Hogyan hallassuk a hangunkat?

Átírás

1 Hogyan hallassuk a hangunkat? Gyakorlati tanácsok az Aarhusi Egyezmény alkalmazásához Justice and Environment 2014 a Udolni 33, , Brno, CZ e info@justiceandenvironment.org 1 t/f / w

2 Hogyan hallassuk a hangunkat? Gyakorlati tanácsok az Aarhusi Egyezmény alkalmazásához Bevezetés... 3 Mit számít a jog ismerete?... 3 Van ennek bármilyen gyakorlati haszna?... 3 Értek el bármit is jogi eszközök révén?... 3 Miért van erre egyáltalán szükség?... 4 Nemzetközi jog... 4 Mi az a nemzetközi szerződés?... 4 Mi haszna van ennek egy átlagember számára?... 4 Mi az Aarhusi Egyezmény története?... 5 Az Aarhusi Egyezmény... 5 Ez most egy környezetvédelmi vagy egy emberi jogi egyezmény?... 5 Akkor ez milyen egyezmény?... 5 Mi az a jog?... 6 Az Aarhusi Egyezmény által garantált jogok hogyan élhetünk velük?... 6 Információ... 6 Mit jelent ez pontosan a számodra?... 7 Mik az információszabadság korlátai?... 7 Részvétel... 8 Jogorvoslat... 9 Mennyibe kerül és mennyi ideig tart? Mennyi fog mindez kerülni? Mennyi ideig fog mindez tartani? Mi van, ha mindez kudarcot vall? Zárszó Elérhetőségek:

3 Bevezetés Sokan szembesülnek életük során és környezetükben olyan dolgokkal, amelyek zavarják őket. Ezek közül az egyik legfontosabbak a környezeti problémák, úgy mint a levegő és a vizek szennyezése, a nem megfelelő hulladékkezelés vagy a szemetelés, a természet pusztulása, vagy csak szimplán azok a meggondolatlan döntések, amelyek több környezeti kárt okoznak, ahelyett, hogy a meglévőket csökkentenék. Mégis, számos ember nem gondol úgy a jogra, mint egy lehetséges megoldásra ezen problémák körében. Még inkább, nem gondolják azt, hogy bármilyen jogi lehetőséget igénybe lehetne venni ezen problémák kezelése érdekében. Mit számít a jog ismerete? Tény, hogy azok, akik a rájuk vonatkozó jogszabályokkal tisztában vannak, jobban oldják meg a felmerülő problémákat. A jog ismerete egyenlő a jogaid ismeretével! És a jogaid ismerete azt jelenti, hogy bármilyen hátrány (akár a hatóságok rossz igazgatása, akár a cégek zaklatása miatt) sokkal kisebb valószínűséggel ér. Van ennek bármilyen gyakorlati haszna? Nos, a jog szerepe, hogy valaki (pontosabban mindenki) életét szabályozottá tegye, hogy az előre látható és biztonságosabb legyen, összehasonlítva a szabályozatlan területekkel. A környezetvédelmi jog számos gyakorlati célra használható, a környezetileg káros fejlesztések megelőzésétől a múltbéli szennyezések eltávolításáig. Értek el bármit is jogi eszközök révén? Ez egy jó kérdés, különösen a környezetvédelem területén. A környezeti kár néha nagyon gyorsan történik, nagy méretekben, mint pl. egy tankhajó katasztrófa vagy egy erőműrobbanás. Ilyen helyzetekben a jogi eszközök, amelyek eleve lassúak és hosszú megfontolást igényelnek, nem a megoldás tökéletes eszközei. Azonban egyes helyzetekben, amikor egy tervezett projekt engedélyezése zajlik vagy egy hosszan tartó szennyezést kell kezelni, a jogi eszközök kifejezetten hasznosak lehetnek. 3

