E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom március VIII. évfolyam 3. szám. A hónap témája

Átírás

1 2016. március VIII. évfolyam 3. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom A hónap témája A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírások változása Aktuális Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése (II. rész) 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófa védelmi mérnök A kézirat lezárása: március 8. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Válassza az Optimum előfizetést és tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre 10 munka napon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Tűzvédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Az online szolgáltatás egyedi jelszóval érhető el a weboldalon! A basic előfizetéshez tartozó webtartalom: a szaklap korábbi számainak archívuma 2012-ig Válassza az optimum előfizetést, és használja korlátlanul a webtartalmat: Szerkeszthető mintadokumentumok és segédletek Felkészülés a hatósági ellenőrzésekre Olvasói kérdések és válaszok gyűjteménye Kiegészítő szakmai anyag az új tűzvédelmi kötelezettségek a gyakorlatban témakörben A jelszavakat ben küldtük el, illetve azok kérhetők az Ügyfélszolgálattól is. Ügyfélszolgálat Tel.: 06 (1) ugyfelszolgalat@forum-media.hu A hónap témája A gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírások változása február 22-én megjelent a 11/2013. (III. 21.) NGM rendelet módosításáról szóló 7/2016. (II. 22.) NGM rendelet, amely módosította a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról szóló 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletet. A módosítások március 1-től léptek hatályba. Értelmező rendelkezések A gázfelhasználó technológia fogalma kiegészült a gázfáklyával, valamint az energetikai célra szolgáló gázturbinával és gázmotorral. Hatósági eljárások Hatóság: a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Hivatal: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A Hatóság a műszaki biztonsági felügyelete keretében történő jóváhagyása kiterjed a jövőben a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák átalakítás utáni ismételt használatbavételére is. A Hatóság ellenőrzési területére vonatkozó új rendelkezések alapján a felhasználó csatlakozó vezetékét és a felhasználói berendezés létesítése és használata területén már nem kivétel a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia. A Hatóság ellenőrzési területe kiterjed a földgázelosztó, a vezetékes PBgáz-szolgáltató és a telephelyi szolgáltató szolgáltatási körébe nem tartozó csatlakozó vezeték és felhasználói berendezés kivételével a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató tevékenységére. Csatlakozóvezeték, telephelyi vezeték, felhasználói berendezés létesítése, használatbavétele A meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással végezhetőségének feltétele kiegészült azzal, hogyha az új készülék EK típusvizsgálati tanúsítványa szerint a 2. melléklet b) pontjának megfelelően alkalmas nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel történő szerelésre, és 2

3 az alkalmazott égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer gyártójának a 2. mellékletben megadott részletekre kiterjedő utasítása alapján szerelik, valamint a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe. Az egyszerűsített gázkészülékcserét a Műszaki Biztonsági Szabályzat szerint kell elvégezni és a Műszaki Biztonsági Szabályzat szerinti szerelési nyilatkozat és bejelentő bizonylat megküldésével kell a földgázelosztónak, valamint a módosítást követően a vezetékes PB-gáz-szolgáltatónak, a telephelyi szolgáltatónak bejelenteni. A 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiák első és átalakítás utáni ismételt használatba vételételének jóváhagyása iránti kérelem elbírálása iránti eljárásban nem számít bele az ügyintézési határidőbe a hatóság által elrendelt próbaüzemeltetés időtartama. Abban az esetben, ha a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológiát, illetve annak részét képező gázfogyasztó készüléket a gyártója, forgalmazója vagy ezek megbízottja szereli össze vagy alakítja át és helyezi üzembe, akkor az üzembe helyezést követően az erről szóló, a megfelelőséget is igazoló nyilatkozatot a felhasználó 8 napon belül köteles a Hatóságnak beküldeni. A Hatóságnak az általa jóváhagyott gázfelhasználó technológiákról nyilvántartást kell vezetnie, amely során nyilvántartja a gázfelhasználó technológia adatait és jellemző műszaki paramétereit, átalakítására vonatkozó jellemző műszaki paramétereket, megszüntetésének tényét és időpontját, továbbá a rendkívüli eseményeket. A jogszabály értelmében a felhasználónak a Hatóság részére 30 napon belül be kell jelentenie a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia megszüntetését. A legfeljebb 70 kw együttes hőterhelésű gázfelhasz náló technológiák gáz-biztonságtechnikai ellenőrzését a földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató végzi el a Műszaki Biztonsági Szabályzat előírásai alapján. A gázfelhasználó technológia átalakítását megelőzően az üzemeltetőnek bejelentést kell tennie a Hatóság részére, amelyben meg kell adni: a gázfelhasználó technológia főbb műszaki adatait, azonosító számát, jelét, a felállítási hely címét, a gázfelhasználó technológia, berendezés üzemeltetőjének nevét, címét és elérhetőségét, a gázfelhasználó technológia, berendezés tulajdonosának nevét, címét és elérhetőségét, ha az üzemeltető nem azonos a tulajdonossal, a tervezett átalakítás műszaki dokumentációjának azonosító számát, az átalakítással érintett műszaki, technológiai változások összefoglalását. Üzemeltetés A földgázelosztó-, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató köteles értesíteni a Hatóságot az ellenőrzési jegyzőkönyv másolatának megküldésével, amennyiben a műszaki biztonsági felülvizsgálat a 70 kw együttes hőterhelést meghaladó gázfelhasználó technológia további üzemelésre való alkalmatlanságát állapította meg. A sziget üzemmódban működő biogáz üzemek esetében nem kell a földgázelosztó-, a vezetékes PB-gázszolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató részére megküldeni a műszaki-biztonsági felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyveket a felhasználó köteles a felhasználói berendezés üzemeltetésének teljes időtartama alatt megőrizni. Eljárás rendkívüli esemény alkalmával A csatlakozó vezetékkel, telephelyi vezetékkel és felhasználói berendezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményeket lakossági fogyasztó esetében a földgázelosztó, illetve a vezetékes PB-gáz-szolgáltató vagy a telephelyi szolgáltató is, más esetben a felhasználó köteles a Hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, majd a bejelentést 24 órán belül írásban megerősíteni. A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy a rendkívüli esemény vizsgálatáig a helyszín érintetlen maradjon. A földgázelosztó, a vezetékes PB-gáz-szolgáltató, a telephelyi szolgáltató és vagy a felhasználó rendkívüli esemény esetében köteles minden olyan intézkedést megtenni, amely a veszélyeztetést és a kár mértékét a legkisebbre korlátozza. 3

4 Műszaki Biztonsági Szabályzat Alkalmazási területe A Műszaki Biztonsági Szabályzat (Szabályzat) a csatlakozó vezetékek, telephelyi vezetékek és felhasználói berendezések, technológiák létesítésének, üzembe helyezésének, használatbavételének, üzemeltetésének, javításának, átalakításának, áthelyezésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, megszüntetésének műszaki biztonsági feltételeit és módját tartalmazza. A fogalommeghatározásokban az alábbi változások történtek: Csatlakozóvezeték Egyedi nyomásszabályozó állomás Égéstermék-elvezető berendezés Égéstermék-elvezető tartozéka Felhasználási hely Felhasználó Felhasználói berendezés Fogyasztói főcsap Fogyasztói főelzáró Fogyasztói vezeték Földgáz Gázfogyasztó készülék A típusú gázfogyasztó készülék B típusú gázfogyasztó készülék C típusú gázfogyasztó készülék Levegőbevezető készlet Minimális összes levegőmennyiség Nyitott égésterű gázfogyasztó készülék Telephelyi engedélyes Telephelyi felhasználó Telephelyi szolgáltatás Telephelyi szolgáltató Telephelyi vezeték Zárt égésterű gázfogyasztó készülék Általános tervezési követelmények A tervezői nyilatkozat tartalmi követelményei kiegészültek! A felhasználási hely kialakítására vagy átalakítására vonatkozó tervnek a betervezett gázfogyasztó készülékek és a működésükhöz szükséges tartozékaik vonatkozásában egyértelműen tartalmaznia kell: a betervezett gázfogyasztó készülék és tartozékainak megfelelőségét igazoló tanúsítványokat kiadó szervezet nevét és azonosítószámot tartalmazó felsoro lását, a gázfogyasztó készülékek és tartozékainak összeszerelésre, üzembe helyezésére vonatkozó technológiai leírását vagy hivatkozását. A gázfogyasztó készülékek elhelyezésének tervezési követelményei A gázfogyasztó típusok változásai az égéstermék-elvezetés és égésilevegő-ellátás szempontjából: Az A1, A2, A3, B1, B2, B4, B5 típusú gázfo gyasztó készülékek felállítási helyiség légteréből történik. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üzemeltetéséhez szükséges levegőmennyiséget az épület részét képező szerkezeteken keresztül vezetik. A B3 típusú gázfogyasztó készülék részét képezi a helyiség légterén áthaladó égésilevegő-vezető szerkezetek, amelyek az égési levegőt a felállítási helyiségből veszik, annak a pontnak a közvetlen közelében, ahol az égéstermékek a gázfogyasztó készülék felállítási helyiségét elhagyják. Ettől a ponttól a tűztérhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik, amelyek a felállítási helyiség irányából teljesen körülveszik a gázfogyasztó készülék égéstermék-vezető tereit. A felállítási helyiségbe a gázfogyasztó készülék üzemeltetéséhez szükséges levegőmennyiséget az épület részét képező szerkezeteken keresztül vezetik. A C1, C3, C5, C8 típusú gázfogyasztó készülékek az égési levegőt egy szabadban elhelyezendő égésilevegő-terminálon keresztül a szabadból veszik. Az égésilevegő-terminál, valamint a terminált és a gázfogyasztó készülék tűzterét összekötő égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. A C2, C4, C9 típusú gázfogyasztó készülékek az égési levegőt egy épület részét képező épületszerkezeten keresztül a szabadból veszik. Az égési levegőt vezető épületszerkezethez csatlakozatott és a felállítási helyiség légterén átvezető, a gázfogyasztó készülék tűzteréhez égési levegőt vezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. A C7 típusú gázfogyasztó készülék az égési levegőt a gázfogyasztó készülék részét képező égésilevegővezető szerkezetein keresztül, egy átszellőzött padlástérből veszi. 4

5 Az A1, A2, A3 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékét a felállítási helyiség légterébe vezetik. A felállítási helyiség levegőjével keveredett égéstermék a helyiség természetes vagy mesterséges szellőztetésével távozik a szabadba. A B1, B2, C6 típusú gázfogyasztó készüléket az épület épített vagy szerelt égéstermék-elvezető berendezéséhez kell csatlakoztatni. A felállítási helyiségen átvezető égéstermék-elvezető csövek nem képezik a gázfogyasztó készülék részét. A B4, B5, C1, C3, C5, C7, C9 típusú gázfogyasztó készülékek égéstermékét egy szabadban elhelyezendő égéstermék-terminálon keresztül vezetik ki a szabadba. Az égéstermék-terminál, valamint a terminált és a gázfogyasztó készülék tűzterét összekötő égéstermék-elvezető szerkezetek a gázfogyasztó készülék részét képezik. A B3, C2, C4, C8 típusú gázfogyasztó készülékek részét képezik a felállítási helyiség légterén áthaladó égésterméket-elvezető szerkezetek, amelyeket a gázfogyasztó készülékek felállítási helyiségét határoló falnál, az épület épített vagy szerelt égéstermékelvezető berendezéséhez kell csatlakoztatni, amely a gázfogyasztó készülék égéstermékét a szabadba vezeti. A gázfogyasztó készülék helyiségénél a helyiségből és a helyiségen kívülről jól megközelíthető helyen az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 591. (1) bekezdés d) pontja szerint minden megkezdett 600 m 2 alapterület után, de szintenként legalább 1 db ABC tűzosztályú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékeket az MSZ EN 3-7: A1:2008 [Hordozható tűzoltó készülékek. 7. rész: Jellemzők, teljesítménykövetelmények és vizsgálati módszerek] szabvány vagy azzal egyenértékű műszaki megoldás szerintit kell készenlétben tartani. A gázfogyasztó készülék légellátása, helyiségének szellőzése, az égéstermék elvezetése A nyílt égésterű, kéménybe nem kötött ( A típusú) és kéménybe kötött ( B típusú) gázfogyasztó készülék valamelyikével ellátott vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő helyiségek esetén tervköteles átalakításnak minősül: fokozott légzárású nyílászárók beépítése, vagy a meglévő nyílászárók tömítése, elszívó/szellőző ventilátorok, konyhai páraelszívók beépítése. A már üzemelő gázfogyasztó készülékek légellátási feltételeinek megváltozása esetén a készülékek megfelelő légellátását jelen Szabályzatban előírtak szerinti mértékben kell biztosítani. Ha a szellőzőlevegő bejuttatására tervezett légtechnikai berendezésben nagy áramlási ellenállású elemek (szűrő és/vagy fűtő/hűtőkalorifer és/vagy hővissza nyerő) találhatók, a tervező vizsgálja, és szükség esetén oldja meg a tervezett ventilátor és a gázfogyasztó készülék reteszelését. Az A típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza. A lakossági fogyasztóknál felszerelt legfeljebb 11 kw névleges hőterhelésű gáztűzhely esetében, ha a felszerelési helyiség 10 m 3 -nél nagyobb légtérfogatú és legalább egy szabadba nyíló és nyitható ablak vagy ajtó van rajta, akkor a helyiség levegőellátása és szellőzése megfelelőnek tekintendő. Ha a meghatározott szellőzőlevegő térfogatáram bejuttatását a tervező gépi elszívó szellőzéssel biztosítja, nyilatkoznia kell arról, hogy a gépi elszívás a konyhával légtér-összeköttetésben lévő B típusú gázfogyasztó készülék vagy egyéb tüzelőberendezés égéstermék elvezetésére nincs káros hatással. B típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátására, szellőztetésére kiegyenlített szellőztetés nem alkalmazható. C típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék-elvezetése esetén a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek homlokzati kivezetésének elhelyezésekor a zárt égésterű gázfogyasztó készülékek égésilevegő-beszívó és égéstermék-kivezető tartozékát a külső falsíkon kell elhelyezni. A kivezetéseket tilos a külső falsíkhoz képest kifejezetten besüllyeszteni például kúpok vagy lépcsős felületek kialakításával. A kivezetések környezetében ablak- 5

6 párkányok és a kivezetés egyik szélétől 200 mm-nél távolabb lévő díszítési célú 5 cm-t meg nem haladó falvastagság-változások megengedettek. Ha gyártói előírás nem áll rendelkezésre, akkor: a külsőfali égéstermék-kivezetés 0,5 m-es környezetében csak legalább 300 C hőállóságú anyagok alkalmazhatók; a C 11 típusú készülékek teleszkópos rendszerű levegőbevezető és égéstermék-elvezető tartozékai esetében vakolatnál jobb légáteresztő képességű anyagok alkalmazása csak akkor megengedett, ha ezt a gyártói előírás megengedi; a homlokzati hőszigetelési munkák idejére a gázfogyasztó készüléket le kell választani a fogyasztói vezetékről. Az utólagos hőszigetelési munkákat követően a külsőfali gázfogyasztó készülékek megfelelő összeszerelését és a beépítését, a gyári előírások betartását arra jogosult szakembernek dokumentáltan igazolnia kell. Gyűjtő jellegű égéstermék-elvezető berendezések esetén túlnyomásos gyűjtőkéményre csak olyan gázfogyasztó készülékek csatlakoztathatók, amelyek a gyártó által megadott műszaki paramétereik szerint a gázfogyasztó készülékek bármely részterhelésénél is alkalmasak a gyűjtőkéményben előforduló túlnyomások elviselésére. A gyűjtőkéményben kialakuló túlnyomás a gázfogyasztó készülékek dokumentációjában megengedett értéknél nem lehet nagyobb. A túlnyomásos gyűjtőkéményre kapcsolt gázfogyasztó készülékek egymás üzemét kedvezőtlenül nem befolyásolhatják, a gyűjtőkéményben nyomáslengések kialakulása nem megengedett. Egyszerűsített készülékcsere A gázfogyasztó készülékhez csak olyan, nem a gázkészülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égésilevegő-hozzávezető rendszer csatlakoztatható, amely az építésitermék-rendelet szerinti teljesítményigazolással rendelkezik, CE jellel ellátott és az adott rendszer gyártója által kiadott dokumentációból egyértelműen azonosíthatóak az égésilevegőrendszer és az égéstermék-elvezető rendszer felhasználható elemei, továbbá a gázkészülék gyártója vagy az égésilevegő-bevezető és égéstermék-elvezető rendszer gyártója nyilatkozik, hogy az adott égésilevegő-bevezető és égéstermékelvezető rendszer az adott gázkészülékkel a rendelkezésre álló előírások szerint külön szaktervezői égésilevegő-ellátás és égéstermék-elvezető méretezés nélkül összeépíthető, mert a gázkészülék gyártója vagy az égésilevegő-bevezető égéstermék-elvezető rendszer gyártója által elvégzett méretezés alapján a berendezések a megadott határok között Magyarországon megfelelően működnek. Az égésilevegő-bevezető és égéstermék-elvezető berendezések kialakítása és megfelelősége vonatkozásában a B és C típusú gázfogyasztó készülékek egyszerűsített cseréje esetén a Szabályzat pontja szerinti feltételeket kell biztosítani, és az abban leírt eljárásokat kell követni. Műszaki biztonsági ellenőrzés Kizárás vagy más okból történő, 6 hónapnál hosszabb idejű szolgáltatásszüneteltetés utáni ismételt üzembe helyezés megfelelő minősítésű műszaki-biztonsági felülvizsgálatot követően végezhető. A gázfogyasztó készülék üzembe helyezésére a gyártó a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet 2. mellékletében megjelölt képesítéssel, végzettséggel rendelkező képviselője vagy a gyártó által megbízott gázszerelő jogosult. Üzemeltetés A gázfogyasztó készülék átalakítása, ideértve a gázfogyasztó készülék részeként tanúsított levegőbevezető és égéstermék-kivezető tartozékokat is, kizárólag a gázfogyasztó készülék gyártójának előírásai szerint történhet, amelyet a gyártó kizárólag a gázfogyasztó készülék megfelelőségértékelésével megbízott európai gázfogyasztó készülék-tanúsító intézethez benyújtott azonosítási dokumentáció szerint adhat ki. Karbantartás, javítás Az ingatlan tulajdonosa, használója, tartályos pébégázellátás esetében az üzemeltető eltérő megállapodás hiányában köteles gondoskodni a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés rendszeres karbantartásáról, javításáról, szükség szerinti cseréjéről. A tulajdonos köteles a létesítményre vonatkozó kezelési és karbantartási utasításokat a karbantartások előírt gyakoriságával a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés tartozékainak gyártói előírásai és a létesítményre vonatkozó tervezői előírások szerint végrehajtani. Ezt a kötelezettségét az ingatlan bérlőjére, használójára, üzemeltetőjére átháríthatja. 6

7 Javítás során a gázcsatlakozó-vezetéken vagy felhasználói berendezésen: annak valamely elemét (szerelvényét vagy alkatrészét) funkcióját nem változtatva meghibásodás, illetve elavultság miatt részben vagy egészben cserélik, vagy a gyártó által előírt alkalmassági idő lejárta miatt azt cserélik, vagy a szerelvény kötésének meghibásodását, elemi csőszakasz gáztömörtelenségét megszüntetik. A beavatkozás végeztével a javított vagy cserélt szerelvényt funkcionális ellenőrzésnek és kötéseivel együtt üzemi nyomáson haszongázzal tömörségi próbának kell alávetni. A funkcionális ellenőrzés eredményét és a gáztömörséget dokumentálni kell. A javítás nem tervköteles beavatkozás. A gázfogyasztó készülék karbantartását, javítását jótállási időtartamon belül a gyártó vagy megbízottja, azt követően a vonatkozó jogszabály [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szerinti gázszerelő végezheti. A csatlakozó- és fogyasztói vezeték karbantartását, javítását a vonatkozó jogszabály [a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet] szerinti gázszerelő végezheti. Aktuális Tűzesetek megelőzése a munkahelyen, avagy az OTSZ használati szabályainak gyakorlati megközelítése II. rész Raktározás és tárolás A tűzvédelmi hatóság csemegéi a raktárak, tárolók. Ezeknél a helyiségeknél már félig nyert ügyünk van, ha a raktárban rendet és tisztaságot tartunk. Célszerű a polcokat, szekrényeket feliratozni és ennek megfelelően végezni rajtuk a tárolást. Az ilyen logikusan és egyszerűen átgondolt megelőző jellegű cselekedetekkel már nagyban sikerül elősegíteni a raktárért felelős személyek munkavégzését. Az OTSZ első alapszabálya ezen a területen, hogy a helyiségben, építményben, illetve szabadtéren csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Ez nem kifejezetten a raktárakra vonatkozik, hanem a munkahelyekre, ahol effektíve a munkavégzés folyik. Az éghető folyadékok tárolási követelményeit a következő alcímben külön tárgyalom. Az építményben a szabályzó szerint a tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. Ezt a részt igen nehéz alapul venni olyan esetben, ha a raktárunk nem új építésű vagy a tervezése és megvalósulása olyan régen történt, hogy azóta többször volt rendeltetésváltás. A hatóság alapvetően a tűz- és robbanásveszélyes anyagok tárolását vizsgálja különös szigorral. Az éghető anyagoknál, illetve nem éghető anyagoknál a raktárakban elsősorban a közlekedési útvonalakra, az elektromos berendezésektől való távolságtartásra és a rendre kell a hangsúlyt helyezni. Külön figyelmet érdemelnek az öngyulladó anyagok, melyeket más anyagoktól elkülönítve kell tárolni és maghőmérsékletüket (ömlesztett anyagoknál) naponta kell vizsgálni. Az öngyulladásra hajlamos anyagoknál ipari méretek esetén meghatározzák az egy kupacban tárolható anyagmennyiséget. Ennek célja, hogy a kupac mérete bőven alatta maradjon az úgynevezett kritikus kupacméretnek, amely akkora mennyiség, hogy már kialakulhatnak az anyagban az öngyulladás feltételei. Ugyanilyen körültekintően kell eljárni, hogy azokat az anyagokat, melyek keveredésük, elegyedésük során hőt fejleszthetnek vagy tüzet, illetve robbanást okozhatnak, egy egységben nem szabad tárolni. A robbanásveszélyes anyagokat pedig csak zárt csomagolásban lehet tárolni, ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba. Az anyagok, folyadékok gyűjtő-, illetve egységcsomagolásán találhatók veszélyt jelző piktogramok, tűzveszélyességi osztályok, illetve számos információt hordozó jelölések. 7

8 Az alábbiakban röviden áttekintem az egyes anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását! Az éghető folyadékok tűzveszélyességi fokozatba sorolását az éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyes ségi csoportosításáról szóló MSZ 9790:1985 sz. nem zeti szabvány írja elő, illetve a hatályos OTSZ-ben találhatunk közös ismérveket, amikor az anyagok tűzveszélyességi osztályba sorolását tanulmányozzuk. Az éghető folyadékok vonatkozásában négy tűzveszélyességi fokozatot különböztetünk meg, melyeket római számokkal jelölünk (I, II, III, IV). A tűzveszélyességi fokozatot laboratóriumi vizsgálatok során a zárttéri, illetve a nyílttéri lobbanáspont és az anyag felhasználásakori üzemi hőmérséklet figyelembevételével határozzák meg. Az egyes tűzveszélyességi fokozatokat az anyagok eredeti csomagolásán fel kell tüntetni. I. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van, vagy üzemi hőmérséklete eléri vagy meghaladja a nyílttéri lobbanáspontját, azaz Tü > Tlpnyt és Tü > 35 C II. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: zárttéri lobbanáspontja legalább 21 C, nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, azaz Tü < Tlpnyt, Tü > Tlpnyt 20 C és Tü > 35 C III. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, de legfeljebb 150 C, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal, de legfeljebb 50 C-kal kisebb, azaz Tü < Tlpnyt 20 C, Tü > Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C továbbá a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok és a világításra használatos petróleum. IV. tűzveszélyességi fokozatba tartozik az az éghető cseppfolyós anyag, amelynek: nyílttéri lobbanáspontja 150 C-nál magasabb, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontja alatt több mint 50 C-kal van, azaz Tü < Tlpnyt 50 C és Tü > 35 C Az OTSZ-ben a használati szabályok során egyaránt találkozhatunk tűzveszélyességi fokozatba sorolt folyadékkal, illetve egyes rendelkezések során a jogszabály tűzveszélyességi osztályokat használ. A helyes alkalmazáshoz a tűzveszélyességi osztályban is el kell tudnunk helyezni a folyadékokat. Ehhez nyújt segítséget a jogszabály 9. -a, mely részletezi az egyes anyagok tűzveszélyességi osztályát. Robbanásveszélyes osztályba tartozik: a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Tűzveszélyes osztályba tartozik: a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és 8

9 g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. Nem tűzveszélyes osztályba tartozik: a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. A raktárakban figyeljünk oda, hogy az egyes tűzveszélyességi osztályokba tartozó folyadékokat más anyagoktól jól elkülönítetten, nem éghető szekrényben, nem éghető polcokon tároljuk. A kereskedelmi létesítményekben pedig szintén oda kell figyelni, hogy a tűzveszélyes anyagokat tilos éghető anyagú polcokon tárolni, sajnos nem egy kozmetikai cikkeket áruló üzletben tárolnak fa polcokon hajlakkokat, sprayket. Másik fontos szempont, hogy tetőtérben és talajszint alatti helyiségekben I II -s anyagokat ne tároljunk. A padlástérben az éghető anyagok tárolásának is szigorú szabályai vannak: az ott tárolt anyagnak eltávolíthatónak kell lennie és legalább 1 méteres távolságot kell tartani az égéstermék-elvezetőtől. A tetőtérben történő raktározást és tárolást lehetőleg tehát kerüljük el. Az ipari, mezőgazdasági, tárolólétesítményben való raktározás, tárolás esetén az alábbiakra kell odafigyelni: a) 200 m 2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. A raktáraknál a rend mellett kiemelt figyelmet kell szentelni a közlekedési útvonalaknak. Itt alapvetően a helyiség mérete határozza meg az útvonal szélességét. A 193. az alábbiak szerint rendelkezik a közlekedési útvonalakról: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a ha az a) d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat kell biztosítani. A 2,4 méternél szélesebb közlekedési utakat jól látható módon meg kell jelölni, ez alól kivételt képeznek az olyan útvonalak, amelyeket falsík vagy beépített gépek, berendezések határolnak. Ezeken a közlekedési útvonalakon, illetve a tűzoltási felvonulási területet, útvonalat minden esetben szabadon kell hagyni. Az építményen belül a tűzvédelmi berendezéseknek, eszközöknek mindig hozzáférhetőnek kell lenniük. illetve a közműelzáró szerelvényeket szintén tilos eltorlaszolni. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 9

10 Fűtőberendezések, kémények Általában a központi fűtőberendezéssel (kazánnal) ellátott üzemegységek, épületek tűzvédelme ezen a téren egyszerűbb. A kazánházaknál különösen figyeljünk oda, hogy azok alapvetően nem használhatók raktárként. Például: a vegyes tüzelésű kazánoknál nem célszerű a fűtőanyagot a kazánházban tárolni, hanem csak a fűtés során azonnal felhasználásra kerülő mennyiséget tartsuk bent. A kazánházra vonatkozó szabályokat, illetve a fűtés körülményeit, menetét a tűzvédelmi szabályzatban kell rögzíteni és erről a kazánt kezelő személyeket különös figyelemmel kell kioktatni. Az OTSZ-ben található, tüzelő-, fűtőberendezésekre vonatkozó legfontosabb szabályok az alábbiak: A berendezéshez csak a hozzá méretezett égéstermék elvezető csatlakoztatható. A B tűzveszélyességi osztályú helyiségben nyílt lánggal üzemelő tüzelő-, fűtőberendezés nem működtethető (itt a jogszabály kivételt tesz a technológiához kapcsolódó berendezésekkel). Ha a készülék osztálya megkívánja, felügyeletről kell gondoskodnia (erről a fűtőberendezés kezelési utasítása rendelkezik). Szilárd tüzelőanyaggal működő berendezéseket csak szilárd anyaggal szabad begyújtani. Klasszikus példa, amikor a nehezen begyulladó fára egy kis gyúlékony folyadékot (benzin, használt hígító, petróleum stb.) locsolunk, merthogy azzal könnyen be lehet gyújtani. Azonban a gyúlékony folyadékok nagy része illékony, nagy rá az esély, hogy a begyulladó gőz a hideg kályhából vagy kazánból kicsap, ekkor kisebb baj az, ha csak ránk ijeszt, nagyobb, ha a kezünkben lévő flakont is begyújtja (azaz az abból kiáramló gőzt), ami az esetek többségében már jelentős pánikot okoz. A jogszabály szerint a kazántérben tárolt tüzelőanyag és a kazán, illetve az égéstermék-elvezető között olyan távolságot kell hagyni, hogy az tüzet ne okozhasson. Ha van rá mód és lehetőség, a tüzelőanyagot tároljuk másik helyiségben, és csak a legszükségesebb mennyiséget hagyjuk a kazánhelyiségben. Éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni, és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edényben, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. Salaktároló edénynek olyat válasszunk, ami nem éghető, illetve a salakot egy helyre gyűjtsük, azt semmiképp ne szórjuk szét anélkül, hogy meggyőződtünk volna róla, hogy izzó parázs nincs már benne (több napig hagyjuk állni vagy nem éghető tárolóedényben helyezzük el). A hamuban az izzó parázs akár 1-2 napig is képes izzani! A parázsfelfogókkal kapcsolatosan a nem éghető padozatú helyiségeknél is javasolt elhelyezni, hiszen az esetlegesen kihulló parazsat, salakot könnyebb összegyűjteni, kisebb a veszélye, hogy az izzó parázs éghető anyag közelébe jusson. A parázsfelfogókat folyamatosan tisztán kell tartani és célszerű legalább műszakonként vagy szükség szerint tisztítani. A kályhás tüzelés különösen nagy odafigyelést igényel olyan helyeken, ahol egyébként is éghető anyagokkal dolgoznak, például asztalosműhelyekben. Ilyen munkahelyeken a lehető legszigorúbban kell eljárni a takarítás, illetve a biztonságos távolságok betartása érdekében. Az elmúlt években több példa is volt asztalosműhely leégésére, ahol percek alatt égtek porrá több tíz millió forint értékű áruk, gépek, eszközök. 10

11 Kéménytűz A kémények különösen amióta a katasztrófavédelem hatósági jogkört kapott az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapnak a hatóságok részéről. Nagyon fontos a következő jogszabályi előírás betartása! Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot bizto sító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés), b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.. Régi építésű építményeknél még előfordulhat, hogy a kéményekbe B F anyagú épületszerkezetet építettek be. Amennyiben tudomásunk van arról, hogy a kéménybe gerendát építettek vagy bármilyen más egyéb nem nem éghető anyagú épületszerkezetet, azt a kéményt ne használjuk! A kéményt és a kazánt összekötő füstcsövet stabilan rögzítsük 1,5 méterenként, de legalább egy helyen. A hőmérséklet-változások során a füstcsövek képesek szétcsúszni és a felügyelet nélkül hagyott kályha komoly veszélyt jelenthet. Szilárd anyag tüzelésénél figyeljünk a tüzelőanyag nedvességére. Amennyiben nedvesebb fát vagy szenet égetünk, több levegőt adjunk, mert különben a kéményben lecsapódó pára megköti a füstöt és kátrányos maszszává áll össze, mely beborítja a kéményt, rontja a huzat hatást, illetve begyulladhat, ami kéménytűzhöz vezet. A kéménytüzek különösen veszélyesek, mert a kémények több száz fokosra forrósodnak fel. Oltásukat rendkívül körültekintően kell végezni, a hirtelen bejutó víz gőzzé válva szétvetheti a kéményt, illetve a falat. Ha kéménytüzet tapasztalunk, mindenképp értesítsük a tűzoltókat, és ne kíséreljük meg az oltást. Hagyományos eljárás az is, ha hagyják kiégni a kéményt, ekkor azonban mindenképp figyelni kell a kémény szerkezetét, hogy károsodik-e a kiégés során. Szellőztető rendszerek A szellőztetésnek kiemelt szerepe van a munkahelyi körülmények javításában, illetve a friss levegő utánpótlásában, a használt levegő vagy gőzök, gázok elvezetésében. A szellőztető berendezések nem csak a munkahelyeken, hanem a mindennapi életünk másik nagy területén, a saját otthonunkban is megtalálhatóak. A panelházakban általában a wc-k mögött található aknákba a mellékhelyiség szellőztetését kötötték, vagy csak gondoljunk a páraelszívókra, melyek a konyhában a főzéskor felcsapó gőzöket és kellemes vagy éppen kellemetlen szagokat távolítják el. Ezekre a szellőzőkre is kiemelt gondot kell fordítani, különben a hosszú évek során felhalmozódó szennyeződések vastagon rakódnak le, kiváló táptalajt adva egy esetleges tűzesetnek. A panelházakban, azok szintszámától függően akár több százan is lakhatnak, ez még ideális esetben is lakóegységet, lakást jelenthet. A panellakások szellőztetését úgy oldották meg, hogy közös szellőző aknát készítettek, melyek összekötik az egymás fölött található lakások konyháit és az épület tetején kivezetik a használt levegőt. Az ötlet alapvetően jó volt, azonban a hosszú évek során a szellőzőkben lerakódott zsíros por vastag réteget képez az akna falán. Vegyük példaként hazánk egyik leggyakoribb lakóháztűz okát, a tűzhelyen hagyott fazék tipikus esetét. A fazékban hagyott étel egy idő után eléri azt az állapotot, amikor meggyullad, ilyenkor a tűz belekaphat a páraelszívóba (ha van), vagy pedig továbbterjedhet a konyhabútorra. A lángokban álló konyhából, mivel a szellőző a főzés pontjához közel található (hatékonyság miatt nyilván), a forró égésgázok hamar bejutnak a szellőzőbe. Ezt követően a kialakuló kéményhatás következtében a szellőző a még égő gázokat, gőzöket is 11

12 beszívja, ami felhevíti a falra rakódott zsíros szennyeződést és meggyújtja azt. A tűz a felszálló légáramlat miatt különösen gyorsan terjed és a szellőző aknában zajló eseményeket leginkább egy kéménytűzhöz lehetne hasonlítani. A gond azonban az, hogy míg a kémény falazata kisméretű tégla, addig ezek a szellőzőaknák jobb esetben is csak gipszkartonból készültek, rosszabb esetben pedig farostlemezből. Az események további menetét már könnyű magunk elé képzelni. Az OTSZ ába ezért került be, hogy a 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étteremrendeltetés esetében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. Az előzőekben volt szó a szellőzőakna tisztításáról, illetve annak veszélyeiről, ne feledkezzünk meg azonban arról az eszközről, ami ma már minden konyhában fontos szerepet játszik, ez pedig a páraelszívó-berendezés. Nyilván mindenki számára ismert, hogy egy ernyős kivitelű vatelinszerű szűrővel ellátott ventilátoros elszívóról van szó, amiben található egy fokozatkapcsoló, illetve egy beépített világítás. Ezeket a berendezéseket is rendszeresen tisztítani kell! Nem csupán külsőleg kell letörölnünk róla az odacsapódott pörköltfoltokat, hanem az eszközt akár szakemberrel kell kitakaríttatni, vagy vállalkozóbb kedvűek maguk is könynyen leszerelhetik és kitakaríthatják. A csőrendszer takarítását az igénybevételtől függően kell végrehajtani, ám ennek intervallumát jelentősen kitolhatja, ha az elszívóban rendszeresen cseréljük a szűrőt, aminek rendeltetése, hogy a párában levő zsírcseppeket felfogja, ezáltal védve az elektromotort és a szellőzőaknát. Azonban ennek ellenére is előbb-utóbb óhatatlanul bekövetkezik a berendezés elkoszolódása. Számtalan esetben történik olyan kisebb tűzeset, amikor a páraelszívó gyullad ki vagy azért, mert meghibásodik, vagy pedig az előzőekben említett lábas-szindróma következtében. A robbanásveszélyes terekben végzett munkák vagy azok a tevékenységek, amelyek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhetők. De mit értünk azonban hatékony szellőztetés alatt? Az OTSZ pontjában található meghatározás szerint hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. Az alsó robbanási határérték pedig minden gőz, gáz saját egyedi jellemzője, ami azt mutatja meg, hogy mennyi az a levegőben található koncentráció, ami már a levegővel keveredve megfelelő gyújtóenergiával robbanóképes elegyet alkot. Azokat a szűrő és/vagy szellőző berendezéseket is kell tisztítani, ahol a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet. Ekkor a berendezést a gyártó által meghatározott rendszerességgel kell tisztíttatni. Megjegyzem, ha elvileg nem kell lerakódással számolni, bizonyos rendszerességgel (karbantartás során) célszerű az elszívó hálózatot megvizsgálni, hogy valóban nem történik-e lerakódás. A hő- és füstelvezető rendszereket is igénybe lehet venni szellőztetésre, ez azonban csak akkor megengedhető, ha általános célú szellőztetésre használjuk, tehát csak az elhasznált levegő elszívására vagy friss levegő befújásra. Ez csak akkor alkalmazható, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, illetve kiválásával nem lehet számolni. Gépi berendezések A gépi berendezések különösen az ipari, mezőgazdasági munkahelyeken körülveszik a munkavállalókat. Fontos, hogy a munkáltatónak gondoskodnia kell róla, hogy kizárólag olyan erő- és munkagéppel dolgozzon a munkavállaló, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nem jelent gyújtási veszélyt. Természetesen a munkavállalónak pedig kötelessége jelezni munkáltatója felé, ha valamelyik gépi berendezés hibás, karbantartásra, illetőleg javításra szorul. A robbanásveszélyes terekben, zónákban csak RB-s (robbanásbiztos) kivitelű gépeket lehet elhelyezni és használni. A pinceszinti helyiségeknél különös tekintettel kell eljárni, hiszen ha abban a térben 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, szintén csak olyan eszköz használható ami RB-s kivitelű, azaz a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. 12

13 Szakmai véleményem szerint, ha egy pincében egyáltalán bármiféle tűz- vagy robbanásveszélyes gázzal lehet számolni, ott mindenképpen RB kivitelű eszközt használjunk. A levegőnél nehezebb gázok könnyen megülnek a talajszint magasságában, viselkedésük leginkább a ködhöz hasonlítható, a munka során ez felkeveredhet, majd visszaülepszik, ha pedig van a pincében légmozgás (szellőztetés) az elősegíti a keveredését, tehát megint kialakulhat robbanásveszélyes koncentráció a keveredés során. A levegővel nagyjából azonos sűrűségű gázok pedig elkeverednek a helyiségben és egyenletesen megoszlanak a környezetben. A levegőnél jóval könnyebb gázok pedig a mennyezet alatt közvetlenül ülnek meg, itt szintén ugyanaz a veszély, mint a levegőnél nehezebb gázoknál. Összegezve tehát, minden esetben használjunk robbanásbiztos kivitelű gépet, eszközt. Elképzelhetők olyan gépek, berendezések, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás megnövekedése tüzet és/ vagy robbanást idézhet elő. Ebben az esetben olyan korlátozó mechanizmussal kell a gépet ellátni, amely a hőmérséklet vagy a nyomás változását, emelkedését érzékeli és a beállított biztonsági határérték elérésekor a működési folyamatot megállítja, a további emelkedést megszünteti. Egyértelmű, hogy azoknál a gépeknél, ahol idegen anyag bejutása tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról, ez lehet burkolat vagy rács attól függően, hogy milyen anyag vagy munkadarab, szerszám bejutásával kell számolni. A forgó, súrlódó gépalkatrészeknél, tengelyeknél kiemelt figyelmet kell fordítani azok karbantartására, kenésére és a csapágyak jó futására, mivel ezek hiánya, meghibásodása a környezetre tűzveszélyt jelentő felmelegedést okozhat, és ezt meg kell előzni. Tűzvédelmi használati szabályok lakó- és üdülőépületek vonatkozásában Módosult a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet, mely szerint a háromszintesnél magasabb, tíznél több lakóés üdülőegységet magában foglaló épületekben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke köteles írásban kidolgozni a tűzvédelmi használati szabályokat március 31-éig. Három leckéből álló online továbbképzésünkön a szabályzat tartalmának összeállításához kaphat gyakorlati segítséget. Online továbbképzés Az E-Tűzvédelem szaklapunkban közzétett szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink tűzvédelmi tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnk egyéni szakmai véleményét tükrözik, melyet a rendelkezésére álló információk alapján alakított ki. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-Tűzvédelem VIII. évfolyam, harmadik szám, március Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Budapest, Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Ress Renáta HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: Fax: forum-media@forum-media.hu Internet: Tördelés: M. C. Direct Kft.