Sportjogi szigorlati tételek II. félév

Átírás

1 Sportjogi szigorlati tételek II. félév A) tételsor 1. A sportolói jogállás jellemzői 2. Az amatőr sportolói jogállás alapvető vonásai 3. A hivatásos sportolói jogállás lényege 4. Hasonlítsa össze az amatőr és a hivatásos sportoló leigazolását és átigazolását 5. A sportfegyelmi jogkör meghatározása és terjedelme 6. A sportszervezetekkel szembeni fegyelmi büntetések 7. A sportfegyelmi eljárás menete 8. A doppingtilalom és a doppingvétség a magyar jogban 9. Melyek a sportszervezetek főbb típusai? 10. A sportegyesületek jogállása 11. A sportegyesületek vezetési rendszere 12. A sportegyesületek és a sportszövetségek feletti állami felügyelet 13. Milyen jogi formában működhetnek sportvállalkozások? 14. Sportlétesítmények jogi helyzete 15. A szponzorálási és az arculatátviteli szerződés jellemzői

2 2 16. A vagyoni értékű jogok értékesítése a sportban 17. Ügynöki szerződések a sportban 18. Sportbiztosítás 19. Sportesemény-szervezésre irányuló szerződések 20. Kártérítési felelősség a sportban 21. A sport-választottbíráskodás 22. Sportesemények rendezése. A szurkolói szerződés 23. A sporthuliganizmus szankcionálása

3 3 B) tételsor 1. Milyen törvények rendelkeznek Magyarországon a testnevelésről és a sportról? 2. Hogyan határozza meg a sport fogalmát a magyar sportjog és az Európai Sport Charta. Hasonlítsa össze a két meghatározást. 3. Milyen viszonyban van a sport önszabályozása a sport állami szabályozásával? 4. Milyen alkotórészei vannak a magyar sportjognak? 5. Melyek a 2004-es magyar sporttörvény általános jellemzői? 6. Melyek a sportszövetségek típusai? 7. Mi a különbség az országos sportági szakszövetség és a sportági szövetség között? 8. Az országos sportági szakszövetség feladatai 9. Az országos sportági szakszövetség vezetési rendszere 10. A szabadidősporttal, illetve a fogyatékos sporttal foglalkozó sportszövetségek specialitásai 11. Hogyan épül fel a sport versenyrendszere? 12. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság jogállása 13. A nemzeti sportszövetségek jogállása 14. Milyen feladatot töltenek be a kormányzati sport-közalapítványok?

4 4 15. Hogyan épül fel a sportirányítás kormányzati szervezetrendszere? 16. A települési-területi önkormányzatok sportigazgatási feladatai 17. Melyek a jellemzői a sport állami támogatása pénzügyi rendszerének? 18. A nemzetközi sportstruktúra felépítése IOC, AGFIS, IF, NOC, NF jogállása 19. A nemzetközi doppingellenes szabályozás 20. Az Olimpiai Charta főbb rendelkezései 21. A Nemzetközi Sport-választottbíróság működése 22. Az Európai Unió sportpolitikájának fejlődése 23. Az Európai Bíróság jelentősebb sportra vonatkozó döntései

5 5 Kötelező irodalom az A tételsor tételéig, illetve a B tételsor 1-18-ig tételéig: Sárközy Tamás Sportjog (A 2004-es sporttörvény magyarázata) 2010 A B tételsor ig tételéig pedig az alábbi tananyag képzi a tételek anyagát: Tananyag a 18-as tételhez: Nemzetközi sportstruktúra. Nemzetközi Olimpiai Bizottság (IOC), Nemzetközi Sportági (AGFIS), Nemzetközi Sportági Szakszövetség (IF), Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOC), Nemzeti Sportági Szakszövetség (NF), Olimpiai Játékok Szervezőbizottsága (OCOG) jogállasa, jogai, és kötelezettségei. NOB: A NOB egy nemzetközi, nem kormányzati és nem-haszonszerzési céllal, határozatlan időtartamra alapított szervezet, amelyet a Svájci Szövetségi Tanács november 01. napjától hatályos megállapodással összhangban jogi személyként és egyesületi formában, elismerésben részesített. A NOB székhely Lausanne (Svájc), az Olimpiai Főváros. A NOB célja, hogy az Olimpiai Chartában meghatározott küldetését, szerepét és kötelezettségeit teljesítse. A NOB határozata jogerős. Bármely, a NOB határozat megvalósításával és értelmezésével kapcsolatos jogvita a NOB Végrehajtó Bizottság, illetve bizonyos esetekben a Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS) hatáskörébe tartozik. Annak érdekében, hogy a NOB küldetését teljesítse, és szerepét betöltse a NOB jogosult egyéb jogi személyek, például alapítványok vagy gazdasági társaságok létrehozására, elsajátítására vagy ellenőrzésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfelsőbb hatósága alatt az Olimpiai Mozgalom felöleli mindazon szervezetet, sportolót és egyéb személyt, aki az Olimpiai Charta joghatóságát magára nézve kötelezően elismeri. Olimpiai Mozgalom három legfőbb jogalanya a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Sportszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok. A három legfőbb jogalanyon felül az Olimpiai Mozgalom szintén felöleli az Olimpiai Játékok Szervezőbizottságait, a Nemzeti Sportszövetségeket, egyesületeket és személyeket, amelyek a Nemzetközi Sportszövetségekhez és a Nemzeti Olimpiai Bizottságokhoz tartoznak, különös tekintettel a sportolókra, akiknek az érdeke az Olimpiai Mozgalom működésének alapvető elemét képezi beleértve a bírókat, játékvezetőket, edzőket, egyéb sportvezetőket és műszaki személyzetet. Az Olimpiai Mozgalom magába foglalja a NOB által elismert szervezeteket és intézményeket. A NOB küldetése, hogy előmozdítsa az Olimpizmust világszerte és irányítsa az Olimpiai Mozgalmat. Az Olimpiai Mozgalomhoz való tartozás feltétele a NOB általi elismerés. Az Olimpiai Szolidaritás célja, hogy segítséget nyújtson a Nemzeti Olimpiai Bizottságok számára, különös tekintettel azokra a Nemzeti Olimpiai Bizottságokra, amelyek a segítségre a legjobban rászorulnak. A segítségnyújtás közös kidolgozásában részt vesznek a NOB és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok, illetve szükség szerint a Nemzetközi Sportszövetségek, szakmai segítség nyújtás szintjén. Az Olimpiai Játékok kizárólagos tulajdonjoga a NOB szervezetét illeti, amely szervezet rendelkezik minden az Olimpiai Játékokkal kapcsolatos joggal és adattal, különös tekintettel és korlátozás nélkül minden, bármely formában megjelenő, illetve bármely eszközzel történő, akár létező vagy a jövőben kifejlesztendő szervezésre, felhasználásra, közvetítésre, felvételkészítésre, képviseletre, sokszorosításra, hozzáférhetőségre és terjesztésre vonatkozó jogra.