4 Miért van erre egyáltalán szükség? Mi, a Visegrad 4 Aarhus Center munkatársai, akik Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia egy-egy közérdekű környezetvédelmi jogi irodáját tömörítjük, számos példát tudunk mondani, amikor a jogi eszközök tényleg számítottak. És sokszor az Aarhusi Egyezmény, egy nemzetközi szerződés volt az, ami jogi győzelmeket ért el. Olvass tovább, hogy többet tudj meg erről! Ha többet akarsz olvasni ügyeinkről, látogasd rendszeresen a Justice and Environment Facebook oldalát: Nemzetközi jog A nemzetközi jog egy jogterület. Ahogy a jogászok hívják, ez egy jogág. A nemzetközi jog egyik alapvető elve, miszerint egyetlen országot sem köt olyan kötelezettség, amelyhez nem járult hozzá. Ezt a szuverenitás elvének hívjuk. A szuverenitás azonban nem korlátlan! Mi az a nemzetközi szerződés? Egy nemzetközi szerződés egy megállapodás szuverén államok vagy nemzetközi szervezetek között. Egy szerződés lehet bilaterális (kétoldalú, ha csak két fél vesz benne részt) vagy multilaterális (többoldalú, ha több fél szerepel benne). A nemzetközi szerződések tipikusan két állam (vagy ország) között szabályoznak fontos kérdéseket, mint a gazdasági kapcsolatos, a vándorlás, az adózás, a megosztott természeti erőforrások használata, a kultúra, stb. Mi haszna van ennek egy átlagember számára? Az egyének ritkán válnak a nemzetközi jog alanyaivá. Hagyományosan a nemzetközi jog az, ami csak államokat és nemzetközi szervezeteket érdekel. Mindazonáltal egy pár évtizede egy új trend jelent meg, miszerint a nemzetközi jog elkezdte elismerni az egyéneket is, mint a jog alanyait. Az állampolgárok számára is előnyös lehet egy nemzetközi egyezmény. Ez akkor fordul elő, amikor ez az egyezmény jogokat biztosít az állampolgároknak (vagy csoportjaiknak) amit azok aztán érvényesíthetnek, vagy hazai, vagy nemzetközi összefüggésben. Egyike ezen nemzetközi egyezményeknek az Aarhusi Egyezmény. 4

5 Mi az Aarhusi Egyezmény története? Az Aarhusi Egyezmény egy rövid név, a szerződésnek van teljes neve, ami így hangzik: a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény. Az Egyezményt 1998 júniusában a dániai Aarhus városában írták alá, ezért hívják Aarhusi Egyezménynek. Az Egyezményt egy két éves tárgyalási folyamat lezárásaként fogadták el; ebben a folyamatban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság térségébe tartozó országok és civil szervezetek vettek részt. Az Egyezmény egyik különlegessége, hogy a tárgyalási folyamat során egy csoport jött létre, hogy a szövegezést segítse. Ebben a csoportban képviselőik révén részt vettek civil szervezetek (NGO-k) is, ami szinte előzmény nélküli volt egy nemzetközi szerződés megalkotását megelőző tárgyalások történetében. Az Aarhusi Egyezmény Az Aarhusi Egyezmény 1998-ban írták alá, de további 3 évet vett igénybe, amíg hatályba lépett. Ez azt jelenti, hogy csak ekkor váltak a rendelkezései kötelezőkké azon országok számára, amelyek aláírták az Egyezményt. Ez most egy környezetvédelmi vagy egy emberi jogi egyezmény? Az Egyezmény a környezeti ügyekben a részvételi jogokat szabályozza, és emellett elismeri a környezethez való emberi jogot. Ez igazándiból nem egy környezetvédelmi egyezmény abban az értelemben, hogy nem védi a környezet egyetlen részét, elemét vagy összetevőjét sem. Akkor ez milyen egyezmény? Az Aarhusi Egyezményt a leginkább úgy lehet leírni, hogy egy eljárásjogi egyezmény. Azt szabályozza, hogy HOGYAN lehet az információhoz, a részvételhez és a jogorvoslathoz való jogot gyakorolni. Azt is szabályozza még, hogy MIT kell a kormánynak tennie ahhoz, hogy tiszteletben tartsa ezeket a jogokat. 5

