NATURA Készítette: Furka Tünde. IV. biológus ökológus. Szül. idő: június 13. Készült:

Átírás

1 NATURA 2000 Készítette: Furka Tünde IV. biológus ökológus Szül. idő: június 13. Készült: Szemináriumvezető: Terresztris környezetvédelem I. szeminárium keretében Dr. Tóth János Attila Debrecen, 2007.

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A Natura 2000 hálózatról általában Európai Uniós irányelvek A Madárvédelmi Irányelv Az élőhelyvédelmi Irányelv A kiemelt fajok száma az EU ban és hazánkban Jogszabályi háttér A rendelet céljai elérését biztosító jogi háttér A rendelet hatálya A Natura 2000 területekre vonatkozó támogatások és kártalanítás A Natura 2000 területekre vonatkozó alapvető szabályok A Natura 2000 hálózat finanszírozása A Natura 2000 költségei A Natura 2000 finanszírozása A Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési előírásai Strukturális és Kohéziós Alapok A Natura 2000 hálózat a gazdálkodók számára A három fő célkitűzés Földhasználat Előnyei Ellenőrzés A területek kijelölése A területek kijelölése két lépésben történt: Adatgyűjtés Javaslattétel SPA területek SAC területek Szempontok

3 5.3.4 Véglegesítés Európa Biogeográfiai régiók A teljes Natura 2000 hálózat Magyarország helye a versenyben Natura 2000 es területek Magyarországon Területi adatok Különleges Madárvédelmi Területek Különleges Természetmegőrzési Területek Jelölt Különleges Természetmegőrzési Területek Összehasonlítás a védett területek nagyságával Országos jelentőségű védett területek Magyarországon A védett területek kiegészültek az ezeken kívüli Natura 2000 es területekkel A Bükki Nemzeti Park Kimutatás a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Natura 2000 es területeiről Alapadatok A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe Védendő értékek Néhány kiemelt állatfaj Néhány kiemelt élőhely Néhány kiemelt növényfaj Néhány kiemelt gerinctelen faj A területek megoszlása különböző szempontok szerint Védettség Tulajdonjog Művelési ágak Két konkrét terület a Borsodi medencéből Upponyi szoros Sajómercsei Körtvélyes dűlő A magyarországi Natura 2000 munkacsoport

4 9.1 CEEWEB MME MTvSZ WWF Magyarország A Natura 2000 népszerűsítése Összefoglalás Irodalomjegyzék

5 BEVEZETÉS Definíció szerint a Natura 2000 az európai jelentőségű védett területek összefüggő hálózata, amely az élőlények ökológiai igényeinek és természetes elterjedésének megfelelő méretű és elhelyezkedésű életterekből áll. A területek kijelölése az Európai Unió tagállamai számára kötelező érvényű, mondhatnánk: kötelezően választható. A hálózatot két, egymástól függetlenül kijelölt területtípus; a különleges madárvédelmi területek és a különleges természetmegőrzési területek közösen, egymással sokszor jelentős átfedésben építi fel. Választásom oka többek közt az volt, hogy a mai társadalmi-gazdasági helyzetünkben egyre fontosabbá vált a környezet- és természetvédelem hivatalos formája, hiszen csak a törvényi rendelkezések akadályozhatják meg a már így is megcsorbult természetünk feláldozását a pillanatnyi érdekek oltárán. Tanulmányomban áttekintést igyekszek nyújtani a Natura 2000 szervezetéről, az Európai Uniós és a magyarországi kijelölt területekről, illetve részletesebben bemutatok két konkrét területet. 5

6 1. A NATURA 2000 HÁLÓZATRÓL ÁLTALÁBAN Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba megfelelő igazításokkal beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. A kijelöléssel hazánk területének közel 21%-a lett Natura 2000 terület. Az eredeti védett területeink csaknem mindegyike bekerült a hálózatba, de ezeken kívül további körülbelül 1,2 millió hektár kap uniós védettséget. Nem csoda hát, hogy ezek között igen nagy százalékban vannak mezőgazdasági területek, gyepek, tavak, folyók, amelyeken évszázadok óta gazdálkodás folyik. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum-szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás kerülhet előtérbe. 1.1 EURÓPAI UNIÓS IRÁNYELVEK Irányelvek (direktívák) az EU jogrendszerében az irányelv az Európai Unió Tanácsa által kiadott jogszabály. A tagországok számára közös célokat és kötelezettségeket ír elő, de a teljesítés módját a tagország belső jogszabályalkotására bízza. Az irányelvek szabályait a tagországok kötelesek beépíteni nemzeti jogszabályaikba, új jogszabályok alkotásával, vagy a már meglévő jogszabályok módosításával. Magyarország esetében az említett két irányelv az európai uniós csatlakozáskor lépett életbe, az általuk meghatározott területek közül a Különleges Madárvédelmi Területek kijelölése azonban feltétele volt Magyarország csatlakozásának. 6

7 1.1.1 A MADÁRVÉDELMI IRÁNYELV A Madárvédelmi Irányelv(Wild Birds Directive, 79/409/EGK) az Európai Unió elso természetvédelmi jogszabályaként 1979-ben jelent meg. Általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban AZ ÉLŐHELYVÉDELMI IRÁNYELV Az Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EGK) jóval később, 1992-ben született. Fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. A különleges természet-megőrzési területeket az 1. mellékleten szereplő közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok (amelyeket az eltűnés veszélye fenyeget, vagy kicsi a természetes elterjedésük, vagy egy adott biogeográfiai régión belül jellemző sajátosságokkal bírnak) és a 2. számú mellékleten szereplő közösségi jelentőségű (veszélyeztetett, sérülékeny, ritka vagy endemikus) állat- és növényfajok védelmére kell kijelölni. Azok az élőhelytípusok és fajok, melyek fennmaradását csak azonnali intézkedéssel lehet biztosítani kiemelt jelentőségűek és az unióban elsőbbséget, prioritást élveznek. A két irányelv alapján kijelölt területek tehát együttesen alkotják az európai jelentoségű területek ökológiai hálózatát, amely a NATURA 2000 nevet kapta. (Európai jelentoségűnek tekintendők azok az élőhelyek és fajok, amelyek az Európai Unió területén ritkák, kipusztulással veszélyeztetettek, ill. jellemzőek Európa természeti képére.) Az irányelvek meghatározzák a terület-kiválasztás és -kijelölés, valamint a kapcsolódó tevékenységek kereteit, de a tagállamok maguk döntenek a jogszabály érvényesítésének módjáról és a munka gyakorlati kivitelezésének megszervezéséről. 7

8 1.2 A KIEMELT FAJOK SZÁMA AZ EU BAN ÉS HAZÁNKBAN 1. TÁBLÁZAT A SZAKMAI KIJELÖLÉS ALAPJA EU(darabszám) Magyarország(darabszám) Élőhelyvédelmi Irányelv Élőhelyek Növényfajok Gerinctelen fajok Gerinces fajok Madárvédelmi irányelv Madárfajok JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 2.1 A RENDELET CÉLJAI ELÉRÉSÉT BIZTOSÍTÓ JOGI HÁTTÉR A természet védelméről szóló évi LIII. törvény és a végrehajtására vonatkozó jogszabályok védett területekre, fajokra vonatkozó rendelkezései; Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 201/2006. (X.2.) Korm. rendelettel módosított 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet Natura 2000 területekre, közösségi jelentőségű fajokra és élőhelyekre vonatkozó szabályai; A természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény-és állatvilág védelméről szóló 92/43/EGK tanácsi irányelv; A vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK tanácsi irányelv; Közösségi jogi iránymutatások, útmutatók, jogesetek A 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet szövege és mellékletei megtalálhatók a CD-n (2. melléklet). 8

9 2.2 A RENDELET HATÁLYA a különleges madárvédelmi terület csatlakozástól (2004. május1.) jelölt Natura 2000 terület csatlakozástól jóváhagyott Natura 2000 terület bizottság általi jóváhagyástól különleges természetmegőrzési, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület jóváhagyást követő legkésőbb hat éven belül 2.3 A NATURA 2000 TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁSOK ÉS KÁRTALANÍTÁS A kártalanítások tekintetében a Tvt a, valamint a 276/2004. (X.8.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Védett természeti területeken: Tvt. 72. (1), Korm. r. 5. (1) a), Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken: Tvt. 72. (4), Korm. r. 5. (1) d). A támogatási rendszer kiépítésére az FVM-tőlfüggően külön jogszabályokban kerül majd sor. 2.4 A NATURA 2000 TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK 7. helyett védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 terület kifejezés használata. Védett természeti területekre a Tvt-t, valamint végrehajtási jogszabályait kell alkalmazni. Helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a helyi önkormányzati szabályokat is figyelembe kell venni. Védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken a Natura Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Természeti területeken a Tvt. 21. (1) szerint kell eljárni. Átfedések esetén az elővigyázatosság elve értelmében a szigorúbbat kell alkalmazni. A Natura 2000 terület jelölése, lehatárolása előtt jogszerűen engedélyezett tevékenység az engedély érvényességének idejéig korlátozás nélkül folytatható. Ha a fenntartási céljainak elérését veszélyezteti vagy sérti, akkor mégis korlátozható, megtiltható. Jogszerűen engedélyezett : Európai Unióhoz történt csatlakozást követően az irányelvekben foglaltakat az engedélyezési eljárásokban már figyelembe kellett venni (még ha nem is ültettük át megfelelően a közösségi joganyagot). 9

10 A Kvt. 73. (1) bekezdése alapján az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot rendelhet el. A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni o amely a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza o tevékenységének a folytatásától eltiltja, vagy o korlátozza, és/vagy o eredeti állapot helyreállítására kötelezi, helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írhat elő (kiegyenlítő intézkedés) Amennyiben a tevékenység engedélyezése nem a felügyelőség hatáskörébe tartozik, akkor a felügyelőség a fenti intézkedések érdekében az engedélyező hatóságot megkeresi. Engedélyhez nem kötött tevékenységek esetén is korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a tevékenységet, ha súlyos vagy helyrehozhatatlan károsodásának veszélyével jár. (pl. vízügyi kezelési munkák) mező-, illetve erdőgazdálkodási tevékenység kivételével. 3. A NATURA 2000 HÁLÓZAT FINANSZÍROZÁSA A Natura 2000 terület kijelölése Kezelési terv készítése 3.1 A NATURA 2000 KÖLTSÉGEI Folyó kezelési beavatkozások (természetvédelmi kezelés, monitorozás stb. Beruházási költségek (élőhelyek helyreállítása és javítása, a nagyközösség számára hozzáférést biztosító beruházások stb.) Becsült költség az EU-25 - ban: 6,1 milliárd euro 10

11 1. ÁBRA A 2007 ES KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET 3.2 A NATURA 2000 FINANSZÍROZÁSA Ugyan még pontosan nem ismertek a Natura 2000 hálózat költségei, az Európai Közösség becslései szerint évente 6,1 milliárd Euróba kerül majd a Natura 2000 területek kezelése. Ennek az összegnek nagyságrendileg a felét fizeti majd a Közösség. Az Európai Közösség előterjesztései alapján ezeknek a forrásoknak a többsége a jelenlegi EU támogatásokon keresztül érkezik majd, pl.: A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI ELŐÍRÁSAI A mezőgazdasági tájak, főként az új tagállamokban, magas arányban vannak jelen és kiemelkedő természeti értékeket képviselnek. Mivel a Natura 2000 területek 60%-a mezőgazdasági vagy erdővel borított területen található, a vidékfejlesztésre szánt összegek döntő szerepet játszanak Európa nagy területének biológiai sokféleségének megőrzésében STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS ALAPOK Eddig csak néhány tagállam fér hozzá ezekhez a forrásokhoz (hiszen ezeknek nem célja a természetvédelem) így mára szükségessé vált célok módosítása, hogy a Natura 2000-t is támogatni lehessen általuk. 11

12 Látható, hogy a fent említett források nem igazodnak teljes egészében a Natura 2000 szükségleteihez. A kettő közül a támogatási rendszert kellene módosítani és összekötni más EU politikákkal, hogy kedvező anyagi hátteret tudjon biztosítani a Natura 2000 hálózatnak. A másik szóban forgó megoldási lehetőség a LIFE-Nature növelését és korszerűsítését takarja. Eddig ez volt az egyetlen eszköz, amely teljes egészében a természet védelmét és így a Natura 2000 hálózatot támogatta. Végül a harmadik lehetőség egy új, kizárólag a Natura 2000-t szolgáló támogatási eszközrendszer létrehozását feltételezik. Ugyan a Natura 2000 hálózat alapkoncepciója már 1992 óta létezik, az újonnan csatlakozott tagállamoknak a régiekhez hasonló feltételrendszer mellett kellett kijelölniük a saját országhatáraikon belül a Natura 2000-es területeket és a csatlakozással egyidőben (2004. május 1.) átadni a területek jegyzékét. Kérdéses, hogy az új tagállamok vajon elég felkészültek-e egy ilyen nagy program megfelelő bevezetésére. A Natura 2000 hálózat teljes körű európai támogatási rendszerét még nem dolgozták ki. Ez az egyik legjelentősebb tényező, ami az új tagállamokban hátráltatja a hálózat hatékony bevezetését és kezelését. A kijelölés közben az egyik leggyakrabban felmerülő akadály, hogy ezekben az országokban többnyire nincs hagyománya az érdekeltekkel való együttműködésnek, s ezért gyakran ellenállásba ütköznek a területek kijelölése közben. Így gyakran nem tudnak az uniós előírások és a hálózat működésének szempontjából elegendő területet kijelölni. Ezt a hiányt majd a jövőben pótolni kell. Ezeknek a tagállamoknak még nincsen tapasztalatuk az EU-s források felhasználása terén, a lemaradásukért a támogatásoknak kell majd kárpótolniuk őket: például az a kötelezettség, hogy önrésszel hozzá kell járulni a forrásokhoz, sok civil szervezet számára akadályt jelent az ígéretes LIFE összegek elérésében. A Natura 2000 megfelelő támogatásának másik fontos veszélyeztető forrása az, hogy a nemzeti költségvetésekből hiányoznak a hálózat támogatására fordítható összegek. Szükséges egyrészt, hogy európai szinten letisztuljanak a támogatási stratégiák, másrészt hogy a nemzeti természetvédelmi szabályozásba jobban beépüljenek az európai követelmények. Ugyanez vonatkozik a természetvédelmi ügyintézésre is, amelynek az új feladatokat hatékonyabban kellene teljesítenie. Az Európai Unióhoz való csatlakozás sok változást hozott az új tagállamok természetvédelmébe, de még mindig sokat kell fejlődniük, hogy utolérjék a régi országokat. Az új tagállamokat most már teljes jogú tagként tisztelik, és a nemzetközi figyelem új területek felé fordul, pl. a szomszédos országokkal folytatott csatlakozási tárgyalások felé. A kelet-közép-európai országokhoz viszonyítva az elkövetkező években megfelelő eljárásmódra és támogatásra van szükség, hogy Európa természeti örökségének védelme azonos és megfelelő szinten biztosítható legyen a teljes földrészen 12

13 4. A NATURA 2000 HÁLÓZAT A GAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA 4.1 A HÁROM FŐ CÉLKITŰZÉS 1. A mezőgazdaság és az erdészeti szektor versenyképességének javítása szerkezetátalakítás, modernizáció és minőségi termelés támogatásával 2. A környezet és a vidék javítása a földhasználat támogatásáva 3. Az életminőség javítása a vidéki területeken és a gazdasági tevékenységek diverzifikációjának ösztönzése 4.2 FÖLDHASZNÁLAT A Natura 2000 területeken a jelenleg gazdálkodási gyakorlat a földhasználat előírásokról szóló jogszabály hatályba lépéséig további korlátozások nélkül folytatható, azonban a terület jellegének megváltoztatása pl. gyep feltörése, felülvetése engedélyköteles tevékenység, melyek elbírálása a területen található közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok megőrzése szempontjából történik. A megfelelő módon folytatott mezőgazdasági tevékenység a Natura 2000 hálózat céljai elérése szempontjából alapvető fontosságú. A Natura 2000 területek kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelyek fennmaradása érdekében betartandó földhasználati előírásokat tartalmazó jogszabály kidolgozása folyamatban van. 4.3 ELŐNYEI E területek megfelelő használatával hozzájárulhatnak közös természeti örökségünk megőrzéséhez, hagyományos tájszerkezetünk fenntartásához. A természetvédelem szempontjait figyelembe vevő területhasználatra támogatás igényelhető. A Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok kapcsán uniós rendeletek lehetőséget biztosítanak agrártámogatás igénybevételére. Ez két formában érhető el: egyrészt bizonyos művelési módok önkéntes, szerződésbe foglalt vállalásával támogatásra pályázhatnak a gazdák, másrészt a fajok vagy élőhelyek megőrzése céljából előírt korlátozások miatt kieső jövedelmük kapcsán kompenzációs támogatást igényelhetnek. A Natura 2000 minősítés piaci előnyt jelenthet, pl. a turizmus, az ökológiai gazdálkodás vagy biotermékek előállítása esetén. A Natura 2000 program természetvédelmi célkitűzései az Európai Unió természetvédelmi programjnak részét képezik, így egyéb ágazatok komplex fejlesztési, támogatási programjainál is előnyt jelenthet a Natura 2000 minősítés. 13

14 4.4 ELLENŐRZÉS Az illetékes természetvédelmi hatóság (nemzetipark- igazgatóság) munkatársai, a természetvédelmi őrök. Ha a gazda az adott területre támogatást kap, akkor a szerződésben foglaltak betartását is ellenőrzik. 5. A TERÜLETEK KIJELÖLÉSE 5.1 A TERÜLETEK KIJELÖLÉSE KÉT LÉPÉSBEN TÖRTÉNT: 1. Az országos természetvédelmi programokban már szereplô természetvédelmi területek újraértékelése a közösségi jelentôség figyelembe vételével, azaz, hogy található-e rajtuk olyan élôhely vagy faj, amely szerepel az élôhelyvédelmi irányelv I. vagy II., illetve a madárvédelmi irányelv I. mellékletében. 2. Azon élôhelyek és fajok esetében, amelyek hiányoztak a fent említett programokban lehatárolt területekrôl, vagy ott ritka volt az elôfordulásuk, új területek felkutatására volt szükség. A korábbi felmérések és kutatások adatait, ahol lehetett, felhasználták ADATGYŰJTÉS A hazai területek kijelölését számos, elsősorban PHARE program keretében végzett adatgyűjtés segítette. A CORINE Biotóp projekt keretében 156 terület természetvédelmi adatait tartalmazó adatbázis készült, amelynek az élőhelyvédelmi irányelv szempontjából való elemzését is elvégezték. A Felkészülés az élőhelyvédelmi irányelv magyarországi végrehajtására megnevezésű PHARE projekt során 171 botanikus és zoológus szakértő közreműködésével Intenzív Botanikai Adatgyűjtés (IBOA) folyt, valamint megtörtént az élőhelyvédelmi irányelv mellékleteiben szereplő élőhelyek, növény- és állatfajok országos értékelése az aktuális terepi ismeretek, szakirodalmi és elterjedési adatok alapján. 5.3 JAVASLATTÉTEL A programban részt vevő szakértők javaslatot tettek a Natura 2000 hálózatba kijelölendő területekre is. A PHARE programok mellett a Természetvédelmi Hivatal irányításával ben indult Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program is számos adatot szolgáltatott a Natura 2000 területek kijelöléséhez, mivel a projektek kialakításánál és a monitorozandó komponensek kiválasztásánál prioritást kapott az EU természetvédelmi irányelveinek mellékletein felsorolt élőhelyek és fajok vizsgálata. 14

15 5.3.1 SPA TERÜLETEK A madárvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges madárvédelmi területeket kijelölése a tagállamok saját hatásköre. A Bizottság csak akkor tesz észrevételt, ha a kijelölés hiányos. A kijelölésnek a rendelkezésre álló országos, átfogó felmérések figyelembevételével kell történnie, ilyen felmérés lehet például a BirdLife International által végzett fontos madár élőhelyek (Important Bird Areas) felmérése. A kijelölésnél figyelembe kell venni a vonuló madarak élőhelyeit, különös tekintettel a vonulás során igénybe vett pihenőhelyeket, kiváltképp a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket SAC TERÜLETEK A különleges természet-megőrzési területek esetében a tagország csak javaslatot tesz a területekre. A Bizottság szakértők bevonásával az ún. biogeográfiai szemináriumokon a nemzeti javaslatot áttekinti minden egyes fajra és élőhelytípusra. A Bizottságnak lehetősége van a területek listájának módosítására. Amennyiben úgy látja például, hogy egy vagy több faj és élőhelytípus országos állományának lefedettsége nem megfelelő, a tagországot az adott faj vagy élőhelytípus tekintetében újabb területek kijelölésére kötelezi SZEMPONTOK A területkijelölés és értékelés szempontjait az élőhelyvédelmi irányelv III. melléklete írja elő, amely két szakaszban a területek országos és közösségi jelentősége határozza meg a kiválasztás kritériumait. A területeknek minden, hazánkban előforduló élőhelytípus és faj esetében az országos állomány elegendően nagy hányadát le kell fednie, hogy biztosítsák a kedvező természetvédelmi helyzet fennmaradását az unió és a biogeográfiai régió szintjén egyaránt. A területjavaslatokat a korábban említett adatgyűjtés eredményeinek figyelembe vételével az adott faj vagy élőhelytípus állománynagysága, állománysűrűsége, hazai elterjedése, hazai és nemzetközi védelmi helyzete, élőhelyigénye szerint a 10 nemzetiparkigazgatóság munkatársai dolgozták ki az irányelvek mellékletein szereplő, hazánkban előforduló 46 élőhelytípus, 36 növény-, 105 állatfaj, valamint 91 madárfaj elterjedése és állománya alapján VÉGLEGESÍTÉS A nemzetipark-igazgatóságok a konkrét területekre vonatkozó javaslatokat felterjesztették a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala számára. A területek listáját több hónapos, szakértők bevonásával történt egyeztetés követte, amelynek eredményeképp a javasolt lista véglegessé vált. A területjavaslatok értékelésében a Természetvédelmi Hivatal munkatársai mellett részt vett a Natura 2000 Tanácsadó Testület is. 15

16 A javasolt területekről részletes dokumentációt kell eljuttatni az Európai Bizottság számára. Az adatlapok tartalmazzák a területek általános (kód, megnevezés, területnagyság hektárban, koordináták, NUTS régió) és ökológiai adatait (a területen előforduló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok állományadatait és egyéb a területen jelentős fajok listáját), a kijelölés alapjául szolgáló fajok területen található állományának értékelését, a terület rövid jellemzését (minőség, megőrzöttség, veszélyeztető tényezők, kezelő szerv). 2. ÁBRA A NATURA 2000 TERÜLETEK KIJELÖLÉSÉNEK FOLYAMATA 16

17 6. EURÓPA 6.1 BIOGEOGRÁFIAI RÉGIÓK Magyarország Uniós csatlakozásával új színt vitt a Natura 2000 hálózatba, hiszen a Kárpátmedence egy teljesen különálló és értékes növény- és állatvilággal (köztük sok endemikus és reliktum fajjal) rendelkező biogeográfiai régió, a Pannóniai flóratartomány. 3. ABRA BIOGEOGRAFIAI REGIOK 6.2 A TELJES NATURA 2000 HALOZAT Az újonnan csatlakozott országokat kivéve, a következő kép az Európai Unió teljes Natura 2000 hálózatát mutatja, melyen jól látszik az egyik célja a projektnek, hogy ökológiai folyosót létesítsenek az egyre inkább szétdarabolódó élőhelyek között. 17

18 4. ÁBRA A NATURA 2000 HÁLÓZAT AZ EURÓPAI UNIÓBAN 18

19 6.3 MAGYARORSZÁG HELYE A VERSENYBEN Magyarország a kijelölt területek az ország területéhez viszonyított mennyisége szempontjából előkelő helyezést ért el mind a különleges madárvédelmi, mind a különleges természetmegőrzési területek nézve az EU tagállamok között, és a százalékos adatok az átlagot is jóval meghaladják. 5. ÁBRA KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK KITERJEDÉSE TAGÁLLAMONKÉNT 6. ÁBRA KÜLÖNLEGES TERMÉSZET MEGÖRZÉSI TERÜLETEK KITERJEDÉSE TAGÁLLAMONKÉNT 19

20 7. NATURA 2000 ES TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON 7.1 TERÜLETI ADATOK A már jelenleg is védett területeken kívül melyek közel 90%-a a hálózatba kerül további 1,2 millió hektár válik Natura 2000 területté. Így összesen 1,95 millió hektár lesz valamilyen formában védett (hagyományos védelem, illetve Natura 2000), ami hazánk területének 21%-a. 7.2 KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK (KMT, Special Protection Areas for birds, SPA) SPA területek száma: 55 SPA területek kiterjedése: ha (14%) 7. ÁBRA KÜLÖNLEGES MADÁRVÉDELMI TERÜLETEK 20

21 7.3 KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK (KTT, Special Areas of Conservation, SAC) JELÖLT KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK (Proposed Special Conservation Interest, psci) psci területek száma: 467 psci területek kiterjedése: ha (15%) A különleges természetmegőrzési területek átlagos kiterjedése kisebb, mint a madárvédelmi területeké, nem ritka a csupán néhány száz hektáros terület sem. Magyarországon jelenleg 467 különleges természetmegőrzési területet jelöltek ki. A további egyeztetések hozhatnak kisebb változásokat, a területek számának és pontos lehatárolásának tekintetében. 8. ÁBRA KÜLÖNLEGES TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLETEK 21

22 7.4 ÖSSZEHASONLÍTÁS A VÉDETT TERÜLETEK NAGYSÁGÁVAL ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON 9. ÁBRA VÉDETT TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON A VÉDETT TERÜLETEK KIEGÉSZÜLTEK AZ EZEKEN KÍVÜLI NATURA 2000 ES TERÜLETEKKEL 10. ÁBRA A VÉDETT ÉS A NATURA 2000 ES TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON 22

23 8. A BÜKKI NEMZETI PARK A Bükki Nemzeti Park esetében mutatom be részletesen a kijelölt Natura 2000-es területeket. 8.1 KIMUTATÁS A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG NATURA 2000 ES TERÜLETEIRŐL ALAPADATOK a. területek száma, összterülete o SCI (KTM): 75 terület - szum: ha o SPA (KMT): 7 terület - szum: ha b. kiterjedése o SCI db hrsz legkisebb terület: 7 ha (Sárospataki Mandulás) legnagyobb terület: ha (Borsodi Mezőség) átlag: ha o SPA db hrsz legkisebb terület: ha (Kesznyéteni Sajó-öböl) legnagyobb terület: ha (Zemplén hegység, a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel) átlag: ha A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETE 11. ÁBRA A BNPI MŰKÖDÉSI TERÜLETE 23

24 8.2 VÉDENDŐ ÉRTÉKEK NÉHÁNY KIEMELT ÁLLATFAJ 12. ABRA TUZOK OTIS TARDA 13. ABRA PARLAGI SAS AQUILA HELIACA 14. ÁBRA KERECSENSÓLYOM FALCO CHERRUG 24

25 8.2.2 NÉHÁNY KIEMELT ÉLŐHELY 16. ÁBRA 6240 PANNON LEJTŐSZTYEPPEK ÉS SZIKLAFÜVES LEJTŐK 15. ÁBRA 91H0 PANNON MOLYHOS TÖLGYESEK 17. ÁBRA 91E0 FŰZ, NYÁR, ÉGER, ÉS KŐRISLIGETEK 25

26 8.2.3 NÉHÁNY KIEMELT NÖVÉNYFAJ 18. ÁBRA PIROS KÍGYÓSZISZ ECHIUM MACULATUM 19. ÁBRA MAGYARFÖLDI HUSÁNG FERULA SADLERIANA 26

27 8.2.4 NÉHÁNY KIEMELT GERINCTELEN FAJ 20. ÁBRA NAGY TŰZLEPKE LYCAENA DISPAR 21. ÁBRA DÍSZES LÉGIVADÁSZ COENAGRION ORNATUM 22. ÁBRA HAVASI CINCÉR ROSALIA ALPINA 27

28 8.3 A TERÜLETEK MEGOSZLÁSA KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTOK SZERINT VÉDETTSÉG 23. ÁBRA SCI ÉS SPA TERÜLETEK A BNP BAN A VÉDETTSÉG TEKINTETÉBEN TULAJDONJOG 24. ÁBRA AZ ÁLLAMI TULAJDON ARÁNYA A TERÜLETEKEN MŰVELÉSI ÁGAK 25. ÁBRA MŰVELÉSI ÁGAK MEGOSZLÁSA A NATURA 2000 ES TERÜLETEKEN 28

29 8.4 KÉT KONKRÉT TERÜLET A BORSODI MEDENCÉBŐL Az alábbiakban két, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessébe tartozó területet mutatok be, ahol volt szerencsém tavaly nyáron megfigyelni a gazdag lepkefaunát az MME által szervezett táborban. A kijelölt Natura 2000 hálózathoz tartozó területeknek egyedi azonosítót adnak az illetékes természetvédelmi hatóságok, meghatározzák a terület jelölő fajait és élőhelyeit, ami miatt bekerült a hálózatba, és rövid jellemzést adnak a területekről UPPONYI SZOROS Terület azonosító: HUBN20018 Terület neve: Upponyi-szoros Területe (ha): 1291,02 Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely 6190 * Pannon sziklagyepek (Stipo-Festucetalia pallentis) 8210 Mészkősziklás lejtők sziklanövényzettel 91G0 * Pannon gyertyános-tölgyesek Quercus petraeával és Carpinus betulusszal 91M0 Pannon cseres-tölgyesek növény Pulsatilla grandis leánykökörcsin gerinctelen Callimorpha quadripunctaria *csíkos medvelepke Lucanus cervus szarvasbogár 29

30 Jellemzés: Középhegységi fajgazdag tölgyesek, mészkő sziklagyepek, sztyeprétek A terület kiemelkedő értéke az a mészkőszurdok, amely rendkívül fajgazdag edafikus társulásoknak ad otthont. A szurdok lepkefaunája szintén kiemelkedő. Az erdőgazdálkodás okozta diverzitáscsökkenés, a sziklagyepek időnkénti legeltetése. 26. ÁBRA AZ UPPONYI SZOROS LÁTKÉPE SAJÓMERCSEI KÖRTVÉLYES DŰLŐ Terület azonosító: HUBN20068 Terület neve: Sajómercsei Körtvélyes-dűlő Területe (ha): 181,23 30

31 Jelölő élőhelyek és fajok: élőhely 6210 * Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai 7230 Mészkedvelő üde láp- és sásrétek gerinctelen Lycaena dispar nagy tűzlepke emlős Myotis myotis közönséges denevér Jellemzők: A terület rendkívül tagolt felszínű. A tagolt felszín és a hozzá alkalmazkodó hagyományos tájhasználat az élőhelyek rendkívüli változatosságát alakították ki. A terület nagy része hagyományos művelésű gyümölcsösökből (szilvásokból) áll, amelyek alatt üde és félszáraz, fajgazdag gyepek alakultak ki. A gyümölcsösek legelők, kaszálók és erdőfoltok tagolják. A völgyi részen forráslápok, lápi magaskórósok alakultak ki. A hagyományos gazdálkodási módok (kaszálás, legeltetés, gyümölcstermesztés) eltűnésével a területen lévő, a tájhasználat kialakította fajgazdag élőhelyek megszűnnek. A veszélyeztetett fajok populáció nagysága országos viszonylatban nem kiemelkedő, azonban e kis terület fajgazdagsága kiemelt értékként kezelendő. A terület erősen sérülékeny. A hagyományos gazdálkodási, művelési módok - amelyek kialakították és év századokon keresztül fönntartották az élőhelyek sokszínűségét - eltűnésével az élőhelyek átalakulnak, homogenizálódnak. Az élőhelyek változatosságnak eltűnésével az itt élő veszélyeztetett fajközösségek is fölszámolódnak. A terület nem kapcsolódik országos szintű védett területekhez, de a hazánk által javasolt "Bükk hegység és peremterületei SPA" területtel érintkezik. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képezi a terület ("folytonos folyosó", "magterület"). 31

32 27. ABRA SAJÓMERCSE LÁTKÉPE A DOMBRÓL 32

33 9. A MAGYARORSZAGI NATURA 2000 MUNKACSOPORT A Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB) Egyesület, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország Alapítvány 2002-ben hozta létre a Natura 2000 munkacsoportot, a hazai Natura 2000 hálózat létrehozásának folyamatában való civil részvétel megteremtése céljából. A munkacsoport célja a hazai civil szervezetek felkészítése, tájékoztatása az aktuális Natura 2000-rel kapcsolatos szakmapolitikai kérdésekről, civil érdekképviselet biztosítása különböző szakmapolitikai fórumokon, eseményeken, továbbá a hazai döntéshozókkal hatékony szakmai kapcsolat kiépítése. Fenti célok elérésének érdekében a négy szervezet egyezteti Natura 2000-rel kapcsolatos tevékenységét, és az egyes tevékenységek összehangolásával segíti egymás munkáját. A munkacsoport tagjai rendszeres találkozókon, ben és szóban egyeztetnek. A munkacsoport tagjai: 9.1 CEEWEB Közép és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Növeléséért A Közép és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Növeléséért májusában, Magyarországon tartott első közgyűlésén alakult meg. A CEEWEB munkacsoport működteti ma Közép- Kelet-Európában az egyetlen olyan természetvédelemmel foglalkozó NGO hálózatot, amely kiterjed a régió összes országára. A szervezet elsődlegesen a riói Biodiverzitás Egyezmény és a biodiverzitás növelésével kapcsolatos nemzetközi feladatok végrehajtására szerveződött, és a hálózat megalakulása óta a természet-és biológiai sokféleség védelemének nemzetközi politikai szintre való emelésén fáradozik. Az EU csatlakozásra való felkészülés során a szervezet új területeket is felvett munkaprogramjába, nevezetesen az Élőhelyvédelmi Irányelvvel kapcsolatos tevékenységeket, illetőleg a vidék- és területfejlesztési folyamatok nyomon követését től a CEEWEB látja el az Európai Élőhely Fórum (EHF) titkárságának szerepét, az új tagországok biogeográfiai szemináriumokra történő felkészülésének koordinálását. 33

34 9.2 MME Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet magyarországi partnere, Közép-Kelet Európa legnagyobb természetvédelmi civil szervezete. A MME európai uniós csatlakozási programjának és a programot segítő Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatnak (MME- TTSZ) célja, hogy szakmapolitikai anyagokkal és gyakorlati természetvédelmi tevékenységekkel vegyen részt a Natura 2000 hálózat magyarországi létrehozásában és természeti értékeinek megőrzésében. Mind az EU csatlakozási program, mind a TTSZ fontos feladatának tekinti az uniós és hazai ágazati fejlesztések Natura 2000 területekre kifejtett negatív hatásainak mérséklését. Az MME a gyakorlatban elsősorban a Natura 2000 koncepció népszerűsítésével és a Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) monitorozásával szeretne hozzájárulni a madarak, a biológiai sokféleség és az emberi élet minőségének megőrzéséhez. Magyar Természetvédők Szövetsége A Magyar Természetvédők Szövetsége, amelynek 85 magyarországi tagszervezete van, 13 éve foglalkozik a környezet- és természetvédelem kérdéseivel. Az MTvSz hat éve tevékenykedik az EU-csatlakozás témájában. Számos kiadványt készített, képzést tartott a csatlakozás környezet- és természetvédelmi hatásairól, az előnyökről és hátrányokról. Részt vesz az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) biodiverzitás és mezőgazdasági munkacsoportjaiban, így nagyon sok közvetlen információhoz jut, és módja van az európai szakmapolitikai folyamatok befolyásolására is. 9.3 MTVSZ A természetvédelem területén hazánk egyik legnagyobb kihívása a Natura 2000 hálózat kialakítása és működtetése. Fontosnak tartják, hogy a civil természetvédő szervezetek részt tudjanak venni a Natura 2000 folyamatban, hisz a területek kijelölésének szakmai 34

35 előkészítése mellett a kijelölés társadalmi elfogadottságának elősegítésében is fontos szerepük lehet. A helyi civil szervezetek felkészítése érdekében a Magyar Természetvédők Szövetsége képzéseket szervezett. Folyamatosan tájékoztatást nyújtanak a Natura 2000-ről hírleveleinken keresztül, honlapunkon és sajtótájékoztatók keretében. 9.4 WWF MAGYARORSZÁG A World Wild Fund magyarországi szervezete A WWF Magyarország júliusában indította útjára Natura 2000 programját, melynek célja, hogy az európai uniós csatlakozás során és azt követően hazánk rendkívül gazdag természetes élővilágát megőrizze, és jelentőségét megismertesse az érintettekkel (pl. döntéshozók, gazdálkodók, helyi lakosok, önkormányzatok). A WWF nyomon követi és értékeli a Natura 2000 hálózatba felállításának folyamatát, a kijelölendő területek nemzeti listáját, és ezzel párhuzamosan a védett természeti értékeket veszélyeztető tényezők elhárításán is fáradozik. Az alapítvány szakmai konferenciákat szervez, tanulmányokat ad ki, továbbá tervezi, hogy modellterületeken folyó gyakorlati védelmi tevékenységhez is hozzájárul majd (felmérésekkel, monitoringgal, élőhely- rehabilitációval és -kezeléssel). A természet védelme mellett fontos szempont a helyi emberek megélhetésének biztosítása, a társadalom természethez fűződő pozitív viszonyának megteremtése. Ez a gondolat a Natura 2000 szellemiségének egyik alappillére. Ezért Natura 2000 programjukat és célkitűzéseiket mezőgazdasági és vidékfejlesztési programukkal szorosan összehangolva alakították ki. 35

36 10. A NATURA 2000 NÉPSZERŰSÍTÉSE 2005-ben indult egy program, melyben néhány Uniós tagállam természetvédelmi munkatársai egy-egy fekete gólya (Ciconia nigra) párt befogtak és jeladóval szereltek fel, hogy aztán értékes információt nyújtsanak a gólyák vándorlási útvonalairól, illetve hogy népszerűsítsék a Natura 2000 hálózatot. A "Repülj a Natura 2000 fölött" (Flying Over Natura 2000) névre keresztelt feketególya-programhoz nyolc ország csatlakozott: Belgium, Franciaország, Luxemburg, Spanyolország, Cseh Köztársaság, Lettország és Észtország mellett magyar madarászok is befogtak és adóval szereltek fel két példányt, a Mohács közelében található Margitta-szigeten. A két magyar fekete gólyát Koppánynak és Margitnak nevezték el. A program honlapján folyamatosan frissítik a gólyák útvonalát, a cseh madarászok oldalán pedig a húsz állat mozgását közös térképen követhetjük. A gólyák felkészült utazókhoz hasonlóan minden nap "képeslapot" küldenek tartózkodási helyükről. A képeslapok valójában rövid filmes bejátszások, amit a vonulás útjának helyszíneiről készítettek a programban résztvevő munkatársak, az élőhely-hálózat népszerűsítése érdekében. A többi országban a televízióban folyamatosan közvetítik ezeket a képeslapokat, Magyarországon sajnos nem, mert nem sikerült megfelelő televíziós együttműködést kialakítani. 36

37 28. ÁBRA "REPÜLJ A NATURA 2000 FÖLÖTT" FEKETE GÓLYA PROGRAM ÖSSZEFOGLALÁS Az Európai Unió a természet védelmére egy igen előremutató, korszerű szabályozási rendszert alakított ki, mely a fajok védelme mellett az élőhelyvédelmet is tartalmazza, és amelybe egy olyan pénzügyi mechanizmust is beépített, mely alapján a tagállamok részére anyagi segítséget biztosít. A szabályozás átfogó ökológiai szemléletét a védett területek egész Európát behálózó rendszerének, a Natura 2000-nek megvalósítása tükrözi. A madár- és az élőhelyvédelmi irányelveken, mint alapjogszabályokon nyugvó természetvédelmi szabályozás az anyagi jog szintjén megfelelő védelmet biztosít az európai élővilág sokféleségének megmaradásához. 37

38 IRODALOMJEGYZÉK 1. A Natura 2000 hálózatról általában szeged.hu/~margoczi/termv%e9d2006pdf/6natura2000.pdf Jogszabályi hatter pdf 3. A Natura 2000 hálózat finanszírozása 4. A Natura 2000 hálózat a gazdálkodók számára 5. A területek kijelölése 6. Európa 65a11a66b7eb337c 393C 4F26 BACF EA9C42C0E1A3/0/Natura_2000.ppt 7. Natura 2000 es területek Magyarországon C 4F26 BACF EA9C42C0E1A3/0/Natura_2000.ppt 8. A Bükki Nemzeti Park 38

39 20A..pdf A magyarországi Natura 2000 munkacsoport A Natura 2000 népszerűsítése

40 Ábrajegyzék 1. táblázat A szakmai kijelölés alapja hely: \Furka Tünde\Forrás\Cikkek\pannon_gyepek.txt forrás: 1. ábra A 2007 es költségvetési tervezet hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\költségvetés.jpg forrás: 2. ábra A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\A Natura 2000 területek kijelölésének folyamata.jpg forrás: 3. ábra Biogeográfiai régiók hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\europa_8.gif forrás: 4. ábra A Natura 2000 hálózat az EU ban hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\n2k_0608_100dpi.jpg forrás: 5. ábra Külöleges madárvédelmi területek kiterjedése tagállamonként hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\Különleges madárvédelmi területek kiterjedése tagállamonként.jpg forrás: 6. ábra Különleges természet megőrző területek kiterjedése tagállamonként hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\Különleges természet megörzési területek kiterjedése tagállamonként.jpg forrás: 7. ábra Különleges madárvédelmi területek hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\madar.jpg forrás: 8. ábra Különleges természet megőrzési területek hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\psci_terkep.jpg forrás: 40

41 9. ábra Védett területek magyarországon hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\védett.jpg forrás: 393C 4F26 BACF EA9C42C0E1A3/0/Natura_2000.ppt 10. ábra A védett és a Natura 2000 es területek Magyarországon hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\Natura+védett.jpg forrás: 393C 4F26 BACF EA9C42C0E1A3/0/Natura_2000.ppt 11. ábra A BNPI működési területe hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\területek.jpg forrás: 20A..pdf 12. ábra Túzok hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\túzok.jpg forrás: 20A..pdf 13. ábra Parlagi sas hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\parlagi sas.jpg forrás: 20A..pdf 14. ábra Kerecsensólyom hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\kerecsensólyom.jpg forrás: 20A..pdf 15. ábra Pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\lejtősztyepp.jpg forrás: 20A..pdf 16. ábra Pannon molyhos tölgyesek hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\molyhos tölgyes.jpg 41

42 forrás: 20A..pdf 17. ábra Fűz, nyár, éger, és kőrisligetek hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\puhafa liget.jpg forrás: 20A..pdf 18. ábra Piros kígyószisz hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\piros kígyószisz.jpg forrás: 20A..pdf 19. ábra Magyarföldi husáng hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\ magyarföldi husáng.jpg forrás: 20A..pdf 20. ábra Nagy tűzlepke hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\nagy tűzlepke.jpg forrás: 20A..pdf 21. ábra Díszes légivadász hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\díszes légivadász.jpg forrás: 20A..pdf 22. ábra Havasi cincér hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\havasi cincér.jpg forrás: 20A..pdf 23. ábra Védettség hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\natura_abra1.gif 42

43 forrás: \Furka Tünde\Forrás\Képek\ anyagok/schmotzer%20a..pdf 24. ábra Tulajdon hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\natura_abra2.gif forrás: 20A..pdf 25. ábra Művelési ágak hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\natura_abra3.gif forrás: 20A..pdf 26. ábra Az Upponyi-szoros látképe hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\Upponyi szoros.jpg forrás: saját fotó 27. ábra Sajómercse látképe a dombról hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\Sajómercse.jpg forrás: saját fotó 28. ábra Repülj a N2K fölött fekete gólya program hely: \Furka Tünde\Forrás\Képek\flyingover_2.jpg forrás: A dokumentumok, weblapok, képek letöltési ideje: március 8. 43