök körébôl. Az utolsó fejezetben a hosszú távú hatások, a fenntarthatóság témaköreivel foglalkozunk, egyaránt figyelembe véve a várható pozitív és negatív következményeket. Azért is tartjuk fontosnak a hatások tudatosítását, mert csak ezek ismeretében várható el a felelôs szerepvállalás a program résztvevôitôl. Az egységes szerkezetbe foglalt pályázati anyagot a kiírásnak megfelelô, a megvalósítás hátterének tényanyagát bemutató mellékleti kötet kíséri. Az itt csatolt, rendeletektôl, megállapodásokon át statisztikai kimutatásokig terjedô dokumentáció révén minden érdeklôdô képet alkothat az általunk vázolt elképzelések megalapozottságáról. 9

10 TECHNIKA, KULTÚRA ÉS KÖRNYEZET: A JÖVÔ HARMÓNIÁJA szakmai alapkoncepció 10 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

11 11

12 12 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

13 Európa 2010-re nagy célokat fogalmazott meg. Ezek között szerepel, hogy növeli versenyképességét, aminek egyik feltétele a mûszaki és tudományos fejlesztés elôtérbe állítása, a technika általános színvonalának folyamatos megújítása és emelése. A célok között szerepel továbbá a városok funkcióinak kiszélesítése, különösen a regionális központok és azok térségei új együttmûködési formáinak támogatása, valamint ezen centrumoknak európai szintû hálózatba való szervezése. A jövôbeli fejlesztési célok döntôen a gazdaságra, az unió belsô piacainak egységesítésére, a regionális különbségek csökkentésére vonatkoztak. Csak 2000-tôl merült fel, s a Kultúra 2000 programban fogalmazódik meg, hogy nélkülözhetetlen a kultúra és a gazdaság, valamint a társadalom viszonyát pontosítani, mivel a kulturális értékek és a közösség döntôen hozzájárulhatnak az új kihívásokra adható válaszok megfogalmazásához. Ezekbôl a válaszokból az is kiderült, hogy a kultúrának jelentôs hatása van a gazdaságra, de szerepe meghatározó lehet az Európai Közösség alakításában is. Az Európai Unió kettôs jövôbeli célrendszere, vagyis a gazdaság versenyképességének emelése, illetve a kultúra szerepének és hatásainak újragondolása, valamint integrálása a fejlesztési irányokban, Gyôr esetében jól találkozik egymással, s ez ösztönözte a pályázaton való részvételt. Gyôr, Magyarország legnyugatibb nagyvárosa, három fôváros; Bécs, Pozsony és Budapest vonzásában él. Helyzete meghatározta gazdasági fejlôdését. A középkorban már püspöki székhely és vásárváros, egyben a végvári rendszer fontos része, az újkorban a Dunántúl gabonakereskedelmének központja, innen történik a termények szállítása Nyugat-Európába. A 19. század végén a kibontakozó magyar gyáripar új, vidéki központja, ahol széles gazdasági kínálat figyelhetô meg a vasúti eszközgyártástól a textiliparon keresztül egészen az élelmiszeriparig. A politikai és gazdasági rendszerváltozás nem rengeti meg a várost, s annak gazdaságát, hiszen a korábbi nyugati kapcsolatok, a felkészült munkaerô, a kedvezô infrastruktúra lehetôséget ad a sikeres szerkezet- és tulajdonváltásra. Ma a város korszerû gazdasági bázissal, ehhez szervesen kapcsolódó szolgáltató rendszerrel és kellô minôségû városi szerkezettel, intézményhálózattal rendelkezik. A városban és régiójában élô emberek, azok közösségei voltak a letéteményesei a folyamatos megújításnak, ami a várost a 19. századtól napjainkig jellemezte. Milyen polgárok élnek ebben a városban és a régiójában? Nyitott, alkalmazkodni képes, a szervezett és fegyelmezett termelést és szolgáltatást magas szinten mûvelni képes emberek, akik évszázadokon keresztül bizonyították kezdeményezô képességüket, az újdonságok iránti fogékonyságukat. Mindezek alapján létrejött egy olyan városi és táji környezet, amely tükrözte a hely gazdagságát és sokszínûségét, de egyben visszahatott az életminôségre, annak kereteit, s távlatait meghatározva. A város történelmi magja a Káptalandomb, ahol a szakrális értékek elegánsan ötvözôdnek a mûemléki környezettel. A lüktetô Belváros a maga barokk és klasszicista épületeivel, ahová fokozatosan behatoltak a késôbbi korok városépítési lenyomatai. Az egyes városrészek: Nádorváros az átmeneti hangulatával, a hetvenes-nyolcvanas években felépült panelerôdökbôl álló Ady- és Marcalváros, a kispolgári, kisvárosi jelleget megôrzô Sziget és Újváros, az elegáns kertváros hangulatát keltô Révfalu. A peremkerületek, ahol keveredik még a városi és a falusi világ, különféle generációk és jövedelmi csoportok sajátos mixtúráját tárják elénk a városrészekben, így Ménfôcsanakon, Szentivánon, Gyirmóton, Kismegyeren, Bácsán. A kilencvenes években megindult a városi népesség fokozatos kitelepülése, fôleg a panelnegyedekbôl Gyôr környékére, és napjainkra szélesedô, településszerkezetében egyedi agglomeráció alakult ki a város körül, közel km-es övezetben. TECHNIKA és TRADÍCIÓ jellemezte a város elmúlt 100 éves történetét. A technikához kötôdô ismeretek, szervezetek, magatartásmódok folyamatosan jelen voltak az itt élô emberekben. Olyan hagyományokat formáltak, amelyek megjelennek a tudás becsületében, az új ismeretek gyors befogadásában, a város és környezete értékeinek megóvásában. INNOVATIVITÁS és MODERNITÁS szemlélete folyamatosan megfigyelhetô a városban és lakosaiban. Gyôr az elmúlt századokban újabb és újabb ismereteket, tudáshalmazt, és azokat megtestesítô technikákat, intézményeket fogadott be, alkalmazkodva azokhoz. Ezzel a magyar modernizáció egyik fontos, más városoknak és közösségeknek mintaként szolgáló vidéki bázisává vált. KULTÚRA és KÖRNYEZET egysége hatotta át a várost, hiszen folyói, a Mosoni-Duna és a Rába meghatározták arculatát, mûemléki, építészeti egysége ezzel a miliôvel szervesült. A történelmi múlt, a nemzeti kultúrának nyújtott páratlan hozzájárulások együttesen a gazdaságot, a társadalmat, s annak akciótereit ösztönzô feltételeket teremtettek Gyôrben. Gyôr tehát megtestesíti, hordozza azokat az új európai eszméket és gondolatokat, amelyek a 21. század második évtizedében meghatározók lehetnek. A város és közössége képes és alkalmas volt az elmúlt két évszázadban folyamatosan megújulni, 13

