Jogász Egylet. A kodifikáció során elveszett büntetőeljárási reformok A büntetőeljárási törvény félreérthető rendelkezései
|
|
- Emil Somogyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Jogász Egylet A kodifikáció során elveszett büntetőeljárási reformok A büntetőeljárási törvény félreérthető rendelkezései Az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteiben gyakran megjelenik az a tétel, hogy a tisztességes igazságszolgáltatáshoz való jog kiemelkedő jelentőségű a demokratikus társadalomban. A jogállami követelmények jelentik többek között a törvények uralmát, a joghoz hozzáférés lehetőségét a garanciákkal körülvett bírósági eljárások útján. Az új büntetőeljárási törvény - különösen a törvény megalkotását előkészítő koncepció, amely korábban kormányhatározat formájában létezett, de még ma is része az eredeti Be. miniszteri indokolásának okot ad arra, hogy a jogalkalmazó bizonyos alapkérdéseket újragondoljon, és az eljárásjogi intézményeket az Alkotmány és a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek alapján működtesse. Én a Koncepció két alapelvén keresztül szeretném megvizsgálni, hogy összhangban áll-e a törvényalkotói ígéret és elképzelés a kodifikált jogszabályhelyekkel. 1. A büntetőeljárásban a jelenleginél jobban kell érvényesülnie a feladatok elkülönítése és ezen belül a funkciómegosztás elvének. Tisztán el kell határolnia a rendőri, ügyészi és bírói teendőket. 2. Olyan eljárást kell kialakítani, amelyben legalábbis az alaptípust tekintve érvényesül az a tétel, hogy a büntetőjogi felelősség kérdése a közvetlenség elvének tiszteletben tartásával a tárgyaláson dől el, és amelyben a mainál erőteljesebben érvényre jut a kontradiktórius elv, ezen belül pedig a felek rendelkezési joga. I. A jogalkotói ígérettel ellentétben nem valósult meg az eljárási funkciók teljes tisztán tartása. A büntetőeljárás során az állam büntető igényét az ügyész jogosult és köteles érvényesíteni. A Be. 2. -ában rögzített vádelv lényege: a perbeli funkciók megosztása, a váddal való rendelkezés joga és a vádhoz kötöttség. A 4. értelmében a vád bizonyítása a vádlót terheli. A kérdés csak az, hogy ezek az alapvető rendelkezések megjelennek-e a részletszabályokban, van-e olyan eljárási eszköz, amellyel a bíróság a tárgyalásra alkalmatlan vádat visszautasíthatná, vagy még a bizonyítási eljárás megkezdése előtt levonhatná a megalapozatlan vád következményeit. A vád pontos ismerete az ügyészség, a bíróság és a védelem szempontjából is meghatározó jelentőségű. Az ügyész a benyújtott vegyük úgy, írásbeli vádhoz képest dönthet a vád kiterjesztéséről, módosításáról, illetve elejtheti a vádat. A bíróságnak a bizonyítási eljárást a vád tárgyát képező tényekre nézve, azok keretei között kell lefolytatnia, a vádon nem terjeszkedhet túl, de köteles kimeríteni azt. Utolsóként említem, de talán a legfontosabb, hogy a vádlott és a védő a védekezését a vádban szereplő bűncselekménnyel szemben építheti fel, amelynek része a cselekmény jogi minősítése, de még inkább az azt megalapozó vádirati esemény. Ezek pontos ismerete nélkül nem gyakorolható a védelemhez való alkotmányos és alapvető eljárási jogosítvány. Bár az új eljárási törvény nem használja a törvényes vád fogalmát, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügyész elvesztette a felelősségét a megalapozott vád benyújtásával kapcsolatban, sőt azt lehet mondani, hogy az ügyész megváltozott szerepe nem csak a nyomozás során érvényesül, hanem a bírósági eljárásban mint az állam büntető igényének érvényesítője fokozott felelősséggel tartozik a vád tárgyává tett tények bizonyítása tekintetében.
