Tájékoztatás a évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról

Átírás

1 Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottság A és között és különösen őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága szeptember 22. napjára meghívót küldött a meghallgatásomra Tájékoztatás a évi őszi eseményekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról A tervezett beszámoló szövege: Állampolgári kötelezettségemnek eleget téve megjelentem a Bizottság előtt, ámbár az az érzésem, hogy én nem pusztán állampolgárként, hanem bíróként vagyok jelen. Feltételezem, hogy a Bizottság tiszteletben tartja a bírói függetlenséget, amelynek az a tartalma, hogy a bírói döntéseket a fellebbezés illetve a rendkívüli perorvoslat folytán a bírói szervezeten belül vizsgálják és értékelik. A bírónak az a dolga, hogy minden ügyben befolyásolástól mentesen részlehajlás nélkül járjon el, ez a pártatlanság tartalma. Azt is kérem a Bizottságtól, hogy vegye figyelembe a bíró, bírósági vezető korlátozott nyilatkozattételi lehetőségét is. Most az a dolgom, hogy meggyőzzem a Bizottságot arról, hogy mi nem történt a 2006 os őszi események bírósági eljárásaiban: nem folytattunk koncepciós pereket, nem politikai nyomásra döntöttek a bírók Konkrét ügyekről nem tudok, és nem kívánok beszélni, ellenben majd elmondom azt, hogy hogyan kezelte a bíróság a őszi eseményeket. A Fővárosi Bíróságon naprakész állapotban tartottuk nyilván az ügyeket. Ez azt jelentette, hogy mind a nyomozási bíró első másodfokú határozatait, mind pedig a gyorsított eljárásban, bíróság elé állítás formájában érkezett ügyekről, a bírói döntésekről pontos adataink voltak és szükség esetén a sajtó számára is tájékoztatást adtunk.

2 Részletes kimutatásaink voltak arról is, hogy hogyan alakultak a nyomozási bírók első fokon hozott döntései az előzetes letartóztatások tekintetében, azt is nyilvántartottuk, hogy hány esetben történt és milyen irányú változtatás a fellebbezés folytán eljárt másodfokú tanácsoknál. Mint a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője rendszeresen tájékoztattam az ügyek állásáról az OIT elnökét, a Hivatalt, a Fővárosi Bíróság elnökét, a Civil Jogász Bizottságot. Ezen túlmenően rendelkezésére álltam a különböző jogvédő szervezetek képviselőinek, TASZ, Helsinki Bizottság stb. válaszoltam az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa írásban feltett kérdéseire és igyekeztem a bírói függetlenség messzemenő figyelembevétele mellett a felvetett sérelmekre általánosságban tájékoztatást adni. A szeptember közötti események indították el a büntetőeljárásokat. Elsőként azokat a személyeket állították rendőri őrizetbe vétel mellett a nyomozási bírók elé, akik a TV székház, a Magyar Rádió épülete, különböző helyszíneken, közterületeken zajló tüntetések során a rendőrökkel szemben erőszakos magatartást tanúsítottak. A tüntetésen való részvétellel természetesen minden állampolgár az alkotmányos jogait gyakorolta, a büntetőjogi felelősség a köztörvényes bűncselekmény elkövetése miatt állt fenn. Így a szeptemberi események miatt az eljárások többségében felfegyverkezve, és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt indultak. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy miért került sor tömeges letartóztatásra, akkor a következő helyzetet szeretném felvázolni. 1./ szeptember között rendkívüli helyzet alakult ki Magyarországon, elsősorban Budapesten. A TV képernyőjén harci eseményeket közvetítettek élő adásban, amelyet a bírók is láthattak. A tüntetőkkel szemben kivezényelt rendőri alakulatok feladata a tömegoszlatás, az erőszakos cselekmények megakadályozása volt. Ezzel szemben látható volt az utcai zavargások során, hogy a rendőri sorfalat a tüntetők egy csoportja kövekkel, üvegekkel, aszfaltdarabokkal, téglákkal, a közúton elhelyezett vasdarabokkal dobálta, amely egy része el is érte a rendőröket sérüléseket okozva, a többségében azonban inkább csak a jogszerű rendőri intézkedést akadályozta. 2./ Ilyen képek után a nyomozási bírók azzal szembesültek, hogy a zavargásban résztvevők bizonyos csoportjait volt, amikor személyt is egy időben rendőri őrizet mellett bíróság elé állították, és az előzetes letartóztatásukat kezdeményezték. 3./ Ezt az intézkedést az eljárási törvény értelmében az ügyész indítványozza. 2