6 Mi az a jog? A jog egy valamire irányuló jogosultság; ez utóbbi irányulhat absztrakt fogalmakra, mint igazság és megfelelő eljárás, vagy tulajdonra vagy érdekekre, akár tárgyakhoz, akár személyhez fűződőkre. Ezek a jogok magukban foglalhatják az alábbiakat: különféle szabadságjogok; védelem az élet és a tulajdon élvezetének megsértése ellen; állampolgári jogok, mint a szavazati jog vagy a bírósághoz fordulás joga. Egyes hozzáférési jogokat tartalmaz az Aarhusi Egyezmény is, és ezek a környezetvédelemben is hasznosak, lásd a lentebb kifejtetteket. Az Aarhusi Egyezmény által garantált jogok hogyan élhetünk velük? Ahogy már említettük, az Aarhusi Egyezmény háromfajta jogot garantál: az információhoz valót, a részvételhez valót és a jogorvoslathoz valót. Információ Az információ kulcsfontosságú. Az információ elengedhetetlen egy döntéshozatal vagy tevékenység előtt. Ez egyformán igaz a környezetvédelemre is, és az állampolgárok és a civil szervezetek is igénylik az információt, hiszen ez alapján tervezik meg stratégiájukat és akciójukat, a környezet védelme érdekében. Az Aarhusi Egyezmény ezért az alábbiak szerint szabályoz: - az állami hatóságoknak kérésre ki kell adniuk az információt - nem kérdezhetik meg, hogy valaminek miért van szüksége a kért információra, és hogy mi a kérelmező érdekeltsége - az információt a kért formában kell rendelkezésre bocsátani, kivéve, ha a hatóság számára ésszerű azt más formában rendelkezésre bocsátani, vagy ha az információ más formában már nyilvánosan rendelkezésre áll - az információt a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a kérés benyújtását követő egy hónapon belül kell rendelkezésre bocsátani - ha a kérés nagy tömegű információt érint, vagy komplex információtömegre vonatkozik, ez az idő a kérést követő két hónapig meghosszabbítható - ha a hatóság nem rendelkezik a kért környezeti információval, erről tájékoztatni kell a kérelmezőt vagy továbbítani kell a kérést a megfelelő hatósághoz - a környezeti információhoz való hozzáférés nem ingyenes, de a költségek nem léphetnek túl egy ésszerű összeghatárt 6

7 Mit jelent ez pontosan a számodra? Mindez azt jelenti, hogy ha van olyan környezeti információ, amit meg szeretnél tudni, akkor az állami hatóságok azt kötelesek nyilvánosságra hozni. Mik az információszabadság korlátai? Az átláthatóságnak van néhány korlátja, azaz van néhány ok, aminek fennállása esetén az állami hatóságok megtagadhatják az információ kiadását. Ezek az alábbiak: - a hatóság nem rendelkezik a kért környezeti információval - a kérés egyértelműen ésszerűtlen, vagy túlságosan általános módon fogalmazták meg - a kérés olyan anyagra vonatkozik, mely előkészítés alatt áll, vagy hatóságok belső kommunikációjára vonatkozik - a hatósági eljárások titkossága - a nemzetközi kapcsolatok, a honvédelem vagy a közbiztonság - az igazságszolgáltatás menete, valamely személy azon képességét, hogy jogos bírósági eljárásban részesüljön, vagy valamely hatóság azon képességét, hogy büntetőjogi vagy fegyelmi természetű vizsgálatot folytasson le - a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellege - a szellemi tulajdonhoz fűződőjogok - természetes személy személyi adataira és/vagy annak irataira vonatkozó titoktartási kötelezettség - a környezet azon része, amelyre az információ vonatkozik, például ritka fajok tenyészhelyei Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben az állami hatóságok visszatarthatják a kért információt. Van azonban két további korlátja ezen kivételek alkalmazásának: 1. Általában az említett megtagadási indokokat megszorító módon, kivételesen lehet alkalmazni, mivel az adatkiadáshoz közérdek fűződik, és azt is figyelembe kell venni, hogy a kért információ vajon nem vonatkozik-e környezetbe történő kibocsátásra. 2. Kifejezetten a kibocsátásra vonatkozó információt pedig, ami a környezet védelme szempontjából jelentőséggel bír, akkor is ki kell adni, ha az információ többi része üzleti titok miatt esetleg védett lenne. 7