2 A 14/2002. AB határozat megsemmisítette a korábbi Be (2) bekezdését és a t és ezzel egy időben nem lépett hatályba az új Be (2) bekezdése. A bírónak az a jogosítványa, mely szerint felhívhatja az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére személyi és tárgyi összefüggés esetén, ellentétben áll a funkciómegosztás alkotmányos és eljárásjogi alapelvével, továbbá sérti a tisztességes eljárás egyik alapelemét képező bírói pártatlanságot is. Nézzük meg, mit tartalmaz a Be. a vád formai és tartalmi kellékeit illetően. A kérdés megválaszolása szempontjából lényeges elem a Be (3) bekezdés b) pontja: a vád tárgyává tett cselekmény leírása. Ez azt jelenti, hogy az esemény leírásán túlmenően a vádnak tartalmaznia kell, hogy az ügyész mely tények alapján, milyen cselekmények miatt, milyen összefüggés mellett vádolja az adott személyt a Btk. szerinti valamely bűncselekménnyel. A Be a bíróságnak azt a kötelezettségét írja elő, hogy úgy kell felkészülnie az ügy tárgyalására, hogy a bizonyítékok rendelkezésre álljanak, ne legyen akadálya a megtartásnak. Ha a benyújtott vád alapján arra a következtetésre jut, hogy szükség van további bizonyítékok beszerzésére, benyújtására, vagy annak felkutatására, az ügyészt keresi meg. Megszűnt a pótnyomozás, így nem is feltétel, hogy ezek a bizonyítékok a tárgyalás során könnyen, vagy nehezen szerezhetőek-e be. Kérdés, és ez az igazi vita tárgya, hogy élhet-e az ügyész megkeresésével a bíróság akkor, ha a vádirati tényállás alapján nem tudja megkezdeni a bizonyítási eljárást, mert nem világos, hogy melyik vádlottat milyen bűnös magatartással vádolja az ügyészség, vagy a leírt esemény egyetlen Btk.-beli tényállásba sem illik bele. A funkciók szétválasztásának indoka éppen az, hogy a bíró nem kerülhet a vádló szerepébe, a vád hiányosságaiért vagy alkalmatlanságáért egyedül az ügyészt terheli a felelősség. Ha a vád fenti kiigazítását kérjük, vagyis azt, amelyet az ügyésznek már a benyújtás előtt meg kellett volna tennie, akkor a bíróság nem az ügyészi vád, hanem az általa kiigazított vád alapján jár el. (ld. részletesebben: Dr. Kadlóth Erzsébet: A jogbizonytalanság múzeuma, avagy barangolások az új büntetőeljárási törvény útvesztőiben - Magyar Jog január)ez nyilvánvaló, hogy a bírói pártatlanságba vetett hit veszélyét jelenti. Másrészt valószínű, hogy kétségbe vonható a bírónak az ilyenfajta felügyeleti joga vagy utasítási joga a kétségtelenül rossz, alkalmatlan vádak tekintetében is. Ugyanakkor kényes helyzetbe kerülhet a bíróság, ha egyszer már megnyilvánult a vád alkalmatlansága tekintetében, az ügyész nem változtat, akkor egy kevéssé meggyőző bírói szerepből indul a vád alapján a bizonyítási eljárás, amely viszont a bírói tekintély rombolásához vezethet. Ilyen körülmények mellett szinte egyetlen törvényes lehetőség a bíróság számára, hogy az előkészítő szakban a Be (1) bekezdés a/ pontja alapján bűncselekmény hiánya miatt megszünteti az eljárást. Erre azonban nagyon kevés esetben van lehetőség, mert rendszerint nem a teljes hiányról, hanem a hiányos félrevezető vádirati tényállásokról van szó. Sokkal nehezebb a helyzet, ha már megkezdi a bizonyítási eljárást, mert akkor maga a bíró kénytelen elvégezni mindazt a bizonyítást, amely egyébként az ügyészt terheli. Többször előfordult, hogy a homályos, tisztázatlan vádbeli események miatt a vádirat ismertetéskor kéri fel a bíró a tárgyaló ügyészt a vád pontosítására, amelyet azzal hárítanak el, hogy majd a végindítványában kifejti a véleményét. Ez legalább olyan megengedhetetlen, mint a bírói vádkiigazítás, hiszen a vádlottnak-védőnek és a bíróságnak is joga van tudni, hogy milyen vádbeli cselekmények miatt folytatja az eljárást. Mindezekből két következtetés adódik: a vád tartalmi hiányosságai miatt a bíróság nem keresheti meg az ügyészt, mert ez ellentétes lenne a funkciómegosztás elvével, másrészt az ügyész nem viseli a megalapozatlan vád következményeit.
3 II. Az eljárási törvény további sajátossága, hogy általában a statikus részben megfogalmaz jelentősnek mondható rendelkezéseket, de ezek megmaradnak a kinyilatkoztatás szintjén, mert vagy hiányoznak azok a konkrét szabályok, amelyek azokat működtetik, vagy teljesen ellentétesek azzal. A jogalkotó azt ígérte, hogy megváltozik a nyomozó hatóság és a bíróság szerepe a bizonyítás terén, vagyis megszűnik a bíróság reprodukciós szerepe (2) bekezdése:.fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket. A tényállást oly mértékben kell felderíteni, hogy a vádló dönthessen arról, hogy vádat emel-e. Nyilvánvalóan valami kimaradt a törvényi rendelkezésekből, mert a nyomozó hatóság nem vette észre, hogy az eljárási törvény alapján a feladata megváltozott volna, és ugyanúgy végzi a gyanúsítottak és a tanúk kihallgatását, mint a korábbi jogszabály alapján. Ez a változatlan terjedelemben végzett nyomozás a két éves határidő beiktatásával azzal a sajnálatos következménnyel jár (járt), hogy az ügyész gyakran nem kellően megalapozott vádat nyújt be a bíróságra. Ugyanakkor nincs biztosítva, hogy a bírósági tárgyaláson az ügyfélegyenlőség jegyében a védelem is ugyanolyan terjedelemben, és az eljárási törvényben szereplő intézmények, eszközök segítségével a bizonyítékait előterjeszthesse. Ennek egy nagyon szerény maradványa található meg a Be-ben: a 295. a tanú kihallgatása az ügyész, a vádlott vagy a védő által. Talán megengednek egy személyes megjegyzést, mert éppen ebben a teremben tartottam egy előadást az új Be-ről még talán a hatályba lépését megelőzően, amikor amiatt aggódott elsősorban a védelem, hogy hogyan fogja tudni bizonyítani, hogy az adott tanú meghallgatását mint bizonyítási eszközt először ő kérte a nyomozás során, tehát majd megilleti a kikérdezés joga is. Az aggodalom azért bizonyult