Tartalom. a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége hivatalos lapja. A Fõszerkesztõ Levele Tudomány az orvoslásban (Dr. Vécsei László)...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tartalom. a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége hivatalos lapja. A Fõszerkesztõ Levele Tudomány az orvoslásban (Dr. Vécsei László)..."

Átírás

1 a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége hivatalos lapja Tartalom A Fõszerkesztõ Levele Tudomány az orvoslásban (Dr. Vécsei László) Szövetségi Tanácsülés december A MOTESZ elnökei Szakmai interjú Dr. Katona Ferenccel (Krasznai Éva) REHA Hungary (Dr. Katona Ferenc) Nyerje meg egészségét! (Dr. Kökény Mihály) A VESE VILÁGNAPJA március Autoimmun betegségek 2006 (Dr. Szegedi Gyula) A szisztémás autoimmun kórképek epidemiológiai jellemzõi (Dr. Czirják László) Az autoimmun betegségek pathogenezise (Dr. Zeher Margit) A poliszisztémás autoimmun betegségek klinikai sajátosságai (Dr. Bodolay Edit) Szervspecifikus autoimmun-betegségek (pajzsmirigy, diabetes) (Dr. Balázs Csaba) Az atherosclerosis mint gyulladásos betegség (Dr. Prohászka Zoltán, Dr. Füst György) Antifoszfolipid szindróma (Dr. Soltész Pál) A Wegener-granulomatosis immunológiai vonatkozásai (Dr. Zeher Margit) Az autoimmun betegségek kezelésének újabb lehetõségei (Dr. Gergely Péter) Gyulladásos reumatológiai betegségek biológiai terápiája (ifj. Dr. Gergely Péter, Dr. Poór Gyula) Kommentár (Dr. Tajti János) A serdülõkori öngyilkossági szûrõprogramok iatrogen veszélyeinek értékelése (Dr. Vetró Ágnes) Abciximab, mint a reperfuzió adjuváns kezelése akut ST elevációs infarktusban (Randomizált vizsgálatok metaanalízise) (Dr. Csanády Miklós) MTA Felhívása/EüM ETT MOTESZ Együttmûködés Debrecenben a kor követelményeinek megfelelõ a képzés infrastrukturális háttere (Krasznai Éva) Tudományos rendezvények pontértékei Levelezõ rovat Alapító fõszerkesztõ: Dr. Szabó Zoltán egyetemi tanár Fõszerkesztõ: Dr. Vécsei László egyetemi tanár Felelõs szerkesztõ: Krasznai Éva Szerkesztõ: Mezei Judit Szerkesztõ Bizottság tagjai: Dr. Balogh Sándor Dr. Csaba Károly Dr. Császár Albert Dr. Ertl Tibor Dr. Hajnal Ferenc Dr. Kiss István Dr. Magyar Kálmán Dr. Oberfrank Ferenc Dr. Somogyi Anikó Dr. Temesi Alfréda MOTESZ Tudományos Tanácsadó Testület tagjai: Dr. Bánóczy Jolán Dr. Bodó Miklós Dr. Doszpod József Dr. Janecskó Mária Dr. Kiss József Dr. Medve László Dr. Mészáros Tamás Dr. Mikola István Dr. Nékám Kristóf Dr. Paragh György Dr. Paulin Ferenc Dr. Riesz Tamás Dr. Simon Zsolt Dr. Sótonyi Péter Dr. Süveges Ildikó Dr. Szegedi János Dr. Szemere György Kiadja, és terjeszti: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Szerkesztõség címe: 1051 Budapest, Nádor u. 36. Tel.: , Fax: Internet: Felelõs Kiadó: Dr. Szalma Béla fõigazgató Elõfizetés a kiadó címén Hirdetésfelvétel: Szalma Szilárd Telefon: , Fax: Szedés, tördelés, tipográfiai terv, nyomás: Innova-Print 1027 Budapest, Fõ u. 68. Telefon/Fax: MOTESZ Magazin ISSN Minden jog fenntartva! 1

2 MOTESZ magazin A Fõszerkesztõ Levele Tudomány az orvoslásban A MOTESZ sokirányú tevékenységének egyik legfontosabb területe az orvostudományi kutatások feltételeinek javítása. Kiemelt feladat ez azért is, mert magas színvonalú gyógyító munkát elsõsorban azok az orvosok tudnak végezni, akik naprakészen ismerik és ennek megfelelõn mûvelik szakterületüket. Ehhez pedig kitûnõen felszerelt elméleti és gyógyító intézetek és magas színvonalú képzés szükséges. Hazánkban a nemzeti jövedelembõl 0,89 százalék jutott kutatás-fejlesztésre. Ez önmagában is igen szerény arány, hiszen az európai átlag 1,9-2 százalék. Figyelembe kell azt is venni, hogy az egy fõre jutó GDP lényegesen alacsonyabb Magyarországon a nyugat-európai átlaggal összehasonlítva. Az Európai Unió döntése szerint 2010-re kutatás-fejlesztésre három százalékot kellene elérniük a tagországoknak. A fejlesztésre adott források csak akkor fognak megtérülni hatékonyan, ha létezik egy jól finanszírozott eredményes alapkutatás. Az Európai Unió hetedik keretprogramja is hangsúlyozza az alapkutatások jelentõségét. A megoldás az, hogy az egyetemek szellemi bázisára épülve az akadémiai intézetekkel szorosan együttmûködve regionális tudásközpontok jöjjenek létre. Közel két évtizede svédországi tanulmányutam során láttam a Lundi Egyetem mellett életre hívott IDEON tudományos park születését. A tudásközpont 1984-ben alakult 30 millió dolláros induló tõkével. Mára az IDEON mintegy 500 cége adja a svéd bruttó nemzeti termék jelentõs hányadát. A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított tõke akár tízszer nagyobb gazdasági értéket is eredményezhet, mintha ugyanezt a forrást más tevékenységbe fektetnék. Egy másik északi országban, Finnországban dolgozó Grosschmid Péter tudományos és technológiai attasé (Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Helsinki) tollából igen érdekes tanulmányok jelentek meg a Magyar Tudomány folyóiratban. (Finnországban) a kutatás-fejlesztés nemzeti intézményei sokat tesznek az eredmények széles közönség elõtt való megjelentetése érdekében Az eredmények azt mutatják, hogy az embereket leginkább a Amit olvasok, azt elfelejtem; Amit látok, arra emlékezem; Amit csinálok azt tudom (õsi kínai mondás) társadalmi folyamatok és a társadalom ügyei érdeklik, ezután pedig, megelõzve a könnyûzenét, szórakozást és a sportot is, 62%-kal a tudomány, kutatás és technológia következik. A kultúra, a mûvészet, a politika és a gazdaság lényegesen kevesebb embert érdekel....a tudományok közül a legtöbb embert az orvostudomány érdekli (73%), de környezettel kapcsolatos kutatások csak kissé maradtak el (69%)...A tudomány és mindazon testületek, amelyek kapcsolatban állnak a tudománnyal és a kutatással, rendkívül magas bizalmat élveznek. A megkérdezettek nagy többsége (70%) véli úgy, hogy annak ellenére, hogy a tudományos kutatás jelentõs gazdasági erõforrásokat használ fel, megéri a ráfordítás, mivel a társadalom hasznára válik. Az alapkutatást erõsen védik a véleménynyilvánítók: 74%-uk ért egyet azzal az állítással, hogy bár az ún. alapkutatásból nem származik közvetlen gazdasági haszon, mégis alapvetõen szükség van rá, mert mindenfajta alkalmazott kutatás számára elengedhetetlen.. Hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia igen komoly erõfeszítéseket tesz azért, hogy a döntéshozók és a lakosság is lássa az ország fejlõdése szempontjából alapvetõ érdekét: a kutatások finanszírozásának jelentõs javítását. Komoly elõrelépés kell, hiszen hazánkban az egy lakosra jutó K+F ráfordítás az EU-átlag 22 százaléka, miközben az ezer lakosra jutó kutatók száma 2001-ben az uniós átlag 53%-a volt. Az orvoscentrumok körül létrehozandó tudásközpontokat az állam és az önkormányzatok területtel és infrasturktúrával kell, hogy támogassák. A tevékenységük egy jelentõs része pedig innovációs kockázati tõkébõl finanszírozható. Az ilyen kutatóinnovációs-klinikai központok ahol együtt van az elméleti tömb, az innovatív központ (így például a kutatók eredményeinek piaci bevezetését szolgáló úgynevezett spin-off cégek) és a szigorúan vett klinikum jelenthetik azt az utat, amely a hazai orvostudomány hosszú távú fejlõdését biztosítaná. Dr Vécsei László fõszerkesztõ 2

3 AMOTESZ Szövetségi Tanácsülésének résztvevõi igen aktív, mozgalmas, változatos napirenden haladtak végig az évzáró ülésen. Elsõként tagfelvételekrõl tárgyalt és döntött a testület, három új társaság a Magyar Szabadgyök Kutató Társaság, a Magyar Májkutatási Társaság és a Konszenzus Egészségügyi Jogi Interdiszciplináris Társaság belépésével a MOTESZ tagegyesületeinek száma 118-ra emelkedett. A Szövetség egész éves munkájáról készült elnöki beszámolót valamennyi résztvevõ kézhez kapta, Prof. Dr. Sótonyi Péter elnök úr néhány fontosabb eseménnyel, feladattal kapcsolatban tett kiegészítést. Hangsúlyozta, hogy a MOTESZ kiemelkedõ feladata a felmerülõ problémák megvitatása, megbeszélése, lehetõség szerint olyan vélemény kialakítása, amely konszenzuson alapul. Az orvostársadalom, a magyar egészségügy naponta számos problémával szembesül, amelyek megoldásának legcélravezetõbb útja a konszenzus megteremtése. Éppen ezért a Szövetség kizárólag olyan szakmapolitikai kérdésekben foglalt állást, amely az egész orvostársadalmat érinti, s ezeket megfelelõ szakmai megalapozottsággal, etikai, jogi, szakmai felelõsség vállalása mellett tette és teszi a jövõben is. A 2005-ös évben az Elnökség a szakma különbözõ területein mûködõ szakembereket hívta meg, vendége volt Rácz Jenõ miniszter, Brunner Péter, az OSZMK fõigazgatója, Kiss József, az OEP fõigazgatója és Mikola István volt egészségügyi miniszter. A szakmai bizottságok munkájával összefüggésben Elnök Úr kiemelte a Képzési és Tudományos Bizottság tevékenységét. E bizottságunk a MOTESZ jogszabályban foglalt kötelezettségének tett eleget azzal, hogy minõsítette, pontszámmal értékelte a hozzá benyújtott tudományos rendezvényeket, 2005-ben összesen 389 rendezvény minõsítése került a bizottság elé. Új bizottság, az Orvosetikai és Társadalmi Kérdések Bizottsága létrehozatalát is bejelentette, kiemelve ennek fontosságát, hiszen az egyre jelentõsebb számú etikai kérdés elõtérbe kerülése, nem utolsó sorban a WMA erre vonatkozó ajánlása ezt teljes mértékben indokolja. Az elnöki beszámoló keretében érintette az együttmûködési kapcsolatokat különös tekintettel az MTA Orvosi Tudományok Osztályával, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal hagyományosan fennálló eredményes együttmûködésre, továbbá megerõsítette az írott beszámolónak a MOTESZ Magazinra vonatkozó bekezdéseit, kiemelve a Szerkesztõ Bizottság rendkívül színvonalas, igényes és lelkiismeretes munkáját. Kitért a MOTESZ interdiszciplináris programjára is, amely az orvosok folyamatos továbbképzésének egyedi és egyben fontos szegmensét jelenti. Ezt követõen Elnök Úr kiemelte a fontosabb rendezvényeket, így a REHA Hungary rehabilitációs kongresszust és szakkiállítást, valamint a negyedik negyedév sûrû programját: a Gyógyszer-kommunikáció etikai követelményei címmel a négy gyógyszergyártó szövetség Kommunikációs Etikai Bizottságával és a Magyar Orvosi Kamarával közösen rendezett fórumot, a Quo vadis, Rezidensképzés? címmel megrendezett országos rezidens fórumot, és nem utolsó sorban a Nemzeti Rákellenes Program szakmai egyeztetõ fórumát. A MOTESZ nemzetközi munkájáról Elnök Úr mellett részletesen szólt Dr. Oberfrank Ferenc, a Szövetség Nemzetközi Bizottságának alelnöke is, elemezve azokat a külsõ és belsõ elvárásokat, amelyek a Szövetség nemzetközi tevékenységével szemben megnyilvánulnak. A Szövetség nemzetközi kapcsolatai közül kiemelte azt az ígéretes, még magazin MOTESZ Szövetségi Tanácsülés december 15. Prof. Dr. Sótonyi Péter, a MOTESZ elnöke 2004-ben indult, de napjainkra már eredményeket is felmutató kezdeményezést, amely a MOTESZ és a Kínai Orvosszövetség együttmûködésében, közös munkaterv kidolgozásában, és elsõ feladatainak megvalósításában testesül meg. Ez a kapcsolat komoly távlatokat nyit a Szövetség elõtt, lehetõséget a tagegyesületek elõtt, és ugyanakkor egyfajta tekintélyt és befolyást is a nemzetközi orvosi közéletben. Európai öszszehasonlításban értékelve elmondta, hogy nálunk fejlettebb nyugati országoknak sem sikerült ilyen gyorsan, magas szinten és ilyen tartalommal megtöltve kiépíteni a kapcsolatot Kínával. Elismeréssel szólt azon személyiségek munkájáról is, akik a Szövetséget képviselik a nagy nemzetközi orvosszervezetekben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az érdemi munkához, ahhoz, hogy ne korlátozódjék ez a munka egyszerûen az orvosdiplomáciára, elengedhetetlen egy intenzívebb mûhelymunka és jobb kommunikáció. Ehhez pedig elengedhetetlen a tagtársaságok együttmûködése, az információigény és az információadás folyamatos, kölcsönös jelenléte, mûködése. Ha ezt a munkát közösen jól végezzük, a hazai orvostársadalom tájékozottsága és érdekérvényesítõ szerepe, lehetõsége és képessége megnõ, hazai és nemzetközi befolyásunk és megbecsülésünk erõsödik. Ezt követõen Elnök Úr szólt a Szövetség gazdasági helyzetérõl, amelynek javítása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a MOTESZ a vállalt feladatait, az elmúlt években, évtizedekben sikerrel teljesített programjait a jövõben is jó színvonalon folytathassa. A tagdíj összege ma már csak jelképesnek tekinthetõ, a pályázati lehetõségek és eredmények bizonytalanok, a rendezvényszervezés azonban, amelyben minden évben számos elismerést és sikert könyvelhettünk el, még tartalmaz olyan mindeddig kihasználatlan lehetõségeket, amelyek a kölcsönös elõnyök alapján segítenék, erõsítenék a tagegyesületek és a Szövetség életét, munkáját. Ezért természetesen tiszteletben tartva a tagegyesületek kongresszusszervezõ kapcsolatait arra buzdított, hogy a tagtársaságok, egyesületek éljenek a lehetõséggel, adjanak megbízást a Szövetségnek kongresszus vagy más tudományos rendezvény szervezésére. 3

