Új büntetési nem a büntető törvényben: az elzárás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Új büntetési nem a büntető törvényben: az elzárás"

Átírás

1 Dr. Háger Tamás 1 Új büntetési nem a büntető törvényben: az elzárás (Az új büntető törvénykönyvvel kapcsolatos képzés során a Debrecenben, április 9-én tartott előadás szerkesztett változata) I. Bevezetés Veritas nunquam perit, 2 az igazság sohasem vész el, legalábbis nekünk jogalkalmazóknak, bíráknak erősen kell hinni benne. A büntetőbíróság ítéletéhez a részletes, szigorú és sokszor bonyolult normák által szabályozott büntetőeljáráson keresztül vezet az út, mely során, bár a bizonyítás tárgyára vonatkozó szabályok a valóság tisztázására való törekvést írják elő, nyilvánvalóan nagy hangsúlyt kap az igazság felderítése. Amint Király Tibor igen szemléletesen rámutatott, a törvény ugyan általában kerüli az igazság kifejezés használatát, az igazság kiderítése azonban elválaszthatatlan a büntetőeljárástól, a büntető ítélettől, annak központi részétől, a büntetéstől. 3 A büntetés céljait a hatályos és az új törvény is egyértelműen megfogalmazza, úgy gondolom, azonban ítélő bíróként nem lehet figyelmen kívül hagyni az ítélet igazságát, és a büntetés igazságosságát sem, s itt nem csupán a perbeli, processzuális igazságra gondolok. Előadásom az új büntető törvény egyik új büntetési nemét, az elzárást vizsgálja, mely büntető anyagi jogi szankcióként első ízben jelenik meg a magyar jogfejlődésben. Az új büntetésnél értelemszerűen büntetőbírósági ítélkezési gyakorlatról nem beszélhetünk és a büntető törvényben megjelenő szankciót a gyakorlati tapasztalatok hiányában a jogirodalom is csak érintőlegesen vizsgálhatta. E büntetési nem bemutatása, az új törvény tételes rendelkezéseinek elemzése előtt feltétlen indokolt történeti kitekintés az elzárásra, mint szankció nemre. II. Büntetéstani alapvetések 1. A büntetés fogalma és célja A jogintézmény alakulásának áttekintése előtt azonban szükséges még egyes fontos büntetéstani elvek felidézése is. Az elzárás, az új Btk. egyik szabadságelvonással járó büntetési neme. Mit is jelent a büntetés, és mi a célja? A filozófia és a büntető jogtudomány fejlődése közötti szoros 1 bíró, Debreceni Ítélőtábla 2 Seneca 3 Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2011, 23.o.

2 2 kapcsolat a büntető jogtudomány fejlődéstörténetének egész folyamata alatt visszanyomozható. A klasszikus büntetőjog alapjainak megszilárdulásakor az un. abszolút elméletek a büntetés céljává a megtorlást emelték. A büntetés viszonzása a tettes által okozott rossznak, s mint ilyen a megbillent jogrend helyreállítója. A jogfejlődés során a megtorlás háttérbe szorul, fogalma, mint Liszt kifejtette, az általános megelőzéssé enyhült. A büntetést Irk Albert nyomán definiálhatjuk akként, hogy az állam által a bűncselekmény alanyára a cselekmény elkövetése előtt megállapított és a büntetőbíróságok által kiszabott, erkölcsi rosszalló értékítéletet tartalmazó és társadalmi védelmi célt szolgáló joghátrány. 4 Földvári József meghatározása szerint a büntetés fogalmának genus proximumaként a hátrányjelleget kell kiemelni. A büntetés lényegét az fejezi ki, hogy az általa megbüntetett személyt megfosztjuk valamilyen értéktől, azaz valamilyen hátrányt okozunk. A büntetés tehát olyan hátrány, amelyet az állam feljogosított szervei a bűncselekmény elkövetőjével szemben a társadalom védelme, az újabb bűnelkövetések megelőzése végett a törvényben meghatározott módon szabnak ki és kényszerrel is végrehajtanak, és amely kifejezésre juttatja a társadalom rosszalló értékítéletét. 5 A büntetés célja hasonlóan a hatályos Btk.-hoz az új törvény 79. -a szerint is a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (általános és speciális prevenció). A büntetés céljának tehát lényegi eleme a társadalom megóvása, valamint az egyéni és általános megelőzés. Úgy gondolom azonban, hogy a jogtörténeti fejlődésben kialakult egyéb célja elsősorban a végrehajtás által a nevelés is, mely a fiatalkorúaknál külön meg is jelenik. 6 A büntetőjogi norma egy törvényhozói parancsot vagy tilalmat tartozó jogszabály, mely szerkezetileg két részből áll. Az egyik rész, a diszpozíció tartalmazza annak a magatartásnak vagy eredménynek a leírását, amelynek tanúsítását, illetőleg amelynek előidézését a törvényhozó társadalomra veszélyesnek és nemkívánatosnak tart. A másik rész pedig tartalmazza annak a hátránynak a meghatározását, melyet a diszpozíciót megvalósító személlyel szemben alkalmazni kell, ez rész a szankció. A diszpozíciót és a szankciót rendszerint egyetlen öleli fel. 7 Az elzárás a kifejtetteknek megfelelően a büntető jogszabály szankciója. Az új Btk. rendelkezéseinek tételes vizsgálatakor külön kitérek rá, hogy mely törvényi tényállásokban szerepel szankcióként az elzárás. 4 Irk Albert: A magyar anyagi büntetőjog. Dunántúli Egyetemi Nyomda, Pécs, 1928, 229.o. 5 Földvári József: Magyar Büntetőjog Általános Rész. Osiris Kiadó, Budapest, 1998, 55.o. 6 Az új Btk (1) bekezdése 7 Földvári: i.m. 53.o.

3 3 2. A szankciók csoportjai A szankciókat négy fő csoportra oszthatjuk a következők szerint. 8 a) Az abszolút határozott szankció esetén a törvényhozó a büntetés kiszabásának feladatából szinte semmit sem bíz a bíróságokra, mérlegelést nem tűrően határozza meg, hogy a bűncselekményt megvalósító elkövetőkkel szemben milyen büntetés, milyen tartamban szabható ki. b) Az abszolút határozatlan szankció az előbbi ellentéte, a törvényhozó mind a büntetési nem megválasztását, mind mértékének meghatározását teljesen rábízza a bíróságokra. Az újabb kori büntetőjogban a bírói önkény lehetőségét magában hordozó szankcióra nincs példa. c) A relatív határozott szankciónál a büntetés kiszabásának nagy feladata megoszlik a törvényhozó és a bíróság között, a törvényhozó meghatározza az egyes bűncselekmények elkövetése miatt alkalmazható büntetési nemet, és mértékének alsó és felső határát. A két határ között azonban a bíróság szabadon dönt, meggyőződése, értékelése alapján. Értékelését a törvényhozó irányíthatja a büntetés kiszabásánál figyelembe veendő szempontok kijelölésével, ez azonban a szankció lényegén nem változtat. Alapvetően a jelenleg hatályos és az új Btk. szankciórendszere is relatíve határozottnak tekinthető. A törvényben azonban láthatunk abszolút határozott jellegű elemeket is. A Btk. 80. (2) bekezdése szerint határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A bíróság eltérhet a büntetési tétel középmértékétől, ezért a szabály a szankció relatív határozott voltát nem kérdőjelezi meg, de nyilvánvalóan kötöttséget jelent a bíróság számára. A Btk ban szabályozott, az erőszakos visszaesővel szemben meghatározott, kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztés viszont már egyértelműen abszolút határozott jellegű szankcióként jelenik meg. E rendelkezések ellenére büntetési rendszerünk alapvetően relatíve határozott. d) A relatív határozatlan rendszerben a törvényhozó meghatározza az egyes bűncselekmények elkövetése miatt alkalmazható büntetési nemet, és mértékének csak az alsó vagy felső határát, tágítva ezzel a bírói működés kereteit. Értelemszerűen azonban az általános maximum és minimum korlátokat jelent a speciális alsó és felső határ rögzítésének hiányában is. A vázlatos büntetéstani elemzést követően tekintsük át az elzárás és anyajogágának, a kihágási, szabálysértési jognak a hazai fejlődését, összefüggésben a büntető törvény változásaival. 8 Földvári: i.m. 55.o.

4 4 III. Történeti kitekintés Mit is jelent az elzárás? Az elzárást a Magyar Értelmező Kéziszótár is elsősorban, mint jogi műszót fogalmazza meg: elzárás a szabálysértés miatt kiszabott szabadságvesztés. 9 Nyilvánvalóan a köznyelv nem tesz éles különbséget a szabadságvesztés és elzárás között, büntetéstani szempontból azonban egyértelmű, hogy az elzárás a személyi szabadság időleges elvonásával járó joghátrány. Jogilag a szankciórendszer történeti alakulása és a hatályos törvény tekintetében is értelemszerűen a szabadságvesztés és az elzárás rendszertanilag, formailag és tartalmilag is külön-külön szabályozott önálló szankció. A tételes jog szabályai és a jogirodalmi álláspontok szerint is megállapítható, hogy az új büntető törvényben az elzárás, mint büntetés a szabálysértési jogból, visszatekintve százötven év jogfejlődésére is, a kihágási jog normáiból ered. Ezt megerősítette Kónya István elnökhelyettes úr, valamint Tóth Mihály professzor úr is. Az elzárás, mint alapvető szankció ugyanis 1879-től a kihágási, majd 1953-tól a szabálysértési jog része s a jelenleg hatályos szabálysértési törvény egyik büntetése is, szabálysértési elzárás megnevezéssel. A kihágási, szabálysértési jogból való eredet miatt szükségesnek tartom a kihágási, szabálysértési jog fejlődésével, a jogalkotással kapcsolatban a vázlatos történeti áttekintést, a büntető jogalkotással való összefüggésben. A szabálysértési jogként ismert jogterület közel másfél évszázados jogfejlődés eredménye. A kihágási jog és ennek részeként az elzárás büntetés kialakulása a XIX. századra tehető. Ebben az időszakban erősödött fel az igény a bűncselekmények súly szerinti megosztására. A két alapvető felosztási lehetőség a dichotómia, azaz a büntetendő cselekmények két részre, bűntettre és vétségre, vagy bűntettre, kihágásra felosztása. A másik megoldás a trichotómia, mely három részre osztja a cselekményeket súlyuk szerint, a bűntettre, a vétségre és a kihágásra. 10 A kihágások kialakulása szorosan kötődik az 1843-as Deák Ferenc-féle anyagi jogi törvényjavaslathoz, mely a bűncselekmények dichotóm felosztását ismerte, a cselekményeket bűntettre és kihágásra osztotta. A magyar büntetőjogi mérföldköve a Csemegi Kódex, az évi V. törvény. A kódexet a bűncselekmények trichotóm felosztása jellemezte, bűntettre, vétségre és kihágásra osztva fel a cselekményeket. A kihágásokat külön törvény, az évi XL. törvény (Kbtk.) szabályozta. A törvény 15. -a szerint a kihágások büntetései az elzárás és a pénzbüntetés. Az elzárás legrövidebb tartama három óra, leghosszabb tartama két hónap volt, ha törvényben, tizenöt nap, ha miniszteri rendeletben, öt nap, ha törvényhatósági rendeletben és három nap, ha városi szabályrendeletben nyilváníttatott valamely cselekmény kihágásnak. 9 Magyar Értelmező Kéziszótár Második, Átdolgozott kiadás, (szerk.: Pusztai Ferenc), Akadémia Kiadó, Budapest, 2003, 303.o o.(2012.április 8.)

5 5 A kihágást fő szabályként közigazgatási fogházban, ha pedig a körülmények megengedték, magánzárkában hajtották végre. Az elzárásra ítélt önmagát élelmezhette, munkára a törvény általános szabályai szerint nem volt kényszeríthető. Olyan esetekben viszont, ahol javítóintézet létezett, a három napnál hosszabb elzárásra ítélt egyének, akik a huszadik életévüket még nem töltötték be, a büntetést a javítóintézetben töltötték, ez esetben a házszabályok szerint meghatározott munkára voltak kényszeríthetők. Kihágások halmazata esetén, ha csupán elzárást alkalmaztak, az elzárást együtt véve egy összbüntetésben kellett kiszabni, melynek tartama meghaladhatta a fő szabályban meghatározott tartamokat. E körben utalni kell rá, hogy ekkor még a halmazati büntetést nevezték összbüntetésnek. A büntető törvénykönyv általános részéről szóló évi II. törvény (Btá.), illetve a törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló évi 39. tvr. hatályon kívül helyezte a Csemegi kódex első, általános részének még hatályos, valamint a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv még hatályban lévő rendelkezéseit. Az január 1-jén hatályba lévő Btá. megszüntette a vétség kategóriát és újra a dichotóm szabályok szerint osztotta fel a bűncselekményeket bűntettre és kihágásra. Az évi 16.tvr. megszüntette a rendőrségi kihágási bíráskodást, megállapítva, hogy a kihágási ügyekben, ha azok nem tartoznak járásbírósági hatáskörbe, a helyi tanács végrehajtó bizottsága jár el. A korábban rendőrség hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyek egy hónapi vagy ennél hosszabb elzárással voltak büntetendők, a járásbíróság eljárását írta elő. A kihágási ügyekben hozott jogerős határozatok ellen törvényességi óvásnak volt helye a Kihágási Tanácshoz. A tvr. a III. fejezetében a rendőrség bírságolási jogköre szabályainak megalkotásával bevezette a szabálysértés jogintézményét, felruházva a rendőrséget a közlekedés rendjére, a lakásbejelentésre, valamint a közrend és közbiztonság fenntartására vonatkozó szabályok megszegőivel szemben rendbírság kiszabására ig a jogalkotó fenntartotta a kihágás és a szabálysértés kettősségét, majd az évi 17. tvr. megszüntette a kihágás intézményét és a kihágási bíráskodást. Megállapította, hogy a járásbíróság hatáskörébe tartozó és eddig kihágásként büntetendő bűncselekmények fő szabályként szabálysértéssé válnak. Kivételt képeztek a pénz-és értékhamisítás egyes esetei, a koldulás, az árverési visszaélés vagy a közveszélyes munkakerülését, melyeket bűntettként írt elő elbírálni. A szabálysértéseknél az elzárás szankciót fenntartotta. Az évi V. törvény a Magyar Népköztársaság büntető törvénykönyvéről a bűncselekményt bűntettként nevesítette. Nem alkalmazta tehát a dichotóm felosztást sem, de megkísérelte a bűncselekmények differenciálását. A különös részben a vagyon elleni bűncselekmények között a ban ugyanis meghatározta a kisebb súlyú bűntetteket, melyek enyhébb elbírálást tettek lehetővé. A vétség kategóriát újból a Btk.-t módosító novella, az évi 28.tvr. határozta meg, ezáltal mintegy quasi trichotóm felosztás érvényesült ismét, a bűntett és a vétség a büntetőjogban és elkülönülve, de nyilvánvaló kapcsolatban a kriminális formákkal a szabálysértés. Az 1960-as évek végén született meg az első önálló szabálysértési törvény. Az évi I. törvény elfogadását követően hatályos 16. (1) bekezdése szerint a

6 6 szabálysértés miatt alkalmazható büntetések a pénzbírság és a jogszabály által meghatározott kivételes esetekben az elzárás volt. Szabálysértés miatt büntetésként elzárást törvény, vagy törvényerejű rendelet állapíthatott meg. A hatályba lépést követően az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama harminc nap volt szeptember 1-jétől a törvényben meghatározott esetekben a leghosszabb tartam hatvan napra emelkedett, mint a jelenleg hatályos szabálysértési törvényben. Fiatalkorúval szemben is kiszabható volt az elzárás abban az esetben, ha a szabálysértés elkövetésekor a tizenhatodik életévét betöltötte. Ugyanakkor a fiatalkorúra kiszabott pénzbírság nem volt elzárásra átváltoztatható. A törvény az évek során több ízben módosult. A jogalkotó március 15. napjától megszüntette a felnőtt és a fiatalkorú elkövetőnél is az elzárást és a szabálysértés miatt kiszabható büntetésként kizárólag a pénzbírságot határozta meg. A rendszerváltozást követően 1999-ben született meg az új szabálysértési törvény. Az 1999 évi LXIX. évi törvény a szabálysértés miatt alkalmazható büntetésként határozta meg követve a jogtörténeti fejlődés eredményeit, hasonlóan a kihágási Btk.-hoz az elzárást és a pénzbírságot. Rögzítette, hogy szabálysértés miatt elzárást csak törvény állapíthat meg. Elzárással volt sújtható például a rendzavarás, a tiltott kéjelgés, a veszélyes fenyegetés szabálysértése. Az elzárás legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap volt, kivéve, ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több elzárással sújtható szabálysértés miatt vonták felelősségre, ilyen esetben a büntetés leghosszabb tartama kilencven nap volt. Elzárással is sújtható szabálysértéseket az elkövetés helye szerint illetékes helyi bíróság tárgyaláson bírálta el. Az elfogadását követően hatályba lépett törvény a évi I. törvénytől eltérve megállapította, hogy elzárás nem szabható ki fiatalkorúval szemben, továbbá a kórházi, fekvőbeteg-ellátásban részesülő, kórházi kezelést igénylő fogyatékos személlyel, valamint a terhesség negyedik hónapját elérő nővel, a tizenhat éves korát be nem töltő gyermekét egyedül nevelő szülővel, vagy fogyatékos, illetve folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodó személlyel szemben. A törvény az évek során több esetben módosult. Az elzárást érintő lényeges változtatásra került sor a évi LXXXVI. törvény által. A módosító törvény rendelkezései folytán augusztus 19. napjától elzárás fiatalkorúval szemben is kiszabhatóvá vált. A büntetés leghosszabb tartamát esetükben harminc napban határozta meg a jogszabály. Az elzárás végrehajtása alatt a fiatalkorút a felnőtt elkövetőtől el kellett különíteni. A szabálysértési törvényt, több módosítást követően 2012 év elején új kódex váltotta fel április 15-én lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló, jelenleg is hatályos, évi II. törvény. A korábbi törvénnyel egyezően szabálysértés miatt alkalmazható egyik büntetés a szabálysértési elzárás, melyet csak bíróság szabhat ki. Láthatjuk, hogy az elzárás a kódexben új néven jelenik meg, szabálysértési elzárásként, mely jogalkotási előzménye az elzárás büntetőjogi szankcióvá tételének. Szabálysértési elzárással sújtható a magánlaksértés, önkényes beköltözés, távoltartó határozat szabályainak megszegése, rendzavarás, garázdaság, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, tiltott kéjelgés, veszélyes fenyegetés, feloszlatott

7 7 társadalmi szervezetben való részvétel, valótlan bejelentés, a járművezetés az eltiltás tartama alatt, tulajdon elleni szabálysértés és a jogosulatlan vadászat. Elzárás mellett pénzbírság is kiszabható. Az előző szabályozással egyezően a külön jogszabályban meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesülő, a várandósság negyedik hónapját elérő nő, a tizenhatodik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, vagy fogyatékos személy, illetve aki folyamatos ápolást, felügyeletet, kiszolgálást igénylő hozzátartozójáról egyedülő gondoskodó személy elzárással nem sújtható. A szabálysértési elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama hatvan nap. Ha az eljárás alá vont személyt ugyanabban az eljárásban több, szabálysértési elzárással büntethető szabálysértés miatt vonják felelősségre, az elzárás leghosszabb időtartama kilencven nap, mint ahogy ismételt elkövetésnél is a törvényben meghatározott feltételek mellett. A legmagasabb tartam egyes törvényi esetekben, ismételt elkövetésnél, hetvenöt nap. Fiatalkorúval szemben a szabálysértési elzárás leghosszabb tartama harminc nap, halmazati büntetés esetén negyvenöt nap. Elzárásra kerülhet sor akkor is, ha a bíróság a pénzbírságot meg nem fizetés esetén elzárásra változtatja át. Az elzárásra azonban nem kerülhet sor azzal szemben, akivel szemben egyébként sem szabható ki (pl. fogyatékos személy stb.), illetve aki közérdekű munkával megváltotta a pénzbírságot. Elévülés (Sztv.24. ) A szabálysértési elzárás büntetést, és a meg nem fizetett pénzbírság helyébe lépő szabálysértési elzárást nem lehet végrehajtani, ha a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év eltelt. Az elévülési időbe nem számít be a szabálysértési elzárás elhalasztására engedélyezett idő. Az elévülést félbeszakítja a szabálysértési elzárás végrehajtására tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje újra kezdődik. A határozat jogerőre emelkedésétől számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak (objektív elévülési idő). Mentesítés (Szvt.25. ) Az olyan hátrányos jogkövetkezmények alól, amelyeket a jogszabály a szabálysértés miatti felelősségre vonáshoz fűz, az eljárás alá vont személy a büntetést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő két év elteltével mentesül. Amint láthatjuk, a kihágási, szabálysértési szankciórendszer alakulása, fejlődése jól tükrözi az elzárásnak e jogágból való származását. Mielőtt rátérnék az új büntető törvény elzárással kapcsolatos tételes rendelkezéseinek vizsgálatára, szükséges rá utalni, hogy az elzárást, mint szankciót a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) is szabályozza. A Be (5) bekezdése értelmében ugyanis egyes esetekben (a tanú, szakértő mulasztása, a tanúvallomás jogtalan megtagadása stb.) kiszabott rendbírságot meg nem fizetés esetén a bíróság elzárásra változtatja át. A rendbírság helyébe lépő elzárás egy napnál rövidebb és száz napnál hosszabb nem lehet. Az ügyész által kiszabott

8 8 rendbírság átváltoztatásáról az ügyészség székhelye szerint illetékes nyomozási bíró dönt. Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A büntető perjogi rendelkezés is kifejezetten jelzi a szabálysértési jog és az elzárás szoros kapcsolatát, mely az új büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseiben, valamint a végrehajtási szabályokban is megjelenik. IV. Az elzárás szabályozása az új büntető törvényben 1. Az elzárásra vonatkozó legfontosabb szabályok A évi C. törvény (Btk.) szankció rendszerének egyik büntetése az elzárás. 11 A törvény 46. -a mindössze két bekezdésben, sommásan határozza meg az elzárás szabályait. Az (1) bekezdés szerint az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, annak legrövidebb tartama öt, leghosszabb tartama kilencven nap. A (2) bekezdés rögzíti, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Megjegyzendő, hogy szabálysértés miatt is kiszabható kilencvennapi elzárás elzárással fenyegetett szabálysértések bűnhalmazatánál, vagy az ismételt elkövetés speciális szabályai szerint, tehát kimondható, hogy a szabálysértési szankció egyes esetekben azonos súlyú, mint a büntető törvény büntetése. A törvény indokolása 12 szerint új büntetési nemként kerül bevezetésre az elzárás, amely szélesíti a bíróság által alkalmazható joghátrányok körét. Az elzárás egy olyan, szabadságelvonással járó büntetés, amely főként azoknál az elkövetőknél alkalmazható, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi, vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen, illetve az elzárás büntetés hatékonyabban szolgálhatja a speciális prevenciót. A Különös rész szerint legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő cselekmények esetén az elzárás szabadságvesztés helyett önállóan vagy más büntetéssel együtt szabható ki. Ha valamely bűncselekmény elzárással büntetendő, ahelyett vagy amellett a szabadságvesztésen kívül más büntetés is kiszabható. A törvény indokolása, mint Tóth Mihály is rámutatott a későbbiek során részletesen elemzett tanulmányában, már eltérően foglal állást a társadalmi egyeztetésre bocsátott előterjesztés indokolásához képest, mely szerint az eljárás olyan szabadságelvonással járó büntetés, amely főként a fiatalkorú, illetve első bűntényes elkövetőknél hatékonyan szolgálhatja a speciális prevenciót. Az elfogadott törvény indokolásában mindez már nem jelent meg. Az elzárás általános részi szabálya természetesen önmagában nem értelmezhető, csak az általános rész más és a törvény különös részének rendelkezéseivel összefüggésben. Az elzárás alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási kérdések 11 Btk. 33. (1) bekezdés b) pont 12 A évi C. törvény 46. -ához fűzött indokolás

9 9 bemutatásához ezért elengedhetetlen a szankciórendszerre vonatkozó főbb szabályok, valamint a különös rész egyes tételes rendelkezéseinek említése az elzárás tárgyalásakor. A legfontosabb kérdés a jogalkalmazó számára, hogy milyen esetekben szabható ki az elzárás büntetés. Erre részben a különös részi szabályok, másfelől a büntetés kiszabását rendező általános részi normák adnak választ. A büntető törvény különös részi tényállásai alapján a következő bűncselekmények fő szabályként kizárólag elzárással büntetendők: 13 - méreggel visszaélés (188. ), - magántitok megsértése (223. ), - levéltitok megsértése (224. ), - minősített adattal visszaélés legenyhébb alakzata (265. (2) bekezdés a) pont) ha korlátozott terjesztésű adatra követik el, illetve (6) bekezdés, - hatóság félrevezetésének privilegizált alakzata (271. (3) bekezdés), amikor büntető, szabálysértési, fegyelmi eljáráson kívül egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló valótlan bejelentés történik, - közokirat-hamisítás egyik fordulatának gondatlan elkövetése (342. (3) bekezdés), a 342. (1) bekezdés c) pontjában írt intellektuális közokirathamisítás esetén, - önkényuralmi jelkép használata (335. ), 14 - tanúvallomás jogtalan megtagadása (277. ), - mentő körülmény elhallgatásának privilegizált alakzata (281. (3) bekezdés), szabálysértési, vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt indult vagy fegyelmi eljárással kapcsolatos ügyben történt elkövetés, - járványügyi szabályszegés (361. ), - készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés előkészülete (392. (2) bekezdés), 13 Belovics Ervin-Gellér Balázs-Nagy Ferenc-Tóth Mihály: Büntetőjog I. Általános rész. Hvgorac Lap és Könyvkiadó, Budapest, 2012, 416.o. 14 Az önkényuralmi jelkép használatával kapcsolatban utalni kell az Alkotmánybíróság február 19-én kelt IV/2478/2012.AB határozatára, melyben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelenleg még hatályos, Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 269/B. a alkotmányellenes, ezért azt április 30. napjával ex nunc hatállyal megsemmisítette. A határozat értelemszerűen a jelenleg hatályos törvény rendelkezését semmisítette meg, de az Alkotmánybíróság az indokolásban megjegyezte, hogy a július 1-jével hatályba lépő évi C. törvénynek az önkényuralmi jelképek használatának büntethetőségéről szóló a, valamint a hatályos törvény 269/B. -a azonos módon fogalmazza meg az önkényuralmi jelkép használata tényállási elemei közül a védett jogi tárgyat, a szóban forgó jelképeket és elkövetési magatartásokat. Eltérés csak a büntetőjogi jogkövetkezmények tekintetében van, a hatályos törvény pénzbüntetéssel, az új Btk. elzárással rendeli büntetni e bűncselekményt. A tényállási elemek lényegi azonossága miatt ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Btk. 269/B. -ával kapcsolatban felmerült alkotmányossági aggályok a már kihirdetett, de még nem hatályos új Btk.-ban szereplő tényállásra is vonatkoznak. A jogalkotó azonban választ kíván adni a kérdésre március 30-án a Kormány T számon törvényjavaslatot terjesztett elő a hatályos törvénynek és az új Btk.-nak a tiltott önkényuralmi jelkép használatára vonatkozó törvényi tényállásának módosítása iránt, tényállási elemmé téve a jelképhasználat köznyugalom megzavarására való alkalmasságát.

10 10 - kötelességszegés szolgálatban gondatlan alakzata (438. (4) bekezdés), béke idején, azaz nem háborúban és nem megelőző védelmi helyzetben gondatlan elkövetés, - parancs iránti engedetlenség (443. ). Az említett bűncselekményeknél tehát fő szabályként elzárást szabhat ki a bíróság. Elzárás kiszabására természetesen nem csak a gyakorlatban viszonylag ritkán előforduló bűncselekményeknél van lehetőség. Egyrészt a Btk ának egyes enyhítő jellegű rendelkezései, másfelől a büntetés enyhítéséről szóló külön szabályok is biztosítják a bíróságnak a széleskörű választási lehetőséget a megfelelő büntetési nem meghatározásához. A Btk. 33. (4) bekezdése szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének felső határa háromévi szabadságvesztéssel nem súlyosabb, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. Ilyen bűncselekmények például a súlyos testi sértés bűntette (164. (3) bekezdés), a kerítés alapesete (200. (1) bekezdés), valamint számos vétség, vagyon elleni bűncselekmény és bűntett. A kizárólag elzárással büntetendő bűncselekményeknél is kiszabható elzárás helyett vagy mellett más büntetés a Btk. 33. (5) bekezdése alapján. E rendelkezés szerint, ha a törvény a bűncselekményt elzárással rendeli büntetni, e büntetés helyett vagy mellett közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. Kérdésként vethetjük fel, hogy az elzárás szankció alkalmazását például, mikor válthatja fel a sportrendezvények látogatásától eltiltás büntetés. Példaként említhetjük, ha az elkövető sportrendezvényen önkényuralmi jelképet mutat fel, vagy tiltott módon mérget visz be a rendezvényre, esetleg ha fertőző betegként megy oda. Elzárás alkalmazható a büntetés egyfokú és kétfokú enyhítése, illetve korlátlan enyhítése során is. A Btk. 82. (3) bekezdése alapján, a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott egyévi szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabása esetben szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatók. A büntetés enyhítése által például a törvényben meghatározott a szabadságvesztés egyéves alsó határa helyett elzárás szabható ki aljas indokból vagy célból elkövetett, maradandó fogyatékosságot okozó, különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés bűntetténél (164. (6) bekezdés), kiskorú veszélyeztetésének bűntetténél (208. ), jelentős értékre elkövetett lopásnál, sikkasztásnál, jelentős kárt okozó rongálásnál, csalásnál.

11 11 Ezen túl a Btk. 82. (4) bekezdése kimondja, hogy kísérlet és bűnsegély esetén, ha a (2) bekezdése alapján kiszabható főbüntetés túl szigorú lenne, a büntetést a (2) bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni (kétfokú leszállás). Elzárás kiszabható a Btk. 82. (5) bekezdése szerint a büntetés korlátlan enyhítésekor is, mivel bármely büntetési nem legkisebb mértéke is alkalmazható. Erre sor kerülhet például, ha a kóros elmeállapot korlátozta az elkövető beszámítási képességét, ha az elkövetőt kényszer vagy fenyegetés korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. A másik központi kérdés, hogy milyen büntetések mellett szabható ki az elzárás, s mely büntetések zárják ki az együttes alkalmazást. A Be. 33. (3) bekezdése kimondja, hogy a büntetések az (5) (6) bekezdésben foglalt kivétellel egymás mellett is kiszabhatók. A törvényi szakasz (6) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy szabadságvesztés mellett elzárás vagy közérdekű munka nem szabható ki. Az elzárás mellett ebből következően a szabadságvesztés kivételével bármilyen büntetés kiszabható. Az (5) bekezdésből pedig következik, hogy kizárólag elzárással büntetendő bűncselekményeknél szabadságvesztés nem alkalmazható. 2. Az elzárás további általános részi normái Beszámítás Fontos általános részi szabály fogalmazódik meg a 92. (1) bekezdésében, mely szerint az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani a kiszabott elzárás tartamába is. A (2) bekezdés kimondja, hogy a beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egy napi elzárásnak felel meg. A (3) bekezdés értelmében házi őrizet beszámításánál pedig egynapi elzárásnak két nap házi őrizetben töltött idő felel meg. Az elzárás alkalmazhatósága mellett szükséges vizsgálni a büntetés elévülését és a törvényi mentesítés kérdését is. Elévülés Szakítva a korábbi jogalkotási megoldásokkal és a hatályos törvénnyel, a büntetések elévülési szabályait nem a büntető törvény, hanem a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabály, az évi 11. tvr. határozza meg. A bv.tvr. 18. (2) bekezdése szerint az elzárás végrehajthatósága öt év elteltével évül el. A 18/A. (1) bekezdés értelmében az elévülés határideje a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjával kezdődik. A (4) bekezdés szabályai szerint az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés vagy az intézkedés végrehajtása végett tett intézkedés. Az elévülést minden olyan hatósági intézkedés félbeszakítja, amelyet a büntetés végrehajtásának előbbre vitele érdekében foganatosítottak. A félbeszakítás napjával az elévülés ismét elkezdődik.

12 12 Törvényi mentesítés A Btk (1) bekezdése a) pontja szerint a törvény erejénél fogva áll be a mentesítés az elzárás jogerőre emelkedése napján, hasonlóan a pénzbüntetéshez és a közérdekű munkához. 3. A fiatalkorú elkövetőre vonatkozó speciális szabályok Amint láthattuk a szabálysértési törvény 2010 évi módosítását követően van újból lehetőség szabálysértési elzárás alkalmazására a fiatalkorúval szemben. Az új Btk a szerint bűncselekmény elkövetése miatt is kiszabható elzárás, melynek legrövidebb tartama három nap, leghosszabb tartama harminc nap. A fő szabály szerinti tartam az alsó határt nem tekintve egyező a hatályos szabálysértési törvényben megszabottal. A Btk. csak szabadságvesztésnél szabályozza bűnhalmazat esetén a felső határ felemelését, így az elzárás halmazati büntetésként sem haladhatja meg a harminc napot. A szabálysértési törvény 27. (2) bekezdése viszont a felső határ emelését írja elő halmazati büntetésnél, az elzárás tartamát negyvenöt napban határozva meg. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szabálysértési szankció halmazat esetén súlyosabb, mint a büntető törvény. A fiatalkorúnál a joghátrány megválasztásakor, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a Btk rendelkezéseit, melyek szerint a fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy intézkedés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy a büntetetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. E szabály lényegi részben eltér a büntetés céljait taglaló általános normától és a büntetés alapvető célját a nevelésben, a fiatalkorú megfelelő társadalmi beilleszkedésének biztosításában jelöli meg. Fiatalkorúval szemben büntetést kiszabni akkor kell, ha az intézkedés alkalmazása nem célravezető. Azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható (106. (2) bekezdés). Lényeges szabályt fogalmaz meg a 108. (2) bekezdése, mely szerint javítóintézeti nevelés mellett elzárás nem szabható ki. Értelemszerűen a törvény általános szabályából következik, hogy szabadságvesztés mellett sem kerülhet sor elzárás alkalmazására. A fiatalkorúakkal szemben alkalmazott joghátrány, különösen a szabadságvesztés és elzárás megválasztásakor, figyelemmel kell lenni a Gyermekek Jogairól szóló, New York-ban, november 20-án kelt Egyezményre, mely az LXIV. törvény által lett a hazai jog része november 22. napjától. A Gyermekjogi Egyezmény cikke az egyezmény vonatkozásában azt a személyt tekinti gyermeknek, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságát már korábban eléri. A 37. cikk b) pontja pedig elvi éllel mondja ki, hogy a gyermek őrizetben tartása, vagy 15 Convention on the Rights of the Child

13 13 letartóztatása, vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés alkalmazása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a legrövidebb időtartamban. 4. A szabálysértési elzárás, a büntetőjogi elzárás és a szabadságvesztés egyes főbb szabályainak összehasonlítása Az elzárás, bár szabadságelvonással járó büntetés, mind jogkövetkezményeit, mind a végrehajtás módját tekintve nyilvánvalóan enyhébb szankció, mint a szabadságvesztés. Az elzárás nem alapoz meg visszaesést, kedvezőbb a törvényi mentesítés, mint ahogy az elévülésre vonatkozó szabályok is. Hangsúlyos, hogy elzárás kiszabható próbaidő, vagy feltételes szabadságvesztés hatálya alatti elkövetésnél is. Szabálysértési elzárás Tartam Felnőtt elkövetőnél 1-60 nap, halmazati büntetésnél, ismételt elkövetésnél egyes feltételek mellett 90 nap, ismételt elkövetés más speciális eseteiben 75 nap Fiatalkorúnál 1-30 nap, halmazati büntetésnél 45 nap Elévülés 1 év a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve 2 éves objektív határidő Büntetőjogi elzárás Tartam Felnőtt elkövetőnél 5-90 nap Fiatalkorúnál 3-30 nap Halmazati, emelt felső határ nincs. Elévülés 5 év a határozat jogerőre emelkedésétől Szabadságvesztés (rövidebb tartamban) Legrövidebb tartama Felnőtt elkövetőnél 3 hónap Fiatalkorúnál 2 hónap Elévülés 5 év az öt évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésnél 5. Az elzárás végrehajtása Az elzárás végrehajtásának szabályait a jogalkotó a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. tvr.-ben határozta meg a XI. fejezetben, melynek címe az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása, ami szintén a két szankció hasonlóságát, összefüggését támasztja alá. A végrehajtási szabályok az új Btk. hatályba lépésével egyidejűleg, július 1-jén lépnek hatályba a évi CCXXIII. tv. (Btká.) rendelkezései által.

14 14 Általános szabályok Az elzárást külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. Ha az elzárásra ítélt elkövető külön gondoskodást igénylő mentális vagy fizikai állapotban van, akkor a törvényi rendelkezés megfogalmazása szerint sajátos, speciális büntetés-végrehajtási intézetben is végrehajtható a büntetés. Az elzárásra ítéltet és a szabálysértési elkövetőt eltérő rendelkezés hiányában ugyanazon jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtására irányadók a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok közül az alapelvek és általános rendelkezések ( ), a 22/A. a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, vagy temetésén való részvételének lehetőségéről, a 25. (1) bekezdése szerint az őrzés, felügyelet és ellenőrzés előírása az elítélt tekintetében, a 28. (2) bekezdés b) és c) pontja a fogház szabályai közül az életrend részbeni meghatározott voltáról, a szabadidő belátás szerinti felhasználásáról, a büntetés-végrehajtási intézet területén a szabad mozgásról, a 33. (3) (4) bekezdése arról, hogy nem terheli az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetbe szállítás, a büntetőügyben való előállítás és az elmeállapot megfigyelésének költsége, a az elítélt által okozott kárért való felelősségről, valamint a neki okozott kárért a büntetés-végrehajtás felelősségéről. A 36. az elítéltek alapvető jogairól szóló rendelkezések közül külön meghatározva az egészséges elhelyezésről, megfelelő élelmezésről, egészségügyi ellátás jogáról, a nők és fiatalkorúak sajátos védelméről, a panaszjogról, vallásgyakorlás jogáról, a személyi tulajdonhoz fűződő védelem jogáról, a pihenésre, szabadidőre, a rendszeresen végzett munka után járó szabadság jogáról. A 43. a fenyítés általános szabályairól, a fegyelemsértésért való felelősségről, a 47. az elítélt egészségügyi ellátásának szabályairól, valamint az 53/A., mely szerint a fiatalkorú gyógyszert, gyógyászati segédeszközt térítés nélkül kap. A 122. (3) bekezdése szerint, ha a fejezet valamely kérdésben rendelkezést nem tartalmaz, az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni, és az elítéltet ennek megfelelően megilletik az elítélt részére biztosított jogosultságok. Az elítéltek elhelyezése, elkülönítése Az elzárásra ítéltek és a szabálysértési elzárást töltők együtt helyezhetők el. Az elzárás és a szabálysértési elzárás során el kell különíteni az elzárásra, szabálysértési elzárásra ítélteket a szabadságvesztésre ítéltektől, valamint az előzetes letartóztatottaktól, azonban a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt dolgozhatnak. El kell különíteni a férfiakat a nőktől, a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól. Az elzárás végrehajtása alatt a katonákat az előbbiekben írtakon felül a többi elzárásra ítélttől, továbbá a különböző állománycsoportú katonának egymástól el kell különíteni. Az elzárás végrehajtása, szabadságvesztés foganatba vétele, elévülés Az elzárást kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor szabadságvesztést, vagy javítóintézeti nevelést töltő, vagy más ügyben előzetes letartóztatásban lévő elítélten az elzárást a szabadságvesztés kitöltését, a javítóintézetből történő elbocsátást vagy az előzetes letartóztatás megszüntetését követően kell végrehajtani. Az elzárás végrehajtásának az elévülését félbeszakítja, ha az elítélttel szemben szabadságvesztést, javítóintézeti nevelést, vagy előzetes letartóztatást vesznek foganatba. E körülményeknek a megszűnéséig az elévülés nyugszik.

15 15 Az elzárás félbeszakítása A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elítélt, vagy védője kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi és családi körülményeire, egészségi állapotára tekintettel az elzárás félbeszakítását legfeljebb harminc napig terjedő időtartamra engedélyezheti. Ha az elítélt gyógykezelése a büntetés-végrehajtás keretei között nem megoldható, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka a gyógykezelés tartamára az elzárást félbeszakítja. A félbeszakítás tartama az elzárás tartamába nem számít be, a félbeszakítás alatt az elévülés nyugszik. Az elzárásra ítélt kötelezettségei Az elzárásra ítélt köteles a büntetést a büntetés-végrehajtási szervek által meghatározott helyen tölteni, az intézet rendjét megtartani, a kapott utasításokat teljesíteni, az intézet tisztán tartását és ellátását szolgáló munkában díjazás nélkül, alkalomszerűen részt venni, a tartására fordított összeget megfizetni, a végrehajtás alatt okozott kárt megtéríteni, tankötelezettség esetén általános iskolai tanulmányait folytatni. Az elzárásra ítélt jogai Az elzárásra ítélt a saját ruháját viselheti, hozzátartozóival, valamint az általa megjelölt és a büntetés-végrehajtási intézet által jóváhagyott személyekkel levelezhet. Hetente legalább három alkalommal tíz perc időtartamban távbeszélő használatára jogosult, ez ellenőrizhető, az ellenőrzés lehetőségéről az elítéltet tájékoztatni kell. Havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót, heti négy óra kimaradásra mehet, a kimaradás tartama az elzárásba beleszámít. A külön jogszabályban meghatározott összeget a személyes szükségleteire használhatja fel, csomagot hetente kaphat, az intézetben a rendelkezésre álló sport és közművelődési lehetőségeket igénybe veheti, naponta legalább egy óra szabad levegőn tartózkodásra, panasz, kérelem és jognyilatkozat előterjesztésére jogosult. Ha azonban az elítélt ellen újabb büntetőeljárás indult vagy van folyamatban, részére kimaradás nem engedélyezhető. Húsz napot meghaladó elzárásnál lehetőség van összevontan huszonnégy óra kimaradás engedélyezésére. Szökés, vagy engedély nélküli távozás esetén, vagy jogellenes vissza nem térés után a kimaradás már nem engedélyezhető. Az elítélt részére, ha kívánja, biztosítani kell választójoga gyakorlását, szükség esetén az elkövető részére félbeszakítást kell engedélyezni, maximum három napra. Az elítélt, illetve az elkövető a következő jutalmakban részesíthető: dicséret, pénzjutalom, rendkívüli kimaradás, ami az elzárás tartamába beleszámít. Az elítélttel szemben alkalmazható fenyítések: feddés, a személyes szükségletekre fordítható összeg legfeljebb ötven százalékkal való csökkentése, a kimaradás legfeljebb három nappal történő megvonása, öt napig terjedő magánelzárás, amelynek során engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon. A magánelzárást kiszabó büntetés-végrehajtási intézeti határozat ellen az elítélt a büntetés-végrehajtási bíróhoz halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

16 16 Különös végrehajtási szabályok A büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka az elzárást hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt a tizenkettedik hetet meghaladóan várandós, a gyermek egyéves koráig, feltéve, hogy a gyermekét saját háztartásában gondozza. Katona elzárását a külön jogszabályban kijelölt intézet katonai fogdaként kialakított és elkülönített részlegén kell végrehajtani. V. Felsőbírósági érvek és jogirodalmi álláspontok az új büntetési nemről 1. A büntető kollégiumvezetők november i országos értekezlete A büntető kollégiumvezetők november napjain a Magyar Igazságügyi Akadémián, Budapesten tartott értekezleten más napirendi pontok mellett megvitatták az új Büntető Törvénykönyv általános részének egyes rendelkezéseit, többek között az elzárást is. A Győri Ítélőtábla Büntető Kollégiumvezetője felvetette, hogy az elzárás alapvetően a kisebb társadalmi veszélyességet hordozó bűncselekmények esetén alkalmazandó, ugyanakkor, mint büntetési nem nehezen illeszthető a büntetőjogi gondolkodásba, a büntetési célok, egyáltalán a büntetés rendeltetése közé. Az ilyen mértékű szabadságvesztést indokoló bűncselekmény vagy bűnelkövető esetében az eljárás nélkül is megfelelő eszköz áll a bírók rendelkezésére a törvényes jogkövetkezmény kiválasztásához. A Szombathelyi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője a megvitatásra javasolt témakörrel kapcsolatban kifejtette, hogy új büntetési nemként kerül bevezetésre az elzárás. Az indokolás szövegezéséből kitűnően az első négy büntetési nem egyben erősségi sorrendet is jelent, tehát elvileg az elzárás a második legsúlyosabb büntetési nem. Az indokolás szerint az elzárás főként azokkal az elkövetőkkel szemben alkalmazható, akikkel szemben szociális, gazdasági, családi vagy életkori viszonyaikra tekintettel más büntetés kiszabása célszerűtlen. Ez ahhoz az értelmezéshez is vezethet, hogy olyan terheltekkel szemben kerül majd tömegesen kiszabásra, akik előreláthatóan a közérdekű munkát nem tudják vagy akarják ledolgozni, a pénzbüntetést pedig képtelenek kifizetni. Nyilvánvalóan így egyszerűbbé és gyorsabbá válhat a büntetés végrehajtása, viszont ellentétben áll az új Btk. 80. (1) bekezdése szerinti büntetéskiszabási elvekkel, hiszen csupán célszerűségi szempontokból a bíróság egy súlyosabb büntetés nemet fog választani. Megjegyezte továbbá, hogy a 33. (6) bekezdése szerint, a büntetés jellege miatt szabadságvesztés mellett nem lehet kiszabni közérdekű munkát, úgy ezen az alapon az ugyancsak közvetlen szabadságelvonással járó elzárás mellett sem lenne indokolt a közérdekű munka alkalmazása.

17 17 Úgy gondolom, az nem lehet vitás, hogy a szabadságvesztés primátusa érvényesül, kérdés azonban, hogy további erősorrend felállítható-e a büntetések között. Annyiban egyet lehet érteni az észrevétellel, hogy az elzárás, a szabadság elvonása folytán nyilvánvalóan súlyosabb joghátrányt jelent, mint az egyik legalapvetőbb emberi értéket nem korlátozó, más büntetések. Dr. Kónya István, a Kúria Elnökhelyettese a felvetett problémával kapcsolatban megjegyezte, hogy az elzárás egy választék-bővítő szankció, ami eddig egy szabálysértési szankció volt. Elnökhelyettes úr álláspontja maradéktalanul osztható, a törvényi rendelkezésekből egyértelműen megnyilvánul a jogalkotói akarat, mely a bíró döntési lehetőségeit bővíti a tett arányos, büntetési céloknak megfelelő büntetés kiszabása során. Ezen túl is elhangzottak felvetések az elzárással kapcsolatban. Az egyik felszólaló szerint az új Btk. Különös Részében nincs olyan bűncselekmény, amit pénzbüntetéssel rendel büntetni a törvény, sok esetben ezt váltotta fel az elzárás. Míg a pénzbüntetés helyett más büntetési nem volt alkalmazható, addig az elzárás helyett vagy mellett - a szabadságvesztés kivételével - alkalmazható lesz valamennyi (akár több) büntetési nem is, ez tehát mindenképpen egyfajta szigorítást jelent. A törvény több esetben a gondatlan alakzatot vagy a vétségi, előkészületi cselekményt rendeli elzárással büntetni, tehát nem csupán a pénzbüntetés helyett hozta be a jogalkotó a Btk.-ba. E megállapításokkal maximálisan egyet lehet érteni. Felmerült továbbá, hogy a törvény ugyan nem jelöli meg, hogy milyen végrehajtási fokozatban kell az elzárást végrehajtani, azonban abból kiindulva, hogy a bíróságnak mindig rendelkeznie kell a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról, mert ezt a törvény tartalmazza, az elzárásnál is rendelkezni kell erről az ítéletben. Dr. Kara Ákos, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium osztályvezetője a végrehajtási fokozat megállapításával kapcsolatosan előadta, hogy külön a büntető törvényben az elzárás végrehajtási fokozata azért nem lett rögzítve, mert elzárás esetében csak egy fokozat lesz, a fogház, azonban a végrehajtás körében lényegesen enyhébb szabályok lesznek irányadók, a végrehajtást a bv. tvr. fogja szabályozni. Ez időközben meg is történt, a már hivatkozottak szerint július 1-jétől lesznek hatályosak a évi CCXXIII. tv. (Btká.) rendelkezései által bv. tvr.-nek az elzárás végrehajtására vonatkozó új normái. A végrehajtási fokozat kapcsán a következők megjegyzését tartom indokoltnak. Az elzárás a szabadságvesztéstől különböző, önálló büntetési nem. A végrehajtási fokozat bíróság általi megállapításának kötelezettsége a Btk. 35. (1) bekezdése alapján a szabadságvesztés kiszabásakor áll fenn. Az elzárás azonban nem szabadságvesztés, ezért megítélésem szerint a határozat rendelkező részében azt kell kimondani, hogy a bíróság a vádlottat például 10 nap elzárásra ítéli. Az elzárás végrehajtását, amint Kara úr is kifejtette, az évi 11. tvr. külön, a XI. fejezetében szabályozza a szabálysértési elzárás végrehajtása mellett. A Btk a alapján egyértelmű, hogy az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A végrehajtás a már említettek szerint külön jogszabályban kijelölt büntetés-végrehajtási intézetben történik a Bv. tvr (2) bekezdése szerint. Az elzárás különös szabályait részletesen tartalmazza a jogszabály azzal, hogy ha a

18 18 végrehajtást taglaló fejezet valamely kérdést külön nem tartalmaz, az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés fogház fokozatára irányadó szabályokat kell alkalmazni. A fogház mögöttes szabályainak alkalmazása megítélésem szerint nem azt jelenti, hogy az elzárás végrehajtási fokozata a fogház, az elzárás sajátos szabályozással bíró önálló büntetés, nincs szükség és lehetőség sem végrehajtási fokozatának megállapítására, függetlenül attól, hogy egyes, külön nem szabályozott kérdésekben a fogház végrehajtására vonatkozó szabályok az irányadók. 2. A HVG-ORAC Kiadó által szervezett, az új Btk.-t bemutató konferencia A HVG-ORAC kiadó szeptember 4-én rendezett konferenciát az új büntető törvénykönyvről. A konferencián jeles, nagy tapasztalatú gyakorlati és elméleti szakemberek tartottak előadást. A szankciórendszert, illetve részeként az elzárást, közvetlenül Nagy Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára érintette. Előadásában kifejtette, hogy az új Btk. döntően a jelenleg is hatályos, 1978-as Btk. rendelkezéseire épül, mely megállapítás a büntetési rendszerre annyiban igaz, hogy lényegében az új törvény a évi LXXX. törvény által bevezetett változtatások java részét veszi át. A jogalkotót nyilvánvalóan a szigorítási szándék vezette. Megmaradt ugyan a duális szankciórendszer, amely a bűnösségre és az elkövető veszélyességére reagál, de mind a büntetések, mind az intézkedések tekintetében vannak új intézmények és változások. Álláspontja szerint nem kettős, hanem un. két és feles rendszer érvényesül, tekintettel arra, hogy vannak olyan szankciók, vagy megoldások, amelyek sem a büntetés, sem az intézkedés lényegi jellemzőivel nem rendelkeznek, gondolva e körben a vagyonelkobzásra, amelyet önállóan is el lehet rendelni. Az új Btk. szankciórendszerének középpontjában is a szabadságvesztés áll, hasonlóan a jelenleg hatályos törvényhez, mely határozott ideig, vagy életfogytig tart. A jogalkotás történetében a szabadságvesztés alsó határánál sokféle variáció érvényesült korábban, volt a tartam egy nap, jelenleg két hónap, az új Btk.-ban pedig három hónap. A három hónapra emeléssel függ szorosan össze, hogy új intézményként került az elzárás a büntetések sorába. A professzor úr problematikusnak ítéli, és nem tartja szerencsésnek az elnevezést, valamint a büntetőjogi rendszerbe iktatást. Utalt rá, hogy az elzárás kifejezetten a szabálysértési jogból származó kategória, amit megítélése szerint feleslegesen emeltek a törvénybe. 3. Tóth Mihály észrevételei az elzárásról Tóth Mihály professzor Egy büntetőjogász gondolatai a vox populi oldalvizén című tanulmányában 16 részletesen vizsgálta az elzárást, mint büntetőjogi szankciót. A szankciórendszer kapcsán utalt a társadalom elvárásaira. Álláspontja szerint az új törvény megalkotása során a halálbüntetés kivételével a szigorú, tett arányos büntetőpolitika felkarolt szinte valamennyi társadalmi igényt, mely az elkövetők 16 Tóth Mihály: Egy büntetőjogász gondolatai a vox populi oldalvizén.

19 19 szigorú megbüntetését követeli. Az új Btk. a tett büntetőjoghoz erőteljesen közeledik, csökkentve egyben a jogalkalmazói mozgásteret, főként a szigor irányába. Gyakran kötelező rendelkezések törvénybe iktatásával is jóval erőteljesebben preferálja a tettes személyiségében rejlő körülmények közül azokat, amelyek szigorúbb felelősségre vonást tesznek lehetővé, vagy írnak elő. Ezt igazolja a büntethetőség alsó határának korrekciója, a bűnismétlés következményeinek további súlyosítása vagy a szabadság elvonással járó joghátrányok körének bővítése. A kérdés álláspontja szerint az európai tendenciákkal szemben nálunk már nem elsősorban a szabadságvesztés lehetséges kiváltása, hanem annak a mértéke. Ennek jegyében profi bűnözők életfogytig kerülhetnek rács mögé, a megtévedt első bűntényesek pedig néhány hétre az új büntetés, az elzárás által. A börtönnépesség évről évre nő, mely jelentős költségvetési terhet is jelent. A szabadságelvonás azonban csak a devianciák igen rövid távú, tüneti kezelésére alkalmas. Ezáltal érvelése szerint e megelőzés nem specifikus eszközrendszer révén megvalósítható cél, legfeljebb megtorlás, az elrettentés remélhető következménye, a korszerű, proaktív szemlélettől a reaktív felfogáshoz való visszatérés. A jogkövetkezményeket érintő új szemlélet egyik látványos jele a korábban csak szabálysértési szankcióként ismert elzárás büntetőjogi jogkövetkezménnyé tétele. A szerző jelezte, hogy mindez nem egy csapásra történt, hanem annak a szabadságvesztés kiterjesztését célzó folyamatnak a részeként, melynek első lépése az elzárással is sújtható szabálysértések körének kibővítése volt, elsősorban a tulajdon elleni szabálysértésekre. Ezzel szinte párhuzamosan, augusztusától pedig az elzárást a fiatalkorú szabálysértőkkel szemben is lehetővé tették. Az elzárásnak a büntető törvénybe emelése és a fiatalkorúakkal szembeni alkalmazhatósága tehát nem koncepcionális újdonság, csak a már jelzett szigorítás irányába ható szemlélet továbbvitele. A szerző utalt a Btk. társadalmi egyeztetésre kibocsátott, az elzárással összefüggő indokolására, mely szerint az elzárás olyan szabadságelvonással járó büntetés, amely főként a fiatalkorú és az első bűntényes elkövetőknél hatékonyan szolgálja a speciális prevenciót. Az elfogadott törvény indokolásában mindez már nem szerepel, érvelése szerint nyilvánvaló, hogy ezen indokok nem felelnek meg az évszázados kriminológiai tapasztalatoknak. A jogintézménnyel szemben kritikát megfogalmazva jelentette ki, hogy a cél a szabadságvesztés akár néhány napra történő kiterjesztése volt, azonban éppen azokkal szemben, akiknél az elzárás preventív hatása mellett jóval több a veszélyes következmény. A széleskörű jogirodalomra is hivatkozva, nem értett egyet azzal, hogy az elzárás egészen más, rövidebb és humánusabb is, mint a börtön. Ezzel szemben a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elzárás a szabadságvesztés lehetséges előszobája. A rövid tartamú szabadságvesztések káros hatása a jogirodalom által is igazolt. Felhívta a figyelmet az Európa Tanács e körben kibocsátott ajánlására. Nem vitatta, hogy az elzárásnak lehet speciál-preventív eredménye, de erősebb a stigmatizáló, megbélyegző, a személyiség fejlődésére károsan ható és súlyosabb bűnözési formák elsajátítását, elfogadását erősíthető hatása. Véleménye szerint fiatalkorúval szemben sem szabálysértés, sem bűncselekmény miatt nem helyes büntetésként elzárást kiszabni. Kiemelte, hogy a fiatalkorúak