3 3 4./ Akkor már több mint 15 év óta bírói hatáskörbe (nyomozási bírói hatáskörbe) került a kényszerintézkedések felőli döntés. 5./ A híradásokból úgy tűnik, hogy összemosódnak a bírósági eljárás egyes szakaszai és ez téves következtetések levonására adhat okot. A nyomozási bíró nem a terhelt bűnösségéről, vagy ártatlanságáról dönt, hanem arról, hogy az ügyészi előterjesztésben szereplő adatok alkalmasak e bűncselekmény gyanújának alátámasztására, illetve fennállnak e az eljárási törvényben meghatározott különös okok. Ezek megléte esetén is választani kell a szabadságkorlátozás megfelelő formájáról. Tudom, hogy erről már részletesebb tájékoztatást is kapott a Bizottság, de kiemelem, nem klasszikus bírói szerep. Azt kell vizsgálni, fenn áll e a bűncselekmény alapos (később megalapozott) gyanúja és feltételezhető, hogy a gyanúsított az elkövető. Nincsenek ellentétes bizonyítékok, nincs mérlegelési lehetőség, az ügyészi előterjesztésben azok az adatok szerepelnek, amelyek a kényszerintézkedést alátámasztják. 6./ A nyomozási bírók tapasztalata az volt, hogy az ügyészi indítványok általában meglapozottak. 7./ Nem volt okuk komolyabb kétségre a szeptemberében érkezett indítványok tekintetében sem, hozzátéve, hogy a rendkívüli helyzet nyilván hatott az eljáró bírókra is. Tömegesen érkeztek a letartóztatási indítványok, erre nem lehetett felkészülni. Ennek ellenére saját meggyőződésük szerint a lehetőségekhez képest tették a dolgukat, és hadd mondjam el, hogy sokan úgy érezték, hogy a frontvonalban bozótharcosként vannak jelen. Ez a megállapítás elsősorban a bíróság elé állítás alapján tárgyalt ügyek bíróira vonatkozik. 8./ Nem lehet elvitatni, hogy a bíróság feladata vagy inkább úgy mondanám, hogy a bíróságnak is feladata volt a társadalom védelme érdekében a rend helyreállítása, és a rendbontókat éppen a társadalmi béke megteremtése érdekében legalábbis időlegesen kiemelni. Az már akkor is látható volt, azóta még inkább tudott, hogy gyakran ugyanazok a személyek vettek részt a 2006 os eseményekben a későbbiek során is. Úgy tűnt, hogy egy fős csoport volt, amelynek rendbontása akadályozta az egyébként békés tüntetéseket. 9./ Nyilván választ kell adni, mi volt az oka, hogy az első fokon hozott határozatokat a másodfokú bíróság döntő többségében megváltoztatta. Számokat is tudok mondani, de szívesen a rendelkezésükre bocsátom az ezzel kapcsolatos írásos anyagot. egyrészt a nyomozási bírók sem minden esetben fogadták el az ügyészi indítványt,

4 4 tehát nem rendeltek el előzetes letartóztatást, más esetben enyhébb kényszerintézkedést alkalmaztak a másodfokú bíróság pedig kétségtelenül túlnyomórészt megszüntette az előzetes letartóztatást, de az esetek egy részében házi őrizetet, vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, illetve kisebb számban helybenhagyta a nyomozási bírói határozatot. 10./ Ezeket a másodfokú határozatokat 2 3 héttel később hozta meg a másodfokú bíróság tanácsban eljárva, amikor is több idő állt rendelkezésre, lehetőség volt az ügyek alaposabb átnézésére. A rend egyébként helyreállni látszott, tehát például a bűnismétlés veszélye, mint különös ok kieshetett. 11./ Itt szeretném elmondani, hogy a Fővárosi Bíróság szakmai vezetőjeként úgy intézkedtem, hogy a nyomozási bíró hatáskörébe tartozó ügyeket ne csak egy tanács, hanem további három tanács bírálja el. Ennek egyik oka az ügyek tömege volt, a másik pedig az, hogy elkerüljük azt a látszatot, hogy egyetlen tanács esetleges egyéni szakmai álláspontja vezet az elsőfokú határozatok megváltoztatásához. Jó döntés volt és elmondható, hogy a másik három tanács állíthatom, hogy a Fővárosi Bíróság kiemelten jó szakmai hírnévvel rendelkező tanácsa hasonló álláspontra jutott. 12./ Szeretném megértetni, nem először, csak korábban az ellentétes oldalról érkezett kérdésekre válaszolva kellett megtennem, hogy a magyar Be. egyik legfontosabb eleme a fellebbezés alanyi joga. Ha azt vetik a szemünkre, hogy miért tér el az első és másodfokú határozat akár a nyomozási bíró eljárásában, akár pedig a peres ügyekben, akkor éppen a fellebbezési jog lényegi elemét vitatják, üresítik ki. A bíróság ítélkezésében az első és a másodfokú határozat manapság pedig még a harmadfokú határozat is együtt értendő. Aki ezt vitatja, az lényegében azt mondja, hogy minden olyan bírót el kellene távolítani a testületből, akinek a fellebbviteli bíróság megváltoztatja a döntését. Feltételezem, hogy a Bizottság jogász végzettségű tagjai nem vonják kétségbe, hogy a bírói döntések a bírósági szervezeten belül a rendes és a rendkívüli perorvoslatok következtében megváltoztathatóak. 13./ Visszautasítom azt a feltételezést, hogy a bírók vezetői utasításra jártak volna el, vagyis hogy konkrét ügyekben azt követelték volna a bíróktól, hogy bizonyos embereket tartóztassanak le. Tudjuk, hogy mit jelent a bíró döntéshozatali függetlensége, szabadsága és úgy gondolom, hogy élünk és nem visszaélünk vele. 14./ Szakmai megbeszélések természetesen voltak, a rendkívüli események és az ügyek tömege miatt. Így például helyi bíróságon ügyeleti rendszerben több bíró kijelölésével fel kellett készülni bíróság elé állításos ügyekre. Az is szakmai megbeszélést igényelt, amikor a sajtón keresztül arról értesültünk, hogy a TV Székház ostroma miatt esetleg állam elleni bűncselekmény, illetve terrorcselekmény

