MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Átírás

1 OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Előterjesztés a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai állami támogatásának szabályairól szóló, valamint egyes filmszakmai rendeletek módosításáról szóló OKM rendeletekről Budapest, július

2 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló Az Országgyűlés június 9-i ülésén fogadta el a mozgóképről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) módosításáról szóló évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Törvény). Jelen miniszteri rendelet tervezetek a Törvény módosításához kapcsolódóan változtatnak az Mktv-vel összefüggő végrehajtási szabályrendszeren. Egyrészt új törvényi felhatalmazás alapján rögzíti az első tervezet a nem filmgyártási típusú mozgóképszakmai támogatásának részletes feltételeit (támogatási intenzitás, elszámolható ) a már meglévő szakmai sajátosságoknak megfelelően (kiegészítve az ún. csekély összegű bármely 3 egymást követő pénzügyi évben egy jogalanynak ezen a jogcímen juttatott euró összértéket meg nem haladó támogatásokra vonatkozó szabályokkal. A csekély összegű támogatásokra vonatkozó eltérésnek az a magyarázata, hogy ezek a támogatások mértéküknél fogva nem torzítják a piaci versenyt, de bizonyos szakmai követelményeknek így is meg kell felelniük. Ha tehát a közvetlen támogató szervezetek el akarnak térni a fő szabályként alkalmazandó rendeleti előírásoktól az ún. csekély összegű támogatások esetén, akkor erről saját támogatási szabályzatukban kell dönteni a részleteket is rögzítve). Másrészt a másik tervezet a már hatályos szabályozás módosításával meghatározza a közvetlen filmgyártási és a közvetlen magyar filmgyártási kapcsán elszámolható költségelemeket (egyúttal a Törvény módosításával párhuzamosan vezeti be azt a rendszert, hogy a külföldön vagy belföldön felmerülő közvetlen filmgyártási en belüli költségcsoport lesz a közvetlen magyar filmgyártási költség, mely utóbbi Magyarországon kell, hogy adókötelezettséget keletkeztessen), harmadrészt pedig az új kulturális követelményrendszerrel kapcsolatos részletszabályokat alkotja meg annak érdekében, hogy a Törvény hatálybalépésekor aggálymenetesen alkalmazhatóak legyenek az új törvényi szabályok. II. A kormányprogramhoz való viszony Jelen tervezetek közvetlen összefüggésben a Kormány programjával nem állnak, a magyar filmtámogatási rendszer európai uniós szabályokkal történő összehangolása végrehajtási szabályait módosítja, illetve rögzíti. III. Előzmények december 31-én a létező magyar filmtámogatási program lejárt, így az ezt követő periódusban a hatályos magyar szabályozás állami támogatási része nem érvényesülhetett uniós jóváhagyás hiányában. Az újonnan elfogadott Törvény az Európai Unió Bizottságának jóváhagyásáig nem lép hatályba, ugyanakkor a végrehajtási szabályok megalkotásával (módosításával) a

3 jogalkotónak fel kell készülnie a várhatóan július végén vagy augusztus elején történő módosulások teljes körű kezelésére is. Az OKM a támogatási program meghosszabbítását június és december 31. közötti időszakra kérte. Bár a Bizottság hivatalos jóváhagyása júliusának közepén várható, a Versenypolitikai Főigazgatóság informális jelzése alapján e módosítások hatálybalépésével várhatóan nem lesz akadálya a filmtámogatási program jóváhagyásának. 3 IV. Várható szakmai hatások A tervezetek elfogadásával a teljes körű szakmai és politikai konszenzuson alapuló Mktv. vívmányok nem kerülnek veszélybe, a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és közkinccsé tétele változatlanul biztosított, s ez egyúttal garanciát is jelent az új értékek létrehozatalára. V. Várható gazdasági hatások A tervezeteknek költségvetési szempontból többlet-kihatása nincs, a Törvény végrehajtását és az uniós követelményeknek való megfelelés teljes körűségét célozza. VI. Várható társadalmi hatások A tervezetek elfogadása közvetve ahhoz járul hozzá, hogy erősítse a mozgókép harmadik évezredben betöltött szerepét, s azt a tendenciát, ami a magyar és az art filmek nézőszámának és bevételének, valamint a Magyarországon forgatott filmek számának remélhető növekedésében nyilvánulhat meg. VII. Kapcsolódások A tervezetek alapvető jelleggel kapcsolódnak az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontjához és az Európai Bizottságnak a filmművészet állami támogatásának szabályait is tartalmazó Közleményéhez [Közlemény a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz valamint a Régiók Bizottságához, a filmipari és egyéb audiovizuális művek bizonyos jogi aspektusairól, Brüsszel, COM (2001) 534 final], s azt célozzák, hogy az említett uniós rendelkezéseknek megfelelő, az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatási program keretében kerüljön meghosszabbításra a magyar filmtámogatási rendszer. A nem filmgyártási célú mozgóképszakmai támogatására vonatkozó rendelettervezet ezen túlmenően elvi jelleggel kapcsolódik a csekély összegű támogatásokra vonatkozó uniós szabályhoz, az 1998/2006/EK bizottsági rendelethez. Az előzőekben említett célok megvalósítását szolgálja a Törvény (amelyet az Országgyűlés június 9-én fogadott el), s a végrehajtására készült tervezetek is. VIII. Fennmaradt vitás kérdések A tervezetek előkészítésében a PM is közreműködött, így a tervezetekben szereplő a közvetlen gyártási kel kapcsolatos, illetve az állami támogatási szempontból lényeges rendelkezések e tárca informális egyetértését is bírják.

4 IX. MUNKAANYAG Szakmai egyeztetések 4 Az előkészítésben részt vett a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága, az államigazgatási egyeztetés során meg kívánjuk szólítani a szakmai szervezetek részéről a Magyar Filmművészek Szövetségét, a Magyar Producerek Szövetségét, a Független Magyar Producerek Szövetségét, az Art-Mozi Egyesületet, a Mozisok Országos Szövetségét, a támogatók oldaláról a Nemzeti Kulturális Alapot és a Magyar Történelmi Film Közalapítványt.

5 5 Az oktatási és kulturális miniszter./2008. ( ) OKM rendelete a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai állami támogatásának szabályairól A mozgóképről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 37. (1) bekezdésének c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörben a következőket rendelem el: 1. E rendelet hatálya az Mktv. 12. (3) bekezdésének a)-b) és d)-i) pontjaiban foglalt mozgóképszakmai nek (a továbbiakban: nem filmgyártási célú tevékenység) közvetlen támogatására (Mktv pontja) terjed ki. 2. A nem filmgyártási célú tevékenység támogatásának feltételeit a 3. -ban foglalt kivétellel a Mktv. és a Nemzeti Kulturális Alapból folyósított támogatás esetén a Nemzeti Kulturális Alapról szóló évi XXIII. törvény rendelkezéseire is tekintettel e rendelet Melléklete tartalmazza. 3. (1) A nem filmgyártási célú támogatások a támogatást nyújtó döntése szerint csekély összegű támogatásnak minősülhetnek, amelyeket kizárólag az Európai közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet HL L 379/ (a továbbiakban 1998/206/EK bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A csekély összegű támogatásnak minősülő mozgóképszakmai támogatások feltételeit a közvetlen támogatást nyújtó szervezetek a támogatási szabályzatukban rögzítettek szerint a Mellékletben foglalt rendelkezésektől eltérően is meghatározhatják. (3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik a részére az előző három pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. (4) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (5) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (6) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK bizottsági rendeletre, hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

6 6 4. (1) E rendelet a mozgóképről szóló évi II. törvény módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a december 31-ét követően indult és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő mindazon támogatási ügyben is alkalmazni kell, ahol a döntést azért nem lehetett meghozni, mert a támogatás az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke alapján tiltott állami támogatásnak minősült volna. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügy indulásának szempontjából a pályázati felhívás megjelenésének vagy az egyedi támogatási kérelem benyújtásának időpontja az irányadó.

7 7 Melléklet a /2008. ( ) OKM rendelethez A Tv. 12. (3) a) Támogatási intenzitás filmterv fejlesztés a) opciós díjak és egyéb, a forgatókönyv-fejlesztéshez szükséges jogdíjak b) forgatókönyvírói megbízási díjak, honoráriumok c) kutatási megbízási díjak és kutatással összegfüggő az elszámolható 80%-a; de legfeljebb 7,5 millió Ft A Tv. 12. (3) b) Támogatási intenzitás filmgyártás-előkészítés a) opciós díjak és egyéb, a filmterv-fejlesztéshez szükséges jogdíjak b) a filmterv-fejlesztéssel összefüggő megbízási díjak, honoráriumok c) kutatási megbízási díjak és kutatással összegfüggő d) szereplőválogatással összefüggő díjak és e) a filmalkotás költségvetési tervének elkészítésével összefüggő díjak és f) a filmalkotás finanszírozásának tervezésével, előkészítésével és megszerzésével összefüggő díjak és g) koproducerek, finanszírozók, támogatók keresésével, tárgyalásokkal, megállapodás-kötéssel kapcsolatos összefüggő díjak és h) gyártási terv előkészítésével, tervezésével összefüggő díjak és i) marketing-és forgalmazási tervezéssel, (célpiac és célközönség meghatározása, együttműködés magyar, európai és egyéb külföldi forgalmazókkal, bemutatkozás fesztiválokon, stb.) összefüggő díjak és j) kísérleti, referencia vagy próbafelvételekkel kapcsolatos díjak és k) helyszínkereséssel összefüggő díjak és l) rendezői és operatőri koncepció, látványtervek, jelmeztervek elkészítésével és egyéb kreatív elemek tervezésével összefüggő díjak és m) a filmterv-fejlesztéssel kapcsolatos működési (legfeljebb a támogatási összeg 8%-áig terjedően) n) animációs filmeknél: grafikai kutatással, cselekményvázlatkészítéssel összefüggő díjak és. Az elszámolható 80%-a; de legfeljebb 7,5 millió Ft A Tv. 12. (3) d)

8 8 1) filmterjesztés magyar filmek forgalmazása a) kópiagyártás költségei b) reklám és propaganda Támogatási intenzitás az elszámolható 90%-a; de legfeljebb 10 millió Ft filmenként (kópiaszámtól és nézőszámtól függően) 2) filmterjesztés magyar részvételű koprodukciós filmek és art besorolású külföldi filmek forgalmazása a) kópiagyártás költségei, b) reklám és propaganda Támogatási intenzitás legfeljebb 2 millió Ft filmenként 3) filmterjesztés art mozik (termek) működési támogatása külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése és nézőszám alapján járó támogatás Támogatási intenzitás külön jogszabályban foglalt feltételek teljesítése esetén termenként legfeljebb 2 millió Ft; nézőszám alapján Budapesten legfeljebb további 2 millió Ft/terem, vidéken legfeljebb további 4 millió Ft/terem 4) filmterjesztés magyar és art besorolású filmek vetítésének szelektív támogatása a) filmkölcsönzési díjak, b) hirdetési, c) filmszállítási Támogatási intenzitás mozinként legfeljebb 1 millió Ft 5) 5) filmterjesztés - filmklubok a) vetítőterem bérleti díja b) előadók díjazása c) reklám és propaganda d) műsorismertetők, kiadványok költsége Támogatási intenzitás a teljes költségvetés 80%-a; A Tv. 12. (3) e) filmkópia felújítás és archiválás a) digitalizálás költségei b) kópiagyártás költségei A Tv. 12. (3) f) Támogatási intenzitás mozgóképszakmai kutatás, képzés a) kutatás: utazási, szállítás költségei, tiszteletdíjak, jogfelhasználás költségei. b) képzés: terembérlet, oktatók tiszteletdíja, a teljes költségvetésének 80%-a A Tv. 12. (3) g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés (részvétel)

9 9 Támogatási intenzitás a) utazási, szállás b) a meghívott művészek és a zsűri tiszteletdíja c) (terem)bérleti díjak d) reklám és-pr e) kiadványok nyomdaköltségei a teljes költségvetés 80%-a A Tv. 12. (3) h) Támogatási intenzitás mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása a) nyomdai b) szerzői jogdíjak c) lektorálás, fordítás, reklám a teljes költségvetés 80%-a

10 10 Az oktatási és kulturális miniszter./2008. ( ) OKM rendelete egyes filmszakmai tárgyú rendeletek módosításáról A mozgóképről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 37. (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban és (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az 1. tekintetében az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. -ának d) pontjában meghatározott feladatkörben a következőket rendelem el: 1. (1) A mozgóképszakmai hatóság szervezetének, működésének és eljárásának részletes szabályairól szóló 12/2008. (III. 29.) OKM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R. 1.) 13. -ának helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a R. 1. a következő 13/A. -sal egészül ki: 13. (1) A közvetlen filmgyártási között az a filmgyártási és filmgyártáselőkészítési költség ismerhető el, amely a 6. -ban meghatározott nyilvántartásba vételi kérelem benyújtását követően a magyarországi gyártással összefüggésben belföldön vagy külföldön keletkezett és megfelel a (2)-(9) bekezdésekben meghatározott további feltételeknek. (2) A hatóság a gyártási ütemezés adott szakaszára eső összegként csak azon et veszi figyelembe, amelyek a kérelemben feltüntetett időszak kezdő és zárónapja közötti teljesítéshez kapcsolódnak. (3) Csak az a költség ismerhető el közvetlen filmgyártási költségként, amelynek teljesítését igazoló okirat a végleges gyártási tervnek megfelelő gyártási időszakban, illetve a gyártási tervben szereplő befejezési időpontot követő három hónapon belül keletkezik. (4) Nem számolható el az a költség, amelynek tekintetében az adott jogviszony jogosultja és kötelezettje ugyanaz a szerv vagy személy. (5) A közvetlen filmgyártási között a filmalkotás alapjául szolgáló mű megfilmesítéshez kapcsolódó szerzői és szomszédos jogi jogdíj azon összege számolható el, amely nem haladja meg a filmalkotás közvetlen filmgyártási 4%-át. (6) A produceri díjak elszámolt összege nem haladhatja meg a közvetlen filmgyártási 4%-át. (7) A reklám és propaganda közül kizárólag a gyártáshoz kapcsolódó azon reklám számolhatók el, amelyek nem haladhatják meg a közvetlen filmgyártási költségként elszámolt összeg 2%-át, de legfeljebb az 5 millió forintot. Nem tekintendő gyártáshoz kapcsolódó reklámköltségnek a film reklámozását szolgáló bármilyen reklámfelület-vásárlás, különösen az írott sajtóban, köztéri helyeken vagy járműveken elhelyezett, továbbá rádióban vagy televízióban megjelentetett hirdetés. (8) A filmgyártáshoz kapcsolódó utazási akkor számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként, ha legalább az utazás kiinduló állomása vagy célállomása Magyarországon van. (9) Valamely rendezvényről készített filmalkotás esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül kapcsolódó olyan számolhatók el, amelyek nem a rendezvény létrehozásához

11 kapcsolódnak. Ha a rendezvény létrehozásához és a filmgyártáshoz kapcsolódó nem különíthetőek el egyértelműen, akkor azok nem számolhatók el közvetlen filmgyártási költségként. 13/A. (1) A közvetlen magyar filmgyártási között az a közvetlen filmgyártási költségnek minősülő filmgyártási és filmgyártás-előkészítési költség ismerhető el, amelyet a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Számtv.) 160. (3) bekezdésének a)-b) pontjában megnevezett számlákon számolnak el, és amely a) a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény, az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló évi XLIII. törvény, a Tao. tv. vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló évi CXX. törvény szerinti adókötelezettség alá eső, illetve a költségvetési szervnél bevételt eredményező kötelezettség teljesítésével, valamint a filmgyártással kapcsolatban teljesített személyi jellegű kifizetések után fizetendő járulékkötelezettség teljesítésével összefüggésben keletkezett és b) megfelel a 13. (2)-(9) bekezdésekben foglalt feltételeknek. (2) Tárgyi eszköz beszerzés esetén csak a filmgyártáshoz közvetlenül beszerzett eszköznek a Számtv a szerinti értékcsökkenése számolható el, legfeljebb a filmgyártás megkezdésétől a gyártás befejezéséig tartó időszakra. Ha az eszközt egyszerre több filmgyártáshoz is használják, úgy az elszámolható et a gyártások között a filmgyártó vállalkozás számviteli politikájában rögzített megosztás szerint arányosan fel kell osztani. (3) A Számtv. 3. -a (4) bekezdésének 1. pontjában meghatározott közvetített szolgáltatást tartalmazó ből a szállító által külföldről igénybe vett szolgáltatás értéke nem számolható el közvetlen magyar filmgyártási költségként. A külföldről igénybe vett közvetített szolgáltatás értékéről a filmgyártó vállalkozásnak nyilatkozni kell. A hatóság indokolt esetben az ellenőrzési jogát a közbenső szerződő felek, illetve alvállalkozók ellenőrzésével a szolgáltatás tényleges teljesítőjével szemben is érvényesítheti. (2) A R a helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az R. 1. a következő 14/A. -sal egészül ki: Kulturális követelményrendszer 14. (1) A hatóság az Mktv. 12/A. (1) bekezdése alapján a filmelőállító kérelmére állapítja meg a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot. (2) A hatóság az Mktv. 12/A. (2) bekezdése alapján a filmterjesztő kérelmére állapítja meg a filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultságot. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kérelmek a 4. -ban, illetve a okban meghatározott kérelmekkel együtt is benyújthatóak. Ebben az esetben a hatóság a kérelmeket egy eljárás keretében bírálja el. (4) A kérelemhez mellékelni kell a) a filmalkotás teljes magyar nyelvű forgatókönyvét vagy b) a filmalkotás egy megtekintésre alkalmas VHS vagy DVD példányát, és a filmelőállító vagy filmterjesztő nyilatkozatát az Mktv. 12/B. -ában meghatározott kulturális követelmények teljesítéséről az ott foglalt táblázat alapján. (5) A filmterjesztési célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó jogosultság megállapítására nem kell kérelmet előterjeszteni és az eljárás mellőzendő, ha a filmalkotás korábban már teljesítette a filmgyártási célú állami támogatások igénybevehetőségére vonatkozó kulturális követelményeket. (6) Az Mktv. 12/B. -ában rögzített kulturális követelményrendszer m) és n) pontjai kapcsán 11

12 a) 1 pont adható, ha aa) a magyarországi forgatás napokban számolt mértéke nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 25%-át; ab) a filmgyártás előkészítés vagy az utómunka költségei nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunka 25%-át; b) 2 pont adható, ha ba) a magyarországi forgatás napokban számolt mértéke nem éri el a filmalkotás teljes forgatásának 50%-át; bb) a filmgyártás előkészítés vagy az utómunka költségei nem érik el a teljes filmgyártás-előkészítési vagy utómunka 50%-át; c) 3 pont adható, ha az a) és b) pontokban említett értékek elérik vagy meghaladják az 50%-os értékeket. Helyszíni ellenőrzés 14/A. A hatóság a film gyártásának megkezdésétől a film bemutatásának napjáig helyszíni ellenőrzést folytathat le. 2. (1) Az art mozik minősítésének és a filmalkotások korhatár szerinti megjelölésének feltételeiről szóló 46/2007. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: R. 2.) 1. -a (1) bekezdésének cb) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A hatóság a mozi üzemeltetőjének kérelmére art besorolást ad az alábbi feltételeknek megfelelő egytermes mozinak vagy többtermes mozi esetén mozitermeknek: ] cb) az Mktv. 12/B. -ában meghatározott követelményrendszernek megfelelő magyar vagy magyar részvételű koprodukciós filmalkotást, vagy [ vetít.] (2) A R. 2. az alábbi 10. -sal egészül ki: 10. E rendelet 1. (1) bekezdésének cb) pontjában írt kulturális követelményt nem kell alkalmazni az Mktv. 29. (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba a mozgóképről szóló évi II. törvény módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény hatálybalépése előtt vett filmalkotások esetén. 3. (1) E rendelet a mozgóképről szóló évi II. törvény módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba, rendelkezéseit a december 31-ét követően indult és e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő mindazon támogatási ügyben is alkalmazni kell, ahol a döntést azért nem lehetett meghozni, mert a támogatás az Európai Közösséget létrehozó szerződés 87. cikke alapján tiltott állami támogatásnak minősült volna. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügy indulásának szempontjából közvetlen állami támogatás esetén a pályázati felhívás megjelenésének vagy az egyedi támogatási kérelem, közvetett állami támogatás esetén a R (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásának időpontja az irányadó. 12

13 4. A R (2) bekezdésében meghatározott határidőket e rendelet hatálybalépésétől kell számítani mindazon esetekben, ahol a támogatásra jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet április 1-je és e rendelet hatálybalépése közötti időszakban nyújtották be a mozgóképszakmai hatósághoz. 13