feleslegesnek, mert nemigen éltek ezzel a bizonyítási lehetőséggel, és nem a bizonyítás sikertelensége miatt. Az ügyfélegyenlőség azt jelenti, hogy a bizonyítási eljárás során a vád és a védelem azonos jogosítványokkal rendelkezik. Ez a tétel sem a korábbi, sem a hatályos törvény alapján nem vitatható, a kérdés csupán az, hogy a jogok gyakorlásához azonos módon állnak-e rendelkezésre a törvény biztosította lehetőségek. Azt tudjuk, hogy a védői jelenlét a nyomozás során nem válik kötelezővé az eljárás tárgyát képező bűncselekmény büntetési tételéhez igazodóan. Ez a térvesztés igazolható akkor, ha a nyomozás során nem folyik bizonyítás, mert annak színtere a kontradiktórius elemek kiteljesedését jelentő bírósági tárgyalás. De a bírósági eljárásban sem igazodik a védői kötelező jelenlét az ügyész kötelező jelenlétéhez (másodfokú eljárás). A bíró nem kapta meg azt a pártatlan kívülálló szerepet, amely abban nyilvánulna meg, hogy kizárólag az elé hozott bizonyítékok alapján dönt a büntetőjogi főkérdésről, mert nem csak a vád kiigazítására kényszerül, hanem ha a bizonyítási eljárás során az ügy teljesebb felderítését tartja szükségesnek és kérdezem, hogy van-e más választása, hiszen a megalapozott döntésért továbbra is kizárólag a bíró felel -, további bizonyítás felvételét, illetve bizonyíték beszerzését rendelheti el, s ha ez a tárgyaláson nem végezhető el, akkor a bizonyítási eszköz felkutatására az ügyészt keresi meg. Ezek szerint megmaradt a bíróságnak a hivatalból való bizonyítási kötelezettsége. A bizonyítás színtere a bírósági eljárás, formája pedig a tárgyalás. Ha ezt egybevetjük azzal, hogy a nyomozás során nem bizonyítást kell folytatni, hanem a vád megalapozásához szükséges bizonyítékokat kell összegyűjteni, akkor az ügyésznek joga van a vádat a tárgyaláson bizonyítani. (Be ) De ebből a szabályból az is következik, hogy ha a bizonyítékok nem elegendőek, akkor az ügyész köteles további bizonyítási eszközöket a nyomozó hatóság útján begyűjteni, de ha így sem elegendő, hiába telt el a 2 év, nincs joga vádat emelni.
4 Ezek után nehezen fogadható el, hogy az OIT utóbbi időben született valamennyi fontos intézkedése a bírósági eljárás felgyorsítására irányul, jóllehet erre ez a megváltozott eljárásjogi helyzet éppen nem ad lehetőséget. A jogalkotó is a nyomozás határidejét maximálta 2 évben, tehát a cél a nyomozás felgyorsítása volt (és ez a megváltozott szerepkör miatt indokolt is). Így az elsőfokú bírósági eljáráson nem lehet számon kérni az eljárás gyorsítását, mivel a bizonyítás lefolytatása és a bizonyítékok értékelése a bíróság feladata. És ehhez a részhez egy utolsó megjegyzés: ha elfogadjuk, hogy a bizonyítás a maga teljességében az elsőfokú eljárásban a tárgyaláson zajlik, akkor érthetetlen, hogy az alapvető rendelkezések közül miért maradt el a közvetlenség elve. Erre nem lehet magyarázat, hogy egyes külön eljárási formáknál ez az elv nem érvényesül, mert az alapvető rendelkezéseknek, az eljárási garanciáknak a maguk teljességében csupán az eljárás alaptípusánál kell megjelenniük. III. Az eljárási törvényen végigvonul a félreérthető, eltérően értelmezhető rendelkezések halmaza, amely már a jogbiztonságot is veszélyezteti. A jogalkotó nem tartja magát ahhoz a kodifikációs technikához, amely szerint a különös, a külön, vagy speciális eljárásokat az abban foglalt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni, s ha ilyen nincs, akkor az általános szabályok szerint kell eljárni, vagyis az eljárás alaptípusának megfelelő szabályokat kell alkalmazni. 1. Elsőként említem az óvadékkal kapcsolatos döntés fellebbezhetőségét a Be (1) bekezdés, (5) bekezdés, valamint a 347. (1) bekezdés összevetése alapján. Alig találok egyértelműbb jogalkotói útmutatást annál, mint amely az óvadékkal kapcsolatos korlátozott fellebbezésre vonatkozik. Ez tárgyi és személyi értelemben is igaz, mert csak az ügyész és csak amiatt, ha a bíróság az előzetes letartóztatást óvadék ellenében mellőzi vagy megszünteti. A főváros bíróságai általában eszerint jártak el és elutasították az (5) bekezdésben nem szereplő fellebbezéseket. Azonban vitatott volt ez az értelmezés az ügyésztek, a védők és egyes bírák részéről is, az eltérő országos gyakorlat - meggyőződésem szerint - a jogbiztonságot is veszélyeztette. Mi sem bizonyítja jobban a fenti megállapításomat, mint az, hogy a Legfelsőbb Bíróság is csak egy fél év eltelte után nyilvánított véleményt ebben a kérdésben, és az általános szabályokból vezette le, hogy a végzéssel szemben bárki és bármilyen okból fellebbezéssel élhet. Ha a jogalkotó ezt akarta volna, akkor hallgatnia kellett volna az óvadékot szabályozó rendelkezésnél, egyértelmű és természetes lett volna az általános szabályok szerinti fellebbezési lehetőség. 2. Ugyanez a kodifikációs zavar vezethetett oda, hogy a bíróság magáévá tette, mely szerint a másodfokú elbírálásnak három egyenrangú, egymás mellett létező, és a tanács elnöke által választható formája van, a törvényben írt elhatárolásnak megfelelően. Ha nem kell bizonyítást felvenni, vagy ha az elsőfokú határozat megalapozatlansága az iratok tartalma vagy ténybeli következtetés útján kiküszöbölhető, illetve ha a bizonyítás kiegészítésére csupán a büntetés kiszabása körében és a vádlott meghallgatása útján kerül sor, akkor a fellebbezés elbírálásának a formája a tanácsülés. A jogalkotó felsorolja, hogy a nem érdemi befejezés esetén tanácsülésen dönt a bíróság, majd meghatározza, hogy mikor kell nyilvános ülésen, illetve tárgyaláson dönteni. Mindhárom körből kimarad az az eset, amikor a bíróság pl. helybenhagyja az elsőfokú bíróság határozatát, vagy a tényálláson az érdemi részt nem érintően kisebb kiigazítást végez, pl. elírás vagy számítási hiba esetén (pl. kárösszeg megállapításánál).
