A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása."

Átírás

1 Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladék termikus kezelése. Az építési-bontási hulladékok kezelése. Zöld és biohulladék komposztálása. Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István

2 Termikus eljárások A hulladékok hasznosítása történhet anyagában (másodnyersanyagkénti hasznosítás), energiatartalmának kinyerésével (termikus hasznosítás); célja a hulladék energiatartalmának hatékony kinyerése. A termikus hasznosítás lehetséges módozatai a hulladékégetés a hulladék szervesanyag-tartalmának teljes értékű oxidatív lebontása szén-dioxiddá és vízzé, oxigénfelesleg biztosításával), a hőbontás pirolízis (a hulladék szervesanyag-tartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásával).

3

4 Termikus eljárások Hulladékégetés műszakilag kiforrott, változatos műszaki megoldásokat alkalmazó igen hatékony és tökéletesen higiénikus hulladékkezelési eljárás, alapvető eleme a korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszereknek, megfelelő üzemvitellel és alkalmas füstgáztisztítási, valamint maradékanyag-kezelési módszerekkel ma már a legszigorúbb környezetvédelmi követelményeket is teljesíteni tudja. EU hulladéklerakásra vonatkozó irányelve (1999/31/EK) hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény célul tűzi ki a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szervesanyagtartalmának fokozatos csökkentését 2005-ig 75%-ra, 2008-ig 50%-ra, 2014-ig 35%-ra hazai viszonyok között nem tűnik teljesíthetetlennek. A célt kétféleképpen lehet a gyakorlatban elérni a biológiailag bontható szervesanyag-tartalom szelektív gyűjtésével és biológiai módszerekkel történő hasznosításával, a szerves hulladékok termikus hasznosításával.

5 Hulladékégető-művek Európában Ország Égetők száma Égetési kapacitás ezer tonna/év Hőhasznosítás aránya Égetők Égetési számára kapacitásra % % Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Olaszország Luxemburg Norvégia Hollandia Svédország Finnország Egyesült Királyság Összesen

6 Települési szilárd hulladékok kezelése Európában Ország Égetés Lerakás Hulladékmennyiség Komposztálás Anyagában történő hasznosítás ezer tonna/év % % % % Ausztria Belgium Svájc Németország Dánia Spanyolország Franciaország Görögország Olaszország Írország Luxemburg Norvégia Hollandia Portugália Svédország Finnország Egyesült Királyság Összesen

7 Hulladékégetés Európában a hőhasznosítás aránya 5-7 éven belül el fogja érni a 100%-ot (jelenleg 80-85%), új létesítmények kizárólag hő hasznosítással kerülnek megvalósításra több égetőmű üzemel pl. Bécsben, Münchenben, Zürichben, Oslóban, Hamburgban 2-2 db, Párizsban 3 db. Magyarországon Budapesten: ezer t/év kapacitású hulladékégetőmű négy, egyenként 15 t/h égetési teljesítménnyel dolgozó kazán: villamosenergia-termelés és távhőellátás (100 ezer lakos éves villamosenergia-fogyasztását és 25 ezer lakos távfűtését képes biztosítani).

8 Hulladékégetés A hulladékégetés a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere. Előnyei a keletkező hulladékok térfogatát és tömegét jelentősen csökkenti, az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hő hasznosítható, az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak. Hátrányai az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár ökológiai szempontból kedvezőtlen, beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál.

9 Hulladékégetés A kifogástalan elégetéshez megfelelő hőmérséklet, megfelelő áramlási viszonyok, tartózkodási idő, valamint a szokásosnál nagyobb mennyiségű levegő bevezetése szükséges. a kívánt minimális tűztérhőmérséklet 850 C, a légfelesleg-tényező értéke 1,5 2,5, a füstgázoknak a tűztérben való tartózkodási ideje 2 3 s szilárd hulladékok és 0,5 1 s folyékony hulladékok égetésekor, a minimális oxigéntartalom eközben 6%. Az égetés szilárd maradékanyagának mennyisége szilárd települési hulladék égetésekor kb. 10 tf%, folyékony és iszaphulladék égetésekor átlagosan 2 10 tömeg%.