4 MOTESZ magazin 4 Prof. Dr. Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem vezérigazgatója Úgy gondoljuk, hogy a 2006-ban fennállásának 40. évfordulóját ünneplõ szervezet részérõl nem túlzott elvárás, ha tagszervezeteihez fordul, nem pénzbeni támogatást kérve, hanem a szorosabb együttmûködés lehetõségét felajánlva azért, hogy a MOTESZ az elkövetkezõ években is, lehetõleg a korábbiaknál még jobban, teljesebben, igényesebben képviselhesse és érvényesíthesse a magyar orvosok érdekeit itthon és külföldön egyaránt. Az elnöki beszámolót követõen tisztségviselõ-választással folytatódott a Szövetségi Tanács ülése. Elnökválasztásra majd 2006-ban kerül sor, azonban a 3 évre választott alelnökök és elnökségi tagok mandátuma végén lejárt, ugyanígy a Felügyelõ Bizottságé is. A titkos szavazással lebonyolított választás eredményeképpen a MOTESZ alelnökei: Prof. Dr. Magyar Kálmán, Dr. Kiss István, Dr. Balogh Sándor, Dr. Szegedi János, az Elnökség tagjai: Prof. Dr. Paulin Ferenc és Prof. Dr. Ertl Tibor. A Felügyelõ Bizottság elnöke ismét Prof. Dr. Bánhidy Ferenc, tagjai: Prof. Dr. Donáth Tibor, Prof. Dr. Darvas Katalin, Dr. Gõbl Gábor és Dr. Belsõ László. Gratulálunk a megválasztott tisztségviselõknek. A választást követõen a Szövetségi Tanácsülés vendége, Dr. Bokros Lajos professzor úr, a Közép-Európai Egyetem tanára és vezérigazgatója izgalmas elõadása hangzott el Verseny és szolidaritás címmel. Az egészségügy közgazdasági szemléletû megközelítése nagyon fontos összefüggésekre világított rá és az elõadás amelyet számos kérdésfeltevés és válaszadás követett mindvégig rendkívül érdekfeszítõ, szemléletes, logikus és következetes volt. A teljesség igénye nélkül néhány megállapítás a jelen helyzetrõl és elgondolás a helyzet javítására Bokros Lajos professzor úr elõadásából: Ha a gyógyítás közszolgáltatás, akkor nem kell fizetni igénybevételének helyén és idõpontjában a szolgáltatás mennyiségével és minõségével arányosan. Ez a meghatározás nemcsak a gyógyításra, hanem minden közszolgáltatásra igaz. Az ilyen szolgáltatások iránti kereslet és kínálat sohasem kerül egyensúlyba, állandósul a túlkereslet. Az orvosi technika olyan rohamléptekben fejlõdik, hogy ennek a technikai, technológiai stb. fejlõdésnek nagyon komoly költségei is vannak, és ha nincs kõkemény piaci korlát, akkor a kínálati oldal is korlátozhatatlan marad. Ezek voltaképpen a közszolgáltatások általános jellemzõi, akár a piacgazdaságban, akár nem piacgazdaságban nyújtják azokat. A túlkereslet és költségrobbanás mindenhol létezik, nálunk azonban ennél nehezebb a helyzet, hiszen a piactagadó örökségnek ennél súlyosabb következményei voltak. Mindenki állampolgári jogon volt jogosult teljes körû gyógyászati ellátásra, akár fizetett, akár nem. A közgazdaságtanban ezt potyautas problémának nevezik. Ilyen körülmények között még inkább növekedett a hiány, a túlkereslet. A biztosítási elv feladása szétvágta az utolsó szálat is a fizetett közteher és a közjószág fogyasztása között. Finanszírozási egyensúly nélkül nem lehetséges szolgáltatási egyensúly. Soha nem sikerült elõállítani olyan költségvetést a társadalombiztosítási kasszákra, hogy ez az egyensúly megvalósuljon. A pénzügyi egyensúly szükséges, de nem elégséges feltétele a szolgáltatási egyensúlynak. Fontos, hogy az egyensúlynak nem egy destruktív mechanizmus érvényesülésén keresztül kell megvalósulnia mert ez a szolgáltatási színvonalat teljesen szétrombolná hanem egyre magasabb szinten. Ez pedig csak úgy érhetõ el mondta Bokros Lajos professzor úr ha van verseny, mégpedig konstruktív verseny a finanszírozás és a szolgáltatás valamennyi szintjén. A verseny vagy szolidaritás elõre nem vivõ dilemmája helyett a verseny és valódi szolidaritást kell megcéloznunk. Ez pedig a háromcsatornás biztosítási rendszerrel látszik megoldhatónak. Ebben a modellben marad az állami finanszírozás, amely a közterhek beszedésével egy részét finanszírozza a szolgáltatási költségek egy részének, ehhez társul a kötelezõ magánbiztosítás és természetesen kialakulhat az önkéntes magánbiztosítás is. Az elsõ és harmadik pillér önmagában nem elég, a harmadik pillért csak a jómódúak engedhetik meg maguknak, muszáj, hogy legyen egy kötelezõ, második pillér. A TB finanszírozás marad, mint kiegészítõ forma, a jövedelemnélküliek számára pedig az állam vásárol elfogadható szintû biztosítást. Nyilvánvaló, hogy ez csak szolidaritási alapon lehetséges. Fontos, hogy a magánbiztosítókhoz kényszerüljenek elmenni a gyógyító szolgáltató intézmények, és azokkal kényszerüljenek szerzõdést kötni, mert pusztán állami finanszírozásból nem lehet megélni. Csak ilyen körülmények között lehet azt elérni, hogy verseny legyen a biztosítók pénzéért, és így végsõ soron versen legyen a biztosítottakért, a betegek pénzéért, és ezáltal kényszer legyen számukra jó minõségû szolgáltatást nyújtani. Egy ilyen rendszer azonnal kikényszerít bizonyos vásárlói önrészt. Ennek az a célja, hogy a felesleges túlkeresletet visszaszorítsa, nem pedig az, hogy a költségvetési egyensúlyt megoldja. Arról van szó, hogy a gazdálkodási rendszer reformján keresztül hogyan kényszeríthetõ ki a minõség javulása és a hozzáférés egyenlõsége. Amennyiben ezek a változtatások megvalósulnak, a gyógyító, szolgáltató intézmények tulajdoni formája teljesen indifferens. Ha a gyógyító szolgáltató intézmények között kialakul a verseny, annak még egy további nagyon pozitív következménye lesz, nevezetesen, hogy a kórházon belül jóval nagyobb autonómia engedhetõ meg. Ezáltal a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállása feleslegessé válik, a csõd és felszámolás hiteles fenyegetése ösztönöz a hatékony munkára, a hálapénz gazdasági alapjai megszûnnek. A Szövetségi Tanácsülés évenként ismétlõdõ ünnepi eseménye volt a MOTESZ-díj átadása. A díjat ezúttal Dr. Faller József professzor úr vehette át a Szövetségben, a Szövetségért végzett sokéves munkája elismeréseképpen. Prof. Dr. Faller Józsefnek gratulál Prof. Dr. Sótonyi Péter a MOTESZ-díjhoz Az elnöki beszámoló a MOTESZ honlapján, a weboldalon, a szövetségi hírek között olvasható.

5 magazin MOTESZ A MOTESZ ELNÖKEI Dr. Gömöri Pál Dr. Zoltán Imre Dr. Szécsény Andor Dr. Fehér János Dr. Berentey Györg y Dr. Ribári Ottó Dr. Sótonyi Péter Dr. Ihász Mihály Dr. Nemes Attila Dr. Romics László

6 MOTESZ magazin Szakmai interjú Dr. Katona Ferenccel Nemrég érkezett vissza Ausztráliából, a közelmúltban Mexikóban is járt. Múlt év õszén, a születésnapjára a Magyar Tudományos Akadémián rendezett elõadássorozaton Mexikóból, az USA-ból és Ausztriából is érkeztek elõadó vendégek Hogyan alakultak ki ezek a szakmai kapcsolatok? A mexikói kapcsolatok 5 éve tartanak. A mexikói kollegák szerzõdés alapján egyszer egy évben jönnek hozzánk, mi pedig egyszer egy évben utazunk Mexikóba, fejlõdésneurológiai diagnosztikai és terápiai ismeretek oktatására. Errõl az ottani Egészségügyi Minisztérium hivatalos értesítést is küldött a miénknek. Sok évvel ezelõtt ugyanis tagja lettem egy interdiszciplináris és internacionális intézet igazgatótanácsának Madridban és a tanács ülésein ismerkedtem össze a mexikói gyermek ideggyógyászat egyik vezetõjével. Mexikóban intézetet is alapítottak a fejlõdésneurológiai módszerei alkalmazására. Három esztendeje történt, több éves elõadássorozataink közepén és azóta az új létesítményben is tartottunk már továbbképzést spanyol nyelven, mert a szakmai kapcsolat, különösen spanyol nyelvterületen ezen is alapul. Az USA-beli kollégákkal is az idegrendszeri károsodások korai felismerése és kezelése tematikája kapcsán kerültünk összeköttetésbe. A fejlõdésneurológia diagnosztikai és terápiai módszereinek kidolgozását az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben kezdtem, ahol 20 évet töltöttem el. Az érdeklõdésem akkor támadt fel, amikor az akkoriban bevezetett mûanyag szeleppel sikerült a veleszületett haydrocephalust kezelni. A pangó cerebrospinális folyadék folyamatos elvezetésével, a fokozott koponyaûri nyomás csökkentésével megelõztük az agy összenyomását és lehetõvé vált a csecsemõk fejlõdése. Sok csecsemõ, azonban addigra már 6 enyhébb, vagy súlyosabb mozgás, vagy/ és értelmi problémákkal küszködött, amelyek mind súlyosabbá váltak és végül maradandó mozgáskárosodás, cerebrális paresis (CP) és értelmi fogyatékosság alakult ki. Így jöttem rá a hydrocephalusos csecsemõkkel kapcsolatban, hogy mind a mozgás, mind az értelmi, mind a halmozott fogyatékosság jó részét, korán elszenvedett agyi károsodásból eredõ, fokozatosan kialakuló agyi kórfolyamat okozza. A tünetek korai felismerésére egy sor objektív vizsgáló eljárást sikerült kidolgoznom, hiszen a néhány hetes betegeket másképpen értelmetlen megvizsgálni szubjektív benyomások alapján. Akkoriban a mozgások vizsgálatára csak az úgynevezett primitív reflexeket alkalmazták. Az eljárások kialakításában komoly segítségemre voltak azok a funkcionális anatómiai ismeretek, amelyeket a Pécsi Anatómiai Intézetben szereztem orvostanhallgatóként, gyakornok koromban és az ELTE-n folytatott több éves biológiai tanulmányaim. Az utóbbihoz végzett orvos létemre külön engedélyt kellett szereznem az akkori Oktatásügyi Minisztériumtól. Ezek az ismeretek korai terápiás módszerek kidolgozásához is hozzájárultak. Tehát mint idegsebész, biológiai tanulmányokat is folytatott? Nem szokatlan az ilyesmi? Annyira szokatlan volt, hogy jóformán titokban jártam az elõírt órákra és a szabadságom alatt vizsgáztam. Egyébként ugyanígy tettem le a kandidátusi vizsgáimat is 1963-ban és a diszszertációm megvédése csak azért vált nyilvánossá, mert akkoriban az MTA meghirdette a védéseket a sajtóban. Azt hiszem elsõk egyike voltam, aki úgy jelentkezett kandidátusnak, hogy kész disszertációt nyújtott be elbírálásra. Ez azonban nem is fejlõdésneurológiai témából született. Ugyancsak az idegsebészeten dolgoztam ki a másik témámat, a bénult zsigeri szervek közvetlen elektromos diagnosztikáját és elektroterápiáját 1955-tõl kezdve. Ebbõl a bénult, neurogén hólyag intravesicalis elektroterápiája vált ismert módszerré, mostanra már mint evidence based ajánlott eljárás, és a nemzetközi szakirodalomban évrõl évre jelennek meg róla közlemények az USA-tól Koreáig a szaksajtóban. Az osztrák professzor, aki megtisztelt az Akadémián elõadásával, vagy 30 év óta alkalmazza és propagálja a módszert. Ami a mostani ausztráliai utazásomat illeti humoros, hogy õ errõl Ausztráliában értesült, ottani tanulmányútja során. Amikor ott arról érdeklõdött, hogy hol tanulmányozhatja ezt az eljárást azt mondták neki, a szomszédban. Mármint nem a Sydneyvel szomszédos városban, hanem az Ausztriával szomszédos városban Budapesten. Így kerültünk kapcsolatba, amikor munkatársaival együtt eljött hozzánk. Módszeremrõl elõször Svájcban rendeztek konferenciát, amelyen egy fiatal ausztráliai urológus is részt vett, majd eljött Budapestre és most a Sydney egyetem urológus professzora. Ilyen kicsi volt a világ már az 1970-es években. Az egyik fõ kutatási témája tehát a kóros idegrendszeri tünetekkel születettek korai diagnosztikája és terápiája, a másik pedig a neurogén húgyhólyag belsõ elektromos kezelése? Így történt. Ennek alapján sikerült megalapítani 1973-ban a Fejlõdésneurológiai Osztályt a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyászati Intézetben. Ebben nagy segítségemre volt a boldogult Kerpel Fróniusz akadémikus, Szentágothai János akadémikus, akikkel éveken át szakmai kapcsolatban voltam. A továbbiakban végig élveztem Schuler Dezsõ professzor támogatását, Frank Kálmán professzor jóakaratát, a boldogult Õri Imre, majd Pintér Attila segítségét. A gyermekgyógyászat vezetõi közül sokan hozzájárultak fejlõdésünkhöz. Az elmúlt 10 évben kitûnõ szülész nõgyógyászok is fokozták prevenciós munkánk effektusát, az úgynevezett neuromorbiditási konferenciák szervezésével, amelyeket folyamatosan együtt tartunk. Önt az orvosi rehabilitációval kapcsolatban is ismerik, hiszen kezdettõl részt vett a Reha Hungary-k szervezésében és most tavasszal fogják a tizedik, jubileumi kongresszust tartani. Valóban így történt, bár én szakmailag sosem foglalkoztam közvetlenül

7 magazin MOTESZ rehabilitációval, hiszen az osztályunk is szubintenzív klinikai osztály. Megnyitásakor vezettem be a habilitáció fogalmat, épp a rehabilitációtól való megkülönböztetésül. Mi ugyanis akkor diagnosztizálunk és kezdünk terápiát, amikor az agyi kórfolyamat még javában tart, a rehabilitáció pedig, akkor idõszerû, amikor az akut kezelés már befejezõdött. A habilitáció azóta olyan mindennapi kifejezéssé vált, amelynek el is sekélyesedett az eredeti tartalma. A könyveimben és elõadásaimban ezért bevezettem helyette a neuroterápia kifejezést. Doktori disszertációm is ilyen tárgyú volt és az úgynevezett elemi mozgásminták felfedezését írta le. Annak idején 1989-ben Állami díjban részesültem épp a korai diagnosztika és terápia kidolgozásáért és elterjesztéséért. Röviddel ez után választottak az akkor még Magyar Rehabilitációs Társaságnak hívott szervezet elnökévé. Elnökségem 8 éve alatt igyekeztem kongresszusainkon szervezett szakmapolitikai kerekasztalokkal, az Egészségügyi Minisztérium, az OEP meghívásával, interdiszciplináris konferenciák sorozatával, az Orvosi Rehabilitáció folyóirat indításával és szerkesztésével, rehabilitációs szakkönyvek szerkesztésével, a MOTESZ Reha-Hungary szakkiállítás és konferencia szervezésében való részvétellel, Dr. Szalma Béla a MOTESZ fõigazgatójával karöltve hozzájárulni a hazai rehabilitáció színvonalához, népszerûsítéséhez és szakmai rangjának emeléséhez. Innen a kapcsolatom a rehabilitációhoz, amit a MOTESZ Rehabilitációs Bizottsága és a Reha Hungary-k révén meg is õriztem. Számos könyve jelent meg és sokfelé oktat a tudományos elõadásain kívül. Valóban igyekeztem és igyekszem ma is szerény ismereteim továbbadásával idehaza és külföldön. A Medicina kiadó jóvoltából az elmúlt évtizedekben nem egy szakkönyvem jelent meg és most is van egy készülõben az agy mûködésérõl. Munkatársaimmal együtt sokfelé oktatunk a SE graduális és posztgraduális kurzusain, a fejlõdésneurológia, mint alaptantárgy szerepel a SE Egészségügyi Fõiskoláján és az ELTE Gyógypedagógiai szakán. Oktatómunkánk színvonalához hozzájárult olyan új, egyedi animációs módszer kidolgozása, amely alkalmas lett a fejlõdésneurológia idegélettani hátterének, diagnosztikai és terápiai módszereinek folyamatos illusztrálására. Munkatársaimnak köszönhettem és köszönhetem mindazt, amit sikerült elérni, és örülök, hogy ma már õk is részt vesznek idehaza és külföldön az évtizedekkel elõbb elkezdett klinikai fejlõdésneurológia oktatásában és továbbfejlesztésében. Krasznai Éva REHA Hungary AMOTESZ, a Fizikális Medicina és Rehabilitáció Magyarországi Társasága és a MEOSZ más intézményekkel együtt készül a 2006-os jubileumi Reha Hungary-re. Hamar eltelt a 10 év, amióta Dr. Szalma Béla fõigazgató a MOTESZ egyik feladatává tette a rehabilitáció ügyének felkarolását, szakkiállítás és szakkonferencia formájában. Ehhez az évek során egyre több résztvevõ munkája csatlakozott, akik idõt és energiát áldoztak a rendezvény kibõvítéséért, sikeréért. E nélkül a rendezvény nem fejlõdött volna idõtállóvá, nem alakultak volna ki hagyományos programok. Mára, a hagyománnyá vált szakkiállítás és szakkonferencia összefoglalja azokat a vívmányokat és szándékokat, amelyek a fogyatékossággal élõ emberekkel kapcsolatosak Magyarországon. A szakkiállítás ünnepélyes megnyitója után következõ tradicionális szakmapolitikai kerekasztalnak, idén, a 10 éves jubileum alkalmával, a következõ éveket átívelõen irányt és metodikát kell mutatnia a rehabilitációval kapcsolatos egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósítására. Idei fõ szempontként a fogyatékosságügyi programot tûztük ki a foglalkoztatás és felnõttképzéssel egyetemben, azoknak a tényezõknek megvitatásával együtt, amelyek, megvalósításához elengedhetetlenek. Sürgõsen szükséges ugyanis az utánpótlás biztosítása, rehabilitációs tanszékek létesítésével az orvosi egyetemeken, a gyógytornászképzés kibõvítésével, a gyógypedagógiai oktatás megerõsítésével. A Reha Hungary egyik legfontosabb célja a rehabilitációval foglalkozó szakmák képviselõinek összehozása a rehabilitációra szorulókkal és egyesületeikkel óta az Esélyegyenlõség Napján a MEOSZ-szal közösen folynak a rendezés elõkészületei. A MEOSZ jubileumi közgyûlést tart a kerekasztal értekezlet után. Az idei fõvédnök a miniszterelnök, aki már részt vett REHA megnyitón és azzal kezdte mondanivalóját, hogy Bizonyos szempontból valamennyien fogyatékosok vagyunk.. Mint minden alkalommal az egészségügyi miniszter, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a Fõvárosi Önkormányzat és az OEP fõigazgatója is tevékenyen részt vett az elõkészületekben, a REHA támogatásában. Szalma Szilárd fõrendezõ elgondolása alapján kezdõdött olyan prevenciós blokkok létesítése a szakkiállítás keretein belül, amelyek a rehabilitáció prevenciós vonzatára hívták fel a figyelmet. Az eddigi pozitív tapasztalatok alapján az idei szakkiállításon a hallással, a látással, az allergiával, a cukorbetegséggel foglalkozó vizsgálati helységek tájékoztatják az érdeklõdõket a helyszínen elvégzett vizsgálatok, tesztek alapján állapotukról és az esetleges tennivalókról. A rehabilitációhoz nélkülözhetetlen gyógyászati segédeszközök bemutatására valószínûleg szélesebb körû kiállítás kell, mint eddig. Hagyománnyá vált, hogy az OEP képviselõi megszemlélik a kiállított eszközöket és megismerkednek az újdonságokkal. A múlt alkalommal is lezajlott ilyen látogatás. A rehabilitáció egyes speciális területei is megjelennek, mint például a TENA termékcsaládot gyártó SCA kft., amely az inkontinenciával kapcsolatos diagnosztikai-, terápiai lehetõségekre hívja fel a figyelmet és egyéni tanácsadást is biztosít. 7