5 Véleményem szerint nem lehet tanácsülésen elbírálni a fellebbezést, ha a másodfokú bíróság eltérő minősítést kíván alkalmazni, akár enyhébbet, akár súlyosabbat, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság döntése tartalmazta. Ennek akadályát azokban a törvényhelyekben látom, amelyek az eltérő minősítés fennállásának esetére a bíróságot tájékoztatásra kényszerítik. Amíg az előkészítés során, a Be (1) bekezdésében lehetőségként szerepel a vádtól eltérő minősítés lehetőségének a megállapítása, addig az első- és a másodfokú eljárásban (Be /4/ bek., és 366. /6/ bek.) tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amelyhez a védelem előkészítése érdekében a bizonyítási eljárás megnyitása, a tárgyalás elnapolása kapcsolódhat. Ezt az álláspontot erősíti Pélissier és Sassi Franciaország elleni ügye (Emberi Jogi Füzetek 2000/ oldal), amelyben amiatt marasztalták el az országot, hogy az elsőfokon felmentett vádlottat úgy ítélték el másodfokon, hogy eltérő minősítést alkalmaztak, és nem kapott lehetőséget sem arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében előadhassa érveit, de még arra sem, hogy írásban kifejthesse álláspontját a másodfokú döntés meghozatala előtt. Ezekben az esetekben, ha nem kell bizonyítást felvenni, az ügyet nyilvános ülésre kell kitűzni. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy a gyakorlat abba az irányba ment el, hogy mind a minősítés, mind a büntetés megváltoztatása esetén változatlan tényállás mellett tanácsülésen ítélettel dönt. Ugyanakkor nem tagadhatom, hogy vannak a Be-ben olyan rendelkezések, amelyek a tanácsülésen való érdemi elbírálás lehetőségét legalábbis gyengítik. A 364. (1) bekezdése szerint, ha bizonyítás felvételére kerül sor tárgyaláson, akkor a vádlottat idézni kell. Feleslegesnek tűnik ez a rendelkezés abban az esetben, ha bizonyítás felvétele és a tárgyalási forma kölcsönösen fedik egymást, ugyanis ebben az esetben a tárgyalásra a vádlottat mindig idézni kell. Szintén felesleges rendelkezésnek látszik a 364. (3) bekezdés, mely szerint ha a vádlottat a tárgyalásra nem kell idézni, akkor értesíteni kell. Az 588. (3) bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete a kihirdetésével emelkedik jogerőre. A 370. (2) bekezdése szerint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása esetén ítélettel határoz. A 262. (2) bekezdésére figyelemmel az ítélet kihirdetése a határozat közlésének az a formája, amikor a tanács elnöke a határozatot a jelenlévőkkel szóban közli. Amennyiben a másodfokú bíróság tanácsülésen ítélettel határoz, azt csak kézbesítés útján tudja közölni az érintettekkel, ugyanis a 234. (5) bekezdése alapján a tanácsülés nem nyilvános, azon csak a bíróság tagjai és a jegyzőkönyvvezető vesznek részt. Ha komolyan vesszük az 588. (3) bekezdését abból két következtetés vonható le. Az egyik ha a másodfokú bíróság tanácsülésen ítélettel határoz, az a képtelen helyzet állhat elő, hogy nincs törvényi rendelkezés, amely alapján az ítélet jogerőre emelkedését meg lehetne állapítani. A másik eset ez látszik valószínűbbnek ez is egy olyan rendelkezés, amely keresztülhúzza a tanácsülés főszabálykénti érvényesülését. Vagyis, ha a a másodfokú bíróság ítélettel határoz (az elsőfokú határozat megváltoztatása esetén) nem hozhat tanácsülésen határozatot, csak nyilvános ülésen vagy tárgyaláson, hiszen az ítélet csak ezen két eljárási formában hirdethető ki a jelenlévőknek. További jogalkotói következetlenségnek tűnik, hogy a törvény XXVIII. Fejezetében a különleges eljárások körében az 555. (2) bekezdés h./ pontja szerint az általános eljárási formáktól eltérő speciális rendelkezés alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezést is tanácsülésen bírálja el. Ebből a törvényi szabályozásból szintén az következne, hogy a másodfokú eljárás főszabályként érvényesülő formája nem lehet a tanácsülés.
