A települési szilárdhulladék termikus kezelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A települési szilárdhulladék termikus kezelése"

Átírás

1 Köztisztasági Egyesülés Szakmai ismeretterjesztő füzetek a települési hulladékgazdálkodással foglalkozók számára. A települési szilárdhulladék termikus kezelése Szerző: Olessák Dénes 4. füzet 1

2 Tartalomjegyzék Oldal Bevezetés 3 1.A hulladékégetés helyzete az EU tagállamokban és Magyarországon, szerepe és jelentősége a települési hulladékgazdálkodásban 3 2. A termikus hasznosítás fejlesztési irányai és gyakorlati eredményei Európában A hulladékégetés előnyei, hátrányai A termikus hasznosítás egyéb módszereinek fejlesztési eredményei 10 3.A hulladékégetés technológiai, műszaki megoldásai Általános alapelvek A hulladékégetés technológiája, műszaki megoldások A hulladék átvétele, tárolása, adagolása Tüzelőberendezések Füstgázhűtés, hő hasznosítás Az égetés szilárd maradékainak kezelése Füstgáztisztítás A hulladékégetők szennyvizeinek kezelése 31 4.A hulladékégetés beruházási és üzemeltetési költségei A hulladékégetés jogi, műszaki szabályozásának előírásai A hulladékégető mű létesítésének előkészítése, a döntés előkészítés értékelési szempontjai, alkalmazási és telepítési feltételek A hulladékégetés hazai alkalmazási lehetőségei, a regionális létesítmények szükségessége 39 2

3 Bevezetés A hulladékok hasznosítása alapvetően kétféle módon történhet, egyrészt anyagában (másodnyersanyagkénti hasznosítás), másrészt energiatartalmának kinyerésével (termikus hasznosítás). A termikus hasznosítás célja a hulladék energiatartalmának lehető leghatékonyabb kinyerése az egyre szigorodó környezetvédelmi követelmények maradéktalan behatása mellett, az eljárás okozta környezeti kockázatok minimalizálásával. A termikus hasznosítás lehetséges módozatai: 1. A hulladékégetés (a hulladék szerves anyag tartalmának teljes értékű oxidatív lebontása széndioxiddá, és vízzé oxigénfelesleg biztosításával). 2. A hőbontás, melynek változatai: pirolízis (a hulladék szerves anyag tartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásával). gázosítás (a hulladék szerves anyag tartalmának részleges oxidációval történő lebontása szintézisgázzá - szénmonoxid, hidrogén, szén-dioxid, vízgőz - számított sztöchiometriai mennyiségű oxigén adagolásával). 3. A plazmatechnika (a hulladék szerves anyag tartalmának plazmaállapotban történő teljes értékű oxidatív lebontása - hasonlóan az égetéshez -, illetve a szervetlen anyagtartalom reduktív közegű plazmaállapotban történő feldolgozása másod nyersanyagkénti hasznosítás céljából). A három eljárásváltozat körül ez ideig több évtizedes fejlesztés eredményeképpen, a települési szilárd hulladékok termikus hasznosítására a gyakorlatban kizárólag a hulladékégetés módszere alkalmazott és terjedt el világszerte. A másik két eljárás gyakorlati alkalmazása - néhány nagyüzemi bevezetésre érett gázosítási technológiai megoldás kivételével - jelenleg műszakilag kiforratlan, viszont ezek az égetéssel szemben a jövőben reális alternatívát jelenthetnek. Ezt természetesen a tervezett referencia üzemek tapasztalatai lesznek hivatottak igazolni. 1. A hulladékégetés helyzete az EU tagállamokban és Magyarországon, szerepe és jelentősége a települési hulladékgazdálkodásban. A hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat - gazdag referencia háttérrel - alkalmazó, igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, amely jól 3

4 kapcsolható más hulladékfeldolgozási eljárásokhoz és alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek. Megfelelő üzemvitellel és alkalmas füstgáztisztítási, valamint maradékanyag kezelési módszerekkel ma már a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket is teljesíteni tudja. Az EU tagállamokban a másod nyersanyagkénti hasznosítás előnyt élvez ugyan a termikus hasznosítással szemben, azonban számos ország szabályozása ezt a prioritást a piaci kondíciók, a hulladékkezelési ráfordítások, valamint az egyes eljárások ökomérlegének függvényében korlátozza. A nagy fűtőértékű műanyag hulladékok esetében például több ország az energetikai hasznosítást részesíti előnyben. Az EU hulladéklerakásra vonatkozó irányelvét (1999/31. EK direktíva) figyelembe véve, azzal összhangban, a hazai hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról) célul tűzi ki a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szerves anyag tartalmának fokozatos csökkentését (az 1995-ben képződött tömeghez képest 2005-ig 75 %-ra, 2008-ig 50 %-ra, 2014-ig 35 %-ra). Hazai relációban a jelen gazdasági adottságok alapján ez látszólag túlzottan ambiciózus célkitűzés, azonban a várható gazdasági fejlődésünk figyelembevételével nem tűnik teljesíthetetlennek. Egyébként azok az országok, amelyek ben a képződő települési szilárd hulladék több mint 80 %-át lerakással ártalmatlanították,- ilyen hazánk is - a fenti kötelezettséget legfeljebb négy évvel később is teljesíthetik. Ezt a célt kétféleképpen lehet a gyakorlatban elérni: a biológiailag bontható szerves anyag tartalom szelektív gyűjtésével és biológiai módszerekkel (döntően komposztálással) történő hasznosításával, a szerves hulladékok termikus hasznosításával. A legtöbb országban, értékelve és elfogadva a környezetvédelmi aggályokat eloszlató technológiai fejlesztéseket, jelentősen javult a termikus hulladékhasznosítás társadalmi elfogadottsága. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb városok, sűrűn lakott régiók számára egyértelműen a hulladékégetés kínálja a legkedvezőbb alternatívát. Európában (a volt szocialista országok nélkül) egy 1996-os állapotot tükröző felmérés szerint, 485 kommunális hulladékégető mű működik, több mint 43 millió tonna/év feldolgozási kapacitással (1.sz.táblázat). A 2. sz. táblázat a települési szilárd hulladék kezelés főbb módszereinek alkalmazási arányát mutatja be az egyes európai országokban, a teljes kezelt 4

5 hulladékmennyiségre vonatkoztatva. Ennek alapján jól látható, hogy azokban az országokban magasabb a másod nyersanyagkénti hasznosítás mértéke, ahol a termikus hasznosítás is egyre dominálóbb (pl. Svájc, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország). A jelzett országos átlagoktól természetesen egyes régiókban, városokban igen eltérő értékek tapasztalhatók, amit alapvetően az adott terület gazdasági struktúrájának, az ott élők fogyasztási szokásainak, életszínvonalának és életmódjának sajátosságai magyaráznak. 5

6 1.sz.táblázat Szemétégetőművek Európában (Közép- és Kelet-Európa nélkül) Ország Égetők száma Égetési kapacitás Hőhasznosítás aránya égetők számára égetési kapacitásra vetítve ezer tonna/év (%) (%) Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Olaszország Luxemburg Norvégia Hollandia Svédország Finnország Egyesült Királyság Európa

7 2.sz.táblázat Települési szilárd hulladékok kezelése Európában (Közép- és Kelet-Európa nélkül) Ország Hulladék mennyiség Égetés Lerakás Komposztálás Újrahasznosítás ezer t/év % % % % Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Görögország Olaszország Írország Luxemburg Norvégia Hollandia Portugália Svédország Finnország Egyesült Királyság Európa