8 Részvétel Részvételnek nevezhetünk minden olyan lépést, amit a lakosság azért tesz meg, hogy befolyásolja a döntéshozatalt egy tervezési, programozási vagy projekt-szintű eljárásban, még a végleges döntés meghozatala előtt (természetesen környezeti ügyben). Ez megköveteli, hogy a lakosság értesüljön az eljárásokról, és belépési lehetőséget kapjon, ahol aztán kifejtheti az álláspontját. Az Aarhusi Egyezmény erről ezt mondja: - a lakosságot korai fázisban kell értesíteni (=mikor az összes választási lehetőség még nyitott és hatékony társadalmi részvétel valósulhat meg) egy döntéshozatali eljárásról - ez az értesítés megfelelően, időszerűen és hatékonyan kell, hogy történjen, és szólnia kell egyebek között: a javasolt tevékenységről és a kérelemről, amelyre a döntés vonatkozik majd; a lehetséges döntések természetéről vagy a döntés tervezetéről; a döntéshozatalért felelős hatóságról; az eljárás megkezdésének időpontjáról, a nyilvánosság részvételi lehetőségeiről, bármely várható közmeghallgatás időpontjáról és helyéről, azon hatóság megjelöléséről, amelytől a vonatkozó információ beszerezhető, illetőleg ahol elhelyezték avégett, hogy a nyilvánosság azt megvizsgálhassa, a vonatkozó hatóság megjelöléséről, melyhez a megjegyzések és kérdések benyújthatók, valamint a megjegyzések és kérdések várható továbbítási idejéről, és a javasolt tevékenységgel kapcsolatos releváns környezeti információ hozzáférhetőségéről - az eljárások biztosítsanak olyan ésszerű időkereteket a különböző fázisokra (nyilvánosság tájékoztatása, a nyilvánosság a környezeti döntéshozatali folyamatban való hatékony részvételre felkészülése és maga a részvétel) - a részvétel tulajdonképpen egy lehetőség, hogy a nyilvánosság észrevételeket, információt, elemzéseket vagy véleményeket terjesszen elő - ezt kellő mértékben figyelembe kell venni az eljárásban a döntés meghozatalakor - végül azonnal tájékoztatni kell a nyilvánosságot, amikor a döntés megszületett A gyakorlatban egy azt jelenti, hogy a nyilvánosság meg kell, hogy kapja a lehetőséget arra, hogy kifejtse álláspontját környezetvédelmileg fontos eljárásokban. 8

9 Egy fontos tényező, hogy ezek a részvételi jogok csak az Aarhusi Egyezmény I. sz. mellékletében felsorolt létesítmények engedélyezése során illetik meg a lakosságot, mivel ezek a potenciálisan legszennyezőbb beruházások környezetvédelmi szempontból. Jogorvoslat Előfordulhatnak esetek, amikor az állami hatóságok nem adják ki a kért információt, vagy nem engedik meg a lakosság részvételét a döntéshozatali eljárásokban, vagy csak pusztán egy döntésük nem olyan, amelyet a lakosság a környezet érdekében állónak vél. Végső soron lehetnek olyan helyzetek, amikor az állami hatóságok vagy a magánfelek (pl. cégek) megsértik a környezetvédelmi jogot, és a nyilvánosság lépéseket szeretne tenni, hogy ezt orvosolja. Ezekre a helyzetekre az Aarhusi Egyezmény az alábbiak szerint szabályoz: - ha egy információigényt figyelmen kívül hagytak, teljes mértékben vagy részben helytelen módon elutasítottak, nem kielégítő választ adtak, vagy bármely más módon azzal kapcsolatosan úgy jártak el, hogy az nem volt összhangban az Egyezménnyel, a kérelmezőnek legyen lehetősége bíróság előtt vagy bármely más, független és pártatlan testület előtt felülvizsgálati eljárást kérni (ez utóbbi tipikusan egy ombudsman vagy egy információszabadság biztos) - ha az érintett nyilvánosság tagjai kellő érdekeltséggel bírnak a döntésben vagy alternatívan, jogaik sérülését állítják, legyen számukra felülvizsgálati eljárás hozzáférhető bíróság és/vagy más kijelölt független és pártatlan testület előtt, hogy megtámadják bármely döntés, intézkedés vagy mulasztás anyagi vagy eljárási törvényességét (ezek azokra a létesítményekre és beruházásokra kell, hogy vonatkozzanak, amelyeket a fentebb említett lista tartalmaz, és amelyeknél a nyilvánosság részvétele kötelező volt) - végül a nyilvánosság tagjai számára a közigazgatási és bírói eljárásokhoz való hozzáférés biztosított legyen, hogy megtámadhassák magánszemélyek és hatóságok olyan lépéseit és mulasztásait, amelyek ellentmondanak a környezetre vonatkozó nemzeti jog rendelkezéseinek, tipikusan olyan helyzetekben, ahol környezeti kár jelenléte észlelhető A valóságban ez azt jelenti, hogy ha a jogaidat nem tisztelik az állami hatóságok, akkor bírósághoz vagy egyéb jogszolgáltató fórumokhoz fordulhatsz. 9