20 20 szabálysértési elzárásával kapcsolatban az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult e rendelkezések megsemmisítése érdekében. Felhívta a figyelmet a Gyermekjogi Egyezményre, melyben részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy végsőkig kerülik a szabadságtól való megfosztást. Gyermekkel szemben szabadságvesztés kiszabása csak végső eszközként alkalmazható, a legrövidebb időtartamban. A szerző a következők szerint összegzett az elzárással kapcsolatban: elzárásból bizonyos feltételek mellett lehet büntetőjogi szankció is, de semmiképpen sem fiatalkorú és első bűntényesek esetében. Meggyőződése szerint e büntetésnek a fiatalkorúakkal szemben is csak igen kivételesen és csak akkor lehet helye, ha a bagatellkriminalitás bizonyos formáira más módon nem adható válasz. Amint láthattuk az elzárással összefüggésben a szakirodalom elsődlegesen kritikai megjegyzéseket fogalmazott meg, kifogásolva a szigorítás irányába ható, a szabadságelvonás lehetőségét bővítő, különösen a fiatalkorúakkal szemben lehetővé tevő jogalkotást. Az idézett álláspontok sem vitatják azonban, hogy a szankció rendszer részeként alkalmas lehet speciális preventív célok elérésére. A bírónak az eset összes körülményét gondosan vizsgálva lehet majd állást foglalni az új büntetési nem alkalmazásáról. Magam is osztom a jogirodalmi álláspontokat, hogy fiatalkorú, vagy első bűntényes elkövetőnél nem lehet célszerű és igazságos az alkalmazása, ezzel szemben kisebb súlyú bűncselekményeknél, kedvezőtlenebb előéletű elkövetőknél és az elfogadott törvény miniszteri indokolásában is szereplő szempontok szerint sor kerülhet e büntetés kiszabására. Az elzárás alkalmazását nyilvánvalóan majd az ítélkezési gyakorlat alakítja ki, figyelemmel az egyéniesítés követelményére is. VI. Záró gondolatok A szankciórendszer elemei bővülhetnek, új büntetési nemek jelennek meg, melyet a gyakorlatnak alkalmazni kell, figyelemmel az egyéniesítésre, a büntetéskiszabás alapvető elveire is. Nem feledhetjük azonban a latin mondást, mely szerint veritas una vis, una facies est, azaz az igazságnak egy az ereje és egy az arca. Légyen bármilyen formájú tehát a büntetés, a törvénynek meg kell, hogy feleljen, és biztosítani kell az általános és egyéni megelőzés szempontjainak érvényre jutását is. Egyben a társadalom számára igazságosnak is kell lennie, hiszen mindannyian tudjuk az alkotmányos és más sarkalatos szabályok tükrében, hogy a bíróság feladata az igazságszolgáltatás.

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11. A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

Részletesebben

Fiatalkorúak

Fiatalkorúak 2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Helye a közigazgatásban, fogalmak

Helye a közigazgatásban, fogalmak Szabálysértési jog Helye a közigazgatásban, fogalmak A szankciórendszer egyik eleme Kapcsolódó fogalmak: Közrend Közbiztonság Rendészet Közigazgatási Büntetőjog Büntetőjog - kriminalitás - szankció - anyagi

Részletesebben

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról

Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról Általános tájékoztató a szabálysértési eljárásról A szabálysértési jog hatályos joganyaga a 2012. évi II. tv. (Sztv.), amely tartalmazza a szabálysértési anyagi jog általános és különös részét, valamint

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK

VII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra

A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban

Részletesebben

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben

Részletesebben

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2017 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

5'sz, ie g-v/o.z. dcezen MM 2 9. Tisztelt Elnök Úr! módosítójavaslato t 33.

5'sz, ie g-v/o.z. dcezen MM 2 9. Tisztelt Elnök Úr! módosítójavaslato t 33. ~~ a r fi litl l I LIlliftlr ~~ ;thi ti ]~f (111 i~ul~i~li11~fn {{ { ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő Országgyü16 Hivatal a 5'sz, ie g-v/o.z dcezen- 2012 MM 2 9. Dr. Kövér László, az Országgy űlés elnökének részére

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről

ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről ... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Záróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Új rendelkezések a szabálysértési jog területén, különös tekintettel a szankciórendszer. változásaira

Új rendelkezések a szabálysértési jog területén, különös tekintettel a szankciórendszer. változásaira Új rendelkezések a szabálysértési jog területén, különös tekintettel a szankciórendszer változásaira 2 Közel azóta dolgozom bírósági titkárként szabálysértési ügyszakban, mióta a 2010. évi LXXXVI. törvénnyel

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE

B NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522

Részletesebben

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai

A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés

Részletesebben

Az elzárás és a szabálysértési elzárás, mint a szabadságelvonással járó. büntetések. Szerző: dr. Nagy Ildikó

Az elzárás és a szabálysértési elzárás, mint a szabadságelvonással járó. büntetések. Szerző: dr. Nagy Ildikó Az elzárás és a szabálysértési elzárás, mint a szabadságelvonással járó büntetések Szerző: dr. Nagy Ildikó Debrecen 2016. április I. BEVEZETÉS Dolgozatom apropóját az adta, hogy a szabálysértésekről, a

Részletesebben

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

Regisztrált bűncselekmények Összesen

Regisztrált bűncselekmények Összesen 2018 Regisztrált bűncselekmények 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Összesen 408 407 394 034 447 186 451 371 472 236 377 829 329 575 280 113 290 779 226 452 Az élet, a testi épség és az

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény

Törvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.

Részletesebben

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról

A Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,

Részletesebben

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll

Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 2. oldal (2) Az előzetes fogvatartásban töltött időtartam megáll Magyar joganyagok - 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet - a szabadságvesztés és az elzárás 1. oldal 9/2014. (XII. 12.) IM rendelet a szabadságvesztés és az elzárás kezdő és utolsó napjának megállapításáról

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében

Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról

a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati rendelet megalkotásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályairól szóló önkormányzati

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

/2013. (..) KIM rendelet

/2013. (..) KIM rendelet 1 /2013. (..) KIM rendelet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan egyes igazságügyi tárgyú rendeletek módosításáról A Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt,

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok

A Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy

Részletesebben

MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG

MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG 1. Honnan lehet pénzem? 1.1. Munkavégzés Pénzügyi tájékoztató fogvatartottaknak - 2018 Munkavégzés esetén az alapmunkadíj az előző évi minimálbér legalább egyharmada. A teljes állású fogvatartott alapmunkadíja

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t

FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a t á s r e n d é s z e t Rendészeti Jogi és Igazgatási Tanszék Jóváhagyom: Dr. Nagy Judit r. ezredes PhD s.k. rendőrségi tanácsos mb. tanszékvezető, egyetemi docens nemzetközi rektorhelyettes FELKÉSZÜLÉSI KÉRDÉSSOR i g a z g a

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről

Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről Büntetőjogi Szemle 07/. szám I. Bevezetés Czakkerné dr. pásztor anita * Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

Szabálysértési előkészítő eljárások. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések összesen

Szabálysértési előkészítő eljárások. Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések összesen Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Szabálysértési előkészítő eljárások 2016. 2017. január 01. 01. - 2016. - 2017. szeptember április 30. közötti 30. közötti időszak időszak statisztikai statisztikai

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren

Magyar joganyagok évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 2. oldal (3)1 A bírósági határozattal elbírált cselekményhez ren Magyar joganyagok - 2000. évi CXXVIII. törvény - a közúti közlekedési előéleti pontre 1. oldal 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről 1 Az Országgyűlés a gépjárművezetők

Részletesebben

4.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz

4.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz 4. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 4.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Bírói/titkári egyéni havi adatszolgáltatás törvényszéki büntetés-végrehajtási

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai

A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai Előzmények 1. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedések és a szabadságvesztés kiváltását célzó jogintézmények (pl. házi őrizet)

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.* VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Az Egri Törvényszék Büntető Ügyszakának Ügyelosztási rendje év január év december 31. IV.

Az Egri Törvényszék Büntető Ügyszakának Ügyelosztási rendje év január év december 31. IV. Az Egri Törvényszék Büntető Ügyszakának Ügyelosztási rendje 2018. év január 01. 2018. év december 31. IV. I.) A büntető kollégiumhoz figyelemmel a 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 77. (1) bekezdés a) és

Részletesebben

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás

Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 181. szám 37409 II. Törvények 2012. évi CCXXIII. törvény abüntetõtörvénykönyvrõlszóló2012.évic.törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekrõl és egyes

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

PANNON EGYETEM Kollégiumi Tanács

PANNON EGYETEM Kollégiumi Tanács Kollégiumi Fegyelmi Szabályzat a Pannon Egyetem kollégiumaiban és kollégiumként üzemelő bérleményeiben történő fegyelmi vétségek kezelésére A Pannon Egyetem a a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével

Részletesebben

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró, különös tekintettel a magánindítvány hiányára Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Büntethetőségi

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja

Részletesebben