A KARTOGRÁFIAI VIZUALIZÁCIÓ EVOLÚCIÓJA

Átírás

1 A KARTOGRÁFIAI VIZUALIZÁCIÓ EVOLÚCIÓJA

2 Tartalom Az előadás a térképi megjelenítés fejlődésére koncentrál a digitális korszakban. Ezt az időszakot alapvetően az informatikai eszközök és módszerek dinamikus fejlődése jellemezte. A legtöbb ilyen technológia általános informatikai (üzleti) célú volt, de ezek integrációja, alkalmazása a mi szakterületünkön nagyon gyorsan lezajlott.

3 Korai számítógépek A számítógépek az 1960-as évektől kezdtek fontosabbá válni, amikor egyre több kutató fért hozzá az IT-hez különféle szinteken. A számítógépek ebben az időben még rendkívül drága eszközök voltak, csak a nagy cégek vagy az állami intézmények (kutatóintézetek, felsőoktatás) fértek hozzá (és ez is csak a fejlett nyugati országokra volt jellemző). cb /uncyclopedia/images/thumb/5/51/old-school-computer.jpg/800px-old-school-computer.jpg

4 Korai térinformatikai szoftverek Waldo Tobler (1930-) 1959-ben fejlesztette ki a Map In Map Out (MIMO) rendszert. Ezzel lefektette a GIS alapjait. A Canada Geographic Information System-et az 1960-as években fejlesztették ki. Roger Tomlinson ( ) egy felmérő cégnél dolgozott, ahol nagyméretarányú fotogrammetriával és geofizikai térképekkel foglalkozott. A GIS kezdetének legfontosabb intézménye az 1964-ben alapított Harvard Laboratories volt, amelyet Howard Fisher ( ) alapított a Harvard Egyetemen (SYMAP Synagraphic Mapping System).

5 Korai térinformatikai szoftverek 1969: Jack és Laura Dangermond megalapítja napjaink legismertebb térinformatikai cégét, az ESRI-t. A kezdetben lényegében kis kutatócsoportként működő cég a földhasználattal kapcsolatos tervezési feladatokra koncentrált. A cég korai missziója a földrajzi információk szervezése és elemzése volt, hogy segítse a tervezőket és a földhasználatot menedzselőket, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. Az ESRI 1973-ban dobta piacra az első kereskedelmi célú GIS szoftverét. Természetesen ezek vizualizációs képességei az IT eszközök (monitor, nyomtató) kezdetlegessége miatt még nagyon korlátozott volt.

6 Korai számítógépes térképek (mátrixnyomtatók) SYMAP ~ COMAPO,

7 Korai számítógépes térképek (rajzgépek, plotterek) A CalComp nevű cég 1958-ban alakult, ez volt az első amerikai cég, amely a számítógépes perifériák piacára gyártott termékeket ben dobta piacra a világ első grafikus nyomtatóját (dobplotter), bár ekkor még szinte senki sem gondolta, hogy ezek a perifériák lesznek a cég legkeresettebb termékei. A HP 7470-es modellje az 1980-as években már a személyi számítógépekhez kifejlesztett első olcsó asztali nyomtató volt. Calcomp 565 plotter, HP 7470A, 1980

8 Korai plotteres térképek

9 Asztali kiadványszerkesztés (DTP) A térképkészítési folyamat automatizálásának egy nagyon fontos eleme volt a nyomtatott térképek előállításának teljes körű digitalizálása. Ezt a személyi számítógépes környezetben az asztali kiadványszerkesztés tette lehetővé. A térképkészítésnek ez a része a nyomdászati technológiákhoz kapcsolódott, amelyhez a térképészek sem igazán értettek. A DTP célja, hogy bármilyen nyomtatott oldalt (könyv, újság, térkép) digitális formában kezelhessünk. Az első ilyen szoftver személyi számítógépre 1985-ben jelent meg, amikor a PC-k grafikai képességei még erősen korlátozottak voltak. Az első otthoni használtra szánt fekete-fehér lézernyomtató ben jelent meg (HP Laserjet, Apple LaserWriter), 3500 dollárba került. Szintén ekkoriban, a nyolcvanas évek második felében jelentek az első vektorgrafikus rajzolóprogramok. A teljes digitális átállás a nagyobb térképészcégeknél csak a kilencvenes évek elején történt meg, de sokáig tartott.

10 Korai printelt térkép (színes mátrixnyomtató) ~ 1990

11 Korai printelt térkép (színes tintasugaras nyomtató) ~ 1994

12 GIS szoftverek 1978: Az Intergraph kínál először térinformatikai jellegű tervező szoftvert. Szoftver-hardver együttese: két monitoros rendszer, digitalizáló táblával. 1982: Az ESRI piacra dobja az ARC/INFO első változatát. 1985: GRASS (Geographic Resource Analysis Support Software), az első open source GIS szoftvercsomag (U.S. Army Corps of Engineers Construction Engineering Research Laboratory). 1986: Megalapítják a MapInfo-t, hogy olcsó térinformatikai szoftvert hozzanak létre : Az első MicroStation verzió.

13 Internet A nyomdai sokszorosítás, illetve a számítógépes nyomtatás lehetővé tette nagyszámú papírtérkép előállítását. Az internet megjelenése, illetve széleskörű elterjedése lehetővé tette, hogy a térképeinket hálózatba kapcsolt gépeken is elérhetővé tegyük a felhasználóknak. A mai generáció számára ez az elsődleges információforrás. Az adatok vizualizálása ilyen környezetben kellő szakértelmet kíván. Eleinte a legnagyobb problémát a digitálisan hozzáférhető adatok, illetve a digitális alaptérképek hiánya jelentette. Az internet széleskörű elterjedése újradefiniálta nemcsak a térképek készítését, hanem a térképhasználatot is. Az interneten publikált térképek a hagyományos térképekkel szemben sokkal interaktívabbak. Az internet a felhasználók számára a leggyorsabb lehetőséget kínálja térképek terjesztésére, illetve magas szintű interaktivitásra. A térképek és az internet nyújtotta lehetőségek kombinálása egy olyan új lehetőség a térképészek számára, amely a korábbiaktól teljesen eltérő megközelítést kínál.

14 CD-ROM A kilencvenes évek elején-közepén, az internet széles körű elterjedése előtt egy rövid időre komoly népszerűségre tettek szert a CD-ROM-on terjesztett statikus térképek, atlaszok, térképi adatbázisok. Ezek a fejlesztések a multimédia (zene, videó) fejlesztésére is pozitív hatást gyakoroltak, illetve elősegítették a multimédiás tartalmak formátumainak szabványosítását.

15 Az első on-line térképszolgáltatás Az első interaktív globális térképszolgáltatás a Xerox Parc Map Viewer volt 1993-ban. A program lehetővé tette a felhasználóknak, hogy előre definiált térképkivágatokat tölthessenek le.

16 On-line térképszolgáltatások A képernyőtérképek és a CD-ROM-on megjelent atlaszok elvesztették a jelentőségüket a 2000-es évekre. A MapQuest már 1996-ban elindította globális térképszolgáltatását, mely már akkor utcaszintű térképeket tartalmazott (igaz csak az USA-ra). Map24: ~1998 (később NokiaMaps, HERE, napjainkban WeGo) ViaMichelin: 2001 OpenStreetMap: 2004 GoogleMaps: 2005 Yahoo! Maps: 2007 BingMaps: 2009 (LiveSearchMap: 2005) AppleMaps: 2012

17 GoogleMaps

18 The on-line map services (WeGo)

19 OSM

20 A GIS fejlődése A GIS szoftverekkel készült térképek korábban nem voltak képesek a kartográfiai szabályoknak, hagyományoknak megfelelni. Webes környezetben ez ma sem egyszerű feladat, illetve napjainkra már kialakult a webes térképek saját szabványa. A térinformatikai alapú térképek interpretálása ma is bonyolult feladat lehet az egyszerű felhasználók számára, hiszen elsődlegesen elemzésre és döntéstámogatásra optimalizáltak. Napjainkra a fejlettebb országok összes térképi adata digitálisan hozzáférhető (ha nem is feltétlenül ingyenesen), így lényegében minden webes térkép térinformatikai hátterű.

21 GIS development

22 Modern kartográfiai kifejezésformák

23 Modern kartográfiai kifejezésformák

24 Web 2.0 / Kartográfia 2.0 A technológiai fejlődés elősegítette a kartográfiai kommunikáció folyamatának demokratizálódását (felhasználóbarát grafikus szoftvercsomagok, térinformatikai rendszerek, melyek már nemcsak az adatok elemzésére alkalmasak, hanem a kartográfiai szabályokhoz és hagyományokhoz alkalmazkodó vizualizációra is. Megnövekedett az érdeklődés a kartográfia, mint diszciplína iránt: a kartográfiai vizualizáció megjelent az interneten, vannak 3D-s és animált térképek és helyfüggő szolgáltatások. Nevezhetjük ezt akár a kartográfia egy új reneszánszának: egyre több terület használ folyamatosan térképeket, folyamatosan naprakészen tartott globális térképszolgáltatásokat, térbeli adatbázisokat. A valóság absztrakt leképezése teszi a térképeket erőteljes eszközökké: nagyon hatékonyan segít megérteni és interpretálni a legbonyolultabb helyzeteket is.

25 ICA UN Sustainability development goals

26 ICA UN Sustainability development goals

27 ICA UN Sustainability development goals

28 ICA UN Sustainability development goals

29 Összefoglalás Napjainkban a probléma már nem a digitális adatok hiánya, hanem a gyorsan keletkező adatok hatékony kezelése (big data). A technológiai környezet is megfelelően fejlett (hardver, szoftver), bár egyes eszközök (okostelefonok, tabletek) esetében még vannak kihívások. Az alkalmazások egyre inkább felhasználó-orientáltak, a felhasználó valós idejű szolgáltatásokat szeretne használni (rapid mapping, real-time mapping). A térképek ebben a megváltozott környezetben is tökéletes vizualizációs eszközök; a felhasználók egyre inkább térbelileg orientálódnak. A térképeket egyre többen használják, bár a papírtérképek szerepe kétségkívül jelentősen lecsökkent.

30