10 Amint a fentiekből is látszik, nem csak és kizárólag a bíróságok azok, ahol jogszolgáltatás folyik (és amelyek jogorvoslatot tudnak adni). Egyéb független és pártatlan testületek is tudnak jogorvoslatot adni annak, akinek az információs kérelmét megtagadták vagy akik nem elégedettek egy kiadott engedéllyel, mert pl. azt gondolják, hogy egy adott létesítménynek nincs helye a szomszédságukban. Úgyszintén ha valaki környezeti károkozást fedez fel a környezetében, nem szükséges bírósági pert indítani, mivel közigazgatási eljárások is indíthatók ilyen esetekben. Mennyibe kerül és mennyi ideig tart? Sok ember gondolja azt, hogy a környezetvédelmi perek száma azon múlik, hogy van-e jogi lehetőség a per megindítására. Ezért sok ember gondolja azt, hogy ha a nyilvánosságnak széles perlési jogot adunk, akkor ez ügyek millióihoz fog vezetni. Ez azonban, és ez tény, egyszerűen nem igaz! Azok a tényezők, amelyektől a jogi eszközök használatára irányuló vagy éppen perlési hajlandóság függ, sokfélék, és csak egyik azok közül és még nem is a legfontosabb hogy milyen széles a perlési jog terjedelme, azaz a per megindítására való lehetőség. A többi tényező között van az eljárás költségei, a téma bonyolultsága, a jogi segítség elérhetősége, az eljárás előre látható hossza, és végül, de nem utolsósorban bármilyen értelmes eredmény elérésének megjósolhatósága. Mennyi fog mindez kerülni? Mennyi ideig fog mindez tartani? Hogy korlátok között tartsuk a költségeket, és hogy felgyorsítsuk az eljárásokat, amellett, hogy a tisztességet is előmozdítsuk, az Aarhusi Egyezmény általános jelleggel meghatározta bármilyen jogorvoslati eljárás jellemzőit. Ezt írja, hogy az információ kiadására irányuló, a döntéshozatalban ügyféli jogot kérő, a környezetileg fontos kérdésekben indított vagy csak egyszerűen a környezetvédelmi jog megsértése miatt megindított eljárások elégséges és hatékony jogorvoslást kell, hogy biztosítsanak. Ez azt jelenti, hogy a jogorvoslatoknak a helyzetre alkalmazhatóknak és végrehajthatóknak kell lenniük. Az Egyezmény azt is kimondja, hogy ha szükséges, ideiglenes intézkedést is alkalmazni lehet ezek azok az ideiglenesen alkalmazott bírósági döntések, amelyek segítségével egy bíró egy helyzet változatlanul hagyását rendeli el előre látható környezeti károsodás esetén, vagy ellenkezőleg, gyors lépéseket ír elő, hogy a környezet további károsodását megelőzze. Az eljárásokkal szemben támasztott követelmény, hogy azok legyenek méltányosak, időszerűek és nem kizáró módon költségesek. 10

