Jogász Egylet. A kodifikáció során elveszett büntetőeljárási reformok A büntetőeljárási törvény félreérthető rendelkezései

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Jogász Egylet. A kodifikáció során elveszett büntetőeljárási reformok A büntetőeljárási törvény félreérthető rendelkezései"

Átírás

1 Jogász Egylet A kodifikáció során elveszett büntetőeljárási reformok A büntetőeljárási törvény félreérthető rendelkezései Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteiben gyakran megjelenik az a tétel, hogy a tisztességes igazságszolgáltatáshoz való jog kiemelkedő jelentőségű a demokratikus társadalomban. A jogállami követelmények jelentik többek között a törvények uralmát, a joghoz hozzáférés lehetőségét a garanciákkal körülvett bírósági eljárások útján. Az új büntetőeljárási törvény - különösen a törvény megalkotását előkészítő koncepció, amely korábban kormányhatározat formájában létezett, de még ma is része az eredeti Be. miniszteri indokolásának okot ad arra, hogy a jogalkalmazó bizonyos alapkérdéseket újragondoljon, és az eljárásjogi intézményeket az Alkotmány és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek alapján működtesse. Én a Koncepció két alapelvén keresztül szeretném megvizsgálni, hogy összhangban áll-e a törvényalkotói ígéret és elképzelés a kodifikált jogszabályhelyekkel. 1. A büntetőeljárásban a jelenleginél jobban kell érvényesülnie a feladatok elkülönítése és ezen belül a funkciómegosztás elvének. Tisztán el kell határolnia a rendőri, ügyészi és bírói teendőket. 2. Olyan eljárást kell kialakítani, amelyben legalábbis az alaptípust tekintve érvényesül az a tétel, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése a közvetlenség elvének tiszteletben tartásával a tárgyaláson dől el, és amelyben a mainál erőteljesebben érvényre jut a kontradiktórius elv, ezen belül pedig a felek rendelkezési joga. I. A jogalkotói ígérettel ellentétben nem valósult meg az eljárási funkciók teljes tisztán tartása. A büntetőeljárás során az állam büntető igényét az ügyész jogosult és köteles érvényesíteni. A Be. 2. -ában rögzített vádelv lényege: a perbeli funkciók megosztása, a váddal való rendelkezés joga és a vádhoz kötöttség. A 4. értelmében a vád bizonyítása a vádlót terheli. A kérdés csak az, hogy ezek az alapvető rendelkezések megjelennek-e a részletszabályokban, van-e olyan eljárási eszköz, amellyel a bíróság a tárgyalásra alkalmatlan vádat visszautasíthatná, vagy még a bizonyítási eljárás megkezdése előtt levonhatná a megalapozatlan vád következményeit. A vád pontos ismerete az ügyészség, a bíróság és a védelem szempontjából is meghatározó jelentőségű. Az ügyész a benyújtott vegyük úgy, írásbeli vádhoz képest dönthet a vád kiterjesztéséről, módosításáról, illetve elejtheti a vádat. A bíróságnak a bizonyítási eljárást a vád tárgyát képező tényekre nézve, azok keretei között kell lefolytatnia, a vádon nem terjeszkedhet túl, de köteles kimeríteni azt. Utolsóként említem, de talán a legfontosabb, hogy a vádlott és a védő a védekezését a vádban szereplő bűncselekménnyel szemben építheti fel, amelynek része a cselekmény jogi minősítése, de még inkább az azt megalapozó vádirati esemény. Ezek pontos ismerete nélkül nem gyakorolható a védelemhez való alkotmányos és alapvető eljárási jogosítvány. Bár az új eljárási törvény nem használja a törvényes vád fogalmát, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyész elvesztette a felelősségét a megalapozott vád benyújtásával kapcsolatban, sőt azt lehet mondani, hogy az ügyész megváltozott szerepe nem csak a nyomozás során érvényesül, hanem a bírósági eljárásban mint az állam büntető igényének érvényesítője fokozott felelősséggel tartozik a vád tárgyává tett tények bizonyítása tekintetében.

2 A 14/2002. AB határozat megsemmisítette a korábbi Be (2) bekezdését és a t és ezzel egy időben nem lépett hatályba az új Be (2) bekezdése. A bírónak az a jogosítványa, mely szerint felhívhatja az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére személyi és tárgyi összefüggés esetén, ellentétben áll a funkciómegosztás alkotmányos és eljárásjogi alapelvével, továbbá sérti a tisztességes eljárás egyik alapelemét képező bírói pártatlanságot is. Nézzük meg, mit tartalmaz a Be. a vád formai és tartalmi kellékeit illetően. A kérdés megválaszolása szempontjából lényeges elem a Be (3) bekezdés b) pontja: a vád tárgyává tett cselekmény leírása. Ez azt jelenti, hogy az esemény leírásán túlmenően a vádnak tartalmaznia kell, hogy az ügyész mely tények alapján, milyen cselekmények miatt, milyen összefüggés mellett vádolja az adott személyt a Btk. szerinti valamely bűncselekménnyel. A Be a bíróságnak azt a kötelezettségét írja elő, hogy úgy kell felkészülnie az ügy tárgyalására, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak, ne legyen akadálya a megtartásnak. Ha a benyújtott vád alapján arra a következtetésre jut, hogy szükség van további bizonyítékok beszerzésére, benyújtására, vagy annak felkutatására, az ügyészt keresi meg. Megszűnt a pótnyomozás, így nem is feltétel, hogy ezek a bizonyítékok a tárgyalás során könnyen, vagy nehezen szerezhetőek-e be. Kérdés, és ez az igazi vita tárgya, hogy élhet-e az ügyész megkeresésével a bíróság akkor, ha a vádirati tényállás alapján nem tudja megkezdeni a bizonyítási eljárást, mert nem világos, hogy melyik vádlottat milyen bűnös magatartással vádolja az ügyészség, vagy a leírt esemény egyetlen Btk.-beli tényállásba sem illik bele. A funkciók szétválasztásának indoka éppen az, hogy a bíró nem kerülhet a vádló szerepébe, a vád hiányosságaiért vagy alkalmatlanságáért egyedül az ügyészt terheli a felelősség. Ha a vád fenti kiigazítását kérjük, vagyis azt, amelyet az ügyésznek már a benyújtás előtt meg kellett volna tennie, akkor a bíróság nem az ügyészi vád, hanem az általa kiigazított vád alapján jár el. (ld. részletesebben: Dr. Kadlóth Erzsébet: A jogbizonytalanság múzeuma, avagy barangolások az új büntetőeljárási törvény útvesztőiben - Magyar Jog január)ez nyilvánvaló, hogy a bírói pártatlanságba vetett hit veszélyét jelenti. Másrészt valószínű, hogy kétségbe vonható a bírónak az ilyenfajta felügyeleti joga vagy utasítási joga a kétségtelenül rossz, alkalmatlan vádak tekintetében is. Ugyanakkor kényes helyzetbe kerülhet a bíróság, ha egyszer már megnyilvánult a vád alkalmatlansága tekintetében, az ügyész nem változtat, akkor egy kevéssé meggyőző bírói szerepből indul a vád alapján a bizonyítási eljárás, amely viszont a bírói tekintély rombolásához vezethet. Ilyen körülmények mellett szinte egyetlen törvényes lehetőség a bíróság számára, hogy az előkészítő szakban a Be (1) bekezdés a/ pontja alapján bűncselekmény hiánya miatt megszünteti az eljárást. Erre azonban nagyon kevés esetben van lehetőség, mert rendszerint nem a teljes hiányról, hanem a hiányos félrevezető vádirati tényállásokról van szó. Sokkal nehezebb a helyzet, ha már megkezdi a bizonyítási eljárást, mert akkor maga a bíró kénytelen elvégezni mindazt a bizonyítást, amely egyébként az ügyészt terheli. Többször előfordult, hogy a homályos, tisztázatlan vádbeli események miatt a vádirat ismertetéskor kéri fel a bíró a tárgyaló ügyészt a vád pontosítására, amelyet azzal hárítanak el, hogy majd a végindítványában kifejti a véleményét. Ez legalább olyan megengedhetetlen, mint a bírói vádkiigazítás, hiszen a vádlottnak-védőnek és a bíróságnak is joga van tudni, hogy milyen vádbeli cselekmények miatt folytatja az eljárást. Mindezekből két következtetés adódik: a vád tartalmi hiányosságai miatt a bíróság nem keresheti meg az ügyészt, mert ez ellentétes lenne a funkciómegosztás elvével, másrészt az ügyész nem viseli a megalapozatlan vád következményeit.

3 II. Az eljárási törvény további sajátossága, hogy általában a statikus részben megfogalmaz jelentősnek mondható rendelkezéseket, de ezek megmaradnak a kinyilatkoztatás szintjén, mert vagy hiányoznak azok a konkrét szabályok, amelyek azokat működtetik, vagy teljesen ellentétesek azzal. A jogalkotó azt ígérte, hogy megváltozik a nyomozó hatóság és a bíróság szerepe a bizonyítás terén, vagyis megszűnik a bíróság reprodukciós szerepe (2) bekezdése:.fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, hogy vádat emel-e. Nyilvánvalóan valami kimaradt a törvényi rendelkezésekből, mert a nyomozó hatóság nem vette észre, hogy az eljárási törvény alapján a feladata megváltozott volna, és ugyanúgy végzi a gyanúsítottak és a tanúk kihallgatását, mint a korábbi jogszabály alapján. Ez a változatlan terjedelemben végzett nyomozás a két éves határidő beiktatásával azzal a sajnálatos következménnyel jár (járt), hogy az ügyész gyakran nem kellően megalapozott vádat nyújt be a bíróságra. Ugyanakkor nincs biztosítva, hogy a bírósági tárgyaláson az ügyfélegyenlőség jegyében a védelem is ugyanolyan terjedelemben, és az eljárási törvényben szereplő intézmények, eszközök segítségével a bizonyítékait előterjeszthesse. Ennek egy nagyon szerény maradványa található meg a Be-ben: a 295. a tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő által. Talán megengednek egy személyes megjegyzést, mert éppen ebben a teremben tartottam egy előadást az új Be-ről még talán a hatályba lépését megelőzően, amikor amiatt aggódott elsősorban a védelem, hogy hogyan fogja tudni bizonyítani, hogy az adott tanú meghallgatását mint bizonyítási eszközt először ő kérte a nyomozás során, tehát majd megilleti a kikérdezés joga is. Az aggodalom azért bizonyult feleslegesnek, mert nemigen éltek ezzel a bizonyítási lehetőséggel, és nem a bizonyítás sikertelensége miatt. Az ügyfélegyenlőség azt jelenti, hogy a bizonyítási eljárás során a vád és a védelem azonos jogosítványokkal rendelkezik. Ez a tétel sem a korábbi, sem a hatályos törvény alapján nem vitatható, a kérdés csupán az, hogy a jogok gyakorlásához azonos módon állnak-e rendelkezésre a törvény biztosította lehetőségek. Azt tudjuk, hogy a védői jelenlét a nyomozás során nem válik kötelezővé az eljárás tárgyát képező bűncselekmény büntetési tételéhez igazodóan. Ez a térvesztés igazolható akkor, ha a nyomozás során nem folyik bizonyítás, mert annak színtere a kontradiktórius elemek kiteljesedését jelentő bírósági tárgyalás. De a bírósági eljárásban sem igazodik a védői kötelező jelenlét az ügyész kötelező jelenlétéhez (másodfokú eljárás). A bíró nem kapta meg azt a pártatlan kívülálló szerepet, amely abban nyilvánulna meg, hogy kizárólag az elé hozott bizonyítékok alapján dönt a büntetőjogi főkérdésről, mert nem csak a vád kiigazítására kényszerül, hanem ha a bizonyítási eljárás során az ügy teljesebb felderítését tartja szükségesnek és kérdezem, hogy van-e más választása, hiszen a megalapozott döntésért továbbra is kizárólag a bíró felel -, további bizonyítás felvételét, illetve bizonyíték beszerzését rendelheti el, s ha ez a tárgyaláson nem végezhető el, akkor a bizonyítási eszköz felkutatására az ügyészt keresi meg. Ezek szerint megmaradt a bíróságnak a hivatalból való bizonyítási kötelezettsége. A bizonyítás színtere a bírósági eljárás, formája pedig a tárgyalás. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a nyomozás során nem bizonyítást kell folytatni, hanem a vád megalapozásához szükséges bizonyítékokat kell összegyűjteni, akkor az ügyésznek joga van a vádat a tárgyaláson bizonyítani. (Be ) De ebből a szabályból az is következik, hogy ha a bizonyítékok nem elegendőek, akkor az ügyész köteles további bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság útján begyűjteni, de ha így sem elegendő, hiába telt el a 2 év, nincs joga vádat emelni.

4 Ezek után nehezen fogadható el, hogy az OIT utóbbi időben született valamennyi fontos intézkedése a bírósági eljárás felgyorsítására irányul, jóllehet erre ez a megváltozott eljárásjogi helyzet éppen nem ad lehetőséget. A jogalkotó is a nyomozás határidejét maximálta 2 évben, tehát a cél a nyomozás felgyorsítása volt (és ez a megváltozott szerepkör miatt indokolt is). Így az elsőfokú bírósági eljáráson nem lehet számon kérni az eljárás gyorsítását, mivel a bizonyítás lefolytatása és a bizonyítékok értékelése a bíróság feladata. És ehhez a részhez egy utolsó megjegyzés: ha elfogadjuk, hogy a bizonyítás a maga teljességében az elsőfokú eljárásban a tárgyaláson zajlik, akkor érthetetlen, hogy az alapvető rendelkezések közül miért maradt el a közvetlenség elve. Erre nem lehet magyarázat, hogy egyes külön eljárási formáknál ez az elv nem érvényesül, mert az alapvető rendelkezéseknek, az eljárási garanciáknak a maguk teljességében csupán az eljárás alaptípusánál kell megjelenniük. III. Az eljárási törvényen végigvonul a félreérthető, eltérően értelmezhető rendelkezések halmaza, amely már a jogbiztonságot is veszélyezteti. A jogalkotó nem tartja magát ahhoz a kodifikációs technikához, amely szerint a különös, a külön, vagy speciális eljárásokat az abban foglalt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni, s ha ilyen nincs, akkor az általános szabályok szerint kell eljárni, vagyis az eljárás alaptípusának megfelelő szabályokat kell alkalmazni. 1. Elsőként említem az óvadékkal kapcsolatos döntés fellebbezhetőségét a Be (1) bekezdés, (5) bekezdés, valamint a 347. (1) bekezdés összevetése alapján. Alig találok egyértelműbb jogalkotói útmutatást annál, mint amely az óvadékkal kapcsolatos korlátozott fellebbezésre vonatkozik. Ez tárgyi és személyi értelemben is igaz, mert csak az ügyész és csak amiatt, ha a bíróság az előzetes letartóztatást óvadék ellenében mellőzi vagy megszünteti. A főváros bíróságai általában eszerint jártak el és elutasították az (5) bekezdésben nem szereplő fellebbezéseket. Azonban vitatott volt ez az értelmezés az ügyésztek, a védők és egyes bírák részéről is, az eltérő országos gyakorlat - meggyőződésem szerint - a jogbiztonságot is veszélyeztette. Mi sem bizonyítja jobban a fenti megállapításomat, mint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság is csak egy fél év eltelte után nyilvánított véleményt ebben a kérdésben, és az általános szabályokból vezette le, hogy a végzéssel szemben bárki és bármilyen okból fellebbezéssel élhet. Ha a jogalkotó ezt akarta volna, akkor hallgatnia kellett volna az óvadékot szabályozó rendelkezésnél, egyértelmű és természetes lett volna az általános szabályok szerinti fellebbezési lehetőség. 2. Ugyanez a kodifikációs zavar vezethetett oda, hogy a bíróság magáévá tette, mely szerint a másodfokú elbírálásnak három egyenrangú, egymás mellett létező, és a tanács elnöke által választható formája van, a törvényben írt elhatárolásnak megfelelően. Ha nem kell bizonyítást felvenni, vagy ha az elsőfokú határozat megalapozatlansága az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető, illetve ha a bizonyítás kiegészítésére csupán a büntetés kiszabása körében és a vádlott meghallgatása útján kerül sor, akkor a fellebbezés elbírálásának a formája a tanácsülés. A jogalkotó felsorolja, hogy a nem érdemi befejezés esetén tanácsülésen dönt a bíróság, majd meghatározza, hogy mikor kell nyilvános ülésen, illetve tárgyaláson dönteni. Mindhárom körből kimarad az az eset, amikor a bíróság pl. helybenhagyja az elsőfokú bíróság határozatát, vagy a tényálláson az érdemi részt nem érintően kisebb kiigazítást végez, pl. elírás vagy számítási hiba esetén (pl. kárösszeg megállapításánál).

5 Véleményem szerint nem lehet tanácsülésen elbírálni a fellebbezést, ha a másodfokú bíróság eltérő minősítést kíván alkalmazni, akár enyhébbet, akár súlyosabbat, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság döntése tartalmazta. Ennek akadályát azokban a törvényhelyekben látom, amelyek az eltérő minősítés fennállásának esetére a bíróságot tájékoztatásra kényszerítik. Amíg az előkészítés során, a Be (1) bekezdésében lehetőségként szerepel a vádtól eltérő minősítés lehetőségének a megállapítása, addig az első- és a másodfokú eljárásban (Be /4/ bek., és 366. /6/ bek.) tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amelyhez a védelem előkészítése érdekében a bizonyítási eljárás megnyitása, a tárgyalás elnapolása kapcsolódhat. Ezt az álláspontot erősíti Pélissier és Sassi Franciaország elleni ügye (Emberi Jogi Füzetek 2000/ oldal), amelyben amiatt marasztalták el az országot, hogy az elsőfokon felmentett vádlottat úgy ítélték el másodfokon, hogy eltérő minősítést alkalmaztak, és nem kapott lehetőséget sem arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében előadhassa érveit, de még arra sem, hogy írásban kifejthesse álláspontját a másodfokú döntés meghozatala előtt. Ezekben az esetekben, ha nem kell bizonyítást felvenni, az ügyet nyilvános ülésre kell kitűzni. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a gyakorlat abba az irányba ment el, hogy mind a minősítés, mind a büntetés megváltoztatása esetén változatlan tényállás mellett tanácsülésen ítélettel dönt. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy vannak a Be-ben olyan rendelkezések, amelyek a tanácsülésen való érdemi elbírálás lehetőségét legalábbis gyengítik. A 364. (1) bekezdése szerint, ha bizonyítás felvételére kerül sor tárgyaláson, akkor a vádlottat idézni kell. Feleslegesnek tűnik ez a rendelkezés abban az esetben, ha bizonyítás felvétele és a tárgyalási forma kölcsönösen fedik egymást, ugyanis ebben az esetben a tárgyalásra a vádlottat mindig idézni kell. Szintén felesleges rendelkezésnek látszik a 364. (3) bekezdés, mely szerint ha a vádlottat a tárgyalásra nem kell idézni, akkor értesíteni kell. Az 588. (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. A 370. (2) bekezdése szerint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel határoz. A 262. (2) bekezdésére figyelemmel az ítélet kihirdetése a határozat közlésének az a formája, amikor a tanács elnöke a határozatot a jelenlévőkkel szóban közli. Amennyiben a másodfokú bíróság tanácsülésen ítélettel határoz, azt csak kézbesítés útján tudja közölni az érintettekkel, ugyanis a 234. (5) bekezdése alapján a tanácsülés nem nyilvános, azon csak a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt. Ha komolyan vesszük az 588. (3) bekezdését abból két következtetés vonható le. Az egyik ha a másodfokú bíróság tanácsülésen ítélettel határoz, az a képtelen helyzet állhat elő, hogy nincs törvényi rendelkezés, amely alapján az ítélet jogerőre emelkedését meg lehetne állapítani. A másik eset ez látszik valószínűbbnek ez is egy olyan rendelkezés, amely keresztülhúzza a tanácsülés főszabálykénti érvényesülését. Vagyis, ha a a másodfokú bíróság ítélettel határoz (az elsőfokú határozat megváltoztatása esetén) nem hozhat tanácsülésen határozatot, csak nyilvános ülésen vagy tárgyaláson, hiszen az ítélet csak ezen két eljárási formában hirdethető ki a jelenlévőknek. További jogalkotói következetlenségnek tűnik, hogy a törvény XXVIII. Fejezetében a különleges eljárások körében az 555. (2) bekezdés h./ pontja szerint az általános eljárási formáktól eltérő speciális rendelkezés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el. Ebből a törvényi szabályozásból szintén az következne, hogy a másodfokú eljárás főszabályként érvényesülő formája nem lehet a tanácsülés.

6 3. A bírósági eljárás formái a kényszerintézkedések alkalmazása esetén A 147. (3) bekezdése szerint a felajánlott óvadékról és elfogadásáról a bíróság ülést tart. Jogértelmezési problémát vetett fel, hogy kell-e ülést tartani, vagy elegendő az iratok alapján döntést hozni abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás oka nem a Be (2) bek. b) pontja. (úgy, hogy más letartóztatási okok is szerepelnek a b) pont mellett) A Be (1) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel, amikor a nyomozási bírónak ülést kell tartania. Nem volt eldönthető egyértelműen, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított 1 éven túli meghosszabbítás esetén a megyei bíróság egyesbíróként eljárva ugyancsak köteles-e ülést tartani. A Legfelsőbb Bíróság első értelmezése szerint nem, és csak a később követett eltérő gyakorlata alapján hozott ettől eltérő értelmezést. A Be (2) bekezdése az előkészítő ülés kötelező tartásáról rendelkezik, ha a kényszerintézkedések elrendeléséről határoz a bíróság. Eldöntendő kérdés, hogy kötelező-e az előkészítő ülés tartása, ha a bíróság az előzetes letartóztatást megszünteti, ugyanakkor egy enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséről hoz döntést. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy az előkészítő szakasz lezárása után merül fel pl. az előzetes letartóztatás elrendelésének a szükségessége, mert a vádlottat elfogatóparancs alapján bíróság elé állítják. Nincs idő ülés tartására, mert a 72 órás őrizet lejár, egyébként sem ülés tartását, hanem az előkészítő ülés tartásának kötelezettségét írta elő a jogszabály. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben az eljárásnak ezen szakaszában tanácsülésen dönt. 4. A bíróság elé állítás 517. (1) bekezdés a.-d./ pontig sorolja fel e gyorsított eljárás előfeltételeit. Az 522. (3) bekezdése az iratok ügyésznek történő visszaküldés esetei közé csak az 517. (1) bekezdését, az elkövetéstől számított 15 napon belüli előállítást, valamint az (1) bekezdés a./ pontjából a 8 évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel történő törvényi fenyegetettséget említi. Felmerül a kérdés, mi a teendő, ha a bíróság a bíróság a tárgyaláson észleli, hogy az ügy megyei hatáskörbe tartozik, bonyolult megítélésű, vagy nem állnak rendelkezésre a bizonyítékok, esetleg hiányzik a terhelti beismerés, vagy a tettenérés. Csak az ügyészhez történő visszaküldés lehet a megoldás, hiszen az ügyben még nyomozás sem volt, hiányzik az írásbeli vád, így az általános szabályok szerinti áttétel, még a megyei hatáskör megállapíthatósága esetén sem jöhet szóba. További problémaként merül fel ezen külön eljárással kapcsolatban, hogy az új törvény eltörölte a 8 napon belüli napolás lehetőségét. A kérdés az, hogy ezzel az általános szabályok érvényesülése előtt nyitott-e utat, vagy a gyorsított eljárás céljára tekintettel még az egyszeri elnapolásra sincs törvényi lehetőség. A törvény szöveg szerinti és nem cél szempontú értelmezése szerint az ból fakadóan a törvény általános rendelkezései kerülhetnek alkalmazásra akkor, ha külön eljárásban ettől eltérő speciális rendelkezés nem található. Így ez esetben a bíróság elé állítás alapján folyó eljárásban nincs korlátozva a napolás lehetősége. Ugyanakkor e gyorsított eljárás céljával a fenti rendelkezés nyilvánvalóan nem férhet össze. 5. A 347. (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai irányadók.

7 A fellebbezés elintézése a XIV. Fejezet II. Címe alatt a ig terjedően került szabályozásra. Ebbe a szabályozási körbe formálisan beletartozik a 368., mely szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén az előzetes letartóztatásról, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről, az ideiglenes kényszergyógykezelésről és az úti okmány elvételéről a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz. Ez a törvényhely kizárólag abban az esetben értelmezhető helyesen, a szabályozás céljának megfelelően, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helyezi hatályon kívül, és egyebek mellett határoz a nak és a Be (4) bekezdésének megfelelően a kényszerintézkedésről. Azonban abban az esetben, ha a másodfokú eljárás tárgya az elsőfokú bíróságnak kizárólag a kényszerintézkedés kérdésében hozott döntése, az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság nem rendelkezhet a kényszerintézkedés elrendeléséről, hiszen valamely hatályon kívül helyezési ok folytán pontosan az elsőfokú bíróság ez irányú döntését helyezte hatályon kívül. Ugyanakkor a józan ész megfontolásainak megfelelő értelmezéssel szemben áll a fenti törvényszerkesztési mód, és az abból következő formál logikai jogértelmezés. ***** Azt gondolom, hogy így is túlmentem azon a határon, amely egy jogalkalmazó számára a törvény értelmezésénél, illetve annak bírálatánál megengedett. S hogy válaszoljak a feltett villámkérdésekre is: fontos és jó rendelkezésnek tartom, hogy a szabadlábon való védekezés alanyi joggá vált. Jó, hogy felmerül az óvadékkal való kiváltás lehetősége, de a részletszabályok ellentmondóak. Egyetértek, hogy a letartóztatási okok között végül is megjelent az az indok is, amely alapján ténylegesen szükség van a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazására, vagyis az eljárási cselekményeken való részvétel biztosítása. Az eljáró hatóságok munkájának gyorsítását is célozza az előzetes letartóztatás tartamának 3 évben való meghatározása, de nem biztos, hogy abból 2 évet mindig a nyomozó hatóságnak kell felhasználnia. Azt már csak félve mondom el, hogy az eredeti Be. miniszteri indokolása azt tartalmazta, hogy a házi őrizet tartama is csak a végrehajtás kezdetétől számított 3 év lehet, és miután a házi őrizetre is az előzetes letartóztatás szabályai vonatkoznak, a kétfajta kényszerintézkedés tartama is összeadódna. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredeti Be. és az új Be. szabályai e vonatkozásban nem térnek el egymástól, jóllehet a házi őrizet még a lakhelyelhagyási tilalom súlyosabb végrehajtási formája, de a Be (3) bekezdése, amely a 3 éves tartamot rögzíti, nem szerepel a felhívott és azonosan alkalmazandó rendelkezések között. (Be (2) bekezdése, 132. (1) és (2) bekezdése) Aggályosnak tartom ugyanakkor, hogy az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés esetén a törvény megengedi és a jogalkotó pedig kifejezetten javasolja az egyéb kényszerintézkedések egyidejű alkalmazását, így a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet és az úti okmány elvételét. Azt gondolom, tartalmi ellentmondásba kerülünk, mert akkor mégsem igaz az a feltételezés, hogy a terhelt eljárási cselekményeken való részvételének a biztosítására szükséges és elegendő a megállapított óvadék. Hozzáteszem, hogy a házi őrizet hasonló súlyú szabadságelvonás, mint az előzetes letartóztatás, legalábbis a törvényalkotó szerint. Jónak ítélem, hogy a bizonyítás során megjelenik az eltérő pozícióban tett vallomások felhasználásának törvényi szabályozása is. Segíti a bíróság munkáját a terhelt távollétében folytatandó eljárás, még akkor is, ha gyakori a tárgyalás megismétlése - az első- és a másodfokú eljárás között általában előkerül a vádlott -, mert lehetőség van az eljárás érdemi befejezésére legalább a jelenlévő vádlottakkal szemben. B u d a p e s t, április 27. Dr. Frech Ágnes b í r ó

8 a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

A június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése

A június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2006.El.II.C.6/10. szám A 2006. június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog

BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről

ÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék

ÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. szeptember 22-én tartott ülésén a 2003. július 1-én hatályba lépett 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény egyes megvitatott kérdéseiről készült ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

1/2011. (IV.4.) BK vélemény

1/2011. (IV.4.) BK vélemény FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges

Részletesebben

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)

Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül) 5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak

Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak 6. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 6.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása Katonai ügyszak 1.

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben

Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben 1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok

A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.

TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős

Részletesebben

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata

A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási

Részletesebben

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA

A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.

Részletesebben

Áldozatokat tájékoztató és tanácsadó szolgálat (Victim Information and Advice service, VIA)

Áldozatokat tájékoztató és tanácsadó szolgálat (Victim Information and Advice service, VIA) Áldozatokat tájékoztató és tanácsadó szolgálat (Victim Information and Advice service, VIA) Tájékoztató a bírósági eljárás menetéről A kiadványunkban található információ más nyelven és formátumban is

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei

Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

FOGALOMTÁR. Ügyhátralék: ua., mint a folyamatban maradt ügyek száma. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben

FOGALOMTÁR. Ügyhátralék: ua., mint a folyamatban maradt ügyek száma. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben FOGALOMTÁR Érkezett ügyek száma: a megfigyelt időintervallumban az adott bíróság(ok)hoz beérkezett ügyek száma 2003. évi 8. szabályzat: A bíróságra érkezett ügyként kell számba venni azt az ügyet, amelyet

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)

hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok) A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása

Részletesebben

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere

A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere KÚRIA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 2012.El.II.E.1/6.szám A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere A hatályon kívül helyezés szükségszerű következménye az eljárás elhúzódása

Részletesebben

1/2007. BK vélemény. Az évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1. A) A vád. I. A vád törvényessége

1/2007. BK vélemény. Az évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1. A) A vád. I. A vád törvényessége Hatály: 2014.XI.3. - 1/2007. BK vélemény Az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1 A) A vád A 2006. évi LI. törvénnyel módosított 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) meghatározza

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Tájékoztatás a 2006. évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról

Tájékoztatás a 2006. évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság A 2002. és 2010. között és különösen 2006. őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata

A Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata

A és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé

Részletesebben

A perújítás egyes kérdései 1

A perújítás egyes kérdései 1 Dr. Kiszelyné dr.finta Éva: A perújítás egyes kérdései 1 Az előkészítő anyag felépítése: I./ Példák a Szolnok Megyei Bíróság gyakorlatából II./ Jogszabályok és a bírói gyakorlat III./ A gyakorlat alakulása,

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Az előadás tartalmi felépítése

Az előadás tartalmi felépítése A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Bíróság elé állítás mint az állami büntetőhatalom azonnali érvényesítése

Bíróság elé állítás mint az állami büntetőhatalom azonnali érvényesítése FÓRUM Kenyeresné Ignáth Andrea Bíróság elé állítás mint az állami büntetőhatalom azonnali érvényesítése i. Bevezetés Alapvető tétel a büntetőjogban, hogy a büntetési célokat, így különösen a generális

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, július 31. LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK HATÁROZATOK LVII. ÉVFOLYAM ÁRA: 920 Ft 7. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2009. július 31. TARTALOM Oldal Oldal JOGSZABÁLYOK 2009. évi LXXXIII. törvény a büntetõeljárások idõszerûségének javítása

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

2012. évi... törvény

2012. évi... törvény 2012. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról (Kivonat - az elektronikus adat hozzáférhetetlenné

Részletesebben

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról

A belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési

Részletesebben

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu

Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése. Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése Illési Zsolt illesi.zsolt@proteus.hu Témák Az igazságügyi szakértői módszertani levelek és a szakértés minősége Az igazságügyi informatikai szakértés modellezése

Részletesebben

AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS

AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS AZ ELSİ FOKÚ BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS A bíróság eljárásának formái Tárgyalás kötelezı, ha a vádlott büntetıjogi felelısségének megállapítására bizonyítást vesznek fel. Nyilvános ülés, hasonló a tárgyaláshoz

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE

BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE BÜNTETİ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán fıügyészségi ügyész Büntetı határozatok szerkesztése I. A büntetı határozatok fogalma II. A határozatok csoportosítása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján

Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium december 8. napján tartott ülése alapján FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2008.El.II.C.1/15. szám Összefoglaló anyag a pótmagánvád jogintézményének gyakorlati kérdéseiről a Büntető Kollégium 2008. december 8. napján tartott ülése alapján

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok A Békés Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása A Tolna Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása Bí

Bírósági titkári állásra kiírt pályázatok A Békés Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása A Tolna Megyei Bíróság elnökének pályázati felhívása Bí TARTALOM AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS DÖNTÉSEI /3 SZABÁLYZAT/3 2011. évi 9. számú szabályzat a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és feldolgozásáról szóló 2003. évi 8. számú szabályzat

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

T/1762. számú törvényjavaslat

T/1762. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGA 1 L L Érkezett : 2014 OKT 2 7. T/1762. számú törvényjavaslat az Európai Unió, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között az Európai Unió tagállamai, valamint

Részletesebben

Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez

Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat tervezetéhez ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL ELNÖKE 1055 Budapest, Szalay utca 16. t. 06 1 354 4108 f. 06 1 332 6312 e. obh@obh.birosag.hu www.birosag.hu 30237-32/2013.OBH Előterjesztés az új büntetőeljárási törvény koncepciójáról

Részletesebben

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY

ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 7. SZÁM ÜGYÉSZ SÉ GI KÖZ LÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. júl i us 31. TARTALOM Oldal JOGSZABÁLYOK 2011. évi LXXII. törvény egyes jogállási törvényeknek

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2006. évi június hó 20. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő Í T É L E T E T : A

Részletesebben

A 85. -hoz. A 101. -hoz

A 85. -hoz. A 101. -hoz A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezéseinek indokolása A 85. -hoz Ugyanakkor a Be. 190. -a (1) bekezdésének

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd Tartalomjegyzék 2011. évi LI. törvény Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintõ egyéb törvények módosításáról

Részletesebben

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét

Balassagyarmati Törvényszék évi ügyelosztási rendjét Elnöke 2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2. t. 06.35 501-234 f. 06 35 501-234 e. birosag@balassagyarmatit.birosag.hu www.birosag.hu/balassagyarmatitorvenyszek.birosag.hu/ 2015.El. III.A.1/5. szám A

Részletesebben

A 2011. évi LXXXIX. törvény 23. -a új fejezettel - XXVIII/A - bővítette ki a Büntetőeljárási

A 2011. évi LXXXIX. törvény 23. -a új fejezettel - XXVIII/A - bővítette ki a Büntetőeljárási Tájékoztató az újságírók részére a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatban: A Be. módosítás főbb elemei Illetékesség A törvénymódosítás nyomán a kiemelt jelentőségű ügyekben (Be. 554/B.) a nyomozás lezárultát

Részletesebben

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez

MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez MÜK fellépés a védői jogok biztosítása érdekében Bánáti János levele Polt Péterhez 2015.08.27 Szerkesztőség Kiemelt, Hírek Az ügyvédi munka egyik fontos területe a védői tevékenység. A védői hivatás az

Részletesebben

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog

Jogforrások: Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Képviselethez, védelemhez, ingyenes jogsegélyhez való jog Jogforrások: 1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és

Részletesebben

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE V. RÉSZ A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE Hatály 243. (1) A Ftv. 73. (2) bekezdése szerint a hallgató a Főiskola döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés)

Részletesebben

Tárgyalás a vádlott távollétében, a bíróság által tudomásul vett bejelentése alapján

Tárgyalás a vádlott távollétében, a bíróság által tudomásul vett bejelentése alapján Tárgyalás a vádlott távollétében, a bíróság által tudomásul vett bejelentése alapján 1 I. Alapvetés A vádlottnak a tárgyaláson való részvétele jog vagy kötelezettség? 1.) A Be. 43. (2) bekezdése szabályozza

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról

T/ számú törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11523. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7

TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7 2014/12. SZÁM 2014/12. SZÁM TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK UTASÍTÁSOK 7 15/2014. (XII. 18.) OBH utasítás az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szabályzatainak, ajánlásainak, határozatainak felülvizsgálatáról

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás

Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás Vázlat: A jogorvoslat elvi kérdései Fellebbezés az első fokú ítélet ellen A másodfokú eljárás főbb kérdései a) A felülbírálat terjedelme b) A megalapozatlanság

Részletesebben

A perbeli funkciók elkülönüléséről

A perbeli funkciók elkülönüléséről A perbeli funkciók elkülönüléséről I. Heller Erik tankönyvében teszi a következő megállapítást: Ahhoz, hogy a bíróság a peres felek vitáját mindkét vonatkozásban, tudni illik a tény és a jogkérdés vonatkozásában

Részletesebben

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni!

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni! 3.000 Ft illeték helye BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM Alulírott hivatkozva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:8. -ában, valamint a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015.

Részletesebben

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A.

Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban. IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkos adat- és infor- mációszerzás a büntető eljárásban IX. Fejezet V. cím 200. - 206/A. Titkosszolgálati eszközök története Heltai Gáspár (1570) az inkvizíció vizsgálati módszereiről: annakutána egynéhány

Részletesebben

A tények jogi minősítésének gyakorlati jelentősége a vádelv tükrében *

A tények jogi minősítésének gyakorlati jelentősége a vádelv tükrében * A tények jogi minősítésének gyakorlati jelentősége a vádelv tükrében * FÁZSI LÁSZLÓ ** 1. Alapelvi szabályozás büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [Be.] az 1. -ában rögzített funkciómegosztás

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ÉS ANNAK ALKALMAZHATÓSÁGA FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN

A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ÉS ANNAK ALKALMAZHATÓSÁGA FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN A TÁRGYALÁS MELLŐZÉSE ÉS ANNAK ALKALMAZHATÓSÁGA FIATALKORÚAKKAL SZEMBEN Szerző: dr. Nagy Ildikó bírósági titkár Debrecen 2015. november I. Bevezetés A külön eljárások közös jellemzője, hogy az általános

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! 20.K.33.725/2006/18. 1 A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság a dr. ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Balogh Edina jogtanácsos (hivatkozási szám: ) által képviselt Közép-magyarországi

Részletesebben

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek

Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános

Részletesebben