8 MOTESZ magazin Interdiszciplináris Fórumok 8 A szakkiállításhoz pontszerzõ interdiszciplináris fórumok csatlakoznak, pénteken az Inkontinencia diagnosztikájáról és terápiájáról a Magyar Kontinencia Társaság tanfolyama, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságával és a Magyar Általános Orvosok Egyesületével közös rendezésben. A fórum továbbképzõ tanfolyamként, mind a háziorvosok mind az egyes szakágazatok számára széleskörû tájékoztatást nyújt az inkontinencia korai diagnosztikájáról és kezelésérõl. A mozgáslehetõségeinek bõvítésével kapcsolatban a Mobilitás eszközei címû funkció-specifikus továbbképzõ fórum tájékoztat, többek közt, a kerekesszék használatáról. Az országos egészségügyi programban elsõ helyen szereplõ sürgõsségi betegellátás olyan interdiszciplináris fórumnak ígérkezik, amely gyakorlatban és elméletben tájékoztat a tennivalókról. Szerepet kap az otthonápolás fontos tárgyköre. Szombaton új téma vezeti be a szakmai tájékoztatást, amely széleskörû érdeklõdésre tarthat számot: A szájüreg és az általános szervezet a fogászati góckérdés a megelõzés és rehabilitáció szemszögébõl címmel arról tájékoztat, hogy milyen veszélyekkel jár a hibás fog kezelésének elhanyagolása, miképpen kell a szájhigiéniát fenntartani. Olyan országban, amelyben a lakosság fogazat és szájhigiéniája rendkívül elhanyagolt ezek a kérdések nagyon fontosak. Az érdeklõdõknek fogászati vizsgálatot és szájhigiénés bemutatót tartó autóbuszok is rendelkezésre állnak. Laikusoknak szóló gyógytornász program foglalkozik a sportszerû rehabilitáció bemutatásával és az adaptált sportterápiás lehetõségekkel. Szombaton gyermek egészségügyi fórum is alakul, aminek elõadói a különbözõ károsodásokkal kapcsolatos szülészeti problémákról, a halláskárosodások korai kezelésérõl-, megelõzésérõl, az allergiáról és megfelelõ korszerû kezelésérõl szól. Az Esélyegyenlõség napjának programjain koncertek, játszóház, akadálypálya, fellépõ mûvészek és sportolók, szkander-bemutató, ülõröplabda, kerekesszékes streetball áll rendelkezésre szórakoztatásul, sok más rendezvénnyel együtt. A tíz év mérlege sikerek és kudarcok tükrében Mennyiben vitte elõre a tíz REHA Hungary a rehabilitáció ügyét Magyarországon? Sikerült-e a fõ célkitûzés a rehabilitációval foglalkozók és a rehabilitációra szorulók egymásra találása? A cél nem egyszerûen gyógyászati segédeszköz kiállítás szervezése volt, hiszen erre rendelkezésre állnak az éves rehabilitációs és más kongreszszusok. A rehabilitációról szóló szakelõadások ugyancsak a megfelelõ szakkongresszusokon hangoznak el. Kiderült-e a REHA és a speciális szakkongresszusok közti különbség? Most egy évtized tapasztalatai után nemcsak jogos, hanem szükségszerû, a kérdés. Mi azt hisszük igen. A fogyatékossággal élõk érdekvédelmi egyesületei mind fokozottabb mértékben bekapcsolódtak a REHA szervezésének elõkészületeibe. A rendezvény a MEOSZ, az ÉFOÉSZ és más szervezetek sajátnak is tekintett megmozdulása lett. A szervezetek vezetõi messzemenõen hozzájárultak az együttmûködéshez. Így a REHA lényegében az orvosi és a szociális rehabilitáció szervezeteinek közös rendezvénye lett. Ma az egyetlen olyan egészségügyi rendezvény, amely a rászorultak képviseleti intézményeivel közös szervezésben létesül. Ennek nyomán évrõl-évre több látogató jelenik meg a REHÁN és az elmúlt 2 évben különösen gyarapodott a mozgássérült résztvevõk száma, akik akár kerekesszéken, de a rendezvényeken részt vettek. A REHA lassan, fokozatosan közelít eredeti céljához, olyan közös, interdiszciplináris rendezvénynyé alakul, amelyen nemcsak az érdekelt szervezetek, hanem az érintettek is mind nagyobb számban részt vesznek. Mind az Egészségügyi Minisztérium, mind az OEP rendszeresen részt vett az elõkészületekben, s ezzel is napirenden tartotta az orvosi rehabilitáció idõszerû problémáit. A szakmapolitikai kerekasztalok az érdekeltek részvételével évrõl-évre komolyan tárgyalták a megoldatlan orvosi és szociálpolitikai problémákat, adott estben vitatkoztak és javaslatokat tettek kezelésükre. Létrejött a MOTESZ Rehabilitációs Szakbizottsága, amely iparkodott utána járni a rehabilitációs javaslatok sorsának, és így két rendezvény között is fenntartotta azokkal a fõhatóságokkal a jó viszonyt, amelyekre a rehabilitációval kapcsolatos intézkedések tartoztak. Az úgynevezett prevenciós blokkok, amelyek érzékszervi vizsgálatoktól, allergiáig sok területet öleltek fel, a MOTESZ-ben a rehabilitáció szakmák közötti interdiszciplinaritást nemcsak elméletileg, mint a tanácsadást, hanem éppen a gyakorlati vizsgálatok révén valósítják meg. Sikerült a rehabilitáció alapját alkotó gyógytornász és gyógypedagógus képzés kérdéseit minden alkalommal mûsorra tûzni. A sikerek mellett kudarcokat is el kell könyvelnünk. Kezdettõl fogva szerettük volna, hogy mind a rehabilitációra szoruló látogató közönség, mind a rehabilitációval foglalkozó szakemberek, mind a fõhatóságok képviselõi megismerkedhessenek a hazai ipar és kereskedelem által gyártott, forgalmazott gyógyászati segédeszközökkel. Ez csak részben sikerült, mert a teljes választék, új tervezési formákkal együtt sosem jelent meg a REHA-n. A Rehabilitációs Szakbizottság nem fejtett ki kellõ aktivitást a szakmapolitikai kerekasztal határozatainak érvényesíttetésében. Szerettük volna, ha a budapesti iskolák csoportos látogatást szerveznek, és így korai életkorban megismerkedhetnének olyanokkal, akiket felnõttkorban, mint korlátozottsággal élõkkel találkoznak majd, de ezt eddig nem sikerült megvalósítani. A Rehabilitációs Bizottság minden alkalommal szót emelt a szakorvoshiány leküzdéséért, rehabilitációs tanszék létesítéséért, azonban megoldás erre sem született. Reméljük, hogy a REHA Hungary szervezõi a következõ tíz évben a problémákat megoldják, tovább bõvítik a szakkiállítás és szakkonferencia mondanivalóját. Dr. Katona Ferenc

9 Nyerje meg egészségét! A szervezett szûrõvizsgálatok részvételi arányának növelése jelenleg a prevenció egyik legfontosabb kihívása. Ezért tavaly óta a hagyományostól eltérõ, olykor szokatlan módszerekkel összetett kommunikációval, nyereményjátékkal és a védõnõi szûrések elindításával kívánjuk az érintett hölgyeket a szûrésen történõ megjelenésre ösztönözni. A rosszindulatú daganatos betegségek Magyarországon az öszszes haláleset mintegy egynegyedéért felelõsek. A daganatos halálozás mérséklésének rövid és középtávon egyik legígéretesebb esélye a lakosság szûrõvizsgálata, azaz a magukat egészségesnek vélõ, tünet és panaszmentes személyek idõrõl-idõre megismételt vizsgálata. A szûrõvizsgálattal megelõzhetõ a betegség súlyosabb kimenetele, mivel ez korábban szakorvoshoz juttatja a kezelésre szorulókat, mintha már a baj jelei miatt fordultak volna orvoshoz. A szervezett lakossági szûrés az egészségügyi ellátórendszerbe ágyazottan végrehajtott, közpénzbõl finanszírozott, így a lakosság számára ingyenes, az életkor alapján veszélyeztetettnek minõsülõ lakosságcsoportokra kiterjedõ, személyes meghívást és követést alkalmazó, szakmailag indokolt gyakorisággal megismételt népegészségügyi tevékenység. Az egészségpolitikai döntésekre mértékadó nemzetközi szakmai-politikai szervezetek ajánlásai szerint, a népegészségügyi stratégia részeként azok a szûrõvizsgálati eljárások alkalmazhatók, amelyeknek a hatásossága a halálozás csökkenésével mérhetõen bizonyított. Ennek a feltételrendszernek máig három szûrõvizsgálati eljárás felel meg: a év közötti nõk kétévenként végzett emlõszûrése (mammográfia); a év közötti nõk méhnyakszûrése citológiai kenetvétellel és nõgyógyászati vizsgálattal; az év közötti férfiak és nõk kétévenkénti szûrõvizsgálata a székletbeli rejtett vér laboratóriumi (immunkémiai) kimutatása útján. Az elõbbi kettõre hazánkban teljes körûen lehetõség van, az utóbbi általános bevezetése 2007-re várható. A méhnyakrák okozta halálozás mérséklésére 2003 szeptemberében vezettük be a éves korosztályú nõk 3 évenkénti szervezett szûrését. Ebben az idõszakban a meghívottaknak 4,29%-a élt a lehetõséggel! Ez döbbenetesen rossz arány, még akkor is, ha sok asszony magánorvossal ellenõrizteti állapotát. A Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda két kezdeményezéssel igyekszik a méhnyak-szûrés eddigi kedvezõtlen lakossági fogadtatásán javítani, a bizalmatlanságon oldani. A 2005 októberében indított Liliom program során a meghívólevéllel együtt kézbesítette a posta a nyereményszelvényeket is. Aki a szûrõvizsgálaton a megadott helyen és idõpontban megjelent részt vehetett a nyereményjátékban, ami természetesen nem volt kötelezõ. Az ellenõrizhetõség érdekében a kitöltött és visszaküldött nyereményszelvényen szerepeltetni kellett a forgalmi napló sorszámát, az orvos aláírását, és pecsétjét. A fõdíj egy szponzori felajánlásból származó Renault Modus személygépkocsi, amit 2006 februárjában egy nyilvános TV mûsorban sorsolunk ki. A kommunikációs program nem szorítkozott pusztán a sorsolás népszerûsítésére, az érintetteket számos egyéb formában is buzdítják a szûrésen történõ részvételre. A szûréseket támogató reklámkampány során elkészült 30 másodperces tv reklám több mint 300 alkalommal volt látható számos országos televízióban. Szintén több mint 300-szor elhangzott a kampány rádióspotja is. magazin MOTESZ Az elektronikus médiában történõ megjelenéseket különféle magazinokban és lapokban sajtóhirdetések, illetve az ország egész területén feltûnõ több mint 100 óriásplakát egészítette ki. A reklámok természetesen kifejezetten hölgyekhez szólnak, a nõiesség minden értelemben vett megjelenítését alkalmazva. A Liliom program természetesen a világhálón is megjelent, a kezdeményezéssel kapcsolatos öszszes információ a címen elérhetõ. A klasszikus reklámeszközöket helyi és regionális szinten szervezett pr-kampány kísérte. Ennek során minden megyében sajtóeseményeket szerveztek, melyek megvalósításában a program megyei koordinátorai, a helyben dolgozó civil- és betegszervezeteket bevonva és a helyi orvosokat is megszólítva, vettek részt. Mindemellett a legtöbb hölgyet mozgósító orvos 2 millió forintért mûszert vásárolhat rendelõje korszerûsítésére. A fentiekben bemutatott kampány a program támogatóinak, többek között a Lilly Hungária gyógyszergyártó vállalattal kötött 20 millió forint értékû megállapodásnak köszönhetõen jött létre. A pontos eredmények a cikk írásakor még nem ismertek, de biztosan állíthatjuk, hogy sikeres programot bonyolítottunk le, hiszen eddig több mint szelvényt dolgoztunk fel és sikerült tudatosítani a hölgyekben a szûrésen történõ megjelenés fontosságát is. Ezzel a programmal még nem tudtuk megközelíteni azt, hogy hazánkban az átszûrtség elérje a nyugateurópai átlagot, ezért a munka folytatása elengedhetetlenül szükséges. Ami a másik újdonságot illeti: a nemzetközi tapasztalatok egyértelmûen azt mutatják, hogy azokban az országokban különösen sikeres a szûrés, ahol a hüvelykenetet a lakossággal közvetlen napi kapcsolatban álló egészségügyi szolgálat veszi le. Ezért egyelõre mintaprogramként nálunk is a körzeti védõnõkre bízzuk a szûrés elsõ szakaszát. 9