6 3. A bírósági eljárás formái a kényszerintézkedések alkalmazása esetén A 147. (3) bekezdése szerint a felajánlott óvadékról és elfogadásáról a bíróság ülést tart. Jogértelmezési problémát vetett fel, hogy kell-e ülést tartani, vagy elegendő az iratok alapján döntést hozni abban az esetben, ha az előzetes letartóztatás oka nem a Be (2) bek. b) pontja. (úgy, hogy más letartóztatási okok is szerepelnek a b) pont mellett) A Be (1) bekezdése azokat az eseteket sorolja fel, amikor a nyomozási bírónak ülést kell tartania. Nem volt eldönthető egyértelműen, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított 1 éven túli meghosszabbítás esetén a megyei bíróság egyesbíróként eljárva ugyancsak köteles-e ülést tartani. A Legfelsőbb Bíróság első értelmezése szerint nem, és csak a később követett eltérő gyakorlata alapján hozott ettől eltérő értelmezést. A Be (2) bekezdése az előkészítő ülés kötelező tartásáról rendelkezik, ha a kényszerintézkedések elrendeléséről határoz a bíróság. Eldöntendő kérdés, hogy kötelező-e az előkészítő ülés tartása, ha a bíróság az előzetes letartóztatást megszünteti, ugyanakkor egy enyhébb kényszerintézkedés elrendeléséről hoz döntést. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy az előkészítő szakasz lezárása után merül fel pl. az előzetes letartóztatás elrendelésének a szükségessége, mert a vádlottat elfogatóparancs alapján bíróság elé állítják. Nincs idő ülés tartására, mert a 72 órás őrizet lejár, egyébként sem ülés tartását, hanem az előkészítő ülés tartásának kötelezettségét írta elő a jogszabály. A bírói gyakorlat ebben a kérdésben az eljárásnak ezen szakaszában tanácsülésen dönt. 4. A bíróság elé állítás 517. (1) bekezdés a.-d./ pontig sorolja fel e gyorsított eljárás előfeltételeit. Az 522. (3) bekezdése az iratok ügyésznek történő visszaküldés esetei közé csak az 517. (1) bekezdését, az elkövetéstől számított 15 napon belüli előállítást, valamint az (1) bekezdés a./ pontjából a 8 évet meghaladó szabadságvesztés büntetéssel történő törvényi fenyegetettséget említi. Felmerül a kérdés, mi a teendő, ha a bíróság a bíróság a tárgyaláson észleli, hogy az ügy megyei hatáskörbe tartozik, bonyolult megítélésű, vagy nem állnak rendelkezésre a bizonyítékok, esetleg hiányzik a terhelti beismerés, vagy a tettenérés. Csak az ügyészhez történő visszaküldés lehet a megoldás, hiszen az ügyben még nyomozás sem volt, hiányzik az írásbeli vád, így az általános szabályok szerinti áttétel, még a megyei hatáskör megállapíthatósága esetén sem jöhet szóba. További problémaként merül fel ezen külön eljárással kapcsolatban, hogy az új törvény eltörölte a 8 napon belüli napolás lehetőségét. A kérdés az, hogy ezzel az általános szabályok érvényesülése előtt nyitott-e utat, vagy a gyorsított eljárás céljára tekintettel még az egyszeri elnapolásra sincs törvényi lehetőség. A törvény szöveg szerinti és nem cél szempontú értelmezése szerint az ból fakadóan a törvény általános rendelkezései kerülhetnek alkalmazásra akkor, ha külön eljárásban ettől eltérő speciális rendelkezés nem található. Így ez esetben a bíróság elé állítás alapján folyó eljárásban nincs korlátozva a napolás lehetősége. Ugyanakkor e gyorsított eljárás céljával a fenti rendelkezés nyilvánvalóan nem férhet össze. 5. A 347. (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése elleni fellebbezés elintézésére az ítélet elleni fellebbezés szabályai irányadók.