8 Európában a települési szilárd hulladékok kb. 24 %-át ártalmatlanítják égetéssel és ezen belül 82 %-ban az égetés hő hasznosítással történik. A tervek szerint 5-7 éven belül a hő hasznosítás aránya el fogja érni a 100 %-ot, új létesítmények kizárólag hő hasznosítással kerülnek megvalósításra. Több európai nagyvárosban a hulladék gyakorlatilag teljes mennyisége másodnyersanyagként vagy energiahordozóként kerül hasznosításra, a lerakást csak a maradékok elhelyezésére alkalmazzák. Ezekben a városokban több égetőmű üzemel (pl. Bécsben, Münchenben, Zürichben, Oslóban, Hamburgban 2-2 db, Párizsban 3 db). Magyarországon jelenleg kizárólag Budapesten üzemel egy ezer t/év átlagos kapacitású hulladékégető mű, amely a főváros települési szilárd hulladékának kb %-át dolgozza fel és ezzel a budapesti hulladékgazdálkodás alappillérét, képezi. A négy, egyenként 15 t/h égetési teljesítménnyel dolgozó kazán által termelt hőenergiát (kazánonkénti gőzteljesítmény 40 t/h, gőzparaméterek 35 bar, 400 o C) villamos energiatermelésre és táv hő ellátásra hasznosítják (turbina-generátor teljesítmény 24 Mw el, táv hő kiadási teljesítmény 42 MW th ). A létesítmény mintegy 100 ezer lakos éves villamos energia fogyasztását és 25 ezer lakos távfűtését képes a hasznosított hőenergiával biztosítani (az előállított energia kevesebb, mint 20 %-át a létesítmény és kiszolgáló egységei használják fel). Szemben a hulladékból kinyert másodnyersanyagok ingadozó piaci értékével, illetve esetenként bizonytalan értékesítési lehetőségeivel, az égetésnél termelt villamos - és táv hő-energia stabil felvevőpiaccal és folyamatosan növekvő értékesítési árral rendelkezik. A fővárosi hulladékhasznosító mű létesítése idején megfelelt az akkor hatályos hazai környezetvédelmi előírásoknak. Az üzembe helyezés óta eltelt több mint másfél évtized alatt lényegesen szigorodtak Európában és Magyarországon egyaránt a környezetvédelmi követelmények. Ezért a következő két év során a létesítményt új, korszerű füstgáztisztító és a kapcsolódó maradékanyag kezelő rendszerrel egészítik ki, elvégezve egyúttal az időközben szükségessé váló rekonstrukciós feladatokat is. Ezek a munkálatok tervezetten kb. 20 milliárd Ft nagyságrendű fejlesztési költségigénnyel járnak. 8

9 2. A termikus hasznosítás fejlesztési irányai és gyakorlati eredményei Európában A hulladékégetés előnyei, hátrányai, fejlesztési eredmények A hulladékégetést úgy kell tekinteni, mint az integrált, zárt körforgalmú hulladékgazdálkodás (lásd 1.sz. füzetben kifejtettek) egyik súlyponti elemét, melynek alkalmazhatóságát mindenkor a konkrét helyi viszonyok, adottságok és a szóba jöhető alternatívák alapos mérlegelése, műszaki és gazdasági elemzése, továbbá nem utolsósorban a finanszírozási (beruházási és működtetési költségek egyaránt) lehetőségek alapján kell eldönteni. A hulladékégetés alkalmazását az alábbi fő előnyei indokolják: a jelentős mértékű térfogat és tömegcsökkentés, az égetés folyamán a hulladékok mineralizálódnak és inertizálódnak, a kezelés higiéniai szempontból tökéletes, a keletkező hőenergia hasznosítható és értékesítése nincs kitéve a piaci bizonytalanságoknak, a korszerű, hatékony égetési és füstgáztisztítási technológiák biztosítják a környezet eredményes védelmét, a tapasztalatok szerint ennél az eljárásnál a legmagasabb szintű a kiszolgálás biztonsága. Hátrányos viszont az eljárás relatíve nagy beruházási és üzemeltetési költsége, amit a nagyobb teljesítményű berendezések telepítésével és a kapcsolt hő hasznosítással részben kompenzálni lehet. A komplikált berendezésekben számos hibalehetőséggel kell számolni, különösen a belső korróziós jelenségek rontják az üzembiztonságot. A hulladék heterogén jellemzői miatt a megfelelő tüzeléstechnikai paraméterek eléréséhez különféle anyag előkészítési műveletek beiktatására lehet szükség. Ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból. A hulladékégetéssel szembeni fenntartások és ellenvetések az elmúlt időszakban elsősorban az égetéskor keletkező füstgázok légszennyező hatásával kapcsolatban jelentkeztek. Éppen ezen hátrányos jellemzők csökkentése, illetve kiküszöbölése érdekében indult meg az elmúlt tíz év során olyan széles körű és dinamikus léptékű fejlesztés, amelyet a hulladékkezelés terén ez ideig nem lehetett tapasztalni. Ezek a fejlesztések az automatizáltság növelésére, az üzembiztonság fokozására, a jobb hatásfokú hő hasznosítás elérésére és nem utolsósorban az égetés másodlagos környezetszennyező hatásának (emissziók, maradékanyagok kezelése) csökkentésére irányultak. 9

10 Ma már biztonsággal állítható, hogy a korszerű tüzeléstechnikai, füstgáztisztítási, valamint maradékanyag kezelési eljárások alkalmazásával eleget lehet tenni a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is A termikus hasznosítás egyéb módszereinek fejlesztési eredményei. A hulladékégetés energetikai és környezetvédelmi hatékonyságát növelő, az eljárást tökéletesítő fejlesztési munkával párhuzamosan igen intenzív kutatási-fejlesztési tevékenység folyik a másik két termikus hasznosítás területén is. Az alacsony hőmérsékletű hőbontási eljárásokkal (pirolízis o C hőmérséklettartományban, oxigénmentes körülmények között, energetikailag vagy másodnyersanyagként hasznosítható folyékony, gáznemű és szilárd termékek kinyerése céljából) a települési szilárd hulladékok hasznosítása az eddigi fejlesztési eredmények ellenére a gyakorlatban nem megoldott. Ez ideig csupán bizonyos homogén anyagi jellemzőkkel rendelkező termelési hulladékok (pl. gumiabroncs, műanyag hulladékok, fa- és cellulózhulladékok, savgyanta) feldolgozására állnak rendelkezésre megfelelő referenciával rendelkező műszaki megoldások. A magas hőmérsékletű hőbontási eljárásoknál (gázosítás o C hőmérséklettartományban, segédanyag-oxigén, levegő, vízgőz - bevezetésével és a szerves anyag tartalom parciális elégetése mellett az energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása érdekében) hasonló megállapítás tehető, azaz a települési szilárd hulladék termikus hasznosítására kiforrott műszaki megoldás nincs a jelenlegi gyakorlatban. Ugyanakkor azonban úgy tűnik, sikerrel kecsegtetnek azok a fejlesztések, amelyek a hőbontás valamelyik változatát és a hőbontási produktumok elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban. Ezek az eljárások lényegében kétfokozatú termikus kezelést valósítanak meg, biztosítva ezzel az egyes részfolyamatok jobb szabályozhatóságát és hasznosítva az égetés és hőbontás előnyeit, azok hátrányainak csökkentése mellett. A cél a korszerű égetési technikákkal az energetikai hatásfok és a környezetvédelmi hatékonyság szempontjából egyaránt versenyképes új termikus módszerek kidolgozása. Ez ideig a legsikeresebb fejlesztések: a pirolízis és a pirolízis termékek nagy hőmérsékletű égetésének kombinációja (Siemens-eljárás), a gázosítás és a gázosítási termékek nagy 10