5 5 miatt kezdeményeznek eljárást. Ez pedig azt is jelentette, hogy az ügyek nem a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak, és nincs helye a bíróság elé állításnak. 15./ Felhívom arra is a figyelmet, hogy többségében ugyanazok a nyomozási bírók járnak el a mai napon is, és hoznak a kényszerintézkedés tárgyában döntéseket a gazdasági élet korrupciós ügyeit vizsgáló büntetőeljárásokban (BKV, VII. ker. Ingatlan ügyletek stb.) mint akik a 2006 os őszi események során előzetes letartóztatást rendeltek el, és hasonló döntést hoznak a most folyó, nyomozati szakban lévő ügyekben is. Az előzetes letartóztatás első 30 napos elrendelésénél több mint 90 % os az ügyészi indítvány eredményessége minden más ügykategóriában is. A későbbiek során, a hosszabbításnál már nem ilyen magas az arány, előfordul az elutasítás, illetve enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása. 16./ Az hangzik el, hogy politikai megrendelésre tartóztattak le és ítéltek el ártatlan embereket Szakmai érvekkel igyekeztem visszautasítani ezt a vélekedést, mint ahogy novemberében egy kollégiumi szakmai vizsgálat keretében akartam feltárni többek között a nyomozási bírói és szabálysértési határozatokban foglalt eltérő döntések okait, amelyben nemcsak az előbb említett kérdésben, hanem a gyülekezési jog alkotmányos gyakorlásával kapcsolatban is szakmai útmutatást adtunk. Ez az anyag, mint minden kollégiumi vizsgálati anyag, belső használatra készült, és az egységes jogértelmezés célját szolgálta, azonban a sajtóérdeklődésre figyelemmel ez az anyag felkerült az FB Büntető Kollégium honlapjára, és óta bárki által olvasható. Felmerül a kérdés, hogy mi volt az oka a vizsgálat elrendelésének, és a kollégiumi összefoglaló elkészítésének: Érezhető feszültséget okozott a bírók között az előzetes letartóztatások kérdésében hozott eltérő másodfokú határozatok száma és tartalma. Másrészt fel akartuk tárni az esetleges szakmai hibákat, mint ahogy más esetben is ugyanilyen módon jártunk el. Egyébként, ha az elsőfokon eljáró bíró szakmai hibát vét, annak kijavítása a másodfok dolga, ez érvényes a nyomozási bíró által hozott határozatokra is. Szeretném elmondani, hogy az előzetes letartóztatás megszüntetése, esetleg enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása a másodfokú határozatok szerint alapvetően két okra vezethető vissza: azok az esetek, ahol az első fok döntése nem volt megalapozott, vagyis hiányzott akár a bűncselekmény gyanúját, akár a letartóztatás különös okát alátámasztó bizonyíték a másik, az az eset volt, amikor az eltelt idő miatt a különös okok tekintetében történt változás.

6 6 A büntetőeljárási törvény kategóriái, eljárási fogalmai erőteljesek akkor, amikor a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyez, azaz megsemmisít elsőfokú döntéseket: megalapozatlan, törvénysértő, hiányos tényállás, indokolás hiánya, rossz logikai következtetés stb. A vizsgálati anyagban szereplő és a nyomozási bíró eljárásában feltárt hibák éppen olyanok, mint amit az előbb felsoroltam, és amelyek okot adtak a határozatok megváltoztatására. Szívesen a Bizottság rendelkezésére bocsátom ezt a kollégiumi vizsgálati anyagot, sőt a Civil Jogász Bizottság számára készített egyik összefoglalómat is, kiemelve, hogy a Civil Bizottságot is rendszeresen tájékoztattam az ügyek állásáról, megjelölve a tárgyalások napját és helyszínét annak érdekében, hogy képviselőik azon részt vehessenek óta vagyok bíró, bírói pályafutásom átívelt néhány korszakon. Szeretném hinni, hogy egyetlen bírót sem lehet a döntések tartalma miatt utólag felelősségre vonni, ha a bíró a szakma szabályai szerint, a törvényeket betartva járt el beleértve a tévedés lehetőségét és a megváltoztatás jogát, mert ezzel szűnne meg a bírói függetlenség, amely nem öncélú, hanem azt a biztonságot adja a bíró számára, amely a pártatlan döntéshez szükséges. Budapest, évi szeptember hó 21. napján Dr. Frech Ágnes a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégium vezetője ui: A Bizottsági meghallgatásom során lehetőségem volt a felkészülés során tervezett gondolatok többségének előadására.