6 6 Az Olimpiai szimbólumok, azonosító jegyek képezik az Olimpiai tulajdont. Az Olimpiai tulajdonnal kapcsolatos jog, valamint az ezekkel kapcsolatos felhasználás a NOB kizárólagos tulajdonát képezi. Nairobi Treaty on the Protection of the Olympic Symbol adopted at Nairobi on September 26, évi LX. törvény az olimpiai jelkép oltalmáról szóló, Nairobiban, szeptember 26- án elfogadott szerződés kihirdetéséről. NOB tagok kizárólagosan természetes személyek, akik a NOB és az Olimpiai Mozgalom érdekeit képviselik és mozdítják elő a saját országukban és az Olimpiai Mozgalom azon szervezetében, amelyben tevékenykednek. AGFIS: The General Association of International Sports Federations (GAISF / AGFIS) - groups together international sports federations and various other associations. GAISF role consists in recognizing, assisting and representing the IFs in realms of common interest within the Olympic and Sports Movement and governmental and non-governmental bodies. The General Association of International Sports Federations (GAISF) is a not for profit association, composed of autonomous and independent international sports federations and other international organizations contributing to sport in various fields. The association is constituted according to art. 60ff of the Swiss Civil Code. The GAISF Members: a) the Members b) the Associate Members (approved by the General Assembly). Membership requirements a written declaration justifying that the sport or activity which they control does not conflict with or is not in rivalry with an already existing Member of GAISF; a written declaration justifying that the IF is the only federation governing its sport on a world level. a confirmation that the candidate is a non profit organization; a copy of its constitution/statutes, regulations and directives which must comply with the World Anti Doping Code (incl. detailed statistics on the tests conducted and the number of antidoping rules violations having led to sanctions). The constitution/statute of the candidate must also contain a specific provision recognizing the exclusive jurisdiction of the Court of Arbitration for Sport, in Lausanne, Switzerland; a chart of its organizational structure (including staff), with detailed explanations and highlighting the gender representation within its governing elected bodies (men/women comparison) IF A Nemzetközi Sportszövetségek kizárólagos irányítói sportáguknak, amelyek alapszabálya, gyakorlata és tevékenysége az Olimpiai Mozgalmon belül az Olimpiai Chartával kell összhangban lennie, beleértve a WADA Doppingellenes Törvénykönyvet. Nemzetközi Sportszövetség függetlenséggel és önkormányzattal rendelkezik a saját sportjának irányításában. Nemzetközi Sportszövetség megállapítja a saját sportjának gyakorlására vonatkozó szabályokat, és érvényre juttatja azokat, biztosítja saját sportjának fejlesztését, megállapítja a részvételi jogosultság feltételeit, felelősséget vállal a sportjának szakmai ellenőrzéséért és irányításáért. NOC NOB elismerés előfeltétel.

7 7 NF OCOG Nemzeti Olimpiai Bizottságok jogállásukat tekintve jogi személyek. A Nemzeti Olimpiai Bizottság köteles az Olimpiai Chartát betartani. A Nemzeti Olimpiai Bizottság alapszabálya NOB jóváhagyásának tárgyát képezi. A Nemzeti Olimpiai Bizottság többek között - előmozdítja az Olimpizmus alapelveit és értékeit a saját országában, különös tekintettel a sportra és nevelésre. - biztosítja az Olimpiai Charta betartását a saját országában - elfogadja és végrehajtja a WADA Doppingellenes Törvénykönyvét. A Nemzeti Olimpiai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik a saját országának képviselete az Olimpiai Játékokon. A Nemzeti Olimpiai Bizottság kizárólagos hatáskörébe tartozik annak a városnak a kiválasztása a saját országában, amely pályázatot nyújthat be az Olimpiai Játékok megrendezésére évi I. tv. rögzíti jogállását Magyarországon Az országos sportági szakszövetség (szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel a Sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A szakszövetségre az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetséget a Fővárosi Bíróság hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági szövetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel működhet. Olimpiai Játékok rendezésének jogát elnyert város által alapított önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság (Organizing Committee for the Olympic Games / OCOG). Jogállását ás működését a NOB és OCOG között létrejövő (Host City Contract) szerződés határozza meg. Meghatározott idő tartamra jön létre, rendezvény szervezés céljával. Jogosítványai a NOB-tól származnak ezért jóváhagyás tárgyát képezik. A "Sportoljon mindenki" elnevezésű Charta (1975) volt az első olyan dokumentum, amely felhívta a figyelmet a rendszeres sportolás előnyeire, életminőséget javító jellegére a beteg, fogyatékos személyek számára is, elősegítve jobb társadalmi beilleszkedésüket, rehabilitációjukat. "Mindenkinek jogot kell biztosítani a sportban való részvételre. A sport fontos tényező az emberi fejlődésben, és megfelelő eszközökkel támogatni kell annak széleskörű hozzáférését közpénzek felhasználásával. A sportolás helyi, regionális és országos szintű lehetőségeit össze kell kapcsolni az oktatást, az egészségügyet, a szociális szolgáltatásokat, a városfejlesztést, a környezetvédelmet és a kulturált kikapcsolódást érintő tervezési-döntéshozatali mechanizmussal. Biztosítani kell a sport és a sportolók politikai, kereskedelmi vagy pénzügyi jellegű kizsákmányolástól mentes, továbbá a drogok tisztességtelen, visszaélésre alkalmat adó alkalmazásától mentes működését"- mondja ki a Miniszteri Bizottság határozata. A fizikai erőnlét mérésére dolgozták ki az EUROFIT rövidítésű tesztet, amely méri a rugalmasság, a gyorsaság, az állóképesség, a teljesítmény stb. szintjét az iskoláskorúak körében szerte Európában. A felnőttek tesztjét most készítik elő. A Dopping elleni egyezmény (1989) azt fogalmazta meg célként, hogy csökkenteni kell sőt ki kell zárni a doppingot a sportból minden szinten, kötelező szabályokat alkotva az antidopping rendelkezések útján. Ennek érdekében az egyezmény az alábbi intézkedéseket határozta meg: a dopping tartalmú szerek, anyagok

8 8 forgalmazásának tilalma, a dopping tesztek tökéletesítése, a vizsgálati módszerek egységesítése, valamint a szabályszegők következetes megbüntetése ben a belga Heysel-stadionban történt tragédia hatására született a Sporteseményeken a nézők által elkövetett erőszak és garázdaság elleni európai egyezmény, amely alapvetően a labdarúgó mérkőzéseken gyakori randalírozás megfékezésére alkalmas eszközöket tartalmazza. Az egyezmény felsorolja, hogy az erőszakos cselekmények megelőzésére és megfékezésére biztosítani kell a rendőri/karhatalmi erők mozgási útvonalát, továbbá a rivális szurkolótáborok elkülönítését, a jegyek árusításának felügyeletét, a hangadó, erőszakosságra buzdító személyek kizárását, az alkohol árusítás megszüntetését, a biztonsági ellenőrzést, a felelősség egyértelmű megosztását a szervezők és a hatóságok között, valamint a szurkolók épségét garantáló építési és elhelyezési módokat. Különösen jelentős lépés volt az Európai Sport Charta (1992) elfogadása, amely valójában a Miniszteri Bizottság egyik ajánlásának a függeléke. A dokumentum rögzíti: a.) a sport fogalmát (minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy különböző szintű versenyeken eredmények elérése céljából); b.) a sporttal kapcsolatos európai elveket (minden egyén számára hozzáférhetővé tenni a sportot, így a fogyatékos, a hátrányos helyzetű személyek számára is tilalmazni kell a polgárok közötti bármely diszkriminációt; védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait a sportolók emberi méltósága, biztonsága megóvása érdekében, fel kell lépni az anyagi vagy politikai természetű manipulációkkal illetve a doppingolással szemben); c.) a sportmozgalom anyagi, jogi, igazgatási támogatását, a társadalmi szervezetek és a kormányzati szervek hazai és nemzetközi együttműködése, valamint a környezetvédelmi követelmények érvényesítése révén; d.) a fiatalok erőnlétét, sportolását sokrétű eszközökkel való segítését (az iskolai oktatás keretében, a tanórákon kívül és a lakossági sportlétesítmények megnyitásával stb); e.) az élsport és a hivatásos sport támogatását (beleértve a tehetségkutatást, a létesítmények biztosítását az edzők, sportorvosok tudományos továbbképzését, a sportszervezetek működési feltételeit, a hivatásos sportolók társadalmi helyzetének stabilizálását); f.) a testnevelés és a sport terén a képesítési követelményeket. A sport hagyományos alapjainak, így a tisztességes versengés, a sportbarátság és az önkéntesség elvét gyengítő jelenségekkel szemben kíván fellépni a Sport Etikai Kódex (1992). A Miniszteri Bizottság e dokumentuma értelmében a fair play a győztes út, a sport népszerűsítésének, fejlesztésének és magának a sporttevékenységnek lényeges és központi eleme. A Fair play az egyén, a sportszervezet és az egész társadalom győzelmét jelenti, a sporttal kapcsolatos rendellenes, diszfunkcionális jelenségek felett. Az ajánlás meghatározza: - a fair play fogalmát (a szabályok betartásán túl a barátság eszméje, mások tiszteletben tartása, az egymásért való felelősség és a megfelelő szellemben való játék, azaz pozitív viselkedési és gondolkodási mód, amely magában foglalja például a szabályok kijátszása, a fizikai és szellemi erőszak, a kizsákmányolás, a korrupció elleni fellépést is); - a kormányzati szervek ezzel kapcsolatos magatartását (felelősségük kiterjed a társadalom, a sporttevékenységet végző egyének és a szervezetek sportetikájának megszilárdítására, fejlesztésére, a testnevelési szakma fair play etikájának ösztönzésére); - a sportszövetségek, más sportszervezetek fair play-jel kapcsolatos feladatát (a fair play elvének tartalommal való megtöltése, így például irányelveket kell kiadni az etikus és az etikátlan viselkedés megkülönböztetéséhez, a versenyeredmények jutalmazásán túl a fair play díjazását is meg kell oldani; a fiatalokkal való foglalkozás során biztosítani a gyermekek fizikai és életkori sajátosságaiból adódó sportigényeit, a velük foglalkozók megfelelő képzettségét, stb.) - a sporttevékenységet végző személyek felelősségét (a tisztességtelen játék kötelező megbüntetése; biztosítani kell, hogy az egyén képzettsége és minősítési szintje feleljen meg a sportoló gyermek fejlődési igényeinek; elsőbbség biztosítása a gyermekek és a fiatal versenyzők egészségének és biztonságának; a gyermekek "kis felnőttként" való kezelésének tilalma; a kevésbé tehetséges gyermekek eredményeinek ésszerű fejlesztése; a gyermekek, a fiatalok és családjuk felvilágosítása a csúcsteljesítménnyel együtt járó potenciális veszélyekről). a tömegkommunikáció (a sajtó, a médiák) feladatait a fair play eszméjének népszerűsítésében 8. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Nem kormányzati, hanem elsősorban egyesületi jellegű nemzetközi civil szervezetként jött létre még 1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee; rövidítve: IOC) létrehozásához vezető úton a kezdő lépést ben elhangzott javaslatával- Pierre de Coubertin báró tette meg, felelevenítve az ókori játékok szellemét és szokásait.