11 hőmérsékletű égetésének kombinációja (Lurgi-eljárás), a pirolízis és a pirolízis termékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja (Noell-eljárás), valamint a pirolízis és a pirolízis termékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá (Thermoselect-eljárás). Ezek a fejlesztés alatt álló eljárások alkalmasak a település szilárd hulladék feldolgozására is, bár a Thermoselect-eljárás kivételével csak meghatározott előkezelést (rendszerint legalább aprítást) követően. A kombinatív eljárások végterméke nagyhőmérsékletű füstgáz, amelynek hőtartalma gőz és/vagy villamos energia előállítására, illetve szintézisgáz, amely vegyipari nyersanyagként (metanol előállítás) hasznosítható, valamint a nagy hőmérsékletű átalakítás eredményeképpen keletkező inert szilárd, üvegszerű salakolvadék. Megjegyzendő, hogy a gáztermékek minden esetben azonos tisztítási módszerekkel kezelendők, mint a hulladékégetésnél. A kombinált eljárások környezetvédelmi előnyei az alábbiak: az égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiségek, a nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek nagy hőmérsékletű lebontása a dioxinok és furánok redukáló atmoszférával gátolt képződésével, az üvegszerű salak granulátum előállításával (nehézfémek megkötésével) a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető (hasonlóan a salakolvasztásos égetéshez), a tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan (energianyerés, szintézisgáz) hasznosítható. Az említett négy kombinált eljárásváltozat mindegyike nagyüzemi megvalósításra érett. Németországban négy, egyenként kb. 100 ezer t/év kapacitású referenciaüzem építése tervezett ezen eljárások gyakorlati megfelelőségének igazolására. Mind a négy létesítmény települési szilárd hulladék feldolgozását hivatott biztosítani. Előzetes becslések szerint a várható beruházási és működtetési költségek a hasonló kapacitású égetőművek költségeihez hasonló nagyságrendűek lesznek. Az eddigi eredmények ellenére úgy véljük, hogy a kombinált termikus hasznosítási eljárások hatékonyságát és eredményességét csak a gyakorlati üzemelési tapasztalatok birtokában lehet érdemben megítélni. Mindazonáltal úgy tekintjük ezeket a fejlesztéseket, amelyek a jövőben az égetéssel szemben a települési szilárd hulladékhasznosítás reális alternatíváját jelenthetik. 11

12 A plazmatechnika üzemi alkalmazásának műszakilag kiforrott eljárásait elsősorban a nagy fémtartalmú szervetlen ipari hulladékok feldolgozására (reduktív plazmaeljárások nyersanyag visszanyerés céljából), valamint meghatározott - szokásos termikus módszerekkel körülményesen kezelhető - veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (oxidatív plazmaeljárások energetikai hasznosítással) használják. Ezeken a területeken a módszer számos jól működő referenciával rendelkezik. A települési szilárd hulladék termikus hasznosítására a gyakorlatban is bevált és eredményes plazmaeljárást alkalmazó megoldások még nem állnak rendelkezésre. 3. A hulladékégetés technológiája, műszaki megoldásai 3.1. Általános alapelvek A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szerves anyag komponensei a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak, és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, ill. pernye alakjában marad vissza. A hulladékégetés során a gyakorlatban a legkülönfélébb típusú és kémiai összetételű anyagokat kell elégetni. Ez az égetési viszonyokat nagymértékben bonyolulttá, az égési reakciót pedig rendkívül heterogénné teszi. A kifogástalan elégetéshez megfelelő hőmérséklet, megfelelő áramlási viszonyok és tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges. A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 o C, a légfelesleg-tényező értéke 1,5-2,5, a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2-3 sec. szilárd hulladékok égetésekor, a minimális oxigéntartalom eközben 6 %. A megfelelő áramlási viszonyok egyrészt mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygató szerkezet, másrészt aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) teremthetők meg. A legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulás-olvadási jellemzői miatt a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az o C-ot. Az égetés o C-on is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos vagy nagyhőmérsékletű hulladékégetésről. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből. Az égetés szilárd maradékanyagának mennyisége az elégetett hulladék típusától függ. Szilárd települési hulladék égetésekor a maradék mennyisége max tömeg % (salakolvasztásos tüzelésnél tömeg %). 12

13 A hulladékégetéses alkalmazásához a következő anyagi jellemzők ismerete szükséges: halmazállapot (folyékony, pasztás, szilárd, ill. kevert); elemi analízissel megállapított kémiai összetétel (szén-, hidrogén-, oxigén-, nitrogén-, kén-, víz- és hamutartalom); gyors analízissel megállapított összetétel (fix szén-, illóanyag-, víz- és hamutartalom); fűtőérték; sűrűség; a hamu olvadási jellemzői; szilárd hulladék esetében szemcseméret-eloszlás, maximális darabnagyság, valamint anyagfajták szerinti összetétel; folyékony hulladék esetében viszkozitás, gyulladás- és lobbanáspont, valamint szilárd szennyezőanyag-tartalom és annak legnagyobb szemcsemérete, továbbá a kémhatás; halogénanyag-tartalom (kloridok, fluoridok, bromidok); nehézfémtartalom (ólom, kadmium, higany, réz, vanádium, stb.); egyéb fémtartalom (vas, kalcium, nátrium, stb.); egyéb mérgezőanyag-tartalom (PCB); egyéb specifikus anyagi tulajdonságok szükség szerint (pl. fertőző tulajdonság); mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek). Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyag-tartalom, víztartalom és hamutartalom). Ezek egymástól nem függetlenek, erős kölcsönhatás van közöttük. Tüzeléstechnikai szempontból nem elhanyagolhatók a hulladék egyéb fizikai és kémiai tulajdonságai sem (szemcseméret, korrozív hatás, gyulladás- és lobbanáspont, viszkozitás, stb.). Ezek ismerete nemcsak a berendezés kialakításához fontos, hanem az előkezelő és a betáplálási folyamatok műszaki megoldása szempontjából is A hulladékégetés technológiája, műszaki megoldások A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: átvétel (fogadás) és tárolás, anyag előkészítés és adagolás, égetés és hő hasznosítás, füstgázhűtés és tisztítás, salak- és pernyekezelés. Az általános technológiai folyamatot az 1. ábra szemlélteti. 13

14 1. ábra. A hulladékégetés általános technológiai folyamata. 1. anyagátvétel, tárolás 2. anyag előkészítés, 3. adagolás, 4. égetés, 5. póttüzelőanyag, 6. levegő, 7. füstgázhűtés, 8. hő hasznosítás, 9. füstgáztisztítás, 10. szennyvízkezelés, 11. kémény, 12. pernyeleválasztás, 13. salakgyűjtés- és kihordás, 14. salak- és pernyetárolás A hulladék átvétele, tárolása, adagolása A hulladék átvétele mennyiségi és minőségi átvételt jelent. A mennyiségi átvétel a beszállított hulladék mérlegelésével, míg a minőségi átvétel minimálisan szemrevételezéssel, illetve meghatározott rendszerességgel, szabványos módszerekkel, reprezentatív mintavételezéssel és gyorsanalízisekkel történik. A települési szilárd hulladékot alkalmasan kialakított tárolóterekben ( bunkerekben) tárolják. A bunkereken belüli mozgatást és adagolást polipmarkolós híddaruk 14

15 végzik. A tárolóterek kapacitását az égetőmű óránkénti teljesítménye, az üzemidő és a hulladék térfogattömege határozza meg. A folyamatos, akadálymentes üzemelés érdekében min. 3-5 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hulladékmennyiség tárolását kell biztosítani. Magas- és mélybunkereket különböztetünk meg aszerint, hogy a bunker fenékszintje milyen mélyen helyezkedik el a külső terepszinthez képest. Gyakoribbak a magas bunkerek, amelyekbe a gépjárművek magasított ürítőtérről (rámpáról) ürítenek. A bunkerek készülhetnek osztatlan és osztott (kazettás) belső térkialakítással. A bunkerek az ürítéskor keletkező por, valamint a tárolási bűzös gázok kiáramlásának megakadályozása céljából enyhe szívás alatt állnak. Az esetleges bunkertüzek gyors elfojtása érdekében a tárolótereket hatékony félautomata tűzoltó berendezésekkel szerelik fel. A bunkereken belül a hulladékot többnyire polipmarkolós vagy serleges híddarukkal mozgatják, keverik és adagolják a tűztérbe. Az adagolás egyenletessége lényegesen kihat az égésfolyamat minőségére, a tűztér közel állandó hő terhelésére, ezért a kezelőszemélyzet szakértelme, figyelme különösen fontos a jó minőségű üzemelés szempontjából. A kevert, homogenizált hulladékokat a daru az adagológaratba táplálja. Az adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és láng kicsapódását, illetve hamis levegőnek az égéstérbe kerülését. A garatokat általában vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el. A garatból a hulladék gravitációsan csúszik az adagolóberendezésbe. Az adagolók folyamatosan juttatják a hulladékot a mindenkori tüzeléstechnikai és terhelési viszonyoknak megfelelő mennyiségben és ütemben a tűztérbe Tüzelőberendezések A hulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés. Megkülönböztetünk rostélytüzelésű és rostély nélküli hulladékégető berendezéseket. A rostélytüzelésű berendezéseket főleg települési szilárd és termelési szilárd hulladék és bizonyos korlátozásokkal iszap halmazállapotú termelési hulladék égetésére alkalmazzák. A rostély nélküli hulladékégetők főleg folyékony és pasztás termelési hulladék, valamint iszap égetésére használatosak, azonban némelyik megoldás szilárd hulladék kezelésére is megfelelő. 15