10 MOTESZ magazin A védõnõk a kenetvételhez elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek, ennek kapcsán a hüvelytükör alkalmazását, a méhnyak megtekintését és a kenetvétel technikáját sajátítják el, valamint azt, hogy miként ismerhetik fel azokat az eseteket, amelyeket nõgyógyászhoz kell irányítaniuk. A vizsgálati anyagot a citológiai laboratóriumhoz kell eljuttatniuk. A szûrési programban részt vevõ védõnõnek az ellátási területén élõ, a szûrési korosztályba tartozó nõi lakosság minden tagját meg kell keresniük egy év alatt. Az ÁNTSZ szûrési koordinátora adja meg azoknak a hölgyeknek a listáját, akik 3 éven belül nem vettek részt szûrõvizsgálaton. Ha a megkeresett hölgy nem vett részt az elmúlt 3 évben szûrésen, a védõnõ megkéri, hogy vegyen részt nála szûrésen és méhnyak kenetet vesz tõle. A mintaprogramokban a védõnõk által végzett szûrés reményeink szerint a lakosságnak legalább a 60%-át eléri majd. Azt reméljük, hogy a mintaprogramok, amelyeket 5 megyében (Nógrád, Baranya, Tolna, Somogy, Zala) indítunk, sikeresek lesznek. Amennyiben a mintaprogram eredményes lesz, országos bevezetése 2007-ben kezdõdhet meg és vélhetõen a program országos elterjesztésével Magyarországon a méhnyakrák halálos áldozatainak száma ezzel lényegesen csökkenni fog. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy optimális átszûrtség esetén a méhnyakrákos halálozás a jelenleginek az egy negyedére csökkenhet. Az emlõszûrés esetében már sokkal jobbak a szûrésen történõ megjelenés adatai. Van olyan település, ahol 90% feletti a részvétel, ez fõként azokra a területekre jellemzõ, ahol a háziorvos külön figyelmet fordít a hozzá bizalommal forduló lakosságcsoport egészségének megõrzésére. 37 mammográfiás központ és 7 szûrõ állomás mellett 2006-ban új központok jelezték szándékukat a szûrési rendszerben való részvételre. Az Összefogás az egészségért a mellrák ellen! koalíció nagyon sokat tett azért, hogy a szûrõvizsgálaton történõ megjelenést serkentse, ennek is köszönhetõ, hogy itt a megjelenés átlagosan meghaladja az 50%-ot. A részvételi aktivitás további növelése érdekében, részben közcélú magánbefektetésekkel az emlõszûrés lehetõségeinek kiterjesztése várható. Az ÁNTSZ Pest megye nehezen elérhetõ részeit (településeit) szûrni hivatott mobil egységet ( szûrõbuszt ) szerzett be, a mammográfiás készülék beszerzése folyamatban van. Dr. Deák Csaba (MammAlba Kft.) magán befektetése eredményeként egy önjáró mobil szûrõegység (komplett szûrõbusz) építését fejezték be Székesfehérváron. Elkezdõdtek és elõrehaladottak a tárgyalások a Johnson & Johnson Kft., valamint a Magyar Rákellenes Liga által szponzorált újabb mobil mammográfiás szûrõállomás felépítésérõl. A szponzorok a felépítéshez szükséges összeget elkülönítették. Ennek a mobil egységnek feladata az ország dél-keleti megyéiben azon települések mammográfiás ellátása, amelyek tömegközlekedéssel nehezen megközelíthetõek. A szûrõbuszt a 2006-os év elsõ felében szeretnék üzembe állítani. Nemzetközi tapasztalatok és hazai becslések alapján a népegészségügyi szûrõvizsgálatoktól a mûködtetés 5-7 évétõl a célbetegségekbõl származó halálozás mintegy 30%-os csökkenése várható, ezen belül az emlõrák miatti halálozás 20%-kal (évente mintegy 480 fõvel), a méhnyak rák miatti halálozás 50%-kal (évente mintegy 250 fõvel), a vastag- és végbélrák miatti halálozás 10%-kal (évente mintegy 500 fõvel) csökkenhet. Eszerint a népegészségügyi szûrõvizsgálatok mûködtetése jelentõsen (az elérendõ cél mintegy 36%-ával) hozzájárulhat a Nemzeti Népegészségügyi Program egyik fõ célkitûzéséhez, a rosszindulatú daganatos halálozás 10%-os csökkentéséhez. Dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott A MOTESZ szervezésében I. félévben megrendezésre kerülõ interdiszciplináris fórumok Fejlõdési rendellenességek és azok szájtünetei Ideje: március 31. (péntek) Helye: MTESZ Székház, 1051 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. Tüdõrák diagnosztika és terápia Ideje: április 21. (péntek) Helye: MTESZ Székház, 1051 Budapest, Kossuth L. tér 6-8. Az inkontinencia korszerû diagnosztikája és terápiája Ideje: május 5. (péntek) Helye: Millenáris Park, 1024 Budapest, Fény u PET, PET/CT helye az onkológiai diagnosztikában Ideje: május 12. (péntek) Helye: MTESZ Székház, 1051 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Az iskolások egészsége, egészségfejlesztése és betegségei Ideje: május 26. (péntek) Helye: MTESZ Székház, 1051 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. A fenti rendezvényekkel kapcsolatosan információ található a weboldalon. További információért érdeklõdni lehet: MOTESZ Reinhardt Viktória Tel: , Fax:

11 a VESE VILÁGNAPJA március 9. A krónikus vesebetegség és az általa okozott szív és érrendszeri betegségek előfordulása járványszerűen növekszik az egész világon, a megbetegedés és halálozás száma alapján pedig már népbetegségnek számít. Hazánkban a cukorbetegség és a magasvérnyomás betegség okozta vesekárosodás mintegy felnőttet érint. A krónikus vesebetegséggel élő magasvérnyomásban szenvedő, vagy cukorbeteg jóval nagyobb szív és érrendszeri károsodás kockázatával rendelkezik. A becslések szerint 2015-re a világon 36 millió embernek lesz krónikus vesebetegsége. A krónikus vesebetegségekre történő figyelemfelhívás, a vesebetegségek megelőzése és korai felismerése érdekében a Nemzetközi Vesetársaság és a Vesealapítványok Nemzetközi Szervezete javasolta a VESE VILÁGNAPJÁNAK a megtartását minden év márciusának második csütörtökjén, ami 2006-ban március 9.-ére esik. Az egész világon a legtöbb embernél a cukorbetegség, vagy magasvérnyomás betegség hosszú időn keresztül fennáll úgy, hogy nincs semmilyen tünete. Sok betegnél évtizedekkel később a szövődményes vesebetegség utolsó stádiuma okozza a jellemző tüneteket, de akkor már kevés lehetőség van a gyógyításra, a veseműködés fenntartására. Ilyenkor már csak a dialíziskezelés pótolhatja a vese funkcióinak egy részét, vagy szerencsés esetben a vese-transzplantációval új életet kezdhet a beteg. Egyszerű vizsgálatokkal ellenőrizhető a vese működése, a korai még tünetmentes időszakban is kideríthető a fennálló vesebetegség és számos korszerű lehetőség található a vesebetegségek kezelésére, illetve gyógyítására. A megelőzésben és a korai felismerésben kiemelkedő jelentősége van a háziorvosok ez irányú, szűrővizsgálatának és egészségnevelő, kockázatcsökkentő és gyógyító tevékenységének, valamint a vesegyógyászati szakellátásnak és gondozásnak. Az egészség megőrzése, az egészséges életmód még kevés embernél tudatos magatartás. A dohányzás, az elhízás vesekárosító hatású, hasonlóan a cukorbetegséghez, a magasvérnyomás betegséghez és a szívelégtelenséghez. A krónikus vesebetegség megelőzése, korai felismerése és szakorvosi kezelése egyike lehet a szív és érrendszeri megbetegedést és halálozást csökkentő tényezőknek, és megelőzheti a krónikus vesebetegség népbetegséggé válását. Ezért a VESE VILÁGNAPJA alkalmából felhívjuk mindenki figyelmét a vese egészség-megőrzésének fontosságára. Kérünk minden tudományos társaságot, szakmai és civil egészségügyi szervezetet, betegegyesületet, hogy tevékenységével járuljon hozzá a krónikus vesebetegségek okozta szív és érrendszeri kockázatok csökkentéséhez és hívja fel a figyelmet a krónikus vesebetegségek korai felismerésének és kezelésének jelentőségére. Dr. Kiss István a nephrológia és művesekezelés országos szakfelügyelő főorvosa Prof. Dr. Rosivall László a Magyar Vesealapítvány elnöke Prof. Dr. Nagy Judit a Magyar Nephrologiai Társaság örökös tiszteletbeli elnöke Prof. Dr. Túri Sándor a Magyar Nephrologiai Társaság elnöke

12 MOTESZ 12 magazin Autoimmun betegségek 2006 Dr. Szegedi Gyula 1960-ban kapta meg a diplomáját a Debreceni Orvostudományi Egyetemen között a II. sz. Belgyógyászati Klinikán, utána az I. sz. Belgyógyászati Klinikán dolgozott, aspiráns vezetõje Petrányi Gyula professzor volt ben bízták meg azzal a feladattal, hogy a Tüdõgyógyászati Klinikán belül szervezze meg a III. sz. Belgyógyászati Klinikát, ahol 26 éven keresztül igazgatói feladatot látott el. A III. sz. Belgyógyászati Klinika betegellátási és kutatási profilja a klinikai immunológia lett és e tekintetben országos kisugárzású munkát végeztek. Kandidátusi és MTA doktori értekezést is a poliszisztémás autoimmun betegségekrõl készítette el. Munkatársai közül 9-en az MTA doktori fokozatot, 30-an a PhD címet szerezték meg. Dr. Szegedi Gyula 1995-ben az Akadémia levelezõ, majd 2001-tõl rendes tagja lett. Közleményeinek száma 606, azok impakt faktora 485,96, 35 könyvet, könyvfejezetet írt. Két alkalommal volt a DOTE (oktatási és klinikai) rektorhelyettese. Több társaság és bizottság tagja, két alkalommal volt az Egyesült Államokban tanulmányúton. A magyar belgyógyászati és immunológiai társaságok, szakmai kollégiumok meghatározó személyiségei közé tartozik, munkatársai közül sokan vezetõ szakmai pozícióba kerültek. Munkásságát nem kevés kitüntetéssel is elismerték. Köszönettel tartozunk a MOTESZ Magazin Szerkesztõ Bizottságának, hogy kezdeményezte az egyes diszciplínák bemutatását. Örömmel élünk ezzel a lehetõséggel, hiszen ez alkalmat nyújt arra, hogy a klinikai immunológia egyik szegmensérõl néhány közleményben számot adjunk a MOTESZ Magazin igen széles olvasótáborának. Szükség van erre? Úgy érzem, hogy ez hasznos próbálkozás a Magazin részérõl, számunkra pedig fontos, hogy a szakma érdeklõdõ tagjai számára az aktualitásokról szóljunk. A klinikai immunológia az orvostudományok viszonylag fiatal, de igen-igen dinamikusan fejlõdõ diszciplínája. Úgy gondolom, hogy a klinikai immunológia jelentõségét, fontosságát nem szükséges nagyon részletezni, elég, ha csak a népbetegséget jelentõ atopiás, allergiás, autoimmun kórképekre, szervátültetésekre, az infektív betegségek immunológiai vonatkozásaira, a vakcinációkra, és daganatok immunológiai kérdéseire gondolunk, és a sort még folytatni lehetne. A klinikai immunológia tehát mélyen benne van a gyakorlati betegellátásban sokkal inkább, mint ahogyan a szakmai köztudatban gyökeret vert. A hiányos ismeretekért sajnos az oktatásunk is felelõs, hiszen a klinikai immunológia, mint szubdiszciplína, igen kis terjedelemmel képviselheti magát a tananyagban, már ahol egyáltalában van ilyen tárgy. A klinikai immunológia széles sávban megtalálható a gyakorlati orvostudományban, vagyis egyértelmûen interdiszciplináris helyzetet foglal el, hiszen alig van olyan diszciplína, amelyiknek ne lenne kapcsolata az immunológiával. A legmarkánsabb jelenléte a belgyógyászaton belül van, de talán ez érthetõ is, hiszen pillanatnyilag még az egyik valóban integratív szakmát a felnõttbelgyógyászat és gyermekgyógyászat jelenti. A belgyógyászaton belüli specializáció folyamatának vagyunk részesei, így szubdiszciplínák: gasztroenterológia, endokrinológia, nephrológia, hematológia, kardiológia, stb. erõsödnek, de hová tartozik a klinikai immunológia a belgyógyászaton belül? A klinikai immunológiának a belgyógyászaton belül is megvan a viszonylagos önálló feladatköre. Itt elégséges a poliszisztémás autoimmun betegségekre, a szisztémás vaszkulitiszekre, az immunhiányos állapotokra, a táplálékallergiákra, az immun és biológiai terápiára gondolni, és nem szabad megfeledkezni a többi belgyógyászati szubdiszciplína immunológiai természetû kórképeirõl (szervspecifikus, sejtspecifikus, autoimmun, gyulladásos elváltozásokról, a gyulladásos bélbetegségekrõl, vagy pl. az akcerelált atherosclerosisról stb). A belgyógyászat szubdiszciplínái nem szûkölködnek azokban az idült gyulladásos-destruktív betegségekben, amelyek hátterében immunológiai mechanizmusok játszanak szerepet. A korrekt, korszerû szakmai ellátásukhoz klinikai immunológiai ismeretekre, tapasztalatra, immunológiai jártasságra van szükség. Végeredményként úgy is fogalmazhatunk, hogy a különbözõ szerveket érintõ idült gyulladásos betegségek legfontosabb patogenetikai láncolatát az immunológiai mechanizmusok jelentik, és ilyen értelemben a klinikai immunológia az egyik legfontosabb integráló tényezõvé kell, hogy váljon a közeljövõben. A genomiális történések fokozatos megismerése, a poligénes multifaktoriális betegségek (vagyis a belgyógyászati idült kórképek többsége) patogenetikai okainak a kiderítésével mind több diagnosztikai és terápiás célponthoz jutunk. Az immunológiai patogenetikai láncolat így a legfontosabb ok-okozati tényezõvé lép elõ, és így nagyon fontos integratív szereplõje lesz a klinikai orvostudománynak, és ezen belül a belgyógyászatnak is. Az immunpatológia egyik részének az autoimmun betegségeknek néhány vetületét mutatják be a kér-

13 magazin MOTESZ déskörök kitûnõ szakértõi. Az autoimmun betegségek száma megközelíti a nyolcvanat, a teljes felnõtt lakosság 4-5%-át érinti. Sajnos a nemzetközi, de fõleg a hazai epidemiológiai adatok meglehetõsen hiányosak. Czirják László professzor a kérdéskör szakértõje és a téma aktív mûvelõje a szisztémás kórképek epidemiológiai helyzetével foglalkozik, ismerteti azokat a betegség gyakorisági adatokat, amelyekbõl kitûnik, hogy az autoimmun betegségek száma nem csökken. Az autoimmun betegségek patogenetikai láncolatát részben a genetikai háttér hibái, másrészt hormonális és környezeti tényezõk együttese által elõidézett immunszabályozási rendellenességek képezik. Zeher Margit professzor vázolja az immuntolerancia zavart, és betekintést enged a betegség érzékeny allélek keresése, a genomiális vizsgálatok világába. Az autoimmun betegségeken belül egy viszonylag egységesebb csoportot alkotnak a poliszisztémás kórképek, amelyeknek hasonló jellemzõire Dr. Bodolay Edit tanárnõ mutat rá. Külön kiemeli a figyelmet a korai diagnózis és a Centrumokban való gondozás jelentõségére. Nagyobb számú betegségcsoportot alkotnak az ú.n. szervspecifikus autoimmun kórképek. A Basedowkór, a thyreoiditisek és az I. típusú Diabetes Mellitus autoimmun hátterében zajló eseményeket vázolja fel Balázs Csaba professzor. Részletesen betekintést kapunk az autoantigénekrõl, a patogenetikai tényezõkrõl és arról a folyamatról, ahogyan a betegségek fokozatosan kialakulnak. Nem véletlenül több teret szentelünk a vaszkuláris típusú immunmediálta, és az erekben zajló autoimmun kórfolyamatokra. Az atherosclerosist, ma már gyulladásos természetû betegségként definiáljuk. A gyulladást elõidézõ mechanizmusban az immunológiai folyamatok alapvetõ szerepet játszanak, ezekrõl olvashatunk a téma két szakértõje Prohászka Zoltán doktor és Füst György professzor öszszefoglalójában. Az atherosclerosis esetében most még kérdésként vetõdik fel, hogy mikor és hogyan kapcsolódik be az autoimmun mechanizmus a kórfolyamatba? A következõ két áttekintésben az autoimmunitás primer szereplõje a két betegcsoportnak. Az antifoszfolipid szindróma gyakorisága a vénás és artériás trombozisok között viszonylag nem nagy, de egyáltalán nem elhanyagolható. Az antifoszfolipid autoantitestek jelenlétét komoly trombogen tényezõnek kell tekinteni, s ezekrõl értekezik Dr. Soltész Pál tanár a kérdéskör szakértõje. Ugyancsak az autoimmun patomechanizmusú kórképek között szerepel a szisztémás vaszkulitiszek nem kis csoportja. E csoport egyik tagját a Wegener-vaszkulitiszt választottuk ki, mint a bemutatásra leginkább alkalmas kórképet. Tettük ezt azért, mert az antineutrofil citoplazmatikus (ANCA)- ellenes antitestekhez asszociálódó Wegener-granulomatosis, Churg- Strauss szindróma és a mikroszkópos poliangitiszek közül a Wegener vaszkulitiszben a legnyilvánvalóbb az autoimmun mechanizmus. Másrészt a Wegener vaszkulitisszel több diszciplína (tüdõgyógyászat, szemészet, fül-orr-gégészet, belgyógyászat) találkozik, és ez idõnként a diagnózisok megszületésének késésében is megmutatkozik. A témában nagy tapasztalattal rendelkezõ szakember Zeher Margit professzor hívja fel a figyelmet az aktualitásokra. Be kell vallani, hogy ezt a három területet egy közleményben kívántuk szerepeltetni a vaszkulatura autoimmun betegségei címmel, de az egyes részek önmagukban is egészet képeznek, így szorosan egymás után kerülnek. Gergely Péter professzort arra kértük, hogy az autoimmun betegségekkel kapcsolatos terápiás aktualitásokról, és a biológiai szerekrõl adjon számot, és térjen ki arra, hogy miért nehéz az autoimmun betegségek terápiás protokollját megalkotni!? A bemutatást a klinikai immunológia egy, fõleg a belgyógyászat kompentenciájába tartozó autoimmun mechanizmusú kórállapotokra vonatkoztatva készítettük és ajánljuk a Magazin olvasói számára. Levelezési cím: Dr. Szegedi Gyula akadémikus, egyetemi tanár az autoimmun betegségek témakörének koordinátora DEOEC III. sz. Belgyógyászati Klinika 4004 Debrecen, Móricz Zs. u. 22. Tel: Fax: Technology Transfer in Diagnostic Pathology 1 st Central European Regional Meeting: Liver & Pancreas Pathology Idõpont: június 1-3. Helyszín: Eger, Hotel Eger & Park Szervezõ: International Acedemy of Pathology (Nemzetközi Pathologiai Akadémai, IAP) Magyar Divíziója Akkreditáció: 10 kredit pont Fõ témák: a máj és pancreas betegségek, beleértve ezek pathogenezisét. Elõadók: neves magyar és európai szakemberek Tudományos szervezõ: Prof. Dr. Schaff Zsuzsa, Részletes információ: honlapon 13

