AZ EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása. Állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések

Átírás

1 NVT Tanácsadói képzés AZ EU környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai előírásainak való megfelelés támogatása Állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések Szerző: Dr. Aradi Miklós Lektorok: Dr. Hanzséros Ferenc Zsilinszky Gabriella FVM KSZI június

2 Bevezetés Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltást a mezőgazdasági földterületek használatában és birtokviszonyaiban, valamint a gazdálkodás szerkezeti felépítésében és működési jellemzőiben beálló gyökeres változások is kísérték. A változások ideje alatt fellépő különféle a mezőgazdasági termelés szempontjából negatív hatású tényezők jelentősen akadályozták Magyarország amúgy mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas természeti adottságainak és nemzetközileg is elismert szakembergárdája képességeinek, tapasztalatainak kiaknázását. Ennek következményeként az agrárgazdaság pozíciója és eredménymutatói szinte minden területen tendenciózusosan romlottak. A mezőgazdaságnak a vad- és erdőgazdálkodással, halászattal együtt az 1990-es évtizedben bekövetkezett folyamatos visszaesése ellenére is jelentős a nemzetgazdasági szerepe, valamint a foglalkoztatottságban és a vidék fenntartásában betöltött funkciója révén stratégiai jelentőségű nemzetgazdasági ág maradt. Az agrárgazdaság nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepének, valamint munkahelyteremtő, illetve vidék-megőrző funkciójának következtében a mindenkori magyar kormány a mezőgazdasági termelésre negatívan ható körülmények, valamint azok hatásainak kiküszöbölése, illetve enyhítése, továbbá a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása céljából, számos támogatási programot indított el. Ezek a programok részben állami költségvetésből finanszírozva, részben pedig az Európai Unió által létrehozott Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alappal (EMOGA) társfinanszírozásban kerültek megvalósításra. A 137/2004. (IX.18.) FVM rendelet által kihirdetett Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (a továbbiakban NVT) egyike az előbbiekben említett társfinanszírozott támogatási programoknak. Az NVT-be és a vele belső koherenciában lévő Nemzeti Fejlesztési Tervbe, illetve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programba foglalt stratégiák és intézkedések célja az ország vidékfejlesztési politikájának megfelelően a vidéken élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. A mezőgazdaság számára azonban nem csak a rendszerváltás jelentett komoly kihívást, de az ezzel szinte egy időben zajló, az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében 2

3 végrehajtott, jogharmonizáció eredményeként megszületett újabb jogszabályi elvárások is nehéz feladat elé állították a mezőgazdaságból élőket. Az állattartók esetében ez utóbbi nehézségeket szándékozik enyhíteni az NVT Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése című 3. számú intézkedése is. Az intézkedés szükségszerűségét indokolja például, hogy ahogy az az NVT-hez készített helyzetelemzésből is kiderült az állattartó épületek és a bennük alkalmazott mind állattartási, mind pedig trágyakezelési technológiák a telepek igen nagy százalékában azonnali, vagy a közeli jövőben esedékes felújításra szorulnak. Az intézkedés un. megelőző jellegű, hisz nem közvetlenül járul hozzá a gazdasági problémák megoldásához, de az intézkedés céljainak megvalósulását segítő támogatás nélkül jelentős számú állattartó telepnek kellene bezárnia, ezzel jelentős foglalkoztatási problémákat okozva. Az intézkedés jelentőségét továbbá tükrözi az a tény is, hogy az NVT költségvetésének aránylag magas hányadát (22 %) fordítják ezekre a célokra. Az intézkedés általános célja a környezet minőségének javítása, a mezőgazdasági eredetű környezetszennyezés csökkentése, valamint az állattartó gazdaságok életképességének és gazdasági hatékonyságának növelése. Teszi mind ezt azáltal, hogy segítséget szándékozik nyújtani az állattartók részére a közösségi joganyagon alapuló hazai jogszabályoknak való megfelelésben, azok alkalmazásában, a környezetvédelem, az állategészségügy, azon belül is az állatjólét területén. Mint ahogy az az intézkedés címéből, illetve a célok meghatározásából is jól látható, ezen intézkedés két, egymástól jól elkülöníthető szakterülethez, a környezetvédelemhez és az állatjóléthez kapcsolódó területeken kíván segítséget nyújtani, ennek megfelelően alintézkedései is két csoportba sorolhatók. A továbbiakban az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések vonatkozásában szeretnénk részletes tájékoztatást nyújtani. Az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések Az állatjóléti és állathigiéniai alintézkedések célja, ahogy azt már az előzőekben is említettük, az Uniós joganyagon alapuló hazai állatjóléti jogszabályokban előírt követelmények teljesítésének elősegítése, melyet az FVM 6 alintézkedés formájában szándékozik megvalósítani. Ezen alintézkedések az alábbiak: 1. A padozatra vonatkozó előírások betartásának támogatása 2. A mikroklímára vonatkozó előírások betartásának támogatása 3

4 3. Az állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírások betartásának támogatása 4. Az állatok férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartásának támogatása 5. A tartási és takarmányozási technológiára vonatkozó előírások betartásának támogatása 6. Az állattartó telepi technológiájával összefüggő technológiai fejlesztések támogatása A támogatás módjától függően, a támogatásoknak két típusát különböztetjük meg. Az egyik típus az un. beruházási támogatás, míg a másik az un. jövedelempótló támogatás. Amíg a beruházási támogatás feladata, hogy a jogszabályokban foglalt állatjóléti előírások megvalósításához szükséges beruházásokhoz nyújtson anyagi támogatást (ezt a típust mind a 6 alintézkedés esetében alkalmazzák), addig a jövedelempótló támogatás a hatályos jogszabályokban meghatározott, az egyes állatfajok tartásának férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartásából származó többletköltség részbeni ellentételezését, illetve kieső jövedelem pótlását szolgálja (értelemszerűen ezt a támogatási típust csak a 4. alintézkedéssel kapcsolatban alkalmazzák). Kedvezményezettek köre Az NVT keretében nyújtott állatjóléti támogatásokat, a támogatási kérelem beadásakor üzemelő, Magyarországon regisztrált állattartó teleppel rendelkező, természetes és jogi személyek vehetik igénybe. A regisztráció az összes kedvezményezett azonosítása és az intézkedés végrehajtásának ellenőrzése (IIER - Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer) céljából szükséges. Ez nem tartalmaz semmilyen követelményt a nemzetiségre vagy magyarországi lakóhelyre vonatkozóan, csak az országban történt letelepülésre vonatkozóan van előírás. Az alapítás megvalósítható magyarországi elsődleges letelepüléssel (regisztrált iroda, központi üzleti adminisztráció vagy fő telephely) vagy másodlagos letelepüléssel (ügynökség, fiókiroda vagy leányvállalat). Bármely esetben ez nyitott az összes jogi és természetes személy számára, amely Magyarországon kíván letelepülni. Ahogy az a jogosultsági feltétekből is majd kiderül, a támogatások igénybevétele azon kis- és középméretű gazdaságoknak ajánlott, akik állattartó tevékenységüket hosszabb távon (de minimum 5-10 éves távlatban) tervezik megvalósítani. Támogatás tartama, jellege, mértéke 4