9 9 A Lausanne-ban székelő szervezet mára már száznál több munkatárssal működik, a nemzetközi olimpiai mozgalom élén. A mozgalom azokat az országokat tömöríti, amelyek elfogadják az Olimpiai Chartát. A NOB célja, hogy a népek közötti békés együttműködés és szolidaritás eszközévé tegye a sportot (sajnos, az ókori játékok idején volt csak teljes béke, mára a világ még az olimpiák alatt is nehezen tudja biztosítani, hogy a helyi fegyveres konfliktusok megszűnjenek. Az első és a második világháború alatt szüneteltek is az olimpiai játékok.); együttműködjön a kormányzati és a társadalmi szervezetekkel, egyénekkel a sport érdekében; rendszeresen megünnepelje az olimpiai játékokat (sokszor pazarlóan fényes módon, üzleti módon felhasználva az olimpiai jelképeket, a zászlót és az olimpiai lángot); erősítse a sportetikát; fellépjen a sportban a hátrányos megkülönböztetés ellen (a sportban résztvevők fajára, származására, nemzeti hovatartozására vagy társadalmi helyzetére tekintet nélkül); harcoljon a tiltott doppingszerek használata ellen. A NOB nem a nemzeti olimpiai bizottságokból (azok küldötteiből) áll, hanem a közgyűlés által választott természetes személy tagokból. A jelenleg 113 tagból álló NOB élén a 8 évre megválasztott elnök áll, aki a szervezet képviseletét is ellátja. A fő döntéshozó szerv a közgyűlés, amely évi rendes ülésén elfogadja, módosítja vagy értelmezi az Olimpiai Chartát, továbbá határozatot hoz a következő olimpiai játék helyéről. A NOB kormányaként működő Végrehajtó Bizottságot az elnök és négy helyettese, valamint a Közgyűlés által négy évre választott hat fő alkotja. Számos szakbizottság segíti a döntéshozók és a végrehajtók munkáját, például az orvosi, a sportjogi ügyekben vagy az olimpiai szolidaritás kérdéseinek megoldásában. A NOB fontos szerve a Sportügyi Választott Bíróság, amelyet 1984-ben hoztak létre a sporthoz kapcsolódó úgynevezett bíráskodási kódex értelmében. Megalakulásától máig száznál több kérelemről döntött a húsztagú testület. A Bíróság tagjait tapasztalt bírákból és más jogászokból választják meg négy évre. Hatáskörébe tartozik a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól érkezett ügyben tanácsadó véleményt nyilvánítani, továbbá eljárást folytatni olyan vitákban, amelyet a tagállamok előterjesztenek. A bírósági eljárásnak tárgya lehet olyan sportfegyelmi döntés is, amelyet valamely sportszervezet fellebbezésként elé terjeszt. (Sajátos módon a Bíróság jogosult arra is, hogy a sporthoz kapcsolódó bíráskodási szabályzatot módosítsa.) Az IOC Orvosi Bizottságát 1967-ben állították fel. E testület tanulmányozza a dopping ellenőrzésére vonatkozó módszereket, segítséget nyújt a fejlődő országoknak e téren. Összehangolja, egységesíti a doppinggal kapcsolatos szabályozást, eljárást dolgoz ki a versenyek előtt és után történő ellenőrzés rendjére, a mintavételi szabályokra. Meghatározza továbbá a helyes laboratóriumi módszereket és a hivatalos dopping ellenőrzésre feljogosítható laboratóriumokkal szembeni követelményeket. Az Orvosi Kódex értelmében a Bizottság különböző büntetésekre tehet javaslatot a tiltott doppingolás eseteiben. E Kódexet be kell tartania valamennyi olimpiai játékon résztvevőnek. A Kódex tiltja a doppingolást, mert az ellentétes a sportetikával és ellenkezik az orvostudománnyal. E tilalom nem csak bizonyos módszerekre, de mindazon anyagok használatára terjed ki, amelyeket farmakológiai jellemzőik alapján meghatározott osztályba soroltak. A dokumentum rögzíti, hogy a játékokon doppingolás esetén milyen büntetéseket lehet alkalmazni (pl. érem visszavonása). Az Orvosi Bizottság által javasolt büntetésről a végső döntést az IOC Végrehajtó Bizottsága hozza meg. 9. Nemzetközi sportági szakszövetségek A nemzetközi sportági szakszövetségek sportáganként létrehozott civiljogi jellegű nemzetközi szervezetek, amelyek többek között azért alakultak, hogy nemzetközi szervezetként elősegítsék az adott sportág szabályainak kidolgozását, valamint meghatározzák a nemzetközi sportversenyek szervezésének rendjét. E szakszövetségek jogállását alapvetően alapszabálya határozza meg, és tagjaik a nemzeti szakszövetségek. Példaként három nemzetközi szövetséget említünk meg: A Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) olyan szervezet, amely kétszáznál több nemzeti atlétikai szövetséget tömörít. A Monte-Carlóban székelő nagy tekintélyű szövetséget még 1912-ben alapították, és az atlétikai minden ágát felöleli. Céljai között szerepel a fair play érvényesítése, a világbajnokságok és a nemzetközi kupák versenyeinek szervezése, a versenybírák képzése. Sokféle tevékenysége részeként elvégzi a világ-és az olimpiai csúcsok hitelesítését is. A Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (FINA) még régebbi szervezet, hiszen 1908-ban hozták létre Londonban. A svájci székhelyű nemzetközi szövetség ma 162 nemzeti úszósport szövetséget tudhat tagjai sorában. Tevékenysége kiterjed a vízilabda, a szinkronúszás, a műugrás és az úszás szabályainak kidolgozására, egységesítésére, a versenyeken való részvétel előfeltételeinek meghatározására éppúgy, mint a vízi sportok népszerűsítésére. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) ismertsége a legnagyobb és gazdaságilag a legerősebb, nem feltétlenül azért, mert már 1904 óta működik s ma már 193 nemzeti szövetség van tagjai sorában. A Zürichben

10 10 működő FIFA a svájci polgári jog szabályai szerint működő szervezet. A labdarúgást kissé társadalmi küldetésnek is tekintve meghirdette, hogy a labdarúgás segítse elő a népek, szövetségek közötti baráti kapcsolatokat. A FIFA szervezi négyévenként a világbajnokságot, szabályozza a játék rendjét és ellenőrzi a tagszövetségeket. Az Alapszabály értelmében a FIFA Kongresszus fogadja el labdarúgás játékszabályait, továbbá együttműködik a regionális föderációkkal. (Az országokat hat regionális föderációba osztották be, Magyarország az UEFA-hoz, az európai föderációhoz tartozik. Csak kivételesen csatlakozhat valamely nemzeti szövetség az adott földrajzi egységen kívüli föderációhoz (például Izrael az UEFA-hoz). Tananyag a 19-es tételhez: A tiltott teljesítmény fokozás hazai és nemzetközi szabályozásának ismertetése. A dopping Magyarországi jogi szabályozásának kronológiai áttekintése 1989: Európa Tanács Doppingellenes Konvenciója, amelyhez MO. csatlakozott. 1998: A 86/1998. sz. Kormányrendelet rendelkezett a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használatának a tilalmáról. Súlyos fogyatékosság: tételesen sem a tiltott teljesítményfokozó készítmények, sem azok engedélyezett koncentrációja nem került felsorolásra, illetve meghatározásra március 1-én lépett hatályba LXXXVII. törvény, amely a BTK. módosításáról szólt. A törvény 65. -a forradalmi: megteremtette MO-on a doppinggal való visszaélésre vonatkozó büntetőjogi szankcionálás lehetőségét. A Btk. 283/B. -a mintegy másfél évig volt hatályban és a visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel címet viselte december 14-én az Alkotmánybíróság 47/2000 számú határozatával megsemmisítette a Btk. 283/B. -át alaki és formai hiányosságokra hivatkozva. (Érdekesség: ugyanazon a napon lépett hatályba az olasz doppingellenes törvény, amikor a magyar BTK. doppingellenes szakaszát az AB megsemmisítette.) 99/2001. (VI. 20.) Kormányrendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól december 12-én T/1789. számon önálló képviselői indítványt nyújtanak be a Btk. módosítása céljából. A képviselői önálló indítványt az előterjesztők visszavonták március 5-én hazánk aláírta a Doppingellenes Világügynökség WADA Koppenhágai nyilatkozatát, majd a évi LXXVIII. törvény kihirdette hazánkban az Európa Tanács keretén belül évben létrejött Doppingellenes Konvenciót, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használta elleni egyezményre vonatkozott április 14-én újabb képviselői önálló indítvány született a Btk. módosításának és a doppinggal való visszaélés büntethetőségének céljával T/3725. szám alatt. Azonban OGY bizottságai általános vitára nem tartották alkalmasnak évi I. tv. Sporttörvény és az 55/2004. Kormányrendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól. Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület (NDKT) 55/2004. Korm. rendelet 3. hozza létre és határozza meg feladatait, jogkörét, illetékességét évi XXXIV. törvény az Európa Tanács keretében Strasbourgban, november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni Egyezmény Varsóban, szeptember 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. 99/2007. (V. 8.) Kormányrendelet a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről (International Convention Against Doping in Sport).

11 11 37/2008. (VIII. 19.) KüM határozat a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. Korm. rendelet 2. és 3. hatálybalépéséről. 2/2009. (I. 16.) ÖM rendelet az állami sportcélú támogatások felhasználásról és elosztásáról 21. Sportegészségügyi, doppingellenes feladatok Jogalkotás az Európai Sport Chartával összhangban Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez (2004. évi I. tv. Preambulum) Az államnak emellett támogatnia kell a sportot: doppingtilalom bevezetésével (2004. évi I. tv. Preambulum). Állam ellenőrzi a doppingtilalom betartását. (2004. évi I. tv. 49. f.) évi I. tv. 79. (1) alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes rendelkezéseket évi I. tv. 4..: o A versenyző nem használhat, illetve nem alkalmazhat vagy forgalmazhat - külön jogszabályban meghatározott - tiltott teljesítményfokozó szereket, készítményeket és módszereket. o (2) A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (doppingvizsgálat). o (3) A doppingtilalomra és a doppingvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. Sportági szakszövetség feladata érvényesíteni a doppingtilalmat (2004. évi I. tv. 22. (1) d). 55/2004. (III. 31.) Korm. rendelet Személyi hatály: (a) az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos szövetségeire (a továbbiakban együtt: szövetség), a Magyar Olimpiai Bizottságra, a Magyar Paralimpiai Bizottságra, a Nemzeti Sportszövetségre és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségére (a továbbiakban együtt: sportköztestületek), a verseny- vagy rajtengedéllyel rendelkező sportolóra, az eltiltás hatálya alatt álló versenyzőre, és az eltiltás leteltét vagy visszavonulását követően a versenyszerű sporttevékenység folytatását bejelentő sportolóra (a továbbiakban együtt: versenyző), a versenyző felkészítésében, illetve irányításában közreműködő sportszakemberekre, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre; b) a szövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a nemzetközi sportági szakszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre. Doppingolás: a rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség megvalósítása. célzott vizsgálat: a versenyzők vizsgálatra történő kiválasztásának az a formája, amikor meghatározott időpontban meghatározott versenyzők vagy versenyzők csoportja nem véletlenszerűen kerül vizsgálat céljából kiválasztásra. doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek: a sportszervezetek, a szövetségek, a sportköztestületek, a nemzeti doppingellenes szervezet (National Anti-doping Organization, a továbbiakban: NADO), a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium. nemzetközi doppingellenes szervezet: a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (a továbbiakban: WADA), az Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetségek, a nemzeti doppingellenes szervezetek nemzetközi szövetségei és azon nemzetközi sportrendezvények szervezői, amelyek doppingellenőrzést végeznek a sportrendezvényen. doppingellenőrzés: a vizsgálat-eloszlási tervezést, a mintavételt és -kezelést, a laboratóriumi elemzést, az előzetes felülvizsgálati eljárást, a doppingeljárást és a jogorvoslatot magába foglaló eljárás.

12 12 nemzetközi követelmény: a WADA által elfogadott, a doppingellenes tevékenység egyes részeiért felelős doppingellenes szervezetek egységes szabályok szerinti eljárását és az eljárások harmonizációját biztosító nemzetközi előírások. Az egyes nemzetközi sportági szövetségeknek a WADA nemzetközi előírásait biztosító sportági különös szabályai az adott sportágban nemzetközi követelménynek minősülnek. nyilvántartott vizsgálati csoport: a felnőtt és a felnőtt alatti első utánpótlás korosztályban a nemzeti válogatott kerettagok, a nemzetközi sporteseményeken induló versenyzők, az országos bajnokságon első három helyezést elérő versenyzők, továbbá az eltiltás alatt álló versenyzők szövetség által összeállított csoportja. vizsgálat: a doppingellenőrzési folyamat része, beleértve a versenyző mintavételre történő kijelölését és erről való értesítését, a mintavételt és -kezelést, a minták laboratóriumba történő szállítását és analízisét : szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, adatokat nyilvántartja, megalkotja doppingellenes tevékenységének éves programját, elkészíti a doppingellenes tevékenységéről készített beszámolóját és megalkotja doppingszabályzatát amelyben rendelkezik a a versenyzők, a sportszakemberek, valamint a tagságát képező sportszervezetek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatairól, kötelezettségeiről és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról az alkalmazható doppingbüntetésekről, azok időtartamáról, mértékéről, valamint a büntetések kiszabásának részletes - sportág-specifikus - eljárási rendjéről. nyilvántartott vizsgálati csoportról. Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület Doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek együttműködését, folyamatos egyeztetését, a doppingellenes tevékenységük Szakmai összhangját és koordinációját biztosító szervezet. Tagok: MOB, MPB, NSSZ, FONESZ, SOSZ, Sportegészségügyi Szakmai Kollégium, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara, a miniszter, OSEI Tanácskozási joggal: NADO képviselője, TUE Bizottság elnöke. Testület elnöke: a miniszter által határozatlan időre felkért, a doppingellenes tevékenység szakmai és nemzetközi követelményeiben jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy. Amennyiben a szövetség 30 napon belül nem tesz eleget a Testület bekezdés szerinti ajánlásainak, javaslatainak, a Testület az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló külön jogszabály szerint jár el. A Testület részeként működő, három tagból és elnökből álló TUE Bizottság dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről. Testület feladatai: a) felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek; b) ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályokra; c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely során: ca) elfogadja a vizsgálat-eloszlási tervet, cb) figyelemmel kíséri és értékeli a doppingellenőrzés és szankcionálás jogszabályokkal és nemzetközi követelményekkel való összhangját, cc) értékeli a szövetségek, sportköztestületek és a NADO doppingellenes tevékenységét, cd) javaslatot tesz a doppingellenes kutatások főbb irányaira; d) figyelemmel kíséri a nemzetközi doppingellenes szervezetek tevékenységét; e) együttműködik a doppingellenes tevékenységben részt vevő egyéb szervezetekkel; f) javaslatot tesz a miniszternek a doppingellenes tevékenységre vonatkozó jogszabályokra. NADO

13 13 National Anti-Doping Organization (NADO) jogállása: WADA nemzeti doppingellenőrző szerve, amely országos szinten kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik doppingellenőrzések végzésre. NADO a miniszterrel kötött szerződés alapján részt vesz a doppingellenes tevékenységben. Kiválasztás: közbeszerzés útján. Prioritás: függetlenség és pártatlanság Követelmény: WADA akkreditáció, felelősségbiztosítás, ISO nemzetközi szabvány. Fő feladatai: 1) vizsgálat-eloszlási terv, 2) nyilvántartott vizsgálati csoport, 3) doppinglista karbantartása, 4) információs-tájékoztató tevékenység, 5) mintavétel, 6) mintakezelés, 7) ellenőrzés, 8) felvilágosítás és nevelés. Doppingellenőrzés 1) Előre bejelentett vagy 2) Bejelentés nélküli. Bejelentés nélküli ellenőrzés: előzetes értesítés nélkül végeznek a versenyzőn, és őt az értesítés időpontjától a mintavétel folyamán végig figyelemmel kísérik 1) versenyen alatti vagy 2) versenyen kívüli ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell elvégezni ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiség szükséges. ellenőrzés költségeit az ellenőrzést kezdeményező szervezet viseli. vizsgálat-eloszlási terv: (szövetség - doppingellenőrzések éves terve NADO nyilvántartott vizsgálati csoport - NDKT elfogadja). Mintavétel és mintakezelés szabályai Az ellenőrzésből származó minták elemzése csak a doppinglistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat. Minta kutatási tevékenység céljára nem használható fel. Ellenőrzés: vizelet- és vérvétel útján levett minták alapján Mintavétel és mintakezelés lefolytatását a NADO ellenőrző nyomtatvány kitöltésével igazolja. Minta analízis: kizárólag WADA által akkreditált laboratórium végzi. Előzetes felülvizsgálati eljárás: Doppingétség elkövetésének gyanúja esetén NADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt, a szövetséget és az NDKT-t a laboratóriumi jelentés, valamint az ellenőrző nyomtatvány megküldésével. Szövetség köteles 8 napon belül lefolytatni az előzetes felülvizsgálati eljárást doppingellenes szabályzata alapján. A szövetség megvizsgálja, hogy a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel, illetve a vizsgálat során történt-e nyilvánvaló eltérés a nemzetközi követelményektől. A szövetség tájékoztatja a versenyzőt, NDKT-t és a NADO-t A szövetség gondoskodik a versenyző versenyengedélyének felfüggesztéséről. A szövetség tájékoztatja a versenyzőt az A mintája pozitív vizsgálati eredményű; a. melyik doppingellenes szabályt sértette meg; b. a versenyző a NADO-tól írásban a szövetség doppingellenes szabályzatában meghatározott határidőig saját költségére kérheti a B jelű mintája analízisét; c. a kérelem hiányát úgy kell tekinteni, hogy a versenyző lemondott a B jelű minta vizsgálatának jogáról; d. a versenyzőnek, illetve az általa választott külső szakértőnek joga van jelen lenni a B jelű minta kinyitásánál és vizsgálatánál; e. a versenyző a NADO-tól írásban saját költségére kérheti az A és B jelű mintája részletes laboratóriumi vizsgálati dokumentációját.

14 14 Doppingeljárás Pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző a 6. (1) bekezdés b)-f) pontjaiban meghatározott magatartást tanúsít, illetve a doppingolás tényét elismerte, a versenyzővel vagy a sportszakemberrel szemben a szövetség doppingeljárást folytat le. Szövetség a doppingeljárás alapjául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul köteles megkezdeni és lefolytatni a doppingeljárást. A doppingeljárást első fokon szövetség doppingbizottsága folytatja le. Doppingbizottság: 1) önállóan vagy 2) sportfegyelmi bizottság keretei között működik. Másod fok: szövetség dopping fellebbviteli bizottsága, amely 1) önállóan vagy 2) fellebbviteli szerv keretei között működik. A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs, de dopping fellebbviteli bizottság elnöke a végrehajtását indokolt esetben, kérelemre felfüggesztheti. A doppingeljárást lezáró jogerős határozatot a szövetség 5 napon belül megküldi a miniszter és az NDKT részére. Doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított nyolc éven belül indítható. Visszavonulás: az előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás lefolytatását és befejezését nem akadályozza. Előzetes felülvizsgálati eljárás és a doppingeljárás részletes szabályaira - a rendeletben foglalt eltérésekkel - a sportfegyelmi felelősségről szóló kormányrendelet rendelkezései az irányadók. Joghátrányok: a versenyen elért eredmények megsemmisítése, díjazás vagy egyéb juttatás, elismerés visszaszolgáltatása. Csapatsport: ha a NADO több mint egy csapattagot értesít doppingvétség gyanújáról, akkor a csapat valamennyi tagját célzott vizsgálatnak vetik alá. Ha legalább kettő versenyző doppingvétséget követett el, a szövetség a csapatnak a versenyen elért eredményét megsemmisíti. Joghátrányok: Versenyző és sportszakember külön első alkalom - eltiltás 2 év időtartamra Ha a versenyző 18 hónapon belül három esetben tagadja meg a rendelkezése állást - 1 éves eltiltás. 2 éves eltiltás ha három eset közül egyik sem indokolható. eltiltás 4 évtől végleges időtartamra üzérkedés esetén. Doppingvétség elkövetése kiskorú versenyző sérelmére: végleges eltiltás. Egyéb szankciók kiszabhatók a versenyzőre az eltiltás mellett. Különösen a tisztességes játék (fair play) szellemének megsértésével, vagy sportágakra, vagy a sportmozgalomra különösen káros hatású cselekménnyel, magatartással elkövetett doppingvétség esetén az eltiltás 4 évre növelhető. harmadik alkalommal elkövetett doppingvétség: végleges eltiltás kötelező Az eltiltás időtartama az azt megállapító elsőfokú határozat meghozatalának napján kezdődik. Beismerés esetén: az eltiltás időtartamának kezdete a doppingellenőrzés vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsításának időpontja. eltiltás hatálya alatt álló személy kizárólag nézőként vehet részt versenyen. részvételi tilalom megsértése: az eltiltás újrakezdődik. 1. sz. melléklet az 55/2004. (III. 31.) Korm. Rendelethez: joghátrány táblázat. 2. sz. melléklet az 55/2004. (III. 31.) Korm. Rendelethez: A dopping-mintavételi és -kezelési eljárási rend részletes szabályai: 1) Mintavételi és -kezelési csoportok, 2) Az ellenőrzésre történő kijelölés,3) A doppingmintát kísérő nyomtatványok, 4) Megjelenés mintavételre, 5) Mintavételi helyiség, 6) A mintavételi eljárás 7) Az ellenőrzés megtagadása vagy elmulasztása, 8) A mintakezelési eljárás WADA KÓDEX: A határozottság és tisztességesség alapelveinek érvényesülése jelenik meg a évi Szabályzatban célként a doppingellenes harc erősítése érdekében

15 évi Szabályzat szigorúbb joghátrányokat alkalmaz súlyosbító körülmények fennállása esetén évi Szabályzat kizárólag a tiltott anyagok és módszerek forgalmazását és a beadását szankcionálta az első vétség esetén négyéves eltiltással évi Szabályzat szélesíti a doppingvétségek körét, amelyek négyéves eltiltással fenyegettetek. Általánosságban nagyobb rugalmasság a joghátrányoknál. A cél, hogy szigorúbb joghátrányok kerüljenek kiszabásra..pl.: doppingvétség súlyosbító körülmények esetén enyhébb szankció kiszabása lehetséges amennyiben a sportoló bizonyítani tudja, hogy a kimutatott anyag nem teljesítmény fokozás céljából kertült a szervezetébe évi Szabályzat: A tiltó lista meghatározhat olyan anyagokat, amelyek különösen szándékon túli doppingvétség elkövetésére alkalmasak tekintettel arra, hogy az gyógyászati termékek körében általánosságban széles a hozzáférhetőségük, illetve kevésbe alkalmasak tiltott teljesítmény fokozásra, mint dopping ágensek. Ha a sportoló tudja bizonyítani, hogy nem állt szándékában teljesítményt fokozni a doppingvétség utáni szankció csökkenthető évi Szabályzat: minden tiltott anyag a Meghatározott anyagok közé tartozik, kivéve az anabolikus hatóanyagok és a hormonok közé tartozókat, illetve a tiltó listán ilyenként azonosított stimulánsokat és hormonális növekedésgátlókat. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a sportoló bizonyítani tudja, hogy a meghatározott anyag nem a sportbeli teljesítmény fokozást szolgálta, akkor a joghátrány megrovástól legfeljebb a kettőéves eltiltásig terjedhet. Azonban ha a sportoló nem teljesíti a csökkentésre feljogosító előírásokat akkor akár négyéves eltiltás is kiszabható súlyosbító körülmények fennállása esetén évi Szabályzat: jelentős segítség nyújtás Doppingellenes szervezet, Bűnügyi hatóság, Fegyelmi bizottság számára egyéb személy által elkövetett doppingvétség, bűncselekmény, fegyelmi szabálysértés feltárásban. Önként beismeri a doppingvétség elkövetését azt megelőzően, hogy a mintaadásra értesítést kapott az eltiltási időszak csökkenthető évi Szabályzat: nem zárja ki, hogy doppingellenes szervezetek a saját szabályzataikban pénzbeli szankciók kiszabásával fenyegessék a csalókat a WADA Szabályzat alapján kiszabott eltiltáson és egyéb joghátrányokon felül évi Szabályzat: a gyorsabb dopping eljárást és ügyintézését sürgeti. Pl.: az A és B minták közötti időtartam csökkentést és kötelező ideiglenes hatályú felfüggesztést ír elő, amennyiben az A minta tiltott anyag jelenlétére enged utalni évi Szabályzat: WADA számára jogot biztosít jogorvoslati kérelem benyújtására a Nemzetközi Sport Választottbíróság (CAS) testületéhez, amennyiben valamely doppingellenes szervezet a rendelkezésre álló határidőn belül nem határoz doppingvétség elkövetésének tárgyában, azzal a feltételezéssel, mintha a nevezett doppingellenes szervezet a doppingvétség elkövetésének a gyanúját elvetette volna. WADA tagsága fokozottabb jog-harmonizációt igényelt évi Szabályzat: nem határozta meg, hogy hány mulasztott ellenőrzés eredményez doppingvétséget. Ezen a szabályok jogközelítése megtörtént és a Szabályzat reviziója során egységesebbé, illetve kötelezővé tették évi Szabályzat: Három kihagyott teszt és/vagy bejelentési vétkesség tizennyolc hónapon belül bekövetkező bármely kombinációja a sportoló felett joghatósággal rendelkező doppingellenes szervezetek döntése szerint doppingvétségnek minősül.

16 16 UNESCO nemzetközi egyezmény a dopping ellen A NOB csak olyan ország részéről fogad el olimpiai játékok megrendezési joga iránti kérelmet, amely kormánya ratifikálta, elfogadta, jóváhagyta az UNESCO-egyezményt vagy ahhoz csatlakozott, illetve az ország nemzeti olimpiai bizottsága, a nemzeti paralimpiai bizottsága és a nemzeti doppingellenes szervezet megfelel a WADA Szabályzatnak január 1-jét követően a Nemzetközi Sportági Szakszövetségek megtesznek minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy a világbajnokságok rendezési jogát csak olyan országok kaphassák, amelyek kormánya ratifikálta, elfogadta, jóváhagyta az UNESCO-egyezményt vagy ahhoz csatlakozott, illetve az ország nemzeti olimpiai bizottsága, a nemzeti paralimpiai bizottsága és a nemzeti doppingellenes szervezet megfelel a WADA Szabályzatnak évi Szabályzat: az objektív felelősség alapelvét fenntartja. Objektív felelősség alapelve azt jelenti, hogy a sportolót terheli a felelősség ha tiltott anyagot (akár annak metabolitját vagy markerjét) találnak a testéből származó mintában. Ezzel a sportoló doppingvétséget követ el. A vétség megállapítása független attól, hogy a sportoló szándékosan vagy vétlenül használta a tiltott anyagot, esetleg gondatlan volt vagy más módon hibás. Az objektív felelősség alapelvét a CAS határozatai konzisztens módon fenntartják ha a sportoló testéből származó mintában tiltott anyag van úgy, hogy biztosított a lehetőség a szankciók megváltoztatására meghatározott körülmények fennállása esetén, ésszerű egyensúlyt teremt a doppingellenes szabályok minden tiszta sportoló érdekében szükséges hatékony érvényesítése és azon méltányossági szabály között, hogy amennyiben a tiltott anyag szervezetbe kerülése tekintetében a sportolót nem terheli szándékosság vagy gondatlanság, úgy helye van a kivételes körülmények figyelembe vételének. A tiltólista változatlan. A szabályzat felülvizsgálata és a tiltólista évenkénti frissítése két különálló folyamat. A tiltólistát a WADA frissíti évenként, egy egész éven át tartó nemzetközi tudósokból, doppingellenes szakértékből és a WADA tagság folytatott konzultáció alapján évi Szabályzat 2.1: Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy sportoló testéből származó mintában. 2.2: Tiltott anyag vagy Tiltott módszer Használata vagy ennek Kísérlete. 2.3: A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelő indoklás hiányában - azt követően, hogy a sportoló az alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott - vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. 2.4: Az ésszerű szabályokon alapuló - a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére vonatkozó információk biztosítására-, valamint teszten való részvételére vonatkozó - követelmények megsértése. 2.5: A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6: Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7: Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8: Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze évi Szabályzat 2.1: Tiltott anyagnak vagy származékának vagy markerjének jelenléte egy sportoló testéből származó mintában. 2.2: Tiltott anyag vagy a tiltott módszer sportoló által történő használata vagy megkísérelt használata. 2.3: A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megfelelő indoklás hiányában - azt követően, hogy a sportoló az

17 17 alkalmazandó doppingszabályok szerint előírt értesítést kapott - vagy a mintavétel akadályozása egyéb módon. 2.4: Az ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelő szabályokon alapuló, a sportolók versenyen kívüli rendelkezésre állására, ezen belül a sportoló hollétére (whereabouts) vonatkozó információk biztosítására, valamint teszten való részvételére vonatkozó követelmények megsértése. Három kihagyott teszt és/vagy bejelentési vétkesség tizennyolc hónapon belül bekövetkező bármely kombinációja a sportoló felett joghatósággal rendelkező doppingellenes szervezetek döntése szerint doppingvétségnek minősül. 2.5: A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. 2.6: Tiltott anyagok vagy módszerek birtoklása. 2.7: Üzérkedés vagy megkísérelt üzérkedés tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. 2.8: Tiltott anyag vagy tiltott módszer versenyidőszakon belüli beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete, vagy tiltott anyag vagy tiltott módszer versenyidőszakon kívüli beadása a sportolónak vagy ennek kísérlete vagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze. Birtoklás: Tényleges, fizikai birtoklás vagy konstruktív birtoklás, azonban amennyiben a személy nem bír kizárólagos ellenőrzési joggal a tiltott anyag vagy tiltott módszer vagy azon helyiségek felett, melyekben a tiltott anyag vagy tiltott módszer jelen van, a konstruktív birtoklást csak akkor állapítják meg, ha a személy tudott a tiltott anyag vagy tiltott módszer jelenlétéről, és azt ellenőrizni kívánta. Kísérlet: Szándékos magatartás, mely lényeges cselekmény olyan folyamatban, melynek célja egy doppingvétség. Azonban nem minősül doppingvétségének, ha a személy eláll a kísérlettől még azt megelőzően, hogy azt egy abban részt nem vevő harmadik fél felfedezné. Manipulál: Nem helyénvaló célra vagy nem helyénvaló módon történő módosítás; nem helyénvaló befolyásolás; nem helyénvaló beavatkozás; akadályozás, félrevezetés vagy csalárd magatartás folytatása az eredmények megváltoztatására vagy a rendes eljárások megakadályozására; vagy csaláson alapuló információ nyújtása egy doppingellenes szervezet számára. Marker: Összetett anyag, ilyenek csoportja vagy biológiai paraméter(ek), mely tiltott anyag vagy tiltott módszer használatára utal. Származék: Biológiai átalakítási folyamattal létrejött anyag. Üzérkedés: Tiltott anyag vagy tiltott módszer doppingellenes szervezet hatásköre alá tartozó sportoló, sportolót segítő csapata vagy bármely más személy által harmadik fél részére történő eladása, átadása, szállítása, küldése, kézbesítése vagy terjesztése (fizikailag, elektronikusan vagy más módon) Bizonyítás szintje / bizonyítási teher A doppingellenes szervezetet terheli a doppingvétség megtörténtének bizonyítása. A doppingellenes szervezet általi bizonyításnak olyan szintűnek kell lennie, mely kellő meggyőző erővel bizonyítja a meghallgatást végző testület számára a doppingvétség elkövetését. A bizonyítás foka minden esetben legyen magasabb a puszta valószínűsítésnél, de nem kell többnek lennie, mint ami már meghaladja az indokolt kétség mértékét. Ahol a Szabályzat szerint a bizonyítás a doppingvétség elkövetésével vádolt sportolót vagy más személyt terhel, hogy megcáfoljanak egy vélelmet vagy igazolják meghatározott tények vagy körülmények tényét, ott a bizonyítás foka elég, ha eléri a valószínűsítés szintjét, kivéve ha a és a cikk szerint a sportolónak nagyobb bizonyítási tehernek kell eleget tennie.

18 18 A doppingvétségekkel kapcsolatos tények bármilyen megfelelő módon bizonyíthatóak, beleértve a beismerést is. Tiltó lista A tiltó lista azon tiltott anyagokat és tiltott módszereket tartalmazza, melyek mindig tiltottak (mind versenyidőszakon belül, mind pedig versenyidőszakon kívül), jövőbeli versenyeken érvényesülő teljesítményfokozó vagy éppen fedő hatásuk miatt, valamint azokat az anyagokat és módszereket, melyek csak versenyen tiltottak. A WADA a szükséges gyakorisággal, de legalább évente, közzéteszi a tiltó listát, mint nemzetközi követelményt. A tiltó lista és a módosításai három hónappal azután lépnek hatályba, hogy a WADA publikálta a tiltó listát. Adott nemzetközi szövetség javaslata alapján a tiltó listát a WADA bővítheti. Egy anyag vagy módszer akkor kerül fel a tiltó listára, ha a WADA megítélése szerint megfelel az alábbi három kritérium közül legalább kettőnek: 1) anyag vagy módszer önmagában vagy más anyaggal vagy módszerrel együttesen potenciálisan növelheti vagy növeli a sportteljesítményt, 2) az anyag vagy módszer használata valós vagy potenciális egészségügyi kockázatot jelent a sportoló számára és 3) az anyag vagy módszer használata ellenkezik a sport szellemiségével. Gyógyászati célú alkalmazás A WADA által kialakított nemzetközi követelmény rendszer, mely meghatározza azt az eljárást, amely alapján megadható a mentesség a gyógyászati célú alkalmazás miatt. Amennyiben a sportoló dokumentáltan olyan egészségi állapotban van, mely indokolja a tiltott anyag vagy tiltott módszer használatát, a gyógyászati célú mentesség megadásáért folyamodhat. A kérelmeket a gyógyászati célú használatra vonatkozó nemzetközi követelménynek megfelelően kell elbírálni. A kérelmek elbírálására a TUE Bizottságok jogosultak. A WADA saját hatáskörben felülvizsgálhatja bármely nemzetközi szintű, vagy országos szintű sportolónak adott mentességet. Bármely sportoló kérelmére, akinek nem adták meg a mentességet, a WADA felülvizsgálhatja az elutasító döntést. A WADA jogosult a határozat megváltoztatására. Nevelés Kutatás A doppingmentes sporttal kapcsolatos tájékoztatási és oktatási programok alapvető célja a sport szellemiségének doppingveszéllyel szembeni megőrzése. Az ilyen programok alapvető célja a megelőzés. A cél az, hogy megakadályozzák tiltott anyagok és tiltott módszerek sportolók által történő szándékos vagy nem szándékos használatát. Az aláíró felek, lehetőségeiken és felelősségi köreiken belül, egymással együttműködve tájékoztatási és oktatási programokat terveznek, hajtanak végre, értékelnek és követnek nyomon a doppingmentes sport terén. A doppingellenes kutatás hozzájárul a doppingellenőrzés keretében hatékony programok kialakításához és végrehajtásához, továbbá a doppingmentes sporttal kapcsolatos tájékoztatáshoz és oktatáshoz. Az aláíró felek, egymással és a kormányokkal együttműködve ösztönzik és előmozdítják a doppingellenes kutatást. A doppingellenes kutatásnak meg kell felelnie a nemzetközileg elismert etikai gyakorlatnak.

19 19 A kutatás során tiltott anyagok vagy tiltott módszerek nem alkalmazhatók sportolókon. Szabályzatot a következő szervezetek fogadják el aláíró felekként: a WADA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, nemzetközi sportági szakszövetségek, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság, nemzeti olimpiai bizottságok, nemzeti paralimpiai bizottságok, nagyobb sportesemények szervezői és nemzeti doppingellenes szervezetek (NADO). Kötelezően, módosítás nélkül véghajtandó cikkelyek: 1. cikk (A dopping meghatározása), 2. cikk (A doppingellenes szabályok megsértése), 3. cikk (A dopping bizonyítéka), cikk (Meghatározott anyagok), cikk (A tiltó lista WADA által történő meghatározása), 7.6. cikk (A sporttól való visszavonulás), 9. cikk (Egyéni eredmények automatikus érvénytelenítése), 10. cikk (Egyéni szankciók), 11. cikk (Csapatokat érintő következmények), 13. cikk (Fellebbezések) a és cikkek kivételével, cikk (Kölcsönös elismerés), 17. cikk (Korlátozások), 24. cikk (A Szabályzat értelmezése), 1. függelék Fogalom meghatározások Hatályba lépés napja: január 01. Nincs visszamenőleges hatály (de: lex mitior elv) A hatályos érdemi doppingellenes szabályok vonatkoznak doppingvétség elbírálására, kivéve ha az üggyel foglalkozó bizottság döntése szerint az eset körülményei miatt a lex mitior elve alkalmazandó Lex Mitior elve: (1994) amennyiben a nemzeti és a nemzetközi szövetség doppingellenes szabályai között különbség mutatkozik, minden esetben a sportoló érdekeinek kedvezőbbet kell figyelembe venni. A évi Szabályzatot megelőzően hozott határozatok: ha a doppingellenes szabály megsértését megállapító jogerős határozatot a hatályba lépés napja előtt hozzák, azonban a sportolóra még eltiltás alatt áll, a sportoló kérheti az eltiltási időszak mérséklését a évi Szabályzatra tekintettel. De: kizárólag az eltiltási időszak letelte előtt. Az Olimpiai Doppingellenes Szabályzat. A NOB, az Olimpiai Mozgalom, de különösen az Olimpiai Játékok legfőbb hatósága. Az Olimpiai Charta rendelkezései kötelezőek az Olimpiai Mozgalomhoz bármilyen minőségben tartozó összes személyre, amely személyek kizárólag a NOB határozatainak megfelelően járhatnak el. A NOB az Olimpiai Doppingellenes Szabályzatot a WADA Törvénykönyvvel összhangban hozza létre annak érdekében, hogy segítse, a sport alapvető szellemének megfelelően, az Olimpiai Mozgalom doppingellenes küzdelmét. Elfogadása alapvető feltétele a részvételnek. A NOB Végrehajtó Bizottsága felel az irányelvek lefektetéséért, szabályok megalkotásáért és a megfelelő eljárási szabályok kidolgozásáért, tekintettel a doppingellenes küzdelemre, és a doppingvétséggel kapcsolatos ügyviteli szabályokra, összhangban a nemzetközileg elfogadott szabályokkal, és a WADA Törvénykönyvvel. A rendelkezések betartásáért és végrehajtásáért felelős személy a NOB orvos-igazgatója Doppingvétségek tényállása Tiltott anyag, vagy származékainak, vagy markereinek jelenléte a Sportoló testéből származó mintában. Tiltott anyag, vagy tiltott módszer használata, illetve használatának kísérlete. A mintaszolgáltatási kötelezettség megtagadása vagy a mintaszolgáltatás elmaradása megalapozott kimentés hiányában, azt követően, hogy a Sportoló a jelen Szabályzatban előírtak szerint értesítést kapott, illetve a mintaszolgáltatási kötelezettség megkerülése egyéb módon.

20 20 A Sportoló rendelkezésre állása doppingellenőrzésre, ezen belül a Sportoló hollétére irányadó 5.5 cikkelyben (Sportoló hollétére vonatkozó követelmények) meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség megsértése, illetve az ellenőrzések mulasztása az 5.5 cikkely alapján. A doppingellenőrzés bármely elemének manipulálása, illetve ennek kísérlete. Tiltott anyag vagy tiltott módszer birtoklása. Üzérkedés bármely tiltott anyaggal vagy tiltott módszerrel. Tiltott anyag vagy tiltott módszer beadása a Sportolónak vagy ennek kísérlete, avagy ebben való közreműködés, felbujtás, segítség, ennek leplezése vagy bármely más bűnsegédi, felbujtói közreműködés, mely doppingvétséggel vagy ennek kísérletével függ össze. BIZONYÍTÁS A DOPPINGELLENES ELJÁRÁSBAN A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot terheli a doppingvétség elkövetésének bizonyítása. A NOB bizonyításnak olyan szintűnek kell lennie, amely szükséges és meggyőző erővel bizonyítja a tárgyalást lefolytató, és a vád komolyságát mérlegelő testület számára a doppingvétség elkövetését. A bizonyítás szintje minden esetben meg kell, hogy haladja a puszta valószínűsítést, de nem kell meghaladnia a kétséget kizáró mértéket. Abban az esetben, ha a jelen Szabályzat szerint a bizonyítás a doppingvétség elkövetésével vádolt Sportolót vagy Sportszakembert terheli valamely vélelem megdöntése, illetve meghatározott tények vagy körülmények fennállásának igazolása érdekében, akkor a bizonyítás szintje elég, ha eléri a valószínűsítés szintjét. Tiltólista és Terápiás Alkalmazási Kivétel A tiltólistát a WADA Törvénykönyvvel összhangban a WADA hozza nyilvánosságra és vizsgálja felül. A Nemzeti Olimpiai Bizottság felel azért, hogy a tiltólistáról a saját küldöttségét tájékoztassa, ideértve a Sportolóit is. A tiltólista nem ismerete nem mentesíti a Résztvevőt függetlenül az Olimpiai Játékok alatt betöltött tisztségétől. A Sportoló, akinek orvosilag igazolt egészségi állapota tiltott anyag vagy tiltott módszer alkalmazását kívánja meg, előzetesen Terápiás Alkalmazási Kivételért köteles folyamodni. Az Olimpiai Játékokon résztvevő Terápiás Alkalmazási Kivételt igénylő Sportoló a Nemzetközi Sportszövetségtől vagy az illetékes Nemzeti Doppingellenőrző Szervezettől kiadott igazolással rendelkezik a Nemzetközi Sportszövetség szabályai szerint. A Terápiás Alkalmazási Kivétel jóváhagyásáról a Sportoló köteles értesíteni az illetékes Doppingellenes Szervezeteket. Ennek következtében a Nemzetközi Sportszövetség vagy az illetékes Doppingellenes Szervezet köteles értesíteni a Sportoló Nemzeti Olimpiai Bizottságát, a WADA és a NOB Orvosi Bizottság illetékeseit legkésőbb az Olimpiai Falu megnyitásának időpontjáig. Doppingellenőrzés A NOB felel az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka alatti doppingellenőrzésekért. A NOB jogosult a doppingellenőrzés feladatkörét részben vagy egészében egy vagy több szervezetre átruházni. Az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka, más néven versenyidőszak, az az időtartam, amely az Olimpiai Falu megnyitásától az Olimpiai Játékok záróünnepélyéig, beleértve annak napját is napjáig tart. Az Olimpiai Játékokon résztvevő Sportoló az Olimpiai Játékok teljes hivatalos időszaka alatt, bármikor, vagy bárhol, előzetes értesítés nélkül köteles a NOB által kezdeményezett doppingellenőrzésnek alávetnie magát. A doppingellenőrzés magában foglalhatja tiltólistán szereplő tiltott anyagok, és tiltott módszerek vizsgálatát. A NOB jogosult doppingellenőrzést végezni, vagy végeztetni az Olimpiai Játékok hivatalos időszaka alatt, és viseli az ebből fakadó esetek kezelésének felelősségét.