14 MOTESZ magazin A szisztémás autoimmun kórképek epidemiológiai jellemzõi Dr. Czirják László Magyarországi Irgalmasrend és Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Reumatológiai Klinika, Pécs Összefoglalás A szisztémás autoimmun kórképek, más névvel kötõszöveti betegségek változatos klinikai tünetekben nyilvánulnak meg. Hazánkban összességében a betegek aránya százezer feletti. A csökkent könny- és nyálelválasztással járó, és a leggyakoribb kórképnek tartható Sjögren szindróma (Ss) prevalenciája a nemzetközi vizsgálatokban általában 0,2-1% körüli. A hazai betegek aránya az általunk vizsgált reprezentatív mintában 1,19% volt. A szisztémás lupus erythematosus (SLE) leggyakrabban az ízületeket, bõrt, savóshártyákat, vesét és az idegrendszert érinti. Az SLE prevalenciája átlagosan 15-50/ körüli, évente pedig 2-10 új betegre számíthatunk lakos között. A prevalencia növekszik, melyhez a diagnosztikai és terápiás lehetõségek javulása, ezáltal az enyhébb esetek felismerése, és a túlélés javulása is hozzájárul. A szisztémás sclerosis (SSc) ismeretlen eredetû, generalizált megbetegedés, amely a bõr és bizonyos belsõ szervek fibrosisával és degeneratív elváltozásaival jár. Saját hazai vizsgálatunk során az SSc 91/ prevalenciát mutatott. A populáció alapú vizsgálatok alapján az SSc prevalenciája a korábban gondoltnál gyakoribbnak tûnik, és ez hazánkra is vonatkozik. A gyulladásos myopathiák a proximális végtagizmok szimmetrikus gyengeségével járnak. Incidenciájuk 0,1-1/ /év, pre- 14 valenciájuk pedig 1-6/ re tehetõ. A szisztémás vasculitisek igen változatos ritka kórképek. Általában súlyos elváltozásokkal járó kórképek, amelyek az alacsony incidenciájuk ellenére figyelmet érdemelnek. A rheumatoid arthritis (RA) ismeretlen etiológiájú betegség, amelyre az ízületek szimmetrikus, erozív gyulladása, és destrukciója jellemzõ. Napjainkban Európa szerte az RA prevalenciája, az újabb kritériumrendszert felhasználó vizsgálatok eredményei szerint 0,5% körül van. Saját hazai populáció alapú vizsgálatunk alapján az RA prevalenciája a dél-dunántúli régióban, a éves korosztályban 0,37% volt (95% konfidencia intervallum 0,26 0,51). Ez alapján az RA becsült hazai prevalenciája a teljes felnõtt lakosságra nézve 0,5% körüli lehet. Összességében elmondható, hogy a szisztémás autoimmun kórképek egy olyan jelentõs, speciális betegcsoportot képviselnek, amely az egészségügyi ellátás szempontjából komoly figyelmet érdemelnek. Bevezetés A szisztémás autoimmun kórképek, más névvel kötõszöveti betegségek változatos klinikai tünetekben nyilvánulnak meg, pathomechanizmusuk igen változatos. Kialakulásukban környezeti tényezõknek és genetikai faktoroknak egyaránt szerepe van. Jellemzõ a jelentõs nõi dominancia. E kórképek leginkább a középkorú nõket érintik. A kötõszöveti betegségek között vannak népbetegségek, így pl. a Sjögren szindróma 1,0% körüli prevalenciával. A többi kórkép ugyan ritkábbnak számít, de még ez is azt jelenti, hogy hazánkban néhány száz, illetve néhány ezer esettel kell számolnunk (1). A populáció vizsgálatán alapuló illetve egészségügyi nyilvántartáson alapuló vizsgálatok Elvileg egy epidemiológiai vizsgálatban szereplõ eseteknek a teljes populációt kellene reprezentálniuk. A gyakorlatban azonban ez nem szokott megvalósulni. Az azonban nagyon fontos, hogy az adott prevalencia illetve incidencia értékelésénél pontosan tudjuk, hogy a vizsgálat milyen körben történt (1. táblázat). A populáció alapú vizsgálatok esetében a legvalószínûbb, hogy ezek az adott népességben észlelhetõ viszonyokat pontosan visszatükrözik. Ezen legértékesebb vizsgálatokkal a legnagyobb probléma az, hogy kivitelezésük nagyon költséges. Az egészségügyi nyilvántartásokon alapuló vizsgálatok kivitelezése egyszerûbb, és jóval kisebb költségekkel jár. Hátrányuk, hogy nagyobb az esély a torzításokra, így a nyert adatok interpretálása általában nagyobb körültekintést igényel. Általában a kapott incidencia, prevalencia adatok kisebbek vagy jóval kisebbek, mint amit a populáció vizsgálata során nyerhetünk. Mindezen problémákat számtalan egyéb tényezõ (diagnosztikus kritériumok egységes alkalmazása, a vizsgált minta nagysága, reprezentatitivása, stb.) is nagyban befolyásolja (2, 3). Ezen jelentõs nehézségek ellenére általánosságban elmondható, hogy a szisztémás autoimmun kórképek

15 magazin MOTESZ 1. Táblázat. Az epidemiológiai vizsgálatok során vizsgált esetek fordított piramisa A teljes populáció összes esete Azon esetek, amelyek az alapellátásban megjelennek Ezek, amelyeket az alapellátásban diagnosztizáltak Ambuláns szakellátásra irányított illetve ott diagnosztizált esetek Kórházba utalt esetek Kórházban kezelt esetek Immunológiai Centrumokba (egyetemi, országos intézetekbe, speciális országos intézményekbe) irányított illetve ott diagnosztizált esetek hazai incidenciáját/prevalenciáját tekintve egyre több adattal rendelkezünk, és így többnyire lehetõségünk nyílik általános következtetések levonására (4). Szisztémás autoimmun kórképre jellemzõ klinikai tünetek gyakorisága Az egyik igen fontos és gyakori alaptünet a polyarthritis. További kötõszöveti betegségre jellemzõ tünet lehet még a Raynaud jelenség, gyulladásos bõrtünetek, illetve ismétlõdõ serositisek jelenléte. Egyéb okkal nem magyarázható gyulladásos jelenségek, proteinuria/haematuria, szimmetrikus proximális végtag izomgyengeség, szem/szájszárazság, alveolitis, antifoszfolipid szindrómára utaló klinikai/laboratóriumi jelek, leukopenia, valamint szervi tünetek szokatlan társulása esetén szintén érdemes kötõszöveti betegség fennállására gondolnunk. A központi és perifériás idegrendszeri tünetek is a gyanújelek közé tartozhatnak. Lényeges az, hogy ezek a betegségek többnyire folyamatosan, vagy idõszakosan gyulladásos jelenséggel járnak. A Raynaud jelenség epizódikus digitális vasospasmust jelent, amit hideg provokáció (vagy esetenként emocionális stressz) vált ki (4). Ha más tünet illetve immunserologiai és/vagy capillarmicroscopos eltérés nem kíséri, a megbetegedést primer Raynaud szindrómának nevezzük. Enyhe formájában ez az elváltozás igen gyakori (4, 5, 6, 7, 8). A Raynaud szindróma szekunder formájánál egy másik kórkép fennállása is észlelhetõ. Maga az alapbetegség igen sokféle lehet, kötõszöveti betegség fennállása viszonylag gyakori. Mivel Raynaud szindróma miatt a betegek egy része nem fordul orvoshoz, ezért a betegség elõfordulási gyakoriságának megítélése nehéz (9). A teljes populációban, véletlenszerûen kiválasztott egyének körében végzett adatgyûjtésen (10, 11, 12, 13, 14, 15) alapuló prevalencia meghatározások történtek. Az elsõ ilyen epidemiológiai tanulmányt Dél-Carolinában végezték, ennek eredményeként férfiaknál a Raynaud jelenség prevalenciája 3%-nak adódott, a nõk tekintetében pedig 4,5%-nak (10). Egy Japánból származó tanulmány az elõbbiekhez hasonló prevalencia adatokat közölt a Raynaud jelenség tekintetében (3% a férfiaknál és 3,4% a nõknél) (14). Egy észtországi vizsgálatban a nõknél 8,3%, férfiaknál 7,9% prevalencia értékek adódtak (13). Egy másik, ugyancsak Dél-Carolinában készített multicentrikus tanulmány kissé magasabb prevalenciát határozott meg (5,7% a nõk és 4,3% a férfiak esetében) (12). Tarantaiseban (Dél-Franciaország hegyvidéke) azonos módszer szerint végzett felmérésben azonban a nõk 20,1%- os és a férfiak 13,5%-os pervalenciáját mutatták ki. A klimatikus tényezõk érthetõ módon jelentõsen befolyásolják a Raynaud jelenség elõfordulási gyakoriságát. A korábbi prospektív tanulmányok azt mutatták, hogy a Raynaud szindrómás betegek 5-19%-nál a késõbbiekben kötõszöveti megbetegedés jelentkezik (16, 17, 18). Saját populációs alapú vizsgálatunk a Pécsi Tudományegyetem Immunológiai és Reumatológiai Klinika, az Orthopédiai Klinika, a FACT Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete és a Magatartástudományi Intézet együttmûködésével készült (4, 19). A felmérést tízezer dél-dunántúli régióban élõ év közötti személyen végeztük el. A évi népszámlálás alapján a régió lakossága a teljes magyar lakosság 9,8%- ának felel meg. A rétegminta reprezentatív volt a dél-dunántúli régió lakosságának demográfiai és szociális tulajdonságaira, beleértve kor-, és nemi megoszlást, illetve a lakóhely urbanizáltsági fokát (tanya, falu vagy város). Ezen kérdõíves vizsgálat alapján, a kézujjak hideg hatására történõ elszínezõdését a válaszadók 16,5%-a észlelte már. A kézujjak hideg hatására történõ fájdalmassá válásáról a válaszadók 20,7%-a, a kézujjak zsibbadásáról pedig 22,5%-a panaszkodott. Mindhárom tünet együttes elõfordulása a válaszadók majd 10%-át érintette (9,6%), de a két panasz együttjárása is 9,3%-os gyakoriságú volt (4). A kérdõíves felmérést klinikai utánvizsgálat követte. Több száz eset behívásával és klinikai vizsgálatával az igazolódott, hogy a Raynaud jelenség prevalenciája hazánkban 6% körüli (578,9/10 000), a súlyos, hideghatásra könnyen provokálható esetek aránya pedig az 1%-os értékhez közelít (87,6/ ) (20). Arthritis igen sokféle kórkép hátterében állhat, és a kötõszöveti betegségekre jellemzõ, szimmetrikus polyarthritis csak egy kisebb hányadot képvisel. Az mindenesetre figyelemreméltó, hogy saját kérdõíves vizsgálatunk során a válaszadók 22,3%-a állította, hogy jelenleg is van vagy korábban volt már ízületi gyulladása (4). A többi, kötõszöveti betegségre jellemzõ tünet gyakoriságára csak szórványos adatokkal rendelkezünk. 15

16 MOTESZ magazin Szisztémás sclerosis A szisztémás sclerosis (SSc) ismeretlen eredetû, generalizált megbetegedés, amely a bõr és bizonyos belsõ szervek fibrosisával és degeneratív elváltozásaival jár. Lényegében minden betegnek van klinikai panaszokat okozó Raynaud szindrómája. Egyik formája (diffúz cutan szisztémás sclerosis) kiterjedt bõrelváltozásokkal és súlyos belsõ szervi tünetekkel jellemezhetõ, rossz prognózisú, súlyos megbetegedés. Másik formájában (limitált cutan szisztémás sclerosis) a belsõ szervi tünetek általában enyhék, a prognózis pedig kedvezõ. A teljes lakosságot reprezentáló mintán végzett vizsgálatok eredményei közül az elsõ populációs alapú véletlenszerû mintavételezés Dél-Carolinában történt, 11,2/ felnõtt prevalenciát talált (21). Másik hasonló vizsgálat Észtországban történt, amely az SSc prevalenciáját 3,5/ értékûnek mutatta (22). Az elõbbiekben már részletezett (kérdõíves, majd ezt követõ klinikai vizsgálatot is tartalmazó) saját hazai vizsgálatunk során az SSc 9,1/ prevalenciát mutatott (95%-os konfidencia intervallum 4,4-16,5/ ) (20). A populációs alapú vizsgálatok alapján tehát az SSc prevalenciája a korábban gondoltnál gyakoribbnak tûnik, és hazánkra is vonatkozik. Egy jóval korábbi, a hajdú-bihar megyei, a kórházi és szakrendelési nyilvántartásokat figyelembe vevõ hazai vizsgálat ennél jóval alacsonyabb (0,39/10 000) értéket mutatott (23), jelezve, hogy az egészségügy igénybevételét vizsgáló tanulmányok esetén a prevalencia értékek általában jóval alacsonyabbak. Az elõbbiekben már részletezett hazai vizsgálatunkban (20), klinikailag súlyosnak tekinthetõ Raynaud szindrómás esetek között 17,2%-ban SSc volt igazolható, vagy a kórképre jellemzõ anticentromer antitest pozitivitás, illetve a sclerodermára jellemzõ capillarmikroszkópos eltérések voltak igazolhatók. Ezen esetekben tehát vagy manifeszt szisztémás sclerosisról vagy a 16 kórkép valószínû elõfázisáról beszélhetünk (24). Tágabb értelemben tehát a scleroderma családba tartozó esetek ( klasszikus betegek, valamint azok, akiknek Raynaud szindrómája és anticentromer antitest pozitivitása vagy sclerodermára jellemzõ capillarmicroscopos eltérései vannak) prevalenciája 146,6/ nak bizonyult (20). Sjögren szindróma A Sjögren szindróma (SS) elsõsorban az exocrin mirigyeket érinti, emellett gyakran extraglanduláris tünetek is észlelhetõk. Amennyiben önállóan jelentkezik, primer Sjögren szindrómával állunk szemben, de gyakran más autoimmun betegséggel asszociálódva fordul elõ szekunder Sjögren szindrómaként. A betegség gyakorlatilag az összes exocrin mirigyet érintheti, így a szem, a száj szárazságát, a légutak érintettsége, a hüvelyi nyálkahártya sicca tünetei, a pancreas exocrin elégtelensége és atrophiás gastritis kísérheti. Az SS diagnózisára manapság leginkább az Európai-Amerikai Konszenzus Csoport kritérium rendszere használatos (25). A különbözõ vizsgálatok eltérõ prevalencia értékeket mutattak. Ezek részben függenek a vizsgált populációtól, illetve az alkalmazott módszerektõl (25, 26, 27, 28, 29, 30). Az SS csökkent könny- és nyálelválasztással járó gyakori megbetegedés, gyakorisága 0,2-1,0% körüli lehet (25, 26, 27, 28, 29, 30, 31). A gyakoriság többek között az alkalmazott klasszifikációs kritériumoktól is függ, mindenesetre a jelenlegi kérdõíves vizsgálatunk alapján is megállapítható, hogy a hazai betegek aránya is magas az SS elõfordulása az általunk vizsgált populációban 119/ (95% konfidencia intervallum / ) (32). A kórházi felvétel szakrendelésen való megjelenés alapján készült korábbi hazai felmérés (23) ennél jóval alacsonyabb prevalenciát mutatott (9,73/ ) jelezve, hogy a betegek többsége nem kerül az egészségügy látókörébe, vagy ha igen, akkor viszonylag gyakran nem születik meg az adekvát végsõ diagnosis. Szisztémás lupus erythematosus A szisztémás lupus erythematosus (SLE) a szisztémás autoimmun kórképek prototípus megbetegedése. Hullámzó gyulladásos jelenségek kísérik, ami leggyakrabban az ízületeket, bõrt, savóshártyákat, vesét és az idegrendszert érinti. A klinikai tünetek változatos kombinációban alakulhatnak ki, ennek következtében a lupus heterogén betegségcsoport. Az Amerikai Reumatológiai Kollégium (ACR) kritériumait használjuk a diagnosis kimondására (33). Az SLE döntõen a fogamzó korban lévõ nõket betegíti meg. Az utóbbi években kórjóslata számottevõen javult, amit a hazai adatok is igazolnak (34, 35). Az SLE prevalenciája átlagosan 15-50/ körüli, évente pedig 2-10 új betegre számíthatunk lakos között (36, 37, 38, 39, 40, 41). A korábbi hazai felmérés alapján a kórházi szakrendelés alapú vizsgálat 2,8/ prevalenciát igazolt (23). A kórkép jelentõs nõi dominanciát mutat, az incidencia pedig inkább a fiatal és középkorúak között magasabb. A lupus gyakorisága növekszik, melyhez a diagnosztikai és terápiás lehetõségek javulása, ezáltal az enyhébb esetek felismerése és a túlélés javulása is hozzájárul. Jelenleg az 5 és 10 éves túlélés 95%, illetve 85% körüli (42). Gyulladásos myopathiák Az idiopathiás gyulladásos myopathiák közé tartozó polymyositis (PM), dermatomyositis (DM) és inclusion body myositis /zárványtestes myositis/ (IBM), melyek közös jellegzetessége a proximalis végtagizmok immunmediált krónikus gyulladása, amely progresszív, szimmetrikus izomgyengeséghez vezet. Egyéb belsõszervi tünetek is

17 magazin MOTESZ lehetségesek (43). DM esetén típusos gyulladásos bõrelváltozások jelenléte is jellemzõ. Kórjóslata jónak mondható (44). Egyéb gyulladásos izombetegség formák (fiatalkori, tumorhoz társult, stb.) is léteznek, ezek is a ritka kórképek közé tartoznak. A PM/DM/IBM ritka megbetegedés, incidenciája 0,1-1/ /év, prevalenciája 1-6/ (45, 46, 47, 48, 49). A korábbi, hazai, kórház-rendelõintézetben végzett prevalencia vizsgálat 3,89/ es DM/PM prevalenciát igazolt (23). A férfi:nõ arány 1:2. A dermatomyositis mind gyermek-, mind felnõttkorban elõfordulhat. Az IBM pedig döntõen a hatodik vagy hetedik évtizedben járó férfiakon jelentkezik. Egyéb szisztémás autoimmun kórképek A nem differenciált collagenosis (NDC) esetében a szisztémás autoimmun kórkép fennállása biztosnak tekinthetõ, azonban az adott klinikai tünetegyüttes nem illeszthetõ egyik klasszikus kórképbe sem. Mivel nincs az NDC-re teljesen általánosan elfogadott kritériumrendszer, a prevalencia meghatározása nehéz. Annyi állítható, hogy viszonylag sok betegnek vannak ilyen tünetei, amit a hazai vizsgálatok is megerõsítenek (50). Az ú.n. átfedõ ( overlap ) szindrómák esetében a prevalencia megállapítása nehéz. Ez a helyzet a speciális overlap szindrómának tekinthetõ kevert kötõszöveti betegség (MCTD) esetében is. A primér-szekunder antifoszfolipid syndroma esetében is viszonylag kevés epidemiológiai adattal rendelkezünk. Szisztémás vasculitisek Heterogén betegségcsoport. Vasculitisrõl beszélünk akkor, ha az érfalban észlelhetõ gyulladás, amit autoimmun folyamatok váltanak ki. A gyulladás eltérõ szerkezetû erekben, változó kiterjedésben, és jellegzetes patológiai sajátosságok formájában zajlik, így eltérõ következményeket idéz elõ. A primer (idiopathiás) vasculitis szindrómák mellett, az ismert kórképekhez, vagy ismert kóroki tényezõkhöz (infekció, daganat, gyógyszerek) társuló szekunder vasculitiseket is megkülönböztetünk. Az egyes vasculitises kórképekben különbözõ erek érintettek. A vasculitis szindrómának legáltalánosabban használt klasszifikációja az ú.n. Chapel Hill-i felosztás a klinikai és hisztopatológiai jellegzetességeket veszi figyelembe (51). Hazai incidencia illetve prevalencia adataink nincsenek. A Takayasu-arteritis az ú.n. pulzusnélküli betegség elsõsorban fiatal nõkön jelentkezik. Az aortaív ágainak illetve egyéb nagyerek vasculitise, majd következményes elzáródása jellemzõ. A betegség általában lassan halad elõre, a tünetek csak a különféle szervek ischaemiás elváltozásai után jelentkeznek. Ritkasága miatt a kórkép gyakoriságának meghatározása nehéz, az incidencia adatok 0,8-3,3/ /év elõfodulást mutatnak, a prevalencia adatok még bizonytalanabbak (52). Valószínû, hogy hazánkban is sok a szubklinikus, fel nem ismert eset, magunk 3 beteget gondozunk. A közepes méretû erek primer vasculitis syndromáit tekintve a polyarteritis nodosa illetve microscopos polyangiitis esetében az incidencia és prevalencia adatok szintén eléggé bizonytalanok, az éves incidencia talán 5-15/ körüli értékre becsülhetõ, a prevalencia pedig ezen érték kb. ötszöröse lehet (52). Az ANCA autoantitest vizsgálatok kiterjedt használata ezen értékek további emelkedését eredményezhetik, mivel az enyhébb esetek nagyobb arányban kerülnek felismerésre. A Wegener granulomatosisra a nagy gyakorisággal megjelenõ anti-neutrofil citoplazmatikus antitest (ANCA) jelenléte, a kis- és középméretû artériákat érintõ immundepozitum nélküli (pauci-immun) nekrotizáló vasculitis, illetve a légzõ traktus érintettsége és nekrotizáló glomerulonefritisz jellemzõ (53). Saját szisztémás vasculitises eseteink között messze ez a leggyakoribb kórkép, a pécsi centrumunkban több mint 20 beteget gondozunk. A kórkép incidenciájára 0,5-9,7/ /évnek megfelelõ adatok állnak rendelkezésre (52). A polymyalgia rheumatica a PMR nyaki, vállövi és/vagy medenceövi, többnyire hirtelen kialakuló izomfájdalommal és reggeli merevséggel, szimmetrikus arthritissel, valamint gyorsult (>50mm/h) vérsejtsüllyedéssel kísért betegség. A PMR szinte kizárólagosan 50 éves kor felett kezdõdik és 22-55%-ban társul arteritis temporalissal (Ate). Az Ate, vagy másik ismert nevén óriássejtes arteritis, a közepes méretû artériák és nagyartériák jellegzetes szövettani képpel járó vasculitise, mely szintén az 50 év feletti korosztály betegsége. A tüneteket a vasculitis és a következményes ischaemia okozza. Jellemzõ az újkeletû fejfájás, a mandibularis claudicatio, a látászavar, sõt hirtelen kialakuló vakság és stroke is elõfordulhat. Az Ate incidenciája 30/ , míg a PMR-ra vonatkozó adatok / /éves adatokat mutatnak (54). A PMR kétszer, az Ate elõfordulása pedig négyszer gyakoribb nõkben, mint férfiakban. Rheumatoid arthritis A rheumatoid arthritis (RA) ismeretlen etiológiájú autoimmun betegség, amelyre az izületek szimmetrikus, erozív gyulladása, majd destrukciója jellemzõ, és amelynek jelentõs társadalmi és gazdasági hatásai vannak. Kezelés nélkül a betegség többnyire progresszíven halad elõre, és átlagosan 10 éven belül komoly mozgáskorlátozottsághoz vezet (55). A jelenleg érvényben lévõ, az Amerikai Reumatológiai Társaság által felállított 1987-es klasszifikációs kritériumok (56) elsõsorban a definitív, elõrehaladott, vagyis késõbbi stádiumban lévõ RA megállapítására valók, kevéssé alkalmazhatóak a korai RA diagnózisának felállítására (56, 57). A korábbi 17

18 MOTESZ magazin 18 vizsgálatok során leggyakrabban az 1958-as ARA kritériumokat vették alapul (58), amelyet egyszerûsítettek, ezzel javítottak specificitásán, de különösen a korai formák esetében szenzitivitása csökkent. Az 1970-es és 1980-as években végzett felmérések szerint az RA általános prevalenciája világszerte 1% körül volt, sõt a hazánkban végzett felmérések még ennél is magasabb értéket mutattak (59, 60). Napjainkra ez az érték világszerte 0,5%- ra csökkent (61). A közelmúltban készült svéd felmérés szerint az RA prevalenciája az ottani felnõtt populációban 0,51% (62). Egy hasonló tanulmány eredményei szerint a betegség prevalenciája a szerbiai Belgrád felnõtt lakosainak körében 0,18% (0,09% férfiakban, 0,29% nõkben) (63). Ugyancsak az 1987-es ACR kritériumokat alkalmazva a betegség prevalenciája Hannoverben (Németország) 0,56% (64). Egy Norvégiában készült tanulmány alapján az oslói lakosok körében az RA általános prevalenciája 0,44%, míg 1%-ot meghaladó prevalencia értéket csak a 60 évnél idõsebb nõk körében figyeltek meg (65). Egy másik, szintén norvég lakosok körében végzett felmérés alapján a betegség prevalenciája 0,39% volt 1989-ben, és 0,47% 1994-ben (66). Egy frissen készült görögországi vizsgálat szerint a görög felnõtt lakosság körében az RA elõfordulása 0,67% volt (67). Napjainkban Európa szerte az RA prevalenciája, a módosított 1987-es ARA kritériumrendszert felhasználó vizsgálatok eredményei szerint 0,5% körül van (61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72). A módosított 1987-es ARA kritériumrendszer specifikusabb a betegségre nézve, és felhasználható populáción alapuló vizsgálatokhoz, mert mind az aktív, mind az inaktív stádiumú betegség felismerésére alkalmas (56, 58). Saját vizsgálatunk alapján az RA prevalenciája a dél-dunántúli régióban, Magyarországon, a éves kor között 0,37% (95% konfidencia intervallum 0,26 0,51), 0,23% (95% konfidencia intervallum 0,15 0,35) férfiaknál és 0,48% (95% konfidencia intervallum 0,35 0,64) nõknél (73). A 65 év feletti korosztályra vonatkozó prevalencia adatok hiányosak, ellentmondásosak. Figyelembe véve a dél-dunántúli lakosság korosztályos megoszlását és az irodalmi adatokat, az RA becsült prevalenciája a teljes lakosságra nézve sem haladja meg a 0,5%-t. A kapott eredmények megegyeznek a legújabb Európában készült felmérések eredményeivel. Ami a juvenilis idiopathiás arthritist (korábbi nevén juvenilis rheumatoid arthritist) illeti, a kórkép 16 éves kor elõtt kezdõdik. Korábban a kórképet az angolszász irodalomban juvenilis rheumatoid arthritisnek, illetve, fõleg az európai régióban juvenilis krónikus arthritisnek nevezték. A JIA a klaszszikus értelemben vett felnõttkori rheumatoid arthritistõl teljesen különálló kórkép, egymástól jelentõsen eltérõ altípusokkal. Összességében az incidencia 15-25/ körülire tehetõ az egyes 16 éven aluli korosztályokban (74). Irodalom 1. Czirják L. A kötõszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai. (szerk: Lengvári I.) Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Pécs Symmons DP. Population studies of muscloskeletal morbidity. In: Epidemiology of the rheumatic diseases. Silman A.J., Hochberg MC. (ed) 2nd edition ed. New York: Oxford University Press; 2001: Walker-Bone K, Cooper C. The scope of rheumatic disease. In: Oxford textbook of rheumatology. Isenberg D.A., Maddison P.J., Woo P., Glass D., Breedveld F.C. (ed). Pp Czirják L., Füzesi Zs., Tistyán L. és mtsai. A felnõtt népesség mozgásszervi megbetegedései a dél-dunántúli régióban. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete, Maricq H.R., Weinrich MC, Keil JE, et al. Prevalence of Raynaud phenomenon in the general population. A preliminary study by questionnaire. J. Chronic Dis. 1986; 39: Czirják L., Nagy Z. A Raynaud-szindróma jelentõsége a kötõszöveti megbetegedések korai diagnosztikájában. Magyar Immunol. 2003; 2: Leppert J., Aberg H., Ringqvist I., et al. Raynaud s phenomenon in a female population: prevalence and association with other conditions. Angiology 1987; 38: Silman A., Holligan S., Brennan P., et al. Prevalence of symptoms of Raynaud s phenomenon in general practice. Brit Med J 1990; 301: Cervini C, Grassi W. Raynaud phenomenon. Rheumatol in Europe 1996; 25: Maricq H.R., Weinrich M.C., Keil J.E., et al. Prevalence of Raynaud phenomenon in the general population. A preliminary study by questionnaire. J. Chronic. Dis. 1986; 39: Weinrich M.C., Maricq H.R., Keil JE, et al. Prevalence of Raynaud phenomenon in the adult population of South Carolina. J. Clin. Epidemiol. 1990; 43: Maricq H.R., Carpentier P.H., Weinrich M.C., et al. Geographic variation in the prevalence of Raynaud s phenomenon: Charleston, S.C., USA, vs Tarentaise, Savoie, France. J. Rheumatol 1993; 20: Valter I, Maricq HR. Prevalence of Raynaud phenomenon in Tartu and Tartumaa, southern Estonia. Scand J. Rheumatol. 1997; 26: Skopouli F.N., Drosos A.A., Papaioannou T., et al. Preliminary diagnostic criteria for Sjogren s syndrome. Scand. J. Rheumatol. (Suppl.) 1986; 61: Palmer K.T., Griffin M.J. Prevalence of Raynaud s phenomenon in great Britain and its relation to hand transmitted vibration: a national postal survey. Occup. Environ. Med. 2000; 57: FitzGerald O., Hess EV, O Connor GT, et al. Prospective study of the evolution of Raynaud s phenomenon. Am. J. Med. 1988; 84: Gerbracht D.D., Steen V.D., Ziegler G.L., et al. Evolution of primary Raynaud s phenomenon (Raynaud s disease) to connective tissue disease. Arthritis. Rheum. 1985; 28: Kabasakal Y., Elvins D.M., Ring E.F., et al. Quantitative nailfold capillaroscopy findings in a population with connective tissue disease and in normal healthy controls. Ann. Rheum. Dis. 1996; 55: Füzesi Zs., Illés T., Tistyán L., és mtsai. A felnõtt népesség egészségi ál-

19 magazin MOTESZ lapota a dél-dunántúli régióban. Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete. Pécs Czirják L., Kiss G.K., Lövei C., et al. Survey of Raynaud s phenomenon and systemic sclerosis based on a representative study on South- Transdanubian Hungarian inhabitants. Clin. Exp. Rheumatol. 2005; 23: Maricq H.R., Weinrich M.C., Keil J.E., et al. Prevalence of scleroderma spectrum disorders in the general population of South Carolina. Arthritis Rheum. 1989; 32: Valter I., Saretok S., Maricq H.R. Prevalence of scleroderma spectrum disorders in the general population of Estonia. Scand. J. Rheumatol. 1997; 26: Tamási L., Dézsi Á., Sonkoly I., és mtsai. Immunpathológiai betegségek epidemiológiai vizsgálata Hajdú-Bihar megyei lakossági mintában. Orvosi Hetilap 1987; 128: Nagy Z., Czirják L. Nailfold digital capillaroscopy in 447 with patients connective tissue diseases and Raynaud s phenomenon. J. Eur. Acad. Dermatol. Venereol. 2004; 18: Vitali C., Bombardieri S., Jonsson R., et al. Classification criteria for Sjogren s syndrome: a revised version of the European criteria proposed by the American-European Consensus Group. Ann. Rheum. Dis. 2002; 61: Andonopoulos A.P., Drosos A.A., Skopouli F.N., et al. Sjögren s syndrome in rheumatoid arthritis and progressive systemic sclerosis. A comparative study. Clin. Exp. Rheumatol.1989; 7: Jacobsson L.T., Axell T.E., Hansen B.U., et al. Dry eyes or mouth an epidemiological study in Swedish adults, with special reference to primary Sjogren s syndrome. Journal of Autoimmunity 1989; 2: Zhang N.Z., Shi C.S., Yao Q.P., et al. Prevalence of primary Sjogren s syndrome in China. J. Rheumatol. 1995; 22: Dafni U.G., Tzioufas A.G., Staikos P., et al. Prevalence of Sjögren s syndrome in a closed rural community. Ann. Rheum. Dis. 1997; 56: Thomas E., Hay E.M., Hajeer A., et al. Sjögren s syndrome: a community-based study of prevalence and impact. Br. J. Rheumatol. 1998; 37: Martens P.B., Pillemer S.R., Jacobsson L.T., et al. Survivorship in a population based cohort of patients with Sjögren s syndrome, J. Rheumatol.1999; 26: Sütõ G., Kiss Cs.G., Lövei Cs., et al. Prevalence of Sjögren(s syndrome in a representative study of South-Transdanubian Hungarian inhabitants. (submitted). 33. Hochberg M.C. Updating the American College of Rheumatology revised criteria for the classification of systemic lupus erythematosus. Arthritis. Rheum. 1997; 40: Kiss E., Regéczy N., Szegedi Gy. Systemic lupus erythematosus survival in Hungary. Results from a single centre. Clin. Exp. Rheumatol. 1999; 17: Kiss E., Regéczy N., Sonkoly I., és mtsai. Túlélési adatok systemás lupus erythematosusban. Magyar Belorv. Arch. 1998; 51: Nived O., Sturfelt G., Wollheim F. Systemic lupus erythematosus in an adult population in southern Sweden: incidence, prevalence and validity of ARA revised classification criteria. Br. J. Rheumatol. 1985; 24: Gudmundsson S., Steinsson K. Systemic lupus erythematosus in Iceland 1975 through A nationwide epidemiological study in an unselected population. J. Rhetumatol. 1990; 17: Hopkinson N.D., Doherty M., Powell R.J. The prevalence and incidence of systemic lupus erythematosus in Nottingham, UK, Br. J. Rheumatol. 1993; 32: Gourley I.S., Patterson C.C., Bell AL. The prevalence of systemic lupus erythematosus in Northern Ireland. Lupus 1997; 6: Jonsson H., Nived O., Sturfelt G., et al. Estimating the incidence of systemic lupus erythematosus in a defined population using multiple sources of retrieval. Br. J. Rheumatol. 1990; 29: Johnson A.E., Gordon C., Palmer R.G., et al. The prevalence and incidence of systemic lupus eríthematosus in Birmingham, England. Relationship to ethnicity and country of birth. Arthritis. Rheum. 1995; 38: Kiss E., Regéczy N., Szegedi Gy. Systemic lupus erythematosus survival in Hungary. Results from a single center. Clin. Exp. Rheumatol. 1999; 17: Czirják L., Zibotics H., Pfund Z., és mtsai. Szervi manifesztációk vizsgálata gyulladásos myopathiákban. Magyar Reumatol. 2000; 41: Dankó K., Pónyi A., Constantin T., et al. Long-term survival of patients with idiopathic inflammatory myopathies according to clinical fetures Medicine, 2004; 83: Pelkonen P.M., Jalanko H.J., Lantto R.K., et al. Incidence of systemic connective tissue diseases in children: a nationwide prospective study in Finland. J. Rheumatol. 1994; 21: Symmons D.P., Sills J.A., Davis S.M. The incidence of juvenile dermatomyositis: results from a nation-wide study. Br. J. Rheumatol. 1995; 34: Medsger T.A. Jr., Dawson V.M. Jr., Masi A.T. The epidemiology of polymyositis. Am. J. Med. 1970; 48: Oddis C.V., Conte C.G., Steen V.D., et al. Incidence of polymyositis-dermatomyositis: a 20 year study of hospital diagnosed cases in Allegheny county, PA J. Rheumatol. 1990; 17: Hengstman G.J.D., van Venrooij W.J., Vencovsky J., et al. The relative prevalence of dermatomyositis and polymyositis in Europe exhibits a latitudinal gradient. Ann. Rheum. Dis. 2000; 59: Bodolay E., Szegedi Gy. Nem differenciált collagenosisban szenvedõ betegek ötéves követésével nyert megfigyelések: 578 beteg klinikai és immunszerológiai sajátossága, kórlefolyás, terápia. Orvosi Hetilap 2002, 143, Jennette J.C., Falk R.J., Andrassy K,, et al. Nomenclature of Systemic Vasculitis: Proposal of an International Consensus Conference. Arthritis, Rheum, 1994; 37: Silman A,J. Systemic vasculitis. In: Epidemiology of rheumatic diseases. Silman A.J., Hochberg M.C. (ed.). Oxford University Press pp. 2001; Komócsi A., Kumánovics G., Czirják L. A Wegener granulomatózisról 11 beteg kapcsán. Magyar Reumatol. 2001; 42: Silman A.J. Polymyalgia rheumatica and giant cell arteritis. In: Epidemiology of rheumatic diseases. Silman A.J. and Hochberg M.C. (ed). Oxford University Press pp. 2001; Gergely P., Rojkovich B., Czirják L. A rheumatoid arthritis korai felismerésének jelentõsége. Háziorvos Továbbképzõ Szemle 2002; 7: Arnett F.C., Edworthy S.M., Bloch D.A., et al. The American Rheumatism Association revised criteria 19

20 MOTESZ magazin for the classification of rheumatoid arthritis. Arthritis Rheum. 1988; 31: MacGregor A.J. Classification criteria for rheumatoid arthritis. In Bailliere s Clinical Rheumatology 1995; 9: MacGregor A.J., Silman A.J. A reappraisal of the measurement of disease occurence in rheumatoid arthritis. J. Rheumatol. 1992; 19: Weisz M., Gömör B., Bakos L. Polyarthritis chronica progressiva prevalencia és longitudinális vizsgálata. Rheumatológia-Balneológia-Allergológia 1978; 19: Siró B., Csobán Gy., Gyarmati J., és mtsai. A rheumatoid arthritis (RA) epidemiológiája, elõfordulása keletmagyarországi lakosságmintában. Magyar Reumatol. 1980; 21: Silman A.J. Rheumatoid arthritis. In: Epidemiology of the rheumatic diseases. Silman AJ, Hochberg MC, (ed.) 2nd edition ed. Oxford University Press; 2001: Simonsson M., Bergman S., Jacobsson L. TH, et al. The prevalence of rheumatoid arthritis in Sweden. Scand. J. Rheum. 1999; 28: Stojanovic R., Vlajinac H., Paliè- Obradoviè D., et al. Prevalence of rheumatoid arthritisin Belgrade, Yugoslavia. Brit. J. Rheumatol. 1998; 37: Wasmus A., Kindel P., Raspe H.H. Epidemiologie der Behandlungen bei an chronischer Polyarthritis Erkrankten in Hannover. Z. Rheumatol. 1989; 48: Kvien T.K., Glennas A., Knudsrod O.G., et al. The prevalence and severity of rheumatoid arthritis in Oslo: results form a county register and a population survey. Scand. J. Rheumatol. 1997; 26: RiiseT., Jacobsen B.K., Gran J.T. Incidence and prevalence of rheumatoid arthritis in the county of Troms, northern Norway. J. Rheumatol. 2000; 27: Andriakos A., Trontzas P., Christoyannis F., et al. Prevalence of rheumatic diseases in Greece: a cross sectional population based epidemiological study. The ESORDIG study. J. Rheumatol. 2003; 30: Cimmino M.A., Parisi M., Moggiana G., et al. Prevalence of rheumatoid arthritis in Italy: the Chiavari-study. Ann. Rheum. Dis. 1998; 57: MacGregor A.J., Riste L.K., Hazes J.M.W., et al. Low prevalence of rheumatoid arthritis in black- Caribbeans compared with whites in inner city Manchester. Ann. Rheum. Dis. 1994; 53: Lau E., Symmons D., Bankhead C., et al. Low prevalence of rheumatoid arthritis in the urbanized Chinese of Hong Kong. J. Rheumatol. 1993; 20: Drosos A.A., Alamanos I., Voulgari P.V., et al. Epidemiology of adult rheumatoid arthritis in Northwest Grece J. Rheumatol. 1997; 26: Saraux A., Guedes C., Alain J., et al. Prevalence of rheumatoid arthritis and spondylarthropathy in Britanny, France. Societe de Rhumatologie de l Quest. J. Rheumatol 1999; 26: , 73. Kiss Cs.G., Lövei Cs., Sütõ G., és mtsai. Prevalence of rheumatoid arthritis in a South Transdanubian region of Hungary based on a survey of inhabitants. J. Rheumatol. 2005; 32: Moe N., Rygg M. Epidemiology of juvenile chronic arthritis in northern Norway: a ten-year retrospective study. Clin. Exp. Rheumatol. 1998; 16: Levelezési cím: Dr. Czirják László egyetemi tanár Magyarországi Irgalmasrend és Pécsi Tudományegyetem, ÁOK Immunológiai és Reumatológiai Klinika 7621 Pécs, Irgalmasok utcája 1. Pf. 99 Tel: Fax: A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) ismét abban a megtiszteltetésben részesült, hogy április én a szervezésében Budapesten tartják a European Forum of Medical Associations (EFMA) World Health Organization (WHO) éves konferenciáját A nemzetközi szervezet, melynek a MOTESZ alapítása óta teljes jogú tagja, célja minél több ország orvosszövetségének bevonása a közös munkába, tapasztalatok cseréje, a mindenkit érintõ kérdések közös megvitatása, egységes fellépés a szakmai fórumokon. A budapesti rendezvény programjának fontos részét képezi a magyar egészségügy rendszerének bemutatása, az orvosszövetségek szerepének kérdése, a dohányzás munkacsoport tájékoztatója, illetve ezen belül Dr. Kökény Mihály elõadása a magyar dohányzási helyzetrõl. A konferencia részletes programja megtalálható a weblap angol oldalán. INFORMÁCIÓ: MOTESZ Kongresszusi és Utazási Iroda, Sipos Alice H-1051 Budapest, Nádor u. 36. Tel: + 36 (06) , Fax: + 36 (06) Internet: 20

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke

Prof. Dr. Szollár Lajos a Konferencia elnöke A VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciára 2014. november 28-án 10.00-14.00 óra között, a Stefánia Palotában kerül sor. A Konszenzus Konferencia szerves folytatása a korábbiaknak, hiszen európai

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. április 2-án minősített rendezvények

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. április 2-án minősített rendezvények A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. április 2-án minősített rendezvények Címe: Győr-Moson-Sopron Megyei Orvos-Gyógyszerész Napok Szervező: Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Helyszín: Győr

Részletesebben

VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS

VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉS KEDVES VÉDŐNŐ! Köszönjük, hogy munkájával részt vesz a méhnyakrák okozta halálozás elleni küzdelemben. I. KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A azonosító számú, Pilot jellegű szűrőprogramok (védőnői

Részletesebben

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program

Az apró munka és szakmai háttere: a MOTESZ MADOFE Program X. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia és V. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia, 2008. szeptember 18-20., Balatonfüred Egészségpolitika I. Szekció, 2008. szeptember 19. Az apró munka és

Részletesebben

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen Főszervező: Prof. Dr. Zeher Margit A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság és

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2011; 4 (SUPPL. 3) CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG VII. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS KEZELÉSE SZAKMAI IRÁNYELVEINEK AKTUALIZÁLÁSA PROGRAM 2011. OKTÓBER 14. Aesculap

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata.

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata. A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 5/2005. számú határozata. Cím: XIV. Dunántúli Diabetes Hétvége Szervező: Dr. Oroszlán Tamás Helye: Balaton Kongresszusi Központ és Színház, Keszthely Időpont:

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A

A M A G Y A R H Y P E R T O N I A T Á R S A S Á G I I. T A V A S Z I K O N G R E S S Z U S A MEGHÍVÓ A Hypertonia Világnapja alkalmából rendezett II. Tavaszi Kongresszusunk idején, a Magyar Hypertonia Társaság 2015. május 17 én 10.00 órára Közgyűlést hív össze. A Közgyűlés helye: Mercure Budapest

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. JEGYZŐKÖNYV Készült: a Magyar Lupus Egyesület közgyűlésén, 2007. május 29. napján, Budapest, Frankel Leó út 25-29 sz. (ORFI, Lukács Klub) alatt. Jelen vannak: az Egyesület tagjai a mellékelt jelenléti

Részletesebben

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam

Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Endokrin betegek perioperatív ellátása Továbbképző tanfolyam Célcsoport: endokrinológia, aneszteziológia-intenzív terápia, családorvos, belgyógyászat, sebészet, gyermeksebészet, gyermekgyógyászat, idegsebészet,

Részletesebben

A szűrővizsgálatok változó koncepciója

A szűrővizsgálatok változó koncepciója A szűrővizsgálatok változó koncepciója Magyar Tudomány Ünnepe 2010. Vályi Péter dr. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Szűrővizsgálat: olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató

Részletesebben

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

DR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ DR. KÁRPÁTI ISTVÁN (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kárpáti István a Korányi-díj magyar kitüntetettje 2005-ben Orvosdoktori diplomáját a debreceni OTE-en 1981-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2007. január 18-án minősített rendezvények Címe: Debreceni Aneszteziológiai Napok Szervező: Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Tanszék Helyszín: Hotel

Részletesebben

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila

A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre. Dr. Kovács Attila A daganatos betegségek megelőzése, tekintettel a méhnyakrák ellenes küzdelemre Dr. Kovács Attila 1 Elsődleges megelőzés /primer prevenció/: a betegség biológiai létrejöttének megakadályozását célozza meg

Részletesebben

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon

Szervezett lakossági szűrés Magyarországon BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Szervezett lakossági szűrés Magyarországon Magyarországon a rákbetegség különösen súlyos népegészségügyi probléma, évente mintegy 60.000 új rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI

A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 11. DR. KOISS RÓBERT SZAKMAI VEZETŐ Védőnői méhnyakszűrés megvalósulása

Részletesebben

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén

Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Öt éves szervezési tapasztalatok és eredmények az emlőszűrés területén Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Hódmezővásárhely Makó Gyurisné Pethő Zsuzsanna és Makay Anikó. 1 Szervezett emlőrák-szűrés

Részletesebben

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter

Programtervezet. Vécsei László, az MTA Orvosi Osztály elnöke. Moderátor: Poór Gyula és Sótonyi Péter Magyar Orvostudományi Napok 2013. november 6 8 Hotel Novotel Budapest (Alkotás utca 63 67) Rendező: Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) Programtervezet 2013. november 6. 10.00 Megnyitó

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között

A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között A SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI NEMZETI PROGRAM tevékenysége és eredményei 2006-2010 között Prof. Dr. Kiss István Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége SZÉNP Programtanácsának elnöke 1 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI

Részletesebben

Aktualitások a védőnői munkában

Aktualitások a védőnői munkában Aktualitások a védőnői munkában Székesfehérvár 2013. november 13. Polyákné Gulyás Erika megyei vezető védőnő Visszatekintés Anya-gyermekvédelem hagyományai XX. sz. I. világháború - magas csecsemőhalálozás

Részletesebben

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Dr. Szűcs Erzsébet főosztályvezető főorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve egészségnevelési tevékenységének bemutatása Készítette: dr Szűcs Erzsébet, dr. Cornides

Részletesebben

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről

Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről Beszámoló a MTA Immunológiai Bizottság 2011. évi tevékenységéről 1. A tudományos bizottság neve: MTA, Immunológiai Bizottsága 2011. szeptember 13 után: MTA, Immunológiai Osztályközi Tudományos Bizottság

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYVEZETŐK KIBŐVÍTETT BARÁTI TALÁLKOZÓJA

SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYVEZETŐK KIBŐVÍTETT BARÁTI TALÁLKOZÓJA SZÉKESFEHÉRVÁR 2011. JÚNIUS 2-3 SZÜLÉSZETI ÉS NŐGYÓGYÁSZATI OSZTÁLYVEZETŐK KIBŐVÍTETT BARÁTI TALÁLKOZÓJA SZÉKESFEHÉRVÁR HOTEL MAGYAR KIRÁLY TÁMOGATÓK ASTELLAS PHARMA KFT. BAYER HUNGÁRIA KFT. ELISSO KFT.

Részletesebben

XIII. Budapesti Gyermekgyógyászati Továbbképzô Tanfolyam

XIII. Budapesti Gyermekgyógyászati Továbbképzô Tanfolyam Továbbképzô Tanfolyam Budapest, Kempinski Hotel Corvinus***** 2010. március 5 6. Budapest, Kempinski Hotel Corvinus Továbbképzô Tanfolyam 2010. március 5 6. A továbbképzés elnöke: Prof. Dr. Tulassay Tivadar

Részletesebben

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF)

II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) II. Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum (KIIF) 2011.11.10 2011.11.12. Hotel Divinus, Debrecen (Debrecen, Nagyerdei krt. 1.) Főszervező: A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság

Részletesebben

A SZERVEZET BEMUTATÁSA

A SZERVEZET BEMUTATÁSA A SZERVEZET BEMUTATÁSA Simontornya 2013. október 17-19. Történelme I. 1931-ben alakult, önkéntes társuláson alapuló független politikamentes társadalmi szervezetként. Akkori neve: Magyarország Klinikáinak

Részletesebben

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja

Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Szakmai összefogás a szűrésekért Szűrőprogramok Országos Kommunikációja Dr. Margitai Barnabás, MBA, M.Sc Budapest, 2010. március 11. EMKI- OTH-ANTSZ http://www.asz.hu/asz/jeltar.nsf/0/b9812bdbd9921ec5c125744e0054b627/$file/0805j000.pdf

Részletesebben

VI. ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM

VI. ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM 2007. MÁJUS 18-20. HOTEL FLAMINGÓ BALATONFÜRED, SZÉCHENYI U. 16. PROGRAM Kedves Kollégák! Hatodik alkalommal kerül sor a Háziorvos Napok megrendezésére. A háziorvoslás szerepvállalása ma is megkérdőjelezhetetlen,

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja

Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja Sajtóközlemény 2011. Tovább folytatódik Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 144 helyszín, közel fél millió vizsgálat, elkeserítő szűrési adatok, ez a 2010 év statisztikája. Tovább folytatódik

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Veszprémben is megszólalt a Szívhang

Veszprémben is megszólalt a Szívhang Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek

Részletesebben

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5.

Szemeszter 2014.I.félév Jelleg. Semmelweis Egyetem Továbbképzési Központ Akkr.pont 50. 2014.01.20 Vége 2014.01.24 Tanácsterem Napok 5. Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám Főcím Állapot Szervező Partner SE- TK/2014.I./00079 Szemeszter 2014.I.félév Jelleg Daganatok és komplex terápiája A tanfolyam akkreditálásra került Országos Onkológiai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Iktató szám: Sz-82/2014. Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Humán Ügyek Bizottsága ELŐTERJESZTÉS A Humán Ügyek Bizottsága 2014. március 5-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette:

Részletesebben

eredményei, tapasztalatai

eredményei, tapasztalatai A Védőnői V i MéhnyakszM hnyakszűrő Programok eredményei, tapasztalatai A méhnyakszűrás helyzete A Védőnői Méhnyakszűrő Program tudományos konferencia 2012. október 25. Nyíregyháza Fehér Erika Országos

Részletesebben

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA

CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 - S 8 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA 2012; 5 (SUPPL. 3) S 1 CARDIOMETABOLICA HUNGARICA A MAGYAR OBEZITOLÓGIAI ÉS MOZGÁSTERÁPIÁS TÁRSASÁG IX. KONGRESSZUSA AZ ELHÍZÁS INTERDISCIPLINÁRIS

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK. Hotel Flamingó. Balatonfüred, Széchenyi u. 16. 2008. április 4-6. PROGRAM

ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK. Hotel Flamingó. Balatonfüred, Széchenyi u. 16. 2008. április 4-6. PROGRAM ORSZÁGOS HÁZIORVOS NAPOK 2008. április 4-6. Hotel Flamingó Balatonfüred, Széchenyi u. 16. PROGRAM Kedves Kollégák! Hetedik alkalommal kerül sor a Háziorvos Napok megrendezésére. A háziorvoslás szerepvállalása

Részletesebben

Négy művésznő pólót árult

Négy művésznő pólót árult Póló 2010 Médium: Életforma Dátum: 2010.03.14. Négy művésznő pólót árult Március 8-án, 15.00 órától 18.00 óráig az Összefogás támogató művészei és arcai, Sebestyén Márta, énekesnő, Oroszlán Szonja, Tallós

Részletesebben

innen indul. Higgy abban, hogy az EGÉSZSÉG Higgy magadban. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és menedzserszûrések vállalatoknak

innen indul. Higgy abban, hogy az EGÉSZSÉG Higgy magadban. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és menedzserszûrések vállalatoknak Higgy abban, hogy az EGÉSZSÉG innen indul. UNIQA Mobil Egészségközpont Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok és menedzserszûrések vállalatoknak Higgy magadban. Az egészség a megelőzéssel és a korszerű diagnosztikával

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS MAGYAR ADDIKTOLÓGIAI TÁRSASÁG KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 Tartalomjegyzék I. A szervezet alapadatai... 3 II. Számviteli beszámoló... 4 III. Költségvetési támogatás felhasználása... 6 IV. Vagyon felhasználásával

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A Nemzeti Vese Program 2013-ban

A Nemzeti Vese Program 2013-ban 2013 A Nemzeti Vese Program 2013-ban Számos programot terveztünk és indítottunk útjára az év elején, de az év közbeni új ötleteknek, megkereséseknek köszönhetően mégtöbbet sikerült megvalósítani: 1. Vese

Részletesebben

TANULMÁNY NEMZETI VESE PROGRAM

TANULMÁNY NEMZETI VESE PROGRAM TANULMÁNY NEMZETI VESE PROGRAM A tanulmányt készítette: Well PR Ügynökség Budapest, 2012. január 12. HÁTTÉRINFORMÁCIÓK A Nefrológiai Szolgáltatók Egyesülete kommunikációs tendert hirdetett meg az alábbi

Részletesebben

Általános és komplex. egy kézben! Budapesti VE VIP Központ. Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ

Általános és komplex. egy kézben! Budapesti VE VIP Központ. Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ Megelõzés és gyógyítás egy kézben! Általános és komplex szûrõok Budapesti VE VIP Központ Vasútegészségügyi Nonprofit Közhasznú Kft. Budapesti Egészségügyi Központ 1062 Budapest, Podmaniczky út 109. +36

Részletesebben

B E S Z Á M O L Ó. a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

B E S Z Á M O L Ó. a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER B E S Z Á M O L Ó a 126/2008.(II.21) Kt. számú határozat alapján történt egészségügyi eszközbeszerzésekről Készítette: Viszkievicz Ferenc mb. intézményvezető

Részletesebben

A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI

A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI A TÁMOP-6.1.3.A KIEMELT PROJEKT VÉDŐNŐI MÉHNYAKSZŰRÉSI ALPROJEKT EREDMÉNYEI TÁMOP 6.1.3.A-13/1-2013-0001 PROJEKT SZEGED, 2015. MÁJUS 12. ÁRVÁNÉ EGRI CSILLA, SZAKMAI ALPROJEKTVEZETŐ Védőnői méhnyakszűrés

Részletesebben

A Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül)

A Kórház története. A mai igazgatóság épülete (1920-1930 körül) A Kórház története Székesfehérváron II. Géza (1141-1161) uralkodása alatt a johannita rend alapított a város első kórházát (xenodochiumot). 1865 decemberében kezdte meg működését 32 ággyal az első vármegyei

Részletesebben

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében

Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében Dr. Bicsák Krisztina mb. főosztályvezető Népegészségügyi Főosztály Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014. február 26. Együttműködés az ellátóhelyekkel a helyi szűrésre való mozgósítás érdekében EFI-k elhelyezkedése

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. május 6. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Daganatos Gyermekek Gyógyítását Segítő Szakemberek Országos Konferenciája Kiskőrös, 2009. április 23-25.

Daganatos Gyermekek Gyógyítását Segítő Szakemberek Országos Konferenciája Kiskőrös, 2009. április 23-25. Daganatos Gyermekek Gyógyítását Segítő Szakemberek Országos Konferenciája Kiskőrös, 2009. április 23-25. Alapítványunk szervezésében került megrendezésre a daganatos gyermekek gyógyítását Segítő Szakemberek

Részletesebben

42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán

42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán 42 éves a mammográfiás emlőszűrés Magyarországon - a nagy kihívás Dr. Péntek Zoltán MaMMa Zrt., Országos Mammográfiás Szűrési Szakértői Munkabizottság Bevezetés 250 nő vizsgálatából 1 emlőrák kiszűrése

Részletesebben

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése

Tanfolyami órák Jelentkezési hat.idő 2013.01.11. www.oncol.hu. Sorsz. Nap Időpont Hossz Előadás címe Előadó Minősítése Tanfolyam adatlap Alapadatok Kódszám SE- TK/2013.I./00025 Szemeszter 2013.I.félév Jelleg Főcím Daganatok és komplex terápiája Állapot Tanfolyam adatok még változtathatóak a szervező által Szervező Országos

Részletesebben

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28.

Öngyógyító Lenti Kistérség. Egészségfejlesztés az összefogás erejével. Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Öngyógyító Lenti Kistérség Egészségfejlesztés az összefogás erejével Dr. Fekete Zoltán Öngyógyító Lenti Kistérség Nyitó konferencia 2014. 02. 28. Összefogás - Együttműködés Egészségügyi kormányzat OEFI

Részletesebben

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok!

Mindenkinek eredményes V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciát kívánok! Médiatámogatói együttműködés V. Magyarországi Klímacsúcs 2013. szeptember 12. Jövőnk a víz Budapest Meghívom Önöket a Klíma Klub szervezésében az V. Magyarországi Klímacsúcs, Jövőnk a víz konferenciára!

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19010148-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 108/1990.04.09 1087 Budapest, Delej utca 24-26. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011.

Részletesebben

Népegészségügyi szűrés szervezés a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban

Népegészségügyi szűrés szervezés a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban Népegészségügyi szűrés szervezés a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban dr. Szörényiné Ványi Gabriella Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Prevenciós és Egészségfejlesztési Iroda TÁMOP 6.1.3.B-12/1-2013-0001

Részletesebben

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság

HB elnöks a 2009-es. Szenes Zoltán bizottsági elnök. Budapest, 2009. december 17-én. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság HB elnöks kségg beszámol molója a 2009-es évben végzettv munkáról Szenes Zoltán bizottsági elnök Budapest, 2009. december 17-én MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományi Osztály, Hadtudományi Bizottság Tevékenységi

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE

FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE FESZ STRATÉGIAI FEJLESZTÉSE Dr. Margitai Barnabás MBA, MSc FESZ Közgyűlés Budapest, 2012. november 29 FESZ GYSE Forgalmazók az Egészségért Gyártók a Minőségért Misszió A szervezet tagjai hozzásegítsék

Részletesebben

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére

JAVASLAT. együttműködési megállapodás megkötésére JAVASLAT együttműködési megállapodás megkötésére Ózd, 2015. április 23. Előterjesztő: Egészségügyi, Szociális és Munkahelyteremtési Bizottság elnöke Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 7/2005. számú határozata.

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 7/2005. számú határozata. A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottságának 7/2005. számú határozata. Cím: Magyar Reumatológusok Egyesülete Dél-Magyarországi Szekciójának Tudományos Ülése Szervező: Magyar Reumatológusok Egyesülete Dél-Magyarországi

Részletesebben

Hotel Novotel Budapest Centrum. 2006. november 23-25. PROGRAM

Hotel Novotel Budapest Centrum. 2006. november 23-25. PROGRAM A Magyar Tüdőgyógyász Társaság Rendezvénye A TÜDŐGYÓGYÁSZAT AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Hotel Novotel Budapest Centrum 2006. november 23-25. PROGRAM A RENDEZVÉNY TÁMOGATÓI: Boehringer Ingelheim Pharma és a Pfizer

Részletesebben

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2006. július 11-én minősített rendezvények

A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2006. július 11-én minősített rendezvények A MOTESZ Képzési és Tudományos Bizottsága által 2006. július 11-én minősített rendezvények Cím: Merre tart a radiológia? Szervező: Fejér Megyei Szent György Kórház Magyar Radiológusok Társasága Helye:

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2013/2014-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4.

9024 Győr, Vasvári Pál u. 2-4. Petz Aladár Megyei Oktató Kórház bemutatkozása 2011. április 9. Készítette: Csordás Adrienn Turbók Adrienn Az intézmény alapításának éve: 1749. Az alapító neve: Győr Város Tanácsa A korábban Szentháromság

Részletesebben

Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen

Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen szűrő és felvilágosító program hátrányos helyzetű nőknek Konferencia a Női Egészségről, az Emlő Egészségéről 2010. június 14. Indokolta Magyarországon évente több, mint 2000-en

Részletesebben

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA

Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály

dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dr. Oroszi Beatrix, dr. Horváth Judit Krisztina Országos Tisztifőorvosi Hivatal Népegészségügyi, Stratégiai és Szakmai Elemzési Főosztály Idegrendszeri

Részletesebben

Laktózfelszívódási zavar egy gyakori probléma gyakorlati vonatkozásai

Laktózfelszívódási zavar egy gyakori probléma gyakorlati vonatkozásai Laktózfelszívódási zavar egy gyakori probléma gyakorlati vonatkozásai Karoliny Anna dr., B.Kovács Judit dr. Gasztroenterológiai és Nephrológiai Osztály, Heim Pál Gyermekkórház, Budapest (Igazgató: Nagy

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001

TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 TÁMOP-6.1.2-11/3-2012-0001 EFI kialakítása a Rétsági Kistérségben a Előzmények A magyar lakosság egészségi állapota nem tükrözi az egészségügy fejlettségét A magyar gazdaság fejlettsége nem indokolja a

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Fizioterápiás Tanszék által a 2012/2013-as tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák V Védőnő szakos hallgatóknak, GY Gyógytornász szakos hallgatóknak,

Részletesebben

III. Kongresszusa. Magyar Fejlődésneurológiai Társaság. 2013. május 10-11. Eurostars Budapest Center Hotel. www.conf.hu/mft2013

III. Kongresszusa. Magyar Fejlődésneurológiai Társaság. 2013. május 10-11. Eurostars Budapest Center Hotel. www.conf.hu/mft2013 Magyar Fejlődésneurológiai Társaság Eurostars Budapest Center Hotel 2013. május 10-11. www.conf.hu/mft2013 1 A veleszületett kóros mozgás- és értelmi fejlődés prevenciója Gyermekgyógyász, gyermekneurológus,

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST

Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai. Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST Acut stroke ellátás a következő 5 év feladatai Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika BUDAPEST A 60 ÉV ALATTIAK ARÁNYA 27%!! Százezer lakosra egy év alatt jutó halálestek száma Fél óránként Másfél óránként

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A rehabilitációs medicina szakorvos jelöltjeivel szemben támasztott követelmények, a képzőhelyek szerepe

A rehabilitációs medicina szakorvos jelöltjeivel szemben támasztott követelmények, a képzőhelyek szerepe A rehabilitációs medicina szakorvos jelöltjeivel szemben támasztott követelmények, a képzőhelyek szerepe Dr. Kullmann Lajos 1, Dr. VekerdyNagy Zsuzsanna 2, Dr. Dénes Zoltán 3,4, Dr. BenderTamás 5,6, Dr.

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. Ábrahám György. Szegedi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Dr. Ábrahám György. Szegedi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Szegedi Tudományi Egyetem Általános Orvostudományi Kar H-6720 Szeged, Korányi fs. 10. 36-62-545186, 36-62-545202 NÉV: SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Székesfehérvár, 1955. november 11. MUNKAHELYE

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. szeptember 18-i ülése 10. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodás elfogadására a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezetével

Részletesebben

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről

Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Kiegészítő melléklet 2013. üzleti évről Beszámolási időszak kezdete: 2013. január 1. Beszámolási időszak vége: 2013. december 31. Keltezés: 2014. február 25. Alföldi István ügyvezető igazgató 1 I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

PROGRAMFÜZET. Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekció X. Országos Konferenciája. Kihívások a szociális ellátásban

PROGRAMFÜZET. Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekció X. Országos Konferenciája. Kihívások a szociális ellátásban PROGRAMFÜZET Szociális Szekció X. Országos Konferenciája Kihívások a szociális ellátásban 2011. június 30. július 1-2. Visegrád Fővédnök: Soltész Miklós szociális államtitkár VÉDNÖK Helyszín: Visegrád

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés A Lét Teljessége Egyesület 2010. január 01-jétől 2010. december 31-éig folytatott tevékenységéről 1. SZÁMVITELI BESZÁMOLÓ Alkalmazott könyvelés: egyszeres könyvvitel. Az Egyesület

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján

TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján TÁJÉKOZTATÓ lobbitevékenységről a 2006. évi XLIX. törvény 30. alapján Lobbista neve: Nagy Ákos Lobbiigazolvány sorszáma: 07116 A tájékoztató időszaka: 2010. 1. negyedév 1. Egészségügyi Minisztérium az

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Kollégák!

KÖSZÖNTŐ. Tisztelt Kollégák! KÖSZÖNTŐ Tisztelt Kollégák! Szeretettel és tisztelettel hívjuk Önöket a VI. Magyar Homeopátia Kongresszusra. A homeopátia, mint alternatív terápia részben ismert csak az orvosok körében, de aki megismeri

Részletesebben