5 Az uniós jogszabályok értelmében e jogcím keretében támogatás nyújtására legfeljebb öt éves időszakon belül van lehetőség, amely az előírások kötelezővé válásának időpontjától számítandó. A támogatási időszak öt évén belül a támogatás időtartama a beruházási támogatás esetén legfeljebb három egymást követő év, míg a jövedelempótló támogatás esetén legfeljebb öt egymást követő év. Amennyiben a támogatásra jogosult a jövedelempótló támogatást az állatférőhelyre vonatkozó beruházás megvalósulását követően kívánja igénybe venni, erre a beruházás befejezését követően a támogatási időszak végéig van mód. A támogatás mértéke a támogatás típusától függően különböző. A támogatási összeg tartási helyenként a beruházási támogatás esetében legfeljebb évente huszonötezer euró, a jövedelempótló támogatás esetén pedig legfeljebb évente tízezer euró. A beruházási támogatás összege a támogatási kérelemben megjelölt állatlétszám és a beruházás által érintett állattartó létesítményben lévő - betelepített - férőhelyek figyelembevételével, az egyes beruházástípusokra kalkulált átlagos költségek alapján kerül kiszámításra. A tartási helyen tartott teljes állatállományt érintő beruházások esetében a teljes állatállomány után jár a támogatás. Az egyes beruházástípusok esetében igénybe vehető támogatás összegét 1. számú melléklet tartalmazza. A támogatás kifizetése a teljesítést követően utófinanszírozásos rendszerben történik. A jövedelempótló támogatás mértékének meghatározása a beruházási támogatáshoz képest technikailag egyszerűbben történik, itt ugyanis csak a támogatható állatfajokra meghatározott összegek alapján (1. számú melléklet), a tartási helyen a támogatási kérelem benyújtásakor ténylegesen megtalálható állatlétszám figyelembevételével kerül kiszámításra. Ez az összeg a támogatási időszak végéig évente egyenlő mértékben csökken. A degresszió mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben egy tartási helyre egyszerre több jogcímen vesznek igénybe támogatást, az évente igénybe vehető támogatás együttes összege tartási helyenként nem haladhatja meg a huszonötezer eurót. Abban az esetben, ha a kérelem beadásakor a tartási helyen lévő állatok aktuális létszáma az ott tartott átlagos létszámtól a tartástechnológiai ciklusnak betudható ok miatt (pl. hízók, borjak, brojler csirkék leadása idején vagy tojótyúk állomány cseréje idején) elmarad, akkor amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon igazolni tudja az MVH részére a telepen tartott átlagos állatlétszámot a támogatás összegének meghatározása annak figyelembevételével történhet. 5

6 A jogosultság feltételei A támogatások igénybevételéhez az alábbiakban ismertetett feltételeknek kell megfelelni. A támogatás igénybevételére csak azon önálló állategészségügyi egységként működő állattartó gazdaságok esetében van lehetőség, ahol a tartott állatok állategységben meghatározott egyedszáma nem haladja meg az alábbiakban megadott határértéket (az 1 állategységnek megfelelő egyedszám fajtól, kortól, hasznosítástól, stb. függően változó, az átváltási táblázatot lásd a 3. számú mellékletben). beruházási támogatás esetén legfeljebb: - szarvasmarha: 160 állategység, - sertés: 200 állategység, - tojótyúk: 134 állategység, - brojlercsirke: 140 állategység, - juh: 100 állategység, - ló: 160 állategység, jövedelempótló támogatás esetén legfeljebb: - sertés: 200 állategység, - tojótyúk: 134 állategység, - borjú: 160 állategység. Amennyiben a tartási helyen több jogosult állatfajt tartanak, az érintett tartási hely után legfeljebb 200 állategység figyelembevételével igényelhető támogatás. Az előzőekből következik tehát, hogy ha az adott tartási helyen a támogatás alapjául szolgáló fajok közül csak egy állatfajt tartanak, de a fenti értéket meghaladó számban, vagy többféle állatfajt tartanak, de mindösszesen 200 állategységet meghaladó számban, akkor az kizárja, hogy az érintett tartási helyre támogatást vegyenek igénybe. Ebben az esetben az érintett tartási hely után - az egyéb pályázati feltételek teljesítése esetén az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program keretén belül igényelhető támogatás. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a támogatási kérelemben meghatározott, a támogatás alapjául szolgáló állatlétszámot a támogatási időszak alatt fenn kell tartani. Amennyiben a támogatási kérelemben meghatározott állatlétszám a támogatási időszak alatt, szakmai szempontból indokolatlanul, tíz százaléknál nagyobb mértékben csökken, úgy ezt a tényt tizenöt napon belül, de legkésőbb az adott évi kifizetési kérelem benyújtásáig be kell jelenteni az MVH megyei kirendeltségén. 6