7 A fellebbezés elintézése a XIV. Fejezet II. Címe alatt a ig terjedően került szabályozásra. Ebbe a szabályozási körbe formálisan beletartozik a 368., mely szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén az előzetes letartóztatásról, a lakhelyelhagyási tilalomról, a házi őrizetről, az ideiglenes kényszergyógykezelésről és az úti okmány elvételéről a másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz. Ez a törvényhely kizárólag abban az esetben értelmezhető helyesen, a szabályozás céljának megfelelően, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatát helyezi hatályon kívül, és egyebek mellett határoz a nak és a Be (4) bekezdésének megfelelően a kényszerintézkedésről. Azonban abban az esetben, ha a másodfokú eljárás tárgya az elsőfokú bíróságnak kizárólag a kényszerintézkedés kérdésében hozott döntése, az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság nem rendelkezhet a kényszerintézkedés elrendeléséről, hiszen valamely hatályon kívül helyezési ok folytán pontosan az elsőfokú bíróság ez irányú döntését helyezte hatályon kívül. Ugyanakkor a józan ész megfontolásainak megfelelő értelmezéssel szemben áll a fenti törvényszerkesztési mód, és az abból következő formál logikai jogértelmezés. ***** Azt gondolom, hogy így is túlmentem azon a határon, amely egy jogalkalmazó számára a törvény értelmezésénél, illetve annak bírálatánál megengedett. S hogy válaszoljak a feltett villámkérdésekre is: fontos és jó rendelkezésnek tartom, hogy a szabadlábon való védekezés alanyi joggá vált. Jó, hogy felmerül az óvadékkal való kiváltás lehetősége, de a részletszabályok ellentmondóak. Egyetértek, hogy a letartóztatási okok között végül is megjelent az az indok is, amely alapján ténylegesen szükség van a legsúlyosabb kényszerintézkedés alkalmazására, vagyis az eljárási cselekményeken való részvétel biztosítása. Az eljáró hatóságok munkájának gyorsítását is célozza az előzetes letartóztatás tartamának 3 évben való meghatározása, de nem biztos, hogy abból 2 évet mindig a nyomozó hatóságnak kell felhasználnia. Azt már csak félve mondom el, hogy az eredeti Be. miniszteri indokolása azt tartalmazta, hogy a házi őrizet tartama is csak a végrehajtás kezdetétől számított 3 év lehet, és miután a házi őrizetre is az előzetes letartóztatás szabályai vonatkoznak, a kétfajta kényszerintézkedés tartama is összeadódna. Szeretném hangsúlyozni, hogy az eredeti Be. és az új Be. szabályai e vonatkozásban nem térnek el egymástól, jóllehet a házi őrizet még a lakhelyelhagyási tilalom súlyosabb végrehajtási formája, de a Be (3) bekezdése, amely a 3 éves tartamot rögzíti, nem szerepel a felhívott és azonosan alkalmazandó rendelkezések között. (Be (2) bekezdése, 132. (1) és (2) bekezdése) Aggályosnak tartom ugyanakkor, hogy az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezés esetén a törvény megengedi és a jogalkotó pedig kifejezetten javasolja az egyéb kényszerintézkedések egyidejű alkalmazását, így a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet és az úti okmány elvételét. Azt gondolom, tartalmi ellentmondásba kerülünk, mert akkor mégsem igaz az a feltételezés, hogy a terhelt eljárási cselekményeken való részvételének a biztosítására szükséges és elegendő a megállapított óvadék. Hozzáteszem, hogy a házi őrizet hasonló súlyú szabadságelvonás, mint az előzetes letartóztatás, legalábbis a törvényalkotó szerint. Jónak ítélem, hogy a bizonyítás során megjelenik az eltérő pozícióban tett vallomások felhasználásának törvényi szabályozása is. Segíti a bíróság munkáját a terhelt távollétében folytatandó eljárás, még akkor is, ha gyakori a tárgyalás megismétlése - az első- és a másodfokú eljárás között általában előkerül a vádlott -, mert lehetőség van az eljárás érdemi befejezésére legalább a jelenlévő vádlottakkal szemben. B u d a p e s t, április 27. Dr. Frech Ágnes b í r ó
8 a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig
Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig A 1. A büntetőeljárás és a büntetőeljárási jog (alapfogalmak, feladatok) 2. A büntetőeljárási jog forrásai és hatálya 3. A
RészletesebbenBüntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév
Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási
Részletesebben2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.
RészletesebbenSZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig)
Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék telefon: +36 1 411 6500/2735 fax: + 36 1 411-6500/3149 hpeter@ajk.elte.hu SZIGORLATI KÉRDÉSEK BÜNTETŐELJÁRÁSI JOGBÓL (2018-tól visszavonásig) A
RészletesebbenA június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló. Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése
A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2006.El.II.C.6/10. szám A 2006. június 12-i kollégiumi ülés alapján készült összefoglaló Az új Büntetőeljárási Törvény néhány alapvető rendelkezésének értelmezése
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE. I. félév
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOGBÓL LEVELEZŐS HALLGATÓK RÉSZÉRE I. félév 1. Határozza meg az alábbi fogalmakat egy-egy mondatban: szervezeti alapelvek; működési alapelvek! 2. Sorolja fel a szervezeti
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG STATIKUS RÉSZÉHEZ NAPPALI ÉS LEVELEZŐ TAGOZATOS HALLGATÓK RÉSZÉRE 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Sorolja
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenBEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog
BEUGRÓ KÉRDÉSEK BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG I. TÁRGYBÓL NAPPALI TAGOZATOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1. Határozza meg a büntetőeljárás, illetve a büntető eljárásjog fogalmát egy-egy mondatban! 2. Határozza meg az alábbi
RészletesebbenA vádlottra irányadó szabályok az előkészítő ülésen
Előkészítő ülés Az előkészítő ülés lényege Az előkészítő ülés a vádemelés után a tárgyalás előkészítése érdekében tartott nyilvános ülés, amelyen a vádlott és a védő a tárgyalást megelőzően kifejtheti
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről
ÖSSZEFOGLALÓ A 2004. május 17-i kollégiumi ülésen megvitatott kérdésekről A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG BÜNTETŐ KOLLÉGIUMVEZETŐ 2004.El.II.C.10/8. I. A nyomozási bíró eljárásával kapcsolatos kérdések 1./ Az óvadék
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges ezen túl: az Alaptörvény,
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenA honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e
A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ. I. Az óvadék
Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának 2003. szeptember 22-én tartott ülésén a 2003. július 1-én hatályba lépett 1998. évi XIX. büntetőeljárási törvény egyes megvitatott kérdéseiről készült ÖSSZEFOGLALÓ
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenBüntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.
Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a
RészletesebbenB/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/2. BÜNTETŐ ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A büntetőeljárásról szóló, többször módosított 1998. évi XIX. törvény (Be.) ismerete minden tétel esetében szükséges. Egyes tételeknél szükséges
RészletesebbenA TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE
A TÁRGYALÁS ELİKÉSZÍTÉSE A tárgyalás elıkészítésének helye a büntetıeljárásban A tárgyalás elıkészítésének jelentısége elızetes kontroll technikai elıkészítés Ki dönthet? a tanács elnöke (elsısorban jogkérdések,
RészletesebbenAz ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak. havi adatszolgáltatása. Büntető ügyszak (katonai ügyszak nélkül)
5. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 5.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másod-, harmadfokú és a törvényszék másodfokú tanácsainak havi
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenŰrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány
Űrlap kizárási indítvány bejelentéséhez B-36 nyomtatvány I. Mely esetben kell benyújtani? Az alapvető emberi jogok és szabadságok védelméről szóló nemzetközi és hazai szabályozás célja a tisztességes büntetőeljárás
RészletesebbenAz ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása. Katonai ügyszak
6. melléklet a 16/2014. (XII. 23.) OBH utasításhoz 6.számú melléklet a 8/2003. OIT szabályzathoz.. év.. hónap... számú minta Az ítélőtábla másodfokú tanácsainak havi adatszolgáltatása Katonai ügyszak 1.
Részletesebben74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI
szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenÜgyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész
BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről
RészletesebbenBÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI
BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági
RészletesebbenG Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról
Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi
Részletesebbenalatti lakos - jogi képviselőm útján Alkotmánybíróságról szóló évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. -a alapján alkotmányjogi panaszt
ALKOTMANYBÍROSÁG Pécsi Törvényszék Pécs, Rákóczi u. 34. 7621 Ugyszám: IV f w^-\^ Érkezett: 2018 JÚL 2 3. Pétdány: Kezo'üinda: ut]an Mellékleí: y db LÍ^J Alkotmánybíróság 1535 Budapest, Pf. 773. Tisztelt
RészletesebbenÖsszefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban
1 Összefoglaló tájékoztató az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2013. május 17-én elrendelt célvizsgálatával kapcsolatban Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 2013. május 17-én a törvényszékek büntető
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
RészletesebbenMOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE
MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.
RészletesebbenAz egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben
1. sz. táblázat Az egész büntetőeljárás időtartama a kizárólag fiatalkorú terheltek ellen indult ügyekben Ügyészségek A nyomozás elrendelésétől számított A nyomozás elrendelésétől a jogerős bírósági 1
RészletesebbenFicsór Gabriella (2017. március 2.) Az Osváth kontra Magyarország EJEB ítélet hatása
Ficsór Gabriella (2017. március 2.) Az Osváth kontra Magyarország EJEB ítélet hatása 1. Alapvetések Az Emberi Jogok Európai Egyezménye az 5. cikkének 4. pontjában kimondja, hogy: Szabadságától letartóztatás
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános
RészletesebbenFiatalkorúak a büntetőeljárásban. Nyíregyházi Törvényszék 2016.
Fiatalkorúak a büntetőeljárásban Nyíregyházi Törvényszék 2016. A betöltött évek és jelentőségük életkor 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem 14. életévét ne nem töltött személy (gyermekkorú)
RészletesebbenSzigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
RészletesebbenTÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya
végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak
RészletesebbenA büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény. V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS. Általános szabályok
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény [ ] V. Cím BÍRÓI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TITKOS ADATSZERZÉS Általános szabályok 200. (1) Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének,
RészletesebbenBÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014.
BÍRÓI TANÁCSKOZÁS 2014. 1./ Az előzetes letartóztatásról való kötelező döntés esetében külön kell-e rendelkezni a szabadlábra helyezési kérelemről másodfokon? Külön rendelkezés esetében van-e fellebbezési
RészletesebbenRendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás
Az alaptalanul alkalmazott szabadságkorlátozásért járó kártalanítás A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény az 1998. évi XIX. törvényhez hasonlóan szabályozza az alaptalan szabadságkorlátozásért
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenSzabálysértési eljárás
Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható
Részletesebben2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.)
RészletesebbenÁldozatokat tájékoztató és tanácsadó szolgálat (Victim Information and Advice service, VIA)
Áldozatokat tájékoztató és tanácsadó szolgálat (Victim Information and Advice service, VIA) Tájékoztató a bírósági eljárás menetéről A kiadványunkban található információ más nyelven és formátumban is
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2019.3.22. L 80/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A TANÁCS (EU) 2019/459 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2019. március 21.) az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős képzés hallgatói számára 2013/2014.