16 A legáltalánosabban használt rostélytípusok: hengerrostély visszatoló rostély, előtoló lengőrostély, ellenáramú előtoló rostély. A rostélyok egyrészt biztosítják a heterogén hulladék állandó keverését, mozgatását, másrészt lehetővé teszik az égéságy megfelelő levegőztetését. A levegő hozzávezetést részben a tüzelőanyag ágyon, azaz a rostélyon keresztül (primer levegő), részben a rostély fölötti tűztérbe vezetve (szekunder levegő) biztosítják. A primer levegő (a tüzelőanyagágyba vezetett alsó légáram és az oldalfalakról bevezetett levegő) az összes levegőszükségletnek kb %-a. Ez egyben a rostély hűtését is biztosítja. Az égésgázok levegővel keveredése és kiégetése a tűztérben történik. A füstgáz és a levegő áramlási iránya szerint egyenáramú, ellenáramú és kombinált áramú tűztérformák különböztethetők meg (2. ábra). Az egyenáramú tüzelés során a kis fűtőértékű tüzelőanyag kiszárítása és begyújtása nehezebb. Ezt a gondot az égéshez használt levegő előmelegítésével csökkentik. Az ellenáramú tüzelés esetében ilyen problémák nem jelentkeznek, viszont hátránya, hogy a gyulladási tartományból rész gázáramok kerülhetnek az első huzamba anélkül, hogy kényszerítetten átáramolnának a legforróbb zónán. A két megoldás közötti áthidaló megoldás a kombinált áramú tüzelés. Ez utóbbiban az egyenáramú - szárítási és gyulladási zónából származó rész gázáramot elterelik és a turbulencia zónában a fő égési zónából érkező forró gázárammal és a befúvott szekunder levegővel, összekeverik a tökéletes kiégetés érdekében. A nagyobb fűtőértékű hulladékok esetében a forró zónán való biztos áthaladás miatt az egyenáramú tűztérmegoldásokat részesítik előnyben. Erősen ingadozó fűtőérték tartomány esetén előnyösebbek a turbulencia zónájú kombinált áramú tűztérformák. 16

17 2.ábra. Tűztérváltozatok a. egyenáramú; b. ellenáramú; c. kombinált áramú. A szekunder levegő részarányát célszerű kis értéken tartani. A nagyobb részarány nem optimális tüzelésre utal. A kisebb részarány főként egyenáramú tüzeléssel valósítható meg és részben a kombinált áramú tüzeléssel (a forró zónán át kényszerített gázáramban az égéstermék bomlási maradékai kevesebb levegő bekeverésével érhetők el). A tűztérfalazat a tüzelőberendezés egyik legkritikusabb része, amelyet úgy kell kialakítani, hogy egyensúly legyen a túlzott mértékű hőelvonást és a tűztérfalazat elsalakosodását okozó tűztérhőmérséklet között. Fontos a megfelelő szilárdság és a koptatóhatással szembeni ellenállás, valamint a hőingadozásokkal és a kémiai hatásokkal szembeni rezisztencia. A kevésbé igénybe vett tűztérfalazathoz samott típusú bélést, az erősebben igénybe vett részekhez pedig szilíciumkarbid és műkorund anyagú falazatot készítenek. Az égetendő anyag fűtőértékének ingadozása miatt gyakorlatilag nem nélkülözhető a póttüzelés, amihez olaj- vagy gázégőket használnak. A póttüzelés célja és az égők beépítési helye szerint megkülönböztetünk stabilizáló- és teljesítményégőket. A tűztérhőmérséklet az égéslevegő mennyiségével és hőmérsékletével, valamint a szükség szerinti póttüzeléssel a kívánt határok között tartható. A rostélytüzelésű égetőket is folyamatosan fejlesztik. Ennek célja a hatékonyabb tüzelés, a biztonságosabb üzemelés fokozása és a másodlagos környezetszennyezés csökkentése. A rostély nélküli hulladékégetők főként a tűztér kialakításában különböznek a rostélyos berendezéstől. A rostély nélküli hulladékégetők tűztere általában hengeres, ezáltal majdnem kétszeresére növelik a hősugárzás intenzitását. Ez kisebb veszteséget okoz. Ezek a berendezések típustól függően salakolvasztásos üzemmódban is üzemeltethetők. Lényegesebb típusaik: forgódobos kemencék, égetőkamrák, emeletes kemencék, fluidizációs kemencék, egyéb speciális tűzterek. Alkalmazásukra döntően különböző termelési hulladékok hasznosításánál kerül sor, ezért itt ismertetésükre nem térünk ki Füstgázhűtés, hő hasznosítás 17

18 A hulladékégetés füstgázai a tűztérből o C-on vagy ennél nagyobb hőmérsékleten távoznak és azokat a tisztítóberendezések hő tűrő képessége miatt és a harmatponti korrózió elkerülésére o C -ra le kell hűteni. A füstgáz hűthető közvetlen és közvetett módszerrel. A közvetlen módszer esetében a füstgázt levegő befúvással vagy vízgőz bepermetezéssel hűtik, a közvetett módszernél pedig hőcserélőket (rekuperátorokat, melegvíz és gőzkazánokat) alkalmaznak. Az egyes lehetőségek között a következők ismeretében lehet választani: a termelt melegvíz, gőz vagy villamos energia hasznosíthatósága, a hulladék fűtőértéke, az égetőmű teljesítménye és a beruházási. ill. üzemeltetési költségek. A kis kapacitású, kis hő teljesítményű hulladékégetők esetében alkalmazzák általában a közvetlen füstgázhűtési megoldást. Ilyenkor természetesen a füstgáz hőtartalmát nem hasznosítják, tehát ez a módszer nem jelent termikus hasznosítást. Általános tapasztalat szerint GJ/h hő teljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani. A hulladékégetők kazánjai általában természetes vagy kényszeráramlásúk, 3-5 huzamúak. Ritkábban alkalmazzák a kényszer keringtetésű (pl. La-Mont rendszerű) kazánt, mégpedig általában a tűztér után kapcsolt megoldással. A 3. ábra települési szilárd hulladékégető tipikus kazán kialakítását mutatja be. 3. ábra. Tűztérbe épített meredekcsöves kazán 1. tárolóbunker; 2. adagolás; 3. rostély és tűztér; 4. salakkihordás; 5. kazán; 6. elektro-filter; 5. füstgázventilátor A kazán tervezésekor néhány sajátos szempontot kell figyelembe venni. A füstgázok nagy portartalma és a pernye olvadási jellemzői miatt különös gondot kell fordítani a lerakódások csökkentésére. Ezért a szokásosnál nagyobb csőosztásokat kell választani és lehetőleg párhuzamos áramlási viszonyokat, kell biztosítani. A többhuzamú kazánmegoldás is ezt segíti elő. 18