7 Az állományváltozás dokumentálása érdekében a támogatásra jogosult köteles: - a tartási helyen naprakész állomány-nyilvántartást vezetni; - a támogatási időszak alatt megőrizni az állatmozgásokkal, illetve állományváltozással kapcsolatos bizonylatokat, szállítóleveleket. A támogatás igénybevételének általános feltételei közül igen fontos továbbá, hogy a szarvasmarha, a juh, a sertés és a ló fajokat tartó állattartónak gondoskodnia kell a tenyészet és a tenyészetben lévő állatállomány nyilvántartásáról: a) szarvasmarha fajra vonatkozóan a 12/2004. (I. 31.) FVM rendelettel módosított, a szarvasmarha fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendeletben, b) juh fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben, c) sertés fajra vonatkozóan a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendeletben, d) ló fajra vonatkozóan az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelelően. Az állatjóléti beruházási támogatás esetében a támogatásra való jogosultsághoz a fentieken túl, értelemszerűen feltétel még, hogy az illetékes megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás (a továbbiakban: Állomás) igazolással (6. számú melléklet) tanúsítja, hogy az adott állattartóhelyen a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Állatvédelmi rendelet) foglalt előírások vonatkozásában hiányosságok tapasztalhatók és adott beruházások indokoltak, azaz a rendelet által alátámasztottak. Az előbbiekben említett, többször módosított Állatvédelmi rendeletben foglalt, idevonatkozó állatjóléti előírásokat részletesen a 4. számú melléklet tartalmazza. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy támogatás csak a támogatási kérelem benyújtási időpontja után megkezdett beruházáshoz nyújtható, azonban a támogatásra jogosult a beruházást saját felelősségére a kérelem benyújtását követően azonnal megkezdheti. A 7

8 beruházás megkezdésének időpontja építési-beruházás esetén a kivitelezési szerződés megkötésének napja, ennek hiányában az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja. A tervezett beruházást éves ütemekben, ezen belül önállóan működtethető, illetve üzembe helyezhető szakaszokra (megvalósulási szakasz) bontva kell a támogatási kérelemben meghatározni (legkisebb üzemeltetési egység például egy istálló). Az egyes beruházási ütemeket a támogatási kérelemről szóló jóváhagyó határozat kézhezvételétől számított egy, két, illetve három éven belül kell megvalósítani. A támogatásra jogosult köteles: a) a támogatási időszak alatt és az azt követő öt éven keresztül megőrizni: aa) a beruházás során felhasznált, illetve beépített anyagok, műszaki berendezések beszerzéséről szóló számlákat, ab) az építési tervdokumentációt, hatósági engedélyeket és igazolásokat, ac) a beszerzett berendezések, anyagok minőségi tanúsítványát. Igen fontos feltétel, hogy a támogatási kérelemben megjelölt tartási helyet az utolsó megvalósulási szakasz műszaki átvételétől számított legalább öt évig üzemben kell tartani. A jövedelempótló támogatások esetében az általános feltételeken túl a gazdának még gondoskodnia kell azon igazolás beszerzéséről (7. számú melléklet), melyben az Állomás tanúsítja, hogy a tartási hely maradéktalanul megfelel az Állatvédelmi rendeletben foglalt férőhelyszükségletre vonatkozó előírásoknak (az előírásokat lásd a 4. számú mellékletben, Az állatok férőhelyszükségletére vonatkozó előírások betartása című fejezetében). Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás igénybevétele esetén az Állatvédelmi rendeletben foglalt állatférőhely-szükségletre vonatkozó előírásokat a támogatási időszak alatt folyamatosan be kell tartani. Ugyanezt az igazolást kell majd beszerezni abban az esetben is, ha a kérelmező a jövedelempótló támogatást a beruházási támogatásból megvalósított, az előírt férőhelyméret biztosítására irányuló beruházást követően kívánja igénybe venni. A fentiekben említett, az Állomások által kiadott igazolások kiállításának menetét A támogatási kérelem benyújtása" című résznél ismertetjük részletesen. A támogatási kérelem benyújtása Az állatjóléti és -higiéniai célú támogatási kérelmet tartási helyenként külön-külön, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon, postai úton, az MVH tartási hely szerint illetékes megyei kirendeltségére kell benyújtani. A formanyomtatványok beszerezhetőek az 8

9 MVH megyei kirendeltségein (10. számú melléklet), valamint letölthetők a honlapról. A kérelemcsomag tartalmaz: - egy főlapot, - egy betétlapot a jövedelempótló támogatáshoz, - három betétlapot a beruházási támogatáshoz, - az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazolását jövedelempótló támogatáshoz (7. sz. melléklet); - az állategészségügyi és élelmiszer ellenőrző állomás igazolását beruházási támogatáshoz(6. sz. melléklet); - a növény és talajvédelmi szolgálat igazolását környezetvédelmi célú beruházási támogatáshoz (az állatjóléti és állathigiéniai támogatások esetében ezt nem kell kitölteni). A főlapon a kérelmező feltünteti saját és az általa működtetett tartási hely adatait (cím, tartási hely típusa, tartott állatfajok és állatlétszám). Jövedelempótló betétlapból egyet, beruházási betétlapból pedig minden egyes megvalósulási szakaszra (évre) vonatkozóan egyet-egyet kell kitölteni. Abban az esetben, ha egy adott tartási helyen több állattartó tartja állatait, illetve szarvasmarha, sertés, juh fajok tartása esetén azon több tenyészet működik, akkor is egy kérelemben kell benyújtani az adott tartási helyre vonatkozó támogatási kérelmet. A támogatási kérelmek benyújtására legközelebb január 1. és április 30. között nyílik lehetőség. A támogatási kérelemhez minden esetben mellékelni kell: a) a támogatási kérelemben megjelölt tartási hely működését, illetve az adott helyen állattartási tevékenység folytatását engedélyező hatósági okiratok hitelesített másolatát vagy az ezt helyettesítő, az állategészségügyi állomások által kiállított az állattartás tényét, a tenyészet önálló állategészségügyi egységként való működését és annak állatorvosi felügyeletét tanúsító igazolást (5. számú melléklet). Beruházási támogatás iránti kérelem esetében mellékelni kell még a következőket: - Ha az állattartási tevékenységet engedélyező hatósági okiratok nem a támogatásra jogosult nevére szólnak, akkor csatolni kell az okirat eredeti jogosultjának hozzájárulását a tervezett beruházás megvalósításához. - Építési engedély köteles beruházásoknál a támogatási kérelemhez mellékelni kell a jogerős építési engedélyt is, ugyanakkor nem építési engedély köteles beruházásoknál az 9

