VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT"

Átírás

1 SZENT ISTVÁN EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzemtani Tanszék VÁLLALKOZÁS MENEDZSMENT EGYETEMI JEGYZET Készítette: Dr. Kovács Árpád Endre Gödöllő, 2001

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Vállalkozáselméleti alapok A vállalkozás fogalma A vállalkozói magatartás A vállalkozás küldetése A vállalkozás célja A profit Funkcionális profitelméletek A menedzsment fogalma Az irányítás Irányítási típusok A vezérlés A szabályozás Szabályozás zavarkompenzációval Az irányítás informatikai alapjai Az információ A kommunikáció Az információk tárolása A projekt menedzsment a projekt menedzsment lényege és tervezésének folyamata A projekt és projekt menedzsment fogalma Projektek tervezésének lépései Kezdőpont Felmérés Összetevők meghatározása Tervezés Megvalósulás Végpont Értékelés A projekt menedzsment alkalmazásának lehetőségei A projekt menedzsment alkalmazásának feltételei A projekt menedzsment kialakulása A projekt menedzsment lehetőségeinek áttekintése Példa a projekt menedzsment alkalmazására Pénzügyi és likviditás menedzsment A pénzügyi döntések tartalma, típusai Az idő pénzértéke Az időpreferencia alkalmazása a számításokban A vállalkozások gazdasági kockázatai rövid távú pénzügyi döntések A forgótőke meghatározói, körforgása A forgótőke nagyságára ható tényezők A forgóeszközök optimális szintje A forgóeszközök finanszírozása

4 Vállalkozás-menedzsment Választás a különböző finanszírozási stratégiák között Az üzleti tervezés Az üzleti tervezés alapjai Üzleti terv formai követelményei Üzleti terv felépítése Üzleti terv fő fejezetei A vállalkozások gazdaságossági számításai Befektetés, beruházás, invesztíció A beruházási döntések általános jellemzői A gazdaságossági számítások módszerei A pénzáramok (cash flow) típusai Döntési kritériumok A beruházás-gazdaságossági mutatószámok Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value NPV) A Belső kamatláb (Internal Rate of Return - IRR) Jövedelmezőségi index (Profitability Index - PI) A Dinamikus (diszkontált) megtérülési idő (Payback Period) Az infláció kezelése a tervezés során Az amortizációs költségek kérdése A kalkulatív kamatláb meghatározása Érzékenységvizsgálatok hogyan készülnek számítások a gyakorlatban? Példák a gazdaságossági számításokhoz Példa likviditási terv készítésére Jellemző hibák a tervezés során Egyéni és társas vállalkozásozások alapítása, működtetése Az egyéni vállalkozás A társas vállalkozások Közkereset társaság (KKt.) Betéti társaság (Bt.) Gazdasági munkaközösség (Gmk.) Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) A társasági szerződés tartalma Hogyan tudunk érdemben tárgyalni könyvelőnkkel? A vállalkozás könyvelésével kapcsolatos fogalmak Az egyszeres könyvvitel A kettős könyvvitel További nyilvántartások A vállalkozások adózási alapismeretei Adózási alapfogalmak A vállalkozókat érintő adótípusok Személyi jövedelemadó rendszere A nem önálló tevékenységből származó jövedelem adózása Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózása

5 Tartalomjegyzék Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem Bevallás és előlegfizetés A társas vállalkozások adózása A társasági adó Az általános forgalmi adó Alapvető társadalombiztosítási ismeretek Egyéni vállalkozások Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Társas vállalkozások A társas vállalkozások főfoglalkozású tagjainak járulékfizetési kötelezettsége A társas vállalkozások kiegészítő tevékenységet folytató tagjainak járulékfizetési kötelezettsége A foglalkoztatottak társadalombiztosítása A munkáltató bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége Járulék- és mulasztási bírság A társadalombiztosítási igazolvány A vállalkozások marketing feladatai A vállalkozások marketing-munkájának főbb szempontjai SWOT analízis lehetőségei a marketingtervben A reklám Vállalkozásvezetés Vállalkozói készség, személyes alkalmasság Vállalkozáshoz szükséges készségek A vállalkozóvá válás Vállalkozás irányítása A vállalkozás, mint szervezet Vezetés Emberek kiválasztása Csapatépítés Ösztönzés Tanácsadás - Nevelés Ellenőrzés Tárgyalás - Tárgyalástechnika Vállalkozói morál Megjelenés, öltözködés, ápoltság Üzleti etika alapjai A vállalkozásokkal kapcsolatos alapfogalmak

6

7 1. BEVEZETÉS A gazdasági szervezetek irányításának vállalkozási oldalról történő megközelítése az utóbbi években vált szükségessé a kelet-közép európai országokban. A piacgazdaság térhódítása, az egyéni és csoportos vállalkozási formák törvényesítése, majd elterjedése miatt fontos az elsősorban új szemléletet igénylő vállalkozási felfogás megismerése. A Vállalkozás menedzsment című tantárgy a Vállalatgazdaságtan III. tárgy szerves folytatása, az elsajátított irányításelméleti, döntéselméleti, stratégiai tervezési és gazdálkodás ismeretek, az azokhoz kapcsolódó módszerek alapvető részei e tantárgynak is. A Vállalkozás menedzsmentben a szemléleti megalapozást követően a Vállalatgazdaságtanban megismert módszerek, eljárások vállalkozásokban történő alkalmazását kívánjuk előtérbe helyezni. Az oktatás módszertanára az esettanulmányok megismertetése és az egyéni feladatok kidolgozása jellemző. Ebben fontos szerepet szánunk a hallgatók önálló munkájának, kreativitásának. Nem törekedtünk arra, hogy az jegyzet minden a tantárggyal kapcsolatosan felvetődő kérdésre választ adjon. Elsősorban olyan útmutatónak szánjuk, amely segítségével a hallgató számára világossá válik a tantárgy követelményrendszere, önállóan végezheti feladatait és eligazodhat a kapcsolódó szakirodalomban

8

9 2. VÁLLALKOZÁSELMÉLETI ALAPOK (Írta: Dr. Székely Csaba) A Vállalkozáselméleti alapok című fejezet a vállalkozás fogalmi meghatározása után, annak alapelemeivel foglalkozik. A fejezetben megtalálható elméleti ismeretek a vállalkozások menedzselési, irányítási feladatainak megértését segítik elő. A fejezet tartalma: 2.1. A vállalkozás fogalma 2.2. A vállalkozói magatartás 2.3. A vállalkozás küldetése 2.4. A vállalkozás célja A profit 2.5. A menedzsment fogalma 2.6. Az irányítás Irányítási típusok Az irányítás informatikai alapjai Az információ A kommunikáció Az információk tárolása A témakör feldolgozásához szükséges idő: 3-4 óra A VÁLLALKOZÁS FOGALMA A vállalkozás fogalmához nem lehet egyetlen jelentést kötni. Egyes vélemények szerint a vállalat az alapvető vállalkozási egység. A magyar nyelv ráadásul a vállalat és a vállalkozás fogalmak között is különbséget érez. A vállalat valamiféle stabil, meghatározott feladatra kialakított gazdasági egység lenne, viszont a vállalkozás a mindig újat kereső, magánérdekeket kifejező és profitorientált (üzleti) tevékenység vagy gazdasági egység. Ez nyilvánvalóan az elmúlt időszak gazdaságpolitikai felfogása miatt alakulhatott ki így, mivel valójában egyik vállalat sem nélkülözheti az újat keresést, a piacorientáltságot és a tulajdonosi érdekből fakadó hajtóerőt. Ennélfogva a vállalkozásról beszélve mindenféle tulajdonú (magán, társas és állami) vállalattal összefüggésben kívánunk foglalkozni. Chikán Atilla szerint a vállalat olyan emberekből és eszközökből álló gazdálkodó egység, amely működésének alapvető célja a valamilyen fogyasztó igény kielégítése nyereség elérése mellett. Természetesen a vállalkozások mérete, tevékenységi köre rendkívül sokrétű lehet. A kertészeti termelésen belül is igen színes a kép. A gazdálkodó szervezet méreteit tekintve a néhány hektáron gazdálkodó családi vállalkozástól a több száz hektáron termelő nagyüzemig terjed a skála. A vállalkozások által végzett tevékenységek is igen változatosak: a szántóföldi termeléstől a feldolgozáson - 9 -