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BŰNÜGYI TUDOMÁNYOK INTÉZETE BÜNTETŐELJÁRÁSJOGI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ a Büntetőeljárás-jog 1-2 oktatásáról, követelményekről a teljes idejű és a részidős
RészletesebbenA közjegyzői nemperes eljárások
A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények
RészletesebbenSTATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE 2015. El. V.A 20/3. STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK ügyforgalmáról és tevékenységéről T A R T A L O M J E G Y Z É K cím oldalszám Ügyforgalmi statisztika a
RészletesebbenA VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA
A VILLÁM POSTAGALAMB SPORTKLUB FEGYELMI ÉS SPORTETIKAI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék I. fejezet Bevezető rész 1. A Szabályzat hatálya 2. A Szabályzat és a belső szabályzatok összefüggése II. fejezet III.
RészletesebbenA perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A perújítási eljárással kapcsolatos ügyészi tevékenység vizsgálata A Legfőbb Ügyészség 2009. évi vizsgálati tervének A/4. pontja előírja a perújítási
RészletesebbenTanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei
Tanácsi ügyek felgyorsításának lehetőségei Dr. Mikló Katalin SZTNH Szabadalmi Fórum 2014. április 23. Jogszabályi háttér Megsemmisítési eljárás - feltételei (Szt. 42. ) - eljárási szabályok (Szt. 80.,
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés
Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A hatóság döntései A döntés A közigazgatási hatósági eljárás a hatósági egyedi aktusok kiadásának rendjként is leírható. A hatósági döntés: [ld. közigazgatási eljárás
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3055/2015. (III. 13.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3055/2015. (III. 13.) AB végzés 1435 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3055/2015. (III. 13.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
RészletesebbenFOGALOMTÁR. Ügyhátralék: ua., mint a folyamatban maradt ügyek száma. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben
FOGALOMTÁR Érkezett ügyek száma: a megfigyelt időintervallumban az adott bíróság(ok)hoz beérkezett ügyek száma 2003. évi 8. szabályzat: A bíróságra érkezett ügyként kell számba venni azt az ügyet, amelyet
RészletesebbenA bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere
KÚRIA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMA 2012.El.II.E.1/6.szám A bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlatának vizsgálati szempontjai és módszere A hatályon kívül helyezés szükségszerű következménye az eljárás elhúzódása
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenFOGALOMTÁR. Befejezési időtartam: az eljárás átlagos időtartama a befejezett (peres) ügyekben
FOGALOMTÁR Befejezett ügyek száma: a megfigyelt időintervallumban az adott bíróság(ok)on befejezett ügyek száma 2003. évi 8. szabályzat: Befejezett (elintézett) ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amelyet
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
Részletesebben2. oldal A Kúria a július 11. napján meghozott Bfv.I.922/2016/4. számú végzésével a Körmendi Járásbíróság 6.Bpk.56/2014/2. számú végzését hatály
1. oldal 1/2018. Büntető jogegységi határozat a törvényes vádról 1 A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2018. február 26. napján
Részletesebben1/2007. BK vélemény. Az évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1. A) A vád. I. A vád törvényessége
Hatály: 2014.XI.3. - 1/2007. BK vélemény Az 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései értelmezéséről. 1 A) A vád A 2006. évi LI. törvénnyel módosított 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) meghatározza
Részletesebbenhatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása (áldozatok)
A VÁDEMELÉS Eljárási rendszerek Legalitás opportunitás A nyomozó kapcsolata hatóság és az ügyész Az ügyész diszkrecionális jogköre Az eljárás ésszerő idıtartama eljárási garanciák maradéktalan betartása
RészletesebbenA Bírósági Határozatok című folyóiratban évben megjelent határozatok
BÜNTETŐ KOLLÉGIUM A Bírósági Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok BH 2007/1/3. A bűnszervezetben való elkövetést meg kell állapítani, ha az elkövető tisztában volt azzal, hogy
Részletesebben3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi
.th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenElek Balázs. A jogerő a büntetőeljárásban
Elek Balázs A jogerő a büntetőeljárásban Debreceni Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi Tanszéke Debrecen, 2012 Tartalom 1. Előszó 9 2. Bevezetés, a jogerő jelentősége 11 3. Az igazság
RészletesebbenKérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására
Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
RészletesebbenA belügyminiszter. /2014. ( ) BM rendelete. a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról
A belügyminiszter /2014. ( ) BM rendelete a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési
RészletesebbenTájékoztatás a 2006. évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság A 2002. és 2010. között és különösen 2006. őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenAz előadás tartalmi felépítése
A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014.augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási
RészletesebbenTájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal egyes eljárásaiban alkalmazandó kapcsolattartási módokról. Budapest, január 1.
Tájékoztató a Gazdasági Versenyhivatal egyes eljárásaiban alkalmazandó kapcsolattartási módokról Budapest, 2018. január 1. I. Jogi háttér 1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
RészletesebbenA és években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata
LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya A 2010. és 2011. években bírósági ügyszakban elévült büntetőügyek vizsgálata A 2011 decemberében elvégzett gyorsvizsgálat megállapításai alapján szükségessé
RészletesebbenT/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
Részletesebben2017. évi CLI. törvény tartalma
2017. évi CLI. törvény tartalma I. FEJEZET: ALAPELVEK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenA bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna
A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból
RészletesebbenAz Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Iromány száma: T/708/J Benyújtás dátuma: 2018. július ~ 2) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Érkezett: 2018 JúL 1 3, Tárgy:
RészletesebbenIromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenA Demokratikus Koalíció Etikai és Fegyelmi szabályzata
Etikai és Fegyelmi szabályzata 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek érdekében saját döntése
Részletesebben