10 építésügyi hatóság igazolását kell az állattartónak beszereznie arra vonatkozóan, hogy a tervezett beruházás kivitelezése nem építési engedélyhez kötött. - Az állattartónak ezeken felül be kell szereznie az illetékes megyei Állomástól a "Jogosultsági feltételek" című résznél már említett igazolást (6. számú melléklet), amely tanúsítja, hogy az adott állattartó helyen a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben foglalt előírások közül melyek vonatkozásában tapasztalható hiányosság és ennek megfelelően mely beruházások indokoltak. Jövedelempótló támogatáshoz az állattartónak szintén be kell szereznie az Állomás igazolását (7. számú melléklet), ez esetben azonban arra vonatkozóan, hogy a tartási helyen maradéktalanul eleget tesznek az Állatvédelmi rendeletben foglalt férőhelyszükségletre vonatkozó előírásoknak. Amennyiben a kérelmező a jövedelempótló támogatást a beruházási támogatásból megvalósított, az előírt férőhelyméret biztosítására irányuló beruházást követően kívánja igénybe venni, akkor a beruházás megvalósítását követően szintén ezt az igazolást (7. számú melléklet) kell az állattartónak beszereznie. A fentiekben említett állategészségügyi igazolások kiállítása a következők szerint történik: Jövedelempótló támogatáshoz: A gazda felkeresi a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki az állattartás helyszínén kitölt egy,. az adott állatfaj(ok)nak megfelelő ellenőrzési listát. Az állatvédelmi ellenőrzésilista állatfajonként természetesen különböző; a sertés-, a szarvasmarha- (borjú-), a tojótyúk-, a brojler, a juh, illetve a ló-tartásra vonatkozókat a 8. számú melléklet tartalmazza. Az állatok állatorvosi ellátásával megbízott állatorvos (un. ellátó állatorvos) személye nem minden esetben egyezik meg a területileg illetékes hatósági állatorvoséval, ezért mindenképpen érdeklődjünk állatorvosunknál vagy a kerületi főállatorvosnál, hogy ki jogosult az adott területen az előbb említett ellenőrzési lista kiállítására. Az ellenőrzési listát az állatorvos hozza magával. Ezt követően a hatósági állatorvos kitölti, aláírja és lebélyegzi az MVH által rendszeresített, és az állattartó által beszerzendő Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Igazolása című formanyomtatványt (7. számú melléklet). Az ellenőrzési listát (8. számú melléklet), valamint az előbb említett, az ellenőrzési listát kitöltő hatósági állatorvos által már aláírt és lebélyegzett igazolási formanyomtatványt (7. 10

11 számú mellékletet) a gazda személyesen benyújtja az Állomásnak. Amennyiben az ellenőrzési lista áttanulmányozása során semmilyen akadály nem merül fel azaz a tartási helyen tartott valamennyi állatfaj jogszabályban előírt férőhelye biztosított akkor az Állomás igazgatófőállatorvosa az MVH-hoz benyújtandó Igazolást (7. számú melléklet-.) szintén aláírja, lebélyegzi, és az eredeti példányt visszaadja a gazdának, aki azt a kérelem egységcsomag részeként postai úton beterjeszti a területileg illetékes MVH kirendeltségre. A 7. számú melléklet kitöltéséhez kapcsolódó hatósági igazgatási eljárásért az állattartó a hatályos jogszabályoknak megfelelő eljárási díjat köteles fizetni. Beruházási támogatáshoz: A szükséges igazolás beszerzése céljából a gazda szintén a területileg illetékes hatósági állatorvost keresi fel, hogy töltse ki az állatvédelmi ellenőrzési listát. Ezt követően, az előzőektől eltérően a hatósági állatorvos az MVH által a Beruházási támogatás igényléséhez kiadott Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás Igazolása című, de beruházási támogatás tárgyú formanyomtatványon (6. számú melléklet) kitölti az állattartó adatait, és bejelöli rajta, hogy milyen témakörökben talált hiányosságokat, valamint azt is, hogy a hiányosságoknak megfelelően mely beruházások indokoltak. A hatósági állatorvos ezt az igazolást aláírja és lebélyegzi. Ezt (a hatósági állatorvos által már aláírt!) igazolási formanyomtatványt és az ellenőrzési listát a gazda személyesen beterjeszti az Állomásnak. Amennyiben az ellenőrzési-lista áttanulmányozása során semmilyen akadály nem merül fel, akkor az MVH-hoz benyújtandó Igazolást (6.számú melléklet) az Állomás igazgató-főállatorvosa szintén aláírja, lebélyegzi és ez esetben is visszaadja a gazdának az eredeti példányt. Abban az esetben, ha valamely gazdánál az előírt méretű férőhely biztosítva van ugyan az állatai számára, de egyéb állatjóléti előírások tekintetében még hiányosságok tapasztalhatók, akkor mind a jövedelempótló, mind pedig a beruházási támogatásra igényt tarthat.. Ez esetben, ha egyszerre nyújtja be az Állomásnak az MVH igazolásokat aláíratásra, akkor értelemszerűen elégséges az ellenőrzési listát egy példányban kiállítani, de a két db kiadásra kerülő igazolás miatt az eljárási díjat duplán kell fizetni. Ugyan a beruházási támogatás feltétele, hogy csak a kérelem beadása után megkezdett beruházáshoz adható támogatás, de a pályázat elbírálását a kivitelezéssel nem kell megvárni. Ebből fakadóan, ha a gazda beadta már beruházási támogatásra a kérelmét, akkor akár már egy héttel utána saját felelősségére nekiállhat a kivitelezésnek. A kezdési időpontot azonban hitelt érdemlően kell tudni bizonyítania (pl. a kivitelezési szerződés megkötésének 11

12 időpontjával, építési-, vagy beruházási naplóval), mert ellenkező esetben a beruházás megkezdettnek minősül és a támogatási jogosultság megszűnik. Természetesen ennek az eljárásnak megvan az a kockázata, hogy ha a gazda beruházási támogatás iránti kérelmét elutasítják, akkor a teljes beruházás a saját pénztárcáját terheli Amennyiben a tartási hely a beruházás megvalósítását követően férőhely tekintetében megfelel az előírásoknak, akkor a támogatási kérelem benyújtására legközelebb megnyitásra kerülő időszakban egy újabb ellenőrzési lista felvételével kérheti a jövedelempótló támogatáshoz is az Igazolás kiadását. A jövedelempótló támogatást azonban az állattartó ez esetben csak a következő támogatási évben kérheti. A korábbiakban már említettük, hogy a támogatási kérelemhez minden esetben csatolni kellene az adott állattartóhelyre szóló, az állattartási tevékenységet engedélyező hatósági okiratokat. Mivel ezen okmány sok állattartó telep esetében nem áll a gazda rendelkezésére, ezért ennek helyettesítésére, az Állomás egy igazolást (5. számú melléklet) állít ki a telep nyilvántartásba-vételéről, állategészségügyi felügyeletének biztosításáról, illetve arról, hogy a tartási hely (telep) egy önálló állategészségügyi egységként működik. Ezen igazolás kiadásának menete a következő: ilyen esetben is a hatósági állatorvost kell felkeresni, aki a telephelyen felvesz egy jegyzőkönyvet (9. számú melléklet) az állattartás tényéről. Ez a jegyzőkönyv az alábbi lényeges adatokat tartalmazza: adott tulajdonos, adott önálló állategészségügyi egységként működő tartási helyen milyen fajú és milyen létszámú állatot tart, az állomány állategészségügyi felügyeletét ki biztosítja. A jegyzőkönyvet ugyancsak az Állomáshoz kell benyújtani, és ez alapján fogja az igazgató főállatorvos kiállítani az állattartásról szóló igazolást. A jegyzőkönyvet és az állatvédelmi ellenőrzési listát egyazon helyszíni szemle során kell a hatósági állatorvossal felvetetni. A kérelem bírálatának ügyrendje Az MVH megyei kirendeltségére érkező támogatási kérelmeket az ügyintézők folyamatosan bírálják el. A támogatási kérelmek minden esetben iktatásra és rögzítésre kerülnek. Ezt követően a kérelmek formai és tartalmi szempontok szerint adminisztratív ellenőrzésre kerülnek, melynek során az ügyintézők megvizsgálják, hogy a kérelmező eleget tett-e a jogosultsági feltételeknek és ellenőrzik a kérelem minden betétlapját, valamint a csatolt mellékleteket. Amennyiben formai, vagy tartalmi szempontból hiányosság tapasztalható a kérelemben, hiánypótlásra kerül sor. Hiánypótlásra csak egyszer van lehetőség, melyet a hiánypótlásra felszólító levél kézhezvételét követő 15 napon belül postai 12

13 úton el kell juttatni az MVH megyei kirendeltségére. A hiánypótlás feldolgozását követően az ügyintéző kiszámolja a támogatási összeget, majd eldönti, hogy szükség van-e helyszíni ellenőrzésre. Az ellenőrzést követően az ellenőrzési jegyzőkönyv kiértékelésének eredménye alapján megszületik a támogatási döntés, melyről a kérelmező támogatási határozatot kap. Amennyiben nem kerül sor helyszíni ellenőrzésre, az adminisztratív ellenőrzés eredménye alapján hozza meg a támogatási döntést az ügyintéző, és támogatási határozatot postáz a kérelmezőnek. Jogorvoslati lehetőségek A támogatási döntésről szóló határozat ellen annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökéhez címzett fellebbezésnek van helye, amelyet az MVH Központi Hivatalánál kell benyújtani. A fellebbezéssel kapcsolatos döntés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A kifizetési kérelem benyújtása A támogatási összeg igénylése érdekében a támogatási időszak minden egyes évében külön beadványt, un. kifizetési kérelmet kell benyújtania a támogatásra jogosultnak. Beruházási támogatás igénybevétele esetén a kifizetési kérelmet az adott évre tervezett beruházás megvalósulását követően kell benyújtani az MVH területileg illetékes megyei kirendeltségére, az MVH által rendszeresített formanyomtatványon. A évre tervezett beruházások vonatkozásában a kifizetési kérelmet november 1. és április 30. között kell majd benyújtani. Amennyiben az állattartó több évre szakaszolja a tartási hely felújítását, a második évre tervezett beruházást csak az első évi kifizetési kérelem benyújtását követően lehet megkezdeni. Jövedelempótló támogatás igénybevétele esetén a támogatási időszak első évében külön kifizetési kérelmet nem kell benyújtani, mert a támogatási kérelem egyben első évi kifizetési kérelemnek is minősül. A támogatási időszak további éveiben kifizetési kérelmet be kell nyújtani. Ellenőrzés 13

14 A beruházási támogatás esetében, az évi tízezer eurónak megfelelő forint összeg értéket meghaladó beruházásra vonatkozó támogatási kérelem elbírálása során az MVH előzetes helyszíni szemlét, a beruházás megvalósítását követően pedig helyszíni ellenőrzést végez. Az évi tízezer eurót meg nem haladó támogatást igénylő beruházás, valamint a jövedelempótló támogatás igénylése esetében a jogosultsági feltételek és a kötelezettségvállalások teljesítését az MVH a támogatás folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi. Jogkövetkezmények A támogatás jogosulatlan igénybevételének minősülnek az alábbi esetek: a) a támogatásra jogosult valamely jogosultsági feltételnek nem tesz eleget, vagy b) a tervezett beruházás a támogatásra jogosultnak felróható okból nem, vagy eltérő módon valósul meg, vagy c) a támogatási kérelemben vállalt állatlétszám szakmai szempontból indokolatlanul tíz százaléknál nagyobb mértékben csökken, vagy d) a jövedelempótló támogatás esetében a kötelezően betartandó előírást megszegik. Amennyiben a támogatásra jogosult a beruházás megvalósítására vállalt ütemezési kötelezettségét hetvenöt százalékot meghaladó arányban, de nem száz százalékban teljesíti, akkor adott évi támogatási jogosultsága a vállalt beruházási ütem száz százalékos teljesítéséig felfüggesztésre, a támogatási időszak fennmaradó részére vonatkozó támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, Amennyiben a támogatásra jogosult a beruházás megvalósítására vállalt ütemezési kötelezettségét hetvenöt százalékot el nem érő arányban teljesíti, az adott évi és a további évekre szóló támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, valamint további egy évig ilyen irányú támogatásban nem részesülhet. Abban az esetben, ha a támogatásra jogosult a beruházást nem a vonatkozó jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően valósítja meg, a támogatási jogosultsága felfüggesztésre, illetve visszavonásra kerül. Akkor, ha az MVH ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a támogatásra jogosult a nyilvántartás-vezetési kötelezettségét nem teljesíti, de a hiány az MVH által meghatározott határidőn belül pótolható, a támogatás folyósítása a nyilvántartási kötelezettség teljesítéséig felfüggesztésre kerül. Abban az esetben viszont, ha a nyilvántartás-vezetési kötelezettség vonatkozásában megállapított hiányosságot az MVH által meghatározott határidőn belül nem 14

15 pótolták, vagy a hiány nem pótolható, akkor a gazda további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül. A további támogatási jogosultság visszavonásra kerül abban az esetben is, ha a gazda bizonylat-megőrzési kötelezettségét nem teljesíti. Ha az állattartó az állatlétszám tartására vállalt kötelezettségét ide nem értve a szakmailag indokolt állományváltás időszakát nem teljesíti, akkor a) beruházáshoz nyújtott támogatás esetében - amennyiben tíz százaléknál nagyobb, de ötven százaléknál kisebb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során talált tényleges állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, további támogatási jogosultsága a valós állatlétszámnak megfelelő arányban csökken, - ha viszont ötven százaléknál nagyobb a létszámcsökkenés a bejelentett és az ellenőrzés során ténylegesen talált állatlétszám között, de a tervezett beruházás megvalósult, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül; b) jövedelempótló támogatás igénylése esetében: - amennyiben tíz százaléknál nagyobb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során fellelt állatlétszám között, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, - amennyiben tíz százaléknál nagyobb az eltérés a bejelentett és az ellenőrzés során fellelt állatlétszám között, valamint a naprakész állomány-nyilvántartást hiányosan, illetve egyáltalán nem vezeti, a további támogatási jogosultsága visszavonásra kerül, valamint a korábbi években igénybe vett támogatást jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. Amennyiben a támogatási időszak alatt a támogatási feltételek teljesülésének elmaradása a támogatásra jogosult felróható magatartásának következménye, úgy a támogatás visszafizetési kötelezettségén túl, egy évig ez irányú támogatásban nem részesülhet. 15

16 Fogalom-meghatározások állattartó: a tartási hely üzemeltetéséért felelős személy; tartási hely: területileg elkülöníthető, földrajzilag azonosított, az adatbázisban nyilvántartott, az állatok tartására állandó jelleggel kialakított állattartó egység; tenyészet: egy állattartó által, egy tartási helyen tartott állatok összessége, függetlenül azok fajától, fajtájától és hasznosításától; állattartó létesítmény: a tartási helyen az állatok elkülönített tartását lehetővé tevő önálló létesítmény; állategység: a jogosult állatlétszám meghatározására szolgáló technikai mértékegység, az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet alapján meghatározott technikai mértékegység; Jó Mezőgazdasági Gyakorlat: a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nitrát rendelet) 1. számú mellékletében meghatározott, a vizek nitrát-szennyezésének megelőzése, illetve csökkentése érdekében a mezőgazdasági tevékenység folytatására vonatkozó előírások összessége; 16

17 Kapcsolódó jogszabályok évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól 20/2002. (III. 14.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról 72/2004. (IV. 29.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999 (III. 31.) FVM rendelet módosításáról 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 137/2004. (IX. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 139/2004. (IX. 24.)FVM rendelet az Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, illetve a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról 17

18 1. számú melléklet Támogatási jogcímek és az igénybe vehető támogatás mértéke Beruházási támogatás Előírások Padozatra vonatkozó előírások Mikroklíma előírások Állatok biztonságos elhelyezésére vonatkozó előírások Férőhelyszükségletre vonatkozó előírások Tartás- és takarmányozástechnológiai előírások Támogatható beruházástípusok Állatjóléti és -higiéniai célú beruházási támogatás Kopásálló, tömör melegpadozat építése (betonpadozat) Padozat kialakítás szerkezeti anyagból (pl. rácspadozat, fém, műanyag stb.) Elektromos istállóvilágítási berendezések beszerzése és beszerelése (világítótestek, vezetékek, vezetékelektronika stb.) Szellőzés és klíma technológiai berendezések beszerzése és beszerelése (ventilátorok, szabályozók, hűtőpanel, infralámpa stb.) Pormentes takarmányozás berendezései (folyékony takarmányozás stb.) Technológiaváltás miatti épület átalakítások (építési munkák, pl. ablakcsere, zajszigetelés, villamos hálózati munkák stb.) Istállózott tartásra Sérülést nem okozó, illetve minimalizáló vonatkozó előírások területhatároló építészeti elemek és berendezések (kerítés, fal, kalodák stb.) alkalmazása Tűzálló, illetve tűzkésleltető építészeti elemek használata (pl. védőfestés) Tűzivíztároló kialakítása, valamint kiegészítő be-rendezések beszerzése Lábbarát és fertőzésmentes kifutó, illetve udvar kialakítása Szabadtartás esetére vonatkozó előírások Általános Szabadtéri ivóvíz-biztosítás (pl. szélkerékkel hajtott fúrt kutas vízellátás) Menedéket nyújtó építmények építése (szél, eső stb. hatásai ellen védő hodályok ) Technológiaváltás miatti építészeti átalakítások (istállóbelső, karám átalakítások stb.) Igénybe vehető támogatás ( /ÁE) Borjú Borjú boxok és tartozékaik 588,2 Sertés Sertésfiaztató kutricák 980,4 Kocakutricák 196,1 Kankutricák 490,2 Tojótyúkok Alternatív rendszerű ketreces tojóházi 980,4 berendezések Feljavított rendszerű ketreces tojóházi berendezések 843,1 Takarmánykészítés és Takarmánydarálók 39,2 tárolás 19,6 52,3 12,5 17,6 23,5 31,4 31,4 47,1 38,2 28,2 31,4 23,5 31,4 Takarmánykeverők 39,2 18

19 Etető- és itatórendszerek előírásai Telepi technológiához kapcsolódó műszaki fejlesztések Tároló építmények 31,7 Itatórendszer fagyásmentesítő berendezések 11,8 Tartalék ivóvíz biztosítási berendezések 7,8 alkalmazása (tartalék tartályok, riasztóberendezések stb.) Korszerű etető- és itató berendezések 37,2 beszerzése és alkalmazása (istállón kívül és belül egyaránt) Villamos rendszert korszerűsítő és 27,5 biztonságossá tevő építészeti beruházások Tartalék áramszolgáltató rendszer kiépítése 23,5 Riasztórendszer kiépítése 3,9 Jövedelempótló támogatás Állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatás Előírások Támogatható állatfajok Igénybe vehető támogatás ( /ÁE) Férőhelyszükségletre vonatkozó előírások Sertés 72,02 Tojótyúk 474 Borjú 64,7 19

20 2. számú melléklet A jövedelempótló támogatás évenkénti csökkentésének mértéke Támogatási évek Jövedelempótló támogatás beruházás nélkül Egy beruházási ütem Két beruházási ütem Három beruházási ütem 1. év 100%* Beruházási támogatás Beruházási támogatás -1. ütem Beruházási támogatás - 1. ütem 2. év 80%* 100%* Beruházási támogatás - 2. ütem Beruházási támogatás - 2. ütem 3. év 60%* 75%* 100%* Beruházási támogatás - 3. ütem 4. év 40%* 50%* 67%* 100%* 5. év 20%* 25%* 33%* 50%* * A jövedelempótló támogatás mértéke a teljes jogosult összeg százalékában. 20

21 3. számú melléklet Állatfaj Mennyiség (db) Állategység NVT NVT Határértéke Határértéke (állategység) (egyed szám) Kérődzők szarvasmarha/ bivaly borjú 6 hónapos korig 1 0, hónapos korú növendék 1 0, hónaposnál idősebb állat juh (vegyes korcsoport) 1 0, Sertésfélék tenyészkoca malacok nélkül 1 0,5 400 malac-25 kg 1 0, hízósertés kg 1 0, kan 1 0,5 400 Lófélék Ló (vegyes korcsoport) Baromfifélék brojler (vegyes korcsoport) 1 0, tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,

22 4. számú melléklet Az NVT keretében nyújtott állatjóléti és higiéniai célú beruházási támogatáshoz kapcsolódó állatjóléti előírások. Padozat Borjú A padozatnak könnyen tisztíthatónak, repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek, a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak, egyenletesnek, simának, ugyanakkor csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell azt kialakítani, hogy se a felállás, se a fekvés ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozatkialakítás feleljen meg a borjú méretének, testtömegének, legyen megfelelően szilárd. A fekvőhelynek kényelmesnek, tisztának, megfelelő vízelvezető képességűnek és a borjak számára ártalmatlannak kell lennie. A két hetesnél fiatalabb borjak részére megfelelő almozást kell biztosítani. Sertés A padozatnak könnyen tisztíthatónak, repedésektől és folytonossági hiányoktól mentesnek, a folyadék elvezetésére megfelelő lejtéssel kialakítottnak, egyenletesnek, simának, ugyanakkor csúszásmentesnek kell lennie, és úgy kell azt kialakítani, hogy se a felállás, se a fekvés ne okozzon sérülést vagy szenvedést. A padozat megtervezésének, kialakításának és karbantartásának az állat méreteihez, testtömegéhez kell igazodnia, legyen kellően szilárd és egyenletes felületű. A pihenő tér legyen kényelmes, tiszta, megfelelő vízelvezetésű, az állatban károsodást ne okozzon. Az alom szintén legyen tiszta, száraz, az állat egészsége szempontjából káros anyagot ne tartalmazzon. A malacok számára olyan, a kocától biztonságosan elkülönített, szilárd padozatú, meleg, száraz és kényelmes, szalmával vagy egyéb erre alkalmas anyaggal almozott fekvőhelyet kell biztosítani, amely lehetővé teszi az összes malac egyidejű pihenését, lefekvését, és amely sérülést nem okoz, valamint csúszásmentes. A kankutrica búgató része nem lehet rácspadozatú. 22

23 2013. I. 1-től minden telep esetében, addig pedig a után újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében, a padozat kialakításának meg kell felelnie a következőknek: - Az előírt minimális alapterületből (lásd később) termékenyített kocasüldőknek egyedenként legalább 0,95 m 2, míg vemhes kocák esetében az előírt minimális alapterületből egyedenként legalább 1,3 m 2 padozatfelületen, a vízelvezető nyílások legfeljebb 15%-ot foglalhatnak el. - A betonból készült rácspadozatnak meg kell felelnie az alábbiaknak: a nyílások szélessége: - malac esetében legfeljebb 11 mm, - utónevelt malac esetében legfeljebb 14 mm, - hízó esetében legfeljebb 18 mm, - termékenyített kocasüldő és koca esetében legfeljebb 20 mm lehet. a rács szélességének: - malac és utónevelt malac esetében legalább 50 mm-nek, - hízó, termékenyített kocasüldő és koca esetén legalább 80 mm-nek kell lennie. Tojótyúk Alternatív tartási rendszerben A létesítmények padozatát úgy kell kialakítani, hogy az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza. Fel nem javított ketreces tartási rendszerben A ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy a tojók sérülés nélkül tudjanak pihenni, illetve felállni, és az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza. A ketrecpadló lejtése legfeljebb 14 százalékos (vagy 8 o -os) lehet; azoknál a padozatoknál, ahol nem négyszögletes dróthálót használnak, az állomás engedélyezhet meredekebb lejtést, 23

24 Feljavított ketreces tartási rendszerben A ketrec padozatát úgy kell kialakítani, hogy a tojók sérülés nélkül tudjanak pihenni, illetve felállni, és az állatok mindkét lábának mindegyik előrenéző karmát megfelelően megtámassza. A ketrecpadló lejtése legfeljebb 14 százalékos (vagy 8 o -os) lehet; azoknál a padozatoknál, ahol nem négyszögletes dróthálót használnak, az állomás engedélyezhet meredekebb lejtést. Mikroklíma Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások: Az állattartónak, az állat tartási helyén az épület megfelelő világításának, szigetelésének, fűtésének, szellőztetésének biztosítása révén, gondoskodnia kell arról, hogy a megvilágítás mennyisége és erőssége, a légáramlás, a porkoncentráció, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a szén-dioxid, az ammónia, illetve az egyéb gázok koncentrációja, valamint a zajintenzitása az állatok egészségét ne károsítsa, megfeleljen a bevált gyakorlatnak és az állat élettani, viselkedésbeli szükségleteinek. Az állatot állandó, illetve hirtelen nagy zajnak kitenni tilos. Részletes előírások faji bontásban: Borjú: Tilos a borjakat állandó sötétben tartani. Szokásaik és fiziológiai szükségletük kielégítése céljából - a klimatikus viszonyokat figyelembe véve - természetes és mesterséges megvilágításról kell gondoskodni. A mesterséges megvilágítás időtartamának a természetes nappali fényével kell megegyeznie. Ez az időtartam általában a kilenc és tizenhét óra közötti időszaknak felel meg. Kiegészítésként olyan rögzített helyzetű vagy hordozható fényforrást kell használni, amelynek fényereje elegendő minden borjú bármikor történő ellenőrzéséhez, vizsgálatához. 24