14 mindezt polgárainak és szervezeteinek nyitottságával, magas innovációs hajlandóságával érte el. Üzenetértékû tehát Európa számára Gyôr fejlôdési modellje. Nélkülözhetetlen a Jövô Európájában a tradíciók megôrzése, a versenyképességet szimbolizáló technikai bázis folyamatos megújítása, s az átfogó modernizációra épülô innovációs szemlélet terjesztése. Új erôforrásnak, új energiahordozónak tekintjük a kultúrát, mint az emberi tudás és értékek tárházát. Kínálja ezt egy olyan városi és természeti környezet, ahol az emberi lét teljesebbé válhat az értékek fenntartható megôrzése mellett. Az európai jövô záloga megítélésünk szerint az, hogy miként leszünk képesek a technika kihívásait fogadni, azokra reagálni. Hogyan tudunk a kultúra eszközeivel választ keresni a felgyorsult világ sokdimenziós kérdéseire, s miként illesztjük be ezen hatásokat a környezet megváltozott folyamataiba, egyúttal a kulturális és környezeti értékek védelmét is biztosítva. Az alapkoncepció szellemében tervezett programnyalábok építenek a városban és térségében felhalmozott kulturális értékekre, tradíciókra, szervezetekre. A bázist döntôen ezek a kultúrahordozók jelenítik meg. Számos elemük azonban megújításra szorul, alkalmatlan a koncepcióban megfogalmazottak teljes körû befogadására. Éppen ezért szélesíteni kívánjuk a kultúrahordozók körét döntôen azzal, hogy bôvítjük az intézményhálózat funkcióit, új kulturális színtereket hozunk létre, minél több európai intézménnyel, szervezettel, közösséggel vesszük fel a kapcsolatot, illetve azok meghívásával növeljük a rendezvények attraktivitását. A programnyalábok egységes elv alapján kerülnek kidolgozásra, sok ponton átfedik egymást, ezáltal öszszefûzôdnek, de mindig a szakmai program céljaira hangolva épülnek fel. A programok kialakítása során arra törekszünk, hogy a nézô tevékeny részese legyen a kultúrateremtés folyamatának. A modern kor embere már nemcsak 14 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

15 passzív befogadója szeretne maradni az egyes mûvészeti ágak produktumainak, hanem aktív szereplôje kíván lenni a mûalkotás megszületésének, mintegy helyet cserélne az alkotóval. Ezekkel az interaktív programokkal kidomborítható az, hogy miként találhatnak a különféle kulturális elemek egy közös kommunikációs csatornát. 1. ÉLETMÓD A HÉTKÖZNAPOK VILÁGA A hétköznapi lét és a technika viszonya új megvilágításba kerül a jövôben. Az életmód változásai, a fogyasztás szerkezete, a környezethasználat, a közösségek szerepe, az életminôséget megtestesítô elemek Európában egyre sokszínûbbek. Ezt a színes kaleidoszkópot villantjuk fel, keresve az elôremutató, jövôt meghatározó elemeket, konstellációkat. 2. HELY VÁROS RÉGIÓ Az emberi lét a hely és terek használatában érvényesül. A legközvetlenebb helytôl haladunk az egyre tágabb, nagyobb tér, a város, majd a táj és a régió felé. Felvázoljuk az egyes terek új használati módjait, azok lehetséges megújítási irányait. 5. KOMMUNIKÁCIÓ A KULTÚRKIKÖTÔ Az emberi és intézményi érintkezési módok száma radikálisan megnôtt, egyben azok aktivitása meghatványozódott. A programnyaláb összefogja mindazokat az akciótereket, amelyek a kultúrák, közösségek lehetséges érintkezéseit képviselik a város nyújtotta hagyományok európai dimenzióba történô kiterjesztése révén. 6. MOZGÁS DINAMIKA A programnyaláb az emberi kifejezésmódokat így a táncot, a mozgásmûvészetet és a technika által megtestesített mozgásokat fogja össze, s megjeleníthetô sokszínû kapcsolatokkal kíván üzenni a jövô felé. 7. VIZUALITÁS ÉS HANGZÁSOK A képzômûvészet és a zene jelenítik meg azokat a szimbólumrendszereket, amelyek a kultúra legmarkánsabb kifejezési módjai. A programnyalábbal azt illusztráljuk, hogy a képzômûvészetben és a zenében meglévô tradíciókra miként hatott a technika, s a jövôben milyen új irányok, aktivitások képzelhetôk el a mûvészet egyes ágaiban éppen a technika fejlôdésének hatására. 3. TUDOMÁNY FELFEDEZÉS A jövô lehetséges tudományos kihívásait rendszerezi, keresve a tudományterületek közötti átjárhatóságot, egymásba kapcsolódást, illetve azok eljuttatását az emberekhez, a hétköznapok világához. 4. KÖZÖSSÉGEK HÍDJA GENERÁCIÓK DIALÓGUSA A közösségeken belül hangsúlyt helyezünk a hátrányos helyzetû rétegekre, a periférikus társadalmi csoportokra, így a fogyatékkal élôkre, a kisebbségekre, a felzárkózni nehezen tudó emberekre és családokra. A fiatalok és az idôsek helyzetét, életérzéseit, világszemléletét tükrözô programok új dialógusokat teremthetnek a generációk között. Az Európa Kulturális Fôvárosa programhoz tudatos városfejlesztési stratégia és térségi együttmûködési rendszer kapcsolódik. Egyértelmûvé vált, hogy Gyôr fejlôdése egy új innovációs pályához érkezett, melyben meghatározó szerepe lesz a kultúrának. Így a program olyan városfejlesztési lépéseket határoz meg, amelyek nemcsak hozzájárulnak, de erôteljesen ösztönzik az új fejlôdési szakaszra történô átállást, annak lendületét is. A program tehát a megfelelô felkészüléssel, majd a színvonalas lebonyolítással és a számba vehetô hatásokkal új fejlôdési pályára állíthatja a várost és térségét, ezen keresztül fokozva versenyképességét, az európai városhálózatba történô még szervesebb integrációját. 15

16 A MAGYAR MODERNIZÁCIÓ SIKERES NAGYVÁROSA: GYÔR 16 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

17 17

18 A történelem bölcselet, amely példákkal tanít. Halikarnasszoszi Dionüszosz Elég egyszerûen csak a térképre pillantanunk, azonnal láthatjuk, hogy a Találkozások városa nem üres szlogen. Népek és kultúrák, szárazföldi és vízi utak, természeti és mûvészeti értékek fontos találkozóhelye volt a város a történelem folyamán, és ma is annak tekinthetô. Történelmét, társadalmát, városképét folyamatosan alakították és alakítják azok az erôs kölcsönhatások, amelyek az egyház és a polgárság, az innováció és a dinamizmus, a tradíció és a modernitás között álltak és állnak fenn. Ezeknek a szinergiáknak köszönhetô, hogy Gyôr folyamatosan a térség fejlôdésének élvonalában tudott maradni és ma is az ország egyik legdinamikusabb városának számít. Népek és kultúrák: a kezdetek Gyôr három folyó a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca találkozásánál fekszik. Korai történelme folyamán számos népcsoport telepedett meg itt hosszabb-rövidebb idôre. A város földrajzi helyzeténél fogva már az ókorban jelentôs szerepet játszott a térség történelmében. Elsôként a kelták telepedtek meg a mai Gyôr területén, településüknek az Arrabona nevet adva; a rómaiak is így hívták késôbb a Rába torkolatánál felépített katonai ôrhelyüket. Már ekkor fontos utak találkoztak itt, a keletnyugati Aquincum-Vindobona útvonalhoz a Rába átkelôhelyénél csatlakoztak a Savaria és Scarabancia felé vezetô utak. A több évszázados római jelenlét elmúltával sem néptelenedett el a vidék, a település a korai középkorban is fennmaradt, különbözô népcsoportok telepedtek meg itt hosszabbrövidebb idôre. Az elsô jelentôsebb vár megépítése a mai Belváros területén fekvô árvízmentes teraszon az avarokhoz köthetô. A város fontos szereppel bírt mind a Frank Birodalom idején, mind a honfoglalás után. Szent István 1001-ben püspökséget alapított, valamint várispánságot hozott létre Gyôr- 18 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

19 ben. Itt írták alá 1009-ben a Pécsi Püspökség alapító okiratát. A Káptalandombon épült vár pedig stratégiai fontosságú volt az ország nyugati határánál folyamatosan dúló harcok idôszakában. Szárazföldi és vízi utak: a kereskedelmi centrum 1271-ben V. István királyi városi rangot adományozott Gyôrnek. Az esemény a középkori fejlôdés meghatározó mozzanata volt. Igaz ugyan, hogy a város a XV. században elveszítette a kiváltságokat, és visszakerült a káptalan tulajdonába, de a fejlôdés nem torpant meg; Gyôr a Nyugat-Európával folytatott kereskedelem kiemelkedô állomásává vált. A vár szerepe még hangsúlyosabb lett a török hódítások idején, amikor Gyôr a végvárrendszer egyik kulcsfontosságú pillére, a dunántúli fôkapitánság székhelye lett. A török seregek Bécs elleni hadjáratai több alkalommal is fenyegették a várost, 1529-ben fel is gyújtották a várat, amelynek következtében a lakosság nagy része elmenekült. A visszatelepülés során nemcsak magyarok, hanem jelentôs számú német lakos is érkezett Gyôrbe, nagyban átalakítva ezzel a város etnikai képét, megerôsítve egyúttal a gyorsan növekvô polgári réteget. A várat stratégiai fontossága miatt a XVI. század közepén olasz és osztrák hadmérnökök közremûködésével jelentôsen megerôsítették. A végvári szerep élénkítô hatással volt Gyôr nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepére, mivel a város a hódoltsági területek határán feküdt, itt cseréltek gazdát a nyugatról érkezett iparcikkek és az Alföld mezôgazdasági terményei. Az állatkereskedelem számított a legjelentôsebbnek, ezen belül is a szarvasmarha volt a legkelendôbb árucikk, melybôl az 1580-as években még a mai viszonyok között is nagy mennyiségben, százezres nagyságrendben került a gyôri piacról a nyugat-európai városokba. A kereskedelemhez kapcsolódóan megerôsödtek Gyôr kézmûvesipari és szolgáltató funkciói is; fontos szerepet játszottak a céhek, amelyek már ebben az idôszakban szoros kapcsolatokat alakítottak ki a régió két legjelentôsebb városa, Pozsony és Bécs hasonló testületeivel. Egyház és polgárság: a barokk Gyôr A XVII. század végétôl kezdve Gyôr újabb lendületet kapott, a széles polgári réteg és az egyház nagyszabású építkezései során kialakult a barokk Belváros. A polgárság erôfeszítései a káptalantól való függetlenedés érdekében 1743-ban vezettek sikerre, amikor Mária Terézia szabad királyi városi rangot adományozott Gyôrnek. Ebben az idôben már nemcsak gazdasági prosperitásról, hanem sokrétû kulturális és mûvészeti életrôl is beszélhetünk. Gyôr a katolikus és az evangélikus egyház oktatási intézményeinek köszönhetôen jelentôs iskolavárosnak számított, és ezt a szerepet még inkább erôsítette a Magyar Királyi Akadémia 1776-os létrehozása. Itt folytatta tanulmányait többek között gróf Batthyány Lajos és Deák Ferenc, de nem szabad megfeledkeznünk a többi iskola neves diákjairól sem; Gyôrben tanult Kisfaludy Sándor, Kisfaludy Károly, Reguly Antal, Szenczi Molnár Albert, Vas Gereben és a híres szlovák költô, Ludovit Stúr is. Nemcsak az oktatás, hanem a kulturális élet más területei is új impulzusokat kaptak a XVIII. században. Az építészeti és képzômûvészeti alkotások mellett fontos megemlíteni az 1798-ban felépült elsô kôszínházat, valamint az 1728-ban létesült nyomdát, amely élénkítô hatást gyakorolt a város irodalmi és tudományos életére. Gyôr regionális szerepkörét jelzi, hogy itt mûködött az egész Dunántúlra kiterjedô tankerületi fôigazgatóság. Innováció és dinamizmus: az ipari város A XIX. században a megélénkülô gabonakereskedelemnek köszönhetôen Gyôr gazdasági szerepe már túlmutatott a régión, országos, sôt közép-európai jelentôségre tett szert. A gabonakonjunktúra hanyatlása után a gyors ütemben meginduló iparosodás átformálta a város arculatát mind gazdasági, mind társadalmi viszonylatban. Gyôr ipari jellegû várossá vált és országosan a legfejlettebbek közé tartozott. A dinamikus fejlôdés alapjául szolgált a vasúthálózat kiépülése, valamint az osztrák és cseh tôke beáramlása. A nehézipar két legfontosabb üzeme az 1898-ban létrejött Magyar Vagon- és 19

20 Gépgyár, valamint a Magyar Ágyúgyár Rt. volt, de a könnyûipar is jelentôs súllyal rendelkezett a város gazdasági életében. Gyôr a régió textilipari központjává vált, emellett számos élelmiszeripari üzem kezdte meg mûködését. A trianoni döntés nyomán Gyôr gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak jelentôs részét elvesztette, de a város átvészelte a válságot. A háborús konjunktúra átmeneti fellendülést hozott. A második világháborúban a város súlyos károkat szenvedett, fôként az ipari és vasúti létesítmények tekintetében, de a lakóházak nagy része is elpusztult vagy megrongálódott, miközben több ezer ember halt meg. Az újjáépítést követô közigazgatási változtatások hatására Gyôr területe és lakossága folyamatosan növekedett, hat környezô település becsatolásával. A városkép is átalakult, mivel az 1960-as évektôl nagyarányú építkezések zajlottak, amelyeknek nyomán három új, lakótelep jellegû városrész jött létre. Tradíció és modernitás: Gyôr, a magyar modernizáció sikeres regionális központja Gyôr jelenleg Magyarország hatodik legnagyobb városa lakossal. Megyei jogú város, az ország egyik legdinamikusabban fejlôdô megyéjének, Gyôr-Moson-Sopronnak a székhelye. A város mai arculata magában hordozza mindazokat a hagyományos értékeket, amelyek az évszázadok folyamán felhalmozódtak. Gyôr Magyarország mûemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a mûemlékvédelem érdekében folytatott kiemelkedôen hatékony munka elismeréseként 1989-ben Európa-díjjal jutalmazták. A rendszerváltás gazdasági traumái viszonylag kedvezô helyzetben érték a várost; elônyös földrajzi pozíciójának és sokrétû gazdasági szerkezetének köszönhetôen gyors fejlôdésnek indulhatott a kilencvenes években. Gyôr a külföldi tôke kedvelt célállomásává vált, olyan világcégek telepedtek meg városunkban, mint az Audi, a Philips vagy az Amoco. Az iskolavárosi jelleg is tovább erôsödött, 1977-ben megalakult a Közlekedési és Távközlési Mûszaki Fôiskola, majd 2002-ben egyetemi rangot kapott. A Széchenyi István Egyetemen a mûszaki tudományok mellett jogi, gazdaságtudományi, zene- és egészségtudományi oktatás is zajlik. Gyôrben mûködik továbbá a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképzô Fôiskolai Kara és a Gyôri Hittudományi Fôiskola. A gyôri felsôoktatási intézmények hallgatóinak létszáma megközelíti a tizenötezret. Elmondható, hogy Gyôr az ország egyik legdinamikusabban fejlôdô városa, rendelkezik mindazokkal a gazdasági, kulturális és társadalmi erôforrásokkal, amelyek a régió valódi központjává tették. Természeti és mûvészeti értékek: a környék nevezetességei Gyôr története elválaszthatatlan környezetétôl és az ott található kulturális, természeti és épített értékektôl. Az alábbiakban bemutatásra kerülô helyszínek is otthont adnak az Európa Kulturális Fôvárosa programsorozatnak. Az 1996-ban világörökség részévé nyilvánított pannonhalmi bencés apátságot 996-ban alapította Géza fejedelem, aki Csehországból származó szerzeteseket telepített itt le. A kolostor fontos szerepet játszott a középkori egyházi életben, 1541-tôl fôapátsági rangot kapott. A török hódoltság idején a szerzeteseknek több alkalommal el kellett menekülniük, majd 1786-ban II. József oszlatta fel a bencés rendet, amely 1802-es viszszaállításától kezdve aktívan részt vesz a középfokú iskolai oktatásban ben alakult meg a Pannonhalmi Bencés Kollégium, amely két éves szünetet leszámítva a szocializmus évei alatt is egyházi gimnáziumként mûködött. A több mint ezer éves múlttal rendelkezô monostor napjainkban is komoly idegenforgalmi vonzerôvel rendelkezik. Pápa jelentôs iskolaváros, református kollégiumát 1531-ben alapították. Az iskola falai között megfordult többek között Petôfi Sándor és Jókai Mór is. A város élénk szellemi és kulturális élete révén kiérdemelte a Dunántúl Athénja elnevezést. Fontos ipartörténeti emléke a Kékfestô Múzeum, amelyet Közép-Európa egyik legrégebbi kékfestô mûhelyébôl alakítottak ki, megôrizve mindazokat a tárgyi emlékeket, amelyek az iparág történetéhez kapcsolódnak. 20 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

21 Komárom a Duna partján, Gyôrtôl 35 kilométerre fekszik. Itt található a monostori erôd, Közép- Európa legnagyobb újkori erôdítménye, amely a XIX. század közepén készült el. Az erôd számos kulturális programnak ad otthont, amelyek között ugyanúgy megtalálhatóak a hagyományôrzô jellegû, mint a modern mûvészetet középpontba állító rendezvények. A szlovákiai Dunaszerdahely, a Csallóköz központja mindig szoros szálakkal kapcsolódott Gyôrhöz. Városunkhoz hasonlóan fontos kereskedelmi központnak számított a késôi középkorban. Napjainkban is magyar ajkú többség lakja a várost, és sikeres városrehabilitáció színhelye. Természeti értékekben is bôvelkedik a környék. A Szigetköz egyedülálló vízi élôvilágának helyreállítására tett erôfeszítések jó úton haladnak, és elkészültek a tervek a vidék natúrparkká való nyilvánítására. Gyôrtôl nyugatra található a Fertô-Hanság Nemzeti Park, amely osztrák területre is átnyúlik. Magába foglalja az egykor nagy kiterjedésû hansági lápvidék máig fennmaradt területeit és a Fertô-tavat, Európa legnagyobb sóstavát, amelyet 2001-ben az UNESCO kultúrtájként a világörökség részévé nyilvánított. 21

22 PROGRAMNYALÁBOK 22 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

23 A programnyalábok olyan egységek, akciótömbök, amelyek más és más relációban szimbolizálják az alapkoncepciót és építenek a városban és térségében rendelkezésre álló hagyományokra, értékekre, illetve kiegészítik azokat. Egyben tükrözik az európai kultúra új kihívását, választ adnak annak új értelmezésére, nemcsak nemzeti és közösségi összefüggéseire, hanem funkcionális sajátosságaira is. A programnyaláboknál olyan szerkezet kialakítására törekedtünk, amelyben elôször áttekintjük a város adott témához kapcsolódó kulturtörténeti hagyományait, majd felvillantjuk a jelen intézményi és programsturktúráját. Lényegesnek tartjuk, hogy elôkerüljenek azok a kérdések is, melyek napjaink Európáját foglalkoztatják, hiszen ezek vezetnek át a bemutatandó modellekhez. 23

24 1. életmód a hétköznapok világa A haladás az ember létformája Victor Hugo Az ezredforduló emberének mindennapjaiba kíméletlenül utat tört a talán közhelyesen ismételt felgyorsult világ. Életmódunkat immár nem a korábbi generációktól örököljük, tapasztalatokkal és útmutatásokkal övezve. Ahhoz, hogy környezetünket térben és idôben is élhetôvé tegyük, magunknak kell a hétköznapok rendjét alapjaiból felépíteni, kihasítani az idôt az értékes foglalatosságokra és feloldani a terhelést jelentô monotóniát. Óriási játék ez az erôforrások széles tárházával, legyenek azok bár illékonyak és védelmet igénylôek, mint a természetes környezet, vagy tolakodóak és megzabolázandóak, mint a technika vívmányai. Hatalmas ugyanakkor a felelôsség is: ezúttal saját magunknak tartozunk elszámolással. Képesek vagyunk-e teljessé tenni és meghosszabbítani életünket? Képesek vagyunk-e a globalizálódó világban hagyományainkat, értékeinket megôrizve tartalmas és egyedi életet élni? Befogadni a változó város és világ színeit, ízeit, lüktetését? A ma mindennapjainak rögtönzött, pergô kavalkádja ismét értékes mintaként szolgálhat-e majd gyermekeink számára? E kérdések mentén kell újragondolnunk életmódunkat, oly módon, hogy az mintaként szolgálhasson egész Európa számára, hiszen ezek a kérdések bár személyes életünket érintik, mégis társadalmi, sôt európai szintû megoldásra várnak. A kultúra hagyományos megközelítése az emberi társadalom makrorendszereit állítja vizsgálatának középpontjába, kevéssé foglalkozik az egyén mikrovilágával, pedig minden érzékelés forrása az egyén szellemi és érzelmi intelligenciája, amely szocializációs folyamata során alakul ki, s minden megismert minta hatással van rá. Ezért lehet a modern Európában létjogosultsága a kultúra új típusú, az emberek intim szférájából kiinduló megközelítésének. Gyôr a találkozások városaként nemcsak földrajzi, de kulturális értelemben is teret adhat az emberek és az emberarcú hétköznapi kultúra találkozásának, amely minden európai országban eltérô jellegzetességekkel bír, mégis tartalmaz olyan elemeket, amelyek a történelmileg kialakult közös európai kultúrában gyökereznek. Szabadidô Rekreáció A 21. század modern Európájában az emberek egyre több szabadidôvel rendelkeznek. Idômérlegünkben az 1960-as évek óta folyamatosan nô a szabadon eltölthetô idô aránya elsôsorban a kötött tevékenységek rovására, miközben a fiziológiai szükségletek idôigénye nagyjából változatlan. Ennek oka nemcsak a jövedelemszerzésre és -kiegészítésre fordított munkaidô csökkenésében keresendô, hanem abban is, hogy egyre több és egyre hatékonyabb technikai eszközök segítik a modern Európa polgárait mindennapi életük megszervezésében. Gondoljunk csak bele, mennyi idôt spórolunk meg naponta az egyre gyorsabb közlekedési eszközök igénybevételével, vagy az egyre nagyobb teljesítményû háztartási gépek használatával, hogy a különbözô hobbitevékenységeket támogató technikai újításokról már ne is beszéljünk. Elkerülhetetlen a technikai fejlôdés a hétköznapokban, hiszen a modern kommunikációs eszközök (TV, videó, internet) olyannyira kitágítják horizontunkat, hogy a növekvô szabadidôt is egyre hatékonyabban kell ahhoz kihasználnunk, hogy lépést tarthassunk felgyorsuló világunkkal. Otthon-karcolatok Képzelôerônknek, társadalmi helyzetünknek, mindennapjainknak és sorsfordító pillanatainknak megfelelôen formáljuk magunk körül közvetlen lakóterünket. Szobáink falára rétegekben rárakódnak a külsô világban gyûjtött élmények, tapasztalatok. A könyvespolcok, szertelen tapétaminták és szokatlan színû szônyegek átsuhanó tekintet számára összeolvadó foltjai többet kínálnak a funkcionalitásnál vagy akár a pillanatnyi, pusztán önmagáért való esztétikánál. A meghitt biztonság védôbástyáit képezik, amely jótékonyan elfedi elôlünk a külvilág rohanását, ám kíméletlenül összezár önmagunkkal. Olyan, a személyes tárgyak és környezet kiragadott metszeteibôl építkezô felfedezô útra hívjuk az érdeklôdôket, ahol beleköltözhetnek sosem ismert emberek legmeghittebb másodperceibe és egy lélegzetvételnyi idôre szembesülhetnek azokkal a történetekkel, amelyeket a távol lévô szereplôk mesélnek el. Az eltérô sorsok, eltérô életterek szembesítése párbeszédre ösztönöz. A résztvevôk legyenek bár érdeklôdôk vagy szakmai szereplôk, közös kiutakat keresnek a személyes terek fásultságából, de egyúttal magukkal viszik és terjesztik azokat az alkotásra inspiráló impulzusokat is, amelyek a távol esô szubkultúrák tárgyi környezetének együtthatásából keletkeztek. Természethez fordulás A modern városi életmód fontos eleme a természethez fordulás. Rohanó világunkban mind nagyobb szükségünk van arra, hogy olyan szabadidôs elfoglaltságokat találjunk, amelyek a szabadban, a természet közegében valósíthatók meg. Európa szerte egyre nagyobb népszerûségnek örvende- 24 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

25 nek a különbözô sporttevékenységek; ami nemcsak a versenysport rendezvények növekvô látogatottságában, hanem a városok lakosságát megmozgató tömegsport eseményeken résztvevôk számának növekedésében is megmutatkozik. Gyôr városa a verseny- és szabadidôsport terén is komoly hagyományokkal rendelkezik. Jelenleg 32 szakszövetség és 96 sportegyesület mûködik helyben, közülük 12 elsô osztályú csapat, továbbá 346 sportlétesítmény üzemel, amelyek 60%-a fedett. Gyôr az elmúlt 10 évben 3 Világ- és 4 Európa-bajnokságnak adott otthont. A város sporthagyományaihoz illeszkedôen visszatérô vendégeink a nemzetközi kajak-kenu, kézilabda, triatlon és judo versenyek. A szabadidôsport tekintetében a legnagyobb tömegeket az évente megrendezett futóversenyek mozgatják meg, de nagy hagyományai vannak az amatôr strandröplabda, kosárlabda, streetball és futball fesztiváloknak, a város által szervezett kerékpártúráknak, iskolai és családi sportnapoknak, sôt Gyôr is minden évben részt vesz a nemzetközi összefogással megvalósított Kihívás napja rendezvénysorozatban. Nem szabad elfeledkeznünk mindennapi életünk olyan új igényeinek kielégítésérôl sem, amelyek a wellness, illetve a fitness fogalomkörébe tartoznak. A város számottevô gyógyés élményfürdôs kapacitásokkal, felszerelt fitness-termekkel, komoly szépségipari kínálattal várja a szépülni, kikapcsolódni vágyókat. Gasztronómia Mindennapi életünk egyik legfontosabb eleme a gasztronómiához kapcsolódik. Az étkezéssel alapvetô fiziológiai szükségleteinket elégítjük ki, de nem mindegy milyen módon. Nem csak az a fontos mit eszünk, hanem az is, mibôl és hogyan készítjük el az ételt, hogyan tálaljuk, miként válik az étkezés kulináris élvezetté. Minden európai ország sajátos konyhamûvészettel rendelkezik, sôt olykor tájegységenként különbözô ízvilággal találkozunk. A gyôri térség esetében ilyen specialitás például a rábaközi perec, a pozsonyi patkó, az óvári és lajta sajtok, gyôri eceteshal, de egyedül itt teremnek az olyan archaikus, ma ismét egyre népszerûbb gabonafélék is, mint a hajdina és a tönkölybúza. Nem szabad elfeledkeznünk a speciális nemzeti italok bemutatásáról sem, mint amilyen a magyar szikvíz, a Gyôrhöz sok szállal fûzôdô Jedlik Ányos találmánya, amely világszerte ismert hungaricum. Izgalmas kérdés továbbá, hogy a reform- és bioélelmiszerek hogyan épülnek be táplálkozásunkba; miként válaszol a mai modern konyhamûvészet az egészséges életmód kihívásaira. P R O G R A M M O D E L L E K Szociofotók A világ, és ami mögötte van: Tisztában vagyunk azzal, hogy nehéz modellezni a hétköznapok világát, hiszen mindenki egyénileg éli azt meg, ugyanakkor hisszük, hogy ha egy fotókiállítás keretében bemutatjuk, hogyan élnek a különbözô európai országok polgárai, azáltal a kultúra legmélyebb, tudatalatti rétegeit tudjuk feltárni, amelyek példaértékûek lehetnek más európai országok számára is. Panel retro és jövô: Az építészek, városfejlesztôk és szociológusok európai találkozója adja a keretét annak a tudományos vitának és közös gondolkodásnak, amely a második világháborút követôen Európa-szerte beinduló lakásépítési boom jellemzô építészeti terméke, a panel jövôjét kutatja. Izgalmas vállalkozásnak tûnik bemutatni, hogy a különbözô európai országok miként próbálják élhetôvé tenni a személytelen betonrengetegeket. A panelépítészet mikrotereinek egyén általi meghódítását bemutató tárlat pedig felhívja a figyelmet az uniformitás természetes igényekbôl építkezô kiûzettetésére. Sport aktivitás: A városnak kedvezô adottságai és nagy hagyományai vannak a verseny- és tömegsport rendezvények terén, amelyeket az Európa Kulturális Fôvárosa program keretében tovább szeretne bôvíteni. A tervek között szerepel, a Gyôrhöz hagyományosan kötôdô maratoni kajakkenu, kézilabda és triatlon európai és világversenyek városban tartása. A versenysport rendezvények mellett egyre erôteljesebb igény mutatkozik a város polgárai részérôl a szabadidô eltöltésének aktív formái iránt, így a város a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektet a sport- és wellness-infrastruktúra európai igényeket kielégítô fejlesztésére, olyan tömegsport rendezvények szervezésére, amelyek nemcsak az itt lakókat, de az idelátogatókat is képesek megmozgatni (Európai Futófesztivál, Fussuk körbe Európát!). Kulináris élvezetek: Az egyéni európai ízek bemutatására egy olyan fesztivál keretében nyílna lehetôség, ahol minden hónapban más és más európai ország szakácsai mutathatnák be remekeiket. A fesztivál alkalmat nyújt arra is, hogy összehasonlíthassuk a különbözô európai országok terítési és tálalási szokásait. Tervezünk továbbá performance jellegû elôadásokat, ahol bemutatjuk, hogyan fôzött és mit evett az európai ember a 20. században, és hogy változtatta meg étkezési szokásainkat az egészséges életmód kihívásainak való megfelelés. Úgy gondoljuk, vannak olyan alapanyagok, amelyek minden európai nemzet konyhájában elôfordulnak, csak minden országban másképp készítik el ôket. E filozófiából kiindulva olyan rendezvénysorozatot tervezünk, ahol havonta meghatározott alapanyagokból készíthetik el ételeiket az európai országok képviselôi. Ilyen lehet például a halból készült nemzeti specialitások bemutatása, amelynek nagy hagyományai vannak nemcsak Gyôrben és a Szigetközben, de minden más európai ország konyhájában is. Ünnepi áhitat: Mindannyian egyetértünk abban, hogy az ünnepek teszik teljessé életünket, és az egyetemes ünnepekhez minden országban más és más hagyományok kapcsolódnak. Gyôr Európa Kulturális Fôvárosaként szeretné bemutatni ezt az ünnepeket kísérô varázslatot, nemcsak fotókban és tárgyakban, hanem ételekben és népszokásokban egyaránt. Szeretnénk, ha a 2010-es évet Európa Kulturális Fôvárosaként Gyôr tudná ünneppé tenni minden európai polgár számára! 25

26 2. hely város régió A szépség mindenütt ott van, nem rajta múlik, hogy nem látjuk meg. Auguste Rodin Genius loci, a hely szelleme, az, ami kisugároz és megragad, ami egyedi és más, vonzó és hívogató. A hely szellemét a táj, az épületek, azok elrendezése és hangulata adja, utcák varázsa, üzletek tarkasága, ablakok és udvarok, utcai feliratok, a házak színei, az utca íve. Aztán a város sugárzása, fényei és polgárainak megjelenése, a nyüzsgés, az élet, a hangok, a madarak, és sok-sok más intim hangulat. Mi tesz egy helyet vonzóvá, egyedivé? Mitôl képes a helyek sajátos tömörülése, koncentrációja mássá tenni a várost? Hogyan formálja ez a hangulat a város régióját, miként adja át értékeit és fogadja be térségét? Gyôr településtörténetét nagyon-nagyon vázlatosan érintettük a pályázat különbözô pontjain. Nem kívánjuk megismételni. Viszont szükségesnek tartjuk, hogy egy önálló programnyalábot szánjunk a városi épületek, terek, utcák felújításának, mert azok nélkül a program nem lehet sikeres. A város kínálta kulturális örökséget maga a városkép és hangulat jeleníti meg. Azt gondoljuk, hogy ezen hatalmas program és rendezvénysorozat kiváló alkalom arra, hogy megmérettessük magunkat, aminek kapcsán más szemmel, más érzéssel járhatunk a városban. Olyan érzéssel, ami azt súgja, hogy a városi környezet megújítását, annak európai szintre formálását el kell végeznünk a felkészülés idôszakában, majd a programban tudatosan be kell mutatnunk eredményeinket, értékeinket. Élhetõ város Többször leírtuk, hogy a város 1989-ben elnyerte a Mûemlékvédelmi Európa-díjat, ami akkor reveláció erejével hatott. Nos, ezt a lendületet szeretnénk ismét visszahozni, a városi épületek rehabilitációjával, a fontosabb utcák és terek felújításával, a közparkok és -területek megtisztításával és azok minôségének látványos megújításával. Az élhetô, lakható város azt is jelenti, hogy az épületek gondozottak, az utcák, terek tiszták, rendezettek, a városkép harmonikus és igényes. A polgárok gondoskodnak a magán- és a köztulajdon épségérôl. Attraktív vendéglátás Az igényesen karbantartott város lehet csak megfelelô célpontja az idegenforgalomnak. Gyôr ebben a vonatkozásban nem panaszkodhat, az elmúlt évben attraktivitása folyamatosan bôvült, azonban még nem vált országos jelentôségû turisztikai központtá. Évente több mint 100 ezer vendég keresi fel a várost, akik ezer vendégéjszakát töltenek itt a 3700 szálláshelyen, amibôl csak 1700 egység nyújt szállodai minôséget. A 750 vendéglátóhely közül egység tekinthetô magas színvonalúnak. Nem épültek ki a négy, vagy annál több csillaggal jelzett szállodai egységek, s ami van, annak is alacsony a kapacitása. A konferenciaturizmus léte-sítményei még kis befogadóképességûek, holott vannak létesítmények a nagytömegû tanácskozások rendezésére, de már szállás és komplex kínálatot nem lehet biztosítani. A környéken még csak Pannonhalma nyújt teljes idegenforgalmi kínálatot, így a többi térség (Szigetköz, Fertô-Hanság, Csallóköz, Sokoró-vidéke) csak részprogramokkal kereshetôk fel. A termálturizmus új elem a városban, azon- 26 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010

27 ban nem tud komplex kínálatot nyújtani, mert hiányzik a szállodai háttér és annak széles szolgáltatási bázisa. Gyôr idegenforgalma megújításra szorul, döntôen nem a turisztikai vonzerôben van hiányosság, mert ennek elemei bôségesek, sokkal inkább a szálláshelyet képviselô infrastruktúra, a szolgáltatások komplex rendszerét jelentô intézmények, ajánlatok, s mindezeket megjelenítô marketingtevékenység az, amiben lemaradás mutatkozik. Nem rejthetjük el a valóságot a pályázatban; el kell mondanunk a kedvezôtlen feltételeket, azt, hogy a jelenlegi adottságok, sem szálláshelyekben, sem idegenforgalmi szolgáltatásokban még nem alkalmasak a nagytömegû vendégek fogadására. A város rendelkezik idegenforgalmi koncepcióval és programmal, aminek szellemében megfelelô támogatás mellett megkezdôdött a kapacitások kiépítése, a koordinált kínálati rendszer megteremtése. P R O G R A M M O D E L L E K 100 udvar: A város - Belváros, Újváros - több száz udvar- Városi vízi élet: A vízpartok felfedezése program része- ban, mûemléki együtteseiben, hétköznapi életében? Kiállítá- ral rendelkezik, amelyek szép építészeti egységet alkotnak, ként a városi vízi életet is attraktivitásokkal kell megtölteni, így sok, találkozók, eszmecserék, minden a vízparton, a folyó A mûemléki terek: Elkészül 2010-ig a város történelmi s bepillantást engednek az itt élô emberek hétköznapjaiba. 100 a csónakházak rekonstrukcióját (Radó-sziget és ETO-csónak- közelében zajlik. magjában a Duna-kapu tér, a Széchenyi tér rekonstrukciója, ki- udvart kiválasztunk a bôséges kínálatból és azokban kisebb ház), új vízi produkciókkal és környezethasználattal, ennek épül a színház elôtti tér, ami lehetôséget ad a városi terek kulturális rendezvényeket szervezünk (kiállítások, koncertek, európai példáinak bemutatásával, megismertetésével. funkciónak szélesítésére, azok rendezvényekbe való még tel- beszélgetések, tánc és mozi, média mûsorok, performance- jesebb bekapcsolására. ok, stb.). Az udvar-programba az ott élô közösségeket, lakoso- Színes város: A város feldíszítése, színekkel, fények- kat bevonjuk, hogy aktív részesei legyenek a kulturális évnek. kel, képekkel, kivetített fényjátékkal, s a természetes elemek- A patinás iparos-kereskedô város: A Kulturális kel, virágokkal, a zöldterületek bôvítésével, használati módja- Fôváros program keretében a néhai Rácváros volt fôutcája Városrekonstrukció: Az épületrekonstrukció és meg- iknak kiszélesítésével. Nagyszerû apropóját adja ennek, (Kossuth utca) olyan sokszínû kereskedô-, iparostörténeti és újítás folytatása a program nélkülözhetetlen része. A Belváros- hogy 1910-ben indult elôször Magyarországon, éppen Gyôr- gasztronómiai központtá válhat, amely nemcsak a generációk, ban több leromlott épület található, ezek felújítása, homlokza- ben a virágos város akció. de a különbözô kultúrák egymás mellett élésének is európai tok javítása, a városi terek, parkok, a szabadtéri berendezések szintû, modell értékû példáját adja. Gyôr kulturális sokszí- (utcabútorok, információs rendszerek, a köztéri tárgykultúra Régió tájai, vidékei: A program bemutatja, egy-egy nûségét egyedülálló módon reprezentálhatná az egyetlen ut- terjesztése) megújításra szorulnak. Nem koncentrálódhat a városi térben (parkban, tereken, utcákban, kirakatokban) cában, egymás mellett sorakozó rác vendéglô, cigány fogadó, felújítás csupán a belsô városrészekre, a külsô, vagy kapcsoló- ötletes formákban a régió tájait, településeit, azok jellemzô kóser étterem, török kávézó. A régi szépségében helyre- dó városrészekben a sajátosságoknak megfelelô rendszerek egységeit, hogy ezzel is az érdeklôdést, a megismert lehe- állítandó széles utcán kávéházi teraszok, kézmûves mûhelyek, kiépítése szükséges. tôséget felvillantsa. galériák, hangulatos szatócsboltok kirakatai követnék egymást, s utcai zenészek dallamai tennék teljessé a hangulatot. Köztéri kultúra: Kiállítás és konferencia szervezése, a A folyam mentén, a Duna városai: A Duna menti közterületek korszerû megújításáról, annak lehetséges techni- nagy- és középvárosok találkozója és bemutatkozása. Mit kai eszközeirôl és irányairól. jelent a Duna, a folyó ezekben a városokban, azok kultúrájá- 27