19 A hulladékégetők kazánjaiban külön problémát okoz a főleg halogének miatt bekövetkező tűzoldali korrózió. Ennek elkerülésére a korszerű kazánokban nem alkalmaznak o C-nál magasabb túlhevítési hőmérsékletet, még turbinás üzemben sem. A harmatponti korrózió elkerülése érdekében szükséges, hogy a hőcserélők ne dolgozzanak o C hőmérséklet alatt. A tűztérben elhelyezett sugárzó hőnek kitett fűtőfelületet szilícium-karbid kifalazással is védik. A korszerű hulladékégető kazánok hatásfoka %. Kondenzációs turbinás üzemben a hatásfok %. A hő-, ill. gőzleadási teljesítmény ingadozása a kazánok esetében +/- 20 %, ami automatizált szabályozással és a hulladék fokozott homogenizálásával mintegy felére csökkenthető. Éppen ez a terület - azaz a hulladékégetés előtti jobb minőségű homogenizálási módszereknek kidolgozása - a hulladékégetők továbbfejlesztésének egyik fő iránya. Az égetés területén a tűzvitel, a hő terhelés egyenletesebbé tétele végett törekednek az automatizált szabályozási rendszer kialakítására. A cél az, hogy a teljes folyamat a vezérlőközpontból csekély kézi beavatkozással irányítható legyen. A tűzvitelt a tűztér falába beépített tv-kamerák és a vezénylőbe telepített monitorok ellenőrzik. A korszerű égetőművekben a gőztermelő folyamat jellemzői közül a tűztérből kilépő füstgázhőmérsékletet választják szabályozott jellemzőnek, vezető jellemzőként figyelembe veszik még a gőztermelést. Beavatkozó jellemző a tüzelőanyag adagolás mennyiségi jele. Szabályozás során változik a feladott hulladék mennyisége és ennek megfelelően állítható be a primer levegő, ill. a szekunder levegő mennyisége. Korrigáló jellemző a füstgázban mért oxigén és szén-monoxid mennyisége, nehogy az égésredukáló tartományba kerüljön. A hő hasznosítás lehetősége és módja a hulladék mennyiségének, jellemzőinek, valamint a helyi hő értékesítési feltételek ismeretében határozható meg. A nagy teljesítményű települési- és iparhulladék égetők felszabaduló hőenergiájának hasznosítására főleg a következő kapcsolási rendszereket használják: Fűtőműves változat. A fűtőműves rendszerben kisnyomású gőzt termelnek és a termelt gőzmennyiséget távhőszolgáltatásra, vagy ipari gőzszolgáltatásra hasznosítják. Ipari üzemeknek és infrastrukturális létesítményeknek a hőátadás kiegyenlítettebb éves hő fogyasztást jelent, mint a távfűtés. Tájékoztatásul 1 t hulladékból 2,5-3,5 t gőz állítható elő. Fűtőerőműves változat. Hasonló az előző megoldáshoz azzal a kiegészítéssel, hogy a hulladékégető műben ellennyomásos erőgép létesül. Az ellennyomásos erőgép létesítésének gazdaságossági feltétele, hogy legalább 8-10 t/h gőztermelés biztosított legyen. 19

20 Kondenzációs erőműves változat. Ebben az esetben a hő hasznosítást kondenzációs turbina létesítésével érik el, tehát a gőzt villamos energiatermelésre hasznosítják. Ez a megoldás biztosítja a legnagyobb mennyiségű villamos energiát, azonban a nagyobb beruházási költségek és a nagy fajlagos gőzfogyasztás miatt ez a változat hő hasznosítás szempontjából nem kedvező. Tájékoztatásul: 1 t hulladékból max kwh villamos energia termelhető. Fűtőerőműves változat elvételes kondenzációs turbinával. Az elvételes kondenzációs turbina lehetőséget ad arra, hogy a hulladékégető mű gőzkiadása a hő fogyasztók változó igényéhez igazítható legyen. Ezt a változatot ott célszerű alkalmazni, ahol viszonylag kisebb a hő fogyasztói körzet és nincs lehetőség hagyományos tüzelésű fűtőművel való kooperációra. Gazdasági szempontból az első két változat részesítendő előnyben. A hulladékégető művekben szükségkondenzátorok segítségével megoldható, hogy a hő hasznosító rendszer ideiglenes kiesése (pl. karbantartás) esetén ne kelljen szüneteltetni a hulladék égetését. A szükség kondenzátorokban a kazánok által termelt gőz kondenzálását hűtővízzel vagy léghűtéssel oldják meg. A szükség kondenzátorokat általában a legnagyobb gőzteljesítmény 50 %-a körüli értékre méretezik. A szükség kondenzátorok lehetővé teszik a többletgőz visszahűtését is abban az esetben, ha a gőztermelést és a hő fogyasztók igényeit az év folyamán nem sikerül teljesen összhangba hozni. Az égetőmű energetikai jellemzőinek, a kazánnyomásnak és a gőz hőmérsékletének a kiválasztását lényegében hasonló szempontok szerint végzik, mint más erőművekben. Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni a korróziós problémákat, amelyek miatt a gőz hőmérsékletét nem célszerű o C-nál nagyobbra növelni. Ezért viszont kisebb gőznyomást kell alkalmazni. Célszerű tehát forró vizet vagy kisnyomású, max. 2-2,5 bar nyomású gőzt termelni. Ez különösen a kisebb teljesítményű ipari hulladékégetőkre érvényes. A korróziós kérdésektől függetlenül természetesen figyelembe kell venni azt, hogy az egység nagyságához (teljesítményéhez) mekkora nyomásérték gazdaságos. Alapelv az, hogy akkora erőművekben, amelyekben már villamos energiatermelés is lehetséges, a nagyobb kazánnyomást kell választani (a gyakorlatban alkalmazott nyomástartomány 4-8 bar). Nagyobb égetőművekben a nagyobb gőznyomás és a gőzhőmérséklet a gazdaságosabb. Ha fűtőművel kapcsolják össze, az égetőmű kazánnyomása lényegében meghatározott. Minden 20

21 esetben - az alkalmazandó hő hasznosítási változattól függően - részletes gazdaságossági számításokkal kell eldönteni a rendszer kazán paramétereinek konkrét értékeit. Különleges esetekben - szennyvíztisztító mű közelében telepített hulladékégetőben - a termelt hőenergia részben vagy teljesen a szennyvíziszap termikus kezelésére hasznosítható. Ilyenkor kétféle megoldást alkalmaznak. Az egyikben a forró füstgázokat közvetlenül az iszapszárító egységbe viszik, ahol az iszap termikus kezelése közvetlen vagy közvetett hő közlés révén megy végbe. A folyamat végén a füstgázt és a szárítóból származó bűzös, páradús gázterméket az égetőmű tűzterébe visszavezetik. Az iszapszárító egység többnyire ellenáramú rendszerű forgódobos szárítókemence vagy ütőcsapos kivitelű forró gázos szárítómalom. A másik megoldásban az égetőmű által termelt gőzt hasznosítják az iszap termikus hőkezelésére, ill. szárítására. A hőkezelést közvetlen gőz befúvással autoklávokban vagy hőcserélőkben végzik. Ennek célja a víztelenítés megkönnyítése Az égetés szilárd maradékainak kezelése A szilárd égési maradékok (salak és pernye) anyagi tulajdonságaik miatt környezetet nem károsító módon kizárólag rendezett, ill. rendezett biztonságos lerakókon helyezhetők el. A maradékok mennyisége és összetétele a hulladék jellemzőitől és a tüzelőberendezés üzemmódjától függ. Ez, mint jeleztük, általában max kg/t elégetett hulladék, amelyből kb kg/ tonna elégetett hulladék a pernye és az egyéb füstgáztisztítási maradék együttes mennyisége. A salak szemcseeloszlása elsősorban a hulladék darabosságától függ, valamint a tüzelőberendezés és a tűzvitel szabályozásának megoldásától is. Erősen változó összetételű, olvadási tartománya o C. Kötelező feltétel, hogy összes szerves szén-tartalma legfeljebb 3 tömeg % lehet, vagy az izzítási veszteség kevesebb legyen, mint a száraz súly 5 tömeg %-a. A pernye a salak mennyiségének tömeg %-a. Lényegesen szélsőségesebb tulajdonságai vannak, mint a salaknak. Abszorpciós képessége miatt ként, fluoridokat, kloridokat és nehézfémeket (ólom, cink, kadmium, ón, stb.) tartalmaz néhány tized százaléktól néhány százalékig. Vízoldható anyag-tartalma igen nagy, átlagosan 8-10 tömeg %, de elérheti akár a 35 tömeg %-ot is. Lerakása a salakénál is különösebb figyelmet követel, azaz kizárólag veszélyes hulladéklerakóban helyezhető el. A hulladék alkotóelemeinek az égési maradékokban jellemző 21

22 megoszlási arányait (salak-pernye-füstgáz) a 3.sz. táblázat adatai szemléltetik (települési szilárd hulladék égetése). 3. sz. táblázat Az egyes hulladékalkotók jellemző megoszlása a füstgázban, a salakban és a pernyében. Elemek Hulladékban Salakban Pernyében Füstgázban (g/kg) (%) (%) (%) Szén 260 1,0 0,5 98,5 Kén 5, Fluor 0, Klór 7, Vas Réz 0, Cink 1, Ólom 0, Kadmium 0, Higany 0, A salakot a tűztér végén kialakított nedves rendszerű salakeltávolítóban hűtik le és hordják ki a salakbunkerba vagy átmeneti tárolóba (ez kisebb berendezéseknél lehet zárt konténer is). A salakot levegővel csak kis teljesítményű berendezésekben hűtik, mert ez erőteljesen növeli a hűtés levegőigényét és fokozza a rendszer hő veszteségeit is. A nedves rendszerű salakhűtők megoldásuk szerint lehetnek lengőlapátos, acéllemez hevederes és kaparóláncos kihordók. A salak hűthető átfolyó és elpárologtató üzemmódban. Átfolyó rendszerben a készülék túlfolyó hűtővizét az esetek többségében - közbenső salakülepítés után - recirkuláltatják. Az elhasznált hűtővizet a közcsatornába bocsátás előtt ülepítéssel és semlegesítéssel utó kezelik. Az átfolyó rendszernél az 1 t salakhoz felhasznált vízmennyiség 3,5-6 m 3, az elpárologtató rendszernél ezzel szemben csak kb. 0,3-0,4 m 3. Az utóbbi megoldás kivitelezése körülményesebb, azonban ez által a salak víztartalma jelentősen csökkenthető. A salakeltávolítóból kikerült salak térfogattömege 1,5 2,5 t/m3, a száraz pernyéé 22

23 0,6 1 t/m3. Az elektrofilterek alatt összegyűlő és a huzamokból származó pernye kezelése attól függ, hogy milyen salak elhelyezési (esetleg hasznosítási) módot választanak. A salakbunkereknek megfelelő vízelvezetése van, így a salak víztartalma csökkenthető. A salak bunkerben való mozgatására elsősorban csészés markolóval felszerelt híddarukat használnak. Ha nem vonnak ki vasat a salakból, a daru a salakot közvetlenül a szállítójárműre rakja. Ha vasat vonnak ki belőle, akkor a salakot először szállítószalag feletti mágneses szeparátorok alatt vezetik el, amelyek segítségével kinyerik a vas nagy részét. A vas bálázás után értékesíthető, bár minősége meglehetősen rossz. A vashulladék nagymértékben tartalmaz salakszennyezőt, amelynek mennyiségét bálázás előtt célszerű vibrációs rostálással csökkenteni. Kis teljesítményű égetőkben a salakot átmenetileg a szállítóeszközben (pl. konténerben) célszerű tárolni. A települési hulladékégetők salakját jelenleg egyedül az útépítésben hasznosítják. Ilyen esetben a salakot megfelelő módon elő kell készíteni. Az előkészítés aprításból, mágneses vasleválasztásból és rostálásból áll. Az ilyen salakfeldolgozó alrendszer jelentősen drágítja az üzemet és csak akkor érdemes az égetőműhöz telepíteni, ha a salakfeldolgozó technológia üzemelési költségeit a salak eladási árbevétele fedezi. Az égéstérből visszamaradó salak egyéb anyagtartalmának (nem vas fémek, üveg) visszanyerésére is végeznek kísérleteket, azonban ezeknek az eljárásoknak a fejlesztése még folyamatban van. Hasonló fejlesztési munka folyik a salak káros komponenseinek termikus utókezeléssel történő immobilizálása terén (pl. üvegesítés, zsugorító olvasztás, plazmaolvasztás). A káros anyagok (PAH, PCDD, PCDF vegyületek, illékony fémvegyületek) zömét tartalmazó, ezért veszélyes hulladékként kezelendő pernye környezetkárosító hatása minimalizálható beágyazással, reduktív közegű termikus-katalitikus lebontással és savas extrakcióval. Ez utóbbi két eljárás gyakorlati bevezetés alatt áll. A pernyét a füstgáztisztítás szilárd maradékaival együtt jelenleg vagy eredeti állapotban ártalmatlanítják veszélyes hulladéklerakón, vagy valamilyen beágyazási - rendszerint cementalapú, ill. meszes-pernyés - módszerrel előkezelve, műszaki védelemmel ellátott nem veszélyes hulladék lerakóhelyeken helyezik el Füstgáztisztítás 23

24 Környezetvédelmi szempontból a hulladékégetés egyik legjelentősebb problémája a kibocsátott füstgázok által okozott légszennyezés és annak a megengedett érték alá csökkentése. A hulladékégetés távozó füstgázainak szennyező anyagtartalma (mennyisége, minősége) az elégetett hulladék anyagi tulajdonságaitól, az égető berendezés szerkezeti kialakításától, valamint az üzemeltetési paraméterektől függően változik. A hulladékégetők füstgázainak károsanyagtartalma ennek megfelelően igen széles koncentráció tartományban ingadozik. A fontosabb szennyezőkre a következő értéktartomány a jellemző: por 5-15 g/m 3, kéndioxid mg/m 3, hidrogén-klorid mg/m 3, hidrogén-fluorid mg/m 3, nitrogénoxid mg/m 3, szén-monoxid mg/m 3. A füstgázokban található egyéb jelentősebb szennyezők a különböző nehézfémek (főként higany, kadmium, ólom, cink, arzén, bárium, szelén, nikkel, króm és réz), valamint a szerves szénvegyületek (főként policiklusos aromások és dioxin, ill. furánvegyületeik). A nehézfémek oxidok, kloridok alakjában részben a salakban megkötődnek, részben pedig a füstgázokban jelennek meg. Régebben arra törekedtek, hogy ezek a szennyező anyagok - főként a nehézfémek - a salakban koncentrálódjanak. Ma viszont a megfelelő tüzeléstechnikai paraméterek beállításával azt kívánják elérni, hogy az illékony komponensek a füstgázba kerüljenek. Így viszonylag ártalmatlan salak keletkezik, a füstgázt pedig nagy hatékonyságú berendezésekkel a kívánt mértékig meg tudják tisztítani. A szennyező anyagok elsősorban a szálló pernyében dúsulnak fel. Ennek az az oka, hogy a gőz halmazállapotú szennyezők a füstgázok lehűlése következtében koncentrálódnak a szilárd részecskék felületén. A pernyére kondenzálódott szennyezők a pernye leválasztásával a füstgázból eltávolíthatók. Fémenként változik az, hogy mennyi kötődik meg a salakban, mennyi kondenzálódik a szálló poron és mennyi marad a tisztítandó füstgázban (lásd a 3.sz. táblázat). Mindezek figyelembe vételével a tűztérből távozó füstgázok nehézfémtartalma általában néhány tized milligrammtól néhány tíz milligrammig terjed. A szerves szénvegyületek mennyisége a füstgázban a szerves anyag kiégetési hatásfokától függ, ami a korszerű égetőkben jelenleg többnyire 99,99 %-os értéken tartható. Nagyon fontos az elégetlen szerves kötésű szén mennyiségének csökkentése a szálló porban, mivel ez a paraméter meghatározható jelentőségű a dioxinok és furánok keletkezése szempontjából. A klórtartalmú vegyületek és a policiklusos aromás vegyületek jelenlétében képződő poliklórozott dibenzdioxinok (PCDD) és poliklórozott dibenzfuránok (PCDF) emissziója igen széles tartományban változik. Átlagosan ng/m 3 PCDD és PCDF - ez szélsőséges esetben 24

25 elérheti a ng/m 3 értéket is - keletkezésével lehet számolni a települési hulladékégetők esetében. A PCDD- és PCDF-vegyületek keletkezésének oka nem teljesen tisztázott. A tapasztalatok szerint a berendezések szokásos kialakításával és megfelelő üzemeltetésével (pl o C tűztérhőmérséklet, 8-12 % oxigéntartalom a füstgázban, megfelelő tűztér geometria a turbulens áramláshoz, redukáló füstgázpászmák elkerülése) az ilyen vegyületek keletkezése minimálisra csökkenthető. Egyre több ismeret halmozódik a dioxin- és furánvegyületek keletkezéséről. Rekombinációjuk a kazánok kis hőmérsékletű ( o C-os) részeiben szén, szervetlen kloridok és réz(ii)-klorid jelenlétében, katalitikus reakcióban, az oxigén és vízgőz koncentrációjától függően megy végbe. Ezek ismeretében keletkezésük mérsékelhető. A füstgázok portartalma 99 %-nál nagyobb hatásfokkal leválasztható száraz vagy nedves elektrofilterek, ill. nagy hatékonyságú szövetszűrők alkalmazásával. A gázállapotú szennyező anyagok leválasztására leginkább a füstgázmosási eljárásokat használják. A távozó vizes fázis tartalmazza az oldott reakciótermékeket, ezért a mosófolyadékot tisztítani kell (semlegesítés, nehézfém-eltávolítás). A füstgáztisztítás berendezéseinek részletesebb ismertetésétől eltekintve a hulladékégetésnél alkalmazott füstgáztisztítási rendszerek áttekintésére szorítkozunk. Gyakorlatilag három komplex füstgáztisztítási rendszert használnak, ezek: száraz szorpciós eljárások, félszáraz tisztítási eljárások, nedves tisztítási eljárások A száraz szorpciós eljárások képviselik készülékoldalról a legegyszerűbb technológiát, amelyet még a viszonylag kevésbé szigorú emissziós előírásokra dolgoztak ki. Viszonylag alacsony nyersgáz szennyezettségi értékeknél és kisebb füstgázmennyiségeknél alkalmazható. Az eljárás lényege, hogy a szennyező komponens csökkentésére szolgáló adalékanyagot száraz porként fújják be a reaktorba, a reakció hőmérséklet-tartománya a víz harmatpont felett helyezkedik el és maradékanyagként száraz por keletkezik (reakciótermékek és pernye keveréke). A 4. ábra szemlélteti egy tipikus száraz szorpciós eljárás vázlatát. 4.ábra Száraz füstgáztisztítás folyamata 25

26 1. szennyezett füstgáz, 2. tisztított füstgáz, 3. elpárologtató hűtő, 4. vízbefecskendezés, 5. zsákos szűrő, 6. ventilátor, 7. leválasztott maradékanyag szállító rendszer, 8. víz, 9. keverő egység, 10. adalékanyag siló, 11. maradékanyag lerakásra A csökkentett füstgázhőmérséklet azonban lényegesen az adiabatikus telítési érték felett marad. A kondicionált füstgázba bázikus adalékanyag, általában mészhidrát - Ca/OH 2 - finomszemcsés porát fújják be és valamilyen statikus keverővel a füstcsatorna keresztmetszetében finoman eloszlatják. A megfelelő átkeverés következtében a savas kémhatású szennyező komponensek a füstcsatornában reakcióba lépnek az adalékanyaggal. Zsákos porszűrő alkalmazása esetén további kémiai reakciókra ad alkalmat a szűrőszöveten képződő szilárd anyag réteg, melynek pórusain keresztül áramlik a füstgáz. A savas füstgázkomponensek és a bázikus adalékanyag szemcsék közötti reakciók eredményeképpen szilárd sók keletkeznek. A képződő reakcióterméket a többlet adalékanyaggal együtt mind az elektrofilterekből, mind a zsákos szövetszűrőkből mechanikusan eltávolítják. A szilárd maradékanyagként jelentkező pernye-só-adalék anyag keverék egy részét visszaforgatják, hogy a fel nem használt adalékanyag még reakcióba hozható legyen, nagyobb részét azonban veszélyes hulladékként ártalmatlanítani kell. Annak érdekében, hogy a HCI-nél %-os, az SO 2 -nél %-os hatásfokú leválasztást tudjanak elérni, a sztöchiometrikus adalékanyag mennyiség 1,7-2,5-szörösét kell felhasználni. A félszáraz füstgáztisztítási eljárásnál az adalékanyagot folyadékként (mésztej, nátronlúg) juttatják be a füstgázáramba. Az előzőhöz hasonlóan ez az eljárás is a vízharmatpont feletti hőmérsékleti tartományban működik és maradékanyagként száraz por keletkezik. Az eljárás egyik alapváltozatát az 5. ábrán vázoltuk. A permetező rendszerű abszorpciós reaktorban bázikus szuszpenzió befecskendezésével biztosítják a szükséges reakciófelületet. A reaktorban elpárolgó 26

27 vizes fázis és a savas szennyezőanyag a kristályosodó abszorbenssel reakcióba lépnek. A reakcióterméket alkalmas porleválasztóban választják le. Előszeretettel használják a zsákos porleválasztókat, mert azokban nemcsak a hatékony leválasztást tudják elérni, hanem alkalmazásuk azzal az előnnyel is jár, hogy a szűrőszövetre rakódott rétegeken az abszorpciós reakciók folytatódnak, ill. befejeződnek. Az abszorbens mennyiségét alapvetően a füstgáz hőmérséklete, a megkívánt leválasztási hatásfok és a tisztított gázban elvárt szennyezőanyag koncentrációk határozzák meg. Nagy leválasztási hatásfok nagy abszorbens felesleget igényel. A sztöchiometrikus adalékanyag mennyiséghez képest ennek megfelelően a gyakorlatban rendszerint 1,5-2-szeres abszorbensmennyiségre van szükség. A reaktorba a füstgáz alternatív módon alulról vagy felülről áramolhat be. Az abszorbens befecskendezése többnyire egyenáramban történik. Az abszorbenst sűrített levegő segítségével, speciális fúvókákon keresztül porlasztják be a füstgázáramba. Abszorbensként általában mésztejet használnak, ami olcsóbb, mint az előbbi száraz szorpciós eljárásoknál alkalmazott mészhidrát. A gyorsan mozgó folyadékrészecskék felületén nagy sebességgel mennek végbe a reakciók. A megszáradt reagens (pl. CaO) egy részét a reaktor alján távolítják el és a leválasztóból származó maradék és pernye keverékkel együtt veszélyes hulladékként kezelik, ill. részben recirkuláltatják. 27

28 5. ábra. Félszáraz füstgáztisztítás folyamat 1. szennyezett füstgáz, 2. tisztított füstgáz, 3. permetező abszorber, 4. porlasztófejek, 5. zsákos szűrő, 6. ventilátor, 7. porszállító rendszer (recirkuláció), 8. visszakeringtetett reagens tároló, 9. mésztejtartály, 10. víz, 11. porlasztó levegő, 12. mészpor tároló siló, 13. mészoltó egység, 14. maradékanyag lerakása. Az eljárás eszközigénye valamivel nagyobb, mint a száraz szorpciós technikáké, viszont lényegesen kisebb, mint a nedves eljárásoké. Beruházási költségek a félszáraz eljárásnál kissé magasabbak, mint a száraz módszernél. A nedves rendszerű füstgáztisztítási eljárásoknál rendszerint először egy elektrofilterben leválasztják a pernyét, majd az első mosófokozatba való belépéskor a füstgázt harmatpontra hűtik és ezt követően egy-, két-, vagy többlépcsős mosással leválasztják a szennyező komponenseket. Általában mésztejet vagy nátronlúgot alkalmaznak abszorbensként és ezeket közel sztöchiometrikus mennyiségben, adagolják. A nedves eljárások két nagy csoportra oszthatók: szennyvízkeletkezéssel, ill. szennyvízkeletkezés nélkül működő módszerekre. A létesítmények központi egysége(i) a mosó(k), amelyek egyaránt szolgálnak a gáz hűtésére és a szilárd, valamint gáznemű szennyezők leválasztására. Az egyfokozatú mosókat kezdetben célzottan a savas gázkomponensek (HCl, HF) és higany leválasztására alkalmazták. Ezeknél a technológiáknál a mosófolyadékot meghatározott 28