25 Sertés: Az épületnek azon részében, ahol a sertéseket tartják, kerülni kell a 85 dba vagy ennél nagyobb folyamatos zajszintet. Az istállót, kutricákat, berendezéseket, a sertéstartásban használt eszközöket a keresztfertőzést, illetve a kórokozók megtelepedését és kifejlődését meggátló, hatékony módszerrel kell tisztítani és fertőtleníteni. A bélsarat, a vizeletet, a takarmánymaradékot vagy a kiszóródott takarmányt a szükséges gyakorisággal el kell távolítani annak érdekében, hogy a kellemetlen szagok csökkenjenek, valamint, hogy azok a legyeket és rágcsálókat ne vonzzák. A sertéseket tilos állandó sötétben tartani. Az állatok számára - azok szokásait, fiziológiai igényeit figyelembe vevő és az eltérő klímaviszonyokat szem előtt tartó - megfelelő természetes és mesterséges világításról kell gondoskodni. Ha mesterséges megvilágítás szükséges, akkor a megvilágítás időtartama feleljen meg legalább a sertések számára 9 és 17 óra között elérhető természetes fénynek. Gondoskodni kell olyan rögzített vagy hordozható fényforrásról, melynek fényereje elegendő az állatok bármely időszakban történő ellenőrzésére. A sertések tartására használt épületrészben a fényerő legalább napi nyolc órán keresztül legalább 40 lux legyen. Az újszülött malacok speciális mikroklíma igényének kielégítéséről külön hőforrással úgy kell gondoskodni, hogy ez a koca számára ne legyen ártalmas. Tojótyúk: Általános előírások A zajszintet minimálisra kell csökkenteni. Kerülendő a hirtelen vagy állandó zaj. A szellőztető, etető és más berendezéseket úgy kell megtervezni, elhelyezni, működtetni és fenntartani, hogy azok a lehető legkisebb zajt okozzák. Minden épületben olyan fényerőt kell biztosítani, hogy minden tyúk láthassa a többi tyúkot és ők is láthatók legyenek, hogy megismerhessék környezetüket, és természetes tevékenységeiket folytathassák. Ahol természetes fény van, a fény behatolását lehetővé tévő nyílásokat úgy kell megtervezni, hogy a fény az épületen belül egyenletesen oszoljon meg. 25

26 A beólazás első napjai után a fényforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az megakadályozza az egészségügyi és viselkedésbeli problémákat. A megvilágítás a 24 órás napi ritmust kövesse, és tartalmazzon egy, körülbelül a nap egyharmadát érintő zavartalan sötét időszakot is, hogy a tojótyúkok pihenhessenek, és ezáltal szemrendellenességek ne alakuljanak ki, az ellenállóképesség csökkenése ne következzen be. Tilos a tojásrakás megszüntetése vagy a vedlés mesterséges kiváltása érdekében az ivóvizet, a takarmányt, a fényt teljesen elvonni. Alternatív tartási rendszerben Lásd általános részben. Fel nem javított ketreces tartási rendszerben Lásd általános részben. Feljavított ketreces tartási rendszerben Lásd általános részben. Az állatok biztonságos elhelyezése Valamennyi támogatott állatfajra vonatkozó előírások: Az állatok körül használt elektromos berendezéseknek biztonságosnak kell lenniük, az áramütés elleni védelemről gondoskodni kell. Az állattartás során használt műszaki berendezéseket naponta legalább egyszer ellenőrizni kell, és minden észlelt hibát azonnal el 26

27 kell hárítani. Ha egy hiba azonnal nem hárítható el, haladéktalanul meg kell tenni minden, az állat jóllétének és egészségének megóvásához szükséges óvintézkedést. Mesterséges szellőztetésű istállóban kiemelt figyelemmel kell gondoskodni a folyamatos felügyeletről és a rendszeres ellenőrzésről január. 1.-től a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodásra figyelmeztető riasztó rendszert kell felszerelni, amelyet rendszeresen ellenőrizni kell. Ezen felül, olyan kisegítő, kiegészítő megoldásról is gondoskodni kell, amely biztosítja az állat egészségének megőrzését és a komfortérzetét megvalósító elégséges légcserét a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodása esetén is. Az állat zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni a szerkezeti éles széleket, kiemelkedéseket, a felhasznált anyagok nem okozhatnak kellemetlen érzést, sérülést. Az állattal érintkező felületnek megfelelően tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, valamint nem készülhet az állat egészségére káros anyagból. Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. Az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni (vészjelző rendszer felszerelése, az állatok épületből való eltávolítására kiürítési terv kidolgozása), hogy az állat megóvása érdekében azonnali cselekvésre legyen lehetőség. Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak. Részletes előírások faji bontásban: Borjú: Az állattartónak minden egyedileg vagy csoportosan tartott, istállózott borjút legalább naponta kétszer, szabadon tartott borjút legalább naponta egyszer ellenőriznie kell. Minden sérült vagy betegnek tűnő borjút azonnal megfelelő kezelésben kell részesíteni. Amikor szükségessé válik, a beteg vagy sérült borjút száraz, kényelmes fekvést biztosító alommal ellátott elkülönítőbe kell helyezni. Az olyan esetekben, amelyek meghaladják az állattartó ismereteit, állatorvosi tanácsot kell kérni. A lekötők sérülést nem okozhatnak. A lekötő-rendszereket rendszeresen ellenőrizni kell. A kényelmes rögzítés érdekében el kell végezni a szükséges után-állítást. A lekötésre használt 27