10 Vállalkozás-menedzsment át a kereskedelemig minden megtalálható a kertészeti vállalkozások palettáján. Méretétől, tevékenységi körétől függetlenül minden vállalkozás közös vonása, hogy: önállóan gazdálkodik, valamilyen fogyasztói igényt elégít ki, profitorientált, tevékenysége során kockázatot vállal, valóságos piaci körülmények között gazdálkodik. A fenti eszmefuttatásoktól függetlenül szükség lehet a vállalkozások más irányokból történő megközelítésére. Egyrészről a vállalkozásokat a piaci kereslethez való viszonyuk alapján 3 csoportba sorolják. Ezek: flow shop (folyamatos, azaz állandó, relatíve korlátlan piacra termelő üzem vagy üzlet), job shop (megrendelésre termelő üzem vagy üzlet) és project típusú (egy meghatározott, általában nagyobb és összefüggő feladat megvalósítására kialakított, többnyire ideiglenes gazdasági szervezet, ill. annak tevékenysége). A három forma ritkán jelentkezik tisztán, önmagában, de gyakori a kombinációk esetén valamelyik típus túlsúlya. A hagyományos mezőgazdasági nagyüzemekre a flow shop típus a jellemző, bár egyes részlegeik és tevékenységeik job shop típusúak (pl. cukorrépa termelés) vagy project típusúak (pl. melioráció) lehetnek. A kis magánvállalkozásokban a típusok élesebben szétválhatnak. A két második típus inkább azonosítható a magyar szóhasználat vállalkozásával. Más megközelítésben a vállalkozás lényege a termelési tényezők, a gazdálkodási funkciók újszerű kombinációja. Az újszerű kombinációk alapja rendszerint egy-egy felfedezés, találmány, know-how, újítás vagy ésszerűsítés kutatók, feltalálók, újítók szellemi termékei. Ez kiegészíthető azzal, hogy a vállalkozás kiváltója újszerű piaci helyzet (pl. ismert fejlesztések új piacon történő bevezetése), vagy felismert új lehetőség (pl. versenytárs kiesése) is lehet A VÁLLALKOZÓI MAGATARTÁS A közgazdaságtan elméletében használatos vállalkozásfogalom középpontjában egy olyan rendező egység cselekedetei állnak, amelyet vállalkozónak neveznek és amelynek magatartását az határozza meg, hogy ösztönzési függvényét maximalizálja. Ez az ösztönzési függvény általában a nyereség tömege. A vállalkozás cselekvési paraméterei a racionalitás feltételezéséből és a verseny korlátaiból következnek. A racionalitás azt jelenti, hogy a vállalkozó azt a cselekvési irányt fogja választani a kínálkozó lehetőségek közül, amely a vállalkozás számára maximális profitot biztosít. A profitmaximalizálásra való törekvést tekintve az oligopolisztikus helyzeteket kivéve a vállalkozás bármely gazdasági környezetben már akkor racionálisan cselekszik, ha megfontolja saját akcióit, figyelmen kívül hagyva a versenytársak lépéseit. (A versenyhelyzetet tekintve az egyik szélsőséges eset a tökéletes verseny, amelyben a vállalkozás akciói nincsenek számottevő hatással a versenytársakra vagy a piacra a másik

11 Vállalkozáselméleti alapok szélsőség a monopólium, amelynél a vállalkozást mások cselekedetei nem befolyásolhatják.) A piaci magatartás előtérbe helyezése azt eredményezi, hogy a vállalkozást holisztikus megközelítésben, cselekvő személyként (vállalkozóként) elemezzék, nem pedig a szervezeti magatartás oldaláról, kollektívaként. A közgazdaságtan vállalata következésképpen az árakat (költségeket) és volumeneket racionálisan mérlegelő vállalkozói szerep. A játékelmélet olyan racionálisan döntő, választó játékosnak, tekinti a vállalkozást, amely ellenfelekkel és segítőtársakkal kerül kapcsolatba egy olyan játékban, amelynek szabályai eleve meg vannak határozva. A vállalkozás cselekedeteire vonatkozó előírásokat a vállalkozás stratégiája tartalmazza. A stratégia azoknak a magatartási szabályoknak a rendszere, amelyek azokra a szituációkra terjednek ki, amelyekkel a vállalkozás szembekerülhet. A hagyományos közgazdasági gondolkodáshoz képest a stratégia az egyik olyan mozzanat, amelyben a játékelméleti vállalatfogalom eltérést jelent. A személytelen piaci erők helyett itt a stratégiák figyelembe veszik mások lehetséges stratégiáit és cselekedeteit, valamint a véletlent. A vállalkozás stratégiája és lépései befolyásolják valamennyi játékos eredményét (jövedelmét), ami viszonylag kisszámú versenytárs mellett szembetűnő. Morgenstern szerint ezekben az esetekben nem létezik maximum probléma, a maximum fogalmának nincs értelme. A vállalkozás törekvésére az alábbi példa jellemző: A legegyszerűbb játéktípusban két játékos van és mindketten adott lehetőségek közül választhatnak ki stratégiát. A két játékos eredményének összege adott nagyság. Ennek a játékosok közötti megosztása cselekedeteiktől és a véletlentől függően változhat. Mindkét játékos olyan helyzet elérésére törekszik, amikor az ellenfél eredménye zérus, ő pedig megkapja a teljes összeget. Gyakorlatilag azonban mindkét résztvevő belátja, hogy célját teljes mértékben nem érheti el. Az a racionális tehát mindkét játékos számára, ha amellett a stratégia mellett dönt, amelyben a minimális eredmény nagyobb (vagy ugyanolyan nagy), mint ami más stratégiával elérhető, minthogy mindkét játékosnak számítania kell arra, hogy ellenfele ezt a legmagasabb minimumot a lehető legalacsonyabbra igyekszik leszorítani. Ezzel a stratégiával mindkét játékos a veszteség kockázatát minimalizálja (Minimax elv). Az e stratégiát követő vállalkozás nem törekszik tehát a profit hagyományos módon történő maximalizálására, hanem inkább azon lesz, hogy minél nagyobb profitra tegyen szert a veszteségeit minimalizáló stratégia által állított korlátok között. (Más egyéb stratégiák is választhatók, mint pl. a legkisebb megbánás elve.) A játékelmélet nagymértékben hozzájárult a közgazdasági gondolkodás átalakulásához. Lévén, hogy a konfliktusok vizsgálatára alkalmas eszköz, felhasználható a vállalkozások közötti verseny elemzésére, de a vállalkozáson belüli versengő érdekek összeegyeztetésének vizsgálatára is. A kibernetika vállalatelmélete a vállalkozást visszacsatolásos önszabályozó rendszerként ábrázolja. A kereső mechanizmus vagy egyensúlyban van, vagy azt keresi. A tervtől való bármely eltérés tudatos (vagy természetes) erőket hoz működésbe, amelyek igyekeznek a vállalkozást visszatéríteni (az esetleg új) egyensúlyi helyzetbe. Az önszabályozó vagy tudatosan szabályozó szervezettel kapcsolatos elgondolás önmagában véve tartalmatlan, mivel külső erőknek kell megadni az arra vonatkozó utasítást, hogy milyen állapot felé törekedjen a mechanizmus. A kibernetikának a vállalatfogalom megteremtésére irányuló alkalmazása bár hasznos kiindulópontot nyújt, kimarad belőle az, hogy milyen egyensúlyt és milyen módon kell elérni

12 Vállalkozás-menedzsment A magatartási vállalatfogalom olyan felfogásokat fűz össze, amelyeknek a következő közös jellemzőik vannak: feltételezik, hogy nem annyira a vállalkozás cselekszik, hanem inkább a vállalkozáson belüli személyek; a magatartás a személyiségtől épp annyira függ, mint a környezeti tényezőktől; a vizsgált magatartási folyamatoknál - korlátozó tényezőként- figyelembe kell venni a szereplők gondolkodását, érzékelését, hiedelmeit és tudását; az elismerés, a jutalmak vagy a célok gyakran bonyolultak. A holisztikus és a magatartási vállalatfogalmak közötti eltérés nem abban van, hogy az egyik az egésszel, a másik pedig az egyének vizsgálatával foglalkozik, hanem inkább abban, hogy milyen módon elemzik az együttest. A holisztikus megközelítés csoportértelmet, egyedülálló jellemet tulajdonít az együttesnek, míg a magatartási nem tételez fel valamilyen misztikus minőséget, mikor a csoporttal vagy a vállalattal foglalkozik. A vállalkozást, annak célját és jellegét úgy határozzák meg, mint ami különbözik a benne levő egyénektől, de nem ábrázolják saját értelemmel rendelkező racionális személyként, mint a holisztikus vállalatkutatások. További megközelítések: a vállalkozás mint bürokratikus szervezet szervezeti (szervezési) vállalatfogalmak, stb A VÁLLALKOZÁS KÜLDETÉSE A vállalkozás alapvető céljának konkrét értelmezését a vállalkozás küldetésének nevezzük. A vállalkozási küldetés meghatározza a tevékenységi kört, a belső működés az érintettekkel való kapcsolatok alapelveit. Ugyanazt a terméket különféle fogyasztási célra lehet előállítani. Természetesen a különböző fogyasztói csoportok számára előállított termék nem lehet ugyanaz. A vállalkozási küldetés meghatározza: A működési kört. (Mit és milyen módon termeljek?) A vállalkozás szervezeti működésének elveit. (Kikkel és hogyan dolgozzam?) A piac többi szereplőjével kialakított vállalkozási magatartást. (Kiknek termelek? Kik a versenytársaim? Kik a szállítóim? stb.) 2.4. A VÁLLALKOZÁS CÉLJA A közgazdasági vállalkozáselmélet sokak által elfogadott közös álláspontja szerint a vállalkozás: célokkal rendelkezik, amelyek elérésére törekszik, céljainak elérésére racionálisan cselekszik, a vállalkozás funkciója a gazdasági ráfordítások átalakítása kibocsátásokká, adott az a környezet, amelyben a vállalkozás működik, az elmélet középpontjában főként a ráfordítások és kibocsátások állnak.

13 Vállalkozáselméleti alapok Általános felfogás szerint a vállalkozás célja a profit (haszon) maximalizálása. Ezt a célt az utóbbi időben egyre gyakrabban vonják kétségbe és több fenntartás is elhangzik, de az elv továbbra is tartja magát. A helyzet elemzéséhez meg kell vizsgálni a profit fogalmát és érteni kell a profitmaximalizálás módjához is. Első lépésként célszerű a profitfogalmak különválasztása a következő kategóriákba: a profit természete alapján (a profit, mint olyan), a profit keletkezésének módja alapján: funkcionális profitelméletek, a profit felosztása, használata (haszonélvezői) alapján. Az első két felfogás érdekes számunkra A profit Legegyszerűbb és leggyakrabb meghatározás: profit = p * q - K ahol: p = ár; q = volumen; K = költségek. Lényeges dolog, hogy az értékeket meghatározott időintervallumban kell mérni (rövid táv - hosszú táv). További kérdések: mit jelentenek a költségek, (lásd: közgazdaságtani alapok: lehetőségi költség, állandó - változó ráfordítások, stb.), mi a tiszta profit (munkabér + tőkekamat + tiszta profit = össz-profit), mi a profitráta (kibocsátásra, költségre, tőkére vetítve), stb. A közgazdászokat jobban érdekli a jövőbeni (ex ante) profit, mint az, amit realizáltak (ex post). Olyan elmélet szükséges ugyanis, amely előrevetíti a vállalt magatartását. A profitot így olyan célként lehet szemlélni, amely hatással van a vállalkozásvezetés döntéseire. Az ex post profit csak annyiban lényegesek, amennyiben befolyásolja a jövőbeli profitra vonatkozó döntéseket Funkcionális profitelméletek Mit tesznek az egyes személyek és vállalkozások ahhoz, hogy profithoz jussanak? Miből származik a profit? A válaszok széles skálán mozognak: Knight szerint a tökéletes verseny mellett nem lenne profit. A profit ugyanis az a vállalkozónak jutó maradvány, amely az összes - alternatív lehetőségekkel kapcsolatosan felszámítható - költségek levonása után a kereslet és a kínálat közötti meg nem egyezés esetén áll elő. Tökéletes verseny esetén nem lenne ilyen maradvány, mivel ha minden összhangban van, erre nincs lehetőség. (magyarázat szükséges). A profit ebben az ábrázolásban a bizonytalanság létezése következtében jön létre, amely azt eredményezi, hogy a tényleges megvalósulás eltér a tervezettől. Pigou ezt úgy fokozza, hogy a profit olyan jövedelemnek tekinthető, amely a vállalkozót a bizonytalanság körülményei között hozott döntéseiért illeti meg. Ez az elmélet feltételezi, hogy a profit funkcionális kapcsolatban van a bizonytalanság viselésével és magában foglalja azt is, hogy minél nagyobb a bizonytalanság, an

14 Vállalkozás-menedzsment nál nagyobb a profit is. Ezt a feltevést az empíria nem túlságosan igazolta, ezért ez a felfogás nem is vált népszerűvé a közgazdászok körében. A profitot gyakran tekintik a vállalkozói funkció javadalmazásának. Itt azonban - a bevezetőben elmondottaknak megfelelően - vitatott kérdés a vállalkozói funkció maga is. (piaci lehetőségek kihasználása, szervezés, vállalkozásvezetés, innováció, stb.) Olyan iskola is van, amely a profitot az előnyös üzleti helyzetekből származtatja. A monopóliumok például azzal jutnak többletjövedelemhez, hogy kibocsátásukat olyan áron értékesíthetik, amely a versenypiaci árnál magasabb. Vannak nem remélt profitok is, amelyek rövid távon akkor jöhetnek létre, ha a kereslet meghaladja a kínálatot. Létrejöhet profit a piac tökéletlen volta következtében is.(ld. az eddigi hazai helyzetet). Ma a legtöbb közgazdász úgy fogja fel a profitot, ami előnyös helyzetekből származik, ami valójában járadék vagy kvázi járadék. Az ilyen helyzet azonban rendszerint ideiglenes A MENEDZSMENT FOGALMA Az irányítás és a vezetés kifejezéseknek legtöbb nyelvben kettős jelentésük van: egyrészt tevékenységet, másrészt intézményt jelölnek. Az angol nyelvben a nemzetközileg is elterjedt management elnevezés mellett a leadership, a direction és a control, valamint az administration kifejezések használatosak, eltérő árnyalatokkal. Német nyelvterületen a Leitung, Fűhrung, Verwaltung hol különböző értelmezéssel, hol szinonimaként történő alkalmazása mellett angolszász hatásra egyre inkább tért hódítanak a Management és a Kontroll kifejezések is. A francia szaknyelvben Fayol megalkotta a gouverner (kormányozni), az administrer (vezetni) és a commander (utasítani) kifejezések hierarchiáját. Az orosz nyelvű szakirodalomban is viták vannak az upravlenyije (irányítás) és a rukovodsztvo (vezetés) elnevezések alkalmazásában. A nemzetközi szakirodalom elemzéséből minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szervezetek irányításával összefüggésben a management (menedzsment) kifejezés fordul elő a leggyakrabban. Magyarországon is polgárjogot nyert, sőt nyelvileg is meggyökeresedett a menedzser és a menedzselés kifejezés, bár ezeket gyakran az eredeti értelmüktől eltérően használják. A menedzsment valóságos jelentését tekintve kiterjedt fogalomrendszert, sőt önálló tudományterületet takar. Egy általánosabb meghatározás szerint a menedzsment olyan folyamat, amelynek célja több ember tevékenységének olyan eredmények elérése érdekében történő koordinálása, amelyek nem lennének megvalósíthatók egyéni cselekvéssel. A menedzsmentnek nincs általánosan elfogadottá vált egyeduralkodó elmélete, miután három különböző forrásból is táplálkozik. A három megközelítési mód, a klasszikus szervezéstudományi, a behaviorista és a menedzsment tudományi megközelítés önmagában is fejlődött, de egymást is kiegészítette. A történelmileg kialakult három megközelítési mód integrálását célul kitűző rendszer-felfogás a szervezetet saját célokkal rendelkező, egymást kölcsönkapcsolatban

15 Vállalkozáselméleti alapok álló részek (elemek) együttesének tekinti. Az egyik szervezeti részben végrehajtott akció hatással van más részekre és a menedzser nem szűkítheti le elemző tevékenységét saját körülhatárolt cselekvési területére. A rendszerszemléletű feladatmegoldáskor a szervezetet dinamikus egésznek kell tekinteni és a döntések tervezhető kimenetelei mellett a nem tervezett (szándékozott) hatásokat is megfontolás alá kell venni. Rendszer megközelítéskor nem egyedi problémákat oldanak meg, hanem a kölcsönkapcsolatban álló részek totális rendszerébe avatkoznak be. Alapvető menedzsment feladatok munka és szervezetek menedzselése emberek menedzselése termelés és operációk menedzselése A három alapvető feladat ellátása a menedzserek tevékenységi területének csaknem hiánytalan lefedését jelenti. Ugyanakkor a három történelmileg kialakult menedzsment iskola súlyponti kérdései is megtalálhatók az elkülönített blokkokban: a klaszszikus megközelítés a munka és a szervezetek menedzselésére, a behaviorista az emberek menedzselésére, a menedzsment tudományi megközelítés pedig elsősorban a termelés és az operációk (műveletek) menedzselésének feladataira koncentrál. A menedzsment tudomány meghatározásából és a feladatok felsorolásából is látható, hogy a menedzsment kizárólag szervetekkel kapcsolatos irányítási kérdésekkel kapcsolatos irányítási kérdésekkel foglalkozik AZ IRÁNYÍTÁS Az irányítás fogalma azonban nemcsak szervezetekhez kötődik: annak általánosabb értelmezése, sőt önálló tudományterülete is létezik. Az élő szervezetekben, a műszaki, gazdasági és egyéb rendszerekben végbemenő folyamatok irányításával foglalkozó tudomány a kibernetika. Az irányítás általános értelemben véve a rendszerek folyamataiba való beavatkozás, valamilyen cél elérése érdekében. A cél elérését az teszi lehetővé, hogy az önmagukban stabil rendszerek valamilyen külső behatásra egy meghatározott rendszerállapottal reagálnak, amely a rendszer működésének bizonyos fokú ismeretében előre jelezhető, így lehetőség van a célszerű beavatkozás mérlegelésére. Az irányítási problémák úgy keletkeznek, hogy irányítási cél, vagy a rendszer környezete megváltozik és emiatt megbomlik a rendszer egyensúlya. A rendszer irányítása tehát a környezet és a rendszer közötti hatáson és visszahatáson alapul. A rendszer és a környezet közötti hatásmechanizmus megismerése alapvető fontosságú a megfelelő (optimális) beavatkozás meghatározása szempontjából. A környezeti hatás erősségének meghatározása nyilvánvalóan csak az első, legalapvetőbb feladat. A rendszer és környezete közötti kapcsolat nagymértékben múlik a rendszer belső sajátosságaiból levezethető érzékenységen és az abból adódó reagáláson. A táblázat természetesen csak a jellemző reagálási típusokat mutathatja be, a reagálás kívánatos mértékét és módját a konkrét rendszerek struktúrájának és működésének részletesebb vizsgálatával lehet meghatározni

16 Vállalkozás-menedzsment A rendszer és környezet közötti kölcsönhatásból adódóan a rendszer is visszahat környezetére. A rendszer reagálása bizonyos esetekben a környezeti hatást is megváltoztathatja, s ez a rendszer reagálási típusával is összefügg. A rendszert - így a gazdasági szervezeteket is - nemcsak tervszerű, szándékos beavatkozások, hanem úgynevezett zavaró hatások is érik. Ezek az irányító személy vagy egység hatáskörén kívül esnek és kockázati, bizonytalansági paraméterekkel jellemezhetők. A rendszer reagálását a beavatkozás és a zavaró hatások együttesen határozzák meg. Mindezek alapján a rendszerek irányításához a rendszer, a környezet, a beavatkozás és a zavaró hatások összefüggésrendszerét kell vizsgálni. Egyszerűbb irányítási feladatoknál az irányító a rendszer folyamatokról és a környezetről szerzett közvetlen információk, tapasztalatok alapján alkot ítéletet a rendszer pillanatnyi állapotáról és módosítja a rendszer meghatározott jellemzőit. Bonyolultabb esetekben az irányító személyek, esetleg szervezeti egységek különböző segédeszközöket, módszereket és modelleket alkalmaznak a beavatkozás legmegfelelőbb helyének, idejének, mértékének és irányának megválasztásához. A környezet, az irányított folyamat, az irányító egység (személy) és annak eszközei alkotják az irányítás rendszerét. A legátfogóbbnak tekinthető irányítás fogalom mellett alkalmazott vezetés, igazgatás és a szervezés kifejezések szervezetekhez és személyekhez kapcsolódnak és így szűkebb értelemben vett irányítást tükröznek. A vezetésen mint tevékenységen az akaratképzés és akaratérvényesítés folyamatát értjük, amelynek hordozói a vezetők (személyek vagy csoportok). A vezetés tehát hierarchikus szervezeti-emberi kapcsolatokat, alá- és fölérendeltséget tételez fel. Az igazgatás a vezetés szinonimájának tekinthető és általában nagyobb szervezetekkel kapcsolatosan alkalmazzák. A szervezés egyrészt a meghatározott célok elérését biztosító szervezetek kialakítását és fejlesztését, másrészt a tervek akciókká való átalakítását is jelenti. A szervezés emellett nemcsak megteremti, hanem fenn is tartja a célok (tervek) hatékony elérésének, megvalósulásának feltételeit. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos irányítási feladatokat hagyományosan a gazdálkodás fogalmával foglalják össze. A gazdálkodás alatt a mezőgazdasági erőforrásokat (termőföld, biológiai termelőeszközök, stb.) gazdasági célok érdekében hasznosító komplex ökonómiai-szervezési tevékenységet értik. A mezőgazdaság területén tehát az irányítás ökonómiai és szervezési oldala szinte kezdettől fogva szorosan öszszekapcsolódott. Ez előnyöket rejt magában mind a szervezetek céljának meghatározása, mind pedig a kitűzött céloknak megfelelő működtetés, az irányítás szempontjából Irányítási típusok Az irányítandó rendszerek elemekből állnak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, és egymásra hatást gyakorolnak. Az egész rendszer viselkedését nemcsak az egyes elemek működési módja határozza meg, hanem kapcsolódásuk hálózata, azaz a rendszer struktúrája is

17 Vállalkozáselméleti alapok A több elem vagy tárgy közötti oksági kapcsolat kétféle formai elvet követhet: a nyitott vagy a zárt hatáslánc elvét. A nyitott hatásláncban az egyik elem hat a másikra, az ismét egy következőre. Zárt hatáslánc esetében egy követő láncszem visszahat az első elemre, azaz az első elem valamelyik másik elemen keresztül önmagára is visszahat. Ezt a kapcsolatot visszacsatolásnak nevezzük. A hatáslánc minden változója így önmagának is függvénye, vagyis bármelyik időpontban egy régebbi időpontbeli értéktől is függ. A visszacsatolásos rendszer tehát dinamikus rendszer. Az irányítás általános meghatározásából következik, hogy ez a célirányos cselekvés (beavatkozás) befolyást kíván gyakorolni az irányítandó rendszerre, hogy ebben állapotváltozást idézzen elő. A befolyásolásnak, azaz az irányításnak két alapformája, a vezérlés és a szabályozás különböztethető meg aszerint, hogy az adott rendszer irányításánál figyelembevételre kerülnek-e a külső környezet zavaró hatásai és a kívánatos állapottól való eltérések, vagy sem. A két alapforma megfelelő feltételek teljesítése esetén, az irányítás hatékonyságának javítása érdekében kombinálható egymással A vezérlés A vezérlés alapvető sajátossága a nyílt hatáslánc. Az irányító (itt: vezérlő) egység az irányítási célok és az érzékelt környezeti zavaró hatások figyelembevételével befolyásolja az irányított rendszert. Az irányított rendszer egy mezőgazdasági vállalkozás, akár annak egy ágazata, vagy az ágazati rendszer valamely eleme (például egy működő betakarítógép vagy egy hízóállat) is lehet. Az irányítási célok a rendszer fennmaradásával, optimális működésével, fejlődésével összefüggő tervezett paraméterek. Az irányító (vezérlő) egység pedig az irányított rendszer céljainak eléréséért felelős személy, szervezet, vagy technikai segédeszköz (pl. folyamat-számítógép). A vezérlő egység a környezeti hatások és a rendszer belső szerkezete, működése (modellje), valamint megfelelő megoldási módszerek ismeretében határozza meg a konkrét vezérlési intézkedéseket. Nehézséget jelent azonban, hogy a zavaró körülményeket a rendszerre gyakorolt jövőbeni hatásukra tekintettel kell meghatározni (előre jelezni) ) és a jövőbeli hatásokat figyelembe kell venni a vezérlési intézkedések meghozatalánál. Amennyiben a zavaró tényezők hatása biztosan előre jelezhető (vagy ha feltételezzük a biztos előre jelezhetőséget), akkor determinisztikus vezérlésről van szó. A sztochasztikus vezérlésnél a zavaró hatások bekövetkezési valószínűségei ismertek, vagy ismertnek tételezik fel azokat. A mezőgazdasági folyamatokkal kapcsolatos vezérlési feladatok többnyire az utóbbi csoportba tartoznak. A vezérlési intézkedések meghozatalát elősegítheti az, ha matematikailag jól definiálható célokról, hatékonysági kritériumokról van szó. Ilyen esetben optimalizálási modelleket lehet kialakítani és lehetőség van az optimális vezérlés megvalósítására. A vezérlési modellek ismert matematikai, operációkutatási módszereken (elsősorban analitikus eljárásokon) alapulnak. A vállalkozásokban a vezérlés elemi formáival elsősorban a termelési folyamatok szintjén és itt is főként a műszaki területeken lehet találkozni (programvezérlés, követő vezérlés, védelem). A szervezet magasabb szintjein szintén előfordulhat ez a típusú irányítás (pl. projekt tervezés), de ezek az intézkedések ritkán tekinthetők tisz

18 Vállalkozás-menedzsment tán vezérlésnek. Ennek oka abban keresendő, hogy a nyílt hatáslánc és az irányítási rendszer elemeinek soros kapcsolódása miatt csak akkor lehet a zavaró hatásokra - még az irányítandó rendszerre gyakorolt - hatásuk előtt - reagálni, ha a zavaró hatások és várható bekövetkezésük valószínűségei biztosan ismertek. A biztos tudás megszerzéséhez azonban csak viszonylag egyszerű esetekben állnak rendelkezésre megbízható prognózis módszerek. Ennek következtében az irányított rendszer cél- és tényleges állapota közötti összhang csak ritkán, szerencsés esetben érhető el. A vezérlést ebből következően önmagában olyan esetekben lehet alkalmazni, ha a zavaró hatások befolyása csekély, a létrejövő terv-tény eltérések tehát elhanyagolhatók vagy elviselhetők A szabályozás Az irányítás másik alapvető típusa a terv- és tényállapotok közötti eltérés mérésén, értékelésén és az eltérésből eredő folyamatos korrekción alapul. A szabályozás központi eleme tehát a terv-tény összehasonlítás és a visszacsatolás, ami a szabályozási rendszer zárt hatásláncát eredményezi. A szabályozási rendszerben a vezérléshez hasonlóan a szabályozó elem (a regulátor) határozza meg a rendszert befolyásoló intézkedéseket a rendszermodell segítségével, de itt már a terv-tény eltérések alapján. A szabályozási intézkedések mellett azonban a zavaró hatások is befolyásolják a rendszer állapotát és fejlődését, ezért a rendszer működésének tény értékei újra és újra eltérhetnek a célul kitűzött terv értéktől. A hatékony szabályozás biztosításához tehát folyamatos ellenőrzésre és visszacsatolásra van szükség. A regulátor abban az esetben változtatja meg befolyásoló intézkedéseit, ha eltérést diagnosztizál, ebből következően a szabályozás feltételezi a terv-tény eltéréseket. Az időbeli késleltetés miatt a diagnózis eredménye csak később kerülhet felhasználásra, így a zavaró hatások is csak később ellensúlyozhatók. A szabályozás előnye viszont, hogy nem kell külön-külön mérni és előre jelezni az egyes zavaró hatásokat. A meghatározott intervallumokban történő méréssel valamennyi zavaró tényező együttes hatása érzékelhető és megfelelő intézkedésekkel ellensúlyozható. A vállalkozások irányításában széles körben alkalmazásra kerül a szabályozás elve. Az egyszerűbb műszaki folyamatszabályozáson (például a termosztát segítségével végzett hőszabályozáson) kívül a gazdasági folyamatok nagy részénél alkalmazható a visszacsatolásos irányítás. Tipikus és ma már számítógép segítségével elvégezhető szabályozás a pénzügyi helyzet folyamatos ellenőrzése: a likviditási terv folyamatos öszszehasonlítása a tényleges bevétel-kiadási helyzettel és az ezt figyelembevevő korrekciók végrehajtása Szabályozás zavarkompenzációval A vezérlés és a szabályozás jellemzőinek összehasonlításával differenciáltabb képet lehet nyerni azok előnyeiről és hátrányairól, alkalmazhatóságukról. A két alapvető irányítási forma közötti különbségeket az alábbi pontokban lehet összefoglalni:

19 Vállalkozáselméleti alapok a vezérlő rendszer egyszerűbb és igénytelenebb elemekből épül fel, a szabályozási rendszer bonyolultabb; a vezérlés csak olyan zavaró tényezők hatását képes ellensúlyozni, amelyek meglétét már a vezérlő rendszer kialakításakor figyelembe vették. A szabályozás viszont a zavaró tényezők számától és jellegétől függetlenül működőképes és minden hatást ellensúlyoz; a vezérlésnél pontosan kell ismerni a zavaró tényezők és a rendszerműködés hatásmechanizmusát. A rendszer szerkezetét, az elemek kapcsolatait ennek megfelelően kell modellezni, ami a folyamat teljes részletes ismeretét tételezi. A szabályozási körben viszont nem feltétlenül szükséges a szabályozott rendszer mechanizmusának kimerítő ismerete és nem okoz nehézséget a rendszerjellemzők utólagos változása sem; a helyesen kialakított vezérlő rendszer eltérés nélkül képes azonos szinten tartani a vezérelt jellemzőt. A zavaró hatások érzékelésével, illetőleg prognosztizálásával még a vezérelt jellemző változása előtt elvégezhető a megfelelő beavatkozás. A szabályozás ezzel szemben feltételezi az eltéréseket (pontosabban: az eltérés váltja ki a szabályozó rendszer működését), ezért azokkal számolni kell; a vezérlésnél stabilitási problémák nem lépnek fel, mivel az nyílt hatásláncban működik, így a vezérelt értékek hibás beállítása is stabilan hibás marad). A zárt hatásláncú szabályozásnál ezzel szemben a visszacsatolás révén nem kívánatos lengésjelenségek léphetnek fel. A lengésjelenségeket az váltja ki, hogy a zavaró hatás fellépése után a jelek időkésleltetéssel terjednek a hatásláncban és a beavatkozás elhatározása is időt igényel. A szabályozás és a vezérlés összevetése alapján kitűnik, hogy az irányítás két alaptípusa más és más szempontokból tekinthető előnyösnek és hátrányaik sem azonos területen jelentkeznek. Felvetődhet tehát a két eljárás kombinálásának kérdése az előnyök egyesítése céljából, amihez a szükséges feltételeket a zavaró hatások megfelelő kezelésével lehet megteremteni. A két irányítási alaptípus kombinálása a zavaró hatások differenciált észlelése és feldolgozása révén válik lehetővé. Az ilyen módon kialakított irányítási rendszert zavarkompenzációs vagy előrecsatolásos szabályozásnak nevezik. A zavarkompenzációval történő szabályozásnál a külső környezet zavaró hatásai mellett a vezérlő egység és a regulátor befolyásoló intézkedései is hatnak a rendszerre. Az irányítási rendszer működése e kettős beidegzéssel a mikroszkóp durva és finom beállításához hasonlítható. A vezérlés elve alapján a felismerhető zavaró hatások előrejelzésével történhet meg az irányítási intézkedés durva beállítása, majd a terv-tény eltérések és a visszacsatolás biztosítja a finom beállítást. A két elv kombinálásával ugyan nem küszöbölhetők ki teljes mértékben a korábban felsorolt hiányosságok, de lehetőség van a terv-tény eltérések csökkentésére

20 Vállalkozás-menedzsment Az irányítás informatikai alapjai A vezérlés és szabályozási folyamatok működése információkhoz kötődik. Adatokat kell felfogni a környezetből és az irányítandó rendszerből, azokat a vezérlő egységhez vagy a regulátorhoz kell továbbítani és a rendszert befolyásoló értékeket is el kell juttatni a működtetett rendszerhez. Emellett az adatok észlelése és felhasználása közötti esetleges időkülönbségek miatt szükség lehet az adatok vagy információk tárolására is. Nyilvánvaló, hogy az irányítási rendszerek hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az információ előállítás sebessége. Annál kedvezőbb a hatékonyság, minél kisebb késleltetéssel kell számolni a környezeti hatások jelentkezése és az arra történő reagálás között. Az információ- és a kommunikáció elmélet alkalmazásával, továbbá az elektronikus és kommunikációs segédeszközök felhasználásával megteremthetők e folyamatok meggyorsításának előfeltételei Az információ A rendszerek beavatkozás nélkül, tehát önmaguktól a legvalószínűbb, azaz az elemek véletlen eloszlással jellemezhető, rendezetlen állapota felé törekszenek. Ez a folyamat csak akkor fordítható meg - miként azt a termodinamikai törvények is leírják - ha a rendszer energiát vesz fel környezetétől. Ez esetben a rendszer a kevésbé valószínű, rendezettebb állapot felé mozdul el. A termodinamikában a legvalószínűbb állapot felé való törekvést az entrópia, a rendezettség elérésének mértékét pedig a negatív entrópia növekedésével mérik. Mindez a gazdasági rendszerekre is érvényes. A szervezettség, a célirányos működés, tehát a kevésbé valószínű rendezettebb állapot csak úgy tartható fenn, ha a gazdasági rendszer információt vesz fel környezetéből és ennek felhasználásával csökkenti saját bizonytalanságát. A termodinamikai szabályok analógiája az információ a gazdasági rendszerek szempontjából negatív entrópiának fogható fel. Az információszerzés célja az eseményrendszer bizonytalanságának csökkentése. Az informáltság a gazdasági folyamatokban való közreműködés és a döntésekben való részvétel előfeltétele. Az informáltság foka meghatározza a közreműködés mértékét és a döntéshozatal eredményességét. Másrészről az információk befolyásolják az érdekeket és a szükségleteket, ezért hatalmi eszközökként is felhasználhatók, a közéletben és a vállalkozási gyakorlatban egyaránt. Az információ tehát fontos, a versenyképességet befolyásoló erőforrás. Az információ gazdaságilag annál értékesebb, minél kevésbé lehet visszanyúlni a felhalmozódott gyakorlati tapasztalatokra, amelyek korábban a mezőgazdasági termelés területén csaknem kizárólag szerepet játszottak. A gyorsan és gyakran változó technológiai feltételek, a változó piac és gazdasági szabályozás növeli az információk jelentőségét. Az információ értékének felismerése maga után vonja azt a megállapítást, hogy az információk előállításával, feldolgozásával és elosztásával-továbbításával (disztribúciójával) kapcsolatosan hasonló problémákkal kell számolni, mint más erőforrásoknál. Az információkkal is gazdálkodni kell, azaz ki kell alakítani az információs rendszereket és azokat a gazdasági hatékonyság kritériumának alárendelve kell működtetni

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI

VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI VÁLLALKOZÁSOK PÉNZÜGYI ALAPJAI Budapest, 2007 Szerző: Illés Ivánné Belső lektor: Dr. Szebellédi István BGF-PSZFK Intézeti Tanszékvezető Főiskolai Docens ISBN 978 963 638 221 6 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó

Részletesebben

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller

Vezetői számvitel / Controlling II. előadás. Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller Vezetői számvitel / Controlling II. előadás Controlling rendszer kialakítása Controlling részrendszerek A controller I. A controlling rendszer kialakítását befolyásoló tényezők A controlling rendszer kialakítását

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com

Gazdaságosság, hatékonyság. Katona Ferenc franzkatona@gmail.com franzkatona@gmail.com A különböző gazdasági egységek rendeltetésük szerinti feladataik végrehajtása érdekében a rendelkezésre álló erőforrások felhasználásával kifejtett céltudatos tevékenysége a gazdálkodás.

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Vezetői információs rendszerek

Vezetői információs rendszerek Vezetői információs rendszerek Kiadott anyag: Vállalat és információk Elekes Edit, 2015. E-mail: elekes.edit@eng.unideb.hu Anyagok: eng.unideb.hu/userdir/vezetoi_inf_rd 1 A vállalat, mint információs rendszer

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

A benchmarking fogalma

A benchmarking fogalma Benchmarking Dr. Koczor Zoltán 1 A fogalma Összevetésként használt szervezet Felhasznált erőforrások ESZKÖZÖK CÉLOK Belső folyamatszabályozás Dr. Koczor Zoltán 2 1 A célja Értékelnünk kell a jelenlegi

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI

PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI PROJEKT MENEDZSMENT ERŐFORRÁS KÉRDÉSEI Dr. Prónay Gábor 2. Távközlési és Informatikai PM Fórum PM DEFINÍCIÓ Költség - minőség - idő - méret C = f (P,T,S ) Rendszer - szervezet - emberek rendszertechnikai

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba

Döntéselőkészítés. I. előadás. Döntéselőkészítés. Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva. Informatika Tanszék A 602 szoba I. előadás Előadó: Dr. Égertné dr. Molnár Éva Informatika Tanszék A 602 szoba Tárggyal kapcsolatos anyagok megtalálhatók: http://www.sze.hu/~egertne Konzultációs idő: (páros tan. hét) csütörtök 10-11 30

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Vállalkozói ismeretek képzés programja

Vállalkozói ismeretek képzés programja Vállalkozói ismeretek képzés programja 1. A program célja A képzésben résztvevők értsék döntéseik mozgatórugóit és háttereit a vállalkozások különböző életszakaszaiban, a jogi, pénzügyi, számviteli és

Részletesebben

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján

Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Add Your Company Slogan Beruházási döntések a nettó jelenérték szabály alapján Készítette: Vona Máté 2010-11-17 Felhasznált irodalom: Brealy-Myers: Modern vállalati pénzügyek 6. fejezet Előadás tartalma

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A vállalatok és a minőségbiztosítás

A vállalatok és a minőségbiztosítás 4. A vállalatok és a minőségbiztosítás 4.1 Minőségbiztosítás piaci ösztönzői A vállalatok piaci helyzete nagyon különböző. A minőségbiztosítás bevezetésére vonatkozó kényszereket és ösztönzőket ez a piaci

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség

KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK. Elérhetőség KÖZGAZDASÁGTAN GAZDASÁGI INFORMATIKUSOKNAK Oktatók Csongrádi Gyöngyi Kiss Gabriella Dr. Nagy András Elérhetőség Hivatalos honlap http://www.bgf.hu/pszk /szervezetiegysegeink/oktatasiszervezetiegysegek

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató

Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest. Számvitel mesterszak. Tantárgyi útmutató Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Budapest Számvitel mesterszak Tantárgyi útmutató 1 Tantárgy megnevezése: HALADÓ VEZETŐI SZÁMVITEL Tantárgy kódja: Tanterv szerinti óraszám:

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Kockázati tényezők a vállalati adózásban. 2010. szeptember

Kockázati tényezők a vállalati adózásban. 2010. szeptember Kockázati tényezők a vállalati adózásban 2010. szeptember Tartalom A téma aktualitása Adózási kockázatok a vállalati működésben Típusterületek Az adókockázatok aktualitását eredményező külső körülmények

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA Rendszerszintű megközelítés (Keretrendszer) Tradíciók Értékek Normák Jó gyakorlatok Közös célok Következetesség Döntések tények és érvek alapján!!idő!! MIR Eszköz

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Vállalati pénzügyek alapjai I.

Vállalati pénzügyek alapjai I. Vállalatgazdaságtan II. Vállalati pénzügyek alapjai I. Tantárgyfelelős: Dr. Illés B. Csaba, egyetemi tanár Előadó: Vida Adrienn, PhD hallgató 2007. december 10. Tematika Pénzügyi tervezés Pénzügyi tervek

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai

Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Agrárgazdaságtan Besorolása a tudományok rendszerébe, kapcsolódásai Társadalomtudományok Közgazdaságtan: általános gazdasági törvényszerűségek Ágazati tudományágak Agrárgazdaságtan Vállalati gazdaságtan

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere.

Karbantartási filozófiák. a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. Karbantartási filozófiák a karbantartás szervezetére és a folyamat teljes végrehajtására vonatkozó alapelvek rendszere. TPM Total Productive Maintanance Teljeskörű hatékony karbantartás, Termelésbe integrált

Részletesebben

IV. A munkaköri leírás és elemzése

IV. A munkaköri leírás és elemzése BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség IV. A munkaköri leírás és elemzése Emberi Erőforrás Menedzsment 2012 Október 20 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A termelési tényezők piaca 8. lecke A gazdasági szereplők piaci kapcsolatai

Részletesebben

Mikroökonómia - 7. elıadás

Mikroökonómia - 7. elıadás Mikroökonómia - 7. elıadás A TERMELÉSI TÉNYEZİK (ERİFORRÁSOK) PIACA 1 A termelési tényezık piaca elsıdleges tényezık - munka - természeti erıforrások másodlagos tényezık - termelt tıkejavak - pénz, értékpapír

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Információ menedzsment

Információ menedzsment Információ menedzsment Szendrői Etelka Rendszer- és Szoftvertechnológiai Tanszék szendroi@witch.pmmf.hu Szervezetek felépítése Szervezetek közötti információáramlás Információ fogadás Elosztás Új információk

Részletesebben

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel

ERP projektek gazdasági. esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel ERP projektek gazdasági gi értékelése: rtékelése: esettanulmány ny egy mobil kiegészítés értékelésérőlrtékel Rózsa TündeT egyetemi tanárseg rsegéd Debreceni Egyetem AMTC AVK GAIT Kutatásom Gazdaságossági

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1

Az irányítástechnika alapfogalmai. 2008.02.15. Irányítástechnika MI BSc 1 Az irányítástechnika alapfogalmai 2008.02.15. 1 Irányítás fogalma irányítástechnika: önműködő irányítás törvényeivel és gyakorlati megvalósításával foglakozó műszaki tudomány irányítás: olyan művelet,

Részletesebben

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely. 2010. június MIKROÖKONÓMIA I. B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember

Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Csomagolástechnológus szakmérnök/szakember levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest, 2013. CSOMAGOLÁSTECHNOLÓGUS

Részletesebben

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés

3.1. Alapelvek. Miskolci Egyetem, Gyártástudományi Intézet, Prof. Dr. Dudás Illés 3. A GYÁRTERVEZÉS ALAPJAI A gyártervezési folyamat bemutatását fontosnak tartottuk, mert a gyártórendszer-tervezés (amely folyamattervezés) része a gyártervezési feladatkörnek (objektumorientált tervezés),

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM A vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1968-06 Gazdálkodási feladatok A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: A vállalkozások létesítésével,

Részletesebben

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE

MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE MINTA Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. FELMÉRÉS EREDMÉNYE Jelen dokumentációban található bizalmas és szerzői jog által védett információk védelmében az anyag harmadik személy részére történő akár közvetlen

Részletesebben

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra

SLA RÉSZLETESEN. 14. óra 14. óra SLA RÉSZLETESEN Tárgy: Szolgáltatás menedzsment Kód: NIRSM1MMEM Kredit: 5 Szak: Mérnök Informatikus MSc (esti) Óraszám: Előadás: 2/hét Laborgyakorlat: 2/hét Számonkérés: Vizsga, (félévi 1db ZH)

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata:

Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: 1. Határozza meg a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat! Információtartalom vázlata: - A szükséglet, az igény, a kereslet és kínálat összefüggései - A piac fogalma és alapösszefüggései - A piacok résztvevői

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

Suliprogram. Vizsgakövetelmények

Suliprogram. Vizsgakövetelmények Suliprogram Vizsgakövetelmények az Egységes Európai Gazdasági Oklevél - EBC*L (angolul: European Business Competence* License, németül: Wirtschaftsführerschein ) vizsgához 2006. TÉMAKÖR: Mérleg összeállítás

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 5. Előadás Elosztási folyamat A klasszikus elosztási logisztikai rendszer Az elosztási logisztikai rendszer:

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Leggyakrabban felmerülő kérdések:

Leggyakrabban felmerülő kérdések: 1. Jobban koordinált tevékenységek 2. Meghatározza a várható fejlődést 3. Növeli a szervezet változásra való felkészültségét 4. Minimalizálja az előre nem látható eseményeket 5. Redukálja a konfliktusokat

Részletesebben

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF

Irányítástechnikai alapok. Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Irányítástechnikai alapok Zalotay Péter főiskolai docens KKMF Az irányítás feladatai és fajtái: Alapfogalmak Irányítás: Műszaki berendezések ( gépek, gyártó sorok, szállító eszközök, vegyi-, hő-technikai

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS

JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS JOGI, MEGFELELŐSÉGI ELEMZÉS A compliance szerepe az Állami Számvevőszék tevékenységében Előadó: Dr. Farkasinszki Ildikó szervezési vezető, Állami Számvevőszék Compliance szervezeti integritás A compliance

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei

Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei Az ALTERA VAGYONKEZELŐ Nyrt. kockázatkezelési irányelvei I. A dokumentum célja és alkalmazási területe A Kockázatkezelési Irányelvek az ALTERA Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (1068 Budapest,

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS

bölcsesség tudás információ adat értékvonal INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS Gazdaságossági számítások Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. (Pázmándi Gyula) 2 Mi hiányzik az utolsó sorból?

Részletesebben

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató

Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás. Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Az állami szabályozás alternatívái: az ön- és együttszabályozás Muraközy Balázs Valentiny Pál VÉSZ 2012 bemutató Kérdések Az iparági önszabályozás iránti érdeklődés növekszik Az állami szabályozás kudarca

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet

Tartalom. Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok. Bevezetés. Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt. Adatbázis szerkezet Konfiguráció menedzsment bevezetési tapasztalatok Vinczellér Gábor AAM Technologies Kft. Tartalom 2 Bevezetés Tipikus konfigurációs adatbázis kialakítási projekt Adatbázis szerkezet Adatbázis feltöltés

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Balázs Árpád. 2014. május 22.

Balázs Árpád. 2014. május 22. Mesterségem címere: pénzügyi vezető Balázs Árpád 2014. május 22. Pénzügyi vezető Bevezetés Befektetési döntések Finanszírozási döntések Osztalék politikai döntések Pénzügyi kockázatok Kérdések Szereplők

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing

E-logisztika. Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel. E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-commerce E-business Elektronikus kereskedelem Elektronikus üzletvitel E-gazdaság E-ügyintézés E-marketing E-logisztika E-banking E-távmunka E-szolgáltatás E-beszerzés E-értékesítés E-szolgáltatás E-távmunka

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban

Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék. Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban Budapesti Mûszaki Fõiskola Rejtõ Sándor Könnyûipari Mérnöki Kar Médiatechnológiai Intézet Nyomdaipari Tanszék Karbantartás-szervezés a nyomdaiparban 6. előadás Karbantartás irányítási információs rendszer

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.

Rózsa Tünde. Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft. Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual. Rózsa Tünde Debreceni Egyetem AGTC, Pannon Szoftver Kft SINCRO Kft Forrás: http://www.praxa.com.au/practices/erp/publishingimages/erp_visual.jpg 2 Kutatási célok Tématerület rövid áttekintése A kiválasztást

Részletesebben

Vezetői számvitel fogalma

Vezetői számvitel fogalma MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Vezetői számvitel fogalma Dr. Musinszki Zoltán Vezetői számvitel - kontrolling Vezetői

Részletesebben