28 3. tudomány felfedezések a jövô megismerése A tudomány kulcs a világ titkaihoz. Maxim Gorkij A tudomány és kultúra elválaszthatatlan egységet alkot. Tudomány nélkül nem lehet kultúrát formálni, de a kultúra, s annak intézményei nélkül sem mûködhetnek tudományos mûhelyek, nem történhetnek felfedezések. Hasonlóan egy város életében a tudománnyal foglalkozók jelenítik meg a jövôt, képviselik a folyamatos megújítást, de egyben szembesítik is az ott élôket helyzetükkel, annak minôségével. Európa 2010-re jelentôsen növelni kívánja kutatási, tudományos kapacitásait, nagyobb rangot és befolyást kíván adni a felfedezéseknek, így a programban hangsúlyt helyezünk a tudományos rendezvényekre, illetve a tudomány eredményeinek az emberek hétköznapi világába való eljuttatására. Dinamótól az Audiig Gyôr város tudományos múltja széles körû és gazdag. Az egyházi oktatási intézmények voltak az elsô tudományos mûhelyek, ahol jelentôs személyiségek alkottak, így Bél Mátyás ( ) történész, aki a város elsô tudományos leírását végezte el és Jedlik Ányos ( ) fizikus, a dinamó feltalálója. Az elsô felsôoktatási intézményben a Magyar Királyi Akadémián ( ) nagyhírû társadalomtudósok tanítottak, közülük kiemelkedik a modern közgazdaságtudomány elsô magyar képviselôje Kautz Gyula ( ). A gépipar közép-európai bázisát jelentô Vagongyárban dolgozott a két Pattantyús-Ábrahám testvér (Géza ), (Imre ), akik nemcsak a modern termelésszervezésben, hanem a géptan rendszerének megalkotásában is maradandót alkottak. Gyôrött elkészült a világ elsô benzinmotoros, mechanikus összkerékhajtású és kormányzású közúti jármûve ban Gustave Eiffel tervei alapján létesült a kovácsüzem, amely kora legmodernebb üzemei közé tartozott. Az 1930-as években megépült Közép-Európa elsô hegesztett hídja vagongyári mérnökök, mûszaki szakemberek tervei alapján. Tudásgyár-Egyetem A 20. században a város sokat küzdött, hogy önálló egyeteme, felsôoktatási intézménye legyen tôl mûködik felsôoktatási intézményként a 220 éves múlttal rendelkezô gyôri tanítóképzô. Jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Fôiskola karaként jegyzik, 2500 nappali és 2400 levelezô hallgatóval, a képzésben a korábbi tanítóképzést fokozatosan átveszik más szakok, így a mûvelôdésszervezôk, a szociális szektorban dolgozók, vagy újabban az idegenforgalom. Gyôrben 1977-ban alakult a mûszaki felsôoktatás intézménye, amely az akkori kor szellemének megfelelôen új campust kapott. Az intézmény január 1-tôl nyerte el az egyetemi rangot. Ma a Széchenyi István Egyetem két karral, Jog- és Gazdaságtudományi, valamint Mûszaki Tudományi Karral mûködik, nappali tagozatos hallgatóinak száma közel 7000 fô, emellett 4000 levelezô hallgatót fogad. Az Észak-Dunántúl egyetlen akadémiai kutatóintézete szintén a városban található. Az 1986-ban alapított MTA Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet a regionális tudomány alapvetô összefüggéseit vizsgálja. Tudományos mûhelyek A város múzeumaiban, levéltárában, könyvtárában folyó tudományos munkát megjelenítô kiadványok (Arrabona, Gyôri Tanulmányok) széles körben ismertek és elismertek. A feltárt tézisek megmérettetésére a helyi kutatók rendszeresen konferenciákon fogadják az egyes szakmák országos és nemzetközi képviselôit. A felsôoktatási intézmények képzési és kutatási irányaihoz, illetve a városban lévô tudományos mûhelyek programjaihoz igazodva 2010-re az alábbi elvek szerint alakítjuk ki a tudományos rendezvényeket: sugallják és jelezzék elôre a technikai megújítás lehetséges jövôbeli irányait és hatásait az élet különféle területein, vonják be a különféle társadalmi csoportokat a tudományos ismeretek elsajátításába, azok alkalmazásába, emelkedjenek túl a hagyományos diszciplinaritáson és multi-, vagy metadiszciplináris szemléletben mutassanak be problémákat, s megoldási módokat. 28 Technika, kultúra és környezet: A jövô harmóniája GYÔR 2010