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

HULLADÉKÉGETÉS. A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai

HULLADÉKÉGETÉS. A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai HULLADÉKÉGETÉS A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai 1. Hulladékkezelési eljárások Hőfokszint szerint hideg és meleg hulladékkezelési eljárásokat különböztetünk meg. A hideg

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE

A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 5. Készítette a Köztisztasági

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

A hulladékok termikus kezelése

A hulladékok termikus kezelése A hulladékok termikus kezelése 1. Égetés: - exoterm folyamat - (éghető) szerves komponensei gázokká és vízgőzzé (füstgáz) alakulnak át - az éghetetlen szervetlen komponensekből salak és pernye lesz 2.

Részletesebben

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária 1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976:

Részletesebben

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL

Részletesebben

A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása

A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása 1. ábra: Hulladékhasznosító Mű folyamatábra A hulladékszállító járműveket a teherportán mérlegelik és regisztrálják a beszállított hulladék mennyiségét.

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladékok égetése

Kommunális szilárd hulladékok égetése Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Környezetvédelmi eljárások és berendezések

Környezetvédelmi eljárások és berendezések Környezetvédelmi eljárások és berendezések Levegőtisztaság-védelem Hulladékégetők füstgáztisztítása dr. Örvös Mária Levegő összetétele Levegőt szennyező anyagok Kb. 1500 fajta Levegőt szennyező források

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés Hőbontás, pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén)

Részletesebben

Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben

Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 2015. november 4-én került megrendezésre a Lévai András emlékfélév harmadik üzemlátogatása, melynek keretén belül a Fővárosi Hulladékhasznosító Művet látogattuk

Részletesebben

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra Bánhidy János főmérnök Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mű Főmérnökség A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra

Részletesebben

A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása.

A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása. Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása. Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Pintácsi Dániel Energetikai mérnök MSc hallgató pintacsi.daniel@eszk.org

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Olefingyártás indító lépése

Olefingyártás indító lépése PIROLÍZIS Olefingyártás indító lépése A legnagyobb mennyiségben gyártott olefinek: az etilén és a propilén. Az etilén éves világtermelése mintegy 120 millió tonna. Hazánkban a TVK-nál folyik olefingyártás.

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten?

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten? Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten? Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association)

Részletesebben

Tüzelőberendezések Általános Feltételek. Tüzeléstechnika

Tüzelőberendezések Általános Feltételek. Tüzeléstechnika Tüzelőberendezések Általános Feltételek Tüzeléstechnika Tartalom Tüzelőberendezések funkciói és feladatai Tüzelőtér Tüzelőanyag ellátó rendszer Füstgáz tisztító és elvezető rendszer Tüzelőberendezések

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György

ÉMI TÜV SÜD. Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése. Magasházy György ÉMI TÜV SÜD Hulladékból előállított tüzelőanyagok minősítése Magasházy György 2016.11.29. ÉMI - TÜV SÜD 2016. 12. 01. Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén Slide 1 Szakértelem és tapasztalat

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S Különleges kialakítású hegesztett bordáscsövet és az abból készített hőcserélőket, hőhasznosító berendezéseket kínál a Az acél-, vagy rozsdamentes acél anyagú hőleadó cső bordázata hegesztett kötésekkel

Részletesebben

Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban

Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Bocskay Balázs Alternatív Energia Menedzser / Alternative Energy Manager Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2.

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Füstgáztisztitás biomassza-tüzelésű erőmüvekben

Füstgáztisztitás biomassza-tüzelésű erőmüvekben LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.3 Füstgáztisztitás biomassza-tüzelésű erőmüvekben Tárgyszavak: biomassza-erőmű; füstgáztisztítás; mész-hidrát/égetett mész eljárás; nátrium-hidrogén-karbonátos eljárás. A biomassza-erőmüvek

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Az ipari kazángyártás kihívásai és megoldásai PŐDÖR Csaba - ügyvezető igazgató 1947-2015 A jogelődöt 1947 évben alapították Az 1970-es évektől a kazángyártás a fő irány

Részletesebben

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25.

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. Müller Melinda Környezettan BSc Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. VÁZLAT Hulladékgazdálkodás A hulladékégetés általános európai jellemzése

Részletesebben

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-12-13. Horváth Elek, ügyvezető Gépsystem Kft. A Gépsystem

Részletesebben

Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben

Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben Üzemlátogatás a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 2013. április 10-én került megrendezésre az Energetikai Szakkollégium tavaszi, Zipernowsky Károly emlékfélévének harmadik üzemlátogatása, mely során a

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23 Előadó: Gazda-Pusztai Gyula 2. dia 2012.03.23. Biomassza tüzelés fa alapú tüzelőanyagok 1. A biomassza

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások a biomassza energetikai hasznosításának tervezéséhez TÓTH András - Minőségbiztosítási vezető UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások

Részletesebben

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Biomorv Kft Magyarország 2 MW-os termikus ártalmatlanító mű paraméterei

Részletesebben

On site termikus deszorpciós technológia. _site_thermal_desorption.html

On site termikus deszorpciós technológia.  _site_thermal_desorption.html On site termikus deszorpciós technológia http://www.rlctechnologies.com/on _site_thermal_desorption.html Technológiai egységek A közvetve főtött forgó deszorber rendszer oxigénhiányos közegben végzi az

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Tüzelőanyagok fejlődése

Tüzelőanyagok fejlődése 1 Mivel fűtsünk? 2 Tüzelőanyagok fejlődése Az emberiség nehezen tud megszabadulni attól a megoldástól, hogy valamilyen tüzelőanyag égetésével melegítse a lakhelyét! ősember a barlangban rőzsét tüzel 3

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok

Részletesebben

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38%

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38% Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása sa Bánhidy János Szaktanácsadó, FKF Zrt. Az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja A CEWEP

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel

Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel Megújuló energiák alkalmazása Herz készülékekkel HERZ Armatúra Hungária Kft. Páger Szabolcs Használati meleg vizes hőszivattyú Milyen formában állnak rendelkezésre a fa alapú biomasszák? A korszerű

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Meleg- és forróvizes kazánok szabályozása és védelme Fűtés és mekegvíz ellátás szabályozása Gőzfeljesztők szabályozási

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás Összeállította: Prof.Dr Dr.Csőke Barnabás Előadó: Bokor Veronika kommunális üzemvezető Koordinátor: VERTIKÁL Rt., Polgárdi Témafelelős:

Részletesebben

Hőtechnikai berendezéskezelő É 1/5

Hőtechnikai berendezéskezelő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A

Részletesebben

Modern Széntüzelésű Erőművek

Modern Széntüzelésű Erőművek Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 20011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni.

A javítási-értékelési útmutatótól eltérő helyes megoldásokat is el kell fogadni. A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 35 582 01 Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő

Részletesebben

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű Prof.Dr. Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék Mai óra tartalma Szilárd települési hulladékok mennyiségi

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Kovács

Részletesebben

Felkészülés az új energiahatékonysági követelmények bevezetésére. Szerkesztő: Sőbér Livia - Módosítás: május 26. kedd, 14:54

Felkészülés az új energiahatékonysági követelmények bevezetésére. Szerkesztő: Sőbér Livia - Módosítás: május 26. kedd, 14:54 Két európai uniós rendelet (direktíva) alapján 2015. szeptember 26. után már csak olyan helyiségfűtő és kombinált (fűtés és melegvíz-termelés) készülékek, valamint vízmelegítők hozhatók forgalomba, amelyek

Részletesebben