11 Mi van, ha mindez kudarcot vall? Rendben, ennyi elég is az elméletről, de mindannyian tudjuk, hogy a dolgok néha nem olyan simán történnek, ahogy eltervezték őket. Lehetnek olyan állami hatóságok, amelyek túlszámlázzák az információhoz való hozzáférés költségeit, vagy olyan engedélyek, amelyeket egyértelműen a környezetvédelmi jogszabályok megsértésével adtak ki. Lehetnek olyan szennyezők, akiket bíróságra lehet vinni, de az eljárás a felperesnek (a közösségnek vagy egy környezetvédelmi civil szervezetnek) túlzottan hosszú és költséges lesz, mivel egyikük sem rendelkezik nagy összegű erőforrásokkal. Ezekben a helyzetekben, és feltéve, hogy a hazai jogorvoslati lehetőségek nem hoztak eredményt (azaz nincs már olyan független és pártatlan testület, amelynél jogorvoslatot lehetne keresni), a végső lehetőség egy nemzetközi szervezethez panasz benyújtása. Ez az Aarhusi Egyezmény Jogkövetési Bizottsága (Aarhus Convention Compliance Committee vagy ACCC) amelyik Genfben ülésezik, a Nemzetek Palotájában, ahol az ENSZ székhelye is van. Bárki beadhat egy panaszt (vagy hivatalos nevén tájékoztatást az ACCC-hoz, és kérheti, hogy állapítsák meg egy hozzáférési jog megsértését, valamint adjanak megfelelő ajánlásokat annak a részes államnak, amelynek állami hatóságai vagy bírósága korlátozta vagy megvonta az egyes jogokat. Logikusan a panaszt az ellen az állam ellen lehet benyújtani, amelyik részes fele az Aarhusi Egyezménynek. És míg az ACCC ajánlásai nem kötelező erejűek, azoknak mégis nagy meggyőző erejük van, és nyomást tudnak gyakorolni egy kormányra, hogy tartsa tiszteletben a hozzáférési jogokat. Létezik egy könnyen érthető iránymutatás online formában, amely azt írja le, hogy hogy kell egy ilyen panaszt beterjeszteni, és számos tipp és tanács létezik, hogy hogy kell egy panaszt megfogalmazni. Az ACCC az elmúlt 10 évben gazdag esetjogot alakított ki, ami a kérdések sorára adott már eddig választ, úgy mint túl magas bírósági költségek, túl szigorú részvételi feltételek civil szervezetek számára, túl hosszú eljárások a bíróságok előtt, csak éppen túl rövid véleményezési idő a lakosság számára egy közigazgatási döntéshozatalban. Az ACCC a környezeti részvételi jogok igazi őrzője, és mindenki számára elérhető, akik olyan országban él, amelyik ratifikálta az Aarhusi Egyezményt. link az ACCC-hoz: 11

12 Zárszó Mindent egybevetve a nyilvánosság azon elhatározása, hogy síkre szálljon környezeti jogaiért, belülről kell, hogy fakadjon: ezt a jog nem tudja az emberekben elültetni. Amit a jog tehet, az az, megteremti az érvényesítéshez szükséges külső feltételeket. Biztosíthatja továbbá, hogy a lakosság információs, részvételi és jogorvoslati jogainak érvényesítését fair, méltányos módon, túlzott terheket nem okozó módon lehessen megvalósítani. És végül ismét a jog az, amelyik egy nemzetközi szervezet jogkövetést ellenőrző szervének képében biztosíthatja, hogy még ha a fenti feltételek nem is teljesülnek, a hatóságok lassan, de biztosan elkezdik tisztelni a környezethez való emberi jogot, és azon eljárási jogokat, melyek ennek teljes körű élvezetéhez szükségesek. Elérhetőségek: név: Csaba Kiss szervezet: J&E cím: Garay u , 1076 Budapest, Hungary tel/fax: , info@justiceandenvironment.org web: A J&E munkatervének megvalósításához az International Visegrad Fundtól (IVF) kapott támogatást. A jelen irományban szereplőkért kizárólag a szerzőt terheli felelősség, és az IVF semmilyen módon nem tehető felelőssé az itt található információk bármilyen felhasználásért. 12