Magyarország éghajlata. Klimatológia gyakorlat ıszi félév

Átírás

1 Magyarország éghajlata Klimatológia gyakorlat ıszi félév

2 Vázlat Napfénytartam Hımérséklet Csapadék Relatív nedvesség Légnyomás Szél Éghajlati osztályozás

3 Bevezetés Földrajzi szélesség különbség: ~ 3 Domborzat: terület több mint fele 200 m alatti Négy évszak élesen elkülönül Az egyes levegıfajták gyakorisága Budapesten: Óceáni: 53% Szárazföldi: 22% Szubtrópusi meleg: 10% Sarkvidéki hideg: 15%

4 Napfénytartam

5 Napfénytartam Átlagos évi összeg: 2050 óra Min: nyugati határszél (<1800 óra/év) Max: Duna-Tisza közének déli fele (2200 óra/év)

6 Napfénytartam Átlagos évi összeg: 2050 óra Min: nyugati határszél (<1800 óra/év) Max: Duna-Tisza közének déli fele (2200 óra/év) Okok: Csillagászati: φ = 47,5 -on a csill. lehetséges = 4448 óra Évi átlag: ennek 47%-a (max.: 60%, júl.; min.: 18%, dec.) Éghajlati: a borultság még a sugárzásnál is erısebb hatással van a napfénytartalomra Tél: hegyvidékeken inverziós helyzetek Decemberben: Napf.(Kecskemét) 1,58 = Napf.(Kékestetı)

7 Hımérséklet

8 Évi középhımérséklet Átlag: 8 11 C Kékestetı: 5,7 C Bp.: 11,2 C Sopron: 9,5 C Zonális jelleget módosító hatások: Orográfia: Északi-khg., Dunántúl, Alpokalja, hegységek déli lejtıi Pécs: 11,5 C

9 Évi középhımérséklet

10 Hımérséklet-eloszlás (térben) Okok: Földrajzi szélesség A Kárpát-medencében: φ = 1 0,4 0,9 C (évszaktól függı) Tengerszint feletti magasság, domborzat Átlagosan: 0,65 C / 100 m Télen: 0,2 0,4 C / 100 m (inverzió miatt) DNy ÉK csökkenés: Földközi-tenger Szibériai anticiklon

11 Hımérséklet-eloszlás (idıben)

12 A napi maximum-, minimum és középhımérsékletek évi menete Legmelegebb idıszak július vége, augusztus eleje Leghidegebb idıszak január közepe Az éves felmelegedési és lehőlési ciklus nem szimmetrikus: A légkör lassabban melegszik fel tavasszal és gyorsabban hől le ısszel

13 Évi közepes hımérsékleti ingás Def.: T júl T jan [ C], T: havi középhımérséklet Általában: - az óceáni éghajlatú területeken kisebb - a kontinensek belsejében nagyobb Magyarországon Ny-ról K-re nı (jó mutató a kontinentalitás mértékére ) Minimum: hegyvidékeken (19 20 C) Közepes φ-ken a magasság növekedésével (és a borultsággal) az idıjárás kiegyenlítettebbé válik, az ingás csökken Maximum: Tiszántúl közepe (~25 C)

14 Januári középhımérséklet Leghidegebb hónap Kétirányú csökkenés az izotermákban: - D-rıl É-ra (zonalitás) - Ny-ról K-re (óceántól való távolság) Legenyhébb (DNy-Mo): T > 1 C Leghidegebb (ÉK-Mo): 4 C < T < 3 C Szélsıségek: 11 C: ÉK-i hidegadvekciós makroszinoptikus helyzetek tartós fennmaradása (= Finno.-i átlag) (blocking anticiklonok) 6 C: DNy-ias makroszinoptikus helyzetek tartós fennmaradása (fr. Riviéra jan.-i átlaga)

15 Januári középhımérséklet Hideg (zord) Meleg (enyhe)

16 Júliusi középhımérséklet Magyarországon a legmelegebb hónap D É (zonalitás) Ny K (télen fordítva) Leghővösebb: ÉNy-i, É-i rész: ~ 19 C Legmelegebb: DK-i rész: ~ 22 C Hatások: - ÉNy felıl hővös óceáni légtömegek - D, DK felıl meleg kontinentális légtömegek - tengerszint feletti magasság

17 Júliusi középhımérséklet Hideg (hővös) Meleg (forró) Kisebb különbségek, mint januárban

18 Fagyos t min < 0 C [napok száma évente] és téli napok éves száma t max < 0 C [napok száma évente]

19 Nyári napok t max > 25 C [napok száma évente] és hıségnapok éves száma t max >30 C [napok száma évente]

20 Évi abszolút minimumok és évi abszolút maximumok átlaga

21 Abszolút maximum és abszolút minimum hımérsékletek

22 Hımérsékleti abszolút szélsıségek Évi max-ok átlaga: C (200 m-nél alacsonyabb területeken) Abszolút csúcs max: C (Alföld) 41,9 C (Kiskunhalas, júl. 20.) Évi min-ok átlaga: ( 25) ( 30) C Abszolút csúcs min.: 35,0 C (Görömböly-Tapolca, febr. 16.) Magyarországi abszolút ingás: Baja, 75,1 C Legmagasabb átlagos évi középhımérséklet: 11,0 C (Szeged) Legalacsonyabb átlagos évi középhımérséklet: 9,3 C (Sopron) Legmagasabb napi minimumhımérséklet: 27,1 C (Szeged) Legalacsonyabb napi maximumhımérséklet: 20,0 C (Nyíregyháza) Föld: 56,7 C (Death Valley, ) Föld: 89,2 C (Vosztok, )

23 A 3 hónap közötti eltérés ebben az évszakban a legkisebb

24 Átmeneti évszak nagy eltérés A napi átlaghımérséklet kb. szept. közepén 15 C, november közepén 5 C alá süllyed

25 DNy ÉK-re Januárban: < 0 C

26 A hımérséklet napi ingása Def.: Napi max napi min [ C] Jellegzetes évi menet: minimális: 4 6 C (dec-jan.: rövid nappalok, nagy borultság) maximális: C (nyár: hosszú nappalok, derült égbolt) hegyvidékeken: tompított napi ingás, Kékes: nyári max.: 8 C

27 A 0 C-os napi középhımérséklet tavaszi utolsó és ıszi elsı átlépésének dátumai

28 Az 5 C-os* napi középhımérséklet tartós tavaszi és ıszi átlépésének dátumai * A mérs. övben ıshonos növények élettevékenysége megindul

29 Talajmenti minimumhımérsékletek (radiációs minimum) 5 cm magasságban reggel 7 óráig mért minimum Függ: a kisugárzás karakterisztikáitól (felhızet, levegı nedvességtartalma) és a talaj jellemzıitıl (típus, szín, nedv.tartalom, stb.) A napi ingása erıteljesebb, mint a 2 m-en mért T-é (a markánspontok ideje megegyezik) Havi átlagértéke még nyáron is < 15 C 4 5 hónapon át < 0 C

30 A talajhımérséklet évi menete A mélység növekedésével az évi ingás amplitúdója csökken (a talajfelszín és alatta 2 m-rel: ~ 7 10 C) A szélsıértékek idıben egyre inkább eltolódnak (Max: felszínközelben: július, 2 m-en: aug.-szept.) A mérések csupasz talajon, így a növényzet nem zavaró; DE a talaj típusa, nedvességtartalma annál inkább (agyag talaj hideg, homokos meleg)

31 A talajhımérséklet napi menete A sugárzási energiamérleg szabályozza A napsugárzásból származó energia a felszínen hıvé alakul át egy része mélyebbre sugárzik (konduktív hıvezetés, lassú), illetve éjszaka a felszín kisugározza A napi T maximumok idıpontja a mélységgel egyre késıbb következik be a max. napálláshoz képest: 5 cm mélyen: óra, 20 cm mélyen: óra T minimumok idıpontjai: 5 cm mélyen: napfelkelte után, 20 cm mélyen: 9 10 óra

32 A napi ingás télen alig érzékelhetı, nyáron erıteljes kb. 50 cm-ig A mélységgel csökken a hıingás mértéke Szombathelyen júliusban 5 cm mélyen: 5 C körüli Szegeden júliusban 5 cm mélyen: 7 8 C

33 Talajhımérsékleti profilok A déli órákban egész évben a felszíni energia-bevétel pozitív, így a talaj legfelsı rétege a legmelegebb Januárban a 0, 6 és 18 UTC-s mérésekkor a felszínközeli értékek alacsonyabbak, vagyis ilyenkor a mélyebb talajrétegek felıl történik a hıáramlás a felszín felé A nyári idıszakban a napi ingás sokkal erıteljesebb a jelentıs besugárzás miatt. Ilyenkor átlagosan 7 8 C DT alakul ki a talajfelszín és a cm-es mélység között.

34 Csapadék

35 Állomáshálózat

36 Évi csapadékösszeg

37 Évi csapadékösszeg Okok: domborzat + kontinentalitás mértéke Domborzat: 100 m-enként évi 35 mm-es növekmény Kontinentalitás: Ny-ról K-re csökken a csap. Térképszerkesztés: több mint 800 állomás alapján Legcsapadékosabb: DNY-Dunántúl (Földközi-tenger) Legszárazabb: Alföld Hegyek /Alföld ~ közel kétszeres Országos átlag: ~ 600 mm ( mm) Egyes években: 30%-os (többlet /hiány) Legcsapadékosabb év: 2010 (959 mm) Legszárazabb év: 2011 (407 mm)

38 Évi csapadékösszeg Maximum: május-július (max. vízgıztartalom, konvekció, nedves tengeri légtömegek beáramlása) Másodmaximum: október-november (mediterrán ciklontevékenység) Minimum: január-március (min. vízgıztartalom)

39 NYÁRI FÉLÉV: 60% Nyári és téli félév csapadékösszege TÉLI FÉLÉV: 40%

40 Félévi csapadékösszegek Szárazabb tél, nedvesebb nyár ~ inkább kontinentális, kevésbé óceáni, illetve mediterrán jellegő NYÁRI FÉLÉV Orográfia hatása/lejtıs hegyvidéki területeken Nyáron: NY-i, ÉNy-i lejtık csapadékosabbak Télen: D-i, DK-i lejtık csapadékosabbak Maximális csapadék: a hegyekben és Nyáron: Ny-on, Alpokalja Télen: DNy-on, Dráva mentén TÉLI FÉLÉV Ok: Nyáron, ÉNy felıl mérsékeltövi ciklonok Télen, mediterrán ciklonok dominálnak Minimális csapadék: mindkét félévben az Alföldön

41 Téli hónapok csapadékösszegei A legszárazabb évszak Évi összeg 19%-a Havi összegek decembertıl februárig csökkennek Február: az év legszárazabb hónapja (legtöbb helyen) (részbeni magyarázat: legrövidebb hónap)

42 Tavaszi hónapok csapadékösszegei Évi összeg 23%-a (kicsit szárazabb) Havi összegek márciustól májusig nınek Március: 35 mm körüli Május: 60 mm körüli

43 Nyári hónapok csapadékösszegei A legcsapadékosabb évszak Június az év legcsapadékosabb hónapja (kivéve a Dunántúl Ny-i része, ahol július) Júliusban és augusztusban: hasonló a csapadékmennyiség és a területi eloszlás is

44 İszi hónapok csapadékösszegei Havi összegek júniustól októberig csökkennek Szeptemberben 50 mm alá Októberben 40 mm alá esnek Havi összegek novemberben nınek November az ısz, s a téli félév legcsapadékosabb hava (havi csap.össz mm között)

45 24 ÓRA ALATT LEHULLOTT CSAPADÉKOK MAXIMUMAI ( ) A 80 mm fölötti csapadékok jelennek meg a térképen A maximális csapadékok területi eloszlása, s a domborzat kapcsolata nem kivehetı szeptember 8-án 24 óra alatt 2-3 havi csapadék hullott le É- Dunántúlon, s Pest megyében Fenti térkép: teljes Lenti térkép: e napi csapadék nélküli Abszolút maximum: Gyömrı (Pest megye) 203 mm Legkisebb évi csapadékösszeg: Szeged (2000.)

46

47

48 Hóviszonyok Havas, hótakarós napok

49 A havazás éghajlati jellemzıi Def. Havas nap: Hó formájában hulló csap. napok évi száma (vagy megmarad, vagy nem) az országban: nap legfontosabb tényezı: tengerszint feletti magasság Def. Hótakarós nap: A mérıhely körül egybefüggı hótakarós napok száma az ország síkabb területein nap hegyekben (Börzsöny, Mátra, Bükk), északias lejtıkön, völgyekben nap évek között nagy változékonyság: 1989/90 telén 0 nap, 1962/63 telén a Dunántúlon 100 nap körül

50 A havazás éghajlati jellemzıi Az elsı havazás dátuma: egyenletes, kis különbségek az országban A síkvidékeken november 20. és 30. közé esik általában A hegyekben november legelején Az utolsó havazás dátuma: nagyobb változékonyság az országban A síkvidékeken március 10. és 30. közé esik általában hegyekben április közepe, vége is lehet

51 A havazás éghajlati jellemzıi A hó aránya az éves csapadékban: (hó konvertálása cseppfolyós csapadékká) Szinte kizárólag a tengerszint feletti magasság határozza meg Értéke átlagosan % között

52 Maximális hóvastagság

53 Relatív nedvesség, Köd

54 Relatív nedvesség

55

56 Ködös napok, ködös órák száma Def. Köd: Látástávolság kisebb mint 1 km Erıs évi menet (napok, órák) Maximum: január és december Minimum: nyári hónapok (Télen közelebb van a légkör a telítettségi állapothoz)

57 100 és 500 m alatti látástávolságú órák száma - Erıs évi menet - Országon belül kicsi változékonyság, kivéve hegyvidék, ahol: 1. gyakoribb a köd kialakulása 2. gyakoribb a sőrő köd kialakulása

58 10, 20 és 50 km feletti látástávolságú órák száma

59 Légnyomás

60 A légnyomás eloszlásának jellemzıi

61 A légnyomás eloszlásának jellemzıi

62 Szélviszonyok

63 Szélirány, szélsebesség Irány: Meghatározó tényezık: általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, domborzat Leggyakoribb szélirány: ÉNy (15 35%) (Tiszántúl: ÉK) Sebesség: Meghatározó tényezık: domborzat, felszínborítottság, akadályok Mérsékelten szeles (2 4 m/s) Legszelesebb: tavasz eleje Átlagosan évente 122 szeles nap (szél legerısebb lökésének sebessége 10 m/s) 35 viharos nap (széllökés > 15 m/s)