10 Hulladékégetés A hulladékégetéses ártalmatlanításhoz ismerni szükséges halmazállapot, elemi analízissel megállapított kémiai összetétel; gyors analízissel megállapított összetétel; fűtőérték; sűrűség; a hamu olvadási jellemzői; szilárd hulladék esetében: szemcseméret-eloszlás, maximális darabnagyság, valamint anyagfajták szerinti összetétel; folyékony hulladék: esetében viszkozitás, gyulladás-és lobbanáspont, valamint szilárd szennyezőanyag-tartalom és annak legnagyobb szemcsemérete, továbbá a kémhatás; halogénanyag-tartalom; nehézfémtartalom; egyéb fémtartalom; egyéb mérgezőanyag-tartalom; egyéb specifikus anyagi tulajdonságok szükség szerint; mennyiségi adatok.

11 Hulladékégetés 1. tárolás; 2. anyagelőkészítés; 3. adagolás; 4. égetés; 5. póttüzelőanyag; 6. levegő; 7. füstgázhűtés; 8. hőhasznosítás; 9. füstgáztisztítás; 10. mosóvízkezelés; 11. kémény; 12. pernyeválasztás; 13. salakgyűjtés- és kihordás; 14. salak- és pernyetárolás

12 Hulladékégetés Hulladékégetés in-put-output elvi anyagmérlege bemenő anyagok égetendő hulladék, égéslevegő, segédtüzelés; kimenő anyagok salak, hamu, pernye és/vagy elektrofilter por, füstgáz, füstgázmosó szennyvíz (nedves mosás esetén), mosóvíz tisztítási iszap (nedves mosás esetén), füstgáztisztítási maradék (száraz, félszáraz tisztítás során), egyéb füstgáztisztítási maradék (aktiv szén vagy egyéb szorbens).

13 Tüzelőberendezések A hulladékégetők legfontosabb része a tüzelőberendezés a rostélytüzelésű (települési szilárd és termelési szilárd hulladék) és a rostély nélküli hulladékégető berendezések (folyékony és pasztás hulladék, valamint iszap) alkotják.

14

15 Füstgázhűtés, hőhasznosítás A hulladékégetés füstgázai a tűztérből > C-on a tisztítóberendezések hőtűrő képessége C-ra le kell hűteni Füstgáz hűtése közvetlen (levegő-befúvással vagy vízbepermetezéssel) és közvetett módszerrel (hőcserélőket rekuperátorokat, melegvíz és gőzkazánokat alkalmaznak) Az egyes lehetőségek között a következők ismeretében lehet választani: a termelt melegvíz, gőz vagy villamos energia, ill. termoolaj hasznosíthatósága, a hulladék fűtőértéke, az égetőmű teljesítménye és a beruházási, ill. üzemeltetési költségek.

16 Szilárd égési maradékok kezelése A szilárd égési maradékok (salak és pernye) rendezett, ill. rendezett biztonságos lerakókon helyezhetők el maradékok mennyisége és összetétele a hulladék jellemzőitől és a tüzelőberendezés üzemmódjától függ

17 Füstgáztisztítás Környezetvédelmi szempontból az egyik legjelentősebb a szennyezőanyag-tartalom (mennyisége, minősége) az elégetett hulladék anyagi tulajdonságaitól, az égetőberendezés szerkezeti kialakításától, valamint az üzemeltetési paraméterektől függően változik A füstgázok károsanyag-tartalma igen széles koncentráció tartományban ingadozik por 5 15 g/m3, kén-dioxid mg/m3, hidrogén-klorid mg/m3, hidrogén-fluorid mg/m3, nitrogén-oxid mg/m3, szén-monoxid mg/m3. nehézfémek szerves szénvegyületek

18 A hőbontás (pirolízis) A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása. A hőbontás során a szerves hulladékból pirolízisgáz folyékony termék szilárd végtermék keletkeznek. Végtermék elsősorban energiahordozóként (fűtőgáz, tüzelőolaj, koksz), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol előállításához) és esetenként egyéb célokra (talajjavítás szilárd, szénben dús maradékkal; fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építőipari adalékanyagként stb.) hasznosítható.

19 A hőbontás (pirolízis) A hőbontás döntőek a kémiai átalakulás reakciófeltételei hőmérséklet, felfűtési idő és a reakcióidő, szemcse-, ill. darabnagyság átkeveredés mértéke, hatékonysága. a végtermék összetételének és részarányának alapvető meghatározója a hőmérséklet alkalmazott hőmérséklettartomány általában C. A reaktorok a fűtési mód szerint lehetnek: közvetett (reaktorfalon keresztül, ill. cirkulációs közeg segítségével) és közvetlen fűtési megoldásúak.

20 Komposztálás

21 Zöld és biohulladék komposztálása Összetételében folyamatosan növekszik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. Hazai viszonylatban várható változások 2010-ig erőteljesen növekszik a papír (várhatóan 25-30%-ra) és átmenetileg a műanyagok (várhatóan 15-17%-ra) részaránya, enyhébben nő az üveg és a fém részaránya, csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20% alá) és a szerves bomló frakció (várhatóan 25-30%-ra) részaránya, a hulladék átlagos fűtőértéke kj/kg-ra növekszik.

22 Zöld és biohulladék komposztálása A biohulladék mennyisége, összetétele és térfogattömege évszakonként változó éves átlagos térfogattömeg 0,6 t/m 3, átlagos nedvességtartalma kb %, szervesanyagtartalma mindössze m/m-% A zöldhulladék (ágnyesedék, kerti és zöldfelületi hulladékok) relatíve magas, m/m% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, átlagos térfogattömege 0,25 t/m 3. Európában lakosonként évente együttesen kb kg zöld- és biohulladék keletkezésével lehet számolni. A potenciálisan hasznosítható biohulladék mennyiségének reálisan legfeljebb 40-60%-a dolgozható fel a gyakorlatban. Elkülönített gyűjtése a szelektív gyűjtés megvalósításához kötött.

23 Zöld és biohulladék komposztálása A biokémiai eljárások során a hulladék szerves alkotóinak feldolgozása élő mikroszervezetek segítségével történik. A hulladék ártalmatlanításának biológiai módszerei komposztálás (aerob lebontás), biogáz előállítás (anaerob lebontás), fémek biológiai kinyerése, enzimes fermentáció (pl. fehérje-előállítás).

24 A hulladékok komposztálása A komposztálás a szerves-anyag tartalmú hulladékok ártalmatlanításának régóta ismert és alkalmazott módszere. lényege, hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok megfelelő környezeti feltételek mellett lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek hőfejlődéssel járó folyamat (50 70 C) a hulladékokban jelenlevő patogén mikroorganizmusok elpusztulnak végterméke a földszerű kb % nedvességtartalmú anyag, mely a mezőgazdaságban hasznosítható. A komposztálás elvi alapjai biotechnológiai eljárás a szubsztrát túlnyomóan szilárd vagy vízoldhatatlan fázisban van, felületét vízfilm vonja be, a mikroorganizmusok aerob körülmények között végzik a lebontást. A komposztálás túlnyomórészt aerob biokémiai folyamat.

25 A hulladékok komposztálása

26 Komposztálás A szennyezett talaj, üledék, iszap dúsítása térfogatnövelő és szerves anyagokkal A komposztálási folyamat főbb szakaszai: 1. Bevezető szakasz - Felmelegedés, Reakciók indulása 2. Lebomlási szakasz - Hő szakasz, Lebomlási folyamatok 3. Átalakulási szakasz - Lehűlés, Felépülési folyamatok 4. Érési szakasz - Hőmérséklet környezetfüggő, Humuszképzés, szintézis Hőmérséklet ( C) Levegőtartalom (kb. 30 %) Nedvességtartalom (öntözéssel)

27 Komposztálás A komposzt élőlényei -baktériumok (pl: denitrifikáló baktériumok, Pseudomonasok, Paracoccus denitrificans) - sugárgombák (actinomycetes) - termofil baktériumok (Pyrobaculum, a Pyrodictium, a Pyrococcus és a Methanopyrus nemzetség képviselői) - giliszták - gombák - ízeltlábúak - fonálférgek

28 Komposztálás Prizmás eljárás Kitermelés és talajosztályozás talajprizmák kialakítása prizmák átforgatása prizmák monitoringozása komposzt vizsgálata prizmák bontása és a talaj elszállítása Alkalmazási korlátai a komposztálásnak - nagy területigény - talajkitermelés szükséges (illékony anyagok ellenőrizetlenül kerülhetnek a levegőbe - a keletkező komposzt térfogata megnő - nehézfémmel szennyezett talajok nem kezelhetőek

29 A hulladékok komposztálása

30 A hulladékok komposztálása A komposztálás gyakorlati alkalmazási szempontjai megfelelő hulladék-összetétel és minőség, a kapott komposzt minősége (nehézfémtartalom, szerves mikroszennyezők), a kapott komposzt-termék értékesítése piaca biztosított legyen. Három irány települési szennyvíziszapok, mezőgazdasági hulladékok, kertészeti, városüzemeltetési (parkfenntartás) hulladékártalmatlanítás területére.

31 A hulladékok komposztálása A biogáz képződés alapelve anaerob (oxigénmentes) lebomlás közepes (30 37,5 C) hőmérséklet-tartományban. A hulladékok szerves anyaga főleg növényi anyag (cellulóz, összetett és egyszerű cukrok = szénhidrátok). A biogáz-előállítás szempontjából a legfontosabb három fő vegyületcsoport szénhidrátok fehérjék és zsírok. A biogáz képződés teljes folyamatának szakaszai 1. fermentációs biokémiai folyamat, 2. további baktériumcsoportok az egyszerűbb molekulákat építik le, 3. végeredmény: főleg metánból és szén-dioxidból álló, energetikai célokra hasznosítható biogáz.

32 Biogáz-kinyerés szeméttelepeken A hasznosítható gázkihozatal: évente min.1,5 2 m3/t, átlagosan 3,5 4 m3/t A gázkinyerés: függőleges és vízszintes elrendezésű rendszerek, passzív rendszerek (a gáz saját nyomása következtében lép be a gázgyűjtő kutakba) és aktív rendszerek (a gáz összegyűjtésére megszívást alkalmaznak).

33 A hulladékok komposztálása A biogáz energetikai felhasználása lehet közvetlen elégetés (gáztisztítás nélkül vagy tisztítással) hőhasznosítással, gázmotorok üzemeltetése, elektromos energia és hőenergia együttes hasznosítása. A korszerű energiahatékonysági fejlesztések eredményeképpen a biogáz energetikai hatásfoka javult és számos nyugat európai eredményről lehet ma már hírt kapni. A hazai alkalmazás kérdéseinél az energiatermelés gazdaságosságát adott hulladék más technológiával történő ártalmatlanítási költségeivel szemben, az ökológiai elemzés teljes ciklusában lehet csak értékelni.

34 Az építési-bontási hulladékok kezelése Az építési-bontási hulladékok típusai, mennyiségük, jellemző összetételük Kitermelt föld természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék Útbontási hulladék közlekedési és közterületi építésből, bontásból és karbantartásból származó, döntően szilárd ásványi anyagokból álló hulladék Építési hulladék épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék, amelynek összetételét jelentős mértékben meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója Kevert építési hulladék épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése

35 Építési hulladékok jellemző összetétele Fa 7 % Malter 2 % Betontörmelék 40 % Téglatörmelék 47 % Műanyag 4 %

36 Kevert-építési hulladékok jellemző összetétele Ásványos rész (tégla, malter) 78 % Fa 7 % Könnyű anyagok (műanyag, papír) 14 %

37 Az építési-bontási hulladékok kezelése Az építésből-bontásból keletkező hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed EU tagországaiban: 1990-ben kb. 150 millió tonna bontott építési hulladék keletkezett a tagállamok egy részében a hasznosítás aránya 45-50% a gazdaságosságot nagymértékben befolyásolják a jelentősen megnövelt lerakási díjak többlépcsős folyamat kiindulási követelmény a politikai akarat, a politikai döntés végrehajtási, műszaki-gazdasági szabályozási háttér kialakítása működési feltételeket kialakítása, a piaci körülményeket figyelembe vevő célirányos működtetés biztosítása

38 Az építési-bontási hulladékok kezelése Közvetlen hasznosítás főként a kitermelt talajok esetén lehet alkalmazni kitermelt föld minősége feltöltésekhez (pl. gátak, töltések, autópályák) adott régiókban, adott időtartam alatt jelentősen növelik a kitermelt föld hasznosításának lehetőségét. A közvetlen talajhasznosítás mértéke függvénye a régió struktúrájának (néhány %-100 %ig) kitermelt anyag minősége és a kitermelés helye meghatározó elem bontott építési és útburkoló anyagok közvetlen, eredeti funkció szerinti hasznosítása korlátozott (a helyi adottságok függvénye) Közvetett hasznosítás feldolgozást előkészítést követő hasznosítás terjedt el

39 Bitumenes kötő anyagokat tartalmazó útbontási hulladékok feldolgozása

40 Az építési hulladékok felhasználási lehetőségei

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron.

A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. A hulladékégetés jövője Magyarországon. Hulladékhasznosító erőmű megépíthetősége Székesfehérváron. Sámson László Hulladékkezelési igazgató Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Hulladékhasznosító Mű HULLADÉKBÓL

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának

Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának Biomassza tüzelőanyagok termokémiai hasznosításának és hasznosíthatóságának magyarországi helyzete Dr. Ivelics Ramón PhD. energetikai szaktanácsadó Hepik Bt. Pécs www.hepik.hu Az EU energiapolitikája Megújuló

Részletesebben

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldenergia szerepe a gazdaságban Zöldakadémia Nádudvar 2009 május 8 dr.tóth József Összefüggések Zöld energiák Alternatív Energia Alternatív energia - a természeti jelenségek kölcsönhatásából kinyerhető

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária

Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária Dioxin/furán leválasztás (PCDD/PCDF) dr. Örvös Mária 1872: Savas eső 1943: Los Angeles szmog 1952: London szmog 1970: Tokio szmog SO 2 leválasztás NO x leválasztás SO 2 leválasztás NO x leválasztás 1976:

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladékok égetése

Kommunális szilárd hulladékok égetése Kommunális szilárd hulladékok égetése Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association) Energiahasznosítási Munkabizottság alapító tagja a CEWEP (Confederation

Részletesebben

Szennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése

Szennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. X. LCA Center Konferencia Budapest, 2015. december 9. Bay Zoltán Nonprofit

Részletesebben

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés

hőmérséklet reakcióidő, szemcsenagyság, keveredés Hőbontás, pirolízis A hőbontás (pirolízis) a szerves anyagú hulladék kémiai lebontása megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben esetleg inert gáz (pl. nitrogén)

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra

A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra Bánhidy János főmérnök Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Hulladékhasznosító Mű Főmérnökség A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése, különös tekintettel a környezetvédelemre és az energetikai hatékonyságra

Részletesebben

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant

tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and to- Energy Plant A Budapesti Hulladékéget gető Mű rekonstrukciójának nak és s korszerűsítésének tapasztalatai Experiences with the Reconstruction and Modernization of the Budapest Waste-to to- Energy Plant Bánhidy János

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István

Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István Hulladékból energiát technológiák vizsgálata életciklus-elemzéssel kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István II. éves PhD hallgató,, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola VIII. Életciklus-elemzési

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások a biomassza energetikai hasznosításának tervezéséhez TÓTH András - Minőségbiztosítási vezető UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Az ipari kazángyártás kihívásai és megoldásai PŐDÖR Csaba - ügyvezető igazgató 1947-2015 A jogelődöt 1947 évben alapították Az 1970-es évektől a kazángyártás a fő irány

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25.

Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. Müller Melinda Környezettan BSc Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Völgyesi Péter, doktorandusz Budapest, 2012. június 25. VÁZLAT Hulladékgazdálkodás A hulladékégetés általános európai jellemzése

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Környezetvédelmi eljárások és berendezések

Környezetvédelmi eljárások és berendezések Környezetvédelmi eljárások és berendezések Levegőtisztaság-védelem Hulladékégetők füstgáztisztítása dr. Örvös Mária Levegő összetétele Levegőt szennyező anyagok Kb. 1500 fajta Levegőt szennyező források

Részletesebben

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében

A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK

Részletesebben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola

Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori Iskola Szerves ipari hulladékok energetikai célú hasznosításának vizsgálata üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében kapcsolt energiatermelés esetén Bodnár István PhD hallgató Miskolci Egyetem Sályi István

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei

Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Hulladékból Tüzelőanyag Előállítás Gyakorlata Budapest 2016 Energianövények, biomassza energetikai felhasználásának lehetőségei Dr. Lengyel Antal főiskolai

Részletesebben

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője.

Plazma a villám energiájának felhasználása. Bazaltszerü salak - vulkánikus üveg megfelelője. Plazma a villám energiájának felhasználása. A plazmatrónon belüli elektromos kisülés energiája 1,5 elektronvolt, amely az elektromos vonalas kisülés hőmérsékletének, legaláb 15 000 С felel meg. Bazaltszerü

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE

ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban

A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban A termikus hasznosítás jövője a hulladékgazdálkodásban DR. MAKAI MARTINA FŐOSZTÁLY V EZETŐ KÖRNYEZETFEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY A H U L L A D É K O K T E R M I K U S H A S ZNOSÍTÁSA C. K O N F E R E N C I A

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Műanyagok és környezetvédelem

Műanyagok és környezetvédelem Műanyagok és környezetvédelem 1 Vázlat Műanyagok és környezet mennyiség energia Megoldás életút-analízis megelőzés, tervezés újrafeldolgozás kémiai hasznosítás égetés Biológiailag lebontható polimerek

Részletesebben

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű Prof.Dr. Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék Mai óra tartalma Szilárd települési hulladékok mennyiségi

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén

Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén TEHETSÉGES HALLGATÓK AZ ENERGETIKÁBAN AZ ESZK ELŐADÁS-ESTJE Szilárd biomassza energetikai hasznosíthatóságának vizsgálata a Tiszai Erőmű telephelyén Egri Tamás Gépészkari alelnök egri.tamas@eszk.org 2014.

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás Összeállította: Prof.Dr Dr.Csőke Barnabás Előadó: Bokor Veronika kommunális üzemvezető Koordinátor: VERTIKÁL Rt., Polgárdi Témafelelős:

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet

23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a 140 kwth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Szabadentalpia nyomásfüggése

Szabadentalpia nyomásfüggése Égéselmélet Szabadentalpia nyomásfüggése G( p, T ) G( p Θ, T ) = p p Θ Vdp = p p Θ nrt p dp = nrt ln p p Θ Mi az a tűzoltó autó? A tűz helye a világban Égés, tűz Égés: kémiai jelenség a levegő oxigénjével

Részletesebben

A ko-fermentáció technológiai bemutatása

A ko-fermentáció technológiai bemutatása A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása

Részletesebben

A KEVESEBB HULLADÉKÉRT. A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ KONYHAI HULLADÉK HATÉKONY FELDOLGOZÁSA

A KEVESEBB HULLADÉKÉRT. A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ KONYHAI HULLADÉK HATÉKONY FELDOLGOZÁSA A KEVESEBB HULLADÉKÉRT. A BIOLÓGIAILAG LEBOMLÓ KONYHAI HULLADÉK HATÉKONY FELDOLGOZÁSA A KOMPOSZTÁLÓ KÖNNYEN KEZELHETŐ GG 10 A KOMENSKÉHO ÁLT. ISKOLÁBAN A KÉSZ KOMPOSZT FELHASZNÁLHATÓ AZ ISKOLA KERTJÉBEN

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten?

Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten? Települési szilárd hulladékok energetikai hasznosítása Lesz-e második hulladéktüzelésű fűtőerőmű Budapesten? Bánhidy János szaktanácsadó, nyugalmazott igazgató az ISWA (International Solid Waste Association)

Részletesebben

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA GÁZTISZTÍTÁSI, GÁZNEMESÍTÉSI ELJÁRÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kotsis Levente, Marosvölgyi Béla Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron Miért előnyös gázt előállítani biomasszából? - mert egyszerűbb eltüzelni, mint

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben