A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE"

Átírás

1

2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály A TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK TERMIKUS KEZELÉSE Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 5. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, május

3 Grafikai tervezés és nyomdai előkészítési munkák: LINE & MORE Kft.

4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A hulladékégetés helyzete az EU tagállamokban és Magyarországon, szerepe és jelentősége a települési hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás fejlesztési irányai és gyakorlati eredményei Európában A hulladékégetés előnyei, hátrányai, fejlesztési eredmények A termikus hasznosítás egyéb módszereinek fejlesztési eredményei A hulladékégetés technológiai, műszaki megoldásai Általános alapelvek A hulladékégetés technológiája, műszaki megoldások A hulladékégetés beruházási és üzemeltetési költségei A hulladékégetés jogi, műszaki szabályozásának előírásai A hulladékégető mű létesítésének előkészítése, a döntéselőkészítés értékelési szempontjai, alkalmazási és telepítési feltételek A hulladékégetés hazai alkalmazási lehetőségei, a regionális létesítmények szükségessége

5

6 BEVEZETÉS A hulladékok hasznosítása alapvetően kétféle módon történhet, egyrészt anyagában (másodnyersanyagkénti hasznosítás), másrészt energiatartalmának kinyerésével (termikus hasznosítás). A termikus hasznosítás célja a hulladék energiatartalmának hatékony kinyerése az egyre szigorodó környezetvédelmi követelmények maradéktalan behatása mellett, az eljárás okozta környezeti kockázatok minimalizálásával. A termikus hasznosítás lehetséges módozatai: a hulladékégetés (a hulladék szervesanyagtartalmának teljes értékű oxidatív lebontása széndioxiddá, és vízzé, oxigénfelesleg biztosításával), a hőbontás, amelynek változatai: pirolízis (a hulladék szervesanyagtartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásával), gázosítás (a hulladék szervesanyagtartalmának részleges oxidációval történő lebontása szintézisgázzá szénmonoxid, hidrogén, széndioxid, vízgőz számított sztöchiometriai mennyiségű oxigén adagolásával), a plazmatechnika (a hulladék szervesanyagtartalmának plazmaállapotban történő teljes értékű oxidatív lebontása hasonlóan az égetéshez, illetve a szervetlen anyagtartalom reduktív közegű plazmaállapotban történő feldolgozása másodnyersanyagkénti hasznosítás céljából). A termikus hasznosítás előbb említett előző három eljárásváltozat körül ezideig több évtizedes fejlesztés eredményeképpen, a települési szilárd hulladékok termikus hasznosítására a gyakorlatban a hulladékégetés módszerét alkalmazták és ez terjedt el világszerte. A másik két eljárás gyakorlati alkalmazása néhány nagyüzemi bevezetésre érett gázosítási technológiai megoldás kivételével jelenleg műszakilag kiforratlan, viszont ezek az égetéssel szemben a jövőben reális alternatívát jelenthetnek. Ezt természetesen a tervezett referenciaüzemek tapasztalatai lesznek hivatottak igazolni. 5

7

8 1. A HULLADÉKÉGETÉS HELYZETE AZ EU TAGÁLLAMOKBAN ÉS MAGYARORSZÁGON, SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN 1 A hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat alkalmazó gazdag referenciaháttérrel rendelkező, igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, amely jól kapcsolható más hulladékfeldolgozási eljárásokhoz és alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek. Megfelelő üzemvitellel és alkalmas füstgáztisztítási, valamint maradékanyagkezelési módszerekkel ma már a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket is teljesíteni tudja. Az EU tagállamokban a másodnyersanyagként történő hasznosítás előnyt élvez ugyan a termikus hasznosítással szemben, azonban számos ország szabályozása ezt a prioritást a piaci feltételek, a hulladékkezelési ráfordítások, valamint az egyes eljárások ökomérlegének függvényében korlátozza. A nagy fűtőértékű műanyaghulladékok esetében például több ország az energetikai hasznosítást részesíti előnyben. Az EU hulladéklerakásra vonatkozó irányelvét (1999/31/EK) figyelembe véve, azzal összhangban, a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) célul tűzi ki a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szervesanyagtartalmának fokozatos csökkentését (a képződött tömeghez képest 2005ig 75%ra, 2008ig 50%ra, 2014ig 35%ra). Hazai viszonyok között a jelen gazdasági adottságok alapján ez látszólag túlzott célkitűzés, azonban a várható gazdasági fejlődés figyelembevételével nem tűnik teljesíthetetlennek. Egyébként azok az országok, amelyek a bázisévben (1995ben) a képződő települési szilárd hulladék több mint 80%át lerakással ártalmatlanították, ilyen hazánk is a fenti kötelezettséget legfeljebb négy évvel később is teljesíthetik. Ezt a célt kétféleképpen lehet a gyakorlatban elérni: a biológiailag bontható szervesanyagtartalom szelektív gyűjtésével és biológiai módszerekkel (döntően komposztálással) történő hasznosításával, a szerves hulladékok termikus hasznosításával. A legtöbb országban, értékelve és elfogadva a környezetvédelmi aggályokat eloszlató technológiai fejlesztéseket, jelentősen javult a termikus hulladékhasznosítás társadalmi elfogadottsága. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nagyobb városok, sűrűn lakott régiók számára egyértelműen a hulladékégetés kínálja a legkedvezőbb megoldást. 7

9 A HULLADÉKÉGETÉS HELYZETE 1 Európában (a volt szocialista országok nélkül) egy 1996os állapotot tükröző felmérés szerint, 485 településihulladékégető mű működik, több mint 43 millió tonna/év feldolgozási kapacitással (1. táblázat). A 2. táblázat a települési szilárdhulladékkezelés főbb módszereinek alkalmazási arányát mutatja be az egyes európai országokban, a teljes kezelt hulladékmennyiségre vonatkoztatva. Ennek alapján jól látható, hogy azokban az országokban magasabb a másodnyersanyagként történő hasznosítás mértéke, ahol a termikus hasznosítás is egyre jellemzőbb (pl. Svájc, Dánia, Németország, Hollandia, Svédország). A jelzett országos átlagoktól természetesen egyes régiókban, városokban igen eltérő értékek tapasztalhatók, amit alapvetően az adott terület gazdasági struktúrájának, az ott élők fogyasztási szokásainak, életszínvonalának és életmódjának sajátosságai magyaráznak. 1. táblázat Hulladékégető művek Európában (Közép és KeletEurópa nélkül) Hőhasznosítás aránya Ország Égetési égetők égetési Égetők kapacitás számára kapacitásra száma ezer tonna/év vetítve % % Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Olaszország Luxemburg Norvégia Hollandia Svédország Finnország Egyesült Királyság Összesen

10 A HULLADÉKÉGETÉS HELYZETE 2. táblázat Települési szilárd hulladék kezelése Európában (Közép és KeletEurópa nélkül) Ország Hulladékmennyiség Égetés Anyagában Komposz Lerakás történő tálás hasznosítás ezer tonna/év % % % % Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Görögország Olaszország Írország Luxemburg Norvégia Hollandia Portugália Svédország Finnország Egyesült Királyság Összesen A tervek szerint 57 éven belül Európában a hőhasznosítás aránya el fogja érni a 100%ot (jelenleg 8085%), új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra. Több európai nagyvárosban a hulladék gyakorlatilag teljes mennyisége másodnyersanyagként vagy energiahordozóként kerül hasznosításra, a lerakást csak a maradékok elhelyezésére alkalmazzák. Ezekben a városokban több égetőmű üzemel (pl. Bécsben, Münchenben, Zürichben, Oslóban, Hamburgban 22 db, Párizsban 3 db). 9

11 A HULLADÉKÉGETÉS HELYZETE 1 Magyarországon jelenleg kizárólag Budapesten üzemel egy ezer t/év kapacitású hulladékégető mű, amely a főváros települési szilárd hulladékának kb. 6567%át dolgozza fel és ezzel a budapesti hulladékgazdálkodás alappillérét képezi. A négy, egyenként 15 t/h égetési teljesítménnyel dolgozó kazán által termelt hőenergiát (kazánonkénti gőzteljesítmény 40 t/h, gőzparaméterek 35 bar, 400 o C) villamos energiatermelésre és távhőellátásra hasznosítják (turbinagenerátor teljesítmény 24 MW el, táv hőkiadásiteljesítmény 42 MW th ). A létesítmény mintegy 100 ezer lakos éves villamosenergiafogyasztását és 25 ezer lakos távfűtését képes a hasznosított hőenergiával biztosítani (az előállított energia kevesebb, mint 20%át a létesítmény és kiszolgáló egységei használják fel). Szemben a hulladékból kinyert másodnyersanyagok ingadozó piaci értékével, illetve esetenként bizonytalan értékesítési lehetőségeivel, az égetésnél termelt villamos és távhőenergia stabil felvevőpiaccal és folyamatosan növekvő értékesítési árral rendelkezik. A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű létesítése idején megfelelt az akkor hatályos hazai környezetvédelmi előírásoknak. Az üzembe helyezés óta eltelt több mint másfél évtized alatt lényegesen szigorodtak Európában és Magyarországon egyaránt a környezetvédelmi követelmények. Ezért a következő két év során a létesítményt új, korszerű füstgáztisztító és a kapcsolódó maradékanyag kezelő rendszerrel egészítik ki, elvégezve egyúttal az időközben szükségessé váló rekonstrukciós feladatokat is. Ezek a munkálatok tervezetten kb. 20 milliárd Ft nagyságrendű fejlesztési költségigénnyel járnak. 10

12 2. A TERMIKUS HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS GYAKORLATI EREDMÉNYEI EURÓPÁBAN. 2.1 A hulladékégetés előnyei, hátrányai, fejlesztési eredmények A hulladékégetést úgy kell tekinteni, mint az integrált, zárt körforgalmú hulladékgazdálkodás (lásd az 1. füzetben kifejtettek) egyik súlyponti elemét, melynek alkalmazhatóságát mindenkor a konkrét helyi viszonyok, adottságok és a szóba jöhető változatok alapos mérlegelése, műszaki és gazdasági elemzése, továbbá nem utolsósorban a finanszírozási (beruházási és működtetési költségek egyaránt) lehetőségek alapján kell eldönteni. 2 Előnyök a hulladékégetés alkalmazása esetén: a jelentős mértékű térfogat és tömegcsökkentés, az égetés folyamán a hulladékok mineralizálódnak és inertizálódnak, a kezelés higiéniai szempontból tökéletes, a keletkező hőenergia hasznosítható és értékesítése nincs kitéve a piaci bizonytalanságoknak, a korszerű, hatékony égetési és füstgáztisztítási technológiák biztosítják a környezet eredményes védelmét. Hátrányos az eljárás relatíve nagy beruházási és üzemeltetési költsége, amit a nagyobb teljesítményű berendezések telepítésével és a kapcsolt hőhasznosítással részben kompenzálni lehet. A bonyolult berendezésekben számos hibalehetőséggel kell számolni, különösen a belső korróziós jelenségek rontják az üzembiztonságot. A hulladék heterogén jellemzői miatt a megfelelő tüzeléstechnikai paraméterek eléréséhez különféle hulladékelőkészítési műveletek beiktatására lehet szükség. Ökológiai szempontból kedvezőtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból. A hulladékégetéssel szembeni fenntartások és ellenvetések az elmúlt időszakban elsősorban az égetéskor keletkező füstgázok légszennyező hatásával kapcsolatban jelentkeztek. Éppen ezen hátrányos jellemzők csökkentése, illetve kiküszöbölése érdekében indult meg az elmúlt tíz év során olyan széles körű és dinamikus léptékű fejlesztés, amelyet a hulladékkezelés terén ez ideig nem lehetett tapasztalni. Ezek a fejlesztések az automatizáltság növelésére, az üzembiztonság fokozására, a jobb hatásfokú hőhasznosítás elérésére és nem utolsósorban az égetés másodlagos környezetszennyező hatásának (emissziók, maradékanyagok kezelése) csökkentésére irányultak, különös tekintettel a salak és a pernye lerakásával szembeni ellenérzések csökkentésére. 11

13 A TERMIKUS HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Ma már biztonsággal állítható, hogy a korszerű tüzeléstechnikai, füstgáztisztítási, valamint maradékanyag kezelési eljárások alkalmazásával eleget lehet tenni a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is A termikus hasznosítás egyéb módszereinek fejlesztési eredményei A hulladékégetés energetikai és környezetvédelmi hatékonyságát növelő, az eljárást tökéletesítő fejlesztési munkával párhuzamosan igen intenzív kutatásifejlesztési tevékenység folyik a másik két termikus hasznosítás területén is. Az alacsony hőmérsékletű hőbontási eljárásokkal (pirolízis o C hőmérséklettartományban, oxigénmentes körülmények között, energetikailag vagy másodnyersanyagként hasznosítható folyékony, gáznemű és szilárd termékek kinyerése céljából) a települési szilárd hulladékok hasznosítása az eddigi fejlesztési eredmények ellenére a gyakorlatban nem megoldott. Ezideig csupán bizonyos homogén anyagi jellemzőkkel rendelkező termelési hulladékok (pl. gumiabroncs, műanyaghulladékok, fa és cellulózhulladékok, savgyanta) feldolgozására állnak rendelkezésre megfelelő referenciával rendelkező műszaki megoldások. A magas hőmérsékletű hőbontási eljárásoknál (gázosítás o C hőmérséklettartományban, segédanyag oxigén, levegő, vízgőz bevezetésével és a szervesanyagtartalom parciális elégetése mellett az energetikailag hasznosítható gázkihozatal maximalizálása érdekében) hasonló megállapítás tehető, azaz a települési szilárd hulladék termikus hasznosítására kiforrott műszaki megoldás nincs a jelenlegi gyakorlatban. Ugyanakkor azonban úgy tűnik, sikerrel kecsegtetnek azok a fejlesztések, amelyek a hőbontás valamelyik változatát és a hőbontási termékek elégetését kombinálják, egymástól elválasztott termikus reaktorokban. Ezek a kombinált eljárások lényegében kétfokozatú termikus kezelést valósítanak meg, biztosítva ezzel az egyes részfolyamatok jobb szabályozhatóságát és hasznosítva az égetés és hőbontás előnyeit, azok hátrányainak csökkentése mellett. A cél a korszerű égetési technikákkal az energetikai hatásfok és a környezetvédelmi hatékonyság szempontjából egyaránt versenyképes új termikus módszerek kidolgozása. Ezideig a legsikeresebb fejlesztések: Siemenseljárás: a pirolízis és a pirolízistermékek nagy hőmérsékletű égetésének kombinációja, Lurgieljárás: a gázosítás és a gázosítási termékek nagy hőmérsékletű égetésének kombinációja, 12

14 A TERMIKUS HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI Noelleljárás: a pirolízis és a pirolízistermékek szintézisgázzá konvertálásának kombinációja, valamint Thermoselecteljárás: a pirolízis és a pirolízistermékek olvasztásos üzemű gázosítása szintézisgázzá. Ezek a fejlesztés alatt álló eljárások alkalmasak a település szilárd hulladék feldolgozására is, bár a Thermoselecteljárás kivételével csak meghatározott előkezelést (rendszerint legalább aprítást) követően. A kombinált eljárások végterméke nagy hőmérsékletű füstgáz, amelynek hőtartalma gőz és/vagy villamos energia előállítására, illetve szintézisgáz, amely vegyipari nyersanyagként (metanol előállítás) hasznosítható, valamint a nagy hőmérsékletű átalakítás eredményeképpen keletkező inert szilárd, üvegszerű salakolvadék. Megjegyzendő, hogy a gáztermékek minden esetben azonos tisztítási módszerekkel kezelendők mint a hulladékégetésnél. 2 A kombinált eljárások környezetvédelmi előnyei a következők: az égetéshez képest kisebb tisztítandó gázmennyiségek, a nagy molekulájú szénhidrogének, főként az ártalmas klórtartalmú vegyületek nagy hőmérsékletű lebontása a dioxinok és furánok redukáló atmoszférával gátolt képződésével, az üvegszerű salakgranulátum előállításával (nehézfémek megkötésével) a szilárd maradékok másodlagos környezetszennyező hatása minimalizálódik, egyúttal könnyebben hasznosítható végtermék nyerhető (hasonlóan a salakolvasztásos égetéshez), a tiszta gáztermék előállítása, amely többcélúan (energianyerés, szintézisgáz) hasznosítható. Az említett négy kombinált eljárásváltozat mindegyike nagyüzemi megvalósításra érett. Németországban négy, egyenként kb. 100 ezer t/év kapacitású referenciaüzem építése tervezett ezen eljárások gyakorlati megfelelőségének igazolására. Mind a négy létesítmény települési szilárd hulladék feldolgozását hivatott biztosítani. Előzetes becslések szerint a várható beruházási és működtetési költségek a hasonló kapacitású égetőművek költségeihez hasonló nagyságrendűek lesznek. Az eddigi eredmények ellenére vélelmezhető, hogy a kombinált termikus hasznosítási eljárások hatékonyságát és eredményességét csak a gyakorlati üzemelési tapasztalatok birtokában lehet érdemben megítélni. Mindazonáltal úgy tekinthető, hogy ezek a fejlesztések a jövőben az égetéssel szemben a települési szilárd hulladékhasznosítás reális változatát jelenthetik. A plazmatechnika üzemi alkalmazásának műszakilag kiforrott eljárásait elsősorban a nagy fémtartalmú szervetlen ipari hulladékok feldolgozására (reduktív plaz 13

15 A TERMIKUS HASZNOSÍTÁS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI maeljárások nyersanyag visszanyerés céljából), valamint meghatározott szokásos termikus módszerekkel körülményesen kezelhető veszélyes hulladékok ártalmatlanítására (oxidatív plazmaeljárások energetikai hasznosítással) használják. Ezeken a területeken a módszer számos jól működő referenciával rendelkezik. A települési szilárd hulladék termikus hasznosítására a gyakorlatban is bevált és eredményes plazmaeljárást alkalmazó megoldások még nem állnak rendelkezésre. 2 14

16 3. A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI 3.1 Általános alapelvek A hulladékégetés exoterm folyamat. Az égetés során a hulladék szervesanyagösszetevői a levegő oxigénjével reagálva gázokká, vízgőzzé alakulnak és füstgázként távoznak a rendszerből. Az éghetetlen szervetlen anyag salak, illetve pernye alakjában marad vissza. A hulladékégetés során a gyakorlatban a legkülönfélébb típusú és kémiai összetételű anyagokat kell elégetni. Ez az égetési viszonyokat nagy mértékben bonyolulttá, az égési reakciót pedig rendkívül heterogénné teszi. A kifogástalan elégetéshez megfelelő hőmérséklet, megfelelő áramlási viszonyok és tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges. A kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 o C, a légfeleslegtényező értéke 1,52,5, a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 23 másodperc szilárd hulladékok égetésekor, miközben a minimális oxigéntartalom 6%. A megfelelő áramlási viszonyok egyrészt mechanikai eszközökkel (mozgó rostélyok, forgó kemence, bolygató szerkezet), másrészt aerodinamikai módszerekkel (gázáramok irányított mozgatása) teremthetők meg. 3 A legtöbb hulladékégetőben a szervetlen maradékok (salak, pernye) lágyulásolvadási jellemzői miatt a tűztéri hőmérséklet nem haladja meg az o Cot. Az égetés o Con is végezhető, ekkor beszélünk salakolvasztásos vagy nagy hőmérsékletű hulladékégetésről. Ekkor a szilárd maradék olvadékként távozik az égéstérből. Az égetés szilárd maradékának mennyisége az elégetett hulladék típusától függ. Települési szilárd hulladék égetésekor a maradék mennyisége maximum 3032 tömeg % (salakolvasztásos tüzelésnél 1520 tömeg %). A hulladékégetés alkalmazásához a következő anyagi jellemzők ismerete szükséges: halmazállapot (folyékony, paszta, szilárd, illetve kevert); elemzéssel megállapított kémiai összetétel (pl. szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, víz és hamutartalom); gyorselemzéssel megállapított összetétel (szén, illóanyag, víz és hamutartalom); fűtőérték; sűrűség; a hamu olvadási jellemzői; szilárd hulladék esetében szemcseméreteloszlás, maximális darabnagyság, 15

17 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI valamint anyagfajták szerinti összetétel; folyékony hulladék esetében viszkozitás, gyulladás és lobbanáspont, valamint szilárd szennyezőanyagtartalom és annak legnagyobb szemcsemérete, továbbá a kémhatás; halogénanyagtartalom (kloridok, fluoridok, bromidok); nehézfémtartalom (ólom, kadmium, higany, réz, vanádium, stb.); egyéb fémtartalom (vas, kalcium, nátrium, stb.); egyéb mérgezőanyagtartalom (PCB); egyéb specifikus anyagi tulajdonságok szükség szerint (pl. fertőző tulajdonság); mennyiségi adatok (szélső határok és átlagértékek). 3 Tüzeléstechnikai szempontból elsősorban a kalorikus tulajdonságok fontosak (fűtőérték, éghetőanyagtartalom, víztartalom és hamutartalom). Ezek egymástól nem függetlenek, erős kölcsönhatás van közöttük. Tüzeléstechnikai szempontból nem elhanyagolhatók a hulladék egyéb fizikai és kémiai tulajdonságai sem (szemcseméret, korrozív hatás, gyulladás és lobbanáspont, viszkozitás stb.). Ezek ismerete nemcsak a berendezés kialakításához fontos, hanem az előkezelő és a betáplálási folyamatok műszaki megoldása szempontjából is. 3.2 A hulladékégetés technológiája, műszaki megoldások A hulladékégetés technológiája a következő részfolyamatokra tagolódik: átvétel (fogadás) és tárolás, előkészítés és adagolás, égetés és hőhasznosítás, füstgázhűtés és tisztítás, salak és pernyekezelés. Az általános technológiai folyamatot az 1. ábra szemlélteti A hulladék átvétele, tárolása, adagolása A hulladék átvétele mennyiségi és minőségi átvételt jelent. A mennyiségi átvétel a beszállított hulladék mérlegelésével, míg a minőségi átvétel minimálisan szemrevételezéssel, illetve meghatározott rendszerességgel, szabványos módszerekkel, reprezentatív mintavételezéssel és gyorsanalízisekkel történik. A települési szilárd hulladékot e célra kialakított tárolóterekben (bunkerekben) tárolják. A tárolóterek kapacitását az égetőmű óránkénti teljesítménye, az üzemidő és a hulladék térfogattömege határozza meg. A folyamatos, akadálymentes üzemelés érdekében minimum 35 napos feldolgozási teljesítménynek megfelelő hulladékmennyiség tárolását kell biztosítani. Magas és mélybunkerek különböztethetők meg aszerint, hogy a bunker fenékszintje milyen mélyen helyezkedik el a külső terepszinthez képest. Gyakoribbak 16

18 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI a magas bunkerek, amelyekbe a gépjárművek magasított ürítőtérről (rámpáról) ürítenek. A bunkerek készülhetnek osztatlan és osztott (kazettás) belső térkialakítással. 1 Hulladék 2 Gőz, villamos energia Füstgáz ábra: a hulladékégetés általános technológiai folyamata A bunkerek az ürítéskor keletkező por, valamint a hulladék bomlásából származó bűz kiáramlásának megakadályozása céljából enyhe szívás alatt állnak. Az esetleges bunkertüzek gyors elfojtása érdekében a tárolótereket hatékony félautomata tűzoltóberendezésekkel szerelik fel. A bunkereken belül a hulladékot többnyire polipmarkolós vagy serleges híddarukkal mozgatják, keverik és adagolják a tűztérbe. 17

19 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI Az adagolás egyenletessége lényegesen kihat az égésfolyamat minőségére, a tűztér közel állandó hőterhelésére, ezért a kezelőszemélyzet szakértelme, figyelme különösen fontos a jó minőségű üzemelés szempontjából. A kevert, homogenizált hulladékokat a daru az adagológaratba táplálja. Az adagológarat kettős zárrendszere megakadályozza a füstgáz és láng kicsapódását, illetve hamis levegőnek az égéstérbe kerülését. A garatokat általában vízzel hűtik és izotópos szintjelzővel látják el. A garatból a hulladék gravitációsan csúszik az adagolóberendezésbe. Az adagolók folyamatosan juttatják a hulladékot a mindenkori tüzeléstechnikai és terhelési viszonyoknak megfelelő mennyiségben és ütemben a tűztérbe Tüzelőberendezések 3 A hulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés. Megkülönböztethetők rostélytüzelésű és rostély nélküli hulladékégető berendezések. A rostélytüzelésű berendezéseket főleg települési szilárd és termelési szilárd hulladék és bizonyos korlátozásokkal iszap halmazállapotú termelési hulladék égetésére alkalmazzák. A rostély nélküli hulladékégetők főleg folyékony és paszta állapotú termelési hulladék, valamint iszap égetésére használatosak, azonban némelyik megoldás szilárd hulladék kezelésére is megfelelő. A legáltalánosabban használt rostélytípusok: hengerrostély visszatoló rostély, előtoló lengőrostély, ellenáramú előtoló rostély. A rostélyok egyrészt biztosítják a heterogén hulladék állandó keverését, mozgatását, másrészt lehetővé teszik az égéságy megfelelő levegőztetését. A levegő hozzávezetését részben a tüzelőanyag ágyon, azaz a rostélyon keresztül (primer levegő), részben a rostély fölötti tűztérbe vezetve (szekunder levegő) biztosítják. A primer levegő (a tüzelőanyagágyba vezetett alsó légáram és az oldalfalakról bevezetett levegő) az összes levegőszükségletnek kb. 7080%a. Ez egyben a rostély hűtését is biztosítja. Az égésgázok levegővel keveredése és kiégetése a tűztérben történik. A füstgáz és a levegő áramlási iránya szerint egyenáramú, ellenáramú és kombinált áramú tűztérformák különböztethetők meg. A két megoldás közötti áthidaló megoldás a kombinált áramú tüzelés. A tűztérfalazat a tüzelőberendezés egyik legkritikusabb része, amelyet úgy kell kialakítani, hogy egyensúly legyen a túlzott mértékű hőelvonást és a tűztérfalazat elsalakosodását okozó tűztérhőmérséklet között. Fontos a megfelelő szilárdság és a koptatóhatással szembeni ellenállás, valamint a hőingadozásokkal és a kémiai hatásokkal szembeni ellenállás. A kevésbé igénybe vett tűztérfalazathoz samott 18

20 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI típusú bélést, az erősebben igénybe vett részekhez pedig szilíciumkarbid és műkorund anyagú falazatot készítenek. Az égetendő hulladék fűtőértékének ingadozása miatt gyakorlatilag nem nélkülözhető a póttüzelés, amihez olaj vagy gázégőket használnak. A póttüzelés célja és az égők beépítési helye szerint megkülönböztethető stabilizáló és teljesítményégő. A hazai és benne a budapesti települési szilárd hulladék jellemző összetétele (m/m %ban) a következő: Hulladékalkotó Főváros és nagyobb városok* Országos átlag** Papír Műanyag Textil Üveg Fém Szerves (bomló) Szervetlen Összesen * szabvány szerint mért értékek ** szakmai becsléssel meghatározott értékek (Köztisztasági Egyesülés) 3 A tűztérhőmérséklet az égéslevegő mennyiségével és hőmérsékletével, valamint a szükség szerinti póttüzeléssel a kívánt határok között tartható. A rostélytüzelésű égetőket is folyamatosan fejlesztik. Ennek célja a hatékonyabb tüzelés, a biztonságosabb üzemelés fokozása és a másodlagos környezetszennyezés csökkentése. A rostély nélküli hulladékégetők főként a tűztér kialakításában különböznek a rostélyos berendezéstől. A rostély nélküli hulladékégetők tűztere általában hengeres, ezáltal majdnem kétszeresére növelik a hősugárzás intenzitását. Ez kisebb veszteséget okoz. Ezek a berendezések típustól függően salakolvasztásos üzemmódban is üzemeltethetők. Lényegesebb típusaik: forgódobos kemencék, égetőkamrák, emeletes kemencék, fluidizációs kemencék, egyéb speciális tűzterek. Alkalmazásukra döntően különböző termelési hulladékok hasznosításánál kerül sor. 19

21 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI Füstgázhűtés, hőhasznosítás A hulladékégetés füstgázai a tűztérből o Con vagy ennél nagyobb hőmérsékleten távoznak és azokat a tisztítóberendezések hőtűrőképessége miatt és a harmatponti korrózió elkerülésére o C ra le kell hűteni. A füstgáz hűthető közvetlen és közvetett módszerrel. A közvetlen módszer esetében a füstgázt levegőbefúvással vagy vízgőzbepermetezéssel hűtik, a közvetett módszernél pedig hőcserélőket (rekuperátorokat, melegvíz és gőzkazánokat) alkalmaznak. 3 Az egyes lehetőségek között a következők ismeretében lehet választani: a termelt melegvíz, gőz vagy villamos energia hasznosíthatósága, a hulladék fűtőértéke, az égetőmű teljesítménye és a beruházási, illetve üzemeltetési költségek. A kis kapacitású, kis hőteljesítményű hulladékégetők esetében alkalmazzák általában a közvetlen füstgázhűtési megoldást. Ilyenkor természetesen a füstgáz hőtartalmát nem hasznosítják, tehát ez a módszer nem termikus hasznosítás. Általános tapasztalat szerint 1520 GJ/h hőteljesítmény felett célszerű a füstgázok hőtartalmát hasznosítani. A hulladékégetők kazánjai általában természetes vagy kényszeráramlásúak, 35 huzamúak. Ritkábban alkalmazzák a kényszerkeringtetésű (pl. LaMont rendszerű) kazánt, mégpedig általában a tűztér után kapcsolt megoldással. A kazán tervezésekor néhány sajátos szempontot kell figyelembe venni. A füstgázok nagy portartalma és a pernye olvadási jellemzői miatt különös gondot kell fordítani a lerakódások csökkentésére. Ezért a szokásosnál nagyobb csőosztásokat kell választani és lehetőleg párhuzamos áramlási viszonyokat kell biztosítani. A többhuzamú kazánmegoldás is ezt segíti elő. A hulladékégetők kazánjaiban külön gondot okoz a főleg halogének miatt bekövetkező tűzoldali korrózió. Ennek elkerülésére a korszerű kazánokban nem alkalmaznak o Cnál magasabb túlhevítési hőmérsékletet, még turbinás üzemben sem. A harmatponti korrózió elkerülése érdekében szükséges, hogy a hőcserélők ne dolgozzanak o C hőmérséklet alatt. A tűztérben elhelyezett sugárzó hőnek kitett fűtőfelületet szilíciumkarbid falazással is védik. A korszerű hulladékégető kazánok hatásfoka 8085%. Kondenzációs turbinás üzemben a hatásfok 1520%. A hő, illetve gőzleadási teljesítmény ingadozása a kazánok esetében +/ 20%, ami automatizált szabályozással és a hulladék fokozott homogenizálásával mintegy felére csökkenthető. Éppen ez a terület azaz a hulladékégetés előtti jobb minőségű homogenizálási módszereknek kidolgozása a hulladékégetők továbbfejlesztésének egyik fő iránya. Az égetés területén a tűzvitel, a hőterhelés egyenletesebbé tétele végett törekednek az automatizált szabályozási rendszer kialakítására. A cél az, hogy a teljes 20

22 A HULLADÉKÉGETÉS TECHNOLÓGIÁJA, MŰSZAKI MEGOLDÁSAI folyamat a vezérlőközpontból csekély kézi beavatkozással irányítható legyen. A tűzvitelt a tűztér falába beépített tvkamerák és a vezénylőbe telepített monitorok ellenőrzik. A korszerű égetőművekben a gőztermelő folyamat jellemzői közül a tűztérből kilépő füstgázhőmérsékletet választják szabályozott jellemzőnek, vezető jellemzőként figyelembe veszik még a gőztermelést. Szabályozás során változik a feladott hulladék mennyisége és ennek megfelelően állítható be a primer levegő, illetve a szekunder levegő mennyisége. Korrigáló jellemző a füstgázban mért oxigén és szénmonoxid mennyisége, nehogy az égésredukáló tartományba kerüljön. A hőhasznosítás lehetősége és módja a hulladék mennyiségének, jellemzőinek, valamint a helyi hőértékesítési feltételek ismeretében határozható meg. A hulladékégető művekben szükségkondenzátorok segítségével megoldható, hogy a hőhasznosító rendszer ideiglenes kiesése (pl. karbantartás) esetén ne kelljen szüneteltetni a hulladék égetését. 3 Az égetőmű energetikai jellemzőinek, a kazánnyomásnak és a gőz hőmérsékletének a kiválasztását lényegében hasonló szempontok szerint végzik mint más erőművekben. Ebben az esetben azonban figyelembe kell venni a korróziós problémákat, amelyek miatt a gőz hőmérsékletét nem célszerű o Cnál nagyobbra növelni. Ezért viszont kisebb gőznyomást kell alkalmazni. Célszerű tehát forró vizet vagy kisnyomású, maximum 22,5 bar nyomású gőzt termelni. Ez különösen a kisebb teljesítményű ipari hulladékégetőkre érvényes. A korróziós kérdésektől függetlenül természetesen figyelembe kell venni azt, hogy az egység nagyságához (teljesítményéhez) mekkora nyomásérték gazdaságos. Alapelv az, hogy akkora erőművekben, amelyekben már villamos energiatermelés is lehetséges, a nagyobb kazánnyomást kell választani (a gyakorlatban alkalmazott nyomástartomány 48 bar). Nagyobb égetőművekben a nagyobb gőznyomás és a gőzhőmérséklet a gazdaságosabb. Ha fűtőművel kapcsolják össze, az égetőmű kazánnyomása lényegében meghatározott. Minden esetben az alkalmazandó hőhasznosítási változattól függően részletes gazdaságossági számításokkal kell eldönteni a rendszer kazánparamétereinek konkrét értékeit. Különleges esetekben szennyvíztisztító mű közelében telepített hulladékégetőben a termelt hőenergia részben vagy teljesen a szennyvíziszap termikus kezelésére hasznosítható. Ilyenkor kétféle megoldást alkalmaznak. Az egyikben a forró füstgázokat közvetlenül az iszapszárító egységbe viszik, ahol az iszap termikus kezelése közvetlen vagy közvetett hőközlés révén megy végbe. A folyamat végén a füstgázt és a szárítóból származó bűzös, páradús gázterméket az égetőmű tűzterébe visszavezetik. Az iszapszárító egység többnyire ellenáramú 21

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A települési szilárdhulladék termikus kezelése

A települési szilárdhulladék termikus kezelése Köztisztasági Egyesülés Szakmai ismeretterjesztő füzetek a települési hulladékgazdálkodással foglalkozók számára. A települési szilárdhulladék termikus kezelése Szerző: Olessák Dénes 4. füzet 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HULLADÉKÉGETÉS. A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai

HULLADÉKÉGETÉS. A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai HULLADÉKÉGETÉS A hulladékégetés tulajdonságai, technológiája, előnyei, hátrányai 1. Hulladékkezelési eljárások Hőfokszint szerint hideg és meleg hulladékkezelési eljárásokat különböztetünk meg. A hideg

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés Hőbontás, pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén)

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag

HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása

A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása A Hulladékhasznosító Mű technológiájának leírása 1. ábra: Hulladékhasznosító Mű folyamatábra A hulladékszállító járműveket a teherportán mérlegelik és regisztrálják a beszállított hulladék mennyiségét.

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladékok égetése

Kommunális szilárd hulladékok égetése Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Hulladékhasznosító mű létesítésének vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Pintácsi Dániel Energetikai mérnök MSc hallgató pintacsi.daniel@eszk.org

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál

Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovatív szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiai fejlesztések a KISS cégcsoportnál Veres András előadása

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Előadó: Varga Péter Varga Péter

Előadó: Varga Péter Varga Péter Abszorpciós folyadékhűtők Abszorpciós folyadékhűtők alkalmazási lehetőségei alkalmazási lehetőségei a termálvizeink világában a termálvizeink világában Előadó: Varga Péter Varga Péter ABSZORPCIÓS FOLYADÉKHŰTŐ

Részletesebben

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-12-13. Horváth Elek, ügyvezető Gépsystem Kft. A Gépsystem

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S

Thermoversus Kft. Telefon: 06 20/ 913 2040 www.thermoversus.com info@thermoversus.com. 1026 Bp. Kelemen László u. 3 V E R S U S Különleges kialakítású hegesztett bordáscsövet és az abból készített hőcserélőket, hőhasznosító berendezéseket kínál a Az acél-, vagy rozsdamentes acél anyagú hőleadó cső bordázata hegesztett kötésekkel

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű Prof.Dr. Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék Mai óra tartalma Szilárd települési hulladékok mennyiségi

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése

Instacioner kazán füstgázemisszió mérése Instacioner kazán füstgáz mérése A légszennyezés jelentős részét teszik ki a háztartási tüzelőberendezések. A gázüzemű kombi kazán elsősorban CO, CO 2, NO x és C x H y szennyezőanyagokat bocsát ki a légtérbe.

Részletesebben

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25.

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. Müller Melinda Környezettan BSc Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. VÁZLAT Hulladékgazdálkodás A hulladékégetés általános európai jellemzése

Részletesebben

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek

Háztartási kiserőművek. Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek Háztartási kiserőművek FINANSZÍROZÁS BEFEKTETÉS ENERGIATERMELÉS MCHP 50 kwe Mikro erőmű Hőenergia termelés hagyományos kazánnal Hatékonyabb hőenergia termelés kondenzációs kazánnal

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38%

Bánhidy János. MET Energia Fórum Balatonalmádi, 2011. június 8-9. (EUROSTAT adatok szerint) 18% 2% 74% 38% Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása sa Bánhidy János Szaktanácsadó, FKF Zrt. Az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja A CEWEP

Részletesebben

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő

Vállalati szintű energia audit. dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Vállalati szintű energia audit dr. Balikó Sándor energiagazdálkodási szakértő Audit=összehasonlítás, értékelés (kategóriába sorolás) Vállalatok közötti (fajlagosok alapján) Technológiai paraméterek (pl.

Részletesebben

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás Összeállította: Prof.Dr Dr.Csőke Barnabás Előadó: Bokor Veronika kommunális üzemvezető Koordinátor: VERTIKÁL Rt., Polgárdi Témafelelős:

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Technológiai szennyvizek kezelése

Technológiai szennyvizek kezelése Környezeti innováció és jogszabályi megfelelés Környezeti innováció a BorsodChem Zrt.-nél szennyvíz és technológiai víz kezelési eljárások Klement Tibor EBK főosztályvezető Budapesti Corvinus Egyetem TTMK,

Részletesebben

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok

VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23. Előadó: Gazda-Pusztai Gyula. Viessmann Werke 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok 2012.03.23. Biomassza tüzelés- fa alapú tüzelőanyagok VII. Országos Kéménykonferencia 2012.03.22-23 Előadó: Gazda-Pusztai Gyula 2. dia 2012.03.23. Biomassza tüzelés fa alapú tüzelőanyagok 1. A biomassza

Részletesebben

zeléstechnikában elfoglalt szerepe

zeléstechnikában elfoglalt szerepe A földgf ldgáz z eltüzel zelésének egyetemes alapismeretei és s a modern tüzelt zeléstechnikában elfoglalt szerepe Dr. Palotás Árpád d Bence egyetemi tanár Épületenergetikai Napok - HUNGAROTHERM, Budapest,

Részletesebben

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt

Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Nagy nedvességtartalmú kommunális eredetű kockázatot jelentő szerves hulladék termikus ártalmatlanítása energia nyereséggel projekt Biomorv Kft Magyarország 2 MW-os termikus ártalmatlanító mű paraméterei

Részletesebben

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata

TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag kibocsátásának vizsgálata Veszprém, Gátfő u. 19. Tel./fax: 88/408-920 Rádiótel.: 20/9-885-904 Email: gyulaigy1@chello.hu TP-01 típusú Termo-Press háztartási műanyag palack zsugorító berendezés üzemeltetés közbeni légszennyező anyag

Részletesebben

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések

Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete. Kazánok és Tüzelőberendezések Kazánok működtetésének szabályozása és felügyelete Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Meleg- és forróvizes kazánok szabályozása és védelme Fűtés és mekegvíz ellátás szabályozása Gőzfeljesztők szabályozási

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA.

HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. MAGYAR TALÁLMÁNYOK NAPJA - Dunaharaszti - 2011.09.29. HŐBONTÁSON ALAPULÓ GUMI- ÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÁSA, HAZAI FEJLESZTÉSŰ PIROLÍZIS ÜZEM BEMUTATÁSA. 1 BEMUTATKOZÁS Vegyipari töltő- és lefejtő

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár

Gázellátás. Gázkészülékek 2009/2010. Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár Gázellátás Gázkészülékek 2009/2010 Előadó: NÉMETH SZABOLCS Mérnöktanár 1 Gázkészülékek fajtái 2 A típusú gázfogyasztó készülékek amelyek nem csatlakoznak közvetlenül kéményhez, vagy égéstermékelvezető

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A

A cég közel 40 éve a 3214 Nagyréde, József A. út 6. szám alatti - Morvai Ferenc tulajdonában álló - üzemben működik Az üzem értéke kb 500 millió Ft A MORVAI KAZÁN MAGYARORSZÁG Kft Innováció Megújuló energia Fenntartható fejlődés Környezetvédelmi ipar I. BEMUTATKOZÁS A cég az 1970-es évektől foglalkozik különböző kazánok fejlesztésével, kis sorozatú

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben

Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Tapasztalatok és tervek a pécsi erőműben Péterffy Attila erőmű üzletág-vezető ERŐMŰ FÓRUM 2012. március 22-23. Balatonalmádi Tartalom 1. Bemutatkozás 1.1 Tulajdonosi háttér 1.2 A pécsi erőmű 2. Tapasztalatok

Részletesebben

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés

Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Magyarországi hőerőművek légszennyezőanyag kibocsátása A Vértesi erőműnél tartott mintavételezés Kovács

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A megújuló energiahordozók szerepe

A megújuló energiahordozók szerepe Magyar Energia Szimpózium MESZ 2013 Budapest A megújuló energiahordozók szerepe dr Szilágyi Zsombor okl. gázmérnök c. egyetemi docens Az ország energia felhasználása 2008 2009 2010 2011 2012 PJ 1126,4

Részletesebben

Együttműködés, szakmai kapcsolódások

Együttműködés, szakmai kapcsolódások Technológiai Innováció Központ kialakítása a Vertikál Zrt. polgárdi telephelyén, Polgárdi. 2014. március 27. Együttműködés, szakmai kapcsolódások a Verikál Zrt. és a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési

Részletesebben

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0 Karbantartás Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon Október 2014. október 15. Készítette: Kemény Béla Gestamp Hungária Kft

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

Ipari kondenzációs gázkészülék

Ipari kondenzációs gázkészülék Ipari kondenzációs gázkészülék L.H.E.M.M. A L.H.E.M.M. egy beltéri telepítésre szánt kondenzációs hőfejlesztő készülék, mely több, egymástól teljesen független, előszerelt modulból áll. Ez a tervezési

Részletesebben

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS

A folytatás tartalma. Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS Előző óra tartalmából HULLADÉKFELDOLGOZÁS 2.óra Hulladékgazdálkodás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék

Részletesebben

Hőtechnikai berendezéskezelő É 1/5

Hőtechnikai berendezéskezelő É 1/5 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban

A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Mintacím szerkesztése A hulladékgazdálkodás új rendszere A hulladékkezeléssel kapcsolatos közszolgáltatások helyzete vidéken és a városokban Vámosi Oszkár ügyvezető Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség

Részletesebben

Modern Széntüzelésű Erőművek

Modern Széntüzelésű